Lapszemle 2010. 37. hét Hatvanmilliós Vodafone-bírság A Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. az Internet Basic mobilinternet-csomagról adott tájékoztatásaival tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), ezért 60 millió forint bírság megfizetésére kötelezte az operátort. A cég a fogyasztókat a GVH által vizsgált tájékoztatási eszközökön - így televíziós szpotokban, online bannereken, eladáshelyeken elérhetı szórólapokon és plakátokon, citylight plakátokon, illetve a Vodafone által elıfizetıinek megküldött One címő magazinjában - kiemelt módon informálta az újonnan megjelenı internetes csomag áráról, ám e tájékoztatások nem nyújtottak valós képet a reklámozott mobilinternet-szolgáltatás meghirdetett kedvezı díjáról és igénybevételének feltételeirıl. A vizsgált tájékoztatások ugyanis a fogyasztó által jól észlelhetı fı információként a szolgáltatás kedvezményes árát tüntették fel, anélkül hogy utaltak volna arra, hogy a feltüntetett összeg már a kedvezményes, csökkentett havidíjat jelenti. A GVH szerint a hazai fogyasztók vitathatatlanul legjellemzıbb tulajdonsága a termékekkel kapcsolatos árérzékenység. A szolgáltatás ára tehát az egyik legfontosabb olyan tulajdonság, melynek ismeretében az érdeklıdı dönt arról, hogy azt igénybe kívánja-e venni, így e körülmény az ügyleti döntését alapvetıen és egyértelmően befolyásolja. (Napi Gazdaság, 2010. szeptember 13., hétfı, 3. oldal) A bankok elutasítják a mentıövet MUNKATÁRSUNKTÓL Elfogadhatatlannak és aggályosnak tartja a Magyar Bankszövetség a devizahitelesek megsegítésére kidolgozott Fidesz-javaslatokat. Erdei Tamás elnök a hitelesek védelmében született tervezet bizonyos elemeit nonszensznek ítéli; szerinte azok felborítják az ügyfelek és a pénzintézetek között fennálló jogi alapokat. Példaként említette a hitelek futamidejének - az ügyfelek által kért - automatikus meghosszabbítását, amely szerinte egyoldalú szerzıdésmódosításnak nyilvánulna. Az adósok érdekeit védı civil szervezetek ugyanakkor lapunknak nyilatkozva kifejtették: várják a további részleteket. Az érdekvédık szerint a végleges megoldás az lehetne, ha az ügyfelek - kedvezı árfolyam mellett - forintra válthatnák a devizahiteleket, a bankok pedig lenyelnék az ezzel járó extrakockázatot. Az is nélkülözhetetlen, hogy az otthonteremtés céljából újra elinduljanak a kamattámogatott forinthitelek. Ezt a korábbi szocialista vezetés szüntette meg. A helyzet kezelésében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is részt vesz: azt vizsgálja, hogy a bankok betartják-e a banki magatartási kódex szabályait. Miközben éles polémia zajlik az adósmentı javaslatcsomagról, a forint tegnapra korrigálta a hét folyamán elszenvedett veszteségeit: a svájci frankot pénteken késı délután 220 forint alatt jegyezték a bankközi devizapiacon. Nem tetszik a Magyar Bankszövetségnek, hogy a Fidesz új intézkedésekkel segítené a nehéz helyzetbe került devizahiteleseket. Erdei Tamás elnök szerint a Rogán Antal és Kósa Lajos fideszes politikusok nevével fémjelzett nyolc pont némelyike nem egyeztethetı össze az alkotmánnyal. Hogy pontosan mely javaslatok ütköznek az alaptörvénnyel, arról az elnök nem beszélt. A civil szervezetek szerint még sok a nyitott kérdés.
Nem tetszik a Magyar Bankszövetségnek a Fidesz devizahiteleseket segítı programja. Erdei Tamás elnök szerint a Kósa Lajos és Rogán Antal fideszes politikusok által kidolgozott javaslatok elfogadhatatlanok, és az alkotmány szempontjából aggályosak. Azt ugyan nem említette, hogy pontosan mely kezdeményezések mennek szembe hazánk alaptörvényével, de több neki nem tetszı javaslatot is kiemelt. Ezek egyike az ügyfél kárára végrehajtott egyoldalú szerzıdésmódosítás tilalma. Erdei úgy látja, hogy a banki magatartási kódex a hitelintézetek egyoldalú szerzıdésmódosításait már igenigen szők mezsgyére szőkítette. Ugyanakkor az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a válság kitörése után bevezetett kódex hatásairól még nincsenek ismereteik, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ugyanis most vizsgálja, hogy valóban betartjáke a pénzintézetek az abban foglaltakat. Idekívánkozik az is, hogy a bankszövetségnek már a magatartási kódex életbelépése elıtt is volt egy etikai kódexe, de annak vállalásaiból semmit nem vettek komolyan a bankok. A javaslatok egy részét az elnök nonszensznek nevezte, mivel állítása szerint azok felborítják az ügyfelek és a pénzintézetek között fennálló jogi alapokat. Példaként említette, ha az ügyfelek kérésére egyoldalúan és automatikusan meg lehetne hosszabbítani a jövıben a lakáshitelek futamidejét, az éppen olyan egyoldalú szerzıdésmódosításnak nyilvánulna, mint amilyeneket megtiltanak a bankoknak - közölte a távirati irodával Erdei Tamás. Az elnök hangsúlyozta: minél elıbb meg kell kezdeni a szakmai egyeztetéseket a kormány, a Fidesz-frakció és a bankszövetség között. Az adósok érdekeit védı civil szervezetek ugyanakkor korántsem annyira elutasítók, mint a bankszövetség. Lénárd Mariann, a Banki Hitelek Károsultjai Egyesületének elnöke lapunknak elmondta: a nyolc pont között találhatók használható elképzelések, de a tervek egyelıre sok kérdést nyitva hagynak. Például, hogy amennyiben életbe lép az a szabály, miszerint az adósság nem haladhatja meg a jelzálogba vett ingatlan értékét, miként állapítják majd meg a lakás piaci árát. Ezzel a javaslattal kapcsolatban Lénárd Mariann megjegyezte: egyértelmően azoknak kedvez, akik önerı nélkül vásároltak ingatlant, hiszen ık eladhatják azt, visszafizethetik a teljes adósságot, és úgy tekinthetnek a törlesztırészletekre, mintha albérletet fizettek volna. Ugyanakkor azok, akik önerı segítségével vásároltak lakást, az adósság visszafizetésekor elveszítik a saját részt. Az sem teljesen világos egyelıre, hogy valóban megéri- e ötéves futamidıhosszabbítást kérniük az ügyfeleknek, abban az esetben, ha nehezükre esik a törlesztırészlet kigazdálkodása. Lénárd Mariann szerint a végleges megoldás az lehetne, ha egy kedvezı árfolyam mellett forintra válthatnák az ügyfelek a devizahiteleket, a bankok pedig lenyelnék az ezzel járó extrakockázatot. Emellett az is elengedhetetlen, hogy az otthonteremtés segítése céljából újra elinduljanak a kamattámogatott forinthitelek. Ezeket egyébként a korábbi szocialista vezetés szüntette meg. Kamatot csökkent az OTP A svájci frank felértékelıdése a forinttal szemben rossz hatással van az OTP ügyfeleire - mondta Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a Bloombergnek. Bencsik szerint két-három hónapig tarthat annak meghatározása, hogy mekkora hatása lesz a jelenlegi devizaárfolyamoknak az OTP ügyfeleire. A bank a tervek szerint több lépcsıben mérsékli majd a svájcifrank-hitelek kamatait, ezzel segítve a devizahiteleseket. (Magyar Nemzet, 2010. szeptember 11., szombat, 1+11. oldal) Büntetett Traubi-hamisító Felfüggesztett börtönre ítélték védjegybitorlás miatt Eltiltották a szó használatától Jogerısen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a közelmúltban Salamon Berkowitz üzlettársát, Szabó Gábort, aki Berkowitzcal együtt novemberben újra bíróság elé áll a Traubi védjegy bitorlása miatt. Eközben közös cégüket, a Tra-Üdi Zrt.-t a bíróság elsı fokon
eltiltotta a Traubi szó használatától. Adócsalásért és számviteli rend megsértéséért egy év két hónap börtönbüntetésre ítélte júliusban a Veszprémi Városi Bíróság jogerısen Szabó Gábort, aki Salamon Berkowitz üzlettársaként egy másik ügyben, a Traubisoda üdítıital hamisítása miatt novemberben vádlottként áll majd ugyanezen bíróság elé. Amint arról Gyenizse Zsolt, a Veszprémi Városi Bíróság elnöke lapunknak beszámolt: Szabó Gábort a felfüggesztett börtönbüntetés mellett három évre eltiltották a vezetıi tisztségviseléstıl is. A történet lényege: a Salamon Berkowitz érdekeltségébe tartozó Adar Kft. ügyvezetıjeként Szabó Gábor úgy adott el balatonvilágosi ingatlanokat egy másik Berkowitzcégnek, a Traubi Drink Kft.-nek, hogy a vevı cserébe lemondott 80 millió forintot meghaladó követelésérıl. Csakhogy az értékesítés után több mint 16 millió forintnyi forgalmi adót kellett volna befizetni az adóhivatalnak, ezt azonban a bírósági ítélet szerint az Adar Kft. elmulasztotta. Gyenizse Zsolt ismertetése szerint Szabó Gábor az Adar Kft. ügyvezetıjeként nem gondoskodott a bizonylatok teljes körő könyvelésérıl, megırzésérıl, és ezzel meghiúsította a cég pénzügyi helyzetének megismerését az alapítástól a felszámolási eljárás megindításáig. (A cégbírósági adatbázis szerint az Adart 1998-ban alapították, de Szabó Gábor csak 2001-ben vette át a társaság vezetését - a szerk.) A bíróság elnöke közölte: az Adar Kft. ellen 2005. szeptember 30-án indult felszámolási eljárás, azonban Szabó Gábor nem tett eleget azon kötelezettségeinek, amelyeket a felszámolás alá kerülı cégek ügyvezetıitıl a jogszabály megkövetel. Például nem készített zárómérleget, nem adta át a felszámolónak a kft. teljes iratanyagát, s ezzel akadályozta a felszámolás lefolytatását. Amint arról többször beszámoltunk, Salamon Berkowitz cégei az évek során több száz millió forintos köz- és magántartozást halmoztak fel. Ezek sorába tartozik az Adar Kft. is, amely ellen azért indult felszámolási eljárás, mert 93 millió forintos tartozást halmozott fel különbözı állami szervezetek és magáncégek felé. Berkowitz egy másik cége, a Centrals Kft. pedig 140 milliós adóssághegyet hagyott maga mögött. A Centrals Kft. volt az elsı olyan Berkowitz-cég, amellyel jogosulatlanul gyártottak Traubi néven üdítıket 1995 után. Ekkor ugyanis a védjegy tulajdonosa, az osztrák Warimpex AG a debreceni Ráthonyi Kft.-nek adta a Traubisoda kizárólagos használati jogát. Salamon Berkowitzot azonban ez nem zavarta, és 1995 után is folytatta a gyártást. Hiába mondta ki a bíróság évekig tartó pereskedés után jogerısen, hogy a Centrals védjegyet bitorolt, addigra Berkowitz más cégeket hozott létre, amelyek zavartalanul palackozták tovább Balatonvilágoson a hamisított kóser üdítıket. (Az ortodox zsidó közélet alakjaként is ismert Salamon Berkowitz az ital címkéjére még héber feliratot is tett.) A védjegybitorlás miatt jelenleg is két büntetıper folyik Salamon Berkowitz és cégtársa, Szabó Gábor ellen áru hamis megjelölése és jelentıs vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett iparjogvédelmi jogok megsértése miatt. Ugyanis a vádirat szerint a Tra-Üdi Zrt. vezetıiként 2005 óta több millió olyan üdítıitalt állítottak elı, amelynek címkéje, illetve magának a palacknak a megjelenése sértette az eredeti Traubi védjegyeit. Az egyik büntetıper vádlottja Salamon Berkowitz fia, Moses Berkowitz. A két ügyet az ügyészség indítványára novemberben várhatóan egyesíti a bíróság. Eközben a Fıvárosi Bíróság júniusban elsı fokon eltiltotta a TraÜdi Zrt.-t attól, hogy a Traubi közösségi szóvédjegyet Magyarország területén használja. (Magyar Nemzet, 2010. szeptember 11., szombat, 4. oldal) A PSZÁF-et támadják a fogyasztóvédık Nehezményezi a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ), hogy a pénzügyi felügyelet fogyasztókat segítı elképzeléseirıl csak a sajtóból értesülhettek. Szász Károly, a PSZÁF elnöke a napokban sajtótájékoztatón hozta nyilvánosságra fogyasztóvédelemmel kapcsolatos terveit, amelyek egyik pontja a pénzügyi békéltetı testületek létrehozása. A FEOSZ szerint ez meglepte a fogyasztóvédelemben tevékenykedıket, különösen a tíz éve hatékonyan mőködı önálló békéltetı testületek elnökeit és tagságát, ráadásul az új rendszer ésszerőtlen és drága lenne. A felügyelet elnöke egyébként azzal indokolta ezt a javaslatot, hogy a békéltetı testületek
jelenleg nem hatékonyak. Többek között azért nem, mert a pénzintézetek nem mőködnek együtt velük. Binder István, a PSZÁF szóvivıje a FEOSZ kirohanása kapcsán elmondta: a vádakkal ellentétben a felügyelet bıvíteni és erısíteni kívánja a fogyasztóvédelmet, szó sincs korlátozásokról. (Magyar Nemzet, 2010. szeptember 11., szombat, 11. oldal) Népszerő az egyszerően megköthetı biztosítás Az Union Biztosító felmérése szerint az ügyfelek 31 százaléka inkább interneten köt biztosítást, mint hagyományos módon, ehhez azonban olyan termékek is kellenek, amelyeknél kevés adatot kell megadni a szerzıdés megkötéséhez. İsztıl több biztosító olyan egyszerősített cascóval lép piacra, amelynél a szerzıdéskötéshez a kötelezı gépjármő-felelısségbiztosítás (kgfb) adatai elegendıek, és amennyiben használt az autó, nincs szükség helyszíni szemlére sem. (MTI) (Népszabadság, 2010. szeptember 11., szombat, 9. oldal) Tovább bírságol a PSZÁF A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szinte naponta teszi közzé azokat a határozatokat, amelyeket valamilyen panaszbeadvány alapoz meg. Az utóbbi idıben határozottan szaporodott azoknak az intézkedéseknek a száma, amelyek valamilyen bírság kiszabását is ismertetik. Legutóbb az Allianz Hungária Biztosítóra rótták ki a már megszokottnak számító százezer forintos bírságot, mert a társaság határidın belül nem értesítette ügyfelét kötelezı gépjármő-felelısségbiztosítása díjnemfizetés miatti megszőnésérıl. Az AXA és az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárnál lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás csak az utóbbi kasszánál eredményezett bírságot. (szeptember 14. Napi Gazdaság 8.o.) Nem engednek a viteldíjból Több száz taxis tiltakozott tegnap a Taxi 4 központja elıtt, miután a társaság URH-adóján arról értesültek, hogy 144 forintra csökkenti a vezetıség a városon belül az egy kilométerre esı viteldíjat. A demonstrációra más társaságok tagjai is érkeztek, mert a taxis alvállalkozók elfogadhatatlannak tartják, hogy a cégek egymás alá licitálnak a viteldíjakkal. A taxisok szerint már lassan az önköltséget sem tudják fedezni. Ötször annyi taxis van, mint amennyi droszt a fıvárosban. Fix, mindenkire érvényes tarifát szeretnénk elfogadtatni a taxis társaságokkal" - mondta Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke. Szerinte a taxiknak jelenleg nincs gazdájuk, a közlekedési hatóság adja ki az engedélyeket, miközben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenırzi a személyszállítókat; de engedélyt ık nem vonhatnak vissza. Egyetlen szerv adja ki és vegye vissza az engedélyeket, és legyen végre egységes budapesti taxisrendelet" - hangsúlyozta Metál Zoltán. (Magyar Hírlap 9.o.) Magyar törvényeken kívül A hazai jogszabályok szerint csak a Szerencsejáték Zrt. szervezhet online szerencsejátékot Magyarországon. Ennek ellenére számos cég kínálja szolgáltatásait a piacon. Bár az állami cég jelentıs bevételtıl esik el a hívatlan vendégek miatt, mozgástere fölöttébb szőkre szabott. Tulik Ágnes, a Szerencsejáték Zrt. szóvivıje elmondta, hogy a cég nem tehet mást, mint a hatályos jogszabályoknak megfelelıen mőködik, ám arra nincs lehetısége, hogy érdemi lépéseket tegyen az ügyben. Az állami társaságot és a piacot kontrolláló Szerencsejáték Felügyeletnek elvileg több
eszköz van a kezében a beavatkozásra. Molnár Krisztián, az APEH illetékes fıosztályának vezetıje leszögezte: Magyarország területén hírközlı eszközök és rendszerek útján - nem a Szerencsejáték Zrt. által - végzett online fogadásszervezıi tevékenység minden formája illegális. A hatóság ellenırzéseinek tapasztalatai szerint az ilyen jellegő szolgáltatások mőködtetése nem Magyarországon bejegyzett társaságok által, külföldi szerverek útján történik, így ennek a tevékenységnek a szankcionálására az állami adóhatóságnak nincs lehetısége. Hozzátette: az illegális szerencsejáték szervezésével összefüggı jogsértı reklámtevékenységgel kapcsolatosan az állami adóhatóság a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál számos eljárást kezdeményezett már eddig is. Az adóhatóság álláspontja világos: az ominózus cégek illegális tevékenységet végeznek Magyarországon. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hasonlóan vélekedik. Fülöp Zsuzsanna, a szervezet szóvivıje elmondta, hogy az NFH hatásköre a vállalatok jogsértı reklámtevékenységére terjed ki. Mivel illegális szolgáltatást hirdetni sem szabad, így a hatóság jelenleg úgy 25-30 ügyben jár el, ám jogerıs bírósági ítélet még egyben sem született. Az illetékes állami szervek tehetetlennek tetszenek, így kíváncsiak a tárca álláspontjára is, ám a Nemzetgazdasági Minisztérium nem reagált írásos kérdéseikre. (Népszabadság 5.o.) Tudtak az illegális hatóanyagokról Már régóta tudomásuk van az egészségügyi hatóságoknak arról, hogy számos étrend-kiegészítı illegálisan elıállított gyógyszerhatóanyagot tartalmaz. Mégsem tettek olyan intézkedést, amely megakadályozta volna, hogy ezeket a termékeket továbbra is a fogyasztókat megtévesztve, akár életüket is veszélyeztetve árusítsák. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet 2008 januárja és 2010 júniusa között 113 hamisítás vagy illegális forgalmazás gyanújával lefoglalt, illetve beküldött mintáról adott ki analitikai szakvéleményt - közölte az OGYI sajtóosztálya. Ezen a területen nincs piac-ellenırzési jogköre az OGYI-nak, a vizsgálatokat más hatóság által folytatott eljáráson belül végezték, s az eredményrıl minden esetben tájékoztatták a megrendelıt. A megvizsgált 113 minta között háromféle regisztrált étrend-kiegészítı volt, a Full Contact, a Satibo és a Dragon Power - ezeket többször is vizsgálták, volt, amelyiket hétszer -, a többi illegálisan forgalmazott, ismeretlen eredető készítmény volt. Az OGYI laboratóriumában bevizsgált étrend-kiegészítıkben potencianövelı gyógyszerhatóanyagot találtak, ugyanazt, amit a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán vizsgált termékekben. Noha az egészségügyi hatóságok régóta tudnak a piacon illegálisan elıállított gyógyszerhatóanyagot tartalmazó étrend-kiegészítıkrıl, egyetlen hatóság sem tett érdemi intézkedést. Az OGYI közölte: nincs szankcionálási jogkörük az illegális gyógyszerforgalmazás területén. Más hatóságok kusza szabályozásra hivatkoznak, s úgy látják, a feladat másik szervezet jogköre. Az ÁNTSZ annyit tett, hogy zároltatta a szóban forgó készítményeket. (Magyar Nemzet 1+2.o.) Tiltanák a nyereményakciókat A PSZÁF elfogadhatatlannak tartja azokat a módszereket, amikor a pénztárak, illetve a tagszervezık nem a jelenlegi és jövıbeli szolgáltatásokkal, hanem a tagok számára rövid távú elınyök kilátásba helyezésével - pénz- és tárgyjutalommal, nyereménysorsolással, kedvezményes szolgáltatásokkal - ösztönzik a belépést. A pénztáraknak a tagszervezés során és a tagokkal való folyamatos kommunikációban is törekedniük kell arra, hogy az általuk alkalmazott eljárások és módszerek a tagok teljes körő tájékoztatását valósítsák meg és ne a profitorientált intézmények piacszerzési tevékenységére jellemzı tárgyjutalom vagy anyagi elınyök ígéretével bírják rá a tagokat a pénztárba történı belépésre/átlépésre, pénztári befizetésre, szolgáltatás igénybevételére - olvasható a körlevélben. (szeptember 15. Napi Gazdaság 1+3.o.) Az OTP megsértette a magatartási kódexet
A nap bukása B. Varga Judit A PSZÁF egy ügyfélpanasz nyomán végzett vizsgálatában megállapította: az OTP Bank megsértette a magatartási kódexben vállaltakat. A legnagyobb magyarországi bank nem adott lehetıséget ügyfelének, hogy devizaalapú hitelét devizában végtörlessze. Nem engedte, hogy ügyfele nagy összegő svájcifrank-alapú, lakáscélú hitelének még fönnálló részét átutalással, számlapénzként rendezze. Eljárása szerint a beérkezett frankösszeget vételi árfolyamon átváltotta forintra, majd eladási árfolyamon visszaváltotta frankra, s ezt a pénzt írta jóvá az ügyfél folyószámláján. Az OTP egyúttal arról tájékoztatta a panaszost, hogy a devizában történı végtörlesztés kizárólag bankfiókban, pénztárivaluta-befizetéssel lehetséges. Holott a kódex az ügyfelek fizetési nehézségeinek kezelésére vonatkozó eljárási szabályoknál - emlékeztetett a felügyelet - egyértelmően kimondja: a hitelezık vállalják, hogy lehetıvé teszik a devizaalapú hitelek forintra történı átváltásának lehetısége mellett e hitelek devizában való egyösszegő törlesztését, illetve a hitelkiváltást is, amennyiben erre az ügyfelek részérıl igény mutatkozik. Emiatt a PSZÁF kétmillió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az OTP Bankra. Ez az elsı alkalom, hogy egyedi ügyfélpanasz nyomán indított fogyasztóvédelmi eljárásban bírságot szabtak ki e hitelintézetre a kódexben vállaltak megsértése miatt (a "visszaesık" büntetése magasabb). (Napi Gazdaság, 2010. szeptember 16., csütörtök, 16. oldal) Eljárások és elmarasztalások A Meditens Hungary Marketing, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság nem igazolta a kereskedelmi gyakorlatának részét képezı tényállításokat. Így azt, hogy a Med- ColourTM Hegyikristály szín- és fényterápiás készülék valóban alkalmas a tájékoztatásokban említett hatások bármelyikére. Mindezen túl egyes tájékoztató anyagaiban elhallgatta, hogy a gyógyhatásokra nézve a készülék nem került hatósági bevizsgálásra, míg máshol kifejezetten azt sugallta, hogy a hatóság a készüléket az állított gyógyhatások vonatkozásában vizsgálta. A Gazdasági Versenyhivatal szerint megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont cég valótlanul állította, hogy a készülék alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet mőködési zavarainak vagy rendellenességeinek a gyógyítására. Mindezek alapján a GVH - amellett, hogy eltiltotta a vállalkozást a magatartás további folytatásától és 10 millió forint bírságot szabott ki - elrendelte, hogy a vállalkozás a határozat kézhezvételét követı harminc napon belül internetes honlapja nyitóoldalán fél éven át tegye közzé a versenytanács határozatának rendelkezı részét. A versenyfelügyeleti eljárásban a versenyhivatal megállapította, hogy az Egészségfarm Kft. a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor 2006 elejétıl 2008 májusáig az általa elıállított, illetve forgalmazott egyes étrend-kiegészítıkre és kozmetikumokra vonatkozó tájékoztatásokban egyértelmően azt az üzenetet közvetítette a fogyasztók számára, hogy azok alkalmazása az egészségre kedvezı hatással jár. A jogsértés megállapítása mellett a GVH 1 millió forint bírság kiszabását is indokoltnak tartotta. Egy másik versenyfelügyeleti eljárás tárgya a Sonnenlicht SP Kft.-nek a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartása volt. A cég több termékének gyógyhatást tulajdonított anélkül, hogy ezen hatásokat megfelelı bizonyítékokkal támasztotta volna alá. Egy 2008-ban hozott versenyfelügyeleti eljárásban a GVH megállapította, hogy a Gold Island Kereskedelmi és Szolgáltató 2002 Bt., a PG 2000 Építıipari és Szolgáltató Kft. és a Nature Force Kereskedelmi Kft. a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított. Tájékoztatásaikban egyes termékeikhez valótlanul kapcsoltak gyógyhatást, továbbá elhallgatták, hogy egyes termékeik nem felelnek meg a jogszabályokban foglalt elıírásoknak, illetve valótlanul alkalmaztak piacelsıségi állítást egyes termékeikkel kapcsolatban. (szeptember 17. Napi Gazdaság 15.o.)
Sok gyógyhatású termék került a Gazdasági Versenyhivatal elé A múlt évben jelentıs volt azon ügyek száma, amelyekben a Gazdasági Versenyhivatal egyes termékek gyógyító, betegségmegelızı hatásáról adott tájékoztatást, bírált el annak fényében, hogy a termék engedélyezése elmaradt. A GVH a gyógyszerekre vonatkozó gyógyhatásállítások esetében elvárja, hogy mindazok a vállalkozások, amelyek az emberi egészséget gyógyító, de egyben veszélyeztetı termékeket kívánnak forgalomba hozni, az erre hivatott hatóságnál vizsgáltassák meg. Az eljárás egyik fontos célja, hogy az emberi egészségre ártalmas termékek ne kerüljenek forgalomba. A gyógyhatású, az emberi szervezetre, egészségre ható készítményeket keresı vásárlók a fogyasztók speciális csoportját jelentik, akik a gyógyulás vagy gyógyító hatás reményében lényegesen érzékenyebben reagálnak az ezt ígérı tájékoztatásra, és anyagi erejüket meghaladó kiadásokra is hajlandók. E fogyasztókat egészségügyi problémáik fokozottan kiszolgáltatottakká teszik, ezért különös jelentısége van a tényszerő, túlzásokat nélkülözı tájékoztatásoknak. Gyógyhatásra utaló tájékoztatást csak az arra hivatott hatóság igazolásának megszerzése után lehet adni, illetve akkor, ha a szóban forgó hatás tudományosan igazolt. Az adott jogsértı magatartás folytatásától való eltiltás, valamint bírság kiszabása mellett a GVH egyre gyakrabban kötelezi az eljárás alá vontakat az általa megfogalmazott tartalmú közlemény, illetve a határozatának az eljárás alá vont honlapján meghatározott ideig való közzétételére. (Napi Gazdaság 15.o.)