Budapest XVII. Kerületi BALASSI BÁLINT NYOLCÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM 1174 Budapest, Széchenyi u. 1-7., Telefon/fax: 06-1 256 9719 E-mail: balassi@balassi-bp.hu Honlap: www.balassi-bp.hu OM azonosító: 035250 BS-kód: 202001 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Hatálybalépés: Budapest, 2018. szeptember 1. Készítette: Jóváhagyta Budapest XVII. Kerületi Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium nevelőtestülete Farkas György igazgató P.H. 1
T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. Általános rendelkezések... 5 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja... 5 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése... 7 2. Az intézmény szakmai alapdokumentuma, feladatai... 8 2.1. Az intézmény neve, szakmai alapdokumentuma... 8 2.2. Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje... 8 3. Az intézmény szervezeti felépítése... 10 3.1. Az intézmény szervezeti felépítése... 10 3.2. Az intézmény vezetője... 10 3.3. Az igazgató közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre... 13 3.4. A vezetők kapcsolattartási és helyettesítési rendje:... 13 3.5. A vezetők benntartózkodásának rendje... 14 3.6. Az intézmény vezetősége (Szakmai Tanács)... 14 3.7. Kiadmányozás szabályai... 15 3.8. A képviselet szabályai... 15 4. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei... 17 4.1. A nevelőtestület... 17 4.1.1. A nevelőtestület feladatai és jogai... 17 4.1.2. A nevelőtestület értekezletei... 18 4.1.3. A nevelőtestület döntéseinek és határozathozatalainak formái... 19 4.2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei... 19 4.2.1. Az intézményben működő munkaközösségek:... 19 4.2.2. A szakmai munkaközösségek tevékenysége... 19 4.2.3. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai... 20 4.3. A nevelőtestület feladatainak átruházása... 21 4.3.1. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre átruházott jogai... 21 4.3.2. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok... 21 4.3.3. A nevelőtestület osztályértekezletre átruházott jogai... 22 5. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje... 22 5.1. Az alkalmazotti közösség, kapcsolattartásának rendje és formái... 22 5.2. Az intézményi tanács... 22 5.3. Az Önértékelést Támogató Munkacsoport... 23 5.4. A szülői szervezetek és jogaik, a kapcsolattartás rendje és formái... 24 5.4.1. A szülői választmány... 24 5.4.2. Kapcsolattartás a szülői közösséggel... 24 5.4.3. A szülői panaszok kezelésének módja... 25 5.5. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje... 26 5.5.1. Az osztályközösségek és tanulócsoportok... 26 5.5.2. A diákközgyűlés... 26 5.5.3. A diákfórum... 27 5.5.4. Diákkörök... 27 5.5.5. A diákönkormányzat szabályozása és működése... 27 5.5.6. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája... 31 5.6. Az iskola külső kapcsolatai... 31 5.7. Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere... 32 5.8. Az iskolai védőnő feladatai... 33 5.9. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős... 33 6. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok... 34 6.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai... 34 6.1.1. A szakmai alapdokumentum... 34 6.1.2. A pedagógiai program... 34 6.1.3. Az éves munkaterv... 35 6.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje... 35 6.2.1. A szabályzat hatálya... 35 2
6.2.2. Jogszabályi háttér, kapcsolódó belső szabályzatok... 35 6.2.3. A szabályzat elkészítéséért, aktualizálásáért való felelősség... 36 6.2.4. Ingyenes tankönyvellátás... 36 6.2.5. A tankönyvek beszerzése... 37 6.2.6. A tankönyvfelelős... 38 6.2.7. Ütemezés... 39 6.3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje... 40 6.3.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje... 40 6.3.2. Az elektronikus úton előállított dokumentumok... 40 6.4. Teendők rendkívüli események, bombariadó esetére... 41 6.4.1. Rendkívüli eseménynek minősül:... 41 6.4.2. Intézkedésre jogosultak rendkívüli esemény esetén... 41 6.4.3. Értesítési teendők rendkívüli esemény esetén... 41 6.4.4. A veszélyeztetett épület kiürítése:... 41 6.4.5. Bombariadó esetén:... 42 7. Az intézmény munkarendje... 43 7.1. A tanév rendjének meghatározása... 43 7.2. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása... 43 7.3. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása... 44 7.3.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése... 44 7.4. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások... 46 7.4.1. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje... 47 7.5. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje... 47 7.6. Munkaköri leírások... 47 7.6.1. A vezető személy... 47 7.6.2. Az általános igazgatóhelyettesi munkakör... 47 7.6.3. A pedagógiai igazgatóhelyettesi munkakör... 49 7.6.4. A munkaközösség-vezetői munkakör... 50 7.6.5. Tanár munkaköri leírásmintája... 51 7.6.6. Testnevelő munkaköri leírásmintája... 52 7.6.7. Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírásmintája... 54 7.6.8. A könyvtárosi munkakör:... 56 7.6.9. Gyermekvédelmi felelős munkaköri leírása... 56 7.6.10. Az iskolatitkári munkakör:... 57 7.6.11. Rendszergazda... 58 7.6.12. Laboráns I. munkakör:... 59 7.6.13. A laboráns II. munkakör:... 60 7.7. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama... 60 7.8. Az osztályozó vizsga rendje... 61 7.9. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje... 62 7.10. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje... 62 7.11. A dohányzással kapcsolatos előírások... 63 7.12. A tanuló- és egyéb balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok... 64 7.13. A mindennapos testnevelés szervezése... 64 7.14. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások... 65 7.14.1. Iskolán belüli foglalkozások... 65 7.14.2. Iskolán kívüli foglalkozások... 66 7.15. Felnőttoktatás... 68 7.15.1. A levelező tagozat munkarendje, tanítási órák... 68 7.15.2. Évközi beszámolók, tanév végi vizsgák:... 69 7.15.3. A hallgatók érdekképviselete... 69 8. A pedagógiai munka ellenőrzése... 70 8.1. Az országos pedagógiai szakmai ellenőrzés szabályai... 71 8.1.1. A pedagógus önértékelés... 71 8.1.2. Az intézményvezető önértékelése... 72 8.1.3. Az intézményi önértékelés... 73 9. Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje... 75 9.1. A hagyományápolás célja... 75 9.2. Kötelező iskolai ünnepélyeink és megemlékezéseink... 75 3
9.3. Nem kötelező iskolai ünnepélyeink... 75 9.4. Megemlékezések... 76 9.5. Egyéb hagyományápoló rendezvények... 76 9.6. Az intézmény jelképei... 76 9.7. A kötelező ünnepi viselet... 76 9.8. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok... 77 10. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok... 78 10.1. A tanulói jogviszony... 78 10.2. A tanulói hiányzás igazolása... 78 10.3. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai... 81 10.3.1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai... 82 11. A kiemelt munkavégzés... 84 11.1. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása... 84 11.2. A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása... 84 11.3. Folyamatos, aktív részvétel a tantestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében:... 84 11.4. Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások:... 85 11.5. Az iskola képviselete:... 85 11.6. Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala:... 85 11.7. A tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás:... 85 11.8. A tanár különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése:... 86 11.9. A tanár szakmai, pedagógiai kapcsolatai a tantestület tagjaival:... 86 11.10. Személyes példamutatás:... 86 11.11. Munkafegyelem, a munkához való viszony:... 86 11.12. Részvétel a tantestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.... 86 11.13. A vezetői feladatok ellátása:... 86 11.14. Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és kollégákkal:... 86 11.15. A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése:... 87 11.16. Szakmai felkészültség:... 87 11.17. A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése:... 87 11.18. Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése:... 87 11.19. A tanuló továbbtanulásának, felsőfokú iskolákba jelentkezésének eredményei:... 87 12. Záró rendelkezések... 88 13. Mellékletek... 89 13.1. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRMŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA... 90 13.1.1. Az iskolai könyvtár fenntartása, irányítása, működtetése... 90 13.1.2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai... 91 13.1.3. Iskolai könyvtárunk működésének és igénybevételének szabályai... 92 13.2. ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA... 101 13.3. IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA... 140 13.4. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA... 178 4
1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) A 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól, A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, A 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról, A 2011. évi CCIX. törvény a családok védelméről, A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 229/2012.(VIII.28) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 326/213. (VIII. 30.) kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 63/2017. (III. 20.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló 162/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI rendelet) 17/2014. (II.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 4/2017. (IV. 10.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet módosításáról 5
1265/2017. (V. 29.) Korm. határozat az ingyenes tankönyvellátás 5-9. évfolyamokra történő együtemű kiterjesztéséhez szükséges pénzügyi forrás biztosításáról 7/2017. (V. 5.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról 103/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról szóló 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet módosításáról 3/2017. (III. 7.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere által adományozható elismerésekről szóló 26/2016. (IX. 8.) EMMI rendelet módosításáról 43/2013. (II. 19.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról módosításáról 37/2017. (III. 6.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról 21/2017. (II. 2.) Korm. rendelet a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet módosításáról 27/2017. (X. 18.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények által szervezett országhatárt átlépő autóbuszos kirándulások biztonságáról 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet. A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet. 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26) EMMI rendelet. A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet. 6
A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet. 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ, valamint az egyéb intézményi belső szabályzatok (igazgatói utasítások) betartása kötelező érvényű minden, az intézménnyel jogviszonyban állóra. Jelen szervezeti szabályzatot az igazgató előterjesztése után az intézmény nevelőtestülete fogadta el. A szervezeti és működési szabályzatot elfogadása előtt a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezte: az iskolai diákönkormányzat, az iskolai szülői szervezet, A szervezeti és működési szabályzat az igazgató jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az iskola titkárságán munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. 7
2. Az intézmény szakmai alapdokumentuma, feladatai 2.1. Az intézmény neve, szakmai alapdokumentuma Az intézmény neve: Budapest XVII. Kerületi Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium Feladatellátási helye: 1174 Budapest, Széchenyi utca 1-7. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapító jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Kelet-Pesti Tankerületi Központ Fenntartó székhelye: 1106 Budapest, Keresztúri út 7-9. Intézmény típusa: gimnázium Oktatási azonosítója: 035250 Köznevelési és egyéb alapfeladata: gimnáziumi nevelés és oktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás - felnőttoktatás-levelező - évfolyamok: négy, nyolc - sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, érzékszervi fogyatékos hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos látási fogyatékos) - iskola maximális létszáma: 597 fő - iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel Működtető neve: Kelet-Pesti Tankerületi Központ Működtető székhelye: 1106 Budapest, Keresztúri út 7-9. 2.2. Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje Az intézmény alaptevékenységébe tartozó feladatok Köznevelési alapfeladatok: - nyolc évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás - felnőttoktatás levelező 9-12. évfolyamon Különleges bánásmódot igénylő tanulók iskolai nevelése-oktatása 8
- többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült), egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók - kiemelten tehetséges tanulók Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet. 9
3. Az intézmény szervezeti felépítése 3.1. Az intézmény szervezeti felépítése Intézményünkben a nappali tagozaton zajló fő tevékenység mellett felnőttoktatási feladatokat megvalósító levelező tagozat is működik. A levelező tagozaton ellátandó pedagógusi feladatok ellátására az iskola tantárgyfelosztása alapján az intézmény bármely pedagógusa beosztható. A levelező tagozat az intézmény pedagógiai programjának mellékleteként elfogadott külön pedagógiai program és házirend alapján működik. Az intézmény szervezeti felépítését az alábbi szervezeti diagram tartalmazza. 3.2. Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és 10
biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Az igazgatói feladatok pontosítása a tankerületi SZMSZ alapján: Gyakorolja az utasítási és ellenőrzési, valamint a jogszabályban és a tankerületi SZMSZ-ben szabályozott átruházott munkáltatói jogokat a közalkalmazottak és a technikai dolgozók felett. Munkáltatói joga kiterjed: o a foglalkoztatottak munkaköri leírásának kiadásában, o a munkarend megállapításában o a napi feladatok megállapításában o a munkahelyen való benntartózkodás elrendelésére, illetve a munkahelyen kívül történő munkavégzés engedélyezésére o a munkaközi szünet, a napi pihenő, a heti pihenőnap engedélyezésére o a rendkívüli munkavégzés elrendelésére o az ügyelet és a készenlét elrendelésére o a szabadság kiadására, engedélyezésére, a fizetés nélküli szabadság engedélyezésére Az intézmény részére az éves költségvetési keret betartásával javaslatot tesz a kötelezettségvállalással járó munkáltatói döntések meghozatalára, különösen: o közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésére, megszüntetésére o az igazgató kivételével a magasabb vezetői, illetve a vezetői megbízás adására, visszavonására o a foglalkoztatottak kitüntetésére o a nyugdíjas korúak továbbfoglalkoztatására o az óraadói tevékenység ellátására irányuló megbízási szerződés megkötésére o a foglalkoztatottak jutalmazására, keresetkiegészítésének megállapítására o a pótlékok differenciálására Felel a munka- és pihenőidő nyilvántartásának vezetéséért Az igazgató különösen: o a jogszabálynak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a szakmailag önálló köznevelési intézményt, felelős az intézmény pedagógiai és adminisztratív feladatainak ellátásárért, 11
o dönt minden olyan, az intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos ügyben, amelyet a jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe, és ami az intézmény jogi személyiségéből fakadó döntési körébe tartozik, o felel a házirendben rögzített keretek között az intézmény működésével összefüggésben az intézményen belüli programok zavartalanságáért, a tanulók és az alkalmazottak biztonságáért, illetve az intézményen kívüli programok zavartalanságáért, a tanulók és az alkalmazottak biztonságáért, amennyiben az érintett program megrendezésére az egyetértésével kerül sor, o szervezi és ellenőrzi az intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését, o gondoskodik az intézményi alapdokumentumok elkészítéséről, jóváhagyja a pedagógiai programot, szükség esetén gondoskodik a fenntartó egyetértésének beszerzéséről, o előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és az intézményben foglalkoztatott közalkalmazottakkal kapcsolatos munkáltatói döntések iratait, o a tankerületi igazgatónál kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét, o felel azért, hogy az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program keretében, illetve a köznevelési információs rendszerben meghatározottak szerint pontosan elkészüljenek az adatszolgáltatások, illetve a fenntartói intézkedés szerint az intézmény tevékenységéről átfogó beszámoló, o évente, illetve a Központ által elrendelt esetekben adatot szolgáltat a Tankerületi Központ beszámolójának, jelentésének és költségvetésének elkészítéséhez, o a tankerületi igazgató által meghatározott rendben adatot szolgáltat, és minden év június 30-ig írásos beszámolót készít a tankerületi igazgató részére az intézmény tevékenységéről, o véleményezi a tankerületi igazgató hatáskörébe tartozó a köznevelési intézményt, illetve az intézmény közalkalmazottját érintő döntést, amelyre vonatkozóan javaslattételi jogkörrel rendelkezik, o teljesíti a tankerületi igazgató által kért adatszolgáltatást. Az igazgató nem utasítható azokban az ügyekben, illetve feladatkörökben, amelyeket szabály határoz meg számára. 12
Az igazgató a megfelelő törvényi előírásoknak megfelelően gyakorolja a kiadmányozási jogot, különösen az intézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében. A kiadmányozás jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. 3.3. Az igazgató közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai, az igazgatóhelyettesek közreműködésével látja el. Az intézményben két igazgatóhelyettes működik. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás maximum öt évig érvényes. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény igazgatójával egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. 3.4. A vezetők kapcsolattartási és helyettesítési rendje: Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel (általában hetente) tartanak vezetői megbeszéléseket. Az igazgatót szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén az általa megbízott igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az igazgató helyettesítésekor saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatuk mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. Az igazgatóhelyettesek helyettesítése az igazgató általi megbízás alapján történik. 13
Abban az esetben, ha a vezetők mindegyike hiányzik, az igazgató a helyettesítéssel a gimnázium egyik pedagógusát írásos formában bízza meg. A megbízás előtt kikéri az igazgatóhelyettesek véleményét. 3.5. A vezetők benntartózkodásának rendje A tanítási napokon az igazgató és az igazgatóhelyettesek a tanévre megállapított heti beosztás szerint tartózkodnak az iskolában. A beosztás napi bontásban a tanítás megkezdésétől, az adott napon esedékes utolsó foglakozás (ideértve a délutáni foglalkozásokat is) végéig tartalmazza a vezetők beosztását. A beosztást ki kell függeszteni az iskola titkárságán, a tanári szobában és a portai hirdetőtáblán. 3.6. Az intézmény vezetősége (Szakmai Tanács) Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői. az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője, a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. A vezetők és a középvezetők a szervezeti egységek működéséről: tapasztalataikról, az ellenőrzésekről és az esetleges problémákról, valamint a kiemelkedő teljesítményekről a vezetői értekezleten számolnak be. A Szakmai Tanács kéthetente, illetve szükség szerint ülésezik. A Szakmai Tanács munkáját a pedagógiai igazgatóhelyettes vezeti. A Szakmai Tanács tagjai félévenként beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek. 14
3.7. Kiadmányozás szabályai A kiadmányozás rendjét a Kelet-Pesti Tankerületi Központ Szervezeti és Működési Szabályzata alapján. Az igazgató kiadmányozza: A jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; Az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; Az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket és egyéb leveleket; Az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát a tankerületi igazgató a maga számára nem tartott fenn; A közbenső intézkedéseket; A rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat; Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az igazgató jogosult; Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá; Az igazgató akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlói az igazgatóhelyettesek. 3.8. A képviselet szabályai Az intézmény képviseletére az igazgató jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az igazgató helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: Jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében, Tanulói jogviszonnyal, Az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, Munkáltatói jogkörrel összefüggésben, Az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben, Települési önkormányzatokkal való ügyintézés során, Állami szervek, hatóságok és bíróság előtt, Az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt, Intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során, Nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal és az intézményi tanáccsal, Más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény belső és külső partnereivel, 15
Az intézmény székhelye szerinti egyházakkal, Munkavállalói érdekképviseleti szervekkel. Sajtónyilatkozatot az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére az igazgató vagy annak megbízottja adhat (a fenntartóval történt egyeztetés után). Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni. 16
4. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei 4.1. A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. 4.1.1. A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület véleményt nyilvánít a diákönkormányzat működésével kapcsolatban is. A nevelőtestület döntési jogköre: - a pedagógiai program elfogadása, - az SZMSZ és a házirend elfogadása, - a tanév munkatervének jóváhagyása, - átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, - az igazgatói programok szakmai véleményezése, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, - saját feladatainak és jogainak részleges átruházása - a továbbképzési program elfogadása - az intézményi programok szakmai véleményezése Ezen túlmenően véleményezi, majd jóváhagyja a diákönkormányzat működési szabályzatát és véleményezi a diákönkormányzat működésére biztosított anyagi eszközök felhasználását. A nevelőtestület a számára biztosított feladat- és hatáskörök közül nem ruházhatja át döntési jogkörét a pedagógiai program, a házirend és a szervezeti és működési szabályzat esetében. A tanulók magasabb évfolyamra lépéséről és az osztályozó vizsgára bocsátásról a döntést a nevelőtestület helyett az osztályban tanító tanárok közössége hozza meg. A tanulók fegyelmi ügyeiről a tanulói fegyelmi bizottság hoz döntést, amelynek megválasztására a tanév első értekezletén kerül sor. A legalább három tagból álló bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. A felsorolt döntéshozók beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a döntést követő legközelebbi nevelőtestületi értekezleten. 17
4.1.2. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók szülői szervezet, diákönkormányzat stb. képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (kivéve a tanulók fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól indokolt esetben az igazgató adhat felmentést. Indokolt esetnek minősülnek az alábbiak: - szakmai továbbképzés - központi érettségi rendszerében való részvétel - iskolai érdekű külső és belső programok - egyéb váratlan események A tanév rendes értekezleti az alábbiak: - tanévnyitó értekezlet, - őszi nevelési értekezlet, - félévi értékelő értekezlet - tavaszi nevelési értekezlet, - félévi és év végi osztályozó konferencia - tanévzáró értekezlet - rendkívüli értekezlet (szükség szerint) Osztályértekezlet A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését, az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása az osztályértekezlet döntési jogköre. Munkavállalói értekezlet Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, vagy a közalkalmazotti tanács, vagy az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A kezdeményező(k) köteles(ek) a témát megnevezni és az előkészítésről gondoskodni. 18
4.1.3. A nevelőtestület döntéseinek és határozathozatalainak formái A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét az iskolatitkár vagy az oktatást segítő kolléga vezeti. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 4.2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei Az azonos szakterületen tevékenykedő pedagógusok (legalább öt fő) a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A nevelőtestület bármely tagja maga döntheti el, hogy szaktárgyai közül melyik munkaközösség munkájában vesz részt, dönthet úgy is, hogy egyetlenegy munkaközösségnek sem tagja de függetlenül attól, hogy tagja-e egy munkaközösségnek vagy a maga választott szaktárgyi munkaközösségnek tagja csupán, a munkaközösségben hozott döntések minden szakjára nézve kötelező jellegűek. A munkaközösségek hagyományok, munkaszervezési szempontok, valamint pedagógiai és szakmai megfontolások alapján alakulnak ki. A szakmai munkaközösség tagjai közül a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására javaslatot tesz a munkaközösség-vezető személyére. A munkaközösség-vezetőt az igazgató bízza meg legfeljebb öt évre a feladatok ellátásával. 4.2.1. Az intézményben működő munkaközösségek: Magyar munkaközösség Történelem munkaközösség Matematika - fizika - informatika munkaközösség Német latin francia nyelvi (GRIF ) munkaközösség Angol nyelvi munkaközösség Kémia - biológia földrajz természetismeret munkaközösség Rajz ének testnevelés munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség 4.2.2. A szakmai munkaközösségek tevékenysége A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez, az adott területen hozzájárul 19
a Pedagógiai Program egységes értelmezéséhez és végrehajtásához, s az éves munkaterv szerinti megvalósításhoz szükséges módszerek megválasztásához. A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében: - fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató-nevelő munkát, - javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és az adott terület eszközfejlesztésére, a források felhasználására, - szoros partnerként részt vesz az adott terület szakmai munkájának értékelésében és ellenőrzésében, a minőségpolitikai elvek érvényesítésében, - támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, - fontos feladatot lát el a belső intézményi dokumentumok megismertetésében, - szerepet játszik a gyakornoki követelmények teljesítésében, - összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, - felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, - összeállítja a vizsgák (felvételi, érettségi, különbözeti, osztályozó, javító, helyi, záró, évfolyamdolgozatok időpontját) feladatait és tételsorait, - kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket, - javaslatot tesz a tantárgyfelosztás elkészítéséhez, - kiválasztja az iskolában használható tankönyveket (tantárgyak, osztályok, csoportok és tanévek szerint), - figyelemmel kíséri az országos, fővárosi pályázati kiírásokat, pályázatokat ír, - a szakmai munkaközösségek közösen együttműködve kidolgoznak adott műveltségi területen belüli együttműködést, az egymáshoz kapcsolódó ismeretek feldolgozását és közvetítését. 4.2.3. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. A munkaközösség-vezető további feladatai és jogai: - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, a tantervek elkészítéséért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, - elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, - ellenőrzi a munkaközösséghez tartozó szaktárgyakat tanító pedagógusok munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén azt jelzi az intézmény vezetőjének, - összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, - beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra stb. 20
4.3. A nevelőtestület feladatainak átruházása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, az intézményi tanácsra vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. 4.3.1. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre átruházott jogai A nevelőtestület a köznevelési törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: - a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, - a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, - továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, - jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel, - a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése. 4.3.2. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával a következő bizottságokat hozza létre tagjaiból. A Felvételi Bizottság feladata és jogosultsága: - az iskolába jelentkező tanulók adottságainak, tudásának és neveltségi szintjének megítélése, - a tanulói jogviszony létesítésének javaslata és annak indoklása. A Felvételi Bizottság tagjainak kijelölési jogát az iskolavezetés javaslatának meghallgatásával az iskola igazgatójára ruházza át. A Fegyelmi Bizottság feladata és jogosultsága: - a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata, - az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai: - az intézmény vezetője vagy egyik helyettese, - az érintett tanuló osztályfőnöke, - egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus, - egy, a tanuló által felkért pedagógus, - a diákönkormányzat képviselője - a gyermekvédelmi felelős. 21
4.3.3. A nevelőtestület osztályértekezletre átruházott jogai A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. A nevelőtestületnek való beszámolási kötelezettség az osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul. Az adott tanulói közösségért felelős osztályfőnök szükség esetén a pedagógiai igazgatóhelyettes tudtával úgynevezett nevelői osztályértekezletet hívhat össze, melyen az osztály pedagógusainak jelen kell lenniük. 5. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, és az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 5.1. Az alkalmazotti közösség, kapcsolattartásának rendje és formái Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív dolgozókból áll. A kapcsolattartás formái: értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az igazgató akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 5.2. Az intézményi tanács Jogi személy, amelynek székhelye azonos az iskola székhelyével, tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására. 22
Elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik. Ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra, Ügyrendjének a hivatal által történt jóváhagyását követően az intézményi tanácsot a hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba, Képviseletét az elnök látja el. Az intézményi tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. 5.3. Az Önértékelést Támogató Munkacsoport A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény létrehozza a tanfelügyeleti rendszert, amelynek kereteit, lebonyolítását, működését és megszervezését a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet pontosít. Ennek alapján a köznevelési intézményekben egy Önértékelést Támogató Munkacsoportot kell felállítani. Az ÖTM csoport tagjait az igazgató nevezi ki, létszáma az intézmény méretétől függ. Intézményünkben ez a csoport öt fős. Közvetlen felelőse az általános igazgatóhelyettes Feladataik: Önértékelés előkészítése és megtervezése. Pedagógusok, partnerek tájékoztatása. Elkészítik az öt évre szóló önértékelési programot, valamint az éves önértékelési tervet. Adatgyűjtés. Gondoskodás az önértékelés minőségbiztosításáról. A csoport tagjai legalább kéthetente egy alkalommal tanácskoznak, azonban szükség esetén bármikor összehívhatók. 23
5.4. A szülői szervezetek és jogaik, a kapcsolattartás rendje és formái 5.4.1. A szülői választmány A köznevelési törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Az intézményben működik a Szülői Választmány, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A Szülői Választmányba az érintettek osztályonként két szülőt delegálnak, ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. 5.4.2. Kapcsolattartás a szülői közösséggel A Szülői Választmány tanévenként legalább kétszer ülésezik, ahol az igazgató tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A beiskolázás kapcsán a legfontosabb célunk a leendő iskolahasználók tájékoztatása. E célt szolgálják a tanévenként megrendezett nyílt napok, amelyek alkalmat kínálnak az érdeklődő szülőknek (és diákoknak) az iskolánkban folyó munka megismerésére. Ennek hatékonyságát növeli a jelentkezést megelőző tájékoztató értekezlet, valamint az iskolánkról szóló kiadványok terjesztése. Szülői értekezletek A felvett tanulók szüleinek ún. nulladik szülői értekezletet tartunk, amelyen ismertetjük az iskolai szervezet jellemzőit, az iskola által kínált lehetőségeket, illetve az általánosan megfogalmazott elvárásokat. Ezeken az értekezleteken ismerkednek meg a szülők a leendő osztályfőnökkel is. Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként az igazgató által kijelölt időpontban két alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 90 perc. A szülők az iskola honlapján az erre a célra kapott kód segítségével előzetesen bejelentkezhetnek időpontra ez egyes tanárokhoz. 24
Ezen kívül minden pedagógus kijelöl egy órát, amikor a szülők problémáikkal előzetes egyeztetés után- személyesen is elérhetik őket havonta egy alkalommal a hónap első előfordulási napján. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre a rendkívüli eseteket leszámítva telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök a digitális napló vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A digitális naplóba a szaktanárok a lehető leghamarabb (maximum egy hét) beírják óráikat, a hiányzókat és a tanulók érdemjegyeit. Az osztályfőnöknek két hét áll rendelkezésére, hogy a hiányzásokat igazolja. A szülővel való kapcsolatfelvétel a digitális napló révén küldött elektronikus levéllel történhet. Az osztályfőnök a digitális naplóba tett bejegyzés, a digitális napló üzenetküldő funkciójával vagy elektronikus levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Írásban értesíti a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről félévi és év végi bizonyítványon keresztül. Az osztályfőnök a digitális napló útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal az esemény előtt. Az iskolával, az oktatással és a diákokkal kapcsolatos információkról folyamatos tájékoztatást nyújtunk gimnáziumunk honlapján (www.balassi-bp.hu). Hatásvizsgálati program Iskolánk sajátossága az ún. követéses vizsgálat, amit az 5-12. évfolyamokon pszichológus bevonásával végzünk. A kapott eredményekről szóbeli tájékoztatót tartunk a szülőknek, akik így még jobban figyelemmel tudják kísérni gyermekük fejlődését. 5.4.3. A szülői panaszok kezelésének módja A panaszkezelés lehetséges formái: Az osztályfőnökön keresztül, szülői értekezlet formájában. A szülői értekezletek azok a fórumok, ahol az ellentétek feltárása és kezelése legjobban és leggyorsabban megoldódhat. Rendkívüli szülői értekezleten, ahol a csoportos vagy egész osztályt érintő problémákat a szülők az érintett szaktanárral vagy szaktanárokkal együtt beszélik meg. A fogadóórán szaktanárral az egyedi problémák megbeszélése személyesen. 25
A szülői választmányon keresztül az iskola üzemeltetésével kapcsolatos kérdések megbeszélésére, vélemények ismertetésére van lehetőség. A szülők írásban, közvetlenül, vagy az iskolai központi címen keresztül érhetik el a pedagógusokat vagy az iskolavezetés tagjait. Személyes találkozót is kérhetnek az iskolavezetéstől. Amennyiben a szülő és a pedagógus közötti konfliktus nem oldódik meg, a szülők írásban vagy szóban az igazgatóhoz fordulhatnak a panaszos ügy kivizsgálása céljából. Írásban történő panasztétel esetén az iskola igazgatója 15 napon belül válaszol a bejelentésre. 5.5. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje 5.5.1. Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnöki munkaközösségvezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvi, számítástechnika, emelt szintű órák stb.). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege vagy a tanrend szervezése indokolja. 5.5.2. A diákközgyűlés Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen az iskola igazgatója és a diákönkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, pedagógusaihoz, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. 26