KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK

KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK 1. Hogyan épül fel a ma ismert világegyetem? Helyezze el a fogalmakat a megfelelő csoportokba! Nevezze meg a hiányzó csoportokat! 2.Egészítse ki, és lássa el magyarázattal (számok beírásával) a Tejútrendszer ábráit! 1. a Naprendszer helye; 2. a Naprendszer távolsága a Galaxis központjától 26000 fényév; 3. mag; 4. spirálkarok; 5. átmérője 100000 fényév 3. Kinek a nevéhez kapcsolhatók az alábbi megállapítások? Írja a betűjeleket a megfelelő nevekhez! a) A bolygók a Nap körül keringenek kör alakú pályán. b) A Nap csak a sok csillag egyike. c) A Nap az ellipszis alakú bolygópályák egyik gyújtópontjában van. d) A Napon kívül más

keringési központ is lehetséges. e) A gömb alakú Föld naponta megfordul saját tengelye körül, és évente megkerüli a Napot. f) A világegyetem központja a Nap. g) A világegyetem központja a Föld. h) A bolygók napközelben gyorsabban, naptávolban lassabban keringenek. i) A bolygók keringési ideje és a Naptól való távolsága között összefüggés van. j) Az általános tömegvonzás törvénye. Ptolemaiosz:... Kopernikusz:... Giordano Bruno:... Írja Kepler féle törvényeket a megfelelő rajzok alá! 4.Hasonlítsa össze a Föld típusú és a Jupiter típusú bolygókat a táblázat szempontjai szerint! Az összehasonlításokat viszonyítással végezze! Sorolja be a bolygókat a táblázat 6., 7. rovatában az egyes csoportokba! 5. a) A Naprendszer mely égitestjeire jellemzők a felsoroltak? Írja a jellemzők számát a megfelelő égitesthez! (Egy állítás több égitesthez is kerülhet.) 1. A bolygókat kíséri. 2. Csillag. 3. Nincs saját fénye, a Nap fényét veri vissza. 4. Vasból, kőből álló kis égitest. 5. Kődarabjai, porszemei megfagyott gázok, amelyet vízjég ragaszt össze. 6. Színét hőmérséklete határozza meg. 7. Energiája termonukleáris folyamatok eredménye. *8. Plazmaállapotú anyagát a Földön is ismert természetes elemek építik fel. 9. A

Föld légkörébe érve anyagai felizzanak. 10. Jéggé fagyott anyaguk a Naphoz közeledve gázzá alakul. 11. Hosszan elnyúlt ellipszis alakú pályán kering. 12. Néhány kilométer átmérőjű szilárd égitest, amely főként a Mars és a Jupiter között kering. 13. Fő mozgása a tengely körüli forgás és a Nap körüli keringés. A) Nap D) Hold.. B) Bolygó. E) Üstökös.. C) Kisbolygó... F) Meteor.. 6. Jellemezze a Napot! a) * Anyagának halmazállapota: A benne lévő elemek összetétele: 70%..., 28%:., 2%.. Mozgásai: 1. 2. 3. Forgásának iránya: b) Energiájának eredete: 7.Nevezze meg a Nap részeit a számok segítségéve! 1.., Hőmérséklete: 2. 3. b) A Nap felszínének hőmérséklete: Mekkora távolságra van a Földtől?..km Ez a távolság mértékegységként:... *c) Melyek a Nap látható tartományai?... Húzza alá ezek közül azt, amelyikből a Nap fényének túlnyomó része származik Nevezze meg a Nap légkörének alábbi jelenségeit! Több tízezer kilométer átmérőjű, alacsonyabb hőmérsékletű, szabálytalan alakú képződmények: A fotoszférában keletkeznek, és 11 évenkénti ismétlődést mutatnak: Rövid élettartamú, erős fényjelenségekkel kísért robbanások: e) Milyen látható jelenségeket okoz a napszél? f) Mik nyújtanak védelmet a földi élet számára a napszéllel és az ultraibolya sugárzással szemben?

8. Figyelje meg, és hasonlítsa össze az ábrákat! 1. Milyen jelenséget ábrázolnak? Mi az égitestek sorrendje a két jelenségnél? 9. Rendezze halmazokba a nap- és holdfogyatkozás jellemzőit! a) A Hold eltakarja a Napot. b) A Hold a Föld árnyékkúpjába kerül. c) Csak holdtöltekor jön létre. d) Csak újholdkor lehetséges. e) A fogyatkozás idején az égitesteknek egy vonalban kell állniuk. f) A Föld felületének kis területére koncentrálódik, így csak azok láthatják, akik ebben a keskeny sávban tartózkodnak. g) A földgolyó feléről látható. h) Szabad szemmel nem figyelhető meg. 10. Írja a bolygók (törpebolygók) neve után jellemzőik betűjelét! (Egy bolygóhoz több jellemző is tartozhat. ) a) A hajnali és az esti égbolton jól látható. b) Keringési ideje a leghosszabb. c) A Naphoz való közelsége miatt ritkán látható. d) Sűrű felhőzetében viharok dúlnak. e) Felszínén sok a meteor becsapódás okozta kráter. f) A Naprendszer legnagyobb bolygója. g) Legnagyobb a gyűrűrendszere. h) Keringésévei ellentétes irányban forog a tengelye körül, i) Kisebb a Holdnál. j) A legtöbb holdja van. k) Nincs holdja. l) Alakja geoid. m) Színét vasban gazdag kőzetei adják. n) A leg sűrűbb bolygó. o) A Földhöz viszonyítva itt a leghosszabb a nap és legrövidebb az év. p) Ezen a bolygón hosszabb a nap, mint az év. r) Kék színét a légkörében levő metángáz adja. s) Legmagasabb vulkáni kúpja 23 km magas. t) Tengelye erősen ráhajlik a keringés síkjára. 1. Merkur: 4. Mars: 7. Uránusz: 2. Vénusz: 5. Jupiter: 8. Neptunusz: 3. Föld: 6. Szaturnusz: 9. Plutó:

10. Vizsgálja meg a bolygókról készült adatsort! Segítségével válaszoljon az alábbi kérdésekre! Jellemzők Naptávolság (Föld =1) Átmérő Km tömeg (Föld =1) Sűrűség (g/cm3) Átlaghőmérséklet -180 Keringési idő (földi év) Forgás idő földi nap) Ismert holdak száma Merkur Vénusz Föld 0,39 0,72 4878 12103 0,06 0,81 1 Mars Jupiter 1,52 5,20 Szaturnusz Uránusz Neptunusz 9,54 19,19 30,06 12742 6778 142984 114632 50532 50069 1 0,11 318,00 5,43 5,25 5,52 3,95 1,33 +430 +470 +15,7-32,0 0,24 0,62 1 1,88 11,86 58,65 243,16 1 1,03 0,41 0,44 95,20 14,50 17,10 0,69 1,29 1,64-130 -180-200 -210 29,46 84,01 164,79 0,72 0,67 1 2 28 30 21 8 Melyik két-két bolygó átmérője hasonló nagyságú? 1) 2) b)mely bolygó átmérője és tömege hasonlít leginkább a Földéhez?... c) Melyik bolygó mozgásainak időtartama áll legközelebb a földi napok és évek időtartamához? d) Melyik bolygó hőmérséklete a legmagasabb? 11. A következő feladat a Föld alakjával kapcsolatos. Válaszoljon a kérdésekre! a) Mit bizonyít a horizont kör alakja?... b) Vizsgálja meg az alábbi adatokat! Mire következtethet az eltérésekből? Az Egyenlítő hossza: 40076 km, az egyenlítői sugár hossza: 6378 km, a hosszúsági körök hossza: 40008 km, a sarki sugár hossza: 6357 km....... c) Írja az ábra megfelelő helyére a következő fogalmakat: geoid, *forgási ellipszoid!

d) Melyik közelíti meg jobban a Föld valódi alakját? e) Ki kerülte meg először űrhajójával a Földet?. 12. Rendelje egymás mellé az ok-okozati összefüggéseket! Írja a következmények előtti vonalra az okok betűjelét! (Egy betű több helyre is beírható.) A) a Föld Nap körüli keringésének időtartama; B) a Föld tengely körüli forgása; C) a tengely körüli forgás időtartama; D) a Nap körüli keringés, a földtengely ferdesége, a tengelyferdeség állandósága; E) a Föld tengely körüli forgásának iránya..,1. a nappalok és az éjszakák váltakozása;..,2. a nappalok és az éjszakák hossza;..,3. az év hossza;..,4. az évszakok kialakulása;..,5. az északi és a déli félgömb ellentétes évszakai;..,6. a Nap látszólagos napi járása az égbolton;..,7. a Nap látszólagos évi járása az égbolton;..,8. mozgó testek kitérése az északi félgömbön jobbra, a déli félgömbön balra 13. a) Hasonlítsa össze a Julianus- és a Gergely-naptár szökőévszámítását!......... b) Mi melyik naptárt használjuk? 14. Igaz-hamis állítás. Írja a megfelelő I (igaz) vagy H (hamis) betűt az állítások elé! 1. A Föld forgásához mért idő a helyi idő. 2. A hosszúsági körökön mindenütt azonos a zónaidő. 3. A szomszédos időzónák között egy óra az idő különbség. 4. Egy-egy meridiánon azonos időben delel a Nap. 5. Az egymást követő hosszúsági körök között 4 perc a helyi idő különbsége. 6. A helyi idő és a zónaidő csak az időzóna középső délkörén azonos. 7. Az időzónák határai a délköröket követik. 8. A zónaidő az azonos időzónában használt egységesített idő. 9. Ha a dátumválasztó vonalat Ny-ról K-re lépjük át, egy nappal (például vasárnapról hétfőre) előre kell igazítani óránk naptárját. 10. A középnapidő bevezetésére azért volt szükség, mert a Föld napközelben gyorsabban, naptávolban lassabban halad a pályáján. 11. A greenwichi hosszúsági körhöz tartozó idő a világidő. 15. Nevezze meg az alábbi megállapítások alapján a szélességi köröket! Minek az időpontjai a megadott dátumok? a) December 22-én délben merőlegesen érik a napsugarak:... Ez az északi félgömbön a.. időpontja. b) Szeptember 23-án itt delelnek meró1egesen a napsugarak:... Ez a déli félgömbön a. időpontja. c) Június 22-én délben merőlegesen érik a napsugarak:...

Ez az északi félgömbön a.. d) Március 21-én ide érkeznek merőlegesen a napsugarak:... Ez a déli félgömbön az.. időpontja. időpontja. 16. Hány fokos szögben érik a delelő Nap sugarai a földfelszínt az északi sarkkörnél a következő időpontokban? a) December 22-én:..., c) Június 22-én:... b) Szeptember 23-án:..., d) Március 21-én:..,... 17. Hány fokos szögben érik a napsugarak a földfelszínt az adott időpontokban azon a településen, amely a déli szélesség 20 0 -án fekszik? Milyen irányban láthatjuk delelni a Napot? Március 21-én:, irány:..., Szeptember 23-án:, irány:... Június 22-én:, irány:..., December 22-én:, irány:... 18.Mekkora szögben és milyen irányban látható a delelő Nap Kairóban és Durbanban március 21-én?: Hány óra van ugyanekkor Fokvárosban helyi idő és zónaidő szerint? Helyi idő: zónaidő: Hány km-re van egymástól Kairó és Durban? Írja le a számítások menetét is! 19. Mi található az alábbi helyen? D. sz. 16, ny. h. 5... Hány óra van itt helyi idő szerint, ha Londonban a helyi idő 14 óra? Írja le a számítás menetét is! 20. Mennyi a helyi idő Rio de Janeiróban (ny. h. 43 ), ha Washingtonban (ny. h. 77,5 ) delet harangoznak? Írja le a számítás elvét és menetét is! 21. Hány fokos hajlásszögben érkeznek a napsugarak a felszínre a következő helyeken és időpontokban? A) A Déli-sarkon *C) Athénben: sz. a) Ill. 21-én: a) Ill. 21-én: b) VI. 22-én: b) VI. 22-én: c) IX. 23-án: c) IX. 23-án: d) XII. 22-én: d) XII. 22-én: B) Az északi sarkkörön D) Buenos Airesben: sz. a) Ill. 21-én: a) Ill. 21-én: b) VI. 22-én: b) VI. 22-én: e) IX. 23-án: c) IX. 23-án: d) XII. 22-én: d) XII. 22-én: 22. Magyarázza meg röviden a Holdra vonatkozó állítások okát!

1. A Földről nézve egyszer a Nap, máskor a Hold mutatkozik nagyobbnak. 2. A Hold felszínén a meteor becsapódások hatalmas krátereket, hegységgyűrűket alakítottak ki. 3. A Holdon nincs légkör. 4. Nappal nagyon erős a felmelegedés, éjszaka pedig nagy a lehűlés. 5. A Holdnak mindig ugyanazt az oldalát látjuk. 6. A Holdon az ember súlya a Földön mért súlyának egyhatoda. 7. Két hétig tart a nappal, két hétig tart az éjszaka. 8. A Földró1 nézve alakja folyamatosan változik. 23. a) Figyelje meg az ábrát! Jelölje rajta a Hold keringési irányát! b) Rajzolja a körökbe, hogy milyennek látjuk a négy időpontban a Hold alakját! Nevezze meg a holdfázisokat (A, B, C, D)! A) B) C) D) c) Melyik napszakban kel fel a Hold a Föld égboltján teliholdkor? d) Melyik világtáj felé néz, ha a lenyugvó teliholdat látja? 24. Mi jellemző a meteorokra és meteoritokra? Írja az állítások elé a megfelelő betűjelet! A) meteor B) meteorit C) mindkettő D) egyik sem 1. Kőből, porból vannak, amelyet vízjég tapaszt össze. 2. A kis égitestek földre hullott darabjai. 3. Vasból, kőből vannak. 4. A légkörbe érve felizzanak.

5. Ezek a,,hullócsillagok". 25. Rajzoljon le egy üstököst, és nevezze meg a részeit! Jelölje a Napot is a rajzon! Az üstökös melyik részére jellemzők az alábbi megállapítások? a) Jégbe fagyott anyagok, melyek a Naphoz közeledve gázzá alakulnak: b) Rendkívül ritka sűrűségű: c) Időszakos képződményei: és a 26. Milyen mértékegységekben adják meg az égitestek nagyobb távolságát? Melyik miből származik, és mekkora távolságot jelent kilométerben? a) b) 27. Sorolja fel, hogy mely tényezők hatására alakulnak ki a valós éghajlati övezetek! a) b) c) d) 28. Mi az oka a szoláris éghajlati övezetek kialakulásának? b) Nevezze meg a rajzon betűkkel jelzett szoláris éghajlati övezeteket! Írja a megfelelő négyzetekbe az adott szélességekre vonatkozó jellemzők számát! Delelés magasság: 1. 47-0 között 2. 23,5-0 között 3. 90-66,5 között 4. 90-43 között 5. Nem delel 900-ban, de mindennap felkel és lenyugszik a Nap. Évszakok: 6. Két évszak van. 7. Egy évszak van. 8. Négy évszak van.