A szenzoros rendszer

Hasonló dokumentumok
Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Inger Modalitás Receptortípus. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Sáry Gyula SZTE ÁOK Élettani Intézet

Az érzékelés biofizikájának alapjai. Érzékelési folyamat szereplői. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Az érzőrendszer. Az érzőrendszerek

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Az érzőrendszer. Az érzőrendszerek

Jellegzetességek, specialitások

SZOMATOSZENZOROS MŰKÖDÉS AGYI ELEKTROMOS TEVÉKENYSÉG ÉBRESZTÉS ÉBRENLÉT ALVÁS

Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4. A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II

Mozgás, mozgásszabályozás

Észlelés. Az észlelésről általánosan

Szomatikus érzékelés 4 fő modalitás

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Mozgás, mozgásszabályozás

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése

SZAGLÁS 2

Szenzoros Neurofiziológia. Debreceni Egyetem, OEC, Élettani Intézet

4. előadás Idegrendszer motoros működése

Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

A látás alapjai. Látás Nyelv Emlékezet. Általános elv. Neuron idegsejt Neuronális hálózatok. Cajal és Golgi 1906 Nobel Díj A neuron

Látás Nyelv - Emlékezet. ETE47A001/2016_17_1/

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD

A látás élettana II.

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban

Az idegsejtektől a kognícióig

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

A somatomotoros rendszer

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai

A szaglás és ízérzés élettana Dr. Kékesi Gabriella

Érzékelés és észlelés

Eredmény: 0/199 azaz 0%

Idegrendszer motoros működése

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.

FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL

Szaglás ősi modalitás

A mozgatórendszer élettana 1. Bevezetés. A gerincvelő

AZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál

A fájdalom kórélettana - a fogorvoslás egyik központi problémája. Dr. Varga Gábor SE FOK Orálbiológiai Tanszék 2012

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

A szaglás és az ízérzékelés élettana

Az idegrendszer érzı mőködése

Homeosztázis és idegrendszer

Gyakorló ápoló képzés

ANATÓMIA KOLLOKVIUMI TÉTELEK II. ÉVFOLYAM 2010/2011. TANÉV 1. FÉLÉV

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

SZABÁLYOZÁS visszajelzések

A fájdalom. A fájdalom. A fájdalom tulajdonságai. Patológiás fájdalmak. A nocicepció lépcsőfokai

Endogén és exogén ligandok, valamint a szociális izoláció hatásai a fájdalomérzékenységre Ph.D. értekezés tézisei

Multiszenzoros feldolgozás. Vizsgálata. Eltérések lehetnek

A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás. A pszichológia biológiai alapjai II. 7. előadás

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások

A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

A fájdalom funkcionális neuroanatómiája, fájdalomtípusok. Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer

Az idegrendszeri alapműködése, felépítése

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása november 2.

Akut és krónikus fájdalom, fájdalomcsillapítás. Dr. Fülep Zoltán, DE OEC Aneszteziológiai és Intenziv terápiás Tanszék

Pszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai

Autonóm idegrendszer

A mozgatórendszer élettana 3. A motoros cortex

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Sejtek közötti kommunikáció:

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A kéz fontosabb érzőideg-végződéseinek morfológiája és kézsebészeti jelentőségük

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

A fájdalom anatómiája, típusai és a különböz fájdalomtípusok kezelési alapelvei. Propedeutika orvostanhallgatók számára

Az újszülöttek hallásszűréséről /Alapkutatástól a napi gyakorlatig/

Neuroanatómiai szemelvények

A FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS FIZIKO-, ÉS FIZIOTERÁPIÁS SZEMPONTJAI. Udvarhelyi Edina

Szaglás ősi modalitás

Az akut fájdalomcsillapítás korszerű lehetőségei a reumatológiában Dr. Mikó Ibolya

A légzés élettana III. Szabályozás Támpontok: 30-31

A belső fül. A belső fül érzékszervei

Limbikus rendszer Tanulás, memória

Az idegrendszer Szerk.: Vizkievicz András

NEUROGÉN GYULLADÁS, VALAMINT SZENZOROS NEUROPEPTID FELSZABADULÁS VIZSGÁLATA A CAPSAICIN-ÉRZÉKENY IDEGVÉGZŐDÉSEKBŐL FIZIOLÓGIÁS ÉS KÓROS ÁLLAPOTOKBAN

Mi is az funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálat

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése

EEG, alvás és ébrenlét

Az elért eredmények. a) A jobb- és baloldali petefészek supraspinális beidegzése

Anyagforgalom és víztartalom

Az idegrendszer magasabb rendű működései

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Átírás:

A szenzoros rendszer Élettan- Tanulási Támpontok 92-93-94-95. 102.,103.104.,105. Rosta Judit 2019 04. 15.

SZENZOROS RENDSZER SZENZOROS AFFERENS idegélettan anatómia Szenzoros (afferens) neuron Stimulus (kémiai, mechanikai,hő) Inger felfogása Inger átalakítása Receptor aktiváció Szignáltranszdukció afferens rost: receptorpotenciál/ap Inger továbbítása Inger feldolgozása közp.idegrendszer: érzet

SZENZOROS AFFERENS az idegrostok átmérője korrelál a funkciójukkal Klasszifikáció: Lloyd-Hunt (Erlanger-Gasser ism.) Ia és Ib-(Aa): izomorsók primer végz., Golgi-ínorsó II-(Ab): izomorsók szekunder, érintési, nyomás aff. III (Ad): nyomási és fájdalmi aff. IV-( C): fájdalmi aff.

SZENZOROS RENDSZER RECEPTOROK SPECIALIZÁLT RECEPTORSEJTEK Szőrsejt Taste cell Glomus sejt PRIMER SZENZOROS NEURON VÉGZŐDÉSE bőr nociceptorok carotis sinus baroreceptorok SZABAD IDEGVÉGZŐDÉSEK Olfaktorikus Olfactory szenzoros receptor cell neuron ENKAPSZULÁLT IDEGVÉGZŐDÉSEK bőr mechanoreceptorok

SZENZOROS RENDSZER RECEPTOROK Receptorok csoportosítása inger alapján Mechanoreceptor Inger Oxigén, ph, molekulák (pl. glü) Nyomás (baroreceptorok), sejt feszülés (ozmoreceptorok), vibráció, akceleráció, hang foton hőmérséklet Izomorsó receptorok-mechanoszenzitív kationcsatornák Glomus caroticum Chemoreceptor Receptor Kemoreceptor Mechanoreceptor Photoreceptor Thermoreceptor

RECEPTOROK TRANSZDUKCIÓ receptor potenciál akciós pot. receptor potenciál neurotranszmitter felszabadulás változás (ld.látás) RECEPTORPOTENCIÁL (lokális pot.- Ismétlés) Transzdukció Ingerküszöb kationcsatorna működése receptorpotenciál akciós pot. alakul ki az afferens axonon központ Adekvát stimulus perceptuális küszöb amelyre típusú stimulusra nézve legkisebb az ingerküszöbe az adott receptornak ( csillagokat lát - fotoreceptorok ingerlése pl. nyomással) Receptív mező

RECEPTOROK nagy receptív mező- kis felbontóképesség RECEPTÍV MEZŐ kis receptív mező-jobb felbontóképesség receptorsűrűség Receptív mezők átfedése Receptív mezők átfedése A másodlagos neuron receptív mezője kisebb konvergencia Primer szenzoros neuron Küszöb alatti stimulusok szummálódhatnak a sec. neuronon=> érzékenység fokozása Két külön stimulus= egy neuront aktivál= egy pont Másodrendű szenzoros neuron Két-pont diszkrimináció ujjbegyek: 2 millim

SZENZOROS FELDOLGOZÁS Az idegrendszer a stimulus négy tulajdonságát különbözteti meg: MODALITÁS LOKALIZÁCIÓ INTENZITÁS IDŐTARTAM

SZENZOROS FELDOLGOZÁS MODALITÁS Az inger természete eltérő ingerek azonos válasz (akciós potenciál) eltérő érzetek Aktiválódott receptor típusa Vonalspecifikus továbbítás az egy receptorhoz tartozó afferens rostok specifikusan csak egy típusú ingert (modalitást) továbbítanak Szubmodalitások (íz, szín ) Ízérzés kódolása vonalspecifikusan ízlelőbimbóban

SZENZOROS FELDOLGOZÁS Az idegrendszer a stimulus négy tulajdonságát különbözteti meg: MODALITÁS LOKALIZÁCIÓ INTENZITÁS Receptorok perifériás topografikus elrendeződése megőrződik a központig Szomatotopia (Homunculus) IDŐTARTAM

SZENZOROS FELDOLGOZÁS INGER LOKALIZÁLÁSA SZÉLI GÁTLÁS Kontrasztképzés Precízebb lokalizálást tesz lehetővé Szomatoszenzoros pálya: nyúltvelőben relémagokban

SZENZOROS FELDOLGOZÁS Az idegrendszer a stimulus négy tulajdonságát különbözteti meg: MODALITÁS LOKALIZÁCIÓ INTENZITÁS IDŐTARTAM Az aff. rost akciós potenciál mintázata alapján

SZENZOROS FELDOLGOZÁS INGER INTENZITÁSA FREKVENCIAKÓD Hosszabban tartó stimulus- több neurotranszmitter felszabadulása POPULÁCIÓKÓD Weber-Fechner-inger intenzitása ~ érzet

SZENZOROS FELDOLGOZÁS INGER IDŐTARTAMA Receptor ADAPTÁLÓDÁSA- (ioncsatornák működése; fotopigment lebomlása) gyorsan, lassan adaptálódó receptorok Tónusos (pl. art. Baroreceptor) Fázisos (pl. olfaktorikus neuron) Gyorsan adaptálódó mechanoreceptor Szag, íz adaptáció: centrális mechanizmusok Habituáció vs. Adaptáció (csökkenő válasz-inhibitoros moduláció vs. Receptor tulajdonsága)

Somatoszenzoros rendszer Testfelszínről és izmokból, ízületekből (csontból) származó szenzoros információk

Szomatoszenzoros rendszer A primer szomatoszenzoros neuron

Szomatoszenzoros rendszer Szomatoszenzoros modalitások Szomatoszenzoros receptorok- BŐR érzet receptor tapintás Mechanikai ingerek fájdalom Fájdalmas ingerek meleg hideg Hőmérséklet

Szomatoszenzoros rendszer Közvetített modalitás alapján szerveződő pályarendszerek (Vonalspecifikusság) Fájdalom vs. Tapintás Protopathia-csak erős ingerekre reagáló afferensek tulajdonsága

Szomatoszenzoros rendszer Közvetített modalitás alapján szerveződő pályarendszerek (Vonalspecifikusság) Nociceptorok Mechanoreceptorok Proprioceptorok Hátsókötegi lemn. med. Tapintás vs. Fájdalom vs. Anterolaterális pálya Stereognosis (tapintás alapján történő felismerés) Propriocepció

Hátsókötegi (Lemniscus medialis) pályarendszer 93. Melyik állítás hamis? a) A hátsókötegi felszálló pályák kontralaterálisan a gerincvelő hátsó szarvának fehérállományában haladnak b) A hátsókötegi felszálló pályák ipszilaterálisan a hátulsó fehérállományban haladnak fel. c) A hátsókötegi felszálló pályák az un. epikritikus érzetekről szállítanak információt d) Másképp Goll és Burdach, ill. gracilis és cuneatus kötegnek hívjuk őket e) A hátsókötegi felszálló rendszert a primer szenzoros neuronok centrális axonjai alkotják

Finom (Epikritikus) tapintás, nyomás, kinesthesia Fájdalom, hőmérséklet, erős nyomás Thalamus VPL Thalamus VPL Hátsókötegi (lemn.med.) Anterolaterális (spinothalamicus)

Hátsókötegi (Lemn.med.) pályarendszer 93. A hátsó kötegi rendszer működésére HAMIS: (E) a) a hátsó köteg főként az ipsilaterális taktilis és proprioceptív információkat szállítja b) a rendszer első átcsatolódása a gerincvelőben van c) a másodlagos érző neuronok a túlsó oldalra kereszteződnek át d) a szomatotópiás elrendezés a pályán belül is érvényesül

Anterolaterális (Spinothalamicus) pályarendszer 94. Melyik állítás a legjellemzőbb az anterolaterális pálya széles dinamikus sávú (wide dynamic range) neuronjaira? (E) a) az agykéregből a gerincvelőbe szállít a szomatoszenzoros rendszer működését beállító rostokat (efferens kontroll) b) axonjaik alkotják a neospinothalamikus pályát c) nem modalitásspecifikus afferens információkat szállít (multimodális rostok) d) a polimodális nociceptorok által közvetített információk specifikus szállításáért felelős rostok

Anterolaterális (Spinothalamicus) pályarendszer 94. Modalitásspecifikus vs. Wide dynamic range afferensek (sec. szenzoros neuronok) Melyik állítás a legjellemzőbb az anterolaterális pálya széles dinamikus sávú (wide dynamic range) neuronjaira? (E) a) az agykéregből a gerincvelőbe szállít a szomatoszenzoros rendszer működését beállító rostokat (efferens kontroll) b) axonjaik alkotják a neospinothalamikus pályát c) nem modalitásspecifikus afferens információkat szállít (multimodális rostok) d) a polimodális nociceptorok által közvetített információk specifikus szállításáért felelős rostok Neospinothalamicus-Paleospinothalamicos pálya

Anterolaterális (Spinothalamicus) pályarendszer 94. FÁJDALOMÉRZÉS Nociceptorok SI kéreg hiányában van fájdalomérzet? Fájdalomérzet-alvás Thalamus intralamináris magok PAG VPL Thalamus Kisugárzó fájdalom Analgesia, paresthesia, szenzitizáció, allodynia, hyperalgesia tectum SPINOTHALAMIKUS PÁLYA: Paleo-, Neoformatio retic. Kapu teória Leszálló endogén analgetikus pálya Allodynia: fájdalomérzés az eredetileg nem fájdalmas stimulusra Hyperalgesia: megnövekedett fájdlomérzet a fájdalmas ingerre Paresthesia: fizikai inger hiányában fellépő érzet Neospinothal.: Ad, lamina-i, gyors fájdalom, glu Paleospinothal.:C, laminae II-III=subst.gel., SP

Fájdalomérzés 95. NOCICEPTOROK Szabad idegvégződés- specif. kationcsatornák Ad és C gyors és lassú Polimodális TRPV-receptor család Hol nincsenek nociceptorok: (E) a) a bőrben b) a csontban c) a csonthártyában d) az agyi parenchymában e) a fogbélben KISUGÁRZÓ fájdalom Head zónák, vs. Dermatoma-Sherrington

Fájdalomérzés 95.

Fájdalomérzés 95.

Fájdalomérzés 95. Leszálló analgetikus pályarendszer A következő állítások közül melyik NEM igaz? (E) a) a periaqueductalis szürke állomány afferentációt kap az anterolaterális felszálló fájdalomrostoktól b) a periaqueductalis szürkeállomány ingerlése hosszan tartó analgéziát eredményez c) a béta-endorphin az opiát-receptorok endogén liganduma d) a periaqueductalis szürkeállomány analgéziás hatását, legalábbis részben, a nucl. raphe magnus szerotoninerg rostjai közvetítik e) naloxon adása növeli az endogén ópiátok fájdalomcsillapító hatását

Fájdalomérzés Leszálló analgetikus pályarendszer 95. PAG és Nucl. Raphe ingerlése Analgézia Primer, sec. fájdalomérző rost gátlása Felszálló fájdalomérző pályák feed back loop ANALGETIKUMOK A gerincvelői opioid hatás "opioid-szerű hatások (m-receptor agonisták) Szerotonin felszabadítása Noradrenalin visszavétel gátlása Gabaerg neurotranszmisszió Szerotonin Guyton and Hall- Textbook ok Medical Phys Fonyó Életan, Meicina (2011)

Fájdalomérzés Endogén opioid rendszer Ópium (morfium) Ha van receptor- van endogén ligand Ópiát opioid Opioidok: morfium (heroin) Endorfin, Enkefalin, Dynorfin Common precursor to corticotropins and endorphins m-receptor Antagonista-Naloxone

Fájdalomérzés 95. Leszálló analgetikus pályarendszer A következő állítások közül melyik NEM igaz? (E) a) a periaqueductalis szürke állomány afferentációt kap az anterolaterális felszálló fájdalomrostoktól b) a periaqueductalis szürkeállomány ingerlése hosszan tartó analgéziát eredményez c) a béta-endorphin az opiát-receptorok endogén liganduma d) a periaqueductalis szürkeállomány analgéziás hatását, legalábbis részben, a nucl. raphe magnus szerotoninerg rostjai közvetítik e) naloxon adása növeli az endogén ópiátok fájdalomcsillapító hatását

Fájdalomérzés 95. A fájdalom kapu-theoriája A következő állítások a fájdalom kapu-theoriájának részei. Melyiket NEM tudták kísérletesen igazolni? (E) a) a taktilis ingerek (A-béta rostok) csökkenthetik a fájdalomérzést akkor is, ha a taktilis és a fájdalominger helye több szegmentum távolságban van b) a fájdalomingerek közvetítését a hátsó szarvban gátolhatják leszálló gátló rendszerek c) vastag, nem-nociceptív afferensek (A-béta) kiválthatják a bőr nociceptív afferenseinek preszinaptikus gátlását a hátsó szarvban d) a gerincvelőben a nociceptív bemenetek jelentős moduláción mennek keresztül

Fájdalomérzés A fájdalom kapu-theoriája Alapállapot: nociceptív bemenet tonikus gátlás alatt=> inhibitoros interneuron a kapu => csökkenti a transzmissziót, másodlagos neuronon) C-rost aktiválódás feloldja a gátlást (A.) C-rost aktiválódással szimultán betarostok aktiválódása elnyomja a nociceptív információt (?) (B.) A. B. Wall and Melzack, 1965

Fájdalomérzés 95. A fájdalom kapu-theoriája A következő állítások a fájdalom kapu-theoriájának részei. Melyiket NEM tudták kísérletesen igazolni? (E) a) a taktilis ingerek (A-béta rostok) csökkenthetik a fájdalomérzést akkor is, ha a taktilis és a fájdalominger helye több szegmentum távolságban van b) a fájdalomingerek közvetítését a hátsó szarvban gátolhatják leszálló gátló rendszerek c) vastag, nem-nociceptív afferensek (A-béta) kiválthatják a bőr nociceptív afferenseinek preszinaptikus gátlását a hátsó szarvban d) a gerincvelőben a nociceptiv bemenetek jelentős moduláción mennek keresztül

BROWN-SEQUARD SYNDROM teljes érzéskiesés csökkent Fájdalom, hőérzékelés csökkent két pont diszkrimináció vibráció, propriocepció

GYULLADÁSOS FÁJDALOM AXONREFLEX ALGOGÉNEK (fájdalomkeltő anyagok): Sérült sejtből kálium Trombocytákból serotonin Hízósejtekből hisztamin Szöveti kallikrein Viszketés Szenzitizáció Szenzitizáció Hiperalgézia Bradykinin, H +,

ÍZÉRZÉS 105. íz-térkép? Chandrashekar et al. 2006 Nature Rev. Koncentráció!: magas cc., specificitás elveszik

ÍZÉRZÉS 105. Az ízérző pályákra igaz: (T2) a) az afferens neuronok axonjai a nucleus tractus solitarii-ban végződnek b) a nucleus tractus solitarii-ból lépnek ki olyan rostok, amelyek az ízleléssel kapcsolatos vegetatív reflexeket közvetítik c) a primer corticalis ízérző area a gyrus precentralisban található, közel a Sylvius árokhoz d) az ízérző pálya nem kapcsolódik át a thalamusban

ÍZÉRZÉS 105.

ÍZÉRZÉS 105. Az ízérző pályákra igaz: (T2) a) az afferens neuronok axonjai a nucleus tractus solitarii-ban végződnek b) a nucleus tractus solitarii-ból lépnek ki olyan rostok, amelyek az ízleléssel kapcsolatos vegetatív reflexeket közvetítik c) a primer corticalis ízérző area a gyrus precentralisban található, közel a Sylvius árokhoz d) az ízérző pálya nem kapcsolódik át a thalamusban

Centrum:Prepyriform, amygdala paleocortex: Thalamus érintése nélkül! OLFAKTORIKUS RENDSZER 104. Gátló interneuronok szerepe: Periglomeruláris (PG) Szemcse (Gr, granuláris) mitrális (M) és pamacsos (T, tufted) projekciós neuronok az egy receptorfehérjét kifejező szenzoros sejtek axonjai képeznek egy glomerulust EPITÓPTÉRKÉP

HALLÓRENDSZER 104. Perilympha vs. Endolympha= szekréciós termék, magas K+, scala media Protektív reflex: musc.tensor tympani,stapedius Tonotópia: nucl.cochlearis, CGM TONOTÓPIA TRANSZDUKCIÓ

HALLÓRENDSZER 104. Cochlearis magok után-binaurális reprezentáció Külső szőrsejtek efferens beidegzése (Nucl. Oliv. sup.) Ggl. spirale OTOAKUSZTIKUS EMISSZIÓ

HALLÓRENDSZER 104. Melyik igaz? (E) a) A mindkét oldalon Rinné pozitív személy kétoldali vezetéses típusú halláskárosodásban szenved b) A halláskárosodás oldalára lateralizált Weber teszt azonos oldali vezetéses halláscsökkenést jelenthet c) Ha a vizsgálati alany a Weber tesztet nem lateralizálja az halláskárosodás jele d) A Weber-teszt képes pontos diagnózist adni a halláskárosodás helyéről és okáról

HALLÓRENDSZER 104. Melyik igaz? (E) a) A mindkét oldalon Rinné pozitív személy kétoldali vezetéses típusú halláskárosodásban szenved b) A halláskárosodás oldalára lateralizált Weber teszt azonos oldali vezetéses halláscsökkenést jelenthet c) Ha a vizsgálati alany a Weber tesztet nem lateralizálja az halláskárosodás jele d) A Weber-teszt képes pontos diagnózist adni a halláskárosodás helyéről és okáról