Ifjúsági közfeladatok

Módszertan

Ifjúságszakmai rendszerek Módszertan E fejezet foglalkozik az ifjúsági közfeladatok definiálásával és működésével, ide tartozik az ifjúságszakmai rendszerek (a pályázati rendszertől a kormányzati fejlesztő tevékenységig) működésének vizsgálata, beleértve a humán erőforrásokat [lásd: Humán (emberi / intézményi szakmai) erőforrások], a finanszírozási rendszereket (lásd: Pénzügyi rendszerek) és az intézményi-államigazgatási rendszereket (lásd: Ifjúsági közfeladatok). Ifjúsági közfeladatok Az állami ifjúsági közfeladatok Az állami ifjúsági feladatok körének horizontális értelemben nincs tételes felsorolása, a hatályos szabályozás szerint közfeladatot törvény, illetve önkormányzati rendelet állapíthat meg. Az Áht. 9. -a alapján az állami feladatok tartalmát és követelményeit külön (ún. ágazati) törvények írják elő. Az állami feladatok ellátása részben vagy egészben költségvetési szervek által történik, vagy azok ellátásának pénzügyi fedezete részben vagy egészben, közvetlenül vagy közvetve kerül biztosításra. Tehát az állami feladat az, amiről ágazati törvény ezt kimondja (ide értve a szabályozási feladatokat/funkciókat is), illetve amelyre a költségvetési törvényben támogatás kerül biztosításra. * A közfeladat tehát olyan feladat, melyet jogszabályi háttér alapján az államnak vagy az önkormányzatnak kell ellátnia. Magyarországon jelenleg bár az elmúlt évek során több kezdeményezés is született mind kormányzati, mind civil részről nincs önálló és átfogó, az ifjúsági közfeladatokat szabályozó törvény. Ez nem jelenti azt azonban, hogy ne lennének olyan jogszabályok, melyek alapjául és háttéréül szolgálnak az állam ifjúsági feladatainak ellátásához. Az ifjúság életkori sajátosságaiból adódóan valamennyi szakpolitikában megjelenik a korosztályi szegmens, ezért gyakorlati- * Államreform Bizottság: A közfeladatok felülvizsgálata módszertani útmutató O1/3

Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv lag valamennyi ágazatra vonatkozó szabályozás hatással van az ifjúságot is érintő feladatok ellátására. Mégis elmondható, hogy a horizontális a korosztály mint speciális társadalmi célcsoport mindenek felett álló érdekét szolgáló törvényi szabályozás, közfeladat hiányában a mindenkori kormányzat, a helyi önkormányzat, továbbá elkötelezett szakemberek és jól működő civil szervezetek tevékenységén múlik az, hogy jellemzően önként vállalt feladatként van-e ilyen irányú, rendszerszerű feladatellátás. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia (NIS) reményeink szerint az első lépcső a feladatok tisztázásában és a szakmai munka megalapozásában. O1/4

Ifjúságszakmai rendszerek Módszertan Ifjúsági közfeladatok szakmapolitikai stratégiák Az ifjúsági közfeladatok értelmezéséhez át kell tekinteni a vonatkozó jogszabályokat, szakmai stratégiákat, amelyek közül többet itt csak felsorolás szintjén érintünk, (lásd: Jogi és igazgatási ismeretek, önkormányzatiság című fejezet). A Magyar Köztársaság Alkotmánya Az 1995. évi LXIV., a Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről szóló törvény Az ENSZ Gyermek jogairól szóló Egyezménye, a 1991. évi LXIV. törvény A 2/1999. (IX. 24.) többszörösen módosított ISM rendelet A 2229/2006. (XII.20.) Korm. határozat a közfeladatok felülvizsgálatát célozta meg annak érdekében, hogy az állam a megfelelő tevékenységeket optimális szinten és a leghatékonyabban végezze el, a kulcsfontosságú feladatokra koncentrálva növelje azok elvégzésének hatékonyságát, míg az ebbe a körbe nem tartozó feladatokat, tevékenységeket kiszerződje, privatizálja, decentralizálja vagy adott esetben elhagyja. A folyamat első lépcsőjeként a minisztériumok összegyűjtötték és egységes módszertani elvek alapján ún. feladatkataszterbe rendezték az ágazati feladat- és hatáskörükbe tartozó valamennyi, a közszektort érintő tevékenységet és funkciót. Ezt követően áttekintették azokat a feladatokat, amelyekért az állam és/vagy az önkormányzat valamilyen (szabályozási, ellátási, finanszírozási) felelősséget vállal (ez 10 ezer tevékenység azonosítását, 761 feladatcsoport kialakítását jelentette). * Ennek megfelelően a feladatkataszterben a gyermek- és ifjúsági feladatok a következő módon jelennek meg. * Államreform Bizottság: A közfeladatok felülvizsgálata feladatkataszter O1/5

Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv Ifjúsági közfeladat-kataszter* Generációs feladatok Gyermek- és ifjúsági feladatok Gyermek- és ifjúsági turizmus fejlesztése Ifjúsági turisztikai fejlesztési feladatok Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum működtetése Országos szintű komplex ifjúságpolitikai feladatok Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram működtetése Országos Ifjúsági Szolgálat működtetése (Mobilitás) Képzésekkel kapcsolatos feladatok Partnerségi és párbeszédrendszerek fejlesztése A helyi ifjúsági munka támogatása, fejlesztése A helyi önkormányzatok gyermek- és ifjúsági feladatai ellátásának támogatása A szabadidő hasznos eltöltéséhez szükséges feltételek javítása Ez az államreform-tervezet megközelítését tekintve a mai feladatok számbavételét tartalmazza. A feladatelemzésnél nem szabad figyelmen kívül hagyni az úgynevezett szakfeladatrendet, amely megmutatja az államháztartásból finanszírozott feladatok, tevékenységek teljes körét, amelyekhez hozzárendelhetők a költségek és bevételek, továbbá azok a különféle mutatószámok, amelyek a közforrásból történő feladatellátás szempontjából közvetlenül mérhetővé teszik a feladatokat, a teljesítményeket, valamint azok költségeit, forrásait. A pénzügyminiszter 8008/2008. (HÉ 51.) PM tájékoztatója az államháztartási szakfeladatok rendjéről és 5/2009. (III. 27.) PM tájékoztatója az államháztartási szakfeladatok rendje használatának útmutatójáról és a szakfeladatok tartalmi meghatározásáról szól, melyet az elemi költségvetés tervezése során először a 2010. évre vonat- * Államreform Bizottság: A közfeladatok felülvizsgálata feladatkataszter O1/6

Ifjúságszakmai rendszerek Módszertan kozóan kellett alkalmazni (a szakfeladatrendre a pénzügyi rendszerek kapcsán még kitérünk).* Ifjúsági szakfeladatrend** 8902 Generációs feladatok 89021 Gyermek- és ifjúsági ügyek 890211 A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szolgáltatások fejlesztése, működtetése 890212 A gyermeki jogok érvényre juttatásával összefüggő feladatok 890213 Ifjúságszakmai fejlesztési feladatok 890214 A fiatalok társadalmi részvételét segítő programok, támogatások 890215 A gyermekek és fiatalok környezet- és egészségtudatos gondolkodásának fejlesztését segítő programok 890216 Önkormányzati ifjúsági kezdeményezések és programok, valamint támogatásuk Szakmapolitikai stratégiák Szakmapolitikai szempontból a lehetséges feladatstruktúrát az Országgyűlés 88/2009.(X.29.) határozatával elfogadott Nemzeti Ifjúsági Stratégia (NIS) mentén érdemes áttekinteni. A NIS tizenöt éves időtávban fogalmazza meg az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos társadalmi célokat és az ezekhez kapcsolódó állami koordinációt igénylő feladatokat. * A pénzügyminiszter 8008/2008. (HÉ 51.) PM tájékoztatója az államháztartási szakfeladatok rendjéről és 5/2009. (III. 27.) PM tájékoztatója az államháztartási szakfeladatok rendje használatának útmutatójáról és a szakfeladatok tartalmi meghatározásáról ** A pénzügyminiszter 8008/2008. (HÉ 51.) PM tájékoztatója az államháztartási szakfeladatok rendjéről és 5/2009. (III. 27.) PM tájékoztatója az államháztartási szakfeladatok rendje használatának útmutatójáról és a szakfeladatok tartalmi meghatározásáról O1/7

Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv Átfogó cél Az ifjúságban rejlő erőforrások kibontásának és a korosztályok társadalmi integrációjának elősegítése. Horizontális céljai: az esélyegyenlőség elősegítése; a magyarság és az európaiság megélése; az élhető környezet megteremtése. Maga a szakmapolitikai dokumentum az ifjúsági területre vonatkozó tevékenységtérképet igyekszik áttekinteni, úgymint: gyermekvállalás, család; önálló egzisztencia; esélyegyenlőség, szolidaritás; tanulás és környezete; kulturális értékteremtés, kultúraközvetítés; tudatosság és társadalmi integráció; civil társadalom; erőforrások és feltételek; ifjúságügy: ifjúsági szakma, ifjúsági munka. E kilenc területhez köthető mintegy száz feladatról kell a politikának és a szakmának eldönteni a közfeladatokat, amelyek szabályozási irányait a NIS-hez kötődően kétéves cselekvési programokban lehet rögzíteni. O1/8

Ifjúságszakmai rendszerek Módszertan Az ifjúságban rejlő erőforrások kibontásának és a korosztályok társadalmi integrációjának elősegítése Az ifjúsági korosztályok és közösségeik érvényesülésének elősegítése Az ifjúsági korosztályok sikeres társadalmi integrációjához szükséges környezet fejlesztése Az ifjúsági szakma és az ifjúsági civil szervezetek munkájának elősegítése A gyermegvállaláshoz és A fiatalok munkavállalásának és a kirekesztettség és Versenyképes tudás és a kultúrában való társadalmi és egyéni A kirekesztés, Tanulás és környezete. A kulturális fogyasztás Az ifjúsági korosztályok gyermekneveléshez szükséges társadalmi, önálló egzisztenciateremtésének elősegítése nek csökkentése, a társa- Az ifjúsági szolgáltató Átlátható, ellenőrizhető Az ifjúságpolitika jogi, élethez szükséges javítása, a területi küságának (aktív állam- a marginalizáció esélyei- biztosítása és az önálló részvétel színvonalának felelősségének, tudatos- gazdasági, mentális feltételek erősítése, dalmi mobilitás szervezetek feladatellátásban való részvételé- forráselosztási rendszer feltételrendszerének az info-kommunikációs fenntartható fejlődés stb.) és hatékony ifjúsági igazgatási és intézményi kompetenciák fejlesztése lönbségek csökkentése, polgárság, egészség, a családi környezet lehetőségének kialakulásának és bővítése hez szükséges feltételek kialakítása és működtetése a gyermek- és ifjúsági az interkulturális segítése, közösségeik korszerűsítése, ellátottság javítása, fejlesztése, inegrációjuk biztonságának segítése megteremtése, az ifjúsági szervezetek és a korosztály tagjai tapasztalataisének erősítése, az ifjú- helytállás, együtt- jogok állami érvényesíté- környezetben való támogatása nak bevonása, az ifjúság sági szakma képzési portfóliójának és életpályaműködés segítése sajátos szempontrendszerének megjelenítése modelljének kidolgozása az állami döntéshozatalban Az élhető környezet A fenntartható társadalom szempontrendszerének érvényesítése. A magyarság és az európaiság megélése A magyarországi és a határon túl élő magyar ifjak közötti kapcsolat fejlesztése, kulturális hagyományaink átörökítése a jövő nemzedéke, valamint az Európai Unió és az Európa Tanács által deklarált társadalom- és ifjúságpolitikai érték- és célrendszer megjelenítése az ifjúságpolitikai cselekvésekben. Az esélyegyenlőség elősegítése Ifjúsági csoportok és ifjak kirekesztettségének és kisodródásának megakadályozása. * * A Nemzeti Ifjúsági Stratégia célrendszere (A Nemzeti Ifjúsági Stratégia Országgyűlés által elfogadott változata 88/2009.(X.29.) számú határozat) O1/9

Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv Megkerülhetetlenül rögzíteni kell: az állam (önkormányzatok) által közvetlenül ellátandó ifjúsági feladatokat (a nemzetközi integrációs határontúli, illetve országos regionális kistérségi helyi feladatokat) és a nem állami feladatokat (a civil szektor, valamint a gazdasági-üzleti élet lehetséges feladatait). Természetesen a feladatok egy részét a civil szektor úgy, mint eddig feladatellátási szerződéssel átvállalhatja, azonban ekkor a finanszírozási feltételeket biztosítani szükséges. Meggondolandó továbbá, hogy a közhasznú tevékenységeket a közfeladatok rendszerének kidolgozásakor hogyan definiáljuk. Nemzetközi dimenzióként megemlítendő, hogy az EU ifjúsági stratégiája befektetés és az érvényesülés elősegítése című, 2009. április 28-án elfogadott dokumentum két víziót, jövőképet fogalmaz meg a fiatalokra vonatkozóan. Ezek: befektetés az ifjúságba: jelentősebb erőforrásokat teremteni azon politikaterületek fejlesztése érdekében, amelyek a fiatalok mindennapi életére hatnak és elősegítik jólétüket; az ifjúság érvényesülésének elősegítése: a fiatalokban rejlő lehetőségek kibontakoztatásának elősegítése a társadalom megújulása és az EU értékeihez és céljaihoz való hozzájárulás érdekében. Az ifjúság helyzetére vonatkozó jelenlegi ismeretek alapján a javaslat új stratégiát indítványoz három átfogó és egymással összekapcsolódó céllal, amelyek a megújított szociális menetrendhez is szorosan kötődnek: esélyteremtés az ifjúság számára az oktatás és a foglalkoztatás terén; a lehetőségekhez való hozzáférés javítása és az összes fiatal teljes társadalmi részvétele; a kölcsönös szolidaritás erősítése a társadalom és a fiatalok között. O1/10

Ifjúságszakmai rendszerek Módszertan Több lehetőség teremtése A társadalmi szerepvállalás növelése A kölcsönös szolidaritás elősegítése Oktatás Kreativitás és vállalkozás Egészség és sport Részvétel Társadalmi befogadás Munkavállalás Önkéntesség Fiatalok és a világ Az EU ifjúsági stratégiájának céljai és cselekvési területei (2010-2018) Az ifjúsági közfeladatok ellátásának sike re is a kitűzött célok megvalósulásának milyenségétől függ. Ahhoz, hogy az állam ifjúsági területen végzett munkája mérhető legyen, egységes kritériumrend szerre, meghatározott kulcsterületekre van szükség. Az Európa Tanács sa ját indikátorrendszere alapján 1997 óta végzi 11 mutató alapján az európai államok ifjúságpo litikájának áttekintését, vizsgálatát (értékként fogadva el a multikulturalizmust, az emberi jogokat, az esélyegyenlőséget, a népesség he terogenitását, a lehetőségteremtést és a társadalmi befogadást). Az említett indikátorok: nemformális nevelés ifjúsági képzések ifjúsági törvény ifjúsági költségvetés ifjúsági információ többszintű politika ifjúságkutatás ifjúsági részvétel minisztériumok közötti együttműködés innováció ifjúsági tanácsadó testületek Ezen mutatók áttekintése gyors képet ad egy ország (vagy más szintek) ifjúságpolitikai helyzetéről. O1/11

Ifjúságszakmai rendszerek Módszertan Önkormányzati ifjúsági feladatok Az állami szint mellett az önkormányzatok sem rendelkeznek egyértelmű ifjúságügyi szabályozással. A többszörösen módosított 1990. évi LXV., önkormányzatokról szóló törvény 8. (1) pontja a településekre vonatkozóan említi ugyan a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodást helyi közszolgáltatásként, azonban nem sorolja azt a kötelezően ellátandó feladatok közé, és tartalmi meghatározással sem szolgál. A megyei önkormányzatok esetében a 70. (1) pontban már kötelező feladatként jelenik meg a gyermeki és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatellátás, azonban részben a feladathoz rendelt forrás hiányában ezek tervezett megvalósítása meglehetősen ritka és korlátozott. Érdemes még Budapest főváros önkormányzata esetében megemlíteni, hogy amennyiben a kerületi önkormányzat azt nem vállalja, a fővárosi önkormányzatnak kell gondoskodnia a gyermek- és ifjúsági tevékenység összehangolásáról 63. (1) n). Az ágazati törvények ahogy korábban említettük számos, a korosztályra (is) vonatkozó szabályozást tartalmaznak, azonban ezek általában nem interszektoriális vetületben és rendszerszerűen jelennek meg a helyi önkormányzatok tevékenységében. Nemzetközi dimenzióként megemlítendő, hogy az Európa Tanács szervezete, a Helyi és Regionális Önkormányzatok Európai Kong resszusa (CLRAE Congress of Local and Regional Authorities of Europe) által 128 (2003) számú ajánlásában elfogadott A fiatalok helyi és regionális közéletében való részvételéről szóló módosított Európai Charta* a fiatalok részvételéről a helyi és a regi onális önkormányzatok életében (bővebben lásd az ifjúsági részvételről szóló fejezetben) részletes javaslatokat tesz egy szisztematikus települési ifjúságpolitikai rendszer kialakítására. * http://www.europatanacs.hu/pdf/mniszteri_bizottsag_13_ajanlasa.pdf O1/13

Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv Ez a dokumentum ajánlás, és egy olyan holisztikus megközelítést kör vonalaz, amelynek elemei: a koncepcióalkotás fontossága, a tervszerűség, rendszeresség és intézményesítés, az ún. szektoriális politikák ifjúsági szempontú összehangolásának fontossága, világos szem léleti keretek meghatározása, az állandó, rendszeres, könnyen elérhető (alacsony küszöbű), a fiatalok igényeihez és szükségleteihez igazodó szolgáltatások megszervezésének fontossága, a fiatalok rájuk vonatkozó döntések folyamatában való részvételének következe tes biztosítása (amelynek összetevői: a felkészítésük képzésük, bátorításuk és képessé tételük, szószólóik meghatározása és a részvétel formáinak, alkalmainak megszervezése, biztosítása, valamint intézményesítése), az önkormányzati feladatellátáshoz szükséges feltételek együttes megteremtésének fontossága (költségvetés, szervezet, meghatalmazott személy együttes megléte). A fentiekben bemutatott ajánlás már 1992-ben elkészült, azon legutóbb 2003-ban módosítottak az időközben összegyűlt tapasztalatok alapján. * * Wootsch Péter: Otthonosan itthon Települési ifjúsági munka. Budapest, Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat, 2009. O1/14

Ifjúságszakmai rendszerek Módszertan Humán (emberi / intézményi szakmai) erőforrások A humán rendszerek létszámának tekintetében sokféle becslés van, hiszen az állami ifjúsági intézményrendszerben tevékenykedők mellett az ifjúsági szakértők, kutatók, az önkormányzati ifjúsági referensek, ifjúságsegítők, az információs és tanácsadó irodákban, infópontokban, gyermek- és ifjúsági házakban, közösségi terekben dolgozó munkatársak, a megyei ifjúsági szakmai módszertani központokban tevékenykedő kollégák, az ifjúságsegítő hallgatók és szakmai műhelyek a szakmai erőforrások egyaránt fontos részeit képezik. Hivatalos statisztikák híján nehéz lenne létszámbecslésbe bocsátkozni, így a továbbiakban a téma szempontjából releváns erőforrások összegzésére vállalkozunk. A magyar ifjúságkutatás területei, kutatói, intézményi háttere* Mind állami, mind önkormányzati szinten a legfontosabb, hogy a korosztály élethelyzete, szükségletei ismeretek legyenek. Ehhez információk szükségesek. Legelőször tehát a kutatással összefüggő erőforrások bemutatása szükséges. A magyar ifjúságkutatás hagyományosan különböző intézményekben zajlik, melyek fő profilját általában nem ezek a kutatások adják. A különböző egyetemeken, tudományos intézetekben dolgoznak az ifjúság kérdéskörével (is) foglalkozó kutatók. A Magyar Tudományos Akadémia különböző (politikatudományi, pszichológiai, szociológiai) kutatóintézetei, a Felsőoktatási Kutatóintézet, az Országos Közoktatási Intézet, az Országos Kriminológiai Intézet, az Országos Egészségfejlesztési Intézet, a Munkaügyi Kutatóintézet, illetve az * Az ifjúságkutatásról bővebben lásd a Az ifjúsági korosztályok és rendszerek megértése, megismerése kutatás, felmérés, elemzés című fejezetet. O1/15

Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv egyetemeken elsősorban a szociológiai, pszichológiai, magatartástudományi tanszékek végeznek ifjúsági témájú kutatásokat. De előfordulnak olyan, különböző állami vagy magánintézmények, cégek által megrendelt/vezetett kutatások is, melyek bár más témára fókuszálnak ifjúsági vonatkozása mindenképpen említést érdemel (ide tartoznak például a fejezet végén részletesebben tárgyalandó ifjúsági turizmus kutatások). A jelenleg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézetében működő Gyermek- és Ifjúságkutatási Főosztály feladata a közigazgatásban az ifjúságkutatással kapcsolatos feladatok ellátása és összehangolása. A főosztály egyben annak a 2001-ben még az akkori Ifjúsági és Sportminisztérium háttérintézményeként alapított Nemzeti Ifjúságkutató Intézetnek a jogutódja, amely Magyarországon a rendszerváltás óta eltelt időszakban az egyetlen, fő tevékenységében (és egyben nevében) ifjúságkutatással foglalkozó szervezet volt. Ugyancsak ők voltak koordinátorai az országos nagymintás, és a határon túli ifjúsági kutatási projekteknek. Éppen ezek a magyar viszonylatban kivételesen széles körű és nagy költségigényű kutatások mutatták meg, hogy a különböző kutatói iskolák közötti egyeztetésnek nincsenek meg a fórumai. Bár a szociológiai és pszichológiai szakmai társaságoknak is vannak ifjúságszociológiával, ifjúságpszichológiával foglalkozó szekciói, munkájuk elsősorban az ifjúsági témák különböző szakmai konferenciákon való megjelenítésében merül ki. Ezek sem váltak tehát a kutatásokat egyeztető, kutatói műhelyek között közvetítő fórumokká. Piaci közvélemény-kutató intézetek és szellemi műhelyek (think-tank-ek) közül is többen (pl. a Századvég, a Tárki, a Gallup, a Szonda-Ipsos, a GfK Hungária, a Marketing Centrum) végeznek ifjúsággal foglalkozó empirikus közvélemény-kutatásokat, elsősorban állami megrendelésre vagy nemzetközi együttműködések keretében. Az ifjúságkutatások nagymértékben támaszkodnak a Központi Statisztikai Hivatal adataira is. A magyarországi ifjúságkutatások alapjául szolgáló statisztikák megbízhatóak, általában megfelelő bontásban állnak rendelkezésre. Jelentős információs forrás a Központi Statisztikai Hivatal, mely életkori bontásban számos alap- O1/16

Ifjúságszakmai rendszerek Módszertan adatot szolgáltat a gyermekekről és a fiatalokról, illetve néhány, a fiatalok életét alapvetően befolyásoló kérdést is vizsgál (pl. családok, mobilitás). Ezeket publikálja is a kutatók és az ifjúsági területen dolgozók számára hozzáférhető kiadványokban. (Az adatfeldolgozási idő kb. 1 éves csúszást eredményez.) A kutatások jelentős részét a különböző kormányzati, tudományos alapítványok finanszírozása teszi lehetővé. Így a kutatási projektek indításakor számottevő szakmai-megrendelői kontroll tapasztalható. Figyelembe véve e források szűkösségét, az erős verseny természetes szelekcióhoz is vezet. Utólagos ellenőrzésre, értékelésre elsősorban pénzügyi értelemben kerül sor. A szakmai projektértékelés nem általános ezen a területen. A kormányzati vagy regionális (önkormányzati) megrendelések esetében a vizsgálatokat a döntéshozók aktuális igényei alakítják, előzetesen irányt szabva a kutatói munkának. Műhelyek Tábla és Penna Társadalomkutató Csoport A Tábla és Penna Társadalomkutató Csoport ifjúságkutatásai elsősorban a politikai szocializáció, a magatartásszociológia, az ifjúságszociológia és az iskolaszociológia tárgykörére koncentrálnak. A csoport részese volt az egyetemközi együttműködésben megvalósuló Iskola és társadalom 2005, 2008 országos kutatási programnak. Vezetésével zajlott az Európa Tanács és az Európai Bizottság által támogatott The Characteristics of Youth Non-formal Learning in Hungary, Romania and Slovenia projekt, valamint a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat megbízása alapján elvégezte az Európai Unió Ifjúság 2000-2006 Programja magyarországi megvalósításának félidős és záró értékelését. A korábbi években egy nemzetközi összehasonlító kutatás részeseként kutatták a tanítóképzős főiskolai hallgatók drogokhoz való viszonyát, az utolsó éves magyar és román középiskolások értékvilágát. A műhely szakértői a 90-es években a kisebbségi oktatás helyzetéről, a középiskolások pályaválasztási aspirációiról, az iskolaigazgatók közoktatási koncepcióiról és a tizenévesek állampolgári kultúrájáról szóló kutatásokba kapcsolódtak be. O1/17

Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv Népességtudományi Kutatóintézet Bár demográfiai kutatások sok helyen (egyetemeken, a demográfiával határos tudományterületek kutatóintézeteiben, társadalomtudományi kutatásokkal foglalkozó vállalkozásokban és alapítványokban) folynak Magyarországon, a népességtudomány legfontosabb központja mind a mai napig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), illetve az annak felügyelete alatt működő Népességtudományi Kutatóintézet (NKI). Az intézet feladatköre a népességtudomány elméleti és gyakorlati művelése, ennek keretében alap- és alkalmazott kutatások végzése, a népesség és a népesedési folyamatok kutatása, a társadalmi-gazdasági fejlődés és a népesedés közötti kölcsönhatások, összefüggések tudományos feltárása és előrejelzése, a népesedéspolitika tudományos megalapozása, a demográfiai kutatás módszereinek fejlesztése. Az intézet tehát amellett, hogy államigazgatási intézmény felügyelete alatt áll, akadémiai kutatóintézeti jelleggel is bír. A Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke A tanszék története a 60-as évekig nyúlik vissza, bár a Szociológiai Csoport csak a 80-as évek elején alakult meg, s a tanszék hivatalosan 1984-től létezik. Hallgatói létszáma a levelező képzéssel együtt nyolcszáz fő körül van, így a Tiszántúl szociális képzésének és továbbképzésének is centruma. A Szociológia és Szociálpolitika Tanszék a többciklusú felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésének keretében sikerrel akkreditálta BA szakindítási kérelmét, így a 2006/2007-es tanévtől szociológus alapképzéssel (BA) is foglalkozik. A tanszéken számos témában folyik kutatás, elsősorban regionális- és településszociológiai, szociálpolitikai témakörökben. Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület A Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület 1993-ban alakult. Működésének céljaként megfogalmazott fő feladatait a gyerekek védelme és a családok erősítése, összetartása az érdekeltek és a velük dolgozó szakemberek megerősítésével, képzésével, szolgáltatások nyújtásával végzi. Tevékenységi köre szerteágazó: család- és gyermekvédelem, szociális tevékenység, kutatás, képzés, képességfejlesz- O1/18

Ifjúságszakmai rendszerek Módszertan tés. Az egyesület elsősorban hazai programok gazdája, de kiterjedt nemzetközi szakmai kapcsolatokkal is rendelkezik, hiszen egyik fontos feladatának tekinti a külföldön már hatékonyan és sikeresen működő gyermekvédelmi és családi programok magyarországi meghonosítását, a nemzetközi kutatásokban, programokban való részvételt, illetve nemzetközi és hazai konferenciák szervezésével az ismeretek mind szélesebb körű terjesztését. Kutatásai közül a legjelentősebbek a gyermekkorú elkövetők a szakellátásban témájú, az UNICEF számára készült, a kelet-európai intézményi be- és kikerülésről szóló, 5 országra kiterjedő kutatása, illetve egy, 32 európai országban a 3 év alatti, intézményben élő gyerekek körülményeit vizsgáló kutatás. ELTE Oktatás- és Ifjúságkutató Továbbképző Központ A központot az ELTE Szociológiai, Szociálpolitikai Intézete és az Oktatáskutató Intézet hozta létre abban a reményben, hogy a kutatási eredmények minél gyorsabban visszacsatolhatók legyenek a felsőoktatásba és a továbbképzésbe. Fő tevékenységi területei az oktatási és ifjúsági kutatások, részvétel a felsőfokú és posztgraduális képzésben és továbbképzésben különös tekintettel a pedagógusképzésre és továbbképzésre, a tananyagfejlesztés, valamint a publikációs tevékenység a tudományos kutatási eredmények hasznosítása és a felsőoktatási tankönyvellátás javítása érdekében. DIÓDATA A DIÓDATA Szociológiai Kutató és Tanácsadó Iroda 1992-ben alapított szociológiai műhely, mintegy negyven kutatással a háta mögött. Kutatási múltja főbb pontjai: a Kapocs Ifjúsági Önsegítő Szolgálat számára, feladataik megfogalmazásához készített problémafeltáró kutatás, az Újpest Önkormányzata számára készült, a Káposztásmegyer2 lakótelepen élő fiatalok társas kapcsolatait, a korosztály helyzetét, kilátásaik szubjektív megítélését vizsgáló kutatás, a Budapesti Népművelők Egyesülete számára összeállított, a fővárosban dolgozó népművelők helyzetét, szakmáját feltérképező munka, illetve ennek országos kiterjesztése, és a Zugló Önkormányzata számára 2001 és 2007 között három O1/19

Ifjúságügy Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv alkalommal készített ifjúságkutatások. A DIÓDATA munkáját a szakmai közvélemény számára elérhető publikációk teszik átláthatóvá. Fennállása óta három önálló kötettel és több tucat folyóiratcikkel lépett a nyilvánosság elé. ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológiai Intézet Az intézet legjelentősebb kutatása keretében elméleti munkák és empirikus elemzések készültek az ifjúság életútjáról és a posztadoleszcensek életviszonyairól, a változó iskolarendszerről és munkaviszonyokról, a párkapcsolatoktól és a szülőktől történő leválásról, az életstílusról és bizonytalanságról. Ennek kapcsán készült el az Új ifjúság. Szociológiai tanulmányok a posztadoleszcensekről című tanulmánykötete. Vizsgálódásaik egyes eredményeit több hazai és nemzetközi tudományos konferencián ismertették, legfontosabb ezek közül az Új ifjúság című, 2008-as konferencia volt, amelyen demográfusok, szociológusok és más társadalomkutatók vettek részt, s ahol vitára is sor került a hazai ifjúságkutatásról. Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet A Szocio-Gráf 1991-ben alakult egyetemi oktatók kezdeményezésére. Elsősorban a marketingkutatásban tevékenykednek, de emellett vannak politikai, média-, szociológiai és társadalomtudományi kutatásaik is. 2006 óta saját call centerükben bonyolítják le telefonos munkáikat. Piaci megrendelések mellett dolgoznak az egyetemi és kormányzati szektorban is, elsősorban a Dél-dunántúli régióban. Excenter Kutatóközpont Az Excenter Kutatóközpont a tudományok széles körét művelő szellemi műhely. A központ egy kis létszámú szervezőgárdából és hálózatba szerveződő kutatói közösségekből álló intézmény. Együttműködői több száz tudományos cikket, monográfiát, szakmai publikációt jegyeznek. Számos területen végeztek már kutatásokat, pl. az információs társadalom, az informatikaoktatás, az informatikai attitűd, a szakképzésbéli tanulási módszerek, a civil szervezetek és az O1/20

Ifjúságszakmai rendszerek Módszertan ifjúságügy témában. A központot létrehozó és alkotó szakértők jegyzik többek közt a Civil Szemle és az Új Ifjúsági Szemle c. szakfolyóiratokat, a Civil éves jelentést és a Civil ifjúsági éves jelentést, az Ifjúságügy című könyvet (e kiadvány elméleti párját), dolgoztak az Európa Tanács számára készített ifjúsági jelentésen. Jelenleg egy e-ifjúsági iroda kifejlesztésén dolgoznak. A központ kutatásokat folytat különböző hazai és nemzetközi projektekben a társadalom-elméleti háttér megalapozása, továbbá a megcélzott célcsoportok jellemzőinek, véleményének, attitűdjeinek megmérése, egyes termékek és eredmények magyarországi tesztelése, illetve a hazai és nemzetközi trendek feltárása, adatokkal való megtámogatása érdekében. A Gyermek- és Ifjúságkutatási Főosztály A magyarországi ifjúságkutatást alapvetően intézményi sokszínűség jellemzi, ami együtt jár a finanszírozási források hullámzásával is: Magyarországon nincs kialakult mechanizmusa, felelőse az ifjúsági célú kutatások összehangolásának. Ahogy korábban említettük, a magyar ifjúságkutatás egyetlen olyan intézménye, amelynek ez a fő tevékenysége, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium háttérintézetében, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézetben működő Gyermekés Ifjúságkutatási Főosztály. A főosztály nevéhez fűződik a rendszerváltás utáni első, rendszeres, hazai, nagymintás, 8000 fős ifjúságkutatás: az Ifjúság2000, majd az Ifjúság2004 és az Ifjúság2008 kutatások, valamint a határontúli Mozaik 2001 felmérés. Ez a szervezeti egység foglalta össze 1996-tól a Parlament számára a kormányzati szervek által használt adatokból összeállított az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentést. Az SZMI Gyermek- és Ifjúságkutatási Főosztályának fő feladata, hogy koordinálja a gyermek- és ifjúságpolitika elvi, koncepcionális kérdéseit érintő kutatások, elemző tanulmányok, hatásvizsgálatok és egyéb döntés-előkészítő munkák végzését, valamint a statisztikai adatgyűjtéssel, feldolgozással és elemzéssel kapcsolatos feladatokat. Feladata továbbá (elsősorban az ifjúsággal kapcsolatosakat kiemelve), hogy társadalomtudományi módszerekkel tudományosan megala- O1/21