Pilis Nagyközség Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Tartalomjegyzék. Bevezetés...2. o.

1 Pilis Nagyközség Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Tartalomjegyzék Bevezetés...2. o. I. Pilis Nagyközség szociális helyzetképe...2-5.o. II. Pilis Nagyközség szociális feladat ellátási kötelezettségének ismertetıje...5.o. II.1.A szociális területen megjelenı kötelezı feladatok...5-7.o. II.2. Szociális intézményeink rövid ismertetıje...7-8.o. II.3. Lakosságszám alakulása, korösszetétel...8-9.o. III. A szociális szolgáltatásaink értékelése...9.o. III.1. A szolgáltatások iránti igények...9-12.o. III.2. Személyes gondoskodást nyújtó ellátási kötelezettségeink teljesítése...13-14.o. III.3. Egyes ellátotti csoportok...14-15.o. IV. Mőködtetés, finanszírozás...15-16.o. V. Fejlesztési feladatok...16-17.o. V.1. Ütemterv a szolgáltatások biztosításáról...18.o. V.2. Együttmőködés...18-19.o.

2 Bevezetés A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. Törvény 92.. (3) bekezdése szerint A legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fıvárosban élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít, amennyiben legalább két ellátási forma megszervezésérıl gondoskodik. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció célja: Az évek során a települési önkormányzatok szociális feladatellátása bıvülı tendenciát mutat. A Koncepció célja: Pilis Nagyközségre váró ellátási kötelezettség bemutatása, a teljesítését szolgáló intézményrendszer fejlesztési irányainak kijelölése, a hatékony mőködést biztosító ma még hiányos- személyi, tárgyi feltételek létrehozása. I. Pilis Nagyközség szociális helyzetképe Pilis Nagyközség Budapesttıl délkeletre, a Budapest-Cegléd-Szolnok- Debrecen irányú 4-es számú fıközlekedési út mellett elhelyezkedı település. A vasútvonal a község déli részét szeli át. Területe: 47,33 km2, lakosságának száma 2004. augusztusában 11.432 fı. Az 1990-es évektıl sokan települtek be az ország különbözı részeibıl, fıleg a Nyírségbıl és a Fıvárosból. A beköltözések nagy számának oka Budapest közelsége, ezáltal a jobb munkaerıpiac reménye, valamint az önkormányzati tulajdonú telkek elfogadható áron való értékesítése és a zártkertek alacsony ára.. A lakónépesség, gazdasági aktivitás szerinti megoszlása 2001 év statisztikai adatai alapján: ( KSH statisztikai adatai 2001- bıl) Aktív keresık 3689 fı 34% Inaktív keresık ( gyesen lévık, tanulók) 3371 fı 32 % Eltartott 3092 fı 29 % Munkanélküli 196 fı 2 % Egyéb ( nem regisztrált munkanélküli) 341 fı 3 % Összesen 10689 fı 100 % A foglalkoztatottak megoszlása 2001 évben Regisztrált munkanélküli 196 fı Helyben foglalkoztatott aktív keresı 1046 fı Pilisrıl eljáró napi ingázó aktív dolgozó 2643 fı Pilisre bejáró napi ingázó aktív dolgozó 227 fı Pilisrıl eljáró dolgozók és tanulók, össz.: 3214 fı Pilisre bejáró dolgozók és tanulók, össz.: 288 fı Regisztrált munkanélküliek száma 2001 évben Nemek szerinti megoszlás Férfi Nı Összesen Végzettség szerinti megoszlás 101 fı 95 fı 196 fı

Nem végezte el a 8 általánost 8 fı 8 általános 71 fı Szakmunkásképzı 62 fı Szakiskola 12 fı Speciális szakiskola 0 fı Szakközépiskola 22 fı Technikum 7 fı Gimnázium 11 fı Fıiskola 0 fı Egyetem 3 fı Életkor szerinti megoszlás 17-20 év között 9 fı 21-25 év között 23 fı 26-35 év között 50 fı 36-45 év között 38 fı 46-50 év között 31 fı 51-55 év között 29 fı 60 év felett 0 fı 3 A regisztrált munkanélküliek száma évrıl- évre csökkenést mutat. A Pest Megyei Munkaügyi Központ a munkanélkülieket szakmailag átképzi, így nagyobb a lehetıség az elhelyezkedésre. Munkára kiközvetítéssel sok embert mozgósít. Pilis Nagyközség Polgármesteri Hivatala helyi szervezéssel közhasznú munkát biztosít, átlagosan havi 15 fı számára. A nem regisztrált munkanélküliek számát felbecsülni nem tudjuk A Budapestrıl kiköltözı emberek általában nagycsaládosok, ingatlan vásárlásakor a külterületizártkerti ingatlanokat veszik meg az alacsony ár miatt. Ennek következtében a község jelentıs nagyságú külterületi része gyakorlatilag teljesen benépesült. Ezekrıl a helyekrıl a településközpont megközelítése fıleg az esıs évszakokban, valamint télen- nagyon problémás. A községben az utóbbi másfél évtizedben valósult meg szinte teljes egészében a közmőellátás. Mindez az önkormányzatot jelentıs anyagi nehézségek elé állította és állítja ma is. A kötelezı feladatok teljesítésén kívül, az önkormányzatnak önként vállalt feladatai is vannak, fıként a szociális- és egészségügyi ágazat körében. Egészségügyi alapellátás: Egészségügyi szakellátás: 4 fı háziorvos és asszisztenseik, Fül- orr-gégészet heti 2 órában 2 fı gyermekorvos és 3 fı védını, Szemészet heti 2 órában 2 fı fogorvos és asszisztenseik Vérmintavételi labor napi 6 órában végzik feladatukat a településen. Sebészet heti 3 órában ( 1 fı házi orvos nyugdíj mellett, Reumatológia heti 2 órában területi ellátási kötelezettség Nıgyógyászat és nélkül dolgozik) terhestanácsadás heti 3 órában Oktatási helyzet Pilis Nagyközség Önkormányzatának oktatási- nevelési intézményei: Általános és Zeneiskola ( Pilis Kossuth Lajos u. 30., Kossuth Lajos u. 28., Dózsa György u. 37. és Dózsa György u. 2.) Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola Pilis Széchenyi u. 28.

Óvodai Intézmény ( Pilis Rákóczi út 42., Kávai út 19., Attila u. 8.) 4 Az Önkormányzat az általános iskolai oktatás mellett nem kötelezı feladatként Zeneiskolát, sajátos nevelési igényő tanulók részére külön tagozatot, valamint Szakiskolát tart fenn. Általános és Zeneiskolában 790 fı általános iskolai tanuló és 103 fı zeneiskolás részére folyik az oktatás. A sajátos nevelési igényő tanulók oktatását végzı tagozaton 32 gyermek tanul. Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskolában 248 fı általános iskolai tanulót és 133 fı szakiskolást oktatnak. Az óvodások a 3 tagóvodából álló Óvodai Intézményben részesülnek koruknak megfelelı nevelésben. A 14 gyermekcsoportban évente több, mint 400 óvodás gyermek nevelkedik. Az óvodai Intézmény ezen magas gyermeklétszámmal szociális funkciót is ellát. Sok gyermek itt kapja meg a napi háromszori étkezést. A közoktatási intézmények egyre romló mőszaki állapotát az Önkormányzat hosszú éveken keresztül átmeneti, ideiglenes megoldásokkal tudta javítani. Az iskolákban a tanulók létszámának növekedése nem áll arányban a meglevı tantermek számával. Az épületállagok és az egyre növekvı gyermeklétszám miatt az Önkormányzat új iskolát kíván építeni. A gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint probléma oka : kezelt problémák száma: anyagi ( megélhetési, lakhatással összefüggı stb.): 240 gyermeknevelési 264 gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség 74 magatartászavar, teljesítményzavar 74 családi konfliktus ( szülık egymás közti,m szülı-gyermek) 115 szülı, vagy a család életvitele 188 szülıi elhanyagolás 62 családon belüli bántalmazás ( fizikai, szexuális) 50 fogyatékosság, retardáció 55 szenvedélybetegségek 43 A Cigány Kisebbségi Önkormányzat felmérése alapján a roma származású lakosok helyzete. Pilis Nagyközség lakosságának 20 %-a roma származású. Az újonnan ideérkezı roma családok fıként a szılıkben, dőlıkben laknak, a régi pilisiek a Sándor, József és Nagy Lajos utcában. Az elmúlt 5 évben megnıtt a beköltözı roma családok száma. A külterületi zártkerti ingatlanokat részesítik elınyben az alacsony áruk miatt. Sajnos a téli és esıs idıszakokban az útviszonyok miatt a gyerekek nehezen tudják megközelíteni a közoktatási intézményeket. A családok többségében a fı megélhetési forrás a GYED, GYES, rendszeres gyermekvédelmi támogatás. Elvétve elıfordul alkalmi munka. Származásuknál fogva nagy problémát jelent az iskolázottság hiánya. Társadalmi elıítéletek miatt a a munkahelyeken sem alkalmazzák İket. Sajnos e körbıl kerül ki a munkanélküliek nagy hányada. Kevés a regisztrált munkanélküliek száma. Sokan semmilyen ellátásra nem jogosultak, mivel nem rendelkeznek megfelelı, vagy egyáltalán semmilyen munkaviszonnyal. Az iskolázottság hiánya miatt a Munkaügyi Központ által szervezett és lebonyolított szakmai továbbképzésen sem vehetnek részt.

5 Egyre többen laknak megfelelı lakáskörülmények között. Azonban ezen a területen még mutatkoznak hiányosságok. Szociális helyzetüknél fogva sokkal kevesebben vesznek részt az oktatásban. Ennek fı okai: a ruházkodás hiányossága, étkezés ( alultápláltság), valamint az iskola és a lakóhely közötti távolság. Nagyon sok család nem tudja kifizetni az áramszolgáltatás díját. Hosszabb- rövidebb idıre áram nélkül maradnak, mely a tanulás rovására is megy. OTP tartozás, vagy akár a téli tüzelı biztosítása is nagy gondokat jelent. A roma származású családok 2%-a komoly gondot fordít gyermekinek fejlıdésére. A Kisebbségi Önkormányzat a jó tanulmányi eredménnyel rendelkezı fiatalokat tanulmányi ösztöndíjra terjeszti fel a Magyarországi Cigányokért Közalapítványhoz. E tanulók száma évrıl- évre nı. 2004/2005 tanévben 53 fıt jelentett. Általános iskolai tanuló: 25 fı Középiskolai tanuló: 24 fı Fıiskolai, egyetemi tanuló: 4 fı II. Pilis Nagyközség szociális feladat ellátási kötelezettségének ismertetıje Az elızı fejezetben ismertetett statisztikai adatok nem teljes körőek. Elsısorban azon adatok kerültek bemutatásra, amelyek valamilyen formában hatással vannak a szociális ellátások alanyainak számára/arányára, életminıségükre, szociális helyzetükre. Ezen adatok ismeretében könnyebb értékelnünk településünk szociális ellátottságának színvonalát, könnyebb meghatároznunk ellátási kötelezettségünket, illetve jövıbeni feladatainkat. II. 1. A szociális területen megjelenı kötelezı feladatok A Szociális törvény célja, hogy az alkotmányos alapjogként definiált szociális biztonság megteremtése és megırzése érdekében meghatározza az állam, az önkormányzatok által biztosított szociális ellátások formáit, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, ezek érvényesítésének garanciáit. A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A szociális ellátás megvalósulhat: pénzbeni ellátás formájában, természetben nyújtott ellátásként, személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatás biztosításaként. A feladatok ellátásának címzettjei többnyire a települési önkormányzatok, a feladatok differenciált meghatározásának alapja a település lakosságszáma. A nagyobb lélekszámú települések több ellátási forma mőködtetésére kötelesek. Fentiek értelmében a következıkben Pilis nagyközség kötelezı szociális feladatait sorolom fel. Az Önkormányzat a jogosultat az alábbi pénzbeli és természetbeni szociális ellátásban részesítheti idıskorúak járadéka rendszeres szociális segély aktív korúak rendszeres szociális segélye ápolási díj

6 átmeneti segély ( közgyógyellátási igazolvány, lakásfenntartási támogatás, élelmiszerutalvány, tüzelıutalvány, gyógyszertámogatás, temetési hozzájárulás) Az Önkormányzat az adósságkezelési szolgáltatás bevezetésével kapcsolatban, az igényekre és a költségkihatásra vonatkozóan felmérési kötelezettséget jelölt meg a Polgármesteri Hivatal számára. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások A személyes gondoskodás magában foglalja az alap-, valamint a szakosított ellátási formákat. Az alapellátások megszervezésével az önkormányzat segítséget nyújt a rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásához, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból, vagy más okból származó problémák megoldásához. 1993 évi III. törvény szerinti szociális alapszolgáltatások, amelyeket az Önkormányzatnak biztosítania szükséges: a.) szociális információs szolgáltatás ( 2005. augusztus 1- tıl biztosított) b.) étkeztetés ( mőködik) c.) házi segítségnyújtás ( mőködik) d.) családsegítés ( korlátozottan mőködik) e.) jelzırendszeres házi segítségnyújtás ( mőködik) f.) közösségi ellátások ( pszichiátriai, vagy szenvedélybetegek ellátása) g.) támogató szolgáltatás ( fogyatékkal élı személyek segítése, feltételezhetıen 2005. február 28 tıl mőködik) h.) nappali ellátás ( hajléktalan személyek, illetve otthon élı, 18 éven felüli és önmaguk ellátására részben képes szociális és mentális támogatásra szoruló személyek, illetve otthon élı, 18 éven felüli pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, illetve harmadik életévüket betöltött felügyeletre szoruló fogyatékos, autista személyek részére napközbeni tartózkodási lehetıség biztosítása) Ezen alapellátások megszervezésének határideje a szociális információs szolgáltatás ( 2005.07.31- ig), a jelzırendszeres házi segítségnyújtás ( folyamatosan, de legkésıbb 2007.12.31-ig), közösségi ellátások ( folyamatosan, de legkésıbb 2007. 12.31-ig), támogató szolgáltatás(folyamatosan, de legkésıbb 2007.12.31-ig) és a nappali ellátás ( folyamatosan, de legkésıbb 2007.12.31-ig) esetében nem járt le. Szakosított ellátások megszervezésével azon személyekrıl kell gondoskodni, akikrıl egészségi állapotuk, szociális helyzetük miatt az alapellátás keretében már nem lehet. Pilis nagyközségnek lakosságszámából adódóan- szakosított ellátásként az idısek átmeneti elhelyezését kell biztosítania. Ezt ápolást, gondozást nyújtó intézmény mőködtetésével teheti meg, ahol az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes idıs személyek napi legalább háromszori étkeztetésérıl, szükség szerinti ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról és külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról ( továbbiakban teljes körő ellátás) kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. Az 1997. évi XXI. törvény ( a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról) alapján ellátandó kötelezı alap és szakosított ellátások. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a.) gyermekjóléti szolgálat ( jelenleg csak ez mőködik) b.) gyermekek napközbeni ellátása ( bölcsöde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet)

7 c.) gyermekek átmeneti gondozása ( megszervezhetı helyettes szülınél, gyermekek átmeneti otthonában, vagy családok átmeneti otthonában). Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdésének, jólétének, a családban történı nevelkedésének elısegítéséhez, a veszélyeztetettség megelızéséhez és a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családból történı kiemelésének megelızéséhez. A gyermekvédelmi törvény szerint Pilis Nagyközségnek szakellátási kötelezettsége nincsen. II.2. Szociális intézményeink rövid ismertetıje Idısek Klubja (INO) ( Pilis Kossuth Lajos u. 59.) Az Idısek Klubja 1975. januárjában kezdte meg mőködését, 20 férıhelyes részben önállóan gazdálkodó intézményként. Az INO élén- amíg nem került a Családsegítı Központhoz önálló szakfeladatként- középfokú, egészségügyi végzettséggel rendelkezı vezetı állt. Mióta integrálták, a Családsegítı Központ Vezetıje az intézményvezetı. A napi feladatokat 2 fı gondozó végzi. Létszám szerint az intézményhez tartozik 2 fı házi szociális gondozó. A kettı belsı gondozónı feladata a klubtagok foglalkoztatása, napi háromszori étkezés biztosítása, higiénés szükségletek biztosításában besegítés. A kettı külsıs házi gondozónı igény szerint ellátja a gondozottak részére a bevásárlást, gyógyszer íratást és kiváltást, takarítást, mosogatást, ebédhordást. télen begyújtást. Gyermekjóléti Szolgálat ( Pilis Kossuth Lajos u. 49.) Jogszabályi kötelezettségnek eleget téve, Pilisen 1998.05.01-én alakult meg a Gyermekjóléti Szolgálat. A kezdeti idıkben kizárólag gyermekjóléti szolgáltatás alapfeladatot látott el, majd alapító okiratának 1999-es módosítását követıen Családsegítı Központ és Gyermekjóléti Szolgálattá alakult át. Ekkor lett hozzá integrálva az addig külön mőködı Idısek Klubja és a házi szociális szakfeladatok. Alapító Okirata 2004 év végén bıvült a logopédiai, pszichológiai és fejlesztı pedagógiai szolgáltatás nyújtásával, illetve a jelzırendszeres házi segítségnyújtással. Integrált intézményként az alábbi létszámmal rendelkezik: Intézményvezetı 1 fı Családsegítı és Gyermekjóléti Szakmai Csoport 4 fı Gondozási Szakmai Csoport 5 fı Összesen: 10 fı A Gondozási Szakmai Csoportnál egy alkalmazott gyesre ment és egy fı tanul, illetve egy személy rövidebb ideig betegállományban volt. Jelenleg valamennyi álláshely betöltött és a munkavállalók dolgoznak A Családsegítı és Gyermekjóléti Szakmai Csoportnál 2004 december hónapban egy családgondozó más munkahelyre távozott, december 31- vel az intézményvezetı lemondott vezetıi megbízatásáról. Ezt követıen pedig közalkalmazotti jogviszonyát is megszüntette. Február 1- tıl újabb családgondozó vált meg az intézménytıl. Mindhárom közalkalmazott áthelyezéssel került új munkahelyre. Ez azt jelenti, hogy nem volt felmondási idı, már másnap az új munkáltató foglalkoztatta İket. Az elıbb említettek nagyon nehéz helyzetbe hozták magának az intézménynek

8 a mőködését. A Képviselı- testület pályázatot írt ki az intézményvezetıi álláshelyre, melyet 2005. május 1-én lehet betölteni. Az ideig az intézmény egy családgondozóját bízta meg a vezetıi feladatok ellátásával. A Családsegítı Központ és Gyermekjóléti Szolgálat ezen létszámcsökkenés ellenére is 2005. február 1-tıl beindította a jelzırendszeres házi segítségnyújtást. A gyermekjóléti szolgálat tevékenysége is újra normalizálódik, új munkavállalókat sikerült az üres álláshelyekre felvenni. II.3. Lakosságszám alakulása, korösszetétel Lakónépesség alakulása 1900-2003 év között Év 1900 1910 1920 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2003 Fı 4610 5762 6185 7384 7597 8847 9137 9540 9060 10609 11095 12000 10000 8000 6000 4000 Pilis lakossága 2000 0 1900 1910 1920 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2003 Népesség alakulása 1970-2001 között Idıszak 1970-1979 1980-1989 1990-2001 Természetes 403-480 1549 szaporodás Élve születés 1165 900 3449 Halálozás 762 1380 1900 Vándorlási különbözet 322-157 2083 Fenti adatokból kitőnik, a lakosságszám 1970 és 2001 év között jelentısen nıtt. Népesség korcsoportok szerint: Év Összes fı 0 4 5 9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 1990 9060 583 579 593 773 851 608 725 780 654 665 542 443 417 319 106 211 132 79 2001 10609 573 616 639 537 699 944 856 772 901 927 570 520 521 530 475 310 102 87 Megfigyelhetı, hogy a lakosság összetétele 2001-re a 20-tól a 49 éves korig dinamikusan növekszik, mely annak tudható be, hogy a demográfiai hullám az 1980-as éveket követıen fokozatosan csökken, egyre kevesebb a születések száma. 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-

9 A lakosság korcsoportonkénti megoszlása. Korcsop. Idısz. 1990 2001 Száma( fı) Aránya(%) Száma (fı) Aránya (%) 0-14 év 1755 19,37 1909 17,99 15-60 év 6041 66,68 7109 67,01 60 év feletti 1264 13,95 1591 15,00 Lakón. összesen 9060 100,00 10609 100,00 III. A szociális szolgáltatásaink értékelése A szociális ellátás formáit az adott személy egyéni élethelyzete, körülményei ( családi körülményei, anyagi lehetıségei, munkaerıpiacon elfoglalt helye, szociális státusa, egészségi állapota, lakhatási feltételei stb.) szükségletei, valamint az önkormányzat által nyújtott lehetıségek együtt határozzák meg. A megfelelı ellátás biztosításában nagy a felelıssége az önkormányzatnak. Felismerni, hogy a rászorult személy ténylegesen azt az ellátást kapja, amelyre körülményei alapján szüksége van. Az alulgondozás esetén az egyén nem részesül a számára valóban szükséges ellátásban. Ilyen esetben az önkormányzat rendelkezésére álló szociális pénztömeg szétfolyik és valójában az egyes támogatott személyek problémája nem oldódik meg. A pénzbeli segélyezésnél jelentkezhet ez. A túlgondozás indokolatlan és feltehetıen költségesebb ellátást biztosít az egyén számára, nem a szükségletek szerint, hanem más mutató szerint történik az elosztás. Ezzel a szociális kiadásokra biztosított forrást szükségtelenül, aránytalanul ( szükségesség és arányosság elve) használja fel. Ez akkor történhet meg, ha egy új ellátás bevezetésénél nincsen kellı körüktekintéssel felmérve az igény, vagyis tulajdonképpen nincs is szükség az ellátásra. A szociális szolgáltatások fejlesztése terén fentiekre figyelmet kell fordítani. III.1. A szolgáltatások iránti igények A.) Pénzben és természetben nyújtott ellátások ( 2004 évi statisztika) 1. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 420 családból 935 gyermek havi 5100 Ft összegben 2. Beiskolázási támogatás 337 családból 615 gyermek június hóban 5100Ft 3. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesült 61 fı 364.000 Ft összegben ( természetbeni élelmiszer) 4. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban 113 fı 764.000 Ft összegben ( pénzbeli segély) 5. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban 69 fı 656.000 Ft összegben ( természetbeni tüzelı) 6. Szemétszállítás díjának elengedése 100 %- ban 10 fı 96.600 Ft összegben 7. Szemétszállítás elengedése 50 %- ban 16 fı 77.280 Ft összegben 8. Lakásfenntartási támogatás 6 hónapon keresztül 14 fı havi 4000 Ft

10 9. Szociális étkezı 36 fı 626.800 Ft 10. Rendszeres szociális segély 4 fı 661.120 Ft 11. Idıskorúak szociális járadéka 6 fı 1.564.840 Ft 12. Egyszeri gyógyszer támogatás 29 fı 224.300 Ft 13. Méltányossági közgyógyigazolvány 109 fı 1.723.125 Ft 14. Temetési segély 26 segély 254.000 Ft 15. Polgármesteri átmeneti segély 130 segély 890.271 Ft 16. Átmeneti segély 68 segély 451.000 Ft 17. Átmeneti segély tüzelıre 61 segély 488.000 Ft 18. Átmeneti élelmiszer támogatás 51 segély 262.000 Ft B.) Személyes gondoskodást nyújtó ellátások A statisztikai adatok az intézmények nyilvántartásaiból származnak. Idısek Klubja létszáma ( megjegyzendı, mióta mőködik, soha nem sikerült a férıhelyet maximálisan betöltetni, még megközelítıleg sem.) Az INO 20 férıhelyes intézmény. Sajnos már évtizedek óta nem sikerül a létszámot feltölteni. Noha kötelezı feladata az Önkormányzatnak, a kihasználatlanság miatt a Képviselı- testületek többször is foglalkoztak átszervezésével, megszüntetésével. Tartósan 13 tag van, ebbıl három kórházi kezelt éppen, egy fı több hete nem jelentkezett. A többiek délelıtt tartózkodnak bent és az ebéd elfogyasztását követıen hazamennek, vagy csak az ebédért mennek be. Kettı- három személy marad egész délutánra. Házigondozás A megkapott adatok szerint 2004 évben 29-en részesültek gondozásban. Közülük nem mindenki egész évben, a gondozási idıszak változó volt. Jelenleg 15 gondozott van, ebbıl három személy igényli a napi szintő gondozást, a többiekhez hetente egyszer kell kijárni. A törvény szerint 1 házi gondozó 4-5 fı gondozottat gondozhat napi szinten. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás 2005. január 31-én indult új szolgáltatása az Önkormányzatnak, mely 2005 évben 40 személy részére biztosítja ezt az ellátást. A Szociális- és Egészségügyi Bizottság 53 fı igényét jelezte a Családsegítı Központ vezetıje felé. Ez a létszám a tényleges megvalósítás idejére lecsökkent 32 fıre, a hiányzó 8 személyt az Idısek Klubja Szakmai Vezetıjének hely és rászorultak ismerete alapján jött össze. Az eltelt idı alatt tényleges házi gondozói feladatot jelentı segélyhívás egy alkalommal volt. Néhány (5-6) nem szándékos téves jelzés és csekély jelentıségő hívás történt.. Ezen ellátást a

mőködésével kapcsolatos adatok hiányában értékelni még nem lehet. Gyermekjóléti szolgálat 11 2004 évben 138 család 302 gyermeke volt gondozásban. Ez a gyermeklétszám több, mint kétszerese a törvényben jelzett 45 gyermek/ 1 fı családgondozó elıírásnál. Tényleges gyerekszám 302 Törvény által elıírt gyerekszám / 3 családgondozó 135 0 50 100 150 200 250 300 350 Gondozott családok számának növekedése 2003 22% 2004 1-4 hó!!! 14% 1998 elıtt 3% 1998 16% 1999 9% 2002 14% 2001 8% 2000 14%

12 Gyermekek gondozása Alapellátott Védelembe vett Nevelıszülıhöz Családba fog. Intézetbe Ideiglenes elh. Gyámság Esetkezelésrıl szóló információk (Egy esetnél több is elıfordul!): Információ: 247 Ügyintézés: 145 Családlát. Véd.vétel Gond.vétel Egyéb Jogi tan. információ Segítı beszélgetés: 195 Tanácsadás: 77 Átirányítás: 13 Pszichológus Ügyintézés Pszichológiai tev.: 152 Egyéb: 56 Gondozásba vétel: 18 Védelembe vétel: 1 Átirányítás Tanácsadás Segítı besz Családlátogatás: 98 Jogi tanácsadás 30 III.2. Személyes gondoskodást nyújtó ellátási kötelezettségeink teljesítése A.) INO és házi gondozás A Családsegítı Központ és Gyermekjóléti Szolgálathoz integrált szakfeladatok. Az INO-ban kettı

13 gondozónı van foglalkoztatva, a házi gondozás szakfeladaton egy fıállású házi gondozó és egy ebédhordó. A másik házi gondozó gyesen van. B.)Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Az önkormányzat 2005 évben 40 fı részére biztosítja térítésmentesen ezen szolgáltatást. 2004. december 22-én szerzıdést kötött a Body Guard Hungary Kft- val a jelzırendszerhez szükséges távfelügyeleti készülékeke és tartozékaik bérlésére. A bérbeadó ( Kft) vállalja, hogy az általa üzemeltetett diszpécser központba beérkezı segélyhívásokat a bérbe vevı ( Önkormányzat) által megadott telefonszámokra a segélykérést követıen haladéktalanul továbbítja. A rendszerhez szükséges 24 órás házi segítségnyújtás ügyeletét a Családsegítı Központhoz integrált szakfeladatként látja el. A készülékekrıl érkezı jelzéseket a Body Guard Hungary Kft diszpécser központja fogadja. A jelzés tartalmától függıen a diszpécser munkaidıben értesíti a szociális szolgáltatást nyújtó Idısek Klubját, munkaidın kívül, illetve munkaszüneti napokon az elıre elkészített ügyeleti rend szerinti házi gondozót. A házi gondozó a lehetı legrövidebb idın belül intézkedik az ellátott lakásán a szükséges ápolási, gondozási feladatok elvégzésérıl. Egészségügyi ellátást igénylı jelzés esetén az ellátást a házi orvosok, illetve az orvosi ügyelet látja el. A szakfeladat mőködéséhez szükséges személyi feltételek: Az Önkormányzat ezt a szakfeladatot a Családsegítı Központhoz csoportosította. Az Idısek Klubjában és a házi gondozásban foglalkoztatott 2 fı gondozónı és 2 fı házi gondozó látja el, elızı munkakörük megtartása mellett. A Képviselı- testület a meglévı létszámhoz még 1 fı álláshelyet biztosított. Fı állású munkaviszony esetén nem oldható meg törvényesen a 24 órás készenlét- mert nem biztosított. a törvényes pihenıidı- ezért megbízásos szerzıdéssel további minimum 2 személyt kell e feladatra bevonni. Tárgyi feltételek: Az Idısek Klubjában: 1 db készenléti táska, házi gondozóként mobil telefon és közlekedési eszköz. A Body Guard Hungary Kft-nél: adó- vevı készülék, diszpécser központ C.) 2005 február 28- tól kezdi meg mőködését Pilis Nagyközség területén a SALUS Alapítvány helyi munkacsoportja, mely a támogató szolgáltatás ( kötelezı önkormányzati feladat lesz) szociális ellátást teljesíti. Az Önkormányzattól egy iroda helyiség használatát kérik. A Szociális törvény szerint Pilis Nagyközség Önkormányzatának meg kell oldania a közösségi szolgáltatás, a nappali ellátás és az idısek átmeneti elhelyezése szociális feladatokat. D.) A Gyermekvédelmi törvény szerint Pilisen csak a gyermekjóléti szolgálat mőködik. Nem megoldott a gyermekek napközbeni ellátása és a gyermekek átmeneti gondozása. A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységét igénybe vevı családok és gyermekek számának növekedése- a feltételrendszer hiányossága miatt- az alábbi nehézségeket okozza a családgondozás folyamatában: - tőzoltásszerő ügyintézések, - a probléma tüneti kezelése, a valódi okok feltárása és megoldása nélkül, - prevenció hiánya, - utógondozás lehetetlensége, - segítı beszélgetés ( a szociális munka legfontosabb esetkezelése) alkalmazhatatlansága idıhiány miatt, - a gyors ügyintézések miatt a bizalmi kapcsolat lassan épül ki, amely pedig a hatékony

14 családgondozás elengedhetetlen része, - a családsegítı Szolgálat önkéntesség elve alapján mőködik, különös tekintettel a speciális igényekre, ellátandó feladatokra. Mivel a Gyermekjóléti Szolgáltatás igénybevétele gyakran kötelezı a törvény alapján, így az önkéntesen mőködı Családsegítı Szolgálat tevékenysége háttérbe szorul. - Terepmunka elégtelensége. Személygépkocsi hiánya miatt, a külterületek megközelítése nehézkes és gyakran életveszélyes ( kóbor kutyák támadása). A családok több, mint a fele külterületen él ( 138 családból 71 család). - Túlhajszoltság miatt kiégés veszélye, amely a kollégák pálya elhagyásához vezethet. Kettı hónapon belül 3 fı munkavállaló ment el áthelyezéssel, emiatt ezen szakfeladat mőködése veszélybe került. III.3. Egyes ellátotti csoportok Az eddigiekben közöltek azt mutatják, hogy Pilisen az idıs gondozás és ellátás megoldott. Ugyanis ezt jelzik az INO, a házi gondozás, a jelzırendszeres házi gondozás iránti igények A valóság azonban nem ez. Jelenleg az Idısek Klubjában napközben tartózkodó személyek fıként pszichiátriai betegek, vagy szenvedélybetegek. Ezáltal az intézmény nem az idıs személyek nappali idıtöltését valósítja meg. Azon személyek, akik ezt vennék igénybe, ezért nem is kívánnak jelentkezni. Az önkormányzatnak, illetve az intézménynek ezt mindenféleképpen újra kell gondolnia. A településnek kötelezı feladata az idısek átmeneti elhelyezésének megszervezése. Amennyiben a közeljövıben ez megvalósulhatna, a jelenlegi INO-ban ellátást nyerhetne a közösségi szolgáltatás szociális feladat. Ma még nem rendelkezünk a településen élı pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek létszámáról pontos adatokkal. Remélhetıleg a Salus Alapítvány Pilisen történı megjelenésével a fogyatékkal élıkrıl való gondoskodás is megvalósul. Az Alapítványnak köszönhetıen pontos adataink lesznek ezen ellátotti csoporthoz tartozó személyekrıl. A Gyermekvédelem terén jóval nagyobb igény mutatkozik. A Gyermekjóléti Szolgálatnál az utóbbi egy évben olyan magas volt a kliensforgalom, gondozásba vétel emelkedés, amely, ha így folytatódik tovább, még a tőzoltásszerő ügyintézést is lehetetlenné teszi. 1998- tól 191 család került gondozásba intézményünknél ( az egyszeri eseteket nem számolva). 2003-ig ( 5 év alatt) 114 család került csak gondozásba, míg 2003-tól napjainkig már több, mint 77 család. A jelenleg gondozott 138 család közül 41 családnak van rendırségi ügye. A rendırséggel való információcserének jóval hatékonyabban kellene mőködnie, mint ahogyan az jelenleg megvalósul ( pl.: gyermekbántalmazás esetén, hiszen a sokszor szabadlábon védekezı bántalmazó környezetében marad a gyermek a bizonyítási eljárás idıtartama alatt). Fontos a Kisebbségi Önkormányzattal való hatékonyabb együttmőködés a kisebbségi problémák, a klientúra roma származású családjainak magas aránya következtében. ( 302 gondozott gyermek közül 148 roma származású). A családok 10 %- ban van magántanuló gyermek. Ha a prevenció mőködne mind az iskolákban, mind az intézményünkben, ez az arány csökkenthetı lenne. A 138 család több, mint fele három évnél több ideje van gondozásban. Ez azt jelenti, hogy tartósan veszélyeztetett helyzetben vannak, élethelyzetükön nem tudtunk érdemben javítani. A 302 gondozott gyermekbıl 56 gyermek 0-6 éves korú, még 236! gyermek iskoláskorú ( fıleg 10 éven felüli. Az alapellátásban részesülık esetében sokszor csak egy keskeny határ húzódik meg az alapellátás és a védelembe vétel között, melyet általában a még önkéntes együttmőködés indokol. Nagyon sokszor azonban ezeknek a családoknak is rendkívül súlyos problémái, gyakran kilátástalannak tőnı gondjai vannak.

15 IV. Mőködtetés, finanszírozás Az Önkormányzat 2004 évben szociális ágazatra az alábbi állami normatívákban részesült: szociális normatíva 62.662eFt szociális és gyermekjóléti ellátások 19.858eFt nappali szociális intézményi ellátás 1.773eFt egyes jöv.pótló támogatások kiegészítése 79.860eFt közcélú foglalkoztatás támogatása 8.360eFt A Családsegítı Központ részben önállóan gazdálkodó intézmény. Az Önkormányzat az intézmény 2004 évi mőködési költségvetését 28.369 eft-ban állapította meg. Ebbıl az összegbıl az intézménynek járó állami normatíva 21.631 e Ft, melyhez a Képviselı- testület 6.738 eft támogatást biztosított. A Családsegítı Központ 2004 évi tervezett mőködési kiadásai: m.e.:eft Személyi juttatások 15.430 Munkaadókat terhelı járulékok 5.244 dologi kiadások 7.695 Mőködési kiadás összesen: 28.369 Szakfeladatonként a tervezett elıirányzat forgalom teljesítés % házi segítségnyújtás 8.028.000 Ft 6.151.693 Ft 76,63% családsegítés 16.291.000 Ft 17.448.814 Ft 107.11% nappali szociális ellátás 4.050.000 Ft 4.911.728 Ft...121.28% Rendszeres pénzbeli ellátások. tervezett elıiányzat forgalom teljesítés% munkanélküliek rendsz. szoc.seg. 14.616.000 Ft 14.027.095Ft 95,97% idıskorúak járadéka 1.740.000 Ft 1.564.840Ft 89,93% lakásfenntartási tám. Sztv.38..(3) bek. 900.000 Ft 528.000Ft 58,67% rendszeres gyermekvédelmi tám. 62.985.000 Ft 57.036.900 Ft 90,56% ápolási díj 7.795.000 Ft 8.292.880 Ft 106,39% társadalombiztosítási járulék 1.403.000 Ft 1.492.756 Ft 106,40% kiadások összesen: 89.439.000 Ft 82.942.471 Ft 92,74% Eseti pénzbeni ellátások tervezett elıirányzat forgalom teljesítés egyszeri beiskolázási tám. 3.162.000 Ft átmeneti segély 1.500.000 Ft 1.908.666 Ft 127,24% rendkívüli gyermekvédelmi tám. 800.000 Ft 788.500 Ft 98,56% temetési segély 600.000 Ft 262.000 Ft 43,67% gyógyszertám. 200.000 Ft 224.300 Ft 112,15% Közlekedési tám. 1.667.079 Ft köztemetés 450.000 Ft 419.736 Ft 93,27% közgyógyellátás 1.500.000 Ft 1.723.125 Ft 114,88% természetben nyújtott átmeneti segély 600.000 Ft 753.000 Ft 125,50% természetben nyújtott rgyvt. Tám. 1.100.000 Ft 1.153.810 Ft 104.89%

16 szemétszáll.díj mérséklés 500.000 Ft 173.880 Ft 34,78% norm. étk. díj térítés 2.300.000 Ft 8.747.230 Ft 380.31 % kiadások összesen 12.850.000 Ft 21.610.146 Ft 168,17% V. Fejlesztési feladatok A szociális ellátás középpontjában a rászoruló személy áll. A helyi szociálpolitika feladata, hogy megelızze az egyén társadalom perifériájára szorulását. A szociális szolgáltatásokban érvényesítendı célok ezen rászoruló személy körül körvonalazódhatnak: - a szociális ellátások során arra kell törekedni, hogy az igénybe vevık életkörülménye, életminısége javuljon, - törekedni kell arra, hogy a szociális ellátások alanyai hátrányaik ellenére is teljes életet élhessenek, - a szociális ellátásokhoz egyenlı eséllyel kell valamennyi személynek hozzájutnia, az elbírálás feltételeit, az ellátásban való részvételt diszkrimináció- mentesen kell az egyének számára biztosítani, - az ellátás biztosítása során törekedni kell az egyén autonómiájának, képességeinek megtartására, fejlesztésére, - meg kell teremteni a feltételeket a minél hosszabb idıtartamú családban éléshez, az otthoni környezetben történı nevelkedéshez, ellátáshoz, - törekedni kell az egyenlıtlenségek felszámolására, mérséklésére, az ebbıl adódó társadalmi feszültségek ( kirekesztettség, depriváció, marginalizálódás) csökkentésére. A szociális szolgáltatások fejlesztésének célcsoportjai: - gyermekek - pszichiátriai betegek - szenvedélybetegek - hajléktalanok. A gyermekvédelem terén: 1. Helyettes szülıi hálózat szervezése, vagy önálló helyettes szülı képzése, alkalmazása. 2. Családterápia megvalósítása, a pszichológusi munka egész családra, valamint az egyes felnıttekre való kiterjesztése. 3. fejlesztıpedagógiai tevékenység, a preventív és korrektív pedagógiai munka kiterjesztése az elsı osztályos korosztályig. 4. Kisebbségi önkormányzattal való hatékony együttmőködés. 5. hatékonyabb együttmőködés a civil szervezetekkel, egyházakkal. 6. Áldozatvédelmi feladatok felvállalásának támogatása. 7. Adósságkezelési szolgáltatás beindítása után együttmőködés a tanácsadóval. 8. Osztályfınöki órákon ( felsı tagozat) a gyermeki jogok és kötelességek tudatosítása, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgálat feladatainak ismertetése, a gyermekek problémáinak és családi kapcsolatainak felmérése. 9. nevelési tanácsadó létrehozása. 10. A gyermekjóléti alapellátások további bıvítése ( bölcsöde, családi napközi, ház gyermekfelügyelet) 11. Családsegítı Központ önálló szakmai egységként való mőködtetése. A pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és hajléktalanok számára a közösségi szolgáltatás létrehozása. Az idıs gondozás és a fogyatékkal élı személyek gondozására már kialakult, vagy kialakuló

17 szervezetek folyamatos fejlesztése, támogatása. Az Idısek Klubja és a házi gondozás fejlesztése 1. A állandó létszám és az ellátás zavartalanságának biztosítása a SALUS Alapítvánnyal való együttmőködés kapcsán. 2. A gondozás szakmai színvonalának emelése. 3. A rászoruló idıs emberek teljes körő felkutatása ( ellátásba bevonása). 4. Az idıs klubtagok kapcsolatainak feltérképezése, a gondozás egyeztetése és véleményeztetése a családtagokkal. 5. Kapcsolatfelvétel a helyi nyugdíjasklubokkal, közös programok szervezése. 6. Egyházak, civil szervezetek szakembereivel tapasztalatcsere. 7. Az idıs gondozottak szociális, mentálhigiénés gondjainak képzett szakember segítségével való megoldása. 8. Rendszeres egészségügyi elıadások, életmódbeli tanácsadás, napi színes mősorok szervezése az idıs korosztály részére. A fejlesztési célok közé tartozik a meglévı szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeinek javítása. Ne az legyen a cél, hogy a minimális törvényi elıírások szerint oldjuk meg az ellátást. Elérni kívánt céljaink: - Mőködıképesség megırzése: karbantartási, felújítási rendszer finanszírozási feltételeinek kidolgozása és bevezetése a tervezhetıség, arányosság, kiszámíthatóság elveinek érvényre juttatása a finanszírozás terén - jogszabályi elıírások teljesítése: személyi feltételek biztosítása, tárgyi feltételek biztosítása szakképzettségi követelmények teljesítése akadálymentesítés - Korszerő szemlélet és szakmai követelmények szociális szolgáltatások fejlesztése, az új ellátások bevezetése minıségbiztosítás bevezetése A fenti célok elérése érdekében szükséges: Az intézmények mőködtetéséhez a megfelelı anyagi források folyamatos biztosítása. A szociális ellátásokra fordítható források bıvítése érdekében pályázatok figyelése. A képzéseken, továbbképzéseken a meglévı ismeretanyagok bıvítése. Jól felkészült, szakmailag elhivatott munkatársak alkalmazása. V.1. Ütemterv a szolgáltatások biztosításáról Ütemtervet készíteni csak az önkormányzat pénzügyi helyzetének több évre elıretekintı ismeretében lehetséges. Az önkormányzatnak több olyan kötelezı feladata van ( közösségi szolgáltatás, nappali ellátás, idısek átmeneti elhelyezése, bölcsöde, helyettes szülıi hálózat megszervezése, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) amelyet még nem tudott megszervezni. Az ütemterv elsı feladata: ezen végrehajtásra váró feladatoknak a jogszabályok által elıírt személyi, tárgyi és dologi feltételek szerinti költségvonzatának kidolgozása.

Egyszerre megvalósítani az önkormányzat nem tudja, így a sorrend felállítása. 18 Határidı: 2005. szeptember 01. V.2. Együttmőködés A Gyermekjóléti Szolgálat törvényben foglalt kötelezettsége, hogy esetgazdaként mőködteti az észlelı- és jelzırendszert ( egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények, SALUS Alapítvány, közoktatási intézmények, rendırség, társadalmi szervezetek, egyházak stb.) A jelzırendszer összehívása sajnos a törvényben meghatározott minimumra csökkent, pedig községünk speciális gondjai, a sok hátrányos helyzető család indokolttá tenné a havonkénti személyes találkozást és eredményes beszélgetést a jelzırendszer tagjaival. A hatékony igényfelmérés tekintetében Pilis Nagyközség Önkormányzatának Szociális és Egészségügyi Bizottságával rendszeres kapcsolattartás. Pest megyében mőködı szociális intézményekkel: Monori erdei Idısek Gondozóháza Speciális Otthon, Abony ( értelmi fogyatékos személyek ellátása) Pszichiátriai Betegek Otthona, Domony TOPház Egészségügyi Otthon, Göd ( felnıtt korú fogyatékos személyek ellátása) Speciális Otthon, Inárcs ( értelmi fogyatékos személyek részére) Szenvedélybetegek Otthona, Ócsa Speciális Otthon, Pánd ( értelmi fogyatékos személyek részére) Idısek Otthona, Pécel Speciális Otthon, Pilisvörösvár ( értelmi fogyatékos személyek részére) Idısek Otthona, Ráckeve Margita Idısek Otthona, Szada Idısek Otthona, Szentlırinckáta Viktor Speciális Otthon, Szıdliget Idısek és Mozgáskorlátozottak Otthona- Tápiószentmárton Szenvedélybetegek Otthona, Tóalmás A Koncepció nyilvánosságra hozatala, értékelésének, végrehajtásának módja: A Koncepció nyilvánosságra hozatala a helyben szokásos módon történik. A dokumentumokba való betekintést a Családsegítı Központ és Gyermekjóléti Szolgálatnál, az általános iskolákban és az óvodákban, valamint a Cigány Kisebbségi Önkormányzat irodájában is biztosítani kell. A megvalósulás hatékonysága és eredményessége érdekében, a fejlesztési irányok helyességének ellenırzése, a szükséges módosítások elvégzése céljából értékelést kell végezni.

19 A Szociális törvény alapján a helyi önkormányzat a Koncepció végrehajtását kétévente értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A Képviselı- testület a Koncepció értékelésének idıpontját az éves munkatervében határozza meg, elsı alkalommal 2007 évben. Pilis Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete 2005. április 27-én megtartott ülésén a koncepciót elfogadta. Pilis, 2005. április 27.... Csikós János polgármester... Kriskó Jánosné jegyzı

20 PILIS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI K O N C E P C I Ó J A