( 6 -arén)ru(h 2 O) 3 2+ fémorganikus kationok kölcsönhatása O-donor kismolekulákkal

DE TTK 1949 ( 6 -arén)ru(h 2 O) 3 2+ fémorganikus kationok kölcsönhatása O-donor kismolekulákkal Doktori (PhD) értekezés Bíró Linda Témavezető: Dr. Buglyó Péter, egyetemi docens Debreceni Egyetem Természettudományi Doktori Tanács Kémiai Doktori Iskola Debrecen, 2013

Ezen értekezést a Debreceni Egyetem Természettudományi Doktori Tanács Kémiai Doktori Iskola Koordinációs Kémia programja keretében készítettem a Debreceni Egyetem természettudományi doktori (PhD) fokozatának elnyerése céljából. Debrecen, 2013. július 4. a jelölt aláírása Tanúsítom, hogy Bíró Linda doktorjelölt 2009-2012 között a fent megnevezett Doktori Iskola Koordinációs Kémia programjának keretében irányításommal végezte munkáját. Az értekezésben foglalt eredményekhez a jelölt önálló alkotó tevékenységével meghatározóan hozzájárult. Az értekezés elfogadását javaslom. Debrecen, 2013. július 4. a témavezető aláírása

Ru( 6 -arén)(h 2 O) 3 2+ fémorganikus kationok kölcsönhatása O-donor kismolekulákkal Értekezés a doktori (PhD) fokozat megszerzése érdekében a Kémia tudományban Írta: Bíró Linda okleveles vegyész Készült a Debreceni Egyetem Kémiai Doktori Iskolája (koordinációs kémia alprogramja) keretében Témavezető: Dr. Buglyó Péter egyetemi docens A doktori szigorlati bizottság: elnök: Dr.... tagok: Dr.... Dr.... A doktori szigorlat időpontja: 2013.07.05. Az értekezés bírálói: Dr.... Dr.... Dr.... A bírálóbizottság: elnök: Dr.... tagok: Dr.... Dr.... Dr.... Dr.... Az értekezés védésének időpontja: 2013......

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Szeretnék köszönetet mondani Prof. Dr. Fábián István tanszékvezető egyetemi tanárnak, hogy lehetővé tette számomra doktori értekezésem elkészítését az általa vezetett Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéken. Őszinte hálámat szeretném kifejezni témavezetőmnek, Dr. Buglyó Péter egyetemi docensnek, hogy egyetemi hallgatóként bevezetett a kémiai kutatás világába, majd nagy türelemmel és odafigyeléssel irányította munkám minden lépését. Nemcsak szakmai tudásával, tapasztalatával, hanem támogatásával és bíztatásával is segítette munkámat. Köszönöm Prof. Dr. Farkas Etelka egyetemi tanárnak, hogy mindvégig figyelemmel kísérte munkámat és bármikor fordulhattam hozzá, ha szakmai tanácsra volt szükségem. Köszönettel tartozom Dr. Sóvágó Imre professzor emeritusnak támogatásáért és Dr. Várnagy Katalin egyetemi docensnek az oktatásban nyújtott sokrétű segítségéért. Szeretném köszönetemet kifejezni Nagyné Dombi Gizella Tanszéki irodavezetőnek, aki számos esetben volt segítségemre a hivatalos ügyek intézésében. Köszönet illeti a Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoport minden volt és jelenlegi tagját, akik hasznos tanácsokkal segítették munkámat. Köszönettel tartozom Dr. Timári Sarolta tudományos segédmunkatársnak, valamint Fáriné Turi Ildikó, Grenács Ágnes és Dávid Ágnes PhD hallgatóknak szakmai, emberi és baráti támogatásukért. Külön szeretnék köszönetet mondani Szabó Orsolyának, akire bármiben számíthattam, és akivel a hosszú évek során őszinte és mély barátság alakult ki közöttünk. Meg kell említenem Balogh Edina, Hüse Dániel és Bihari Zsolt volt diplomamunkás hallgatókat és Godó Attila műszaki ügyintézőt, akik ugyancsak segítségemre voltak munkám során. Köszönöm Dr. Nagy Lajosnak és Biri Bernadettnek az ESI-MS, Dr. Bényei Attilának a röntgenkrisztallográfiás mérésekben és Dr. Eugenio Garribbának a DFT számításokban nyújtott segítségüket. Végül, de nem utolsósorban hálásan köszönöm családomnak és barátaimnak, külön kiemelve szüleimet, testvéremet és páromat, szeretetüket és azt, hogy mindig mellettem álltak. A munka a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0043 számú ENVIKUT projekt keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

TARTALOMJEGYZÉK Az értekezésben előforduló rövidítések magyarázata... 1 1. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉSEK... 3 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 5 2.1. A vizsgált fémionok koordinációs kémiája... 5 2.2. Oktaéderes Ru(III)komplexek és biológiai jelentőségük... 5 2.3. A félszendvics Ru(II)komplexek és biológiai jelentőségük... 8 2.4. A prekurzorok és a félszendvics Ru(II)komplexek előállításának lehetőségei.. 10 2.5. A [(η 6 -arén)m(h 2 O) 3 ] 2+ (M = Ru, Os) kationok hidrolitikus sajátságai... 11 2.6. A szerkezet-aktivitás kapcsolat félszendvics Ru(II)komplexekben... 13 2.6.1. Az aromás ligandum hatása a biológiai aktivitásra... 13 2.6.2. Az (XY) kelátképző ligandum hatása a biológiai aktivitásra... 14 2.6.3. A Z egyfogú ligandum hatása a biológiai aktivitásra... 16 2.6.4. A fémcentrum hatása a biológiai aktivitásra... 16 2.7. A félszendvics Ru(II)komplexek alkotóegységeinek szerepe a molekulaaktiválásban... 17 2.8. A félszendvics Ru(II)komplexek lehetséges kölcsönhatásai a biológiai rendszerekben... 20 3. KÍSÉRLETI KÖRÜLMÉNYEK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK... 24 3.1. Felhasznált vegyszerek és vizsgált ligandumok... 24 3.2. A fémtartalmú dimer prekurzorok előállítása... 25 3.3. A félszendvics komplexek előállítása... 27 3.4. A fémion törzsoldatok előállítása... 29 3.5. A vizsgálati módszerek elvi alapjai, alkalmazott kísérleti körülmények... 30 3.5.1. ph-potenciometria... 30

3.5.2. UV-látható spektrofotometria... 33 3.5.3. 1 H NMR spektroszkópia... 34 3.5.4. Elektroporlasztásos ionizációjú tömegspektrometria (ESI-TOF-MS).. 35 3.5.5. Egyéb szerkezetvizsgáló módszerek... 36 4. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTELMEZÉSÜK... 37 4.1. A prekurzorok előállítása... 37 4.2. ( 6 -arén)m(h 2 O) 3 2+ típusú kationok hidrolitikus tulajdonságainak vizsgálata... 38 4.2.1. A ( 6 -p-cym)ru(h 2 O) 3 ] 2+ hidrolízise... 38 4.2.2. ( 6 -arén)m(h 2 O) 3 2+ típusú kationok hidrolitikus tulajdonságainak vizsgálata... 46 4.3. A ( 6 -p-cym)ru(h 2 O) 3 2+ kation kölcsönhatása O-donor kismolekulákkal... 56 4.3.1. (O,O)-donor ligandumokkal való kölcsönhatás... 56 4.3.2. Tridentát koordinációjú ligandumokkal való kölcsönhatás... 65 5. ÖSSZEFOGLALÁS... 85 6. SUMMARY... 90 7. TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK... 94 8. IRODALMI HIVATKOZÁSOK... 99

Bíró Linda doktori (PhD) értekezés Az értekezésben előforduló rövidítések magyarázata bip bifenil Cp ciklopentadienil anion Cp* pentametil-ciklopentadienil anion dha dihidroantracén DMSO dimetil-szulfoxid DSS nátrium-2,2-dimetil-2-szilapentán-5-szulfonát en etilén-diamin ESI-TOF-MS elektroporlasztásos ionizációjú tömegspektrometria (ElectroSpray Ionization Mass Spectometry) 9-EtA 9-etil-adenin fac faciális glyglygly glicil-glicil-glicin Hacac pentán-2,4-dion (acetil-aceton) Hala DL-alanin Hbha benzohidroxámsav H 2 cbd ciklobután-1,1-dikarbonsav H 3 citr 3-karboxi-3-hidroxi-pentándisav (citromsav) Hcys DL-cisztein Hdhp 3-hidroxi-1,2-dimetilpiridin-4(1H)-on (piridinon) Hgly glicin H 3 gsh glutation Hhis DL-hisztidin HIm imidazol HInd indazol Hise DL-izoszerin Hkoji 5-hidroxi-2-hidroximetil-4H-piran-4-on (kojisav) Hlact DL-2-hidroxi-propánsav (DL-tejsav) Hmalt 3-hidroxi-2-metil-4H-piran-4-on (maltol) hmb hexametil-benzol Hmeaha N-metil-acetohidroxámsav Hmet DL-metionin H 2 ox etándisav (oxálsav) hp 3-hidroxi-2(1H)-piridon Hpen penicillamin Hsal 2-hidroxi-benzoesav (szalicilsav) Hser DL-szerin HSQC Heteronuclear Single Quantum Coherence, kétdimenziós heterokorrelációs mérés, valamely heteroatommal (pl. 13 C, 15 N) közvetlen kémiai kötésben levő proton detektálására 1

[(η 6 -arén)ru(h 2 O) 3 ] 2+ fémorganikus kationok kölcsönhatása O-donor kismolekulákkal Htir H 3 tric IC 50 IR L-hisme mer NMR p-cym PPh 3 PTA tha tri-ipr trop TSP UV-Vis dinátrium-4,5-dihidroxibenzol-1,3-diszulfonát (tiron) 3-karboxi-pentándisav (trikarballilsav) a maximális hatás felének eléréséhez szükséges koncentráció infravörös spektroszkópia (InfraRed) L-hisztidin-metilészter meridionális mágneses magrezonancia spektroszkópia (Nuclear Magnetic Resonance) 1-izopropil-4-metilbenzol (p-cimol) trifenil-foszfin 1,3,5-triaza-7-foszfaadamantán tetrahidroantracén 1,3,5-triizopropilbenzol 7-oxociklohepta-1,3,5-trienolát nátrium-3-trimetilszilil-1-propánszulfonát UV-látható spektrofotometria (UV-Visible) 2

Bíró Linda doktori (PhD) értekezés 1. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉSEK A daganatos megbetegedések száma a XXI. századra rendkívüli méreteket öltött, így napjainkban egyre nagyobb teret hódít a rákkutatás. Az adott tumor növekedési fázisától függően a sebészeti beavatkozás mellett radioterápiát, kemoterápiát, illetve egyre elterjedtebben immunterápiát alkalmaznak a rákos betegségek kezelésére. A síknégyzetes ciszplatin ma a legsikeresebben alkalmazott fémtartalmú gyógyszer a rák kemoterápiájában, mely főként a fej-nyaki és a nemi szervek daganatai esetén mutat jó eredményeket. Ugyanakkor nem vagy alig hatásos a tüdő valamint a vastag- és vékonybél daganatai esetében, melyek a rákos halálozások mintegy 30 %-áért felelősek. Ezen túlmenően citotoxikus mellékhatásai, továbbá a spontán vagy hosszas kezelés során kialakuló sejtrezisztencia korlátozza alkalmazhatóságát. A platinakomplexek ezen hátrányai miatt egyre nagyobb az igény az egyéb átmeneti- vagy platinafémiont tartalmazó rákellenes komplexek előállítására. Az eddigi vizsgálatok ígéretes eredményeket szolgáltattak ón, arany, titán és főként a ruténium vegyületek esetében. A legújabban vizsgált ozmium- és irídiumvegyületek mellett, az elmúlt csaknem három évtizedben számos ruténium(iii)- és ruténium(ii)-komplex tumorellenes aktivitását igazolták, melyek közül az oktaéderes KP1019 (transz- Ru III Cl 4 (Ind) 2 HInd; Ind = indazol) és a NAMI-A (transz- Ru III Cl 4 (Im)(DMSO) HIm; Im = imidazol) már a klinikai tesztelés II. fázisában vannak. Kimutatták, hogy a szervezetben ezek a vegyületek redukálódnak a gyorsabb ligandumcserére képes megfelelő Ru(II)-vegyületté. Emellett az is jól ismert, hogy a fémion +2-es oxidációs állapota félszendvics szerkezetű komplexekben aromás ligandumokkal is stabilizálható. Az ilyen penta- vagy hexahapto kötésmódú fémorganikus komplexekben jellegzetes, ún. zongoraszék geometria valósul meg, ahol az aromás ligandum mellett található három koordinációs hely közül kettőt általában kelátképző, míg a harmadikat valamilyen egyfogú ligandum foglalja el. Az egyes egységek módosításával befolyásolhatóak a komplexek termodinamikai és kinetikai sajátságai, s ezáltal a biológiai hatásuk is. Kimutatták, hogy az aromás ligandum méretének növelésével a komplexek hidrofobicitása is nő, mely elősegítheti a biomolekuláris felismerést és a sejtbe való bejutást, ugyanakkor ez a molekularészlet felelős a citotoxikus hatásért is, ami 3

[(η 6 -arén)ru(h 2 O) 3 ] 2+ fémorganikus kationok kölcsönhatása O-donor kismolekulákkal szintén növekszik az aromás gyűrű méretével. A különböző donoratomú kelátképző ligandumok felelősek a komplexek rákellenes hatásáért, míg az egyfogú ligandum a molekula aktív része. Ez a távozó csoport könnyen cserélődik vízmolekulára, s az így képződő komplex lép kölcsönhatásba a sejtmagban lévő DNS-sel, megakadályozva ezáltal a sejtosztódást. Míg az utóbbi években számos félszendvics Ru(II)komplexet állítottak elő és jellemeztek szilárd fázisban, továbbá kiterjedten tanulmányozták biológiai hatásukat, addig oldatbeli viselkedésükre, hidrolitikus sajátságaikra, biotranszformációs folyamataikra vonatkozóan csak elvétve található néhány adat az irodalomban. A szervezetben ugyanis nem zárható ki a félszendvics szerkezetű komplexek részleges vagy teljes disszociációja és kölcsönhatásuk a szérum vagy más testnedvek különböző, fémionmegkötésre alkalmas komponenseivel. Így az esetleges biológiai hatás pontosabb értelmezéséhez a fémion oldatbeli viselkedésének megismerése nélkülözhetetlen. Így a doktori munkám során célul tűztük ki a modellül választott [(η 6 -pcym)ru(h 2 O) 3 ] 2+ akvaion hidrolitikus sajátságainak részletes oldategyensúlyi vizsgálatát kloridionok jelen- és távollétében annak érdekében, hogy meghatározzuk az egyes rendszerekben képződő komplexek összetételét, termodinamikai stabilitási állandóit, továbbá javaslatot tegyünk legvalószínűbb oldatszerkezetükre. Az irodalmi előzményeket alapul véve további célunk volt annak vizsgálata, hogy milyen hatással van a különböző penta- és hexahapto kötésmódú aromás ligandumok elektroneloszlása és térkitöltése, valamint a központi fémion minősége a ( 6 -arén)m(h 2 O) 3 2+ típusú kationok hidrolízisére. Az említett félszedvics típusú kationok hidrolízisének ismeretében, a szervezetbe bejuttatott potenciálisan rákellenes hatású fémkomplexből képződő részecske bioligandum kölcsönhatás modellezésére terveink között szerepelt a ( 6 -p-cym)ru(h 2 O) 3 2+ és biológiai szempontból releváns, különböző bázicitású O-donoratomot tartalmazó kismolekulák közötti kölcsönhatás tanulmányozása szilárd- és oldatfázisban egyaránt. 4

Bíró Linda doktori (PhD) értekezés 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. A vizsgált fémionok koordinációs kémiája A ruténium és ozmium a periódusos rendszerben egymás alatt találhatóak, elektronszerkezetük (n 1)d 6 ns 2. Oxidációs számuk általában +2 és +8 között változhat. A +2, +3 és +4 oxidációs állapotban M n+ (n = 2-4) kationokat képeznek, míg nagyobb oxidációs állapotokban (+5 +8 között) oxokationok és oxoanionok formájában vannak jelen. A ruténium esetén a +3, míg az ozmiumnál a +4 tekinthető a legstabilabb oxidációs állapotnak. A ruténium legjellemzőbb állapota az oktaéderes, kis spinszámú Ru(H 2 O) 6 3+, de egyéb Ru(III)komplexek is ismertek, főleg N-donor ligandumokkal. A képződő komplexek kinetikai inertségét nagy különbségek jellemezhetik, ligandum szubsztitúciós reakcióik rendkívül széles skálán változhatnak (s év). Az Os(IV)komplexek szintén oktaéderes, kis spinszámú vegyületek, elsősorban S-, N- és O-donoratom preferencia figyelhető meg. A d 6 elektronszerkezetű, ruténium(ii)- és ozmium(ii)-vegyületek oktaéderesek és diamágnesesek. Az Os(II) általában -akceptor ligandumokkal (aromás aminok, foszfinok) stabilizálódik, míg a Ru(II) a -donor (aminok, halogenidek) és -akceptor ligandumokkal (CN, CO, NO) egyaránt komplexet képez. Az irídiumra szintén a kationos kémia jellemző, legjelentősebb oxidációs állapota a +3, de az oxidációs állapotok a +1 +6 tartományban változhatnak. Az Ir(III) 6-os koordinációs számmal oktaéderes, kis spinszámú, diamágneses komplexeket képez, melyek kinetikailag általában meglehetősen inertek. A donoratom preferencia eltolódást mutat a soft karakter irányába (N, S, P, As), emellett a vegyes ligandumú komplexekben a -akceptor ligandumok (CO, Cp) is gyakoriak. 1,2 2.2. Oktaéderes Ru(III)komplexek és biológiai jelentőségük A rákellenes hatású platinakomplexek közül a síknégyzetes geometriájú ciszplatin, valamint az ún. második generációs karboplatin és oxaliplatin ma a legsikeresebben és legszélesebb körben alkalmazott vegyületek a rák 5

[(η 6 -arén)ru(h 2 O) 3 ] 2+ fémorganikus kationok kölcsönhatása O-donor kismolekulákkal kemoterápiájában, azonban citotoxikus mellékhatásaik, és a spontán vagy hosszas kezelés során kialakuló rezisztencia korlátozza alkalmazhatóságukat. 3 Az említett problémák leküzdésére, a tumor-szelektivitás fejlesztésére irányuló úttörő munka alapvetően két irányban indult el. Az egyik területet a specifikus ligandumokat tartalmazó platinakomplexek, míg a másikat a nem klasszikus platinakomplexek előállítása jelenti. 4,5 Közel 40 platinavegyület került a klinikai kipróbálás fázisába, közülük a legígéretesebb az oktaéderes szatraplatin, mely kinetikai inertségének köszönhetően szájon át adagolható, szemben a jelenleg terápiás intravénás készítményekkel. A szatraplatin jelenleg a klinikai tesztelés III. fázisában van.4 Az elmúlt néhány évtizedben számos egyéb átmeneti- vagy platinafémiont tartalmazó vegyületet állítottak elő. Alessio és munkatársai a fémtartalmú rákellenes vegyületeket öt osztályba sorolták hatásmechanizmusuk alapján és megállapították, hogy az antitumor aktivitás függ a fémcentrum termodinamikai és kinetikai sajátságaitól, a távozó csoport minőségétől, valamint az aktiválás kinetikájától. 6 A ruténium-komplexek iránti érdeklődés Clarke felfedezése nyomán indult el, aki 1976-ban igazolta a fac- RuCl 3 (NH 3 ) 3 rákellenes hatását, amely azonban korlátozott vízoldhatósága miatt nem volt alkalmas a klinikai gyakorlatban történő alkalmazásra. A ruténium-komplexekre vonatkozó preparatív és koordinációs kémiai ismeretek megfelelő alapot biztosítanak új molekulák tervezéséhez, emellett a fiziológiás körülmények között hozzáférhető +2, +3 és +4- es oxidációs állapotok, valamint a platinakomplexekkel összevethető ligandumcsere-sebesség alkalmassá teszi ezeket a vegyületeket a gyógyászatban történő alkalmazásra.4 A vashoz való bizonyos fokú hasonlóság következtében a szervezetbe juttatott ruténium-komplexek tárolását az albumin, míg szállításukat a laktoferrin és transzferrin végzik, de emellett számos biomolekulával kölcsönhatásba léphetnek. A fehérjékkel való erős kölcsönhatás lehet a felelős a ruténium-vegyületek platinakomplexekhez viszonyított jóval kisebb toxicitásáért.4, 7 Az utóbbi két évtizedben nagyszámú ruténium(iii)- és ruténium(ii)-komplex tumorellenes aktivitását igazolták. 7 Az oktaéderes Ru(III)komplexek két képviselője, a KP1019, illetve annak vízoldhatóbb nátriumsója, a KP1339 (transz- Ru III Cl 4 (Ind) 2 Na; Ind = indazol) és a NAMI-A (transz- Ru III Cl 4 (Im)(DMSO) HIm; Im = imidazol) (1. ábra) már sikeresen túljutottak a klinikai kipróbálás I. fázisán. 6

Bíró Linda doktori (PhD) értekezés _ NH _ Cl Cl HN N Ru N NH Cl Cl N H + NH vagy Na + Cl Cl O N Ru S Cl Cl CH 3 CH 3 N H + NH KP1019 és KP1339 NAMI-A 1. ábra: Az oktaéderes KP1019, KP1339 és NAMI-A szerkezete. Míg a KP1019 citotoxikus a rákos sejtekre és hatásos a ciszplatin-rezisztens tumorral szemben is 8, addig a NAMI-A in vitro alig mérgező, de in vivo gátolja az áttétek kialakulását. 9 Kimutatták, hogy a KP1019 a rákos sejtekben H 2 O 2 képződését idézi elő, valamint a DNS kettős spirált is károsítja, azonban mindkét hatás megelőzhető N-acetil-ciszteinnel, amely a citotoxicitást is csökkenti. 10 Az eltérő biológiai hatás arra utal, hogy ezek a komplexek más módon fejtik ki hatásukat, mint a jelenleg terápiás platinakomplexek, ami egyrészt a Ru(III)komplexek oktaéderes geometriájával, másrészt a Ru III /Ru II redoxifolyamatokkal értelmezhető. Clarke megállapította, hogy a Ru(III)komplexek hatásmechanizmusának egyik fő lépése azok in vivo redukciója a gyorsabb ligandumcserére képes megfelelő Ru(II)-vegyületté 11,12, azaz a ruténium +2-es oxidációs állapota a biológiailag aktív forma. Ezt támasztották alá azok a kísérletek is, melyek során emlődaganatos egereket előzőleg aszkorbinsavval, glutationnal vagy ciszteinnel redukált NAMI-A-val kezelve megnövekedett aktivitást és kisebb nefrotoxicitást mutattak ki a redukálatlan formához képest. 13,14 A NAMI-A hidrolitikus tulajdonságainak vizsgálata során kimutatták, hogy amíg fiziológiás körülmények között a ligandumcsere gyors és a két kloridion hidrolízise két jól elkülönülő lépésben következik be, addig a 7

[(η 6 -arén)ru(h 2 O) 3 ] 2+ fémorganikus kationok kölcsönhatása O-donor kismolekulákkal daganatos sejtekre is jellemző savasabb körülmények között az axiális pozícióban lévő DMSO cserélődik ki lassan vízmolekulára. Az is ismert, hogy a rákos sejtekben jelenlévő oxigénhiányos állapot és a kis mennyiségben jelenlévő redukálószerek, mint a glutation, elősegítik a Ru(III)-Ru(II) átalakulást. A hatásmechanizmust tekintve azonban máig sem tisztázott, hogy az áttétellenes hatást a redukált forma vagy a hidrolízistermékek váltják-e ki. 13 Vizsgálták az olyan NAMI-A származékokat, melyekben az azol ligandumot szisztematikusan változtatták és megállapították, hogy az imidazolt a KP1019-ben is megtalálható indazolra cserélve jelentősen megnő az in vitro áttétellenes hatás. 15 Ciklikus voltammetriás mérésekkel kimutatták, hogy a ligandum bázicitásának növekedésével egyre negatívabb értékek felé tolódik el a redoxipotenciál, nehezebben megy végbe a Ru(III)-Ru(II) redukció 16, ugyanakkor a vizsgált azoltartalmú komplexekre kapott 0,25 0,35 V értékek még megfelelőnek bizonyultak ahhoz, hogy a komplexek aktiválódni tudjanak a tumoros sejtekben. 15 Azt is megállapították, hogy a NAMI-A típusú vegyületek erősen kötődnek az albuminhoz és transzferrinhez. 15,17 Tanulmányozták a különböző Ru(II)-dimetilszulfoxid komplexekben a halogenidek és a kelátképző ligandumok szerepét is. 18,19 2.3. A félszendvics Ru(II)komplexek és biológiai jelentőségük A Ru(II)komplexek közül elsőként a Ru(II)-aminofoszfinok rákellenes hatását igazolták, azonban csekély vízoldhatóságuk következtében ezeket a vegyületeket nem fejlesztették tovább.5 Régóta ismert, hogy a ruténium +2-es oxidációs állapota aromás ligandumokkal stabilizálható, így intenzív kutatások kezdődtek a különböző félszendvics típusú ruténium(ii)- monoarén komplexek előállítására és tulajdonságainak megismerésére vonatkozóan. A [(η 6 -arén)ru(xy)(z)] általános összetételű félszendvics komplexekben a 2. ábrán látható ún. zongoraszék geometria valósul meg: a hexahapto kötésmódú aromás ligandum mellett található Z X Ru Y R 2. ábra: A félszendvics Ru(II)komplexek általános szerkezete. három koordinációs hely közül kettőt általában (XY) kelátképző, míg a harmadikat 8

Bíró Linda doktori (PhD) értekezés valamilyen egyfogú ligandum leggyakrabban halogenid foglalja el. A félszendvicset alkotó egységek módosításával befolyásolhatóak a vegyületek termodinamikai és kinetikai sajátságai, s ezáltal a biológiai hatásuk is. Az egyes komplexalkotók szerepe az alábbiak szerint foglalható össze: I. Az aromás ligandum a fémiont +2 oxidációs állapotban stabilizálja, hidrofobicitásának köszönhetően elősegítheti a biomolekuláris felismerést és a sejtbe való bejutást a nagy stabilitású félszendvics vízoldékonyságának jelentős lecsökkenése nélkül, ugyanakkor ez az egység felelős a citotoxikus hatásért is. II. A Z távozó csoport a molekula ún. aktív része, hiszen ezen monodentát ligandum vízre való kicserélődése során képződő komplex képes a DNS-hez kötődve megakadályozni a sejtosztódást. A megfelelő biológiai hatás elérése érdekében tehát lényeges, hogy a koordinálódott vízmolekula még ne deprotonálódjon fiziológiás ph-n. III. A kelátképző (X,Y) ligandum módosításával változtatható a komplexek rákellenes hatása. 5, 7 A szerkezetből adódó nagyszámú variációs lehetőség következtében kiterjedten tanulmányozták többek között Sadler, Dyson és Keppler kutatócsoportjaiban a ( 6 -arén)m(xy)z (M = Ru II, Os II ) típusú komplexekben a kelátképző ligandum7,20,21,22,23, a központi fémion 21,22,24,25 és a hexahapto kötésmódú aromás ligandum 21,22,26 hatását a komplex hidrolízisére és antitumor aktivitására. A félszendvics Ru(II)-vegyületek között említést érdemelnek a Dyson nevéhez fűződő vízoldható ún. RAPTA-komplexek (Ru-Arén-PTA, PTA = 1,3,5- triaza-7-foszfaadamantán). Míg a legtöbb RAPTA-komplex nem, vagy csak alig aktív in vitro a rákos sejtekkel szemben (miközben nem toxikusak az egészséges sejtekre), addig igen jelentős hatást mutatnak in vivo az áttétek ellen. 27 Kimutatták, hogy ez a biológiai hatás nem elsősorban a DNS-sel való kölcsönhatásnak köszönhető. A jelenlegi elképzelések alapján a legvalószínűbb a fehérjékkel, ezen belül pedig az enzimek aktív centrumában lévő cisztein aminosav kénatomjával való kölcsönhatás. Tömegspektrometriásan igazolták, hogy a RAPTA-vegyületek adduktumot képeznek a fehérjékkel, és proteinek jelenlétében jelentősen különbözik a ciszplatin és a RAPTA-C reaktivitása. 28,29 Számos kísérlet történt a RAPTA-komplexek szerkezetének módosítására, s ezáltal az áttétellenes hatás 9

[(η 6 -arén)ru(h 2 O) 3 ] 2+ fémorganikus kationok kölcsönhatása O-donor kismolekulákkal növelésére. 30 Vizsgálták például az aromás gyűrűn elektronszívó fluortartalmú szubsztituensek hatását és megállapították, hogy azok jelentősen befolyásolják a komplexek oldatbeli tulajdonságait. 31 Egy másik jelentős vegyületcsalád a Sadler és munkatársai által kifejlesztett félszendvics [(η 6 -arén)ru(en)cl] + (en = etilén-diamin) származékok, melyekre a RAPTA-komplexekhez való szerkezeti hasonlóság ellenére a ciszplatinhoz hasonló hatásmechanizmus jellemző. Míg a vérben, ahol a [Cl ] viszonylag nagy (~104 mm) a Ru-Cl kötés hidrolízise nem számottevő, addig a sejtben jelenlévő 25-ször kisebb kloridion koncentráció elősegíti az akvakomplex képződését, amely a DNS-ben lévő guanin 7-es helyzetű nitrogénjéhez kapcsolódva gátolja a sejtosztódást. 28,29,32 Ezt a kölcsönhatást kísérletileg is igazolták NMR spektroszkópiás és röntgenkrisztallográfiás módszerekkel. 28 2.4. A prekurzorok és a félszendvics Ru(II)komplexek előállításának lehetőségei A félszendvics szerkezetű Ru(II)komplexek előállítására számos változatos szintetikus lehetőség áll rendelkezésre 23 ; leggyakrabban a [(η 6 -arén)rucl 2 ] 2 dimert reagáltatják a megfelelő kelátképző ligandummal. A fémkomplexek előállításához szükséges dimer prekurzorok többsége ciklohexa-1,3- vagy 1,4-diének és RuCl 3 3H 2 O között etanolban lejátszódó diszproporciós reakcióban állítható elő (3. ábra). 33,34,35 Amennyiben a dién nem áll rendelkezésre, úgy az előállítható a megfelelő aromás vegyület Birch-redukciójával (cseppfolyós ammóniás közegben nátriummal vagy lítiummal végzett redukció). 36,37,38,39,40,41 Van néhány aromás ligandum, mint például a hexametil-benzol (hmb), melyet rendkívül nehéz diénné redukálni. Az ilyen vegyületek félszendvics Ru(II)prekurzorait általában a kloridhidas [(η 6 -p-cym)rucl 2 ] 2 dimerből állítják elő oly módon, hogy azt a bevinni kívánt, nagy feleslegben alkalmazott aromás ligandum oldatában vagy olvadékában huzamosabb ideig refluxoltatják (3. ábra). 42,43 10

Bíró Linda doktori (PhD) értekezés R 2 Cl Cl R 1 Cl Ru Cl Ru R 1 R 1 R 2 R 2 R 1 RuCl 3. 3H 2 O C 2 H 5 OH R 6 R 2 R 3 R 4 R 5 R 3 R 4 R 2 R 5 Cl Cl R 1 R Ru Ru R 6 6 R Cl 1 Cl R 5 R 2 R 4 R 3 3. ábra: A Ru(II)prekurzorok általános előállítási lehetőségei. A fémionokat összekötő kloridhidak vizes közegben felbomlanak, a dimer szétesik monomerjeire és az így szabaddá váló koordinációs helyeket elfoglaló víz- vagy egyéb oldószermolekulák könnyen helyettesíthetők. 2.5. A [(η 6 -arén)m(h 2 O) 3 ] 2+ (M = Ru, Os) kationok hidrolitikus sajátságai A szervezetbe kerülve végbemehet a [(η 6 -arén)ru(xy)(z)] típusú komplexek részleges vagy teljes disszociációja, így nem zárható ki a pszeudooktaéderes [(η 6 -arén)ru(h 2 O) 3 ] 2+ akvakomplex képződése sem. Ebből kifolyólag, a félszendvics vegyületek és a szervezetben található kis- és nagy molekulatömegű biomolekulák közötti kölcsönhatás tanulmányozásához elengedhetetlen az akvakomplex hidrolitikus tulajdonságainak megismerése. Az akvakomplexben a fémion hat koordinációs helyéből hármat a hexahapto kötésmódú π-donor sajátságú aromás ligandum foglal el. A ligandum nemkötő π-pályáin lévő elektronok 11

[(η 6 -arén)ru(h 2 O) 3 ] 2+ fémorganikus kationok kölcsönhatása O-donor kismolekulákkal kölcsönhatásba lépnek a fémion üres d π pályáival, ugyanakkor a fémion d- elektronpályáinak azokról a lebenyeiről, amelyek átfedésbe kerülnek a ligandum üres π*-pályáival, a pályák energiaviszonyaitól függően lehetővé válhat a fémion oldaláról történő viszontkoordináció. Ez a hatás növeli a kialakuló M C kötés erősségét, így vizes oldatban néhány kivételtől eltekintve, lásd 2.7. fejezet nem következik be az aromás gyűrű elvesztése, míg a fémion másik három koordinációs helyét elfoglaló oldószermolekulák könnyen lecserélődhetnek egyéb ligandumokra. A [(η 6 -arén)ru(h 2 O) 3 ] 2+ akvaionok a megfelelő [(η 6 -arén)rucl 2 ] 2 dimer sztöchiometrikus mennyiségű ezüstsóval történő kloridmentesítésével állíthatóak elő. Az akvakation hidrolízise * során [{(η 6 -arén)ru} 2 (µ 2 -OH) 3 ] + típusú hidroxidohidas komplexek képződhetnek, a [{(η 6 -benzol)ru} 2 (µ 2 -OH) 3 ]Cl 3H 2 O szerkezetét röntgenkrisztallográfiásan is igazolták a hetvenes években 44, továbbá előállították a szintén hidroxidohidas [{(η 5 -Cp*)Ir} 2 (µ 2 -OH) 3 ](OH) 11H 2 O komplexet is. 45 A [(η 6 -benzol)rucl 2 ] 2 dimert vizes közegben nátrium-karbonáttal reagáltatva négymagvú, [{(η 6 -C 6 H 6 )Ru(µ 2 -OH)} 4 ](SO 4 ) 2 12H 2 O összetételű komplex képződését írták le és igazolták szerkezetét. 46 Merbach és munkatársai előállították a [(η 6 -C 6 H 6 )Ru(H 2 O) 3 ] 2+ kation szulfátsóját és 17 O NMR spektroszkópia alkalmazásával tanulmányozták a vízcseresebességet különböző hőmérsékleteken és nyomásokon. 47 A monomer Ru(II)- és Os(II)komplexek oldatbeli viselkedését Taube és csoportja foglalták össze. Megállapították, hogy savas körülmények között a [(η 6 -arén)m(h 2 O) 3 ] 2+ összetételű részecske van jelen vizes oldatban, valamint meghatározták a [(η 6 -C 6 H 6 )M(XY)(H 2 O)] 2+ (M = Ru, Os; XY = en, 2xNH 3 ) vegyületekben a vízmolekula savi disszociációs állandóját. 48 A fémionok nemcsak hidroxido, hanem klorido- vagy alkoxidohidakkal is összekapcsolódhatnak dimerré. 49,50 Kimutatták, hogy az anion koncentrációjától függően az akvakomplex mellett [(η 6 -arén)rucl(h 2 O) 2 ] +, [(η 6 -arén)rucl 2 (H 2 O)], [(η 6 -arén)rucl 3 ], és [{(η 6 -arén)ru} 2 (µ 2 -Cl) 3 ] + összetételű részecskék is képződhetnek. 50,51 A félszendvics prekurzorokat vízben oldva a ph-tól függően vegyes hidroxido-kloridohidas kétmagvú komplexek képződését is leírták, ezeket a vízben és poláris szerves oldószerekben egyaránt jól oldódó [{(η 6 -arén)ru} 2 (µ 2 - * Hidrolízis alatt a fémionhoz koordinálódó vízmolekulák ph függvényében bekövetkező reverzibilis proton-disszociációs folyamatait értjük. 12

Bíró Linda doktori (PhD) értekezés Cl) 2 (µ 2 -OH)] + típusú vegyületeket perrenátsóik formájában izolálták és karakterizálták. 50 A fémionok nemcsak egy, hanem két hidroxidohídon keresztül is összekapcsolódhatnak, a [{(η 6 -arén)ru} 2 (µ 2 -OH) 2 (µ 2 -LL)] + általános összetételű komplexekre számos példa ismert az irodalomban. 52,53,54 Kutatócsoportunkban korábban tanulmányozták a [(η 6 -p-cym)ru(h 2 O) 3 ] 2+ akvaion hidrolízisét 0,20 M KCl ionerősség jelenlétében ph-potenciometriás és 1 H NMR módszerekkel. A ph > 4,0 tartományban lejátszódó hidrolitikus folyamatokat a {( 6 -p-cym)ru} 2 (µ 2 - OH) 2 2+ és {( 6 -p-cym)ru} 2 (µ 2 -OH) 3 + összetételű részecskék feltételezésével tudták értelmezni és meghatározták a képződő komplexek stabilitási állandóit. 55 2.6. A szerkezet-aktivitás kapcsolat félszendvics Ru(II)komplexekben 2.6.1. Az aromás ligandum hatása a biológiai aktivitásra A komplexek farmakológiai alkalmazása szempontjából egyik igen fontos jellemző azok hidrofobicitása, mely az aromás ligandum jelenlétének köszönhető. Részletesen tanulmányozták a hexahapto kötésmódú aromás gyűrűk szerepét azok szisztematikus változtatásával a [(η 6 -arén)ru(en)cl](pf 6 ) (arén = benzol, p-cimol, bifenil (bip), dihidroantracén (dha) és tetrahidroantracén (tha); en = etilén-diamin) összetételű komplexekben és megállapították, hogy az aromás ligandum méretének növekedésével a hidrofobicitás mellett a komplexek citotoxicitása is nő7,22, legaktívabbnak pedig a policiklusos aromás szénhidrogént tartalmazó félszendvics Ru(II)komplexek bizonyultak. 23 További vizsgálatok során kimutatták, hogy az aromás gyűrűhöz kapcsolódó poláris csoportok (amid, észter, alkoholát) jelentősen csökkentik az aktivitást7,23, míg a hidrofób csoportok kedvezően befolyásolják a citotoxicitást. 56 Alessio és munkatársai ugyanakkor a Ru(II)-tritiaciklononán származékok tanulmányozása során azt feltételezték, hogy az aromás gyűrű más ligandumokkal is helyettesíthető, s az így képződő komplexek citotoxicitása hasonló a megfelelő fémorganikus vegyületekéhez. 57 Az utóbbi években a félszendvics szerkezetű komplexek egy új családja, a pentahapto kötésmódú, [CpRu(XY)Z] n+ (Cp = η 5 -C 5 H 5 ) összetételű Ru(II)- ciklopentadienil vegyületek is az érdeklődés középpontjába kerültek, mivel számos képviselőjük még a ciszplatinnál is hatékonyabbnak bizonyult. 58 A [(η 5-13

[(η 6 -arén)ru(h 2 O) 3 ] 2+ fémorganikus kationok kölcsönhatása O-donor kismolekulákkal C 5 H 5 )Ru(bipy)(PPh 3 )] + (TM34) komplexről kimutatták, hogy amíg az A2780 típusú petefészekrák-sejtekkel szemben a ciszplatintól mintegy 15-ször aktívabb, addig a nem rákos sejtekben szignifikánsan lecsökken az aktivitása. Ezen szelektivitás mellett a TM34 más daganattípusok esetén is hatékonynak bizonyult, így ígéretes, széles spektrumú antitumor hatású vegyületnek tekinthető. 59 2.6.2. Az (XY) kelátképző ligandum hatása a biológiai aktivitásra Kimutatták, hogy ha az X és Y koordinációs helyeket monodentát ligandumok helyett (pl. acetonitril) kétfogú ligandumok foglalják el, jelentősen megnő a biológiai hatás. 22 A Ru(II)-aminofoszfinok antitumor sajátságából kiindulva kezdetben az (N,N)-donor etilén-diamin származékokat vizsgálták. Ezen vegyületek nukleinsavakkal való kölcsönhatásának tanulmányozása során fény derült arra, hogy az aminocsoport fontos szerepet játszik a rákellenes hatás kialakításában azáltal, hogy H-kötés jön létre az en NH-csoportja és a nukleinbázis guanin C(6) oxigénje között. 60 Az en kelátképző szerkezetének változtatásával csökken az aktivitás 22, mert az N-szubsztituált származékoknál nincs lehetőség H-kötés kialakulására. Hasonló okokkal magyarázható az (N,N)-donor bipiridin, azopiridin, azopirazol és fenantrolin származékok inaktivitása is.7,23,61 Vizsgálták a redoxiaktív diamin ligandumú Ru(II)komplexeket is és megállapították, hogy a megfelelő diiminné történő oxidáció a citotoxikus aktivitás elvesztését idézi elő. 62 Az (N,N)-donor ligandumot (N,O)-donor aminosavakra cserélve kedvezőtlen hatást mutattak ki a rákellenes aktivitásra nézve, mely a fiziológiás körülmények között mutatott fokozottabb hidrolízishajlammal és a képződő komplex relatíve nagy méretével értelmezhető.7,23 Os(II)- és Ru(II)-pikolinamid komplexek vizsgálata során azt tapasztalták, hogy ha az aromás gyűrűn elektronszívó csoport van, akkor a rákos sejtekre citotoxikus (N,N)-kelátos komplex jön létre, míg az elektronküldő csoportokkal szubsztituált származékok esetében (N,O)-koordinációval inaktív komplex képződik. 63 Az (N,O)-donor ligandumokkal képződő inaktív fémorganikus komplexek egyik ellenpéldája a Keppler és munkatársai által előállított [(η 6 -p-cym)m(oxin)(azol)]x típusú (M = Ru, Os; Hoxin = 8-hidroxi-kinolin; azol = pirazol, imidazol, indazol; X = Cl, NO 3, PF 6 ) vegyületek. Az oxintartalmú gallium-komplexek és az azol ligandumú 14

Bíró Linda doktori (PhD) értekezés KP1019 és NAMI-A jól ismert rákellenes tulajdonságát felhasználva vegyes ligandumú, vízoldható (N,O)-kelátos félszendvics komplexeket állítottak elő, melyek több ráksejt-tenyészeten is kitűnő citotoxikus hatást mutattak (IC 50 = 3,3 9,4 µm). 64 Az (O,O)-kelátot tartalmazó félszendvics Ru(II)komplexekre vonatkozóan az (N,N)-koordinációjú vegyületekhez viszonyítva jóval kevesebb példa található az irodalomban. Vizsgálták a hattagú kelátgyűrű kialakítására képes H-kötés akceptor acetil-acetonáttal és annak származékaival képződő Ru(II)komplexeket, melyek gyengébben kötődnek a nukleinbázisokhoz, de néhány képviselőjük elfogadható aktivitást mutatott az A2780 ráksejt-tenyészeten. 20,23,65 Dyson és munkatársai a RAPTA-komplexekben lévő kloridionokat kelátképző oxalát és ciklobután-1,1-dikarboxilát ligandumokra cserélték le. Azt találták, hogy a citotoxicitás lecsökkent a megfelelő platinakomplexek, az oxaliplatinéhoz és a karboplatinéhoz képest, és az egyéb mellékhatásuk is kevesebb lett. 28,66 Kimutatták a szintén (O,O)-donor ligandumon alapuló félszendvics Ru(II)-flavonoidok in vitro antitumor hatását is. Ezek a flavonoid-komplexek kovalensen kötődnek a DNS-hez és hatásos inhibitorai a replikációs folyamatban fontos szerepet betöltő II. típusú topoizomeráz enzimnek. 67 Tanulmányozták a keláttagszám hatását is a biológiai aktivitásra. Megállapították, hogy a négytagú kelátgyűrű kialakítására képes acetáttal képződő komplex inaktív 68, valamint az öt- és hattagú kelátot tartalmazó komplexek aktivitása között nincs jelentős különbség. 23 Az (O,O)-donor ligandumok egyik fontos csoportját alkotják a hidroxámsavak, melyek néhány képviselője bizonyítottan rákellenes tulajdonságú. A 80-as években olyan oktaéderes Ru(II)komplexeket állítottak elő, ahol a ruténium hat koordinációs helyéből négyet kelátképző (N,N)-donor ligandum (2,2 -bipiridin vagy 2- fenilazopiridin) foglal el, a maradék két helyet elfoglaló karbonátionokat vagy vízmolekulákat pedig hidroxámsavakkal való reakcióban (O,O)-kelátra cserélték le. Megállapították, hogy a hidroxamát, de különösen a hidroximáto-kelátok jelenléte csökkenti a Ru III /Ru II redoxipotenciál értékeket. 69,70 A Ru(III)-EDTA és monohidroxámsavak közti reakcióban (O,O)-koordinációval [Ru(H 2 edta)(ha)] (HA = hidroxamát) típusú stabilis vegyes komplexeket állítottak elő és jellemeztek. 71,72 Szintén tanulmányozták a Ru(III) és primer hidroxámsavak között lejátszódó, nitrogén-monoxid képződését eredményező redoxireakciót és 15

[(η 6 -arén)ru(h 2 O) 3 ] 2+ fémorganikus kationok kölcsönhatása O-donor kismolekulákkal megállapították, hogy az a hidroxámsavcsoport savasságának növekedésével kerül előtérbe a ph = 3-6 tartományban. 72 Kutatócsoportunkban korábban vizsgálták a [(η 6 -p-cym)ru(h 2 O) 3 ] 2+ és egy szekunder monohidroxámsav, az N-metilacetohidroxámsav (Hmeaha) közötti oldatbeli kölcsönhatást és kimutatták, hogy ez a ligandum széles ph-tartományban erősen köti a fémiont. Néhány új, félszendvics típusú M-hidroxamát komplexet (M = Ru, Os) is előállítottak szilárd fázisban és jellemezték azokat. 55,73 A [(η 6 -p-cym)ru(μ 2 -bha] 2 (CF 3 SO 3 ) 2 komplex röntgendiffrakciós szerkezetét is meghatározták, melyben a két félszendvics egységet két hidroxamát ligandum köti össze oly módon, hogy a karbonil-oxigének terminálisan kapcsolódnak egy-egy ruténiumhoz, míg a hidroxamát-oxigének hídhelyzetben kötik össze az egységeket. 55 Az utóbbi években kimutatták, hogy az (O,O)-kelátot (S,O)-ra cserélve jelentősen megnő a komplexek stabilitása és az O-tartalmú analógokhoz képest legalább egy nagyságrenddel csökkentek az IC 50 értékek. 74,75,76,77 2.6.3. A Z egyfogú ligandum hatása a biológiai aktivitásra A Z monodentát ligandum szintén fontos szerepet tölt be a félszendvics Ru(II)komplexekben, ugyanis vízre való kicserélődése a molekula-aktiválás egyik fő lépése. A legtöbb esetben ezt a koordinációs helyet egy kloridion foglalja el. A [(η 6 -arén)ru(xy)z] n+ összetételű komplexekben a Cl -ionokat I -ra, Br - ra vagy N 3 -ra cserélve csak csekély aktivitásbeli különbséget tapasztaltak 22,25,78,79,80. Azt, hogy a távozó csoport szerepe nem jelentős a citotoxikus hatás szempontjából azzal magyarázzák, hogy azok hamar lecserélődnek vízmolekulára. 25 A [(η 6 -p-cym)ru(x 2 )pta] (X = Cl, Br, I) komplexek vizsgálata során kimutatták, hogy a RAPTA-C-komplexek antibakteriális hatása jelentősen függ az X ligandum típusától. 79 Egy kloridiont PPh 3 -ra cserélve nagyobb citotoxicitást tapasztaltak a rákos sejtekre, de a szelektivitás lecsökkent azáltal, hogy az egészséges sejtek esetében is sejtpusztulást idézett elő. 30 2.6.4. A fémcentrum hatása a biológiai aktivitásra Az elmúlt években bebizonyították, hogy az in vitro antitumor hatás kialakításában kulcsszerepet tölt be a központi fémion. 25,81 A [(η 6 -bip)m(en)cl] + 16

Bíró Linda doktori (PhD) értekezés összetételű RM175 (M = Ru II ) és AFAP51 (M = Os II ) komplexek biológiai hatását összehasonlítva megállapították, hogy néhány sejtvonalon az Os-analóg jóval citotoxikusabb, ugyanakkor, amíg az RM175 hatásos az áttétekkel szemben is, addig az AFAP51-nél nem mutattak ki ilyen antimetasztatikus hatást. Ezen eredmények arra utalnak, hogy az áttétellenes hatásért a ruténium lehet a felelős. 81 Megállapították, hogy a fémcentrumok száma is fontos paraméter a biológiai aktivitás szempontjából, a kétmagvú komplexek jóval aktívabbnak bizonyultak, mint a mono- és trinukleáris analógok. 25,82,83 Kimutatták továbbá, hogy a kétmagvú, bisz-piridinon ligandumokkal képződő Ru(II)komplexekben a ligandumok N-atomjait összekötő szénatomok számát növelve nő a citotoxicitás. 84 2.7. A félszendvics Ru(II)komplexek alkotóegységeinek szerepe a molekula-aktiválásban Jól ismert, hogy a molekula-aktiválás egyik fő lépése, a Z távozó csoport vízre való kicserélődése nagymértékben függ a félszendvics szerkezetű molekularészletet alkotó egységek természetétől. A η 6 -arén vagy η 5 -Cp, a kelátképző és az egyfogú ligandum módosításával a Z H 2 O cseresebesség befolyásolható.7 Egy további jelentős paraméter a reaktivitás szempontjából a koordinált vízmolekula savassága, az akvakomplex deprotonálódása során ugyanis a szervezetben inaktív [(η 6 /η 5 -arén)ru(xy)oh] n+ képződik, amit célszerű elkerülni. Megfelelő biológiai hatás tehát akkor várható, ha a koordinált R n+ R (n+1)+ R n+ + H 2 O - H + X Y Ru Z - Z Ru + H + X OH Y 2 X Y Ru OH 4. ábra: A [(η 6 -arén)ru(xy)h 2 O] (n+1)+ és a [(η 6 -arén)ru(xy)oh] n+ komplexek képződésének általános sémája. vízmolekula esetén pk > 7,4. A molekula-aktiválás és a hidroxidokomplexképződés általános sémája a 4. ábrán látható. 17

[(η 6 -arén)ru(h 2 O) 3 ] 2+ fémorganikus kationok kölcsönhatása O-donor kismolekulákkal Mivel az aromás gyűrű sztérikus és elektronikus sajátságai jelentősen befolyásolhatják az akvakomplex képződésének sebességét, részletesen tanulmányozták a bip, dha és tha aromás gyűrűk jelenlétében a [(η 6 - arén)ru(en)cl](pf 6 ) összetételű komplexekben a Cl H 2 O cseresebességet. Megállapították, hogy az akvakomplex képződésének sebessége csökken az aromás gyűrű elektron-ellátottságának növekedésével, és a sebességi állandó a platinakomplexekéhez képest egy nagyságrenddel csökkent. 1 H NMR spektroszkópiásan meghatározták az akvakomplexek pk-értékeit is, mely a bip esetén 7,71-nek, a dha esetén 7,89-nek, a tha esetén pedig 8,01-nek adódott. Ezen eredmények alapján megállapítható, hogy az aromás ligandum módosítása csak kismértékben befolyásolja a koordinált vízmolekula savasságát, és fiziológiás körülmények között elhanyagolható mennyiségben van jelen a biológiailag inaktív hidroxidokomplex.7,85 A Cl H 2 O csere reverzibilis folyamat, ugyanis NaCl hozzáadásával az akvakomplex visszaalakítható kloridokomplexszé. Mivel a sejten belül jóval kisebb a kloridionok koncentrációja az extracelluláris térhez képest, a sejtmagban bekövetkezik a Ru Cl kötés hidrolízise, amely folyamat a biológiai szempontból fontos [(η 6 -arén)ru(xy)h 2 O] (n+1)+ képződését eredményezi.7,78,85 Az egyfogú ligandum természete szintén nagymértékben befolyásolja a Cl H 2 O cseresebességet. Az akvakomplex képződésének sebessége a Cl ~ Br > I sorrendben csökken. A kloridiont N 3 -ra cserélve a cseresebesség mintegy negyvenszeresére nőtt, míg ha a fémion harmadik koordinációs helyét piridin, imidazol vagy tiofenol, illetve ezek szubsztituált származékai foglalják el, akkor a folyamat annyira lelassul, hogy gyakorlatilag alig észlelhető akvakomplexképződés.7,86 A kelátképző ligandum megváltoztatása ugyancsak jelentős hatással van a [(η 6 -arén)ru(xy)h 2 O] (n+1)+ képződésére és annak deprotonálódási folyamataira is. Ru(II)- és Os(II)-pikolinamid származékok tanulmányozása során azt tapasztalták, hogy ha a ligandum (N,N)-koordinációval kötődik a fémionhoz, akkor gyorsan cserélődik a Cl vízmolekulára, míg (N,O)-koordináció esetén ez a sebesség jelentősen lecsökken. 63 Vizsgálták az olyan Ru(II)komplexeket is, melyekben az (N,N)-donor etilén-diaminhoz fluoreszcensen jelzett csoportokat kapcsoltak és megállapították, hogy ha az en NH csoportja és a hozzá kapcsolt molekularészlet amidcsoportja két szénatomnyi távolságra helyezkedik el egymástól, akkor fiziológiás körülmények között az amidnitrogén deprotonálódásával egy további, 18

Bíró Linda doktori (PhD) értekezés stabil, öttagú kelátgyűrű alakul ki. 87 Kimutatták, hogy a Ru(II)-fenilazopiridin- és fenilazopirazol akvakomplexek pk értéke kisebb az etilén-diamin származékokhoz viszonyítva 61, míg a semleges (N,N)-donor etilén-diamint anionos (O,O)- kelátképző acetil-acetonátra (Hacac = pentán-2,4-dion) cserélve a koordinált vízmolekula pk értéke közelítőleg egy egységgel nő. Szemléltetésként az 1. táblázatban feltüntettem néhány komplex esetén a koordinált vízmolekula pk értékét. 1. táblázat: Különböző Ru(II)- és Os(II) akvakomplexekre vonatkozó pk értékek. XY en acac [(η 6 -p-cym)ru(xy)h 2 O] n+ 8,25 60 9,41 20 [(η 6 -bip)os(xy)h 2 O] n+ 6,3 21 7,12 21 Sadler és munkatársai részletesen tanulmányozták a [(η 6 -pcym)ru(acac)cl] komplex oldatbeli viselkedését. Megállapították, hogy ph = 2,2- nél kétféle részecske, a [(η 6 -p-cym)ru(acac)(h 2 O)] + és [(η 6 -p-cym)ru(h 2 O) 3 ] 2+ van jelen, míg ph > 9-nél a kétmagvú, hidroxidohidas [{(η 6 -p-cym)ru(acac)} 2 (µ 2 - OH)] + komplex képződését írták le. 20 Ugyanez a kutatócsoport vizsgálta az öttagú kelátgyűrűt tartalmazó [(η 6 -p-cym)m(malt)cl] (M = Ru II, Os II, malt = maltolát) komplexeket is. Kimutatták, hogy a Cl H 2 O csere olyan gyorsan megy végbe, hogy az akvakomplex képződése NMR spektroszkópiával nem követhető. Részletes, dinamikus NMR vizsgálatok azt mutatták, hogy protondonor oldószerek jelenlétében a kelátgyűrű felnyílik és a koordinált ligandum elvesztésével a hidroxidohidas dimer [{(η 6 -p-cym)ru} 2 (µ 2 -OH) 3 ] + képződik 24, ugyanakkor az öttagú kelátgyűrű kialakítására képes maltolát jelenlétében jobban visszaszorul a fémion teljes hidrolízise, mint a kevésbé stabil, hattagú kelátot kialakító acac esetén. 20,24 Szintén (O,O)-donor lehet az acetát amely négytagú, kis stabilitású valamint a tropolonát, amely öttagú, vizes oldatban relatíve stabil kelátgyűrű kialakítására képes. 1 H NMR titrálással meghatározták a [(η 6 -pcym)m(trop)(h 2 O)] + (trop = 7-oxociklohepta-1,3,5-trienolát) komplex pk értékét is és az acac komplexéhez hasonló értéket kaptak. 68 Dyson és munkatársai részletesen tanulmányoztak különböző Ru(II)-piron- és piridon típusú vegyületeket 82,86 és a szubsztituált (O,O)-donor ligandumú [(η 6 -p-cym)ru(hp)(h 2 O)] + (hp = 3-hidroxi- 19

[(η 6 -arén)ru(h 2 O) 3 ] 2+ fémorganikus kationok kölcsönhatása O-donor kismolekulákkal 2(1H)-piridon) vegyületekről kimutatták, hogy oldatban hárommagvú komplexek képződhetnek, melyek a ph csökkentésével monomerekké alakulhatnak. 82 Saját eredményeink közlése után meghatározták néhány szubsztituált piridon származék és a [(η 6 -p-cym)ru] 2+ rendszerben képződő komplexek összetételét és stabilitási állandóit, valamint a Cl - H 2 O cserefolyamat egyensúlyi állandóját. 88 Kimutatták, hogy az elektronküldő csoportokkal szubsztituált maltolszármazékokat tartalmazó Ru(II)komplexek stabilitása nagyobb a szubsztituálatlan analógokhoz képest, azonban szintén inaktívak, ami arra utal, hogy nemcsak a dimer hidroxidokomplexképződés felelős a megfelelő biológiai hatás hiányáért. 89,90 Ugyancsak vizsgálták a RAPTA-komplexek oldatbeli kölcsönhatását oxalát és ciklobután-1,1-dikarboxilát ligandumokkal, illetve meghatározták ezen komplexekben a pta protonálódási állandóit is. A kloridionokat bidentát (O,O)-donor ligandumokra cserélve savas körülmények között stabil komplexek képződését tapasztalták 26,66, továbbá a Cl oxalát csere az Os(II)-szénhidrát származék komplexek stabilitását is növeli. 91 Az utóbbi években Keppler és munkatársai vizsgálták a különböző pironszármazékok kéntartalmú analógjait. A tiopiron vegyületek esetében nem figyeltek meg hidroxidokomplex-képződést, ami az (S,O)-kelát megnövekedett stabilitásával magyarázható. 74 Ugyan az aromás ligandum fémion kötés fiziológiás körülmények között stabil ahhoz, hogy a ligandum ne cserélődjön le más ligandumokra, bizonyos esetekben mégis bekövetkezhet az aromás gyűrű elvesztése. Kimutatták, hogy ha az (XY) kelátképző ligandum erős π-akceptor sajátságú (pl. fenilazopiridin), akkor az aromás és a kelátképző ligandum közötti kompetíciós folyamatban bekövetkezhet a koordinált aromás gyűrű elvesztése. A meggyengült M C kötések kísérleti bizonyítéka, hogy a Ru(II)-azopiridin komplexekben nagyobbak a ruténium-arén kötéstávolságok a Ru(II)-en komplexekhez képest. 61 2.8. A félszendvics Ru(II)komplexek lehetséges kölcsönhatásai a biológiai rendszerekben A Ru(II)komplexek vérplazmában, citoplazmában, sejtmembránban és sejtmagban megvalósuló legvalószínűbb kölcsönhatásait Lay és munkatársai foglalták össze. 92 20

Bíró Linda doktori (PhD) értekezés Míg a DNS-sel való kölcsönhatást részletesen tanulmányozták, a ruténium aminosav kölcsönhatásokra vonatkozóan jóval kevesebb példa található az irodalomban. Sadler és munkatársai megállapították, hogy relatíve gyenge kötés alakul ki a félszendvics ruténium egység és az aminosavak között. 93 Az α- aminosavakat nemcsak előállítani, stabilizálni, hanem aktiválni is lehet a fémorganikus vegyületekkel. 94 A Ru(II)-arén komplexek α-aminosavakkal reagálva (N,O)-kelátos komplexet adnak, de az amidnitrogén deprotonálódásával (N,N)- koordináció is bekövetkezhet. 95 Koordinálódó oldalláncot tartalmazó tridentát aminosavak esetén különböző (N,O,N)-, (N,O,O)- vagy (N,O,S)-kelátos vegyületek képződnek. 94,96 A [(η 6 -benzol)rucl 2 ] 2 dimer és a DL-alanin (Hala) közötti kölcsönhatást részletesen tanulmányozták 1 H és 13 C NMR spektroszkópiával. Megállapították, hogy az [NH 2, COO ] koordinációjú [(η 6 -benzol)ru(ala)cl] komplexben a kloridion vízre való kicserélődése gyorsan végbemegy, emellett diasztereomer párok jelenlétét is kimutatták, ugyanis a félszendvics Ru(II)-, Os(II)- és Ir(III)-vegyületekben a fém kiralitáscentrumként viselkedhet. 97,98,99,100 Meghatározták az ala-komplex kristályszerkezetét is, amely ugyancsak alátámasztotta a diasztereomerek létezését: a kristályrács kétféle vegyületet tartalmazott, ellentétes kiralitású fémionokkal. 101 Különböző Ru(II)- és Os(II)- piridon származékok aminosavakkal való reakciójában a piridon ligandum lehasadását figyelték meg. A vizsgált aminosavak reakciókészségére vonatkozóan a met > his >> cys > gly sorrendet állapították meg. A gly eltérő viselkedésének hátterében a soft donoratomú oldallánc hiánya állhat, míg a hisztidinnel és metioninnal flexibilisebb (N,O,N)- illetve (N,O,S)-kelát, és ezáltal stabilabb komplex képződik, mint ciszteinnel. 96 Severin és munkatársai ún. indikátorcserés kísérletekkel kimutatták, hogy a his- és met-tartalmú peptidek kiugró affinitást mutatnak a Cp*Rh III származékok felé, emellett ez a módszer alkalmas az aminosavak kolorimetriás detektálásra is. 102 Tanulmányozták a [Ru III (edta)ser] 2 komplex képződésének kinetikáját, továbbá UV-Vis spektrofotometriásan vizsgálták a [Ru III (edta)(h 2 O)] szerin proetáz inhibíciós képességét. 103 Sheldrick és Heeb meghatározták a [(η 6 -C 6 H 6 )Ru(L-hisme)Cl]Cl, a [(η 6 -C 6 H 6 )Ru(glyglygly)Cl] és a [(η 6 -C 6 H 6 )Ru(L-pen)] 2 Cl 2 (pen = penicillamin), komplexek kristályszerkezetét. Utóbbiban tridentát koordináció valósul meg; a tiolát S-atomja hídhelyzetben köti össze a ruténium egységeket és négytagú Ru-S-Ru-S gyűrű alakul ki. 104 Vizsgáltak 21