MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készítette: Horváth Gergely Krisztián Szakmai felelős: Horváth Gergely Krisztián 2011. január

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN 12. hét Demográfiai viszonyok (A társadalom válaszreakciói 3.) Horváth Gergely Krisztián

Történeti előzmények 1869-ben a mai országterületen 5 millió lakos. 1985-ben: 10,7 millió lakos => 100 év alatt valamivel több mint duplájára nőtt a népesség ez Európában közepesnek tekinthető növekedési ütem. A népességszám változásai (vö. táblázat!) kb. 1880 1910 között kb. évi 1,2%-os természetes szaporodás, 2 vh. között: közepes szintű természetes szaporodás (Hoóz 29 31.).

In: Dr. Hoóz 1988: 30.

Veszteségek 1872 73-as kolerajárvány: kb. félmillió halott. Kivándorlás: kb. 2 millió fő. I. vh.: 250 ezer halott a mai területről, 600 ezer elmaradt születés => máig tartó hatás. A 1941-es népszámlálás szerint a lakosság (a trianoni területre): 9,3 m fő- Háborús emberveszteség: a trianoni területre kb. 950 ezer 1 m fő; a népesség 10-11%-a. + a meg nem született gyermekek: min. kb. 150 200 ezer fő, ebből katonai veszteség: 300 310 ezer fő, polgári áldozat min. 80 100 ezer fő (legtöbben Zemplénben: 16,7%), a holokauszt áldozatai (Stark Tamás számításai): a bécsi döntések utáni országban: 440 465 ezer fő; trianoni határok között 200 210 ezer fő, hadifoglyok: 600 700 magyar, közülük kb. 200 250 ezer a Gulágon meghalt.

Demográfiai folyamatok a 20. század második felében Jellemző, hogy a 20. század első felében megindult trendek folytatódtak és felgyorsultak: 1945 után lassuló növekedés, fokozódó elöregedés, csökkent a családok gyerekszáma => az egyes női nemzedékek egyre kevesebbet szültek (1949: a termékenységi arányszám: 2,5; 1985: 1,7 gyerek), 1960-as évektől: a születések számának csökkenése mindinkább együtt jár a halálozási mutatók romlásával, 1981-től: negatív reprodukció.

Népességmozgás 1945 és 1956 között 1945 végén a népesség száma 9 millió fő => a bécsi döntések utáni területekről visszamenekült magyarok ellensúlyozták a háborús veszteséget: 1947-ig 247 ezer menekült jött => ebből 120-130 ezer csehszlovák lakosságcserével. 1946 47: német kitelepítés: kb. 180 200 ezer fő. (1944 49 között összesen min. félmillió ember kényszerült lakóhelye megváltoztatására ). 1956: kb. 200-210 ezer menekült.

Népesedési folyamatok Születések 1949 1980 között a népesség 16%-al nőtt (kb.1,6 m fő), ami évi átlagos 0,5%-os növekedési rátát jelent csúcs: 10,7 millió (2000: 10 m) 1981-től 1990-ig fogyás: 0,15%/év, 90 után, 0,3%/év oka: a születésszám csökkenése, magas halálozás. A korszakra jellemző: a születések száma erősen hullámzott, a gyerekszám, s vele a generációk nagysága szintén csökkent hiányzik a reprodukcióhoz szükséges tömeg.

A magyar társadalom korfája 1930, 1960 Forrás: Magyarország népessége 1996: 51.

A magyar társadalom korfája, 1990 Forrás: Magyarország népessége 1996: 52.

Népesedési folyamatok A természetes szaporodás ingadozásai A természetes szaporodás 1945 után, ill. 1950 55 között a legmagasabb. Okok: csökkenő halandóság, abortusztilalom (csúcs: 1954 223ezer élveszületés), (az abortusztilalmat 56 nyarán oldották fel). Nemzedékhullámok 1945 után nagyszámú nemzedékek: 1953 55 (Ratkó), ill. 1973 76 (Ratkó-gyerekek, gyed), kisszámúak: 1956 62 (56+téeszesítés); 1981 után (folyamatos fogyás).

Népesedési folyamatok + a csökkenés hátterében A kétgyermekes családmodell az iskolázottak körében vált elsőként elterjedtté, már a 60-as évekre. A termékenység csökkenésére lásd a 4. és többedik gyermek megszületését: 1945: 20% >< 80-as évek: 6% egyre több a második gyermek az újszülöttek között (45-ben 25%, 80-as évekre 38%) => diagramok lentebb. 1956-os mt. rendelet az abortusztilalom eltörléséről => utána ugrásszerű növekedés, csúcs 1973: több mint 200 000! A születésszabályozás, fogamzásgátlás a 60-70-es évektől elterjedt lesz, Mo.: 1967-től fogamzásgátló tabletta (Hoóz 193.).

Forrás: Magyarország népessége 1996: 74.

In: Dr. Hoóz 1988: 195.

ezrelék Természetes szaporodás, 1870 2004 20,0 15,0 10,0 5,0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 5,0 10,0 15,0 év

Forrás: Magyarország atlasza, Cartographia, Bp. é.n. 57.

Népesedési folyamatok Nemzetközi kitekintésben A magyar trendek a 70-es évektől megfelelnek a nemzetközieknek, a 60-as évek elejének mélypontja (kollektivizálás) azonban csak nálunk. A 70-es évektől gyorsan nő a házasságon kívül születettek száma (1994: a gyerekek 20%-a születik így) => vö. élettársi kapcsolatból kevesebb gyerek, s kisebb súllyal születik!

Magyarország népmozgalma, 1876 2004

Népesedési folyamatok Halálozás Két tendencia: elöregedés, ill. 30 év felett romló halandóság. 1947 65: A haladóság sokat, 30%-kal javul: 10 ezrelék alá megy, de 1947-től már egyértelmű elöregedési tendenciák. 1965 1980: A halandóság növekvő gyakoriságot mutat (10 13 ezrelék). 1980 után: 14 ezrelék felett => a nőknél összességében nincs romlás, a férfiak halandósági többlete azonban jelentősen növekszik, a legnagyobb romlás a 30 59 éves férfiaknál => 60 felett nincs változás javulás egyedül a 10 év alatti korcsoportban.

A mortalitás főbb tényezői A leggyakoribb halálokok megváltoztak: 1965 előtt: tbc, diftéria, hastífusz, kanyaró, 1965 után: szív- és érrendszeri + daganatos betegségek; a fertőző betegségek igen visszaszorultak. +1956 mint halálok: 19 ezer sebesült; 2505 halott Közlekedési balesetek: 115%-al nőtt (autók).

Várható élettartam nemzetközi kitekintésben 1949 85 között a várható élettartam 8 évvel nőtt => A nemzetközi/európai trendektől Magyarország leszakadt => vö. Hablicsek L.: a termékenység, a korátlag, a népességcsökkenés üteme: erősen nyugati, míg a halálozás mértéke a legkeletibb. (idézi Valuch 2001: 38.) Elöregedés: nő az átlagéletkor: 1949: 32,4 év; 1995: 37,8 év! nő az idősek aránya: 60 feletti 1949-ben 10,7%; 1995: 19,4%.

Családi állapot 1949 80 között csökkent a nőtlenek és hajadonok aránya, mert nőtt a házasságkötések száma és csökkent a házasságkötési kor. 1980: a felnőtt korú népességben a nőtlenek aránya 22% => 1995: 29,1% nőtlen! 1980: a nők 13,8%-a hajadon => 1995: 19,1% hajadon! A 70-es évektől folyamatosan emelkedik a házasságkötési életkor. Ok: a családi kötelék értékvesztése.

1920 1924 1928 1932 1936 1940 1944 1948 1952 1956 1960 1964 1968 1972 1976 1980 1984 1988 1992 1996 2000 2004 kor A házasulók átlagos életkora - Magyarország 35,0 33,0 31,0 29,0 27,0 25,0 23,0 21,0 19,0 17,0 15,0 év férfiak nők

Házasság, válás, élettársi kapcsolat Házassági arányszámok: 1945 60 között: magas, 10 ezrelék, 1960 80: még magas, de már csökken (9 ezrelék), 80 után: a házasságok számának tartós visszaesése (7,5-ről 4,8 ezrelékre). Élettársi kapcsolatok: az 1970-es évektől az ezredfordulóig 25 év alatt számuk megkétszereződött, A nagyobb családméret visszaszorulása: 1970 95 között felére csökkent a családdal együtt élő rokonok száma, s kisebb lett a családméret is (1949: a hat- v. többtagú családok aránya 9%; 1990: 1%).

Házasság, válás, élettársi kapcsolat Válások Mindkét nemben a háború előttihez képest tízszeresére nőtt az elváltak aránya. Okok: családi és vallási/etikai értékek háttérbeszorulása (az individualista, szingli életmód terjedésével, ugyanakkor nem nő a társadalom boldogságszintje). 1978 után több házasság szűnik meg (válás, haláleset) mint amennyi az új házasság.

Népesedéspolitika és demográfiai hatásai Általában igaz, hogy a 2. vh után ha másként nem, de retorikájában a családalakulást elősegítő, a magasabb termékenységet pozitív értékként tételező népesedéspolitika volt. Ezzel együtt a család és a termékenység válságba jutott. Okok: a nők tömeges munkába állása, nagy társadalmi átstrukturálódás (pl. a parasztság felszámolása), társadalmi szerepek megváltozása => hagyományos férfiés női szerepek átalakulása, állami lakás- és jövedelempolitika: a lakótelepi lakások legnagyobbrészt 2 szobásak, ill. 1 + 2 félszoba egy keresetből nem lehet megélni. 1988 után: a családi adózás elmaradása.

A népességpolitika hangsúlyváltozásai 50-es évek: agresszív népesedéspolitika (büntetőjog + szociális ellátás hatékonyságának növelése) gyermektelenek adója 1953 56 között: a jövedelem 4%-a. 1966: az MSZMP első állásfoglalása a népesedés kérdésében: ekkor döntenek a kedvezőtlen tendenciák miatt a gyesről (1967. jan. 1- jétől). Ennek eredménytelensége miatt 1973: népességpolitikai határozat, vö. a gyed bevezetése; a lakásvásárlás gyerekszámtól függő segítése, mérsékelt abortuszszigorítás => politikai-gazdasági ösztönzőkkel pozitív irányban lehet befolyásolni a születések alakulását, az 1973 76 között a születések megugrása: ez 75%-ban a házas termékenység növekedésének, kb. 17%-ban a korosztályi többletnek (Ratkó-gyerekek), 7-8%-ban a házassági szokások változásának (előbbre tolódásának) a hatása.

A népességpolitika hangsúlyváltozásai A GYED révén már középtávon sincs strukturális áttörés, sőt 1981- től fogyás: 75%-ban a termékenységi szint esése, ill. növekvő mértékben a szülőképes korosztály szűkülése. Válasz erre 1984-ben egy újabb népesedéspolitikai koncepció, de a Kádár-rendszer válsága miatt ez már nem lépett életbe (2-3. gyermek megszületésének ösztönzése). Részleges pozitív hatás 1992-es tv. a magzati élet védelméről. Nagy visszaesés a 90-es évek közepétől. demográfiai válság, prognózisok: 2020-ban 9,5 m, 2040-re 8,7 m fő várható (mint 1920-ban).