Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet http://fahiba.fmk.nyme.hu 10. Faanatómia (Fahibák), Jellegzetességek, szabálytalanságok II.
Görbeség Görbeség: a hengeres fa hossztengelye íves növekedés következtében eltér az egyenestől. egyszeres görbeség összetett görbeség lehet fafajoknál faji jellemző, pl. a vörösfenyő kard alakú törzsformája. méreteként a legnagyobb görbület helyén a választék behajlásának húrmagasságát mérjük és a behajlás 1 m-ére egész cm-ben A görbeség csökkenti a termékkihozatalt és a rostok átvágása miatt a szilárdságot. A faállomány zárt állományban nevelésével, korai egyenletes fakorona kialakítással és rendszeres koronaápolással a görbe törzsek képződése mérsékelhető. 1
Görbeség 2
Bordás növés A bordás növekedés jellemzője a törzs hossza mentén kiálló ormók és mélyedések keletkezése. Leggyakrabban tővastagodással együtt jelentkezik (bordás terpeszesség). A bordásság méreteként a tőszakasz maximális átmérője és a bordafenéken mért minimális átmérő különbségét szokták megadni. A fűrészáru- és furnértermeléskor nagymértékben csökkenti a kihozatalt. A bordás növést nem lehet befolyásolni. 3
Bordás növés 4
Kétágúság (villás növés) A két (vagy több) vezérhajtás nyomán fejlődő fatörzs rendellenes növését villásnövésnek nevezzük. A villásnövés (kétágúság) leggyakrabban a csúcshajtás tönkremenetelével áll összefüggésben (pl. szarvasrágás). A villás növekedés főleg a lombos fafajokra jellemző. Az értékes fűrész- és furnérrönk lerövidül a villaszerű elágazás miatt. Vihar és hónyomásra erősebben veszélyeztetett. A faállomány megfelelő védelme a vadrágások és rovarok ellen. 5
Kétágúság (villás növés) 6
Rendellenes elszíneződés a gesztben (álgeszt) Az álgeszt a fatest nagyméretű, szabálytalan alakú, az évgyűrűhatárokat általában nem követő rendellenes elszíneződése. Könnyen felismerhető a színes geszttel nem rendelkező fafajoknál. Az álgeszt nem követi pontosan az évgyűrűhatárokat, a valódi geszt pedig minden esetben. A hazai fafajok közül álgesztesedésre különösen hajlamosak a cser, a bükk és a nyárak. A fahiba által érintett metszet legkisebb vastagságát mérjük (lineáris méreteivel vagy a bütü átmérőjének hányadában adjuk meg). Az álgesztnek a valódi gesztnél általában valamivel nagyobb a repedési és vetemedési hajlama, nehezebb telíteni és ragasztani. Az álgesztes fa általában sűrű, tartós. 7
Rendellenes elszíneződés a gesztben (álgeszt) 8
Korhadás (szíjács, geszt) A korhadás a farontó gombák sejtfalakat bontó tevékenysége. A károsítás 3 alaptípusa: barna, lágy, valamint fehér korhadás. A korhadás mértékét a fertőzött rész felületének és behatolási mélységének (vagy hosszának) mérésével határozzuk meg. A korhadás előfordulási helyétől függően lehet: szijács- vagy gesztkorhadás. A farontó gombák elleni szakszerű védekezéssel elkerülhető a fertőzés. 9
Korhadás (szíjács, geszt) 10
Gombabontott bükk
Gombabontott bükk
Olivafa (Olea europaea)
Olivafaanyag
Magas, 800 kg/m3 absz. Száraz sűrűség, kis méretváltozás, alacsony anizotrópia (A = 1,24)
Csavarosság, ferdeszálúság Csavartrostúság, másnéven ferdeszálúság, illetve csavarosság esetén a rostok a hengeresfa palástján az alkotótól eltérő irányú, spirális lefutásúak. Legtöbbször már kívülről, a kéregcserepek, repedések csavarodó lefutása alapján felismerhető. Jól láthatóvá válik a kéreg lehántása után a száradás során, vagy hasítási próbáknál. Mértékét vagy a hosszegységre eső szögelfordulással, vagy a csavarossági százalékkal határozzák meg. A ferdeszálúságból eredő rostátvágások a megmunkálást nehezítik, jelentősen csökkentik a faanyag szilárdságát, rugalmasságát is. Többnyire fafaji sajátosság. 11
Csavarosság, ferdeszálúság 12
Nyomottfa (fenyők) Nyomottfa vagy vaseresség a fenyők jellegzetes reakció fája, az évgyűrűk belsejében jelentkező igen sűrű vörösesbarna szövetrész (melyek színét a rendkívül széles késői pászták okozzák). Általában a külpontos törzsek nyomott oldalán keletkezik. Mérése a kiterjedés területének meghatározásával történik. A nyomottfa sűrűbb, kevésbé rugalmas, és így mechanikai megmunkálása nehezebb. A fatestben belső feszültségek alakulnak ki: különösen a rostirányú zsugorodás növekszik, ez hosszirányú vetemedést okoz. Zárt erdőneveléssel a reakciófa képződése mérsékelhető. 13
Nyomottfa (fenyők) 14
Húzottfa (lombos fák) A húzottfa a lombos fák reakciófája. A különböző okokból elhajló törzs (ág) húzott, szélesebb oldalán keletkezik, ellentétben a fenyők nyomottfájával. Általában ív alakú sötétebb foltok formájában jelentkezik a hengeresfa-választékok bütüjén. A húzottfára jellemző a farostok tercier sejtfalának megvastagodása, elváltozása, gélesedése (100 %-ban csak cellulózt tartalmaz). Mérése a kiterjedés területének meghatározásával történik, A húzottfa jelenléte növeli a fatest inhomogenitását. Szárításkor könnyebben reped, erősen vetemedik. Korai egyenletes korona kialakítással és szakszerű, zárt erdőneveléssel a húzottfa keletkezése mérsékelhető. 15
Húzottfa (lombos fák) 16
Egyenlőtlen, torz évgyűrűk Az egyenlőtlen, torz évgyűrűk a hengeres fa felületén hosszanti árkok és/vagy kidudorodások formájában jelentkeznek. Az évgyűrűszélesség nagymértékű ingadozása előnytelen, mechanikailag heterogén fatestet eredményez. Mérése a szabályos évgyűrűrész által képviselt körgyűrűtől való legnagyobb eltérés meghatározásával történik a körgyűrű érintőjével párhuzamosan. A torzulás mértékét a torzult körgyűrű által meghatározott körcikk területének a vágáslap területéhez való viszonyával fejezzük ki. Az évgyűrűtorzulás növeli a fatest inhomogenitását. Az ilyen fa kevésbé szilárd, nehezebben megmunkálható. A fatörzs megfelelő ápolásával és szakszerű erdőneveléssel az évgyűrűtorzulás mérsékelhető. 17
Egyenlőtlen, torz évgyűrűk 18
Hullámosság, fodrosság, csomorosság A hullámos, szabálytalan rostlefutásnak 3 típusa van: hullámosság, fodrosság, csomorosság. A hullámosságnál a bélsugarak síkjában (sugármetszet) a farostok hullámvonalban görbülnek. A hullámosság leginkább a törzs alsó szakaszában jelentkezik és szélhatásra kialakuló ingamozgással magyarázható. A fodrosság térbeli hullámosság. Csomorosságnak nevezzük a fatestben lévő alvó (adventív) rügyek, kisebb göcsök körül kialakuló, a rostokkal párhuzamos síkban jelentkező rajzolatokat. A hullámosság, fodrosság, csomorosság a szerkezeti faanyagoknál kedvezőtlen, mivel mérsékli a mechanikai szilárdságot. A szélhatás a szakszerű telepítéssel csökkenthető, bár egyes fafajoknál (pl. juhar, feketenyár) a fatermék gyártáshoz ezen fahibák esztétikailag előnyösek. Így a fekete nyáraknál ilyen célú erdészeti fajtanemesítés is folyik. 19
Hullámosság, fodrosság, csomorosság 20
Iker- (kettős) bél Kettős bél (ikerbél) a törzs vágáslapján két vagy több bél látszik, amelyek körül részben önálló, részben közös évgyűrűrendszer alakult ki. Jellemző rá a kettősbél körüli évgyűrű torzulás, a kéregbenövés és a törzs ovális keresztmetszete. A hibát a feldolgozás módja és a törzs egészségi állapota szerint szubjektive kell megítélni. Az ikerbelű faanyag rendkívül hajlamos a vetemedésre, repedésre. Minőségi fatermék gyártására alkalmatlan. Az erdőállomány megfelelő védelme a vadrágások és rovarok ellen. 21
Iker- (kettős) bél 22
Héjaszás (szárazoldal) A héjaszás (száraz oldal): a fa növekedése, sérülése során elhalt, a palást felületén bemélyedt, leváló kéregrészek Legtöbbször kéregleválással is jár. Keletkezésének oka gyakorta az erős napsugárzás, de kiválthatják külső mechanikai hatások is. A héjaszás (száraz oldal) méreteként a legnagyobb mélységet, szélességet és hosszúságot mérjük A héjaszás csökkenti a fűrész- és furnéripari kihozatalt. A külső mechanikai hatásoktól óvni kell a fatörzset. Az erős napsugárzásra érzékeny fafajoknál kerülni kell a faállomány erős megbontását. 23
Kéregbenövés A kéregbenövés a paláston sugárirányba résszerűen behatoló nyílással kísért benőtt vagy részben benőtt seb, belseje kéreggel vagy elhalt szövetmaradványokkal van kitöltve. A kéregbenövések ág összenövésekkel és az élő fák külső sérüléseivel állnak kapcsolatban. A kéregbenövés méreteként a fahibával érintett metszet legkisebb vastagságát mérjük A kéregbenövés torzítja az évgyűrűszerkezetet, összefügghet gombás elszíneződések, fertőzések keletkezésével, és a fenyőknél gyantatáskák képződését okozhatja. A fatörzset védeni kell a külső sérülésektől. 24
Kéregbenövés 25
Rák A hengeresfák palástján előforduló rákos daganatok, kinövések valószínű okozói a külső sérüléseket fertőző baktériumok és gombák. A rákos daganatok sebszövete hullámos, szabálytalan rostszerkezetű, s a sebzési reakciók biokémiai folyamatainak következtében a seb környékén a fatest elszíneződése is megfigyelhető. A rák vastagsága alatt a palást síkjában fekvő és a rák magasságában húzott párhuzamos egyenesek közti távolságot értjük. A rákos farész egyrészt szerkezeti célra használhatatlan, másrészt ha korhadt részeket nem tartalmaz különleges esztétikai megjelenése miatt gyakran felhasználják egyedi bútorok, dísztárgyak készítésére. A rákos fa térfogatát formája miatt mérni nagyon nehéz és ezért tömegméréssel értékesítik. A fatörzseket védeni kell a külső sérülésektől, baktérium- és gombafertőzésektől. 26
Rák 27
Belső szíjács (holdgyűrű) A holdgyűrű, vagy belső szijács a gesztben egy teljes vagy részleges gyűrű jelenléte, melynek színe és tulajdonsága megegyezik a szijácséval. A tölgynél, diónál és vörösfenyőnél gyakorta előforduló fahiba. Tulajdonsága hasonlít a szijács fára: kevésbé tartós és kemény, mint a környező gesztrészek. A belső szijács méreteként a szijácsgyűrű külső átmérőjét és a gyűrű szélességét mérjük. Ezen fahiba miatt a fa kevésbé tartós és kemény, mely a felhasználhatóságát korlátozza. Esztétikailag is kedvezőtlen (pl. furnér gyártás, tömörfa bútorelemek). A belső szijács különösen a szabad állásban vagy fagyzugos helyeken növő törzseknél fejlődik ki, erre a telepítés alkalmával ügyelni kell. 28
Belső szíjács (holdgyűrű) 29
Rovarrágás A rovaroknak a fatestben lévő, fajra jellemző, járatszerű rágásait nevezzük rovarrágásoknak. A rovarrágások alakja, nagysága jellemző a különböző rovarfajokra. Felületi rovarrágás a faanyagba legfeljebb 2 mm mélyre, a sekély, vagy nem mély rovarrágás 2-5 mm mélyre, a mély rovarrágás 5 mm-nél mélyebbre hatoló járatokból áll. Kisméretű rovarrágásnál a faanyagba hatoló járatok felszíni nyílás átmérője legfeljebb 3 mm, nagyméretű rovarrágásnál pedig 3 mm-nél nagyobb. A felületi rovarrágást nem mérjük. Előfordulását megállapítjuk. A sekély és mély rovarrágást változata szerint (kis-, és nagyméretű) számbavesszük és mérjük. A farontó rovarok károsíthatnak az élő fákban, a rakodókon, rönktereken tárolt faanyagban és a beépített szerkezetekben, bútorokban egyaránt. 30
Rovarrágás 31
Farontó rovarok
Bontott faanyag tervezőkre, gyártókra vár
Rovarrágta szelídgesztenyefából tervezett bútor
Madarak okozta károsodás Madárkárosítás a hengeres faanyagba madarak élettevékenysége során vájt lyuk, üreg, odú vagy egyéb károsítás. Madárkárosítás leggyakrabban a beteg, rovarkárosításnak kitett törzseknél figyelhető meg. A keletkező lyukak, vájatok elszíneződést is okozhatnak a fatestben. A madarak által okozott károsítás mélységét, szélességét és hosszúságát mérjük (lineáris méretükkel vagy a választék méretének hányadában adjuk meg). Ha a választék sajátossága indokolja, elegendő az említett paraméterek egyikének mérése is. A sérülés mértéke befolyásolja a fatörzs felhasználhatóságát. 32
Madarak okozta károsodás 33
Égésnyom Erdőtüzek, avarégések emlékét őrzik az elszenesedett palástrészekkel (égésnyomokkal) rendelkező fák. Elszenesedés (égésnyom) a tűzkár következtében a paláston égett, elszenesedett részek keletkezése, előfordulása. Az elszenesedés méreteként az égés következtében elszenesedett rész mélységét, szélességét és hosszúságát mérjük. A tűzkár következtében a faanyag jelentősen veszít értékéből, és felhasználhatóságát korlátozza. Erdőtüzek kialakulásának megelőzése. 34
Égésnyom 35
Köszönöm a figyelmet!