SEMMISSÉGI PEREK HATÁSAI

Átírás

1 SEMMISSÉGI PEREK HATÁSAI LÍZING SZAKMAI NAPOK november 7. dr. Korba Szabolcs - OTP Bank Lakossági Jogi Főosztályának vezetője

2 SEMMISSÉGI PER JOGI SZEMPONTBÓL devizahitel szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per SEMMISSÉGI PER TÁRSADALMI SZEMPONTBÓL zsákutca A devizahiteles probléma nem jogi, nem banki probléma A devizahiteles probléma társadalmi probléma

3 A devizahitel nem hibás termék, nem ütközik sem jogszabályba, sem szerződésbe Devizaalapú hitelezés A devizaalapú hitelezésnél devizaforrásból történik a hitelezés. Mivel az ügyfélnek azonban ténylegesen forintösszegre van szüksége (lakás-, gépkocsi vásárlás, stb.), és a törlesztéshez nincs deviza bevétele vagy megtakarítása, ezért a devizakonverzió (amely jogi értelemben a devizahitel mint sajátos termék belső, szükségszerű velejáró mozzanata, így nem minősül külön jogügyletnek) a bankjában történik meg. (forrás:

4 A deviza és devizaalapú hitel jellemzőinek összefoglalása: devizahitel deviza alapú hitel Banki forrás devizában devizában Hitel nyilvántartása devizában devizában Folyósítás devizában forintban -bankon belüli átváltás folyósítás előtt nincs devizáról forintra Törlesztés devizában forintban - ügyfél általi átváltás forintról devizára* nincs - bankon belüli átváltás törlesztés után nincs forintról devizára kivéve, ha az ügyfélnek van devizabevétele vagy megtakarítása (forrás:

5 Egyoldalú szerződésmódosítás Az egyoldalú szerződésmódosítás jog annak jogszabályi elismerése, hogy hosszabb távú jogviszonyokban szükség van olyan mechanizmusra, ami biztosítja azt, hogy szolgáltatás és ellenszolgáltatás valóban egyenértékű legyen, hogy a hosszútávú szerződés ideje alatt a szolgáltatás (kölcsön) és annak ellenértéke (törlesztés) között a szerződés megkötésekor kialakult értékegyensúly fennmaradjon. Bírói szerződésmódosítás: a felek a szerződéskötéskor nem számítanak az értékegyensúlyt befolyásoló külső körülmény változására, az mégis változik Egyoldalú szerződésmódosítás: a felek a szerződéskötéskor tudják, hogy a szerződés tartama alatt az értékegyensúlyt befolyásoló külső körülmény változik (mértékét nem), a szerződés feltételeinek a körülményváltozáshoz igazítása szabályait a szerződésben rendezik

6 1. A pénzügyi intézmény a fogyasztói kölcsönszerződésre vonatkozó általános szerződési feltételei között, illetve az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételekben (a továbbiakban: általános szerződési feltételek) a kamat, díj, költség ügyfélre kedvezőtlen, egyoldalú módosításának jogát törvényi felhatalmazás alapján, annak megfelelően kikötheti. E szerződési kikötés önmagában nem minősülhet tisztességtelennek. 2/2012 (XII. 10.) PK vélemény a fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről

7 Eladási-vételi árfolyamok alkalmazása, árfolyamrés 213. (1) Semmis az a fogyasztási kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést, c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét, a törlesztéskori eladási árfolyamok és az egyszeri (folyósításkori) vételi árfolyam közötti különbség nem a felek közötti szerződésből eredő költség, s így nem is a szerződésben meghatározandó költségtényező, A THM számítása körében kifejezetten az egy és ugyanazon adott napon érvényes eladási és vételi árfolyamok veendőek csak figyelembe a Korm. rendeletben meghatározott THM képlet szerint a THM számításánál a deviza alapú hitelek esetében a pénzügyi szervezet által egy adott időpontban alkalmazott devizaárfolyamokat szükséges figyelembe venni, azaz a THM számításánál az ugyanazon a napon számított vételi és eladási árfolyamot kell alkalmazni. egyrészt (i) a szerződés szerint a bank nem alkalmaz a fogyasztóval szemben árfolyamrést, mint szerződéses költséget, másrészt (ii) a bank adott múltbéli árfolyampár adatot alkalmaz a THM képletében, és azt nem az árfolyamrés fogalma szerint alkalmazza a képletben. Az, hogy egyes időpontokban a pénzügyi intézménynél hogyan alakul a devizaárfolyam, és ezen keresztül két vagy több időpont vonatkozásában mekkora az árfolyamingadozás, és hogy ennek következtében hogyan alakulnak az aktuális, forintban kifejezett törlesztőrészlet, nem határozható meg előre, nem becsülhető, és sem a változás feltételei, sem a feltételek bekövetkezése, illetve hatása nem kategorizálható. A Legfőbb Ügyész szakmai véleménye

8 Átláthatóság, részletezettség Hpt (1) Semmis az a fogyasztási kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást, e) a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat, 210. (3) Fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben vagy pénzügyi lízingszerződésben az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamatot, díjat vagy költséget lehet egyoldalúan módosítani. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra okot adó körülmények felsorolását is, egyoldalúan nem módosítható az ügyfél számára kedvezőtlenül. Az egyoldalú módosítás jogát a hitelező akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező árazási elveit írásban rögzítette. Hangsúlyozandó, hogy bár az adott körülmény változásával a szerződéskötéskor elvi értelemben számolni lehetett - ellenkező esetben nyilván nem szerepelt volna az ok-lista felsorolásában - a változás tényleges bekövetkeztét, a kamatra, a díjra, a költségre kiható mértékét ésszerűen még egy professzionális gazdasági szereplő sem láthatta előre. (Ezzel indokolható ugyanis, hogy már nem lehet elvárni a szerződés kamatra, díjra, költségre vonatkozó rendelkezésinek változatlan feltételek melletti fenntartását.) A mai gazdasági körülmények között azonban azt egyértelműen kimondani, hogy minden egyes az ok-listában felsorolt körülmény megváltozásával, annak pontos mértékével (a vis maior esetét kivéve) az alperesnek akár több évtizedre előre is számolnia kell, a Legfelsőbb Bíróság meggyőződése szerint nem lehet. A fent kifejtett álláspontot erősítik a 275/2010.(XII.15.) Korm. rendeletben foglaltak, illetve a 93/13.EGK tanácsi irányelv egyes rendelkezései is. A Hpt-nek az a rendelkezése, mely szerint a szerződésben meghatározott körülmények változása kiválthatja a pénzintézet azon kötelezettségét is, hogy indokolt esetben csökkentse (értelemszerűen az ügyfél számára kedvezően) a kamat, a díj, vagy a költség mértékét, szintén a ezen álláspont helyességét támasztja alá. A Legfelsőbb Bíróság Elvi Döntése

9 A szerződéskötéskor előre nem látott körülmények lényegesen megváltoztathatják a szerződő felek helyzetét, a jogok és kötelezettségek arányát, és valamelyikük számára rendkívül terhessé vagy egyenesen lehetetlenné tehetik a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartását, illetőleg a szerződés teljesítését. [32/1991. (VI.6.) AB határozat] Következmények: 1. Jogszabály csak a feltételek, körülmények tételes meghatározását írja elő, azt a mértéket, amely már kiváltja a módosítást, illetve azt a mértéket, amelyet a körülmény változása a szerződési feltétel változásánál kiválthat, nem. 2. Az ilyen hatás közgazdaságilag előre nem kiszámítható. Az egyoldalú szerződésmódosítás nem algoritmizálható. 3. Ha felállítható lenne ilyen algoritmus, automatikus szerődésmódosulásról lenne szó, nem pedig egyoldalú szerződésmódosításról. 4. Az egyoldalú szerződésmódosítás a szerződéskötéskor előre nem látható körülmények változása esetére, a szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyenértékűségének fenntartását biztosító szerződési eszköz. Ha kölcsönszerződés részletes feltételeket és a módosítások mértékére utaló szabályokat tartalmazott volna a jövőbeli szerződésmódosítást megalapozó előre nem látható eseményekkel összefüggésben, akkor éppen ez a kikötés a 2/2012. (XII.10.) PK vélemény alapján a Ptk ába ütközött volna, és ezért tisztességtelennek minősülne. Az előre látott és így a szerződésben részleteiben rögzíthető körülmények bekövetkezése alperes rendes üzleti kockázata körébe sorolható, amelyekkel az ellenszolgáltatás mértékének megállapításakor számolnia kell.

10 A szerződés átláthatósága a fogyasztó által a változás tényleges bekövetkeztét, a kamatra, a díjra, a költségre kiható mértékét ésszerűen még egy professzionális gazdasági szereplő sem láthatta előre A mai gazdasági körülmények között azt egyértelműen kimondani, hogy minden egyes az ok-listában felsorolt körülmény megváltozásával, annak pontos mértékével (a vis maior esetét kivéve) az alperesnek akár több évtizedre előre is számolnia kell, a Legfelsőbb Bíróság meggyőződése szerint nem lehet. Ez igaz a fogyasztóra is. A pénzügyi szolgáltatások bonyolult termékek, áraik meghatározására rendkívül sok tényező bír hatással. A bonyolult szerződési feltételek azonban nem eredményezik azt, hogy a fogyasztó magára hagyottan kénytelen közgazdasági szakszótárral tanulmányozni a tőzsdehíreket és megpróbálni ellenőrizni, hogy helyes volt-e bankjának a forrásköltségek emelkedésére vonatkozó számítása. A jogalkotó ezen szabályok bonyolultságára tekintettel a szabályok betartására egy arra megfelelő szakértelemmel bíró szervezetet, a Felügyeletet jogosította fel. Az árazási elvek megfelelőségét, valamint az árazási elvek alkalmazásának gyakorlatát a Felügyelet ellenőrzi. A Felügyelet hivatott tehát pótolni azt a szakértelmet, amit az átlagfogyasztótól nem lehet elvárni, Éppen a szolgáltatásnyújtás piaci hátterének bonyolultsága miatt kap a fogyasztóvédelem kitüntetett szerepet ebben a kérdésben.

11 A szerződési feltételek tisztességtelen alkalmazása A szerződési feltétel tisztességtelensége nem azonos a feltétel tisztességtelen alkalmazásával. 7. Nem tisztességtelen a kikötés önmagában azért, mert az általános szerződési feltételek nem tartalmazzák, hogy a pénzügyi intézmény az egyoldalú szerződésmódosítás jogával csak akkor élhet, ha az ok-listában szereplő körülmények megváltozása előre nem látható, a rendes üzleti kockázatot meghaladó mértékű érdeksérelmet okoz. Azt, hogy a pénzügyi intézmény e szempont betartásával jár-e el, a tényleges szerződésmódosításkor lehet és kell figyelembe venni. 2/2012 (XII. 10.) PK vélemény a fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről

12 Statisztika A sajtóban az a hír, ha a postás megharapja a kutyát (vagy a postás hangosabban vonyít ) Mit mutatnak a számok? Cca per Cca. 60 per fejeződött be jogerősen Ebből 4 db per, amely a pénzügyi intézmény pervesztésével járt, de azok is az említett okok miatt felülvizsgálatra kerültek (kerülnek) a Kúriánál. A tendencia, az arányok világos képet mutatnak, ez ma a bírósági gyakorlat. A bírósági gyakorlat alaposabb megismerésére van szükség csak a jogi feltételek tisztázódása után lehet a kérdést gazdaságilag is rendezni.