GAZDASÁGI MAGÁNJOG A dologi jog 2009. október 1. 4. előadás A dolog fogalma Dolognak minősül: Minden birtokba vehető testi tárgy, ami tulajdonjog tárgya lehet: Birtokba vehető és így tulajdonjog tárgya lehet, mert fizikailag lehetséges; Birtokba vehető és tulajdonjog tárgya lehet, mert jogilag megengedett. Különös dolgok : pénz, értékpapír, a dolog módjára hasznosítható természeti erők. Ezek értékét, jelentőségét nem testi tárgyi mivoltuk adja, hanem az általuk megtestesített érték. Pl.: napfény, szél, víz, villamos energia. Ingatlan-nyilvántartás Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, továbbá a bejegyzett személyeknek az adatait. Közhitelesség: a jóhiszemű szerző javára az ingatlannyilvántartást - az ellenkező bizonyításáig - az oda bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valóságos helyzettől eltér aki jóhiszeműen, ellenérték fejében, az ingatlan-nyilvántartás adataiban bízva szerez jogot (pl. vásárol ingatlant), a törvény védi A tulajdonjogviszony alanyai A tulajdonjogviszony A tulajdonjog alanya lehet bármely személy, azaz: az emberek a jogi személyek és az állam is. A személyek jogképessége magában foglalja azt a jogot is, hogy tulajdonjogviszonyok alanyai lehessenek. Egyéni tulajdon: a tulajdonjogviszony alanya egyetlen természetes személy. Közös tulajdon: a tulajdonjog alanyának pozíciójában több személy (de nem szervezetként!!!) áll. 1
A tulajdonjogviszony tárgya és tartalma A tulajdonost megillető jogok I. A tulajdonjogviszony tárgyai: Közvetlen tárgya: az emberi magatartás, amelyet a tulajdonos az uralma alatt álló dolgokra nézve kifejthet ill. köteles kifejteni. Közvetett tárgya: a dolog. A tulajdonjogviszony tartalma: A tulajdonost megillető jogok és kötelezettségek összessége. A tulajdonos jogai (ún. tulajdonosi triász): Birtoklás Használat és hasznok szedésének joga BIHAR Rendelkezés. A tulajdonos kötelezettségei: terhek, kárveszély viselése és a szükséghelyzetben okozott kár tűrésének kötelezettsége. Birtoklás és birtokvédelem: a tulajdonosnak joga van a dolgot hatalmában tartani és a birtokvédelem eszközeivel élni. Birtok: tényleges hatalom egy dolog felett. Használat és hasznok szedése: a tulajdonos jogosult a dolgot a maga és családja szükségleteinek kielégítése érdekében (fogyasztásra), árutermelés céljára vagy egyéb célokra felhasználni. De: bizonyos dolgok esetén törvény hasznosítási kötelezettséget ír elő: pl.: termőföldet művelni kell. A tulajdonos jogosult a dologból folyó hasznokat szedni, azt másnak át is engedheti. A tulajdonost megillető jogok II. A tulajdonos kötelezettségei A rendelkezési jog elvontabb részjogosítvány, ami alapján a tulajdonos jogosult: A dolog birtokát másnak átengedni A használat jogát másnak átengedni A hasznok szedésének jogát másnak átengedni A dolgot biztosítékul adni vagy más módon megterhelni A dolog tulajdonjogát másra átruházni és A dolog tulajdonjogával felhagyni. (Kivéve: az ingatlan tulajdonjogával nem lehet felhagyni.) Azaz: a tulajdonos a dologra nézve polgári jogviszonyokat létesíthet, illetve a tulajdonjogot megszüntetheti. A tulajdonos viseli a dologgal járó azon terheket, amelyek viselésére jogszabály vagy megállapodás mást nem kötelez. Ráfordítások, kiadások Közterhek Kárveszély viselése: a tulajdonos viseli a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni. A tulajdonos köteles tűrni, hogy szükséghelyzetben a dolgot a szükséghelyzet megszüntetése végett a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, illetőleg abban kárt okozzanak. Szükséghelyzet: másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlen veszély fenyegeti és ez a veszély másként nem elhárítható. De: kártalanítást követelhet a tulajdonostól. Ha más vagyonát fenyegeti veszély: csak akkor köteles viselni a tulajdonos, ha a fenyegető kár előreláthatóan jelentős mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a behatás következtében érheti. A tulajdonjog megszerzése (szerzésmódok) Az ingók tulajdonjogának szerzésmódjai Az ingók tulajdonjogának szerzésmódjai: Hatósági határozat vagy árverés Elbirtoklás Gazdátlan javak elsajátítása Találás Átruházás A termékek, termények és a szaporulat elsajátítása Vadak és halak tulajdonjogának megszerzése Feldolgozás Egyesítés Öröklés. 2
Az ingatlanok tulajdonjogának szerzésmódjai Az ingatlanok tulajdonjogának szerzésmódjai: Hatósági határozat és árverés Elbirtoklás Kisajátítás Átruházás Növedék Beépítés Ráépítés Öröklés. Az elbirtoklás Elbirtoklás: elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát az, aki a dolgot sajátjaként ingóknál tíz, ingatlannál 15 éven át szakadatlanul birtokolja. Azaz: a birtoklás tényleges múlásával jogállapottá változik. állapota az idő De: aki bűncselekménnyel vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, az nem szerez elbirtoklással tulajdont. Az elbirtoklás általános feltételei: Az elbirtoklási idő eltelt Az elbirtokló a dolgot sajátjaként birtokolja, azaz nem haszonélvezőként vagy más jogcímen. Az elbirtoklás II. Gazdátlan javak elsajátítása Az elbirtoklási idő: a dolog birtokbavételétől számított 10 v. 15 év. De: a birtoklási időnek szakadatlannak kell lennie. Az elbirtoklási idő nyugvása és megszakadása: Nyugszik az elbirtoklási idő, ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolja. Ekkor a nyugvást eredményező akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra. Megszakad az elbirtoklási idő: A tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja vagy eziránt bírósághoz fordul; A tulajdonos a dologgal rendelkezik A birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetve egy éven belül nem kéri a bíróságtól, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza. Ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet. Azaz: A dolog korábban még senkinek a tulajdonában nem állt vagy A tulajdonosa felhagyott a tulajdonnal (szándékosan elhagyta). Általában az erdőn-mezőn termő gyümölcsök, gombák, kisebb állatfajta (pl.: lepkefélék, éti csiga), amely nem minősül vadnak. (A vadak az állam tulajdonában állnak.) A találás I. Találás: olyan dolog birtokbavétele, amely bár másnak a tulajdonában áll, ám senkinek nincs a birtokában. A találás csak bizonyos feltételek mellett vezet tulajdonszerzésre: A találó mindent megtett, amit a jogszabályok előírnak avégből, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa; és A tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett. A találás II. Mi a teendő, ha valaki talál egy dolgot? Ha a dolog tulajdonosát ismeri, köteles a dolgot annak vagy más átvételre jogosult személynek átadni. Ha a tulajdonos ismeretlen: a találó köteles a dolgot a polgármesteri hivatalba beszolgáltatni és nyilatkozni, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára. A hivatal a dolgot 3 hónapon át őrzi. Ha a dologért nem jelentkezett 3 hónap alatt a tulajdonosa, a dolgot kívánságára kiadják a találónak. A tulajdonjogot a találó egy év elteltével megszerzi, ha a tulajdonos nem jelentkezett. A találó a dolgot az egy éves határidő leteltéig állagának sérelme nélkül használhatja, de nem jogosult a dolgot elidegeníteni, megterhelni és nem jogosult a használatot átengedni. 3
Kivétel a találás alól I. Ha a dolgot a közönség számára nyitva álló hivatali vagy más épületben, vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén találják. Ekkor tehát a találó semmiképp nem szerez tulajdonjogot. Ekkor a hivatal vagy a vállalat a dolgot 3 hónapi őrizet után értékesítheti: a tulajdonos a találást követő egy éven belül követelheti a dolog, illetve a vételár kiadását. Átruházás Ingó dolgok leggyakrabban átruházás útján kerülnek a szerző fél tulajdonába. Átruházással ha törvény kivételt nem tesz csak a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni. A tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog átadása is szükséges. Átadás: a dolog tényleges birtokba adásával vagy más olyan módon mehet végbe, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába került. Kisajátítás A tulajdonjog megszűnése Csak törvényben meghatározott okból (nyomós közérdek) Azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás mellett (akár cseretelek is lehet, nem csupán pénz) ultima ratio jelleg: a kisajátítás végső eszköz előtte meg kell próbálni az ingatlan tulajdonjogát más eszközökkel megszerezni (pl. adásvétel) A tulajdonjog megszűnésének esetei: Rendes módja: a dolog gazdát cserél, azaz a dolog tulajdonjogát más szerzi meg. Elhagyás és megsemmisülés: Derelictio: a tulajdonos a dolgot a tulajdonjog feladásának szándékával elhagyja. Ekkor a tulajdonjog tárgya gazdátlanná válik és bárki megszerezheti birtokbavétellel. A birtok Birtok, birtokvédelem A birtok: tényleges hatalom a dolog felett. Birtokos: az, aki a dolgot magához veszi, akinek az más módon hatalmába kerül, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került, valamint az akinek a földjén használati jog áll fenn. Azaz birtokos: A tulajdonos attól függetlenül, hogy van-e tényleges hatalma a dolgon (pl.: a dolgot bérbe adta); Aki a dolgot ténylegesen a hatalmában tartja (pl.: a bérlő) Aki a dolgot ténylegesen a hatalmában tartotta, de tőle a dolog időlegesen más hatalmába került. 4
A birtokvédelem eszközei általában Birtokvédelem lényege: a tényleges birtokállapotot a jogrendszer védelemben részesíti. Mi ellen véd? A tilos önhatalom ellen: ha valaki a birtokost a dolog birtokától jogalap nélkül megfosztja vagy a dolog birtoklásában zavarja (együtt birtokháborítás) Kivel szemben lehet birtokvédelmet kérni? A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. A birtokvédelem eszközei Birtokos Önhatalommal Igazgatási úton Bírói úton A jogos önhatalom Az igazgatási út I. A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást a birtok megvédéséhez szükséges mértékben önhatalommal is elháríthatja. A jogrendszer általában tiltja az önbíráskodást, a törvényben biztosított jogok védelmét bírói útra tereli. Ám a birtokvédelem egyfajta kivételt jelent, bizonyos korlátokkal: Csak a birtok ellen irányuló támadás esetén alkalmazható, ami nem azonos a birtokháborítással. Csak akkor alkalmazható, ha más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. Az állami eszközökkel történő birtokvédelem rendszerint első útja. A birtokvita eldöntésére a jegyzőnek van hatásköre. Határidő: a birtok tárgyának elvonásától, illetőleg a birtokháborítástól számított egy éven belül. A jegyző előtt a kérelmezőnek kétség esetén bizonyítania kell, hogy: Birtokos volt, Birtokától megfosztották, illetve Birtokában zavarták. A kérelem vonatkozhat: Az eredeti birtokállapot helyreállítására, vagy a zavarás megszüntetésére A jogtalan birtoklással kapcsolatos hasznok, károk és költségek megítélésére. Az igazgatási út II. A birtokper (bírói út) A jegyző általában a birtoklás ténye alapján határoz és a birtokláshoz való jogosultságot nem vizsgálja. Kivéve: Ha a birtokháborító nyilvánvalóvá teszi, hogy ellenfele nem volt jogosult a birtoklásra ill. A birtoklás megzavarása jogos volt. A bizonyítás ebben a kérdésben a birtokháborítót terheli. A jegyző eljárásának 30 napon belül be kell fejeződnie. A jegyző határozatát 3 napon belül végre kell hajtani. A végrehajtásról a jegyző gondoskodik. Ha valamely fél a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül bírósághoz fordulhat és kérheti a határozat megváltoztatását. A birtokvita három esetben kerülhet a bíróság elé: 1. Valamely fél a jegyző határozatát sérelmesnek tartja. 2. A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését 1 év eltelte után kéri. 3. Ha a birtokos a birtokláshoz való jogára hivatkozva kér védelmet, és az ügyben a birtokláshoz való jogosultsága is vitás. A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. 5
Közös tulajdon fogalma, tipikus esetei Közös tulajdon Olyan jogközösség, amelyben a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott eszmei hányadrészek szerint több személyt illet meg Tipikus esetei: ingatlan közös vásárlása házassági vagyonközösség keletkezése közös öröklés társasházszerződés polgári jogi társaság Tulajdonostársak jogai, kötelezettségei Döntés a kiadásokról A közös dolog birtoklása és használata felek megállapodása a döntő megállapodás hiányában szótöbbséggel döntenek vita esetén a bíróság dönt A közös dolog hasznainak szedése és hasznosítása osztatlan gyümölcs közös tulajdon lesz, oszthatót ki kell adni hasznosításról (pl. bérbeadás) szótöbbséggel döntenek A közös dologgal járó terhek és a kárveszély viselése a tulajdoni hányad arányában viselik o Állagmegóváshoz szükséges munkálatok bármelyik tulajdonostárs önálló döntése alapján o Rendes gazdálkodás körét meg nem haladó egyéb kiadások szótöbbséggel döntenek o Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások egyhangú határozat szükséges Tulajdoni hányad eladásának speciális szabályai Ha a tulajdonostárs el kívánja adni tulajdoni hányadát a többi tulajdonostársat elővásárlási jog illeti meg Elővásárlási jog azt jelenti, hogy addig nem adhatja el hányadát más külső személynek, amíg bármelyik tulajdonostárs gyakorolni kívánja elővásárlási jogát A kívülről érkező vételi ajánlatot teljes terjedelmében kell közölnie a tulajdonostársakkal ha vmelyik tulajdonostárs a vételi ajánlat tartalmát elfogadja, neki kell eladni Közös tulajdon megszűnésének esetei Felek megállapodásával Vita esetén bíróság dönt a következő módszereket alkalmazva (sorrendet jelöl) természetbeni megosztás magához váltás (vmelyik tulajdonostárs kifizeti a többit) közös értékesítés, befolyó vételár megosztása Olyan megosztási módot nem alkalmazhat a bíróság, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik 6
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!!! Dr. Fézer Tamás egyetemi adjunktus Polgári Jogi Tanszék Fogadóóra: szerda 12.30-14.00 óra (ÁJK 102.) e-mail: fezer@freemail.hu 7