16.Az egészségügyi igazgatás szervezetrendszere; az egészségügyi igazgatás jogi eszközei, betegjogok /Az állami jelenlét indokai az egészségügyi ágazatban/ Ma a közigazgatás jelenlétét az egészségügyi szférában alapvetően két tényező indokolja: egyrészt a közösség védelme, másrészt a páciens védelme. A közösség védelmében az állam elsősorban a közegészségügyet érintő kérdéseket szabályozza, azaz azokat a viszonyokat, amelyek hatással lehetnek a társadalom kisebbnagyobb csoportjainak egészségi állapotára. A páciens védelmében olyan területek kerülnek állami befolyás alá, ahol a páciens kiszolgáltatottá válhat az egészségügyi szolgáltatóval szemben vagy maga az egészségügyi szolgáltatás rejt veszélyeket magában. Az egészségbiztosítás állami szabályozásában szerepet játszik az egyén kiszolgáltatott helyzetének enyhítése és az egészségügyi költségek társadalmi méretű elosztása is. Szabályozás: 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, és 1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről /Az egészségügyi igazgatás szervezetrendszere/ Az egészségügy szervezésével és irányításával kapcsolatos feladatok ellátásáért, valamint az ezekkel összefüggő jogok gyakorlásáért és kötelezettségek teljesítéséért való felelősség az Országgyűlést, a Kormányt, a minisztert, az egészségügyi államigazgatási szervet, a helyi önkormányzatokat, az egészségügyi szolgáltatók további fenntartóit, az egészségbiztosítási szerveket, valamint a térségi egészségszervezési államigazgatási szervet terheli. Az állam a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és elősegíti az egészségügy területén működő szakmai kamaráknak és más köztestületeknek, valamint szakmai érdek-képviseleti szerveknek, szakmai egyesületeknek és más civil szervezeteknek a törvényben foglaltakkal összhangban levő tevékenységét. ORSZÁGGYŰLÉS: Az Országgyűlés feladata az egészségüggyel kapcsolatosan az egészségügyre, az egészségügyi adatok védelmére, az egészségügyi intézmények finanszírozására, az egészségügyi kapacitások meghatározására, a gyógyszerügyre, illetve az egészségbiztosításra vonatkozó törvények elfogadása. 1 O l d a l
Az Országgyűlés fogadja el a Nemzeti Egészségfejlesztési Programot, értékeli az abban foglaltak végrehajtását és a lakossági egészségi állapotának általános helyzetét. KORMÁNY: A Kormány az egészségügy szervezésével és irányításával összefüggő feladatkörében: 1. meghatározza az egészséget támogató kormányzati politika, ezen belül az egészségpolitika elveit, céljait és főbb irányait, 2. irányítja és összehangolja az egészségügyi államigazgatási feladatok végrehajtását, 3. gondoskodik az egészségügyet érintő nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítéséről, illetőleg jogok érvényesítéséről, 4. gondoskodik a törvény szerint az államot terhelő kártalanítási és megtérítési kötelezettségek teljesítéséről, 5. egészségügyi válsághelyzet esetén gondoskodik a veszély elhárításához szükséges feltételek biztosításáról, továbbá ellátja az annak elhárítását célzó tevékenységek általános irányítását. A Kormány a külön törvényben foglaltaknak megfelelően törvényességi felügyeletet gyakorol az egészségbiztosítási szervek tevékenysége felett. A Kormány egészségügyi szervezéssel és irányítással kapcsolatos feladatainak ellátását független szakmai tanácsadó testületként a Nemzeti Egészségügyi Tanács segíti: 1. a tanács a kormányzati egészségpolitika kialakításában és az ezzel összefüggő döntések meghozatalában kezdeményező, javaslattevő, véleményező és tanácsadó tevékenységet végez 2. a kormányzati egészségpolitikai döntések végrehajtásának folyamatában elemző és értékelő tevékenységet végez 3. közreműködik a NEP kialakításában és végrehajtásában, az egészségpolitika cél- és eszközrendszerének kidolgozásában és érvényre juttatásában EGÉSZSÉGÜGYÉRT FELELŐS MINISZTER: Az egészségügyi igazgatás legfontosabb központi szerve az egészségügyért felelős miniszter és az általa vezetett minisztérium. A miniszter feladatát két nagy csoportra oszthatjuk: 1. egyrészt kormányzati, 2. másrészt ágazati feladatokat lát el. 2 O l d a l
Kormányzati feladati körében: 1. képviseli és érvényre juttatja a Kormány egészségügyi politikáját az egészségügyi ágazatban 2. irányítja az igazgatási szervezetet az adott kormánypolitika kidolgozására és végrehajtására, másrészt képviseli a Kormányban az ágazat érdekeit 3. az ágazat szempontjából véleményezi a Kormány elé kerülő javaslatokat. Ágazati feladatkörében: 1. ellátja az egészségügyi tevékenység ágazati szakmai irányítását minden egészségügyi szolgáltatóra vonatkozóan, függetlenül a szolgáltató fenntartójától 2. a szakmai irányítás leggyakrabban alkalmazott eszköze a jogalkotás, valamint a szakmai irányelvek, szakmai protokollok és finanszírozási eljárásrendek kiadása a. a szakmai irányelv tudományos bizonyítékokkal alátámasztott, döntési ajánlások sorozata egy adott betegcsoport különböző ellátási módozatainak meghatározására b. a szakmai protokoll meghatározott betegcsoportban és ellátási szinten az egy betegség ellátási folyamatával kapcsolatos tevékenységek rendszerezett listája c. a finanszírozási eljárási rend egy betegségre vagy betegségcsoportra vonatkoztatható, a közfinanszírozás terhére nyújtható egészségügyi ellátások diagnosztikai és terápiás lépcsőinek átlátható, egységes, algoritmizált összessége a költséghatékonyság figyelembevételével A miniszter intézményfenntartó hatásköröket is gyakorol, hiszen számos országos intézet működik a minisztériumnak alárendelve. A hierarchikus igazgatási rendben működő intézetekre vonatkozóan a miniszter élhet a közjogi szervezetszabályozó eszköznek minősülő normatív utasítás kiadásának jogával is, amellyel szabályozza e szervek tevékenységét, működését és szervezetét. EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV (323/2010. (XII. 27.) Korm. r.): 1. az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat a. az Országos Tisztifőorvosi Hivatal vezeti: országos tisztifőorvos b. az OTH irányítása alatt álló országos intézetek vezeti: főigazgató 2. a fővárosi/megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv a. a kistérségi népegészségügyi intézetek vezeti: kistérségi tisztifőorvos b. fővárosi kerületi népegészségügyi intézetek vezeti: fővárosi kerületi tisztifőorvos 3 O l d a l
Az ÁNTSZ, valamint a népegészségügyi szakigazgatási szerv feladatköre átfogja a közegészségügyi, a járványügyi tevékenységet, népegészségügyi feladatként az egészségfejlesztés szervezését, valamint az egészségügyi szolgáltatások állami felügyeletét. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK: A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: 1. a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, 2. a fogorvosi alapellátásról, 3. az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, 4. a védőnői ellátásról, 5. az iskola-egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében 1. gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, 2. biztosítja a külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtását, 3. folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén - lehetőségeihez képest - saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, 4. együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERVEK: Az egészségbiztosítási szervek a külön törvényben foglaltaknak megfelelően kötelesek biztosítani az egészségügyi szolgáltatók által nyújtott egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában: 1. a szükséges kapacitás megfelelő időben történő lekötését, valamint 2. a teljesített szolgáltatás finanszírozását és ellenőrzését. EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓK FENNTARTÓI: Az egészségügyi intézmények fenntartójának hatáskörét képezi különösen: 1. az alapítói jogok, a létesítés, az átszervezés, illetve a megszüntetés gyakorlása, 2. az intézmény költségvetésével kapcsolatos jogok gyakorlása, 4 O l d a l
3. az intézmény vezetőinek tekintetében a munkáltatói jogok gyakorolása, 4. az intézmény működését szabályozó dokumentumok jóváhagyása, 5. az intézmény működésének folyamatos felügyelete és ellenőrzése. /Betegjogok/ Az ország területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Betegjogok az alábbiak: 1. az egészségügyi ellátáshoz való jog 2. az emberi méltósághoz való jog 3. a kapcsolattatás joga 4. a gyógyintézet elhagyásának joga 5. a tájékoztatáshoz való jog 6. az önrendelkezéshez való jog 7. az ellátás visszautasításának joga 8. az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga 9. az orvosi titoktartáshoz való jog A betegek jogainak törvényi rögzítése lehetővé teszi, hogy a betegek, illetve az egészségüggyel kapcsolatba kerülő más páciensek egyenrangú félként vegyenek részt az ellátásban. 17.A közegészségügyi és járványügyi igazgatás; az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szervezete, feladat- és hatásköre /Közegészségügy/ A közegészségügy feladata a lakosság egészségi állapotának és az erre ható kockázati tényezőknek a figyelemmel kísérése és elemzése, és az így nyert adatok alapján az egészségkárosító hatások megakadályozása. A közegészségügy számos más szakterülettel is szoros kapcsolatban áll, mivel a lakosság egészségi állapotát közvetlenül befolyásolják a település-egészségügyi, környezetegészségügyi, élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi stb. viszonyok. Az állam közegészségügyi-tevékenysége keretében: 1. bizonyos károsító anyagokra egészségügyi határértéket állapít meg 5 O l d a l
2. megfigyelő-ellenőrző tevékenységet folytat 3. az emberi egészségre káros tevékenységeket korlátozhatja vagy megtiltja A közegészségügyi tevékenység legfontosabb szervei a fővárosi/megyei kormányhivatalok szervezeti keretébe tartozó népegészségügyi szakigazgatási szervek, melyek: 1. közegészségügyi (környezet- és település-egészségügy, élelmezés- egészségügy, táplálkozás-egészségügy, sugáregészségügy, kémiai biztonság) feladatokat látnak el, 2. járványügyi tevékenységet végeznek, 3. az egészségfejlesztés keretében egészségvédelmi, egészségnevelési, egészségmegőrzési szervező munkát folytatnak, 4. egészségügyi, gyógyszerügyi igazgatási és koordinációs feladatokat látnak el, 5. feladatkörükbe utalt szakfelügyeleti feladatokat látnak el az egészségügyi szolgáltatók felett. A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv az Országos Tisztifőorvosi Hivatal szakmai irányításával illetékességi területén felügyeli a közegészségügyi-járványügyi visznyokat. Ennek keretében közegészségügyi ellenőrzést végez, biztosítja a vasúti, a vízi és a közúti határforgalom, valamint a nemzetközi légi forgalom közegészségügyi ellenőrzését, felügyeli a közegészségügyi szabályok érvényesülését. /Járványügy/ A járványügyi tevékenység célja a fertőző megbetegedések, a járványok megelőzése és leküzdése, valamint az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenállóképességének fokozása. Ennek megvalósítása érdekében az egészségügyi államigazgatási szerv: 1. az egyén személyes szabadsághoz való jogainak gyakorlását a törvényben foglaltak szerint korlátozhatja, 2. a betegek jogait a törvényben foglaltak szerint korlátozhatja, 3. a természetes és jogi személyeket, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket a törvényben meghatározott intézkedések tűrésére, illetve megtételére kötelezheti. A közigazgatás a fertőző betegségek és járványok terjedésének megakadályozása érdekében egyrészt jogalkotással, másrészt hatósági intézkedésekkel lép fel. 6 O l d a l
Hatósági intézkedések: 1. a védőoltás célja a fertőző betegségekkel szembeni aktív, illetve passzív védettség kialakítása 2. a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat célja a fertőző megbetegedések korai felismerése, azok forrásainak felkutatása, valamint a fertőzés veszélyének elhárítása 3. aki saját magán vagy a gondozásában álló személyen fertőző betegség tüneteit észleli vagy erre utaló gyanúja van, köteles orvosi vizsgálatot kezdeményezni 4. akit az orvos fertőző betegség gyanúja miatt orvosi vizsgálatra berendelt, köteles a. a vizsgálaton megjelenni, amennyiben a betegsége miatt a vizsgálaton nem tud megjelenni, a tartózkodási helyén a vizsgálatnak alávetni magát, b. a szükséges laboratóriumi vizsgálatokhoz vizsgálati anyagot szolgáltatni, illetve azok vételét lehetővé tenni, c. a gyógykezelésnek magát alávetni, ideértve a megelőző gyógyszeres kezelést is, d. az orvosi utasításokat megtartani 5. a fertőzőképesség tartamára a betegséget észlelő orvos a fertőző beteg elkülönítése iránt intézkedik (a fertőző betegségben szenvedő személyt otthonában, tartózkodási helyén vagy fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző osztályán, illetve kijelölt gyógyintézetben el kell különíteni) 6. azt, aki meghatározott fertőző betegségben szenvedő személlyel érintkezett és feltehetően maga is a betegség lappangási szakában van, az egészségügyi államigazgatási szerv a miniszter rendeletében meghatározott fertőző betegségek esetén járványügyi megfigyelés vagy járványügyi zárlat alá helyezi a. a járványügyi megfigyelés alá helyezett személy a megfigyelés tartama alatt foglalkozása gyakorlásában, kapcsolattartási jogában és mozgási szabadságában korlátozható b. a járványügyi zárlat szigorított, speciális követelményeken alapuló megfigyelés, illetve elkülönítés, amelyet e célra kijelölt helyen kell foganatosítani) 7. az egészségügyi államigazgatási szerv a kórokozó hordozót a kórokozó hordozás időtartamára járványügyi ellenőrzés alá helyezheti a. kórokozó hordozó az a személy, aki szervezetében a miniszter rendeletében meghatározott fertőző betegség kórokozóját hordozza, és anélkül üríti szervezetéből, hogy maga a fertőző betegség bármely szakaszában lenne 7 O l d a l
b. a kórokozó hordozó a fertőző betegség jellegéhez képest: i. köteles magát meghatározott időközönként orvosi vizsgálatnak alávetni, ehhez vizsgálati anyagot szolgáltatni, illetve annak vételét lehetővé tenni, ii. köteles lakóhelyének két hetet meghaladó időre történő elhagyását és tartózkodási helyét az egészségügyi államigazgatási szervnek előzetesen bejelenteni, iii. lakásából, háztartásából közfogyasztás céljára nem vihet ki élelmiszert, illetve azzal egy tekintet alá eső készítményt, iv. nem látogathat gyermekintézményt és oktatási intézményt, v. nem foglalkoztatható gyermekvédelmi, oktatási, szociális intézményben, egészségügyi szolgáltatónál, valamint élelmiszert előállító, feldolgozó, csomagoló, forgalmazó, illetve ivóvízellátást szolgáló munkakörben, vi. köteles az előírt egészségügyi rendszabályokat pontosan megtartani. 8. a fertőzőképesség tartama alatt - ha a betegség jellege indokolja - a fertőző beteg tartózkodási helyének, használati eszközeinek, ruhadarabjainak és váladékainak folyamatos fertőtlenítéséről vagy - szükség esetén - megsemmisítéséről a kezelőorvos intézkedik Egyéb járványügyi intézkedések: Járvány esetén korlátozható vagy megtiltható: 1. minden olyan intézmény működése, illetve rendezvény és tevékenység, amely a járvány terjedését elősegítheti, 2. az egyes területek közötti személyforgalom, élőállat- vagy áruszállítás, 3. az egyes területek lakosainak más területek lakosaival való érintkezése, 4. a fekvőbeteg-gyógyintézet látogatása, 5. az egyes területek elhagyása, 6. egyes élelmiszerek árusítása, fogyasztása, 7. az ivóvíz fogyasztása, illetőleg 8. meghatározott állatok tartása. 8 O l d a l
/ Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat / Az ÁNTSZ, valamint a népegészségügyi szakigazgatási szerv feladatköre átfogja a közegészségügyi, a járványügyi tevékenységet, népegészségügyi feladatként az egészségfejlesztés szervezését, valamint az egészségügyi szolgáltatások állami felügyeletét. 9 O l d a l
Az ÁNTSZ és területi népegészségügyi szervek közigazgatás szankciórendszere alapvetően négy területre épül: 1. Közigazgatási jogi (nem pénzbeli) szankciók: a jogsértés esetén a hiányosságok megszüntetéséig az intézmény, létesítmény működésének felfüggesztése, illetőleg az egészségre ártalmas vagy veszélyes tevékenység korlátozása 2. Eljárásjogi (bírságolási) szankciók: hatósági ellenőrzések során feltárt hiányosságok, mulasztások, jogsértések megszüntetésére irányuló közigazgatási határozatok esetén, amennyiben a kötelezést tartalmazó döntés meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul és a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható 3. Szabálysértési bírság: gyógyszerrendészeti szabálysértés, stb. 4. Anyagi jogi bírságok: kémiai terhelési bírság, egészségvédelmi bírság, stb. 10 O l d a l