Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola D94

Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola D94 Iskolavezető: Dr. Kovács L. Gábor A-442/2000 Reproduktív endokrinológia programvezető: Dr. Gőcze Péter Dr. Ertl Tibor Szülészeti és Nőgyógyászati Újszülöttkori neurohumorális adaptáció Klinika A Perinatális Intenzív Centrumok kialakulásával lehetõség nyílott a terhességi, szülés alatti, valamint a neonatális periódusra jellemzõ fiziológiai változások egy intézeten belüli tanulmányozására. A tudományos igénnyel végzett felmérések eredményeinek kritikus elemzése közvetlen gyakorlati jelentõséggel bír. Klinikánkon évtizedekre visszanyúló hagyományai vannak a neonatális adaptáció tanulmányozásának. Alapvetõ megfigyeléseket tettünk koraszülöttek respirációs zavarainak megelõzésére, koraszülöttek vesefunkcióinak érési folyamatait szabályozó hormonális változásokra vonatkozólag. A téma átöleli az idegrendszer és az endocrin szervek fetalis fejlődését, a fetus-újszülött átmenet fiziológiáját, a neonatális periódus hormonális sajátosságait, valamint a különböző szülésmódok hatását az újszülöttek adaptációjára. Az anyatejes táplálás és az anyatejben levő hormonok a neonatális periódusban szintén befolyásolják az újszülöttek idegrendszerének és endocrin szerveinek működését. Dr. Ertl Tibor Dr. Helyes Zsuzsanna Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet A biomarkerek jelentősége a koraszülöttek bronchopulmonalis dysplasiájának kialakulásában A Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Neonatológia Tanszéke valamint a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet közös kutatásának célja a D- hypovitaminosisban szenvedő anyák újszülöttjeinek vizsgálata bronchopulmonalis dysplasia irányában. Vérminta, trachea váladék illetve placenta vizsgálatát végezzük, hogy összefüggéseket találjunk a hormon- illetve citokinszintek és a BPD kialakulása között. Dr. Gőcze Péter Dr. Farkas Bálint Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika A petefészek rák onkológiai nyomonkövetése: kombinált szérum biomarker molekulák szerepének vizsgálata az ovarium carcinoma esetében Jelenleg a kismedencei térfoglaló folyamatok megítélésére használt klinikai algoritmus korlátozott és javarészt képalkotó vizsgálatokon (ultrahang, computer tomographia, mágnesen rezonancia) alapszik. Néhány protokol magába foglalja a CA- 125 tumor marker meghatározását is, melynek elsősorban prognosztikai jelentőséget tulajdonítanak. A CA 125 sajnos a korai stádiumú epitheliáslis ovarium carcinomák kevesebb, mint felénél mutat emelkedést, szenzitivitása alacsony, szintje számos benignus nőgyógyászati betegségnél is megemelkedik. Emiatt szükségessé vált egy olyan szérum markerek keresése, amelyek sokkal megbízhatóbban képesek jelezni a malignitás jelenlétét. Jelen kutatás célja új szérum és vizeletben detektálható tumor markerek, azonosítása, különös tekintettel a szérum molekulák onkológiai nyomon követésben betöltött szerepére. Célunk továbbá, ovarium tumoros szövetek DNS szintű vizsgálata és ezzel eredetének (tuba sejtek?) tisztázása. 1

A-146/1993 Molekuláris patológiai és laboratóriumi vizsgálatok jelentősége az orvosi diagnosztikában és terápiában programvezető: Dr. Miseta Attila Dr.Ludány Andrea Laboratóriumi Medicina Intézet A proteomika módszertanának alkalmazása a humán fehérjék vizsgálatában A módszertani fejlesztés elsődleges célja a kutatási eredményeink hasznosulása a klinikai biokémiában. Az elmúlt évek során az egyedi fehérje molekulák specifikus (immunkémiai) kimutatása eredményezte az egyik megújuló irányát az orvosi laboratóriumi diagnosztikának. Ezzel párhuzamosan ma már a molekuláris genetikai vizsgálatok is közvetlenül hasznosulnak a klinikai laboratóriumi diagnosztikában. A laboratóriumi medicinában tekintettel a fehérje molekulák biológiai változékonyságára (poszt transzlációs módosulások) - forradalmi változás várható a proteomika vizsgálatoktól, amelyek a jövőben kikerülhetetlenül az analízisek előterébe kerülnek. Ez a kutatási terület, egyrészt a minták fehérjéinek nagyfeloldású elektroforetikus elválasztását (különböző egy és két dimenziós technikák), érzékeny fehérje detektálási lehetőségeket (ezüstözési eljárások), valamint célirányosan válogatott betegmintákat igényel. Esetünkben a módszertan jórészt kidolgozott és előzetes tapasztalatokkal rendelkezünk különböző normál humán mintákra ( a véren kívül pl. szekrétumokra és vizeletre is). A klinikai biokémiában ritkán analizált és nem invazív módon nyerhető betegmintákra (nyál és könny) szándékozzuk a vizsgálatokat elsősorban kiterjeszteni. Ismert és még azonosítatlan biomarkerek kimutatását várjuk hasznosulni a daganatos betegségek vagy a krónikus metabolikus zavarok (diabetes) diagnosztikájában. Dr. Kőszegi Tamás Laboratóriumi Medicina Intézet Savoldékony kismolekulasúlyú szérumfehérjék vizsgálata szisztémás megbetegedésekben Az albuminnál kisebb molekulatömegű szérumfehérjék között sok, biológiailag aktív molekulát találunk (citokinek, akut fázis fehérjék, stb.). Intézetünkben néhány évvel ezelőtt perklórsavas kicsapásos módszert dolgoztunk ki a 67kDa-nál kisebb szérumfehérjék izolálására, mennyiségi mérésére és elektroforetikus szeparálására. Immunoblot vizsgálattal kimutattuk, hogy a perklórsavban oldódó fehérjék közt az alfa-1-glikoprotein jelentős mennyiségben szerepel. Egészséges egyének fehérje mintázatát összehasonlítva szisztémás betegségben szenvedők fehérje mintázatával, jelentős mennyiségi és minőségi különbségeket találtunk. A módszerrel malignus daganatos betegségnél kimutattuk, hogy a kemoterápia során a savoldékony fehérje frakció mennyisége megnő, az elektroforetikus mintázatokban jellegzetes eltéréseket találtunk. A tervezett kutatás célja malignus betegségekben és szepszisben a perklórsavban oldódó szérumfehérjék további jellemzése, betegségre specifikus molekulák vagy molekula mintázatok keresése, a markernek ítélt fehérjék azonosítása. Módszerként nagyfeloldású egy- és kétdimenziós gélelektroforézist, western blot módszert, immunkémiai vizsgálatokat és a PTE Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézetével kollaborálva tömegspektrometriás méréseket alkalmazunk. Dr. Kőszegi Tamás Laboratóriumi Medicina Intézet Humán szérum aktin, és aktinkötő fehérjék prediktív értékének vizsgálata súlyos katabolikus állapotokban A szervezet egészét érintő szöveti károsodások mértékének megítélése a jelenlegi rutin laboratóriumi diagnosztikában használt paraméterek alapján nem végezhető el kielégítő pontossággal. Ugyanakkor jól ismert, hogy minden sejtünk tartalmaz aktint, mely a citoszkeleton integráns részét képezi. A legújabb irodalmi adatok alapján vált csak ismertté, hogy súlyos szöveti lézió (kiterjedt műtét, trauma, szepszis, ARDS) esetében az elpusztult sejtekből az elsősorban fibrilláris formában lévő aktin G aktinná depolimerizálódva a vérbe kerül. A G aktint scavanger jellegű fehérjék (Gelsolin, D vitamin kötő fehérje) 2

megkötik és a keringésből eliminálják. Amennyiben az aktin kínálat meghaladja a kötő fehérjék kapacitását, a G aktin többlet szabaddá válva megjelenik a plazmában és mennyiségétől függően súlyos többszervi elégtelenséget képes kiváltani. A kutatás célja SDS-poliakrilamid gélelektroforézis + western blot és kvantitatív kemilumineszcenciás detektálás alkalmazásával a keringő aktin- és aktinkötő fehérjék meghatározása a fenti betegcsoportok szérum mintáiból. A vizsgálat monitorozó jellegű, összefüggést keresünk a mért paraméterek és a szisztémás szöveti károsodás közt. Az aktin és a gelsolin meghatározása várhatóan új fehérje markerként lesz alkalmazható a fokozott szöveti károsodás mértékének objektív megítéléséhez. Dr. Kőszegi Tamás Laboratóriumi Medicina Intézet Ochratoxin A toxicitásának vizsgálata különböző szövetkultúrákon Az ochratoxin A (OTA) egy világszerte előforduló mikotoxin, mely jelentős szerepet játszik az un. Balkáni Endemikus Nefropátiában. Az OTA toxicitása elsősorban a vese tubulus sejtjeire irányul, de hatásmechanizmusa jelenleg sem tisztázott kellőképpen és más szervek (pl. máj) is károsodást szenvedhetnek. Az OTA hatásmechanizmusa még nem kellően felderített, feltehetően genotoxikus, fehérjeszintézist gátló, fokozza a szabadgyök képződést, mindezek hatására nekrózist és apoptózist idéz elő a célsejtekben. A tervezett kutatás célja az OTA toxikus hatásainak molekuláris szintű jobb megismerése in vitro szövettenyészeti modellben. Az OTA hatásmechanizmusának tisztázására tervezzük új citotoxicitási módszerek kifejlesztését, a fehérjék transzkripciós rátájában bekövetkező változások felderítését. Nyomon követjük a citoszkeleton morfológiájának változását fluoreszcens mikroszkópos vizsgálattal (aktinfalloidin). Kiemelt fontossággal bír az OTA-sejt kölcsönhatás vizsgálata fluoreszcens spektroszkópiával és flow cytometriával. A toxin hatásmechanizmusának felderítése lehetőséget ad védő hatású molekulák tesztelésére. Ebben az összefüggésben a természetben is előforduló, elsősorban növényi eredetű protektív faktorok (antioxidánsok, kompetitív hatású molekulák) vizsgálatát tervezzük. A sejtes modellekben kitapadó és szuszpenzióban növő sejtkultúrákat egyaránt alkalmazni kívánjuk. Dr. Kőszegi Tamás Laboratóriumi Medicina Intézet Gyulladásos mediátorok vizsgálati lehetőségei szeptikus betegeknél Dr. Mühl Diána AITI A szepszis mind a mai napig az intenzív osztályok vezető halálokai közé tartozik. Mostanáig 178 biokémiai marker ismeretes a kórkép diagnózisához és a betegek állapotának követéséhez. Ebbe a csoportba tartoznak a proinflammatorikus mediátorok és a klasszikus akut fázis fehérjék. A vér klinikai biokémiai vizsgálata mellett a vizelet és egyéb testfolyadék markerek használata csak kevéssé terjedt el. Korábbi megfigyeléseink szerint az orosomucoid vagy savanyú alfa-1-glikoprotein (AGP) mint akut fázis fehérje az egészséges egyének vizeletében is mérhető, melyet az általunk kidolgozott érzékeny és specifikus módszerrel igazoltunk. Továbbá azt találtuk, hogy az AGP szeptikus betegek vizeletében extrém magas koncentrációban van jelen. Így az AGP egy lehetséges szepszis markerként is szóba jöhet a vizeletben. A tervezett kutatás célja annak vizsgálata, hogy monitorozó jelleggel összefüggést keressünk a vizelet AGP és a szérum gyulladásos mediátorok szintjének változása közt. További célunk annak felderítése, hogy a vizelet AGP szintjének mérése rendelkezik-e prediktív értékkel a vizsgált betegeknél. Módszertani fejlesztésként tervezzük rutin sorozatvizsgálatra alkalmas vizelet AGP teszt kidolgozását. Dr. Kőszegi Tamás Laboratóriumi Medicina Intézet Növényi kivonatok citoprotektív hatásának in vitro vizsgálata szövettenyészetekben Régóta ismert, hogy a karotinoidok, a flavonoidok, a polifenolok és sok más, elsődlegesen antioxidáns hatással bíró molekula optimális mennyiségű fogyasztása jelentős tényezőnek számít a krónikus degeneratív betegségek (malignus adaganatok, autoimmun kórképek, szív érrendszeri betegségek, stb.) prevenciójában. Az epidemiológiai vizsgálatokból, állatkísérletes modellekből és in vitro kísérletes rendszerekből nyert nagyszámú megfigyelés ellenére a protektív növényi anyagok hatásmechanizmusa nem teljesen ismert. Feltételezhető és modell kísérletekben részben igazolt is, hogy a citoprotekcióban az 3

egyik legjelentősebb tényező az antioxidáns sajátság. Ugyanakkor a jelenség megértését nehezíti, hogy az irodalomban a legtöbb szerző egy izolált molekulát vizsgál, viszont a kedvező hatás kifejtéséhez minden bizonnyal több protektív faktor együttes jelenlétére van szükség. A jelen kutatás részben a már ismert antioxidáns molekulák további jellemzésére, részben több antioxidáns együttes hatásának vizsgálatára fókuszál. A kísérletekhez sejtes modelleket kívánunk használni: kitapadó szövetkultúrákat (pl. fibroblaszt, HepG-2, MDCK, stb.), illetve szuszpenzióban növő limfoid sejteket (pl. Jurkat, K-562). A citoprotekciót szabadgyökös indukció (pl. menadion adása) után mérjük biolumineszcenciás életképesség (ATP/protein) módszerrel, kemilumineszcenciás követéssel és fluoreszcens spektroszkópiás eljárásokkal, ahol a sejteket intracellulárisan az oxidációs fokra érzékeny fluoreszcens festékkel jelöljük. A fluoreszcenciás módszert flow cytométerre is adaptálni kívánjuk. A vizsgálatok további részét képezi a kezelt sejtek fehérje mintázatában bekövetkező változások követése SDS-PAGE módszerrel, kiegészítve kemilumineszcenciás Western blot analízisekkel. Dr. Kőszegi Tamás Laboratóriumi Medicina Intézet Keringő tumorsejtek kimutatása és jellemzése malignus betegségekben Malignus betegségekben az egyik leggyakoribb halálok az áttét képződés hematogén vagy limfogén úton. A perifériás vérbe kerülő tumorsejtek egy kis populációja viselkedésében hasonlít az őssejtekhez, ezeket ma tumor őssejteknek hívják (CSC). A perifériás vérből a CSC tulajdonságú sejtek izolálhatók, illetve kitenyészthetők, ezek sajátos szferoid kolóniákat képeznek. Mai tudásunk alapján a CSC sejtek felelősek a daganatok invazivitásáért, metasztázis képzéséért és a késői relapszusokért. A tervezett kutatás során epiteliális tumorokban szenvedők perifériás véréből speciális szövettenyésztési körülményekkel izoláljuk a túlélő, CSC jellegű sejteket. Összefüggést keresünk a kolónia szám és a daganatok stádiuma között. A sejtek életképességét lumineszcenciás viabilitási tesztekkel, a sejtfelszíni markereket áramlási citometriával jellemezzük. A sejtek növekedési sajátosságait 3D sejtkultúrával követjük, fibroblaszt alapú kevert szövetkultúrában. Fluoreszcens próbákkal követjük nyomon a 3D kultúrában a diffúziós sajátságokat, illetve fluoreszkáló daunorubicin alkalmazásával a gyógyszer felvételt és a citotoxicitást. A módszerrel egyrészt a nem metasztatikus betegeknél próbáljuk az áttét képződés valószínűségét jellemezni, másrészt a keringő tumorsejtek kimutatásának diagnosztikus potenciálját vizsgáljuk. B-145/1993 Molekuláris patomorfológia programvezető: Dr. Pajor László Dr. Pajor László Pathológiai Intézet Hyperdiploid gyermekkori acut lymphoblastos leukaemia cytogenetikájának vizsgálata Az acut lymphoblastos leukaemia (ALL) a leggyakoribb gyermekkori rosszindulatú, daganatos megbetegedés. Az alul- illetve túlzott kezeléseket elkerülő, optimális terápia megválasztását a betegségspecifikus, nem random kromoszómális genetikai aberációk jelenlétén vagy hiányán alapuló nemzetközi osztályozás határozza meg. A betegség két leggyakoribb subtypusa az ETV6/RUNX1 translocatiot hordozó, illetve az 51-67 közötti modalis kromoszóma számmal bíró hyperdiploid csoport, melyek együttesen az összes gyermekkori ALL kb. 55%-át, a 2-7 éves korban kialakuló betegségek kb. 80%-át teszik ki. A kutatás célja a feltételezhetően in utero kialakuló hyperdiploid ALL korai felismerése és kezelése szempontjából legfontosabb 4 vagy 5 kromoszómális eltérés azonosítása. A nem osztódó, interfázisban lévő sejtmagokon elvégzett, relocalizációs technikát is alkalmazó, automatizáltan kiértékelt fluorescencia in situ hibridizációs vizsgálat (i-fish) a leghatékonyabb módszer az említett számbeli kromószómális elváltozás illetve ennek klonalis fejlődése kimutatásához. A vizsgálatok a Pathologiai Intézetben archivált nagyszámú gyermek ALL csontvelő minták vizsgálatán alapszanak. 4

A-327/1995 Keringéspatológiai állapotok vizsgálata kísérletes modelleken és klinikai beteganyagon programvezető: Dr. Jancsó Gábor Dr. Menyhei Gábor Érebészeti Tanszék A műtét típusának és az érzéstelenítés módjának hatása a carotis endarteriectomiák eredményeire Számos magas szintű evidenciát nyújtó tanulmány bizonyította a carotis endarteriectomia jótékony hatását és előnyeit a stroke primér és szekundér prevenciójában. Ellentmondó adatok ismertek arról, hogy a műtét típusa (endarteriektomia folttal, folt nélkül, eversiós endarteriectomia) hogyan befolyásolja a műtét eredményességét, a különböző posztoperatív szövődmények arányát, valamint a restenosis gyakoriságát. Intézetünkben az utóbbi években kedvező tapasztalatokat szereztünk a locoregional anaesthesiában végzett carotis reconstructiókkal. A tervezett kísérletes és klinikai vizsgálatok során arra keressük a választ, hogy különböző érzéstelenítési és műtéti típusok mely kombinációjánál érhető el a legjobb klinikai eredmény. Vizsgálni kívánjuk azt is, hogy a műtéti szövődmények arányát hogyan befolyásolja az érzéstelenítés módja a különböző életkorú betegcsoportokban. További tisztázandó kérdés, hogy a műtét alatti carotis-kirekesztés időtartama befolyásolja-e a műtét kimenetelét, szövődményarányát. Ennek a kérdésnek a vizsgálatára intraoperatív oxymetriás méréseket is tervezünk. Prospektív klinikai tanulmánnyal kívánjuk elemezni a műtét típusának késői restenosisra kifejtett hatását. Dr. Battyáni István Radiológiai Klinika Kontrasztanyagok klinikai értéke és új alkalmazásai a képalkotó diagnosztikában A klinikai képalkotó diagnosztikában az egyes vizsgáló módszerek érzékenységét és klinikai alkalmazhatóságát nagymértékben meghatározzák a kontrasztanyagok. A képalkotó diagnosztika specifikussága és szenzitivitása egy adott betegségre, vagy betegségcsoportra egyre inkább fontossá válik, mely napjainkban a specifikus kontrasztanyagok, valamint a molekuláris szintű képalkotás révén valósulhat meg. A képalkotó diagnosztikában ilyen kontrasztanyagokat használhatunk a röntgen diagnosztikában, az ultrahang diagnosztikában és az MRI diagnosztikában egyaránt. A legújabb kutatási eredmények alapján a kontrasztanyag molekulák egyes tulajdonságai különböző biológiai válaszra késztetik az élő szervezetet, mely kockázatot is jelent az egyénre. Ezért a kockázatok csökkentését célzó klinikai vizsgálatok hozzájárulnak a kontrasztanyagok biztonságos alkalmazásához. Az altémában azoknak a kutatásoknak szeretnék teret adni, melyek újabb molekulák speciális kontrasztanyagként történő vizsgálataira, és a klinikai alkalmazás számára már elérhetővé vált kontrasztanyagok további alkalmazási és biztonsági vizsgálataira irányulnak a CT, UH és MRI diagnosztika területén. Dr. Battyáni István Radiológiai Klinika Modern képalkotó diagnosztikai eljárások (CT, UH) értékének elemzése klinikai és kísérletes alkalmazásokban A CT és ultrahang diagnosztika a rohamos technikai fejlesztésnek köszönhetően, egyre újabb perspektívákat nyitottak a betegségek diagnosztikájában. Az új technikáknak köszönhetően, nem csak a vizsgálatok indikációs területei bővülnek folyamatosan, hanem az új vizsgálati lehetőségek megteremtésével, a gyógyításban is egyre eredményesebben használhatók fel. A tervezett klinikai vizsgálatok a dual energiás vagy sprektrális CT képalkotás nyújtotta diagnosztikai előnyök elemzését tűzik ki célul, elsősorban a tüdő és máj betegségeiben, valamint a daganatok non invazív differenciál diagnosztikájában. A fenti CT technikákkal lehetőség van szöveti differenciálásra, anyag meghatározásra, a kontrasztanyag jód atomjainak quantitative elemzésére, a perifériás és kis erek állapotának pontos vizsgálatára, a szöveti perfúzió megítélésére, az artériában kialakuló plakkok pontos feltérképezésére, elemzésére. A téma lehetőséget ad a modern ultrahang technikák (e-tracking, UCA vizsgálatok) segítségével a korai atherosclerosis diagnosztikájának területén végzett 5

kutatásokra, valamint az ionizáló sugárzással járó módszerek esetén a sugárcsökkentés célját szolgáló új eljárások bevezetésére, tudományos szintű elemzésére, CAD rendszerek kifejlesztésére. A programot választó hallgatónak alkalma lesz megismerkedni a legújabb CT és ultrahang technikák nyújtotta előnyökkel, a legújabb targeting és combo technikák alkalmazásával. Dr. Battyáni István Radiológiai Klinika Hemoreológiai paraméterek vizsgálata koszorúér-betegségben és összefüggésük annak súlyosságával Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a klasszikus rizikófaktorok a hemoreológiai paraméterek romlását okozzák. Más szerzők szerint a kóros hemoreológiai paraméterek önálló kardiovaszkuláris rizikófaktorok. Vizsgálatunkban a koronária betegség (CAD) és a hemoreológiai paraméterek közötti kapcsolatot szeretnénk elemezni. Iszkémiás szívbetegség közepes kockázata esetén a betegek koronária CT vizsgálaton esnek át, amellyel képesek vagyunk a koronária rendszerben lévő szűkületek számát és fokát meghatározni és ez alapján csoportokba sorolni (nincs szignifikáns szűkület, egy ér-, két ér- és három érbetegség). A koronária CT vizsgálat lehetőséget ad a koszorúerek teljes kálcium tartalmának kvantitatív meghatározására (ún. Agatson-score) is. Egészséges önkéntesektől (CT vizsgálat esetükben nem történik) és CAD betegektől a CT vizsgálat előtt vért veszünk rutin laboratóriumi (ionok, vese- és májfunkció, vérkép, plazma fehérjék, vércukor, lipidek, CRP) és hemoreológiai vizsgálatok (hematokrit, plazma és teljes vér viszkozitás, vörösvérsejt aggregáció és deformabilitás, trombocita aggregáció) céljából. E hemoreológiai paramétereket kívánjuk összehasonlítani az egyes csoportok között, továbbá korrelációt keresni a hemoreológiai paraméterek és az Agatson-score, valamint a CAD súlyossága között. Dr. Battyáni István Radiológiai Klinika A vascularis intervenciós radiológiai módszerek klinikai értéke és kritikus elemzése különös tekintettel az alsó végtagi ischaemiás állapotokra Az akut alsó végtagi ischaemiás betegségek az életkor növekedésével valamint az idősebb korban jelentkező diabetes előfordulásával egyre gyakrabban fordulnak elő. Hazánkban kb. 400 000 főnek van panaszos, obliterativ verőér betegsége, melynek 10 % -a súlyos alsó végtagi kritikus ischaemia. Ennél a betegcsoportnál 9000 körüli amputáció történik évente, melynek 4-5 ezerre történő csökkentése lenne a cél egy jól működő egészségügyben. A meghirdetett téma lehetőséget ad a vascularis intervenciós radiológia területén dolgozó orvosoknak arra, hogy a jelenleg rendelkezésre álló módszerek, vagy bevezetés alatt álló újabb technikák eredményességének kritikus elemzésével olyan ajánlásokat dolgozzanak ki, melyek lehetővé teszik az akut alsó végtagi ischaemiában szenvedő betegek végtagmentését és ezen módszerek klinikai értékének meghatározását mind az egészségnyereség, mind a költséghatékonyság szempontjából. Dr. Lantos János Sebészeti Oktató és Kutató Intézet A mátrix metalloproteinázok és szöveti inhibitoraik szerepének vizsgálata ischaemia-reperfúziós kórképekben A mátrix metalloproteinázok (MMP) és szöveti inhibitoraik (TIMP) szerepe mind az ischaemia-reperfúziós károsodásban, mind az azt követő gyulladásos válasz kialakulásában valószínűsíthető. A klinikai együttműködésben tervezett munka lehetőséget nyújt az MMP-TIMP rendszernek az újraélesztés kapcsán kialakult generalizált, valamint hosszan tartó végtagi ischaemiával járó, primeren lokális ischaemia-reperfúziós kórállapotokban játszott szerepének vizsgálatára. Lehetőség nyílik a fenti paraméterek klinikai státusszal és a hagyományos laboratóriumi paraméterekkel történő összehasonlítására is. A tervezett vizsgálatok várható elméleti és gyakorlati jelentősége, hogy az egyes folyamatokban mutatkozó specifikus MMP-TIMP aktiválódás ismerete segíthet a későbbiekben a célzott terápiás lehetőségek kimunkálásában. 6

Dr. Lantos János Sebészeti Oktató és Kutató Intézet Tüdőzúzódást kísérő immunválasz kísérletes és klinikai vizsgálata A mellkasi trauma kiváltotta tüdőzúzódás önmagában is életveszélyes kórképpé válhat, a multitraumát szenvedett sérült tüdő zúzódása pedig kifejezetten rontja a beteg életkilátásait. A morbiditási és mortalitási következményekért nemcsak a szöveti oxigenizáció elsődleges károsodása a felelős, hanem a kiváltott SIRS is. A szisztémás gyulladásos válaszreakciót a reaktív szabadgyökök felszaporodása, a fehérvérsejtek, trombociták és endothel sejtek aktiválódása kíséri. A program keretén belül az oxidatív stressz és leukocita aktiváció patofiziológiai változásokban játszott szerepe vizsgálható tüdőzúzódást szenvedett betegek kezelése során. A program lehetőséget teremt a kóros vaszkuláris reakciókért felelős sejtek adhéziós receptorai expressziójának tanulmányozására, valamint a sejtek közti kommunikációban jelentős szereppel bíró pro- és anti-inflammatórikus citokinek plazma szintjének mérésére is. Lehetőség nyílik továbbá a tüdőzúzódás állatkísérletes modellezésére is, melynek során a trauma indukálta immunválasz modellezhető, és terápiás beavatkozások hatékonysága is megítélhető. B-149/1993 Daganatok molekuláris epidemiológiája programvezető: Dr. Kiss István Dr. Kiss István Orvosi Népegészségtani Intézet Genetikai polimorfizmusok szerepe a daganatok iránti egyéni érzékenység alakulásában különböző népcsoportokban Tudjuk, hogy az úgynevezett egyéni érzékenységi tényezők jelentős szerepet játszanak egyes krónikus, nem fertőző betegségek kockázatának kialakításában. A PhD munka során egyrészt a hazai roma és nem roma népesség összehasonlítása történik, olyan allélpolimorfizmusok megoszlása tekintetében (metabolizáló enzimek allélpolimorfizmusai, p53 tumor szuppresszor gén 72-es kodon Arg/Pro polimorfizmusa), amelyekről tudjuk, hogy befolyásolják több daganat, kialakulási kockázatát. A vizsgálat célja annak kiderítése, hogy a hazai roma nem roma halálozások különbségei milyen mértékben tudhatók be genetikai okoknak, és milyen mértékben felelősek érte egyéb tényezők (életmód, környezet, stb.). Vizsgáljuk továbbá olyan allélpolimorfizmusok hatását a daganatok kialakulási kockázatára, amelyekre vonatkozóan még nincsenek adatok (neurotranszmitterek szintézisében észt vevő enzimek, illetve neurotranszmitter-receptorok polimorfizmusai, amelyek pszichés tényezőkön, a stressz kezelésén keresztül fejthetnek ki hatást), valamint olyan polimorfizmusokat, amelyekre vonatkozóan irodalmi adatok már rendelkezésre állnak, de a hazai népességre vonatkozó vizsgálatok még nincsenek. B-414/1998 Táplálkozástudományi vizsgálatok gyermekkorban programvezető: Dr. Molnár Dénes Dr. Molnár Dénes Gyermekklinika Gyermekkori elhízás kialakulásának és szövődményeinek okai: genetikai és környezeti okok A kutatás saját gondozott betegeink - a régió gyermekkórházainak bevonásával - valamint a jelenleg is folyó kettő Európai Uniós pályázat során bevont kb. 3.000 gyermek adataiból, biológiai mintáiból fog történni. A vizsgálatok magukba foglalják a cardiovascularis rizikófaktorok, metabolikus syndroma gyakoriságának vizsgálatát 2-16 éves gyermekekben. Energia felvételi és leadási vizsgálatok és a táplálékfelvétel szabályozásában részt vevő újabb hormonok vizsgálata anorexiás és elhízott gyermekekben, egyes kandidátus gének szerepének vizsgálata a gyermekkori elhízásban. 7

Dr. Molnár Dénes Gyermekklinika Cardiovascularis rizikótényezők előfordulása magyar és európai gyermek populációban Multicentrikus európai vizsgálat során nyert adatok elemzése (17000 európai, 2600 magyar gyermek). A vizsgálat során egy gyermekkorban is könnyen alkalmazható cardiovascularis rizikó becslésére alkalmas pontozási rendszert kívánunk kialakítani, mely részben a családban előforduló cardiovascularis betegségek, illetve rizikófaktorok előfordulásán, valamint individuális adatokon (intrauterin fejlődés, korai csecsemőkori fejlődés és táplálás stb.) alapszik. Dr. Molnár Dénes Gyermekklinika Elhízás és diabetes mellitus genetikai hátterének vizsgálata gyermekekben Az elhízás és diabetes mellitus multifaktoriális megbetegedések, melyeknek ismert genetikai heterogenitása. A program célja mindkét betegség esetén a különböző gén-gén és gén-környezet interakciók vizsgálata molekuláris genetikai módszerekkel. További cél a diabetes mellitus ritkább, monogénes formái, leginkább a MODY (maturity onset diabetes of the young) genetikai vizsgálata. A gyermekkori elhízás és diabetes prevenciója elsődleges cél, népegészségügyi szempontból is, ezért jelen programban is kifejezetten előtérbe kívánjuk helyezni a prevencióra irányuló vizsgálatokat, így a csecsemőkori környezeti hatások, nutricionális és maternális tényezők analízisét, valamint a genetikai és metabolikus interakciók szerepét. B 2/2004 Kardiovaszkuláris betegségek klinikai és molekuláris szintű új mechanizmusainak, diagnosztikájának és terápiájának kutatása programvezető: Dr. Koller Ákos Dr. Szokodi István Szívgyógyászati Klinika Protein kinázok szerepe a szívizom-kontraktilitás szabályozásában A krónikus szívelégtelenség kezelése megoldatlan. A camp protein kináz A jelátviteli útvonalat aktiváló pozitív inotrop szerek, mint a béta-adrenerg agonisták és a foszfodiészteráz gátlók, rövidtávon dramatikusan javítják a balkamra-funkciót és csökkentik a klinikai tüneteket, azonban hosszú távú alkalmazásuk rontja a betegek túlélési esélyeit. Munkánk célja olyan jelátviteli utak azonosítása, melyek modulálása előnyösen befolyásolja a kamrai kontraktilitást. Karakterizálni kívánjuk a c-jun N-terminális kináz, a glikogén szintáz kináz-3béta és a protein kináz C-alfa szerepét a szívizom-kontraktilitás szabályozásában. Továbbá, tisztázni kívánjuk, hogy ezen kinázok milyen mechanizmusokon keresztül váltják ki hatásukat. Reményeink szerint a karakterizálandó jelátvivők távlatilag a krónikus szívelégtelenség kezelésének hatékony farmakológiai eszközévé válhatnak. Dr. Szokodi István Szívgyógyászati Klinika Transzkripciós faktorok szerepének vizsgálata szívhipertrófiában Tartós hemodinamikai túlterhelés - mint pl. hipertónia - hatására jelentősen növekszik a bal kamra izomtömege. A kialakuló szívhipertrófia kezdetben adaptív válasznak tekinthető, mivel hozzájárul a bal kamrai falfeszülés normalizálásához és a normál kamrafunkció fenntartásához. Azonban klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a szíveredetű halálozás egyértelmű kockázati tényezője a bal kamrai hipertrófia. Genetikai szinten a szívhipertrófiára jellemző az un. fetális gén program aktivációja: az atriális nátriuretikus peptid (ANP) és a B-típusú nátriuretikus peptid (BNP) fokozott expressziója ill. a kontraktilis fehérjék 8

altípus váltása (szkeletális α-aktin és a β-miozin nehézlánc szintézisének fokozódása). A hipertrófiás folyamat inicializálásában számos jelátvivő szerepét vetették fel, mechanikai feszítés hatására rendkívül gyorsan aktiválódnak a mitogén-aktiválta protein kinázok (ERK1/2, p38, JNK), a Rho-kináz, a kalcineurin, az Akt és a glikogén szintáz kináz-3β. Feltételezhető, hogy a nagyszámú intracelluláris jel a transzkripciós faktorok szintjén integrálódik, melyek közvetlenül szabályozzák a gének átírását. Tervezett munkánk során tisztázni kívánjuk a GATA-4, a nukleáris faktor (NF)-κB és a STAT3 transzkripciós faktorok szerepét a hipertrófiás folyamat irányításában. További célunk az egyes transzkripciós faktorok aktivációjáért felelős szignál mechanizmusok karakterizálása. Eredményeink új ágensek létrehozását serkenthetik, melyek a GATA-4, az NF-κB ill. a STAT3 specifikus gátlása révén csökkenthetik a hipertrófia fokát ill. hozzájárulhatnak a következményes szívelégtelenség kialakulásának kivédéséhez. Dr. Szokodi István Szívgyógyászati Klinika A szívizom-kontraktilitás peptiderg szabályozó mechanizmusainak vizsgálata fiziológiás és patofiziológiás körülmények között A krónikus szívelégtelenség kezelése megoldatlan. A jelenleg használatos pozitív inotrop szerek (pl. béta-adrenerg agonisták) rövidtávon javítják a kamrafunkciót, azonban hosszú távú alkalmazásuk csökkenti a betegek élettartamát. Számos endogén peptid és receptora expresszálódik a szívben, azonban pontos szerepük a szívizom-összehúzódások szabályozásában ismeretlen. Munkánk célja az adrenomedullin, apelin, endothelin-1 és további újonnan felfedezett peptidek (pl. prolaktin-releasing peptid) kardiovaszkuláris rendszer szabályozásában betöltött szerepének tisztázása. Karakterizálni kívánjuk a peptidek direkt inotrop hatását, valamint ezen effektusok közvetítésében résztvevő celluláris mechanizmusokat (protein kináz A, protein kináz C, mitogénaktiválta protein kinázok (ERK, p38, JNK), epidermális növekedési faktor-receptor transzaktiváció, miozin könnyű lánc kináz, foszfatidil inozitol 3-kináz) fiziológiás és patofiziológiás körülmények között (szívhipertrófia, miokardiális ischaemia). Vizsgálni kívánjuk továbbá, hogy mely mechanizmusok szabályozzák a peptidek szívbéli termelődését (kamrai falfeszülés, oxigén tenzió, humorális faktorok), valamint ezen stimulusok mely intracelluláris szignál mechanizmusok útján fejtik ki hatásukat. Új transzmitterek és jelátvivők felismerése alapvetően megváltoztathatja a szívizom-kontraktilitás szabályozásáról alkotott elképzelésünket, a karakterizálandó jelátvivők távlatilag a krónikus szívelégtelenség kezelésének hatékony farmakológiai eszközévé válhatnak. Dr. Gaszner Balázs Szívgyógyászati Klinika Artériás funkció non-invazív vizsgálata a kardiovaszkuláris kockázat megítélésében A világon és ezen belül Magyarországon is a szív- érrendszeri betegségek vezetik a halálozási statisztikákat. A kardiovaszkuláris rizikó meghatározásában jelentős szerepe van a célszerv károsodásnak és e folyamatok pontos diagnosztikájának. Az ateroszklerózis folyamatának igazolása, az artériák szerkezeti és funkcionális károsodásának mértéke az artériás stiffness paraméterek közvetlen mérésével széles körben alkalmazható eljárás. Számos klinikai tanulmány független rizikófaktorként definiálta az artériás stiffness paramétereket, az agyi infarktus, az összesített kardiovaszkláris halálozás, és a koszorúsér események kialakulása szempontjából. Az Európai Kardiológus Társaság (ESC/ESH) ajánlása szerint a kardiovaszkuláris rizikó megítélésében az artériás stiffness paraméterek a prognózist befolyásoló tényezők részeként kerültek megfogalmazásra. Az artériás stiffness paraméterek vizsgálata jelenleg nem eléggé elterjedt módszer, mely az Európai Kardiológus Társaság megfogalmazása szerint a stiffness paraméterekből nyerhető információ kívánatos lenne, de bonyolult az adatokat meghatározni. A probléma megoldására az utóbbi években számos non-invazív, felhasználó barát technika fejlesztése indult meg. Munkánk célja, hogy a kardiovaszkuláris rizikó megítélésére korábban validált, alacsony költségű, non-invazív vizsgáló módszereket hasonlítsunk össze: pl. a carotis Doppler echo-tracking rendszert (Aloka SSD-5500) és az oszcillometriás elven működő TensioClinic készüléket. A stiffness paraméterek közül az aortafal rugalmasságával összefüggő, regionális pulzushullám terjedési sebességet (PWVao), az artéria carotison ultrahanggal mért lokális PWVcar-t és a 9

kisartériák szisztémás állapotára utaló augmentációs indexet (Aix) kívánjuk meghatározni. A klinikai alkalmazások jellemzésére a fenti paraméterek meghatározását egészséges önkénteseken, II. típusú diabetes mellitusban szenvedő és coronaria angiográfiával igazolt iszkémiás szívbetegeken tervezzük. Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a fokozott kardiovaszkuláris kockázatot a "felhasználó barát" oszcillometriás és echo-tracking módszerekkel meghatározott lokális, regionális és szisztémás paraméterek milyen értékkel jelzik. B 4/2004 Alap- és alkalmazott kutatások fog- és szájbetegségekben programvezető: Dr. Olasz Lajos Dr. Radnai Márta Fogászati Klinika A koraszülés és a periodontitis Előzetes vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy a terhesség alatt fennálló periodontitis befolyásolhatja a magzat fejlődését, az esetleges koraszülést és az ezzel járó kis súlyú újszülött világra jöttét. A vizsgálat során terhes nők parodontális szűrése, szükség esetén kezelése történik az esetleg fennálló fogágybetegség megszűnéséig. Olyan terhes nőkre koncentrál a tervezett kutatás, akik veszélyeztetett terhesség miatt kórházi ellátást igényelnek. Szüléskor regisztrálásra kerül a terhességi hetek száma, újszülött súly. Anyai szérumból gyulladásos markerek meghatározása egészíti ki a vizsgálatot. A parodoncium állapotára, a citokin szintekre és a terhesség kimenetelére vonatkozó adatok statisztikai elemzése alapján várható válasz arra vonatkozóan, hogy az anyai fogágybetegség és a koraszülés között lehetséges-e összefüggés az adott csoportban. B-1/2008 Sebészet és határterületei programvezető: Dr. Horváth Örs Péter Dr. Kelemen Dezső Sebészeti Klinika - Szervmegtartó műtétek szerepe a krónikus pancreatitis sebészi terápiájában A krónikus pancreatitis sebészi kezelésében az utóbbi évtizedekben a kevésbé radikális technikák terjedtek el, mint pl. a duodenum-megtartásos pancreasfej reszekció több változata, lépmegtartásos baloldali reszekció, stb. Ezek rövid és hosszútávú hatása vizsgálandó. Dr. Kelemen Dezső Sebészeti Klinika - Cystosus pancreas elváltozások differenciáldiagnosztikája és kezelése A pancreas cystosus elváltozásait egyre gyakrabban fedezik fel a hasi UH vizsgálatok széleskörű alkalmazása miatt. Azonban ezek nemcsak a közismert pseudocysták lehetnek, hanem daganatok is. A differenciáldiagnosztikai lehetőségek feltárása és az ehhez igazodó kezelési taktika perdöntő fontosságú. Dr. Kelemen Dezső Sebészeti Klinika - A szervkímélő műtétek helye a pancreas benignus, illetve alacsony malignitású daganatainak terápiájában A szervkímélő műtéti technikák nemcsak a krónikus pancreatitis kezelésében nyertek teret, de a benignus és alacsony malignitású esetekben is. Ezek hatása a posztoperatív morbiditásra és a hosszútávú túlélésre egyaránt vizsgálandó. 10

Dr. Kelemen Dezső Sebészeti Klinika - Multivisceralis beavatkozások a pancreascarcinoma sebészi kezelésében A pancreascarcinoma műtéti kezelése mára lényegében kikristályosodott. A specializált centrumokban elért alacsony mortalitás és morbiditás a sebészeket felbátorítja kiterjesztettebb műtétek végzésére, úgymint a vena mesenterica superior vagy a vena portae reszekciója, limitált számú májmetasztázis eltávolítása, környező szervek csonkolása, redo műtétek végrehajtása, stb. Ez egy izgalmas és vizsgálandó területe a pancreas sebészetének. Dr. Kelemen Dezső Sebészeti Klinika - A pancreasműtétek során alkalmazott anasztomózis technikák (pancreas, epeút, gyomor, nyombél, ér) módozatai és azok hatása a posztoperatív morbiditásra A pancreasműtétek komplex beavatkozások és gyakran végeznek anasztomózist a maradék pancreas-szal, az epeúttal és a gyomorral vagy duodenummal, illetve éranasztomózis készítésére is sor kerülhet. Számos technikai variáció létezik, és az ideális megoldás keresése örökzöld téma. Dr. Kelemen Dezső Sebészeti Klinika Termoanalitikai módszerek alkalmazása és azok jelentősége különféle Dr. Lőrinczy Dénes Biofizikai Intézet pancreas betegségek vizsgálatában A Differential Scanning Calorimetry (DSC) egy termoanalitikai metodika, amit a szervetlen anyagok szerkezeti meghatározására és a gyógyszerkutatásban már régóta használnak. A normál struktúrához képest bármely szerkezeti eltérést nagy szenzitivitással jelez a calorimetriás görbe. Ennek megfelelően a különféle daganatokban (endometrium, ovarium, emlő, tüdő) szenvedő betegek vérmintáinak elemzése is a kutatások tárgyát képezte. A jelen téma tanulmányozása során elsősorban a rossz prognózisú pancreasrákban nyert vérszérum szerkezetváltozásainak egzakt módon történő detektálása és ezen adatok analízise új összefüggésekre világíthatna rá. Az emlőtumorokhoz hasonlóan azt reméljük, hogy kapcsolatot találunk majd az egyes pancreastumor stádiumok és a szerkezetváltozások között, ami lehetővé tenné ezen agresszív viselkedésű daganat koraibb felismerését és végső soron a betegek gyógyulási esélyének növekedését. A kutatások a Biofizikai Intézettel együttműködve történnének. Dr. Menyhei Gábor Érsebészeti Tanszék Primér varicositas és krónikus vénás elégtelenség hátterében álló pathophysiologiai mechanizmusok kísérletes és klinikai vizsgálata A primér varicositas és a krónikus vénás elégtelenség kezelésére az utóbbi évtizedben több új endovascularis kezelési módszer terjedt el, ugyanakkor számos megválaszolatlan nyitott kérdés áll fenn a pathophysiologia területén. Az egyik ellentmondásos terület a főtörzsi elégtelenség megszüntetésének szükségessége. Ennek vizsgálatára összehasonlító prospektív klinikai tanulmányt tervezünk: saphena magna strippinggel és stripping nélkül végzett visszérműtétek kimenetelét vizsgáljuk szoros klinikai utánkövetéssel, valamint Duplex UH vizsgálatokat alkalmazva a rövid és középtávú haemodinamika változások elemzésére. További kutatást igénylő terület a saphenofemoralis junkció oldalágainak szerepe a recidiva kialakulásában. Ezt a hagyományos műtét és új endovascularis beavatkozás (hab-sclerotherapia) összehasonlító klinikai vizsgálatával kívánjuk elemezni, szintén Duplex UH vizsgálatokat alkalmazva a klinikai utánkövetés során. A perforáns vénák elégtelenségének szerepe a vénás ulcusok kialakulásában további tisztázandó kérdés, melynek vizsgálatára photoplethysmographiás és Duplex UH méréseket alkalmazó tanulmányt tervezünk postthrombotikus és primér főtörzsi elégtelenség miatt létrejövő ulcus cruris eseteit összehasonlítva. 11

Dr. Menyhei Gábor Érsebészeti Tanszék Az endovasculáris technika hatása a hagyományos érsebészeti beavatkozásokra hibrid műtétek az iliofemoralis és femoropoplitealis regioban Az endovasculáris technika fejlődésével számos ér-pathologia - obliteratív vagy dilatatív - a minimal invazivitás és jó eredmények együttes szempontja alapján kikerült a hagyományos érsebészeti indikációs körből. Mindazonáltal, a legújabb nemzetközi ajánlások alapján (TASC II) az alsóvégtagi obliterativ betegségek bizonyos csoportjában (TASC C-D) a választandó beavatkozás változatlanul az érsebészeti műtét. Az iliofemoralis illetve femoropoplitealis régióban ez a hagyományos módon a desobliterácio vagy bypass műtét. 1. Iliofemoralis régio: a klasszikus műtétek hátrányai jól ismertek. Desobliteráció esetén a vakon végzett félig zárt beavatkozások gyakori reocclusioja, illetve a kiterjesztett, nagy megterhelést igénylő műtéti beavatkozás, bypass esetén a műér alkalmazása, amely számos késői szövődmény alapja lehet. A vizsgálatok céljai: a hagyományos műtétek kombinálása az intraoperatív endovascularis technikával mennyiben csökkenti a műtéti megterhelést, valamint a hosszú távú nyitva maradás összehasonlítása a régió obliteratív betegségeinek hagyományos érsebészeti megoldásaival. 2. Femoropoplitealis régio: a hagyományos érsebészeti megoldás hátrányai hasonlóak a fentiekkel. A vizsgálatok célja: hibrid beavatkozások előnyeinek, hosszú távú eredményeinek összehasonlítása a hagyományos műtétek irodalmi eredményeivel. A hibrid műtétek alapját képező - intraoperatív DSA kontroll alatt végzett zárt desobliteráció - egyik hátránya irodalmi adatok alapján a korai restenosis. A vizsgálatok célja a restenosis kialakulása és a desobliterácio rétegének (lamina elastica externa vs. interna) megválasztásának összefüggése szövettani (experimentalis és operatív specimen) vizsgálattal. Hypothesis: a desobliterációt követő neointimalis hyperplasia pathomorphologiai alapja a visszamaradt media réteg simaizom sejtjeinek phenotypus változása révén kialakuló proliferáció, következményes extracellularis matrix felszaporodás, amely a restenosis kialakulásához vezet. A szövettani feldolgozás során immunhistochemiai módszerrel lehetséges vizsgálni a visszamaradt réteg simaizom sejtjeit, a rétegek határait, és a kialakult neointimalis hyperplasia pathologiai alapjait. Dr. Bátai István Anaeszthesiológiai és Intenzív Műtéti érzéstelenítés hatása a posztoperatív infekciókra Therápiás Intézet A műtéti beavatkozások egyik súlyos szövődménye az infekció. Az anesztézia deprimálja az immunrendszert, ami az egyik meghatározó tényező lehet. A fertőzések elleni védelem másik jelentős komponense a normál bőr és bél flóra. A műtéti érzéstelenítés során használt infúziók, intravénás gyógyszerek kontaminálódhatnak, veszélyességük attól függ, milyen mértékben képesek bennük a mikróbák elszaporodni. A téma kapcsán a következőket kívánjuk kutatni: - az aneszteziológia gyógyszereink, beavatkozásaink hatása a normál humán flórára - a perioperatív szakban alkalmazott gyógyszerek hatását a baktériumok, gombák növekedésére - az aneszteziológiai tevékenység során használt gyógyszerek és antibiotikumok kölcsönhatását - a fentiek következményeként a különböző műtéti érzéstelenítési típusok hatását a posztoperatív infekciók kialakulására Dr. Bátai István Anaeszthesiológiai és Intenzív Anesztetikumok és stresszorok idegrendszeri hatásai Therápiás Intézet A központi idegrendszert ischemiás és kémiai ártalmak is érhetik. Ezek kivédésében illetve a hatások csökkentésében szerepet játszanak az inhalációs 12

anesztetikumok és több stresszor. Ezt a hatást prekondicionálásnak is nevezzük. A protektív hatás tekintetében lényeges különbségek adódnak az anesztetikumok és a stresszorok fajtájától, a hatás idejétől és tartamától függően. Vizsgálataink során az anesztetikumok ischemiás retina károsodást befolyásoló hatását kívánjuk vizsgálni. A gyógyszerek hatását egymagában és stresszorokkal együtt adva nézzük, értékelve a pre-, és postkondicionáló hatást. Dr. Bátai István Anaeszthesiológiai és Intenzív Perioperatív fájdalomcsillapítás Therápiás Intézet A perioperatív fájdalomcsillapítás a műtéti érzéstelenítés szerves része. Nemcsak a beteg kényelmét, megelégedettségét befolyásolja, hanem hatással van az intra-, és posztoperatív stressz és immunválaszra is. A lehetőségünkre álló lokális, regionális technikákat és idegblokkokat kell a több csoportba sorolható orális, intramuszkuláris vagy intravénás gyógyszerekkel kombinálnunk. Az optimális gyógyszerválasztást a műtét helye, kiterjesztése és módszere (nyitott vagy laparoscopos, egynapos sebészet) is meghatározza. Tekintettel kell lennünk a kísérőbetegségekre és a várható mellékhatásokra is. Dr. Vajda Péter Gyermekklinika Komplex fejlődési rendellenesség miatt végzett műtétek szövődményeinek vizsgálata gyermekekben é serdülőkorban A XX. század egyik legnagyobb orvostudományi eredménye a szervátültetések klinikai megvalósulása volt. A sebészi technika fejlődésével és az egyre A kutatási témában összetett rekonstrukciós műtétek közép- és hosszútávon fellépő sebészi szövődményeinek, metabolikus és szövettani elváltozásainak vizsgálatát végezzük klinikai beteganyagban és állatkísérletekben. A kutatás több tudományterületet involváló módszerekkel külföldi munkacsoport bevonásával történik. A vizsgálatok igen széles spektrumot ölelnek fel a szövettani elváltozások molekuláris szintű analízisétől a betegek testi funkcióinak, tüneteinek, általános egészségi állapotának, pszichés és szociális jólétének, életminőségének, az egészségügyi ellátással való megelégedettségének alakulásáig. B 1/2010 Mozgásszervi klinikai tudományok programvezető: Dr. Than Péter Dr. Pytel Ákos Urológiai Klinika Pénisztumoros betegek centralizált kezelésének hatása a betegség prognózisára Az urológiai - onkológiai sebészetben viszonylag kis szeletet kap a pénisztumoros betegek ellátása. Az országosan kis betegpopuláció miatt a komplex nemzetközi standardoknak megfelelő ellátáshoz a beteganyag centralizált ellátása szükséges. Intézetünkben a kezdeti lépések a centralizáláshoz megtörténtek. A PhD téma elsődleges célja a komplex kezelés hatékonyságának, ezen belül a betegség prognózisának felmérése prospektív úton.. Dr. Pytel Ákos Urológiai Klinika Detrusor dysfunkciók minimál invazív módszerekkel történő kezelésének vizsgálata Detrusor dysfunkciók kezelésére elsősorban gyógyszeres terápia ajánlott, legyen az túlműködő detrusor, vagy ép ellenkezőleg akontraktil detrusor. Magyarországon egyedülállóan minimál invazív kezelési eljárásokat vezettünk be a hólyagdysfunkciók kezelsére. Célunk az általánosan használt anticholinergikum és kolinészteráz terápiára refrakter detrusor dysfunkciók elektrostimulációval, boltulinum toxin intradetrusoriális injektálásával és sacralis 13

neuromodulációval történő kezelésének hatékonyságának felmérése prospektív vizsgálat keretében. A vizsgálati eredmények objektivizálását kezelés elötti és kezelést követő kontroll urodynamikai vizsgálatokkal kívánjuk elvégezni. Meg kívánjuk állapítani a kezelések hatékonyságán kívül a hatékonyság időtartamát, esetleges ismételhetőséget. Dr. Pytel Ákos Urológiai Klinika Radikális kismedencei műtétek peri- és posztoperatív morbiditásának prospektív vizsgálata Az elmúlt évtizedek anaesthesiológiai és sebészeti fejlődésének ellenére, a perioperatív és posztoperatív morbiditás nagy hátrányt jelent a radikális műtéteknél. Az egyik legfontosabb patogenetikai faktor a műtéti stressre adott válaszreakció. A káros hatások kikerülését célzandó, a sebészetben kialakított multimodalitás perioperatív kezelési algoritmusok alapján akalult ki a Sebészi beavatkozások Utáni Gyorsított Felépülés (Enhanced Recovery After Surgery, ERAS) teóriája. A rendelkezésre álló irodalmi adatok elsősorban bélsebészeti beavatkozásokra támaszkodnak. Prospektív vizsgálatunk célja radikális cystectomián és vizeletdeviáción átesett betegek perioperatív morbiditásának felmérése és azok összehasonlítása a hagyományos és az ERAS kritériumok szerinti ellátás során. 14