BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1

Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ IVS CÉLRENDSZERÉHEZ... 4 Jövőbeni fejlesztési irányok... 6 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA... 10 2.1. Akcióterület kijelölése... 10 2.2. A B1 jelű akcióterület rövid ismertetése... 14 2.3. Jogosultság igazolása... 15 2.4. Az akcióterületre vonatkozó alapadatok... 16 3. HELYZETELEMZÉS... 17 3.1. Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése... 17 3.2. Megelőző város-rehabilitációs tevékenységek bemutatása... 20 3.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása (demográfiai, gazdasági, munkaerőpiaci, foglalkoztatási, jövedelmi, lakás helyzet)... 21 3.3.1. A közlekedés helyzete... 30 3.3.2. A meglévő közműhálózat értékelése... 32 3.3.3. Közszféra jelenléte... 33 3.3.4. Közbiztonság helyzete... 34 3.4. A tulajdonviszonyok értékelése... 38 3.5. A tulajdonosi, együttműködési szándékok feltérképezése... 40 3.6. Piaci igények, lehetőségek felmérése... 40 4.1. Az akcióterület fejlesztésének célja, részcéljai... 43 4.2. Városépítészeti koncepció... 45 4.3. Fejlesztési programok... 55 4.3.1. A KULTÚRA UTCÁJA (Regionális Operatív Program 2007-2013 közötti városrehabilitációs célú pályázat tartalma)... 55 4.3.2. A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen... 59 4.3.3. A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán... 69 4.4. A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez... 71 4.5. Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról... 73 4.6. Az egyes projektek bemutatása... 74 4.7. Összefoglaló indikátor tábla... 82 4.8. Fejlesztéssel érintett területek nagysága... 84 4.9. A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve... 85 4.10. A tervezett fejlesztések várható hatásai... 88 4.10.1. Társadalmi-gazdasági hatások, közbiztonság... 88 4.10.2. Esélyegyenlőségi hatás... 88 4.10.3. Környezeti hatás... 89 4.11. Kockázatok elemzése... 90 5. MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE... 91 5.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása... 91 5.2. Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szervezetek bevonása93 5.3. Üzemeltetés, működtetés működés rövid leírása... 94 6. PÉNZÜGYI TERV... 95 6.1. Pályázat pénzügyi terve... 95 6.2. Teljes akcióterületi terv pénzügyi terve... 98 6.2.1. Tevékenységek ráfordítása, az akció várható költségeinek meghatározása... 98 2

6.2.2. Menedzsment díj, a fejlesztési akció irányítása... 104 6.2.3. Bevételi terv, a fejlesztéshez szükséges források... 104 6.2.4. Pénzügyi műveletek eredménye, teljes akcióterület pénzügyi terve... 108 7. ELŐKÉSZÍTETTSÉG ÁLLAPOTA... 109 8. RÉSZLETES HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 110 8.1. Helyzetértékelés... 110 8.1.1. Akcióterület elhelyezkedésének vizsgálata... 110 8.1.2. Az akcióterület arculatának vizsgálata... 113 8.1.3. Az akcióterület szerkezete és az ott található üzletek térbeli elhelyezkedése, pozicionálás, üzletmix... 118 8.1.4. Kereskedelmi vonzáskörzet értékelése... 120 8.1.5. Foglalkoztatási szerkezet... 120 8.1.6. Együttműködések vizsgálata... 121 8.1.7. Helyi kereskedők összefogása... 121 8.2. SWOT elemzés... 122 8.3. Stratégia... 124 8.3.1. A Városfejlesztési akció közvetett gazdaságfejlesztés céljai:... 124 8.3.2. Az akcióterület gazdaságfejlesztési hatásai... 125 8.3.3 A akcióterületi fejlesztés gazdaságfejlesztő és multiplikátor hatásai... 126 8.3.4. Az akcióterület gazdaságfejlesztést erősítő tevékenységei (ROP forrásból megvalósuló és magánforrásból megvalósuló fejlesztések) az ütemezése.... 127 8.3.5. Helyi gazdaságfejlesztés partnereivel együttműködési keretek meghatározása.. 128 TERVLAPOK... 130 1. Szabályozási terv részlete... 131 2. Tulajdonviszonyok vizsgálata... 132 3. Városépítészeti koncepció... 133 4. Építési és közterületfejlesztési program... 134 5. Épületbontások... 135 MELLÉKLETEK... 136 KSH adatszolgáltatás 1. számú melléklet:... 137 3

1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ IVS CÉLRENDSZERÉHEZ Az Integrált Városfejlesztési Stratégia Erzsébetváros 2020-ra vonatkozó jövőképét a következő módon határozta meg: Megújuló lakóhelyi és társadalmi környezet, minőségi szolgáltatások A jövőkép a kerület 2013-ig tartó stratégiai tervében megfogalmazottak középtávú célok figyelembe vételével az alábbi tartalommal kerül kibontásra: Gazdasági fejlődés Szolgáltatási központ, köszönhetően a kerülethatárokon túlterjedő vállalkozási és foglakoztatási potenciállal rendelkező kiépült és erős gazdasági szolgáltatási, idegenforgalmi-vendéglátási, ingatlangazdálkodási és kereskedelmi rendszernek; Folyamatosan növekszik a hozzáadott érték a kerület gazdaságában a szolgáltatói innovációk, az új megoldások rendszeres alkalmazásának, valamint a magasabb képzettséget igénylő, helyben előállított szolgáltatások magasabb aránya következtében; Rendszerszerűek a kerületben működő vállalkozások, a kutatási, fejlesztési, innovációs szervezetek, valamint az oktatási-képzési, felsőoktatási intézmények közti együttműködések; A meglévő munkaerő-tartalék kihasználásával, valamint az illegális és féllegális gazdasági tevékenységek legalizálásával kiszolgálásra kerül a megfelelő munkaerő iránti kereslet, ezáltal javulnak a foglalkoztatási, megélhetési lehetőségek, és a szociális helyzet; Kiépül és megerősödik a szociális gazdaság; Szolgáltatói jellegű, az elektronikus alapokon nyugvó ügyintézés kiterjedt lehetőségeivel, feladatait magasabb színvonalon ellátó önkormányzat és közszolgáltatási rendszer támogatja Erzsébetváros gazdasági felértékelődésének folyamatát. Demográfiai változások Fogyásában mérséklődő, majd állandósuló népességszám, szerkezetében megújuló, növekvő státusú helyi lakossággal; Nagyobb arányban állandó jelleggel letelepedő, lakókörnyezetére igényesebb lakóközösségek arányának megemelkedése. 4

Lakóhelyi környezet A színvonalas európai nagyvárossá váló Budapest terjeszkedő belvárosi funkciói magukba foglalják Erzsébetváros jelentős részét. A pesti belváros fejlődése kikényszeríti Erzsébetváros korábban elhibázott városszerkezetének lehetőségek szerinti korrekcióját. A városszerkezeti változások és a beépítési sűrűség fellazítása révén csökken a beépítettség, a lakás- és népsűrűség, nő a kerület élhetősége; Többségében lakófunkciójú, de a nemzetközi, illetve a főváros igazgatási és üzleti célú tevékenységeinek is helyet adó, továbbá építészeti, történelmi látnivalókkal rendelkező, európai színvonalú fejlett infrastruktúrával, épített környezettel és kulturális adottságokkal rendelkező városrész alakul ki; Ennek részeként megújul, betölti funkcióját és elnyeri méltó környezetét a zsidónegyed, amely a fővárosi idegenforgalom új központja lesz; A kiterjedt város-, tömb- és épületrehabilitációs beavatkozások mentén megújul a lakókörnyezet és a népesség, megáll a slumosodás; Érezhetően javul a lakások szerkezete, nő a komfortosság és egyszerűsödnek a tulajdoni viszonyok; A kerület teljes mértékben kiépített, jó minőségű közműhálózattal rendelkezik; A felújítások és a környezettudatosság révén csökken a fajlagos energiafelhasználás; Az egyeztetett fővárosi és kerületi beavatkozások hatására a közúti közlekedési zsúfoltsága enyhül, a tranzitforgalom a kerület peremein marad, elkerüli a belső lakott területeket, ahol a forgalomszervezési változtatások és a közterületi sétálóutcák révén tovább mérséklődik a forgalom és a környezetterhelés; A tömegközlekedési rendszer hatékonyan és magasabb színvonalon működik (pl. 4-es metró), amely alkalmas a kerület és a főváros helyi közlekedésének többféle közlekedési ágazatot összehangoló szervezésére is; Látványosan nő a parkolási lehetőség és a zöldterületek aránya. Életminőség, társadalmi kohézió Erős a helyi lakosság civil aktivitása és kontrollja, erősödik lokálpatriotizmusa és kerülethez való kötődése, és igényesebb lesz környezetére; A köz- és magánjavak folyamatos bővülése jellemzi a kerületet és vállalkozásait, lakosságát; A szociális háló jól működik, a támogatásra szorulók számának csökkenése, lehetővé teszi a támogatások színvonalának emelését, a területi és társadalmi egyenlőtlenségek csökkenek, A kerület üzleti és közszolgáltatási színvonala javul, részben racionalizálások mentén; Sokszínű a kulturális, a közművelődési és a szabadidős programkínálat a kerületben, amelyek megújult helyszíneken és kibővült közösségi terekben zajlanak; A lakosság számára elfogadható a kerület rendezettsége, köztisztasága és közbiztonsága, mérséklődnek a devianciák utcai megnyilvánulásai. A fejlesztési irányok, célok szintén a kerület 2013-ig tartó stratégiai tervében megfogalmazottak figyelembe vételével kerültek meghatározásra. A fejlesztési célokat és tervezett beavatkozási programokat az alábbi ábra foglalja össze. A célok összhangban vannak a jövőképpel, megvalósításuk esetén, az önkormányzat céltudatos operatív fejlesztési tevékenységével a spontán és az ideális fejlődés lehetséges kimenetei közti optimális középúton elérhetővé válik a kerület számára a jövőképe. 5

Jövőkép Alapcél Jövőbeni fejlesztési irányok MEGÚJULÓ LAKÓHELYI ÉS TÁRASADALMI KÖRNYEZET, MINŐSÉI SZOLGÁLTATÁSOK Dinamikus fejlődés, javuló és fenntartható életminőséggel Stratégiai célok A. Gazdasági szolgáltatások fejlesztése B. Lakókörnyezet megújítása C. Életminőség javítása Közvetlen célok A.1. Innovatív szolgáltatói környezet kialakítása A.2. Versenyképesség növelése B.1. Város- és lakóhelyi rehabilitáció B.2. Lakókörnyezeti infrastruktúra fejlesztése C.1. Társadalmi megújítás és az élhetőség javítása C.2. Közszolgáltatások fejlesztése Stratégiai programok A.1.1. Kreatív szolgáltatások és innovációk támogatása A.2.1. Munkaerő-piaci és humánerőforrás fejlesztések B.1.1. Városszerkezeti korrekciók B.2.1. Lakássűrűség csökkentése, komfortosság növelése C.1.1. Fiatal korosztályok letelepítésének támogatása C.2.1. Egészségügyi ellátás fejlesztése A.1.2. Gazdasági szolgáltatások szervezettség-javítása A.2.2. Gazdasági aktivitás növelése, foglalkoztatás elősegítése B.1.2. Kulturális és épített örökség megújítása, funkcióbővítés elősegítése B.2.2. Zártsoros beépítés fellazítása C.1.2. Lakosság megtartását támogató lakáspolitika C.2. 2. Szociális gazdaság fejlesztése A.1.3. Egységes szolgáltatói program kiépítése, hálózatok támogatása A.2.3. Kis- és középvállalkozói szektor erősítése B.1.3. Szociális városrehabilitáció B.2.3. Zöldterület-fejlesztés, sétányok, játszóterek kialakítása C.1.3. Civil kezdeményezések, lokálpatriotizmus ösztönzése C.2. 3. Halmozottan hátrányos helyzetűek esélynövelése A.1.4. Szolgáltató e- önkormányzat A.2.4. Együttműködések növelése B.1.4. Identitást őrző épületek, tömbök megújítása B.2.4. Belső kerületi utak rekonstrukciója C.1.4. Környezettudatosság fokozása C.2.4. Oktatási-képzési rendszer fejlesztése A1.5. Egységes kommunikáció és marketing kialakítása A.2.5. Turizmus fogadási feltételeinek javítása B.1.5. Közintézmények és közterületek megújítása B.2.5. Parkolási lehetőségek javítása C.1.5. Közbiztonság fejlesztése C.2. 5. Multikulturalizmus erősítése B.1.6. Társasházak felújítása B.2.6. Köztisztaság javítása C.2.6. Szabadidős közösségi terek kialakítása 6 6

A tervezett programok közül azok kerültek színezett háttérrel megjelölésre, amelyek relevánsak az integrált városfejlesztési stratégia szempontjából. Ezek alapvetően nem pontszerű beruházások, hanem fejlesztésük egy nagyobb kerületrészt, több utcát, vagy az életminőséget meghatározó lakókörnyezetet, zöldterületeket, városi közlekedést érintik. A kijelölt stratégiai programok közül javasolt kiválasztani a fejlesztési akcióterületeket. A kerület fejlődése szempontjából az 1990-es évek a rendszerváltozás után kissé megroppant gazdasági bázis újbóli megerősödését hozta. A kedvező földrajzi és fővároson belüli fekvésnek, a lakosság kiemelkedő képzettségi szintjének, a gazdasági szolgáltatási hagyományoknak, a rendelkezésre álló üzleteknek és irodáknak, a gazdaság fejlődését ösztönző tevékenységeknek eredményeként új vállalkozások telepedtek meg a kerületben, jelentős számú munkahelyet teremtve. Az 1990-es évek gazdasági megerősödése után a 2000- es években meghatározók voltak a kerület életében a környezetet, lakókörnyezetet érintő fejlesztések. A környezeti infrastruktúra és a szolgáltatások korszerűsödtek, a lakásállomány egy része felújításra került, a foghíjak beépültek. A gazdasági és a közösségi szolgáltatások fejlesztése során már nem a munkahelyek számának növelése az elsődleges cél, hanem a magasabb jövedelmet nyújtó, szakképzettebb munkaerőt igénylő munkahelyek kialakításának és megtartásának ösztönzése. Ennek érdekében a kerületnek erősítenie kell turisztikai kínálatát és fogadási feltételeit, illetve javítani kell a kereskedelmi és egyéb személyi szolgáltatások minőségét, a szabadidő értékes eltöltését segítő feltételeket. Ehhez kapcsolódóan a törekedni kell a lakosság helyi identitásának, lokális elkötelezettségének javítására, amelynek meg kell erősíteni a kulturális, közművelődési, sportolási és egyéb szórakozási célú funkciókat. A fejlesztéseket mindezeken túl csak a fenntartható városfejlődés logikája mentén szabad megvalósítani, amibe bele tartoznak a különböző típusú rehabilitációk, a beépített területek eltérő hasznosításának ösztönzései, a védett lakókörnyezet megóvása, a belső kerületrészek tehermentesítése, az autósforgalom racionalizálása és az energiatakarékosságot ösztönző beruházások megvalósítása. A tervezett akcióterületek fenti logika alapján kerültek kijelölésre. A kerület egyes meghatározó területein vélhetően gazdaságfejlesztési támogatások felhasználásával lehet fejleszteni (pl. kereskedelmi célú ingatlanfejlesztések), míg máshol a megújítás turisztikai forrásokból fog megvalósulni. Ezért az akcióterületek kijelölésekor, szem előtt tartva a városrehabilitációs célú rendelkezésre álló források koncentrált, érdemi hatást elérő felhasználását, elsődlegesen Belső-Erzsébetváros központi elhelyezkedésű, elhanyagolt, a műemléki környezethez nem méltó ingatlanjainak, területeinek megújítását, új funkciójának kialakítását kell ösztönözni. Párhuzamosan Külső-Erzsébetváros északkeleti peremterületének szociális rehabilitációjával. Középső-Erzsébetvárosban a vegyes funkciók és területhasználat megtartása és megerősítése a fő cél, amely különböző elemein keresztül szintén csatlakozik mindegyik tematikus célhoz. A stratégiai célrendszer és a városrészek kapcsolatát, 2-3 éves célkitűzéseit az alábbi táblázat szemlélteti. Az egyetlen jelölést sem kapó sorok horizontális, illetve területileg semleges célokat jelentenek. 7

C. Népességmegtartás, életminőség javítása C.2. Közszolgáltatások fejlesztése C.1. Társadalmi megújítás és az élhetőség javítása B. Lakókörnyezet megújítása B.2. Lakóhelyi infrastruktúra fejlesztése B.1. Városi és lakóhelyi rehabilitáció A. Gazdasági szolgáltatások fejlesztése A.2. Versenykép esség növelése A.1. Innovatív szolgáltatói környezet kialakítása A.1.1. Kreatív szolgáltatások és innovációk támogatása A.1.2. Gazdasági szolgáltatások szervezettség-javítása A.1.3. Egységes szolgáltatói program kiépítése, hálózatok támogatása A.1.4. Szolgáltató e-önkormányzat A1.5. Egységes kommunikáció és marketing kialakítása A.2.1. Munkaerő-piaci és humánerőforrás fejlesztések A.2.2. Gazdasági aktivitás növelése, foglalkoztatás elősegítése A.2.3. Kis- és középvállalkozói szektor erősítése A.2.4. Együttműködések növelése A.2.5. Turizmus fogadási feltételeinek javítása B.1.1. Városszerkezeti korrekciók Belső-Erzsébetváros Középső-Erzsébetváros Külső-Erzsébetváros X B.1.2. Kulturális és épített örökség megújítása, funkcióbővítés elősegítése X X B.1.3. Szociális városrehabilitáció X B.1.4. Identitást őrző épületek, tömbök megújítása X X B.1.5. Közintézmények és közterületek megújítása B.1.6. Társasházak felújítása B.2.1. Lakássűrűség csökkentése, komfortosság növelése B.2.2. Zártsoros beépítés fellazítása X X B.2.3. Zöldterület-fejlesztés, sétányok, játszóterek kialakítása X X B.2.4. Belső kerületi utak rekonstrukciója B.2.5. Parkolási lehetőségek javítása B.2.6. Köztisztaság javítása C.1.1. Fiatal korosztályok letelepítésének támogatása X X C.1.2. Lakosság megtartását támogató lakáspolitika X X C.1.3. Civil kezdeményezések, lokálpatriotizmus ösztönzése C.1.4. Környezettudatosság fokozása C.1.5. Közbiztonság fejlesztése C.2.1. Egészségügyi ellátás fejlesztése C.2. 2. Szociális gazdaság fejlesztése C.2. 3. Halmozottan hátrányos helyzetűek esélynövelése C.2.4. Oktatási-képzési rendszer fejlesztése C.2. 5. Multikulturalizmus erősítése C.2.6. Szabadidős közösségi terek kialakítása X X X 8

A prioritásként megvalósításra kijelölt B1 jelű akcióterület és benne a Kultúra utcája pályázati projekt a Belső-Erzsébetvárosban helyezkedik el. Az akcióterületen tervezett fejlesztések elsősorban az alábbi területeken illeszkednek a városrészre meghatározott célrendszerhez: B.1.1. Városszerkezeti korrekciók B.1.2. Kulturális és épített örökség megújítása, funkcióbővítés elősegítése B.1.4. Identitást őrző épületek, tömbök megújítása C.2.5. Multikulturalizmus erősítése 9

2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA 2.1. Akcióterület kijelölése Az integrált Városfejlesztési Stratégiában a kerület középtávon 4 akcióterületet jelölt ki, amelyen fejlesztéseit meg kívánja valósítani. Valamennyi akcióterület közös jellemzője, hogy ott a közelmúltban olyan beruházások valósultak meg, illetve vannak előkészítés alatt, amelyek húzóerőt jelenthetnek a környezetük fejlesztésére. A 4 akcióterületi fejlesztés megvalósítása időben is ütemezett, az alábbiak szerint: B1 jelű akcióterület Az akcióterület határai: Holló utca Király utca Kisdiófa utca Nagydiófa utca Wesselényi utca Síp utca A Belső-Erzsébetvárosban, az I. ütemben megvalósítandó fejlesztések területe. Kijelölését indokolja, hogy szervesen kapcsolódik a jelenleg folyamatban lévő elsősorban vállalkozói alapon megvalósuló beruházásokhoz (Madách-sétány, Gozsdu-udvar, stb.). Az önkormányzati akció határozott célja, hogy az elsősorban piaci igényeket kielégítő magánberuházásokat (lakásépítés, irodaépítés) összekapcsolja a terület kulturális felértékelésével, összhangban a régi pesti zsidónegyed felélesztésének koncepciójával. Ennek részeként kívánja megvalósítani az Önkormányzat a Kultúra utcáját a Kazinczy utca egy szakaszán. 10

B2 jelű akcióterület Az akcióterület határai: Király utca Akácfa utca Dob utca Klauzál tér Kisdiófa utca A Belső-Erzsébetvárosban, a II. ütemben megvalósítandó fejlesztések területe. A fejlesztés középpontjában a Klauzál tér tervezett átépítése áll. Itt egy térszint alatti garázs építését tervezi az Önkormányzat (PPP-konstrukcióban), felette szabadtéri piac lesz kialakítható, kapcsolódva a vásárcsarnokhoz. A tér teljes területén megszűnne az átmenő gépkocsiforgalom, maga a tér is teljesen megújulna. A környező lakótömbök felértékelődnek, ez indokolja, hogy bevonásra kerüljenek az akcióterületbe. 11

K1 jelű akcióterület Az akcióterület határai: Hernád utca Garay utca Garay tér Sajó utca Dózsa György út Thököly út A Külső-Erzsébetvárosban, az I. ütemben megvalósítandó fejlesztések területe. Az akcióterület súlypontjában nemrég épült meg a Garay téri Bevásárlóközpont és Appartmanház, amely az épített környezet új minőségét valósította meg a területen. A Thököly út tervezett felújítása is a környező tömbök felértékelődésének irányába hat. Ezen pozitív folyamatokat kívánja kihasználni az akcióterületen tervezett fejlesztés. 12

K2 jelű akcióterület Az akcióterület határai: Thököly út Dózsa György út Verseny utca Murányi utca A Külső-Erzsébetvárosban, a II. ütemben megvalósítandó fejlesztések területe. Az akcióterületen az Önkormányzat sportcentrum kiépítését tervezi, a tervezésre és a kivitelezésre a közbeszerzési eljárást már meg is indította. A terület felértékelődésére külső tényezők is hatással vannak, mint a Thököly út Főváros által tervezett felújítása, valamint a Népstadion környékén folyó építkezések. Mindezek pozitív, értéknövelő hatásának kiaknázására alapoz az akcióterületi fejlesztés. Szándéka szerint az Önkormányzat az egyes városrészeket (Belső, Középső, Külső- Erzsébetváros) párhuzamosan és arányosan kívánja fejleszteni. Ennek ellenére természetesen felállítható egy prioritási sorrend, amelyet a tervezett fejlesztések sürgőssége, az egész kerület de akár még egész Budapest szempontjából értelmezhető hatása, és persze az előkészítettség mértéke határoz meg. Mindezen tényezők együttes mérlegelésének eredményeként a Kerület 1. számú prioritása a B1 jelű akcióterületen funkcióbővítő rehabilitáció megvalósítása. Ez a fejlesztés összhangban van a régi pesti zsidónegyed felélesztésének fővárosi koncepciójával, valamint az Európa Belvárosa című a VI-VII. és VIII. kerületek összefogásával megvalósítandó hosszútávú fejlesztési elképzeléssel. 13

2.2. A B1 jelű akcióterület rövid ismertetése Az akcióterület határai: Király utca Kisdiófa utca Klauzál tér Nagydiófa utca Wesselényi utca Síp utca Dob utca Holló utca. Az akcióterület 4 tömböt foglal magába, az 5., 6., 14. és 15. jelű tömböket. Az akcióterületre vonatkozóan a Műhely Zrt. készített szabályozási tervet. A szabályozási terv szerint a rehabilitációs átépítés után a terület vegyes vagyis tipikus városközponti jellege megmarad, ahol lakóépületek, irodaházak, állami és egyéb intézmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmények vegyesen alkotják a városszövetet. Az új épületberuházások túlnyomó részét magánvállalkozások valósítják meg, a köz- és a magánszféra együttműködésének elve alapján. Az önkormányzatot terhelik az akcióterületen megvalósítandó beruházások körül az alábbiak: az új beépítés megvalósulásához szükséges, önkormányzati tulajdonú épületek (épületrészek) bontása, az önkormányzati tulajdonban maradó épületek felújítása, a magántulajdonú épületek felújításához önkormányzati támogatás nyújtása, a komfortosítás, lakásösszevonás, bontás, vagy funkcióváltás miatt megszűnő önkormányzati bérlakások pótlása, a közterületek rehabilitációja, a közművek felújítása, korszerűsítése. Az önkormányzati fejlesztések koncentrálódásának egyik kiemelt helye a Kultúra utcájának megvalósítása, az alábbi projekt tartalommal: Dob u. 29. Műemlékileg védett önkormányzati épület homlokzat felújítása, Környezettudatos magatartásra nevelő központ Dob u. 29. Új üzlethelyiségek kialakítása pályázaton kívül, későbbi ütem Kazinczy u. 34. Műemlék épület homlokzat felújítása, Zsidó Negyed I-pont Kazinczy 34. kávézó és shop Kazinczy u. 29. Zsinagóga felújítása Kazinczy u. 23-27. ELTE épületének felújítása Kazinczy 21. Elektrotechnikai Múzeum épületének felújítása Kazinczy u. felújítása (Dob u.- Wesselényi u. közötti szakasz) Városfejlesztő társaság létrehozása Promóció, Városmarketing, A beavatkozások helyi elfogadtatását, megfelelő végrehajtását és sikerét szolgáló tevékenységek Projektmenedzsment A végleges tartalom kialakításához figyelembe vettük a gazdasági funkció további erősítésére irányuló javaslatokat, A csökkentett támogatási összegből adódó fejlesztési források adta lehetőségeket Az önkormányzati ingatlanok működtetésére, üzemeltetésére kiírt pályázatok eddigi eredményeit, Valamint a jelenleg lakás funkciójú ingatlanrészek funkcióváltásából adódó kockázatok elemzését. 14

2.3. Jogosultság igazolása Erzsébetváros, 1873 óta Budapest VII. kerületeként, a főváros integráns részét képezi. A 2007-ben mintegy 62 ezer fős lakónépességű kerület Pesten, a Duna bal partján fekszik, a főváros legkisebb kerületként, mindössze 2,09 km 2 -en. Budapest más kerületei határolják délnyugatról (V.), északnyugatról (VI.), délkeletről (VIII.) és északkeletről egyaránt (XIV.), a Károly körút, a Király utca Városligeti Fasor, a Rákóczi út Thököly út Verseny u. és a Dózsa György út által kijelölhető útvonalak mentén. A várostestet határoló fővárosi utak egyben a horizontális területi növekedés valós fizikai határaiként is megjelennek, ugyanakkor a vertikális növekedés is korlátozott a beépítési magasság és a fővárosi átlagot tízszeresen meghaladó óriási népsűrűség által. Fentiekből adódóan elméletileg egy központi elhelyezkedésű, kiváló külső elérhetőséggel rendelkező városrészről van szó. Ugyanakkor árnyalja a valós képet, hogy megközelítése Budapest gyakorlati elérhetőségi problémái, a fővárosi belső utak zsúfoltsága, valamint a dunai hidak jelentette szűk keresztmetszetek miatt egyes napszakaszokban nehézkes. A belső mozgásokat a csomópontok egysíkú összeköttetései hátráltatják. A közlekedésből származó környezeti terhelés igen magas fokú. Budapest VII. kerületének településhálózaton belüli szerepe kettős. Egyrészt önálló szerepköröket nem tölt be e szemszögből, ugyanis funkciói megegyeznek Budapest országos településhálózaton belüli helyzetével (nemzetközi, országos fővárosi, regionális, megyei, kistérségi és agglomerációs központ), amelyet alapvetően a fővárosi integrált városfejlesztési stratégia (Podmaniczky Program), valamint Budapest városfejlesztési koncepciója mutat be. Másrészt szerepei Budapesten belüli pozícióként is értelmezhetők. Eszerint Erzsébetváros olyan belső fővárosi kerület, amely Budapest egyik központi területének és legértékesebb városrészének számít. Erzsébetváros mint minden fővárosi kerület funkcióhiányos, ugyanakkor kiemelt lakó- és szolgáltatási, magas szintű kereskedelmi, idegenforgalmi, vendéglátási és kulturális szerepekkel rendelkezik Budapesten belül. Utóbbi területen nemzetközi vonzerővel bír a zsidó kulturális negyed világörökséghez kapcsolódó műemléki környezete révén. Előzőek mérhetők a vállalkozások és a foglalkoztatottak ágazatonkénti aránya szerint is, ugyanakkor a nappali népesség éjszakai népességet jelentős mértékben meghaladó száma szerint a kerület foglalkoztatási szerepei önmagában is jelentékenyek. Budapest kerületet érintő jelenlegi főbb fejlesztési koncepciói és elképzelései támogatják e szerepkörök megerősítést (Budapest Szíve Program, 4-es metró építése, Gyűrű Szövetség, stb.). A népességszám, a munkahelyek, a munkanélküliek, illetve a gazdasági szervezetek számának hosszabb távú változása alapján Erzsébetváros a mérsékelt dinamikájú városok (kerületek) közé sorolható. Erzsébetváros jelenlegi helyzetét ugyanakkor örökségként egy hosszú és összetett történeti társadalmi-gazdasági fejlődési folyamat eredménye határozza meg. Ebben a folytonos forráshiány miatt kialakult kényszerhelyzetekben hozott fejlesztési döntések jelentős szerepet kapnak, melynek eredményeként a kerület jelenlegi társadalmi-gazdasági állapota elmarad a lehetőségektől. Főbb meghatározói a különböző történelmi okok miatt létrejött kedvezőtlen városszerkezet, a kis alapterület melletti túlzott mértékű beépítés, illetve ebből fakadó magas laksűrűség és kevés zöldfelület. Ezek hatásai a többi budapesti kerülethez viszonyítva ma is igen hátrányosan érintik az itt élőket. 15

2.4. Az akcióterületre vonatkozó alapadatok Király u. - Kisdiófa u. - Mutató megnevezése Nagydiófa u. - Wesselényi u. - Síp u. - Dob u. - Holló u. Lakónépesség száma 2 088 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 15,8 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 63,7 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 20,6 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 20,9 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 19,8 Lakásállomány (db) 969 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 22,0 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 40,7 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az 12,6 aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 56,6 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 39,5 Állandó népesség száma 2 036 Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében 20,9 Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében 19,8 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 27,3 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül 56,4 Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) 10,9 Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ 4,5 munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt 8,3 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 21,8 Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 35,9 Forrás: a KSH adatszolgáltatása 16

3. HELYZETELEMZÉS 3.1. Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Az akcióterület 4 tömbje közül az 5., a 14. és a 15. jelű gyakorlatilag kialakult, illetve beépítésük egy-két foghíjbeépítéssel rövid időn belül befejeződik. A 6. számú tömbben ugyanakkor még számos feladat vár megoldásra. Az akcióterületre vonatkozóan a Műhely Rt. készítette a szabályozási tervet. A beépítésre a Városépítészeti koncepcióban tettünk javaslatot. 5. sz. tömb A szabályozási terv szerint a tömb középvonalában gyalogos sétány alakul ki (a Madách sétány utolsó megvalósítható elemeként). A sétány és a Király utca közötti beépítés mára már kialakultnak tekinthető, mert a sétányt szegélyező lakóház megépült. A sétány és a Dob utca közötti területen még várható új építés, a 34168, 34169, 34170, 34171 hrsz. (Kazinczy u. 40-46.) vegyes tulajdonban lévő, bontandó épület (Táncművészeti Főiskola). helyére új épület építhető oly módon, hogy a tömbbelsőben összefüggő zöldterület alakulhasson ki. 17

6. sz. tömb A szabályozási terv egy szerény méretű központi teret alakít ki a tömbbelsőben, valójában a tömb belseje felé néző épületek kertjeként. A Kazinczy utca és a Kisdiófa utca közötti, valamint a Király utca és a Dob utca között gyalogos átjárást biztosít, ez utóbbi folytatódik a 15. tömbön keresztül a Wesselényi utcáig. A tömbben található foghíjtelkek új beépítése törekszik a belső udvarok kialakítására. Több városépítészetileg zavaró épület átépítésére, bontására tesz javaslatot a terv, általában nagymértékű beépítéssel. A Kazinczy u. 57. Király u. 23. önkormányzati tulajdonban lévő, beépítetlen ingatlan, melyen nemrég játszóteret alakítottak ki. A szabályozási terv lehetővé teszi a játszótér egy részének beépítését, a szomszédos Király u. 25. sz. épület tűzfalának letakarása érdekében. A nemrég kialakított játszótér megtartásának, illetve a tömb nagyobb belső zöldfelületeinek kialakítása érdekében új beépítési javaslatot tettünk a Városépítészeti koncepcióban. 18

14. sz. tömb A tömb beépítése nagyrészt kialakult. Új épület már csak a Dob utca 23-27. számú ingatlanon épülhet. (Az építkezés 2008-ban már meg is kezdődött.) A szabályozási terv a tömbbelsőben jelentős méretű építési helyet jelöl ki. 15. sz. tömb A tömb beépítése nagyrészt kialakult, elsősorban a 70-es, 80-as években megvalósított tömbrehabilitációs programnak köszönhetően. Ennek során felújításra kerültek a Klauzál tér-nagydiófa utca menti épületek és nagy, összefüggő zöldfelület alakult ki a tömbbelsőben. A tömb beépítésének befejezéseként a Dob utca 37-41. számú foghíjtelek épülhet be, valamint a Dob u. 35. számú épület hatalmas tűzfalát takaró épület (tervezett óvoda) valósulhat meg. A tömbben a szabályozási terv térszín alatti parkolót is előirányoz. 19

3.2. Megelőző város-rehabilitációs tevékenységek bemutatása 2006. márciusában a MŰ-Hely Rt. elkészítette a Károly körút Király utca Erzsébet körút Rákóczi utca által határolt területre vonatkozó városrehabilitációs akcióterület kijelölésének alátámasztására készített Városrehabilitációs Előtanulmányát a Rehabilitációs Akcióterület kijelöléséhez. A tanulmány vizsgálja a terület adottságait, városszerkezeti pozícióját, jellemző funkcióit, történeti, városfejlődési jellemzőit, szociológiai adottságait. Bemutatja a terület lakáshelyzetét, épített örökségeit, közművek, zöldterületek, közlekedési rendszer adottságait. Városfejlesztési javaslatot fogalmaz meg, melyben többek között alapvető célként tűzi ki az épített környezet felújítását, terület arculatának, identitásának megőrzését, gyalogos út és térhálózat kialakítását, a terület forgalomcsillapítását. További feladatként jelöli meg az új beépítési elemek meghatározását, a területre vonatkozó KSZT-k egyes szabályozási elemeinek pontosítását. A tanulmányban lakóépület-felújítási, lakáskivásárlási, ingatlanértékesítési, épületbontási, közműfejlesztési, forgalomszervezési program került kidolgozásra. 2006. októberben a MŰ-Hely Zrt. elkészítette a Belső-Erzsébetváros Király utca Kisdiófa utca Klauzál tér Nagydiófa utca Wesselényi utca Síp utca Dob utca Holló utca által határolt terület városregenerációs tervének előkészítő tanulmányát (COURBIT). A tanulmány vizsgálja a terület adottságait, az érvényes szabályozási terveket, városszerkezeti pozícióját, jellemző funkcióit, történeti, városfejlődési jellemzőit. Bemutatja a terület lakáshelyzetét, épített örökségeit, közművek, zöldterületek, közlekedési rendszer adottságait. Városregenerációs javaslatot fogalmaz meg, megállapítja, hogy a Király utca karaktere már kialakult, fejlődése megállíthatatlanul beindult. A forgalomcsillapításban a Dob utcának kiemelt szerepet ad. A Kazinczy utcát vonalvezetése miatt korlátozott forgalom lebonyolításra találja alkalmasnak, megemlítve hogy az utca mentén több kulturális, oktatási intézmény is található. 2008. márciusra a Városfejlesztés Zrt elkészítette a Király utca Akácfa utca Dob utca Klauzál tér Nagydiófa utca Wesselényi utca Síp utca Dob utca Holló utca által határolt terület akciótervét Az akcióterv városépítészeti koncepciója a Műhely Zrt által készített szabályozási terv és helyszíni szemle alapján alakult ki. Az érintett tömböket telkenként veszi sorra, elemezve az ingatlan tulajdonviszonyát, az épület állagát, beépíthetőségét. Az Operatív városépítészeti koncepcióban a területek megszerzésével kapcsolatos feladatok, terület-előkészítési feladatok, épület felújítási munkák, közterület és közműfejlesztési programok kidolgozása készült el. Az akciótervhez pénzügyi koncepció, a fejlesztéseket megvalósító szervezet létrehozására, annak formájára javaslat is készült. 20

3.3. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása (demográfiai, gazdasági, munkaerőpiaci, foglalkoztatási, jövedelmi, lakás helyzet) Budapest VII. kerületében a funkcióbővítő akcióterület Belső-Erzsébetváros városrészben helyezkedik el. A határa a következő: Király utca Kisdiófa utca Nagydiófa utca Wesselényi utca Síp utca Dob utca Holló utca. A funkcióbővítő akcióterület kerületen belüli elhelyezkedését az 1. térkép szemlélteti. 1. térkép A funkcióbővítő akcióterület elhelyezkedése a kerületben Az akcióterület a számba vehető társadalmi és gazdasági funkciók megléte alapján a kerület és egyben a főváros meghatározó centrumterületei közé tartozik, amely koncentrálja a központi funkciókat és a társadalmi-gazdasági ellátási szerepeket. Ezek kibővítése és megújítása a város kiemelt célja és elsődleges feladata az értékmegőrző komplex városrehabilitációs beavatkozások révén is, annál is inkább, mert egyrészt az akcióterület puffer-zónaként az Andrássy út világörökségi területéhez, másrészt a zsidónegyed központi részéhez, az ún. Pesti Zsidó Háromszöghöz tartozik. Az akcióterületen meghatározóan van jelen a gazdaság a szolgáltatási telephelyek (irodaházak), a kereskedelem, az idegenforgalom, a vendéglátás és az üzleti-gazdasági háttérszolgáltatások, továbbá az irányítási és közösségi intézmények, szervezetek révén. Ilyenek közvetlenül is kapcsolódnak az akcióterülethez, akár a határoló utcák túlsó oldalán (pl. szállodák, irodaházak, sportpályák, játszóterek). Az ipar és a mezőgazdaság ugyanakkor nincs jelen (az egész kerületben sincs), akárcsak a foglalkoztatás és az adózás szempontjából legjelentősebb vállalkozások székhelyei sem itt vannak, hanem az irodafunkciókkal jobban ellátott körutak menti, illetve a Belvároshoz, valamint a Keletipályaudvarhoz közel eső zónákban. 21

Az akcióterület vonatkozásában az 1. táblázat tartalmazza a közösségi-társadalmi és a gazdasági súlyponti szerepek megítélését szolgáló adatokat. 1. táblázat A funkcióbővítő akcióterület egyes intézményei Gazdasági, üzleti épületek Irodaház Wesselényi u. Közösségi, közszolgáltatási intézmények Bölcsőde Dob u. Síp u. Wesselényi u. Kazinczy u. belső tömb Zsinagóga Kazinczy u. Múzeum Kazinczy u. Táncművészeti Főiskola Kazinczy u. Dob u. sarka Tanárképző Főiskola Kazinczy u. Játszótér Kazinczy u. Király u. sarka Az erzsébetvárosi funkcióbővítő akcióterületen mintegy 2040-en élnek állandó jelleggel, amely Belső-Erzsébetváros lakosságának 11,9%-a. Az állandó lakosok mellett mintegy 50-60 fő ideiglenes jelleggel lakik itt (a hivatalos statisztikai adatok szerint, amelynél a valós szám vélhetően jóval nagyobb), amely fokozott tranzitnépességre és -szerepekre utal kerületi szinten is, részben az erzsébetvárosi és a környező kerületekben lévő munkahelyek és oktatási intézmények vonzása, részben a családtagként, vagy rokonként egy háztartásban itt élők magasabb aránya következtében. A lakónépességen belül a fiatalkorú gyermekek aránya (15,8%) meghaladja Belső- Erzsébetváros és a kerület értékét egyaránt, amely kedvezőbb reprodukciót jelez, ugyanakkor részben a magasabb gyermekszámmal és -vállalási kedvvel jellemezhető szegényebb rétegek beáramlásából származik, akik között jelentős számban találhatók meg a roma kisebbséghez tartozók. Ezzel együtt az időskorúak aránya meghaladja a 20%-ot (20,6%), amely fővárosi és kerületi szinten alacsony értéknek számít, ugyanakkor országos, vagy más városokkal való összevetésben már magas. Előzőek miatt viszonylag szűk az aktív korú rétegek jelenléte (63,7%), amely ugyanakkor mégis meghaladja némileg a fővároson belüli vonatkozó területi arányokat (1. ábra). Az életkori eltartottság magas fokú, az aktivitás alacsony mértékű, így a legtöbb társadalmi-gazdasági (pl. munkavállalási, jövedelmi) szempontból kedvezőtlenebbek az akcióterület demográfiai adottságai, mint a Kerületben, vagy a Belső-Erzsébetvárosban jellemzők, amelyhez kerületi szinten átlagot meghaladó mértékű szociális problémák társulnak. 22

1. ábra A funkcióbővítő akcióterület lakónépességének korszerkezete területi összevetésben, 2001 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Funkcióbővítő akcióterület 15,8 63,7 20,6 Belső-Erzsébetváros 12,2 61,5 26,3 Budapest VII. kerület 12,0 63,4 24,6 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A funkcióbővítő akcióterület népességstruktúrájának más elemei is kedvezőtlen társadalmigazdasági helyzetről tanúskodnak. A végzettség szerinti összetétel alapján például az itt élő aktív korúak több mint 20%-a rendelkezik csak legfeljebb általános iskolai végzettséggel, vagy azzal sem (20,9%), amely meghaladja ugyan a kerületi és kerületrészi értékeket (2. ábra), de országos összevetésben mindenképpen egy igen kedvező értéknek számít. Ezzel szemben a felsőfokú végzettségű 25 évesnél idősebbek aránya (19,8%) jelentősebben alulmúlja az összehasonlításba bevont mindkét vonatkozó kerületi adatot (ugyanakkor országos, vagy más városokkal való összevetésben ez is egy igen kedvező értéket jelent), különösen is a kerületrészi értéket (csaknem 3 százalékponttal), amely egyben azt is jelzi, hogy a magasabban kvalifikált lakók Belső-Erzsébetváros más részeit preferálják lakóhelyként. Az előző korszerkezeti és a fenti végzettséget jelző indikátorok értékei az akcióterületi helyi társadalom kettősségére, illetve kettős irányba történő átalakulási folyamatára utalnak. Részben a fiatalabb, képzetlenebb, alacsonyabb státusúak, közte a jelentősebb mértékben roma származásúak beköltözésére, részben az idősebb, magasabban kvalifikált, közepes és jobb státusú rezidens csoportok jelenlétére. Az előző csoportok terjeszkedése zömében az utóbbi helyi lakossági csoportok rovására történik, azaz halálozásával, illetve kiköltözésével párhuzamosan zajlik a kedvezőtlen irányú népességcserélődés folyamata. Az adatok és vázolt folyamatok a lakossági csoportok munkaerőpiacon történő érvényesülése szempontjából, továbbá szociális értelemben is fokozódó feszültségekre utalnak. 23

2. ábra A funkcióbővítő akcióterület lakónépességének átlagos végzettségi viszonyai területi összehasonlításban (%), 2001 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 23 22,5 22 21 20,5 20,8 20,9 20 19 19,0 19,8 18 17 Budapest VII. kerület Belső-Erzsébetváros Funkcióbővítő akcióterület A foglalkoztatás kerületen belüli összevetésben mérsékelt arányából (56,6%) az derül ki (3. ábra), hogy több oldalról is korlátozottak a funkcióbővítő akcióterületen élők munkavállalási lehetőségei. Egyrészt a végzettség és képzettség, másrészt az inaktivitás, illetve az alacsonyabb presztízsű foglalkoztatási csoportok álláshelyeinek mérsékelt belvárosi száma, stb. következtében. Az adottságokra épülő helyzetet azonban nagymértékben javítja az ingázás városon belüli kedvező lehetősége (BKV), amely megteremti a lehetőségét a minden lakossági csoport számára megfelelő munkahely könnyű és gyors elérésének. A viszonylag alacsony foglalkoztatottság ugyanakkor részben megélhetési nehézségekre utal a munkából származó jövedelmek kisebb arányú területi megjelenése következtében, részben feltételezi a megélhetéshez szükséges jövedelmek megszerzése egyéb módjainak jelenlétét és alkalmazását is (alkalmi munka, szürke- és fekete gazdaság). 24

3. ábra A funkcióbővítő akcióterület aktív korúakhoz viszonyított foglalkoztatottjainak aránya területi összehasonlításban (%), 2001 Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 57,4 57,3 57,2 57,0 56,8 56,6 56,6 56,6 56,4 56,2 Budapest VII. kerület Belső-Erzsébetváros Funkcióbővítő akcióterület A funkcióbővítő akcióterület háztartásainak csaknem 40%-ában nincs foglalkoztatott (39,5%), amely nagyságrendjében a vonatkozó kerületi és kerületrészi értékek alatt marad (4. ábra). Ez a háztartásokban élő családok egy részének megélhetési nehézségein túl fokozott szociális alapú támogatottságra is vall, amely ugyanakkor arányaiban alatta marad a kerület és a kerületrész hasonló problémáinak. Belső-Erzsébetvárosban a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya mintegy 6 százalékponttal magasabb (45,4%), mint az akcióterületen, amely szintén azt jelzi, hogy vannak a városrésznek az akcióterületnél jóval kedvezőtlenebb helyzetben lévő területi lakossági csoportjai is, amelyeknek rosszabbak a munkavállalással kapcsolatos társadalmi strukturális adottságai (pl. magasabb fokú elöregedés és inaktivitás, alacsonyabb végzettségi szint, kedvezőtlenebb szociális helyzet). 25

4. ábra A funkcióbővítő akcióterület foglalkoztatott nélküli háztartásainak aránya területi összevetésben (%), 2001 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 46 45 44 43 42 41 40 39 38 37 36 43,9 45,4 39,5 Budapest VII. kerület Belső-Erzsébetváros Funkcióbővítő akcióterület Rendszeres munkajövedelemmel a funkcióbővítő akcióterület aktív korú lakóinak mintegy 41%-a nem rendelkezik (40,7%), amely kisebb mértékben meghaladja a városi és városrészi hasonló adatokat (5. ábra), a foglalkoztatott nélküli háztartások alacsonyabb aránya ellenére is (4. ábra). Mindez nem a foglalkoztatással összefüggő megélhetést biztosító rendszeres jövedelmek magasabb arányának köszönhető (különböző inaktivitási formákhoz köthető jövedelmek, pl. anyasági támogatások, szociális támogatások, különböző nyugdíjak és nyugdíjszerű járadékok, stb.). Ez ugyancsak egyes akcióterületi családok megélhetésének nehézségeire, valamint a szociális támogatások jelentősebb mértékére vall, ugyanakkor a nem rendszeres, illetve a nem látható jövedelemszerzés különböző formáinak elterjedtségére is utal. 5. ábra A funkcióbővítő akcióterület aktív korúakhoz viszonyított rendszeres jövedelemmel nem rendelkezőinek aránya területi összevetésben (%), 2001 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 41,0 40,8 40,6 40,4 40,2 40,0 39,8 39,6 39,4 39,2 39,0 38,8 40,7 39,8 39,5 Budapest VII. kerület Belső-Erzsébetváros Funkcióbővítő akcióterület 26

A rendszeres jövedelmek hiánya mellé az alacsony végzettségeket is beemelő szegregációs mutató meghaladja a 12%-ot az akcióterületen (12,6%), amely felülmúlja az összehasonlításba vont kerületi adatokat (6. ábra), ugyanakkor országos, vagy más városokkal való összevetésben egyáltalán nem kiemelkedő, amely főként a magas átlagos fővárosi, illetve kerületi végzettségi szintnek köszönhető. Ez, az előző mutatókból következő folyamatokkal egyetemben, ugyanakkor felhívja a figyelmet a funkcióbővítő városrehabilitációs lépések szükségességére is, mivel az új és megújított funkciók (kereskedelmi, idegenforgalmi, kulturális, rekreációs jellegű, stb.), illetve a felújított közösségi és lakóterületek vonzása révén vélhetően megindul a kerületi, belvárosi társadalom megújulási folyamata is. 6. ábra A szegregációs mutató értéke a városban, a Városközpontban és a funkcióbővítő akcióterületen (%), 2001 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Funkcióbővítő akcióterület 12,6 Belső- Erzsébetváros 10,9 Budapest VII. kerület 11,9 10,0 10,5 11,0 11,5 12,0 12,5 13,0 Az akcióterület egyéb megjelenített mutatói közül a munkaerőpiaci jellegűek az előző társadalmi és gazdasági elemzésekhez kapcsolódnak, míg egyesek a későbbiekben következő lakóterületi vizsgálatokhoz kötődnek (7. ábra). A gazdaságilag nem aktívak magas aránya (56,4%) például az eltartott gyermek- és időskorúakon túl az inaktív keresők közül a munkaerőpiactól társadalmilag nem indokolható módon távol maradók magasabb területi jelenlétére is vall (passzív munkanélküliek, alkalmi munkából élők, nem látható jövedelmekből élők), a korábbiakban jelzett társadalmilag indokoltan kimaradók mellett. Erre utal a kizárólag állami, vagy helyi támogatásból élők nem kiemelkedő aránya is (8,3%), amely szintén az alkalmi munkákból, illetve a láthatatlan jövedelmekből élők magasabb arányát feltételezi. Viszonylag magas volt a népszámlálás idején a regisztrált munkanélküliek aránya (10,9%), akik között csak mérsékelt módon volt jelen a tartós munkanélküliség (4,5%), amely szintén az előzőekkel függ össze (társadalmilag indokolható és nem indokolható inaktivitás). Ugyanakkor a munkával rendelkező aktív korúak több mint negyede is alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokba sorolható munkahelyen dolgozik (27,3%), amelyek kerületi jelenléte mérséklet (7. ábra). 27

7. ábra Egyéb demográfiai, munkaerőpiaci és lakásmutatók a funkcióbővítő akcióterület vonatkozásában (%), 2001 Funkcióbővítő akcióterület, Erzsébetváros Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 35,9 Komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akik jövedelemforrása kizárólag állami vagy helyi támogatás Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napig) 4,5 8,3 21,8 Munkanélküliségi ráta 10,9 Gazdaságilag nem aktív népesség aránya 56,4 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 27,3 0 10 20 30 40 50 60 A funkcióbővítő akcióterület lakóhelyi körülményeinek megítélésére a lakásviszonyokat jelző mutatók nyújtanak részben lehetőséget. A laksűrűség szerint például 216 fő jut 100 lakásra, amely rendkívül alacsony országos összevetésben, ugyanakkor kerületi összevetésben magas értéknek számít, mintegy 35 fő/100 lakással meghaladja a jellemző területi átlagokat (8. ábra). Az indikátor jelzi, hogy kedvezőtlenek az akcióterületen lévő lakótömbök lakásszerkezeti, akárcsak a benne élő lakosság népesedési adottságai, továbbá a mutató elmúlt évekbeli jelentős süllyedése összefügg a megemelkedett számú kiköltözésekkel, a főváros-környéki lakóhelyi szuburbanizációs folyamatokkal is. 8. ábra A funkcióbővítő akcióterület laksűrűsége területi összevetésben (fő/100 lakás), 2001 Laksűrűség 220 215,5 210 200 190 180 183,8 179,8 170 160 Budapest VII. kerület Belső-Erzsébetváros Funkcióbővítő akcióterület 28

Az akcióterület mintegy 970 lakásából az alacsony komfortfokozatúak (félkomfortos, komfort nélküli és szükséglakások) aránya magas (22%), amely másfélszeresen meghaladja a kerületi, illetve a Belső-erzsébetvárosi értékeket egyaránt (9. ábra). A lakásállományon belül a lakott lakások vonatkozásában ez gyakorlatilag hasonló értéket mutat (21,8%), amely jelzi, hogy zömében olyan lakások állnak üresen, amelyek komfortszintje nem tér el jelentősebben az akcióterületi átlagtól (7. ábra). Ugyanakkor a lakott lakások lakásszerkezetében az egyszobás lakások aránya meghaladja az egyharmad részt (35,9%), amely sajátos történelmi örökségként (cselédlakások) a szűkös területi lehetőségek meghatározta magas szintterületi, magas házas tömbös beépítés következménye (7. ábra). Az adatok a kedvezőtlen lakáskörülmények mellett egyértelműen utalnak az akcióterületen belüli lakóterület presztízsének alacsonyabb fokára is, amely a funkcióbővítő és közterületi komplex rehabilitáció mellett a lakóhelyi és a tömbrehabilitáció szükségességére is ráirányítja a figyelmet az egész zóna vonatkozásában. 9. ábra A funkcióbővítő akcióterület alacsony komfortfokozatú lakásainak arány területi összevetésben (%), 2001 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 25 22,0 20 15 15,7 13,9 10 5 0 Budapest VII. kerület Belső-Erzsébetváros Funkcióbővítő akcióterület Környezet állapota Örökségvédelmi szempontból az akcióterület Budapest, sőt az egész ország kiemelten fontos területe, az Andrássy út világörökségi területének háttér-zónája, a régi pesti zsidónegyed egykori területe. Az akcióterületen található, műemléki védettség alatt álló épületek: 5. jelű tömbben Király u. 19. (34181 hrsz.) Király u. 21. (34164 hrsz.) Holló u. 15. (34180 hrsz.) 6. jelű tömbben Király u. 25. (34140 hrsz.) Király u. 27. (34139 hrsz.) Király u. 29. (34138 hrsz.) 29