2013. november 25. EURÓPAI TURIZMUS 2013-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése Az európai turizmus az enyhülı, de még mindig fennálló gazdasági nehézségek ellenére gyorsuló növekedést ért el a nyári hónapokban, amiben fontos szerepet játszik a kontinensen belüli forgalom bıvülése. Az utazók árérzékenységével magyarázható ugyanakkor, hogy néhány kivétellel az átlagos tartózkodási idı rövidülését jelezték a desztinációk. A vártnál kedvezıbb folyamatok hátterében a recesszió enyhülése, illetve a turizmus válságnak erısen ellenálló természete áll. A 2013. fıszezoni (május augusztusi) statisztikák szerint az eurózóna nehézségei ellenére a legtöbb európai desztináció (a 25 vizsgált országból 23) a külföldi vendégek és vendégéjszakák számának növekedését jelentette. Az élen a kisebb desztinációk állnak: kimagasló eredményekrıl (a vendégek számának 20, illetve 16%-os növekedési ütemérıl) Izland és Szlovákia számolt be, de jelentıs a Szerbiában, Máltán, Litvániában, Magyarországon és Írországban regisztrált 7 11%-os növekedési ütem is. A nyári szezonban az eredmények a korábbi várakozásoknál kedvezıbben alakultak. Az európai desztinációk többségében a vendégéjszakák száma kissé lassabb ütemben növekszik, mint a vendégek száma. Kivétel ez alól Csehország, Hollandia, Németország, Málta és Románia. A vártnál kedvezıbb folyamatok hátterében az eurózóna elmúlt három évtizedben tapasztalt leghosszabb recessziójának enyhülése áll, illetve a turizmus válságnak erısen ellenálló természete: úgy tőnik, hogy a korábban elhalasztott, a gazdasági helyzet miatt háttérbe szorult utazásokat elkezdték megvalósítani Európa és a tengerentúli piacok utazói. Az ETC szakértıi kiemelik, hogy a UNWTO legfrissebb 2013-as adatai alapján éves szinten az európai turizmus 5%-os növekedésére számít (szemben az eredeti 2-3%-os prognózissal). A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség, a IATA adatai szerint a légi közlekedés iránti kereslet növekedése felgyorsult 2013 nyarán: június augusztus között az RPK (utaskilométer) mutató világszinten 6,2%-os növekedést mutatott, szemben a megelızı három hónap 4,9%-os növekedésével. Ez a javulás idıben egybeesett a fejlett gazdaságok egy részében javuló gazdasági helyzettel. Az Európai Légitársaságok Szövetsége, az AEA adatai szerint ingadozásokkal bár, de az európai kereslet is javult. Figyelmet érdemel, hogy a nyári fellendülést gyengébb eredmények követték a kiadvány megjelenését megelızı hetekben. A légitársaságok továbbra is óvatosan bıvítik kapacitásaikat, inkább a meglévıket használják ki hatékonyabban. Ennek következtében például az Európán belüli járatokon a load factor mutató 2013-ra várhatóan eléri a 75%-ot, ami számottevıen magasabb, mint a 2009 elıtti idıszakot jellemzı 70% vagy a 2010 és 2012 közötti 72%. A tengerentúli járatok iránti kereslet meghaladja az európai járatokét, ám figyelembe kell venni, hogy utóbbi tartalmazza a belföldi járatokat is, amelyek iránt 2013-ban folyamatosan csökkent a kereslet. 1
Az európai légi társaságok Európa és Amerika közti forgalma kiegyensúlyozottan, 4,1%-kal bıvült 2013 eddig eltelt idıszakában; az Európa és Ázsia közötti (európai légitársaságokkal bonyolított) forgalom pedig 4,6%-kal nıtt, ám itt több ingadozás volt tapasztalható, a jelentés publikálását megelızı hetekben pedig csökkenést mutattak az adatok. A szállodák iránti kereslet 2013 eddig eltelt idıszakában világszinten (lassuló ütemben) nıtt, ám egyértelmő regionális különbségek voltak tapasztalhatók, összhangban a légi közlekedési adatokkal. Míg az amerikai kontinensen és a Közel-Keleten illetve Afrikában javultak a szállodai mutatók az STR Global szerint, az Ázsiai és Csendes-óceáni térségben gyengülı eredményeket értek el. Az STR 2013. január augusztusi adatai szerint a szállodák átlagos foglaltsága 2,4%-kal javult, a nyári hónapok szállodai mutatószámai is a kereslet gyorsuló bıvülését jelzik. Az euróban számított napi átlagár ugyanakkor továbbra is csökkent, január és augusztus között 1,8%-kal, így a RevPAR éppenhogy pozitívan (+0,5%) alakult. 1 Az árak 2013. évi csökkenése részben a magas bázis (a 2012. évi UEFA világbajnokság és az Olimpia miatti átmeneti árnövekedés) következménye, ám úgy tőnik, hogy fontosabb szerepet játszanak a szállodák pesszimista várakozásai. Figyelemre méltó, hogy bár a foglaltság hasonlóan alakult a nyugat- és a dél-európai szállodákban, utóbbiak esetében az ADR mutató nıtt 2013-ban, sıt a nyári hónapokban fel is gyorsult ez a növekedés. A Tourism Economics elemzıi szerint a jelenség hátterében elsısorban az áll, hogy a nyugat-európai szállodák akár hitelek révén, de az átmeneti veszteségeket is vállalva tudják üzemeltetni a hoteleket. A tanulmány készítésekor jellemzıen az elsı öt nyolc hónap statisztikái álltak rendelkezésre, azaz a június szeptember közötti (az éves forgalom legalább felét generáló) európai fıszezon nagyobbik részére vonatkozó adatok is ismertek voltak. Elıreláthatólag a 2013. évi egész éves eredmények nem fognak teljes mértékben megegyezni ezekkel az adatokkal, de jó közelítést kaphatunk az egész évi teljesítményre vonatkozóan. Az elızetes adatok szerint a legfontosabb nyugat-európai küldıpiacok forgalma nem mutat egységes képet az egyes desztinációkban. Az adatot szolgáltató 23 desztináció közül 8 a német érkezések számának csökkenésérıl, többségük pedig az általuk eltöltött éjszakák számának visszaesésérıl számolt be. Azon desztinációk, amelyek mindkét mutatóval rendelkeznek, rendre a németek csökkenı tartózkodási idejét tapasztalták. A hollandok esetében a legtöbb fogadóország csökkenést regisztrált, ám jelentıs csökkenésrıl csak a belga és a spanyol statisztikák tanúskodnak, míg Olaszországba, illetve az Egyesült Királyságba több holland érkezett. A francia adatok a desztinációk többségében kedvezıen alakultak, az Egyesült Királyság különösen jó eredményeket ért el, ami azonban elsısorban az egy évvel korábbi különösen alacsony statisztikáknak tudható be. (Ez a jelenség gyakorlatilag az Egyesült Királyság összes fı európai küldıpiaca esetében megfigyelhetı.) Az olasz vendégéjszakák száma gyengébben alakul a legtöbb desztinációban, mint a vendégek száma, úgy tőnik, hogy az olasz utazók továbbra is a költségkímélı megoldásokat (rövidebb utazások, belföldi utazások) keresik. 1 A kiadvány adatgyűjtési időszakának lezárulta után publikálta az STR Global a European Hotel Monitor 2013. január szeptemberi adatait: a foglaltság 2,2%-kal, a RevPAR csupán 0,6%-kal nőtt az első kilenc hónap során Európában, mivel az ADR 1,5%-kal csökkent. 2
A brit forgalom nagyon kedvezıen alakult Európban 2013 eddig eltelt idıszakában (a brit keresletfelmérési eredmények szerint a tengerentúli utazások esetében is ugyanez figyelhetı meg), a kutatók a gazdasági helyzet várható javulása, illetve az elmúlt két évben elhalasztott utazások megvalósítása következtében további forgalombıvülésre számítanak. Az orosz piac növekvı jelentıségére utalnak a legfrissebb eredmények is: egész Európát tekintve 2009 és 2013 között hozzávetıleg megduplázódott az orosz érkezések száma, így részesedésük 3%-ról 6%-ra nıtt. A növekedés a nyugat-európai desztinációkban ugyanúgy tapasztalható, mint a kelet-európai országokban, különösen Görögországban volt számottevı, ahol az elmúlt négy évben rendre kétszámjegyő növekedést regisztráltak, így a 2009. évi 2%-ról 9%-ra nıtt az oroszok részesedése, az érkezések száma pedig mintegy megötszörözıdött. Az Európán kívüli, távoli küldıpiacokról érkezı vendégforgalom a légi közlekedési adatokhoz hasonlóan jellemzıen növekvı tendenciát mutat a legtöbb desztinációban, ám egyes piacok esetében a növekedés a korábban vártnál lassabb lehet 2013 egészét tekintve. A növekedés forrását ebben a szegmensben elsısorban várhatóan a fejlıdı piacok jelentik. Az amerikai vendégforgalom a legtöbb desztinációban bıvült, ám lassuló mértékben. A japán vendégforgalom erısödött a nyár folyamán, a japán gazdaság erısödése és kedvezı kilátásai további reményre adhatnak okot, ugyanakkor az optimizmust mérsékli a jen gyengülése és a külföldi utazások költségének növekedése. Figyelemre méltó, hogy a japánok ázsiai utazásai kedvezıbben alakultak, mint a régión kívüli nemzetközi utazások. A kínai vendég- és vendégéjszakaszám növekedett egy kivétellel az adatot szolgáltató európai desztinációkban. A kínai turisztikai kereslet bıvülését a kisebb mértékő gazdasági növekedés sem befolyásolta, a kínai középosztály erısödésének és a nemzetközi (szabadidıs célú) utazások iránti keresletének köszönhetıen. Az indiai vendégforgalom továbbra is meglehetısen gyengén alakul a rendelkezésre álló adatok alapján. Várhatóan a gazdasági reformok folytatásának köszönhetıen a gazdasági környezet kedvezıbben fog alakulni, így a rövid, és középtávú kilátások továbbra is kedvezıek az indiai piac esetében. A kanadaiak esetében a gyengébb gazdasági helyzet és csökkenı turisztikai kereslet következtében az európai országok többsége visszaesésrıl számolt be. Az Európa részesedését bemutató számítások szerint 2013-ban: A saját régiójukon kívülre utazó Amerikai Egyesült Államokbeli turisták 43,8%-a választja elıreláthatólag Európát (23,4 millió fı), és e turisták többsége (38,9%-a) Nyugat-Európába 2 utazik, Közép- és Kelet-Európába az európai utazások 13,8%-a (az összes kiutazás 8,3%-a) irányul. A Tourism Economics elırejelzése szerint 2018-ra 32,6%-kal 4,3 millióra nı a Közép- és Kelet-Európába történı amerikai érkezések száma, így a régió részesedése az összes kiutazásból 8,3% marad a következı öt év során. 2 Észak-Európa: Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Izland, Írország, Norvégia, Svédország. Nyugat-Európa: Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Svájc. Dél-Európa/Mediterrán térség: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Görögország, Horvátország, Macedónia, Málta, Montenegró, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szerbia, Szlovénia, Törökország. Közép- és Kelet-Európa: Azerbajdzsán, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Oroszország, Örményország, Románia, Szlovákia, Ukrajna. 3
A régión kívülre utazó kanadai turisták aránya 31,5%, ebbıl Európa várhatóan 40,2%-kal részesedik (4,5 millió fı). Az USA-hoz hasonlóan a kanadai turisták zöme is Nyugat-Európát választja, Közép- és Kelet-Európába 7,5%-uk érkezik. 2018-ra az utóbbi régió részesedése az összes kanadai kiutazásból várhatóan 4,0%-ra (0,4 millió) fog csökkenni. Mexikóban jóval alacsonyabb a régión kívüli utazások aránya, mindössze 13,0%, akiknek azonban több mint a fele, 55,7%-a Európába érkezik (1,2 millió fı). A középés kelet-európai régióba várhatóan 112 ezer fı fog utazni (7,6%-os részesedés). 2018-ra a közép- és kelet-európai régióban a mexikói beutazások 41,8%-os növekedését várja a Tourism Economics. Ezzel a régió részesedése az összes külföldi utazásból 7,6%-on (158 ezer) fog maradni. Argentínában magasabb a régión kívüli utazások aránya, hozzávetıleg 30,3%-ot tesz ki, ezen belül az európai utazások 36,8%-ot (0,8 millió fıt) képviselnek. Az európai utazásokból Közép- és Kelet-Európa részesedése 11,0%. 2018-ra a régióba történı utazások száma 66,3%-kal 151 ezer fıre emelkedik, amivel a régió részesedése az összes argentin kiutazásból 5,6% lesz. Brazíliát a régión kívüli utazások magas, 71,7%-os aránya jellemzi. Európa részesedése ebbıl 51,4% (3,5 millió fı), amelybıl Közép- és Kelet-Európa 9,0%-kal részesedik. Figyelmeztetı, hogy a kutatók 2018-ra Európa és azon belül Észak-Európa kivételével az összes régió részesedésének csökkenésére számítanak a forgalom volumenének növekedése ellenére. Közép- és Kelet-Európa esetében 2018-ra 151 ezer beutazást prognosztizálnak a kutatók. Az indiai turisták túlnyomó többsége (95,2%-a) Dél-Ázsián kívüli úti célt, közülük 14,4% (1,5 millió fı) európai desztinációt választ. Közép- és Kelet-Európába elıreláthatólag az európai beutazók 22,4%-a érkezik. 2018-ig az indiai beutazók számának 83,5%-os növekedését prognosztizálja Közép-Kelet-Európa számára a Tourism Economics. Ezzel a régióba érkezı indiai turisták száma meg fogja haladni a 600 ezer fıt, ami az összes indiai kiutazás 4,1%-át fogja jelenteni. A kínai utazók 41,7%-a hagyja el Északkelet-Ázsiát, ebbıl 33,8% (8,0 millió fı) utazik Európába. A kínaiak európai utazásainak 32,5%-a irányul Közép- és Kelet-Európába, ám az adat értelmezése során szem elıtt kell tartani, hogy e régióhoz tartoznak a Kínához tartozó nagyon közeli (FÁK-tag) desztinációk is. 2018-ra a régióba érkezı kínai vendégek számának 68,3%-os növekedését (4,37 millió) prognosztizálja a kutatóintézet, ami a régió kínai kiutazásokból való részesedésének csekély mértékő növekedésére lesz elég. Japánban hagyományosan magasabb (2013-ban 61,5%-os) a régión túlra utazók részesedése, akik között 32,0%-ot (4,8 millió fı) tesznek ki az Európába utazók. Közülük 14,5% érkezik Közép- és Kelet-Európába. 2018-ra az utóbbi régió piaci részesedésének 17,3%-os növekedésére (814 ezer) számítanak az elemzık. Az Egyesült Arab Emírségekben a régión kívüli utazások, 38,8%-ot tesznek ki. Ezen utazók több mint fele, 55,9%-a (0,7 millió fı) azonban Európába érkezik, ebbıl a közép- és kelet-európai régió részesedése egyelıre marginális (2,0%). Végezetül Oroszország adatai: a turisták 77,0%-a (31,6 millió fı) utazott Európán belül, jelentıs részük (59,6%) a közép- és kelet-európai desztinációkat választotta, ám ismét fel kell hívnunk a figyelmet, hogy e régióban található több FÁK-tagállam is. Dél-Európa kivételével Európa részesedésének csökkenésére számítanak az elemzık 2018-ig, Közép- és Kelet-Európa esetében 2018-ra 24 millió beutazást prognosztizálnak. 4
A Tourism Economics adatai, becslése, illetve elırejelzése szerint az Európába irányuló nemzetközi turistaérkezések száma 2012-ben 3,6%-kal növekedett, 2013-ban pedig 3,7%-kal fog emelkedni. A nyugat- és észak-európai desztinációk gyengébb eredményekre számíthatnak: míg például Nyugat-Európában csupán 0,4%-os növekedést várnak, Közép- és Kelet-Európában 7,9%-os bıvülést valószínősítenek 2013-ra. A legközvetlenebb versenytársakat jelentı közép-európai és balti országok csoportjában (Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia) 2013- ra 4,4%-os növekedést vár a kutatóintézet, tovább javítva korábbi elırejelzésén. A Tourism Economics-nak az európai kiutazások éves növekedési ütemére vonatkozó elırejelzését a régiók vonatkozásában az 1. táblázatban foglaljuk össze. 1. táblázat A kiutazások számának változása * 2012 2013 ** 2014 *** 2015 *** Amerika +5,4% +3,2% +4,4% +5,2% Európa +4,1% +3,8% +3,3% +4,7% EU +1,2% +1,4% +2,7% +4,0% Közép- és Kelet-Európa +11,6% +9,5% +4,9% +6,9% Közép-Európa és Baltikum +2,3% +5,2% +3,5% +6,7% Ázsia és a Csendes-óceáni térség +8,4% +7,9% +6,5% +8,0% Afrika +2,7% +5,7% +2,2% +4,6% Közel-Kelet -4,0% +11,3% +4,9% +6,3% Világ +4,8% +5,6% +4,5% +5,9% * Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Elırejelzés. Közép- és Kelet-Európa: Azerbajdzsán, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Oroszország, Örményország, Románia, Szlovákia, Ukrajna. Közép-Európa és a Baltikum: Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia. A teljes, angol nyelvő jelentés ingyenesen letölthetı az ETC honlapjáról: http://www.etccorporate.org/reports/research-and-studies, valamint az MT Zrt. szakmai oldalairól: http://szakmai.itthon.hu/statisztika Jelen összefoglaló felhasználásakor kérjük a Magyar Turizmus Zrt.-t is forrásként megjelölni. Háttér: Az ETC Kutatói Munkacsoportjának (Market Intelligence Group, amelyben a Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Irodája is képviselteti magát) megbízásából a Tourism Economics készítette el aktuális elemzését az európai turizmus helyzetérıl és kilátásairól. A tanulmány az ETC-tagok adatai mellett számos egyéb forrásra is támaszkodik, így a Turisztikai Világszervezet (UNWTO), az STR Global, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA), az Association of European Airlines (AEA), a Eurostat, illetve a Tourism Economics Tourism Decision Metrics (TDM) adataira. A független elemzés nem szükségszerően azonos az ETC és tagsága álláspontjaival, várakozásaival. Az európai desztinációk legfrissebb turisztikai adatai megtalálhatók az ingyenesen használható turisztikai adatbázisban, a TourMIS rendszerben (http://www.tourmis.info). További információk: Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Iroda Tel.: 488-8710, Fax: 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu Internet: http://szakmai.itthon.hu 5