Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági változások egyes térségeket halmozottan hátrányos helyzetbe hoztak. Ide sorolható az észak-magyarországi régió is, ahol jelentős számban szűntek meg mezőgazdasági és ipari munkahelyek, és ennek eredményeképp a munkanélküliek száma a régióban meghaladja a 80 ezer főt. A munkanélküliség enyhítése érdekében célszerű lenne a munkaigényes mezőgazdasági kultúrák szerepét növelni az ökológiai adottságoknak megfelelően. Itt juthat szerephez a juhtartás, hiszen a jelentős legelőterületek kihasználásával javítani lehetne a foglalkoztatási viszonyokat. Nem tekinthetünk el attól a ténytől, hogy a mezőgazdasági termelés alakulása a vidéki lakosság életkörülményeit jelentősen befolyásolja (Marselek-Vajsz 1998). A környezetvédelmi juhtartás elterjesztése Németországban - mintegy 200-250 ezer hektár területen - milliárdos nagyságú megtakarítást tesz lehetővé. Ezt a lehetőséget Magyarország is kihasználhatná, hiszen Észak-Magyarországon adott ehhez a munkaerő, a legelőterületek és a takarmánybázis. A jövő költséges táj-rehabilitációs programjainak megelőzésére és a munkanélküliség enyhítésére - viszonylag szerény befektetéssel - lehetőségünk lenne. Anyag és módszer Tanulmányunkban a rendelkezésünkre álló irodalmi források alapján összefoglaljuk a környezetbarát juhtartás feladatait az EU-irányelveket figyelembe véve. Bemutatjuk az észak-magyarországi régió juhtartásának helyzetét és elemezzük a környezetbarát juhtartás lehetőségeit. Felhasználjuk a GATE gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskolai Karán általunk szerkesztett stratégiai vidékfejlesztési programot, amely az északmagyarországi régióra vonatkozik, valamint a KSH kiadványait. Az információ feldolgozásakor - a megjelölt céloknak megfelelően - következtetéseket vonunk le és értékelő elemzéseket végzünk. Eredmények és következtetések A környezetbarát juhtartás feladatai Az elmúlt évtizedekben az EU-ban az iparszerű, intenzív és koncentrált mezőgazdasági termelés számos környezeti problémát okozott. Ezt felismerve az 1992-es reform jelentette azt a fordulópontot, ahol a Közös Agrárpolitika a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vette. A környezeti terhelés csökkentését az agrártámogatások rendszerének változtatásával igyekeztek elérni. A hosszú távú környezetvédelmi politika megalapozását a 2078/92-es EU rendelet jelenti, mely POTTER (1995) szerint a környezet védelmére a következő főbb szabályozási formákat írja elő:
2 a növényvédőszerek és műtrágyák használatának csökkentése, a biogazdálkodási eljárások bevezetése, az intenzív fajták felcserélése extenzív fajtákkal, illetve a termőföld gyepesítése, a szarvasmarha és juhállomány területegységre jutó létszámának csökkentése, a környezet állapotát és a tájkép megőrzését szolgáló termelési eljárások bevezetése, elhagyott területek gondozása, közcélú, pihenést nyújtó területek kialakítása. A kiskérődzők alapvető tényezők a környezet legelő formában történő folyamatos fenntartásában. A juhok szerepet kaphatnak a táj megőrzésében, az elhagyott területek gondozásában, a közcélú, pihenést nyújtó területek kialakításában. Az elvadult legelők gyomnövényeinek pollenje szerepet játszik az allergiás megbetegedésekben a juhok tartása ezt is visszaszoríthatja. Az egyes biotóp-típusokon kialakítandó tartásformákat, legeltetési időket és alkalmas fajtákat részben német tapasztalatok, részben saját kísérletek alapján határozhatjuk meg. Molnár-Jávor (1996) úgy látja, hogy a magyar legelők, mintegy egynegyedét lehetne környezetvédelmi juhtartással hasznosítani. A komplex tájvédelem megítélésünk szerint kiskérődzők tartásával a legolcsóbb, hiszen hektáronként 10-15 ezer forint ráfordításával megőrizhetjük a táj kultúrállapotát és megelőzhetjük a költséges táj-rehabilitációs programokat. A juhtartás helyzete Észak-Magyarországon A juh ágazat helyzete napjainkban kritikusnak tekinthető. A takarmánytermő és legelőterületek privatizálása, a termelőszövetkezetek átalakulása, a jövedelmezőség romlása jelentős létszámcsökkenést eredményezett. Ez azért is sajnálatos, mert a juh termékei jól exportálhatók, legelőterületeink pedig juhok nélkül kihasználatlanok maradnak. Az ágazat műszaki ellátottsága alacsony szintű, a termelés színvonala gyengének tekinthető. Az észak-magyarországi régióban a juhlétszám az 1980-as évekhez viszonyítva csaknem felére csökkent. Ennek ellenére - az ország többi régiójához viszonyítva - a létszámcsökkenés kisebb mérvű volt. Az északi megyék részesedése közel 13% az országos állományból, ami a többi állatfajhoz viszonyítva kiemelkedőnek tekinthető. A régióban Borsod-Abaúj-Zemplén megye állománya legnagyobb, aránya meghaladja a 60%-ot. A juhlétszám elsősorban az állami preferenciák miatt lassú növekedésnek indult. A juhállomány adatai az 1. táblázatban olvashatók. A KSH előrejelzésénél az 1998-as záróállomány 3-5%-kal magasabb értéket mutat országszerte. Az északi megyék domborzati viszonyai és művelési szerkezete elsősorban a juhászat létszámának növekedését teszi lehetővé, ennek azonban jelentős gátját képezi, hogy kevés az állományfejlesztés genetikai alapját képező törzstenyészet.
3 1. táblázat A juhállomány alakulása az észak-magyarországi régióban és Magyarországon (1997) Megnevezés Létszám (1000 állat) Létszám (1000 számosállat) Összesen Ebből: anya Összesen Ebből: anya Magyarországon összesen 858 632 61,3 45,1 Észak-Magyarországon összesen 108 75 7,7 5,4 Borsod-Abaúj-Zemplén 69 50 4,9 3,6 Heves 14 10 1,0 0,7 Nógrád 25 15 1,8 1,1 (1 juh = 0,0714 számosállat) Forrás: KSH Ökonómiai megfontolások alapján a 200-300-as létszámnál kisebb juhászatok gazdaságos működtetése jelentős akadályokba ütközik. A juhállomány vállalkozások szerinti megoszlását a 2. táblázat írja le. 2. táblázat A juhállomány megoszlása vállalkozási formák szerint az észak-magyarországi régióban és Magyarországon (1997) Megnevezés Összesen Gazdasági társaságnál Ebből: Szövetkezetnél (ezer állat) Egyéni gazdálkodónál Magyarország összesen 858 48 136 674 Észak-Magyarországon összesen 108 2 18 88 Borsod-Abaúj-Zemplén 69 1 12 56 Heves 14 1 3 10 Nógrád 25-3 21 Forrás: KSH Az egyéni gazdálkodók szerepe meghatározóvá vált a juhtenyésztésben, arányait tekintve megközelíti a 80%-ot. Az állattenyésztés - és ezen belül a juhtartás - a vidékfejlesztési programokhoz integrálódva, környezetbarát állattartást megvalósítva jelentős támogatói pénzekhez juthat a jövőben. Az EU a tagországok agrár-környezetvédelmi programjainak megvalósításához 50, illetve 75%-os társfinanszírozást biztosít. Valószínűsíthető az EU támogatási rendszerének átalakulása is úgy, hogy a vidékfejlesztési és agrárkörnyezetvédelmi intézkedések támogatása fontos szerephez jut. A 2078/92. EGK szabályozás szerint az agrár-környezetvédelmi programok keretében a környezet és a táj
4 védelmével kapcsolatos különböző tevékenységeikért a gazdálkodók közvetlen kifizetéseket kaphatnak. A juhtartás az országos célprogramokon belül kapcsolódhat, pl. az: ökológiai (biológiai) gazdálkodási célprogramhoz és a gyephasznosítási célprogramhoz. A térségi programoknál kapcsolódhat a természetvédelmi célprogramhoz. Jelenleg a SAPARD program tervei jelentenek a juhtartásra alkalmas kistérségeknek pályázati lehetőségeket. A program lényeges sajátosságai röviden a következők: a szubszidiaritás elvét érvényesíteni kell, azaz a közösségi támogatásnak ki kell egészíteni a nemzeti akciókat vagy hozzá kell azokhoz járulnia, az illetékes hatóságoknak átfogó vidékfejlesztési tervet kell kidolgozniuk (ez már elkészült az észak-magyarországi régióra) és e terveknek legalább 7 évre kell vonatkozniuk, a tervekben prioritást kell kapjon - a környezet védelmével összhangban álló - piaci hatékonyság, a minőségi és egészségügyi helyzet javítás, a munkahelyteremtés és megőrzés. Marselek (1998) számításai szerint hektáronként a minimális 2 anyajuhot számolva a három megye gyepterülete 431 000 anyajuh ellátására lenne képes a jelenlegi 75 000 helyett. Ezzel összességében több, mint ezer új munkahelyet teremthetnénk. A vidékfejlesztési programok koordinálása - a kistérségi szintről induló kezdeményezések mellett - elengedhetetlen. Ennek megfelelően a helyi önkormányzatok, egyetemek, főiskolák, regionális szervezetek, stb. bevonásával regionális innovációs hálózat létrehozásával, integrátori központok kialakításával koordinálhatjuk a termelést. A kedvezőtlen adottságú területeken alapvetően fontos az állattenyésztés fejlesztése, a táji adottságok figyelembevételével. Ennek során kiemelten fejlesztendők a gyepterületeket és a szántóföldi szálastakarmányokat (pl. vöröshere) hasznosító extenzív szarvasmarha-, juh- és kecsketenyésztés és az idegenforgalomra való tekintettel a sportló-tenyésztés (Marselek-Szűcs, 1998). Az állattartás hozzájárul a táj kultúrállapotának megőrzéséhez. Az állatállománynak, elsősorban a juhoknak komoly szerepe lehet a gyepek kultúrállapotának fenntartásában. A legeltetés megakadályozza a cserjék felnövését, a legelő tönkremenetelét. A juhok a legelő növényei között válogatnak, így a növényállomány összetételét is befolyásolják. A juhokkal történő legeltetés hatására tömött, alacsony növésű növényekből álló gyepszőnyeg alakul ki. A legeltetés intenzitásának meghatározásával elkerülhetjük a túl, vagy alul legeltetést (Marselek, 1998). A környezetbarát állattartás szempontjai nem szoríthatják háttérbe a minőségi termelést. A minőség javítása alapvető feladatunk, hiszen csak a kiváló minőségű termékek értékesíthetők az EU-ba (Marselek-Abayné Hamar E., 1999).
5 A juhlétszám növelését a régióban az agrárfoglalkoztatás alacsony aránya (6%) is indokolja, ami viszont kedvező földellátottsággal (34,7 ha/fő) párosul (Abayné Hamar E., 1999). A környezetbarát juhtartás lehetőségei Észak-Magyarországon Magyarországon a legelőhasznosítást a spontenaitás jellemzi. Molnár-Jávor (1997) szerint "Nyugat-Európában a profitorientált termelés jelenti az első fokozatot, a foglalkoztatási és környezethasznosítási módozat a második szintet, és a környezetvédelmi és környezetmentési juhtartás adja a harmadik változatot". A hasznosítás helyes arányait Magyarországon is célszerű átgondolni. Az ökológiai adottságoknak megfelelő termelési struktúra Észak-Magyarországon is valószínűsíti az erdő és gyepterületek növekedését. Az alacsony termőképességű szántóterületek egy része BAZ megye és Heves megye déli részén megítélésünk szerint visszaalakítható legelővé. BAZ és Nógrád megye északi részén az erdőterületek aránya is növekedhet úgy, hogy az erdő- és legelőterületek helyes arányának kialakításában szerepet játszhat a juh. Az így kialakult észak-magyarországi gyepterületek, mintegy harmadát lehetne véleményünk szerint ökológiai és környezetvédelmi célok megvalósítására szánni. Ennek támogatásvonzata számításaink szerint 0,6-1 milliárd Ft lenne évente. A gyepterületek 2/3-án viszont intenzívebb termelés - esetenként fejés - megvalósítása célszerű. Összefoglalva; Az állattenyésztés - és azon belül a juhtartás - a vidékfejlesztési programokhoz integrálódva, környezetbarát, extenzív technológiát megvalósítva jelenlegi szerepénél nagyobb részt vállalhat a foglalkoztatásban. Szerepe lehet a táj arculatának megőrzésében, a kultúrtáj jelleg fenntartásában, az idegenforgalomban és a környezetvédelemben. Szociális szerepe is érvényesülhet egyes munkanélküliségtől jelentősen sújtott térségekben. Hozzájárulhat a régiók kiegyensúlyozott fejlődéséhez (Magda-Marselek, 1999). A régió anyajuhállományát háromszorosára növelve kihasználhatnánk a gyepterületeket, és mintegy ezer új munkahelyet teremthetnénk az állattenyésztésben, és a feldolgozó iparban. A juhtartásra alkalmas kistérségek - kapcsolódva a SAPARD programhoz - jelentős fejlesztési pénzekhez juthatnak. Fontos szerepet játszhat a programokban: a munkahelyteremtés és megőrzés, a környezet védelme, a minőség javítása. A juhtartás lehetőségeinek kihasználása a vidék népességmegtartó szerepét segítheti.
6 Összefoglalás A Magyarországon zajló társadalmi, gazdasági változások egyes térségeket halmozottan hátrányos helyzetbe hoztak. Az észak-magyarországi régió a közelmúlt társadalmi-gazdasági változásai hatására, hátrányos helyzetbe került a térségben fokozott környezetszennyezés és nagyfokú munkanélküliségi ráta regisztrálható. Az agrárgazdaság teljesítménye alacsonyabb szinten állandósulni látszik. A korábbi időszakhoz képest jelentős a visszaesés és úgy tűnik, hogy az agrárgazdaság viszonylagos súlya érdemben nem változik, de szerepe több szempontból (népességmegtartás, vidékfejlesztés stb.) felértékelődik. A munkaigényes mezőgazdasági kultúrák szerepének növelésével, a juhtartás lehetőségeinek kihasználásával a régió gondjai részben enyhíthetők lennének. A juhtartás gazdasági jelentőségét persze nem szabad túlbecsülni, főleg a tájvédelmi szerep betöltésével javíthatná az itt élő emberek közérzetét, elősegíthetné a falusi turizmus lehetőségeit. A piaci viszonyok kialakulása, a magántulajdon előretörése gyakran a környezetvédelmi szempontok korlátozott érvényesíthetőségét jelenti. Az állattenyésztésben is felerősödtek ezek a negatív tendenciák. Megítélésünk szerint fokozott állami szerepvállalás nélkül a környezet és természetvédelem lehetőségei minimálisak. A helyzeten országos program keretében, állami szervek koordinálásával lehetne javítani. SUMMARY The place and the vole of sheep-breeding in environment - friedly stock - breeding in the North of Hungary The series of social and economic changes in Hungary affected some regions harder than others. North-eastern Hungary is in a disadvantageous situation after social and economic changes affected the area in the previous years. The performance of agroeconomics is permanent on a lower level. The recession is significant and it seems that the relative importance of agroeconomics does not change, but its role from many aspects has overestimated. Some of the problems of the area could be solved by promoting crops with a high labor demand and sheep breeding. The economic and financial outcome of sheep breeding is not to be exaggerated. It would be better to state that sheep breeding will retain population through its landscape management value and the attraction it represents for rural tourists. New market and ownership conditions often impede effective environment protective measures. These negative trends are present in animal husbandry, too. In our opinion strong state influence is needed for introducing such regulations and for having those obeyed. A national programme and the coordination of state institutions would improve the present situation considerably.
7 Felhasznált irodalom Abayné Hamar E. (1999): The Possibilities of Animal Breeding in Rural Development in the North-Hungarian Region. Kézirat 4.p. Magda S. - Marselek S. (1999): A régiónként eltérő agrárfejlődés észak-magyarországi megjelenése. Gazdálkodás, XLIII.évf.1.szám 22-31.p. Marselek S. (1998): The possibilities of sheep-keeping in maintaining the population and protecting the region of North Hungary. Sheep and goat production in Central and Eastern European countries ÁTK Hungary Budapest, 281-287.p. Marselek S. (1998): A juhtartás népességmegtartó és tájvédelmi lehetőségei az északmagyarországi régióban. Állattenyésztés és Takarmányozás 47.évf. 465-476.p. Marselek S. - Abayné Hamar E. (1999): Az állattenyésztés lehetőségei a vidékfejlesztésben az észak-magyarországi régióban. Kézirat 7.p. Marselek S. - Szűcs I. (1999): Az észak-magyarországi régió stratégiai vidékfejlesztési programja. Gyöngyös 220.p. Marselek S. - Vajsz T. (1998): Priorities and main trends in agriculture and food industry. Medzinárodné vedecké dni '98. Nyitra. Szlovákia. 46-51.p. Molnár Gy. - Jávor A. (1996): Környezetvédelmi juhtartás. Magyar Juhászat 5.évf.6.szám 2-3.p. Molnár Gy. - Jávor A. (1997): A juh és a legelő. Magyar Juhászat 6.évf.6.szám 8.p. Putter J. (1995): The Greening of Europe's Agricultural Policy: the "agrienvironmental regulation" of the MacSharry reform. Ministry of Agriculture, Agricultural Research Institute, Netherlands