Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben

Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben Zárótanulmány Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Debrecen, 2010. január 11.

TARTALOM I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 I.1 A TANULMÁNY HÁTTERE, INDOKOLTSÁGA ÉS CÉLJA... 4 I.2 A BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA... 4 I.3 A MUNKANÉLKÜLI EMBEREK A KISTÉRSÉGBEN... 5 I.4 A KISTÉRSÉG MUNKÁLTATÓI... 6 I.5 A KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZERE... 8 II. A KISTÉRSÉGI HELYZET- ÉS SZÜKSÉGLETFELTÁRÁS ELŐZMÉNYEIRŐL...11 III. A BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA...12 III.1 A BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFÖLDRAJZI HELYZETE... 12 III.2 A MEGVALÓSULÁS HELYSZÍNÉNEK SZOCIÁLIS KÖRNYEZETE... 14 III.2.1 Szociális intézményrendszer... 14 III.2.2 Szociális ellátások és szolgáltatások... 16 III.2.3 Társadalmi leszakadás és kirekesztődés... 19 III.3 MUNKAERŐ-PIACI HELYZET... 20 III.3.1 Foglalkoztatottság és munkanélküliség a Baktalórántházai kistérségben... 20 III.3.2 A betöltetlen álláshelyek jellemzői... 21 III.3.3 Munkaerő-piaci intézményrendszer... 21 III.4 A KÉPZÉSI, SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNYI HÁTTÉR... 23 IV. A MUNKANÉLKÜLI EMBEREK A KISTÉRSÉGBEN A KÉRDŐÍVES KUTATÁS EREDMÉNYEI...25 IV.1 BEVEZETÉS... 25 IV.2 DEMOGRÁFIAI ADATOK... 26 IV.3 MEGÉLHETÉS... 29 IV.4 MUNKAÉLETÚT... 32 IV.5 AZ ÚJBÓLI MUNKAVÁLLALÁS ESÉLYEI... 34 IV.6 MUNKAVÁLLALÁST AKADÁLYOZÓ TÉNYEZŐK... 36 IV.7 MUNKAKERESÉS... 38 IV.8 VÁLLALÁSOK AZ ÚJBÓLI MUNKÁBA ÁLLÁS ÉRDEKÉBEN... 39 IV.9 SZOLGÁLTATÓK, SZOLGÁLTATÁSOK, TAPASZTALATOK... 43 IV.10 KÖZFOGLALKOZTATÁS... 44 IV.11 A KÉRDŐÍVES KUTATÁS TAPASZTALATINAK ÖSSZEGZÉSE... 46 V. A KISTÉRSÉG MUNKÁLTATÓI MUNKAERŐIGÉNY-FELMÉRŐ ADATLAPOK ELEMZÉSE...53 V.1 BEVEZETÉS... 53 V.2 MUNKAERŐIGÉNY-FELMÉRŐ ADATLAPOK ELEMZÉSE... 54 V.2.1 A munkaadók nyitottsága... 54 V.2.2 Motiváció... 54 V.2.3 Munkaerőhiány... 55 V.2.4 Létszámbővítés... 55 V.3 ÖSSZEFOGLALÁS... 56

VI. VII. A KISTÉRSÉG MUNKÁLTATÓI FÓKUSZCSOPORTOS INTERJÚ FELDOLGOZÁSÁNAK EREDMÉNYEI...57 VI.1 BEVEZETÉS... 57 VI.2 LÉTSZÁMBŐVÍTÉS, MUNKAERŐ-FELVÉTEL... 57 VI.3 TARTÓSAN MUNKANÉLKÜLI EMBEREK FOGLALKOZTATÁSA... 60 VI.4 A TARTÓSAN MUNKANÉLKÜLI EMBEREK FOGLALKOZTATÁSÁT ÖSZTÖNZŐ TÉNYEZŐK... 64 VI.5 A TARTÓSAN MUNKANÉLKÜLI EMBEREK FOGLALKOZTATÁSÁT ELŐSEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK... 68 A KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZERE SZAKÉRTŐI INTERJÚK FELDOLGOZÁSÁNAK EREDMÉNYEI...74 VII.1 BEVEZETÉS... 74 VII.2 HUMÁNERŐFORRÁS... 74 VII.3 HUMÁNSZOLGÁLTATÁS... 81 VII.4 HUMÁNPROJEKTEK... 93 VIII. MELLÉKLETEK...101 VIII.1 A LEGMAGASABB ISKOLAI VÉGZETTSÉG MEGOSZLÁSA TELEPÜLÉSEK SZERINT... 101 VIII.2 A KÉRDŐÍVES KUTATÁSHOZ TARTOZÓ TÁBLÁZATOK... 103 VIII.3 A MUNKAADÓI ADATLAPOK FELDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁBLÁZATOK... 111 VIII.4 SZAKÉRTŐI INTERJÚK, INTERJÚRÉSZLETEK... 113

I. Vezetői összefoglaló I.1 A tanulmány háttere, indokoltsága és célja A Közép-Nyírségi Önkormányzati Többcélú Kistérségi Társulás (TKT) a Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben (ÁROP 1.1.5/B 1 ) program keretében kiírásra került TÁMOP 5.1.1.-09/7 2 pályázati felhívás kapcsán valósíthatja meg a Munkaerő-piaci reintegrációs szolgáltatási rendszer a Baktalórántházai kistérségben című projektet. A projekthez kapcsolódó szükséglet- és helyzetfeltáró munkával a TKT a Revita Alapítványt bízta meg. A feltáró munka indokoltságát igazolja, hogy nem álltak rendelkezésre megfelelő információk a kistérség munkaerő-piaci szolgáltatói rendszeréről, illetve a munkáltatók és munkavállalók szükségleteit korábban nem vizsgálta senki a kistérségben. A helyzet- és szükségletfeltárás célja olyan elemzés készítése, amely megalapozza a komplex munkaerő-piaci (re)integrációs szolgáltatási rendszer kialakítását és alkalmazását a Baktalórántházai kistérségben. A cél elérése érdekében négy területet vizsgáltunk: a kistérség szociális és foglalkoztatási helyzetét (III. fejezet); a munkanélküli emberek véleményét, szükségleteit, motivációját (IV. fejezet); a kistérségi foglalkoztatók véleményét, szükségleteit, motivációit (V. és VI. fejezet); a kistérség foglalkoztatási intézményrendszerét (VII. fejezet). A kutatás 2009. május 20. és 2010. január 11. között zajlott, a kistérségi terepmunka keretében több mérőeszközt is használtunk a kutatatási cél elérése érdekében (kérdőíves adatgyűjtés, félig strukturált interjúk, fókuszcsoportos interjú, igényfelmérő adatlap). Az elemzés során a jelenlegi helyzet megismerése, a szükségletek, igények, valamint a meglévő és hiányzó erőforrások objektív elemzésének összegző gondolatai mellett javaslatokat is megfogalmaztunk a kistérség számára. I.2 A Baktalórántházai kistérség bemutatása A 19 településből álló Baktalórántházai kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik leghátrányosabb helyzetű kistérsége. Gazdaságában a mezőgazdaság a domináns ágazat. A vállalkozók aktivitása, versenyképessége és foglalkoztatásban betöltött szerepe alacsony. A 35 437 fős népesség korösszetétele a természetes szaporodás miatt kedvezőbb az országos értékeknél, viszont a kistérséget évek óta negatív vándorlási egyenleg és szelektív migráció jellemzi. A cigányság aránya a népességen belül meghaladja a 10%-ot, de a szegénység és a társadalmi leszakadás lényegesen nagyobb társadalmi kört érint, emiatt a lakosság jelentős részének egyetlen hivatalos bevételi forrása a helyi önkormányzatok által biztosított szociális ellátás. Ennek egyik oka az alacsony foglalkoztatottsági mutató és a tartósan munkanélküliek magas aránya. A kedvezőtlen munkaerő-piaci mutatók hátterében többek között a népesség alacsony iskolai végzettsége áll. 1 Leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatási programja (LHH): http://www.nfu.hu/content/1157 2 http://www.nfu.hu/doc/2022 4

A kistérségben a családsegítés, a támogató szolgálat, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a gyermekjóléti szolgálat működik társulási formában 5 mikrotérségi társulásban szolgáltatásonként változó területi határokkal, ami akadálya a hatékony és azonos színvonalú munkavégzésnek. A felülről ösztönzött társulási forma jelentős változásokat indukált a szociális alapszolgáltatások ellátásában. I.3 A munkanélküli emberek a kistérségben A kistérségben élő jelenleg regisztrált munkanélküli emberek körében végzett kérdőíves kutatás célja a jövőben munkát vállaló személyek célirányos megismerése, véleményük, szándékaik és motivációik feltárása volt, amely bármilyen őket bevonó, mozdító kezdeményezés elindításához nélkülözhetetlen. Az eredmények részletes leírása során a következő témakörökben mutatjuk be a munkanélküli emberek sajátosságait: demográfiai adatok (életkor, nem, háztartás, iskolai végzettség); megélhetésre vonatkozó objektív és szubjektív mutatók (anyagi helyzet megítélése, bevételek és kiadások); munkaéletút (munkahelyek száma, munkával töltött idő, munkanélküliség hossza); újbóli munkavállalás esélyei (munkahelykínálat, jövőkép); munkavállalást akadályozó tényezők; munkakeresés; vállalások az újbóli munkába állás érdekében (mobilitás, átlagostól eltérő munkakörülmények és a munkavállaló számára hátrányos foglalkoztatási feltételek, szolgáltatások, képzések); korábban igénybe vett szolgáltatások; közfoglalkoztatás. A kérdőíves kutatás során összegyűjtött sajátosságok, jellemzők vizsgálata alapján lehetségessé válik a csoportalkotás a munkanélküli válaszadók között. Mivel az eredmények elsősorban foglalkoztatás-fejlesztési célokra kerülnek felhasználásra, ezért a csoportalkotási folyamatba azokat a tényezőket vontuk be, melyek a munkanélküliek motiváltságát, rugalmasságát, akadályozottságát és mobilitását mutatják meg. Ennek megfelelően öt csoportot tudunk létrehozni, melyek elkülönítését elsősorban az indokolja, hogy lényegi eltéréseik miatt a foglalkoztathatóság növelése érdekében különböző egyénekre szabott felkészítést kívánnak meg a (humán)fejlesztő szakemberek részéről: Munkára kész, akadályoktól mentes és mobil: Azonnal foglalkoztatható csoport (144 fő, 15%) o A csoport tagjai aktívan keresik a munkalehetőséget, az azonnali munkavállalásban rendszerint nem akadályozná őket semmi. o A mobilitási hajlandóságuk kiemelkedő, a munkakörülmények és foglalkoztatási feltételek tekintetében rendkívül rugalmasak, illetve a képzések, szolgáltatások felé is nyitottak, bérigényük átlagos. 5

Munkára kész, akadálymentes, mobil, de nem keres munkát: Közfoglalkoztatott csoport (52 fő, 5,4%) o Annak ellenére, hogy többségük munkára kész állapotban van és nincs az életében munkavállalást akadályozó tényező, mégsem keresnek munkát, melyek oka a közfoglalkoztatásban való részvétel. o Mobilitási hajlandóságuk magas, és a legtöbb munkakörülmény és foglalkoztatási feltétel tekintetében kompromisszum-készek, a szolgáltatások igénybe vételére nyitottak. Munkára kész, problémamentes, de nem mobilizálható: Helyhezkötött csoport (306 fő, 31,8%) o A munkába állást sem a szándék hiánya, sem akadályozó tényező nem nehezíti, ám a csoporttagoknak mégis csak a fele keres munkát, melynek oka a feketemunka által biztosított jövedelem. o A mobilitási hajlandóság az átlagostól alacsonyabb, a munkavállalással kapcsolatos kompromisszumkészség és a szolgáltatások iránt való nyitottsága minta átlagának felel meg. Munkára kész, de akadályozott: Akadályozott csoport (277 fő, 28,8%) o A munkakeresési aktivitás és a munkavállalási motivációk ellenére a csoport foglalkoztatása egészségügyi vagy családi akadályokba ütközik. o Az átlagosnál alacsonyabb a mobilitásuk, az átlagostól eltérő munkakörülmények és foglalkoztatási feltételek kapcsán kevésbé kompromisszum-készek, ám a szolgáltatások és képzések irányában nyitottak. Nem kész a munkába állásra, akadályozott és nem mobil: Lemondó csoport (182 fő, 19%) o Nincsenek munkára kész állapotban, jellemzően egészségügyi vagy családi probléma akadályozza a munkavállalásukat, munkakeresési aktivitásuk is alacsony. o Kifejezetten visszautasítóak az átlagostól eltérő munkakörülmények és foglalkoztatási feltételek irányába, mobilitásuk a legalacsonyabb a csoportok között. I.4 A kistérség munkáltatói A munkáltatói fókuszcsoportos interjú és igényfelmérés keretében arra kerestük a választ, hogy mi ösztönzi, illetve mi gátolja a kistérség munkáltatóit abban, hogy tartósan munkanélküli embereket foglalkoztassanak. Az elemzés során azokra a tényezőkre világítottunk rá, amelyek meglátásunk szerint egy sikeres foglalkoztatási projekt lebonyolításához szükségesek: létszámbővítés, munkaerő-felvétel; tartósan munkanélküli emberek foglalkoztatása; tartósan munkanélküli emberek foglalkoztatását ösztönző tényezők; tartósan munkanélküli emberek foglalkoztatását elősegítő szolgáltatások. 6

Vizsgálatunk eredményeként azt akartuk megtudni, mivel motiválható a kistérségi foglalkoztatási projekt leendő partnereként egy helyi vállalkozó annak kapcsán, hogy a tartósan munkanélküli emberek nyílt munkaerő-piaci elhelyezésében aktív szerepet vállaljon. Az elemzés legfontosabb megállításai: A kistérségben két szereplőre számíthat a munkaerő felvétele kapcsán a vállalkozó: a polgármesterre (aki a leghatékonyabb szereplő ebben a rendszerben), illetve a munkaügyi kirendeltségre (aki forrást ad). A munkáltatók a kiválasztás során nem a tartós vagy nem tartós viszonyrendszerben gondolkoznak, hanem a szakmai tudást és a motivációt vizsgálják. A képzési és bértámogatások megítélése inkább negatív képet mutat. A foglalkoztatás fejlesztésével és bővítésével kapcsolatban információs vákuumról számoltak be a munkaadók. A települési önkormányzatok, illetve a kistérség szervezetei nem nyújtanak intézményesített szolgáltatást a versenyszféra helyi szereplőinek. A kistérség szolgáltatáshiányos környezetében a vállalkozó maga küzd meg a munkaerő-felvétellel, annak minden kockázatával. Az igényfelmérésben résztvevő munkaadók kevesebb mint felénél jelenik meg a nyitottság, a motiváció és az együttműködési készség egy új foglalkoztatási program irányában, míg továbbra is többen vannak, aki szkeptikusak ebben a helyzetben, és nem hisznek a térségi szintű változások bekövetkeztében. A megállapításokhoz kapcsolódó javaslatok: A foglalkoztatás terén kistérségi szolgáltatói intézmény- és eszközrendszert szükségszerű kialakítani, amely erősíti a vállalkozók együttműködési hajlandóságát a tartósan munkanélküli emberek foglalkoztatásával kapcsolatban. A rendszer elemei a következők: o o o o o térítésmentes szolgáltatói csomag összeállítása; munkáltatói kapcsolattartói rendszer kialakítása, amellyel minden együttműködni kívánó munkaadó becsatolható a foglalkoztatással kapcsolatos kétirányú információ-áramlásába; a munkaadók termelői, szolgáltatói kapacitásainak, szolgáltatási szükségleteinek feltérképezése; a munkáltatók munkaerő-piaci igényeinek és lehetőségeinek felmérése, folyamatos nyomon követése, a vállalkozói kör intenzívebb bekapcsolása a foglalkoztatást érintő döntések előkészítésébe, a szakmai anyagok megalkotásába, illetve véleményezésébe (pl. Kistérségi Fejlesztési Bizottság, Foglalkoztatási Fórum). 7

I.5 A kistérség foglalkoztatási intézményrendszere A foglalkoztatási területen érintett szakértőkkel készített félig strukturált interjúk feldolgozása során arra kerestük a választ, hogy a kistérség pillanatnyilag hol tart a komplex foglalkoztatási projekt sikeres lebonyolítását megalapozó szakmai tényezők tekintetében. Ennek megfelelően a kistérség: humánerőforrásának (a foglalkoztatást elősegítő humánszolgáltatásban érintett szociális és foglalkoztatási szakemberek); humánszolgáltatásának (a családsegítő központok beilleszkedést segítő és a munkaügyi kirendeltségek foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásai); humán projektjeinek (foglalkoztatást elősegítő elsősorban nyílt munkaerő-piaci projektek) mennyiségi és minőségi mutatóit, valamint a köztük fellelhető összefüggéseket vizsgáltuk. A humánerőforrás elemzésének legfontosabb megállapításai: A humánszolgáltatói tevékenység tervezéséhez és megalapozásához szükséges humánerőforrás-tényezők adottak. A szociális és foglalkoztatási intézményrendszer személyi kapacitásai tekintetében fellépő egymással szorosan összefonódó problémák már a humánszolgáltatói alaptevékenység működését is veszélyeztetik, emellett komoly hiánytényező a speciális foglalkoztatási szaktudás. A humánerőforrás témaköréhez kapcsolódó legfontosabb javaslatok: A helyi szakemberek hatékonyabb munkavégzése érdekében szervezetfejlesztésre, szupervízióra, a helyi szakemberek (tovább)képzésére (speciális munkaerő-piaci ismeretek oktatása) van szükség. Egy kistérségi humánerőforrás adatbázis létrehozásával párhuzamosan hirdessenek meg: o egy Hazatérés típusú programot; o kistérségi ösztöndíj programot; o az ösztöndíjprogram keretében alakítsák ki a szakmai gyakorlat rendszerét. A humánszolgáltatások elemzésének legfontosabb megállapításai: A mikrotérségeken belüli, valamint a kirendeltségek közötti szakmai együttműködések, továbbá a települések közötti konszenzus alapú kooperációs mechanizmusok jó alapot biztosíthatnak a humánszolgáltatás kistérségi szintű szervezéséhez. A humánszolgáltatások elérhetősége, minősége kapcsán komoly hiányosságok tapasztalhatóak a kistérségben. 8

A kistérségi szintű humánszolgáltatói tevékenységet, illetve a szektorok közötti szakmai együttműködéseket (a foglalkoztathatóság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése témakörben) nem koordinálja senki. A humánszolgáltatási folyamat egészét maguk a humánszolgáltatók sem látják át. A humánszolgáltatás témaköréhez kapcsolódó legfontosabb javaslatok: A foglalkoztatási beavatkozási területhez kapcsolódó információs, koordinációs, szolgáltatásfejlesztői tevékenységeket egy arra kijelölt szakmai szervezetnek célszerű kistérségi szinten koordinálni. Célravezető kialakítani a kistérségi szintű szakmai diskurzus intézményi kereteit (szakmai továbbképzések, műhelyek). Célszerű folyamatosan biztosítani az információáramlást a foglalkoztatás területén érintett szereplők számára (kistérségi hírlevél, foglalkoztatási internetes portál, foglalkoztatási információs blokkok a helyi médiában). Célszerű kialakítani, illetve fejleszteni a kistérség belső hiányzó és fejlesztésre szoruló humánszolgáltatói kapacitásait. A humánprojektek elemzésének legfontosabb megállapításai: A munkaszervezet által menedzselt és térségi szintű kooperációban megvalósított sikeres (és népszerű) közmunkaprogramok során szerzett tapasztalat a későbbi komplex humánprojektek előkészítése és kivitelezése kapcsán jól hasznosítható. A kistérség több települése nyit a kísérleti foglalkoztatási programok irányába. A tartósan munkanélküli emberek munkaerő-piaci (re)integrációját elősegítő helyi foglalkoztatási tapasztalatok legtöbbnyire a szatelit típusú önkormányzati cégek működésére és a településszintű közfoglalkoztatási gyakorlatra korlátozódnak. A kistérség nem rendelkezik semmilyen releváns foglalkoztatás-fejlesztést érintő stratégiával. A foglalkoztatási területhez kapcsolódó fejlesztési feladatokat nem látja el senki, a tervezői tevékenységnek nincs kijelölt felelőse, koordinációs tevékenységet nem végez senki a kistérségben. 9

A humánprojektek témaköréhez kapcsolódó legfontosabb javaslatok: Indokoltnak látszik szemléletformáló szakmai műhelyeket, találkozókat szervezni a tranzit-típusú 3 projektek és a hozzá kapcsolódó foglalkoztatást elősegítő humánszolgáltatások minél teljesebb megismerése érdekében. A kistérségi társulásnak határozottan nyitnia kell a helyi nyílt munkaerő-piaci szereplők felé annak érdekében, hogy a jelenleginél jóval motiváltabbak legyenek a foglalkoztatási együttműködésekben való aktív részvételre. A közmunkaprogramok eddigi gyakorlatára és tapasztalataira alapozva: o a foglalkoztatás-fejlesztés szervezését (pl. stratégiai döntések meghozatala, szakmai koncepciók kialakítása, információs, koordinációs tevékenység ellátása, szolgáltatás-fejlesztés) kistérségi szinten; o a foglalkoztatási projektekhez kapcsolódó humánszolgáltatások (foglalkoztathatóság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése) szervezését, irányítását mikrotérségi szinten; o a konkrét foglalkoztatás lebonyolítását elsősorban települési szinten célszerű biztosítani. A Kistérségi Fejlesztési Bizottság (KFB) munkáját segítő, erősítő foglalkoztatási fórumot szükségszerű létrehozni. Indokoltnak látszik a kistérségi társulásnak hosszú távú kistérségi foglalkoztatás-fejlesztési stratégiát illetve ahhoz kapcsolódó cselekvési és ütemtervet készíteni. 3 A tranzit-típusú foglalkoztatási projektek jellemzője, hogy egy szociális alprogram beemelésével erősítik a képzési és foglalkoztatási program hatékonyságát (a szociális alprogram végigköveti a projektelemek megvalósítását). Szakmai kiadvány a tranzitfoglalkoztatásról: Eszik Zoltán (2006): 100 szó a tranzitfoglalkoztatásról (http://orszagostranzit.hu/doc/kiadvanyok/100szo.pdf) 10

II. A kistérségi helyzet- és szükségletfeltárás előzményeiről A Közép-Nyírségi Önkormányzati Többcélú Kistérségi Társulás (TKT) a Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben (ÁROP 1.1.5/B 4 ) program keretében kiírásra került TÁMOP 5.1.1.-09/7 5 pályázati felhívás kapcsán valósíthatja meg a Munkaerő-piaci reintegrációs szolgáltatási rendszer a Baktalórántházai kistérségben című projektet. A projekthez kapcsolódó szükséglet- és helyzetfeltáró munkával a TKT a Revita Alapítványt bízta meg. A kistérségben mindeddig nem valósítottak meg hasonló méretű és összetettségű foglalkoztatási programot. A sikeres lebonyolítás érdekében a kistérségi helyzet- és szükségletfeltárás indokoltságát támasztják alá: Nem állt rendelkezésre megfelelő mélységű információ a kistérség munkaerőpiaci szolgáltatói rendszeréről (ennek hiányában nem lehet megkezdeni a kistérségben a projektben kialakításra kerülő munkaerő-piaci reintegrációs szolgáltatási rendszer kiépítését). A munkáltatók és munkavállalók szükségleteit korábban nem vizsgálta senki a kistérségben (ennek hiányában nem lehet az érintett szereplőket motiválni, működőképes és igénybe vett szolgáltatásokat fenntartani, az elsődleges munkaerőpiacot megcélzó komplex foglalkoztatási programot megvalósítani). A kistérségi helyzet- és szükségletfeltárás célja olyan elemzés készítése, amely megalapozza a komplex munkaerő-piaci (re)integrációs szolgáltatási rendszer kialakítását és alkalmazását a Baktalórántházai kistérségben. A cél elérése érdekében négy területen végeztünk elemző munkát: Áttekintettük a kistérség szociális és foglalkoztatási helyzetét (III. fejezet). Feltártuk a munkanélküli emberek véleményét, szükségleteit, motivációját (kérdőíves kutatás IV. fejezet). Elemeztük a kistérségi foglalkoztatók véleményét, szükségleteit, motivációit (munkáltatói igények felmérése V. fejezet; fókuszcsoportos interjúk feldolgozása VI. fejezet). Megvizsgáltuk a kistérségi foglalkoztatási intézményrendszer helyzetét (interjúk feldolgozása VII. fejezet). A kutatás 2009. május 20. és 2009. október 31. között zajlott, a kistérségi terepmunka keretében 960 fő tartósan munkanélküli személyt vontunk be a kérdőíves adatgyűjtésbe, 15 félig strukturált interjút készítettünk el a munkaerő-piaci és szociális ellátórendszer kistérségi intézményeinek, illetve az intézmény környezetének szakértőivel, emellett fókuszcsoportos interjú lebonyolítására, továbbá a munkáltatói igények feltárására került sor a kistérségben jelen lévő nyílt munkaerő-piaci szereplők részvételével. Az elemzés során a három említett területen mutatkozó helyzet megismerése, a szükségletek, igények, valamint a meglévő és hiányzó erőforrások objektív felmérésének, elemzésének összegző gondolatai mellett javaslatokat is megfogalmaztunk a kistérség számára. 4 Leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatási programja (LHH): http://www.nfu.hu/content/1157 5 http://www.nfu.hu/doc/2022 11

III. A Baktalórántházai kistérség bemutatása III.1 A Baktalórántházai kistérség gazdaságföldrajzi helyzete6 A Baktalórántházai kistérség az Észak-alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye középső részén fekszik, 35-45 km-re a szlovák, az ukrán, illetve a román határtól (1. ábra). A periférikus elhelyezkedéséből származó hátrányokat jelentősen mérsékelheti az épülő M3 autópálya, aminek köszönhetően a kistérség központja a fővárosból kevesebb mint 2,5 óra alatt elérhetővé válik. A térséget érintő 41. és 4. számú főútvonalak jelentős nemzetközi árués személyforgalmat bonyolítanak le, azonban a települések közötti belső kapcsolatrendszer működését nehezíti a rossz minőségű, illetve hiányos közlekedési úthálózat. A kistérség egyike a régió 15 leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségének, de egyes gazdasági és társadalmi mutatói főként Nyíregyháza közelsége miatt kedvezőbbek az LHH-kistérségek átlagánál. 1. ábra A Baktalórántházai kistérség elhelyezkedése Az elaprózott településszerkezetű, 19 településből álló kistérség (2. ábra) lakónépessége 35 437 fő, népsűrűsége (78 fő/km 2 ) és urbanitási indexe (a 120 fő/km 2 népsűrűség feletti településen lakók aránya 26%) egyaránt elmarad a régiós és az országos átlagtól. A népesség korösszetétele a természetes szaporodás miatt kedvezőbb az országos értékeknél: egy időskorúra átlagosan 1,48 fiatalkorú jut (országos átlag: 0,99), a munkavállalási korú népesség aránya 59% (országos átlag: 41%), kedvezőtlen azonban, hogy a születések magas száma elsősorban azokat a lakossági csoportokat érinti, amelyek esetében legmagasabb a szegénység kockázata. A kistérséget évek óta negatív vándorlási egyenleg jellemzi (2006-ban az ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet -6,4 fő), amit súlyosbít a migráció szelektív a fiatal, képzettebb rétegeket érintő jellege. 6 Felhasznált dokumentumok, információforrások: Baktalórántházai kistérség LHH tervdokumentum és projektcsomag (2009) Regionális befektetési dosszié (2009) www.ksh.hu 12

2. ábra A Baktalórántházai kistérség települései. A kistérség gazdaságában a mező- és erdőgazdaság lényeges szerepet tölt be régiós és országos összehasonlításban is, ami egyaránt megmutatkozik a mezőgazdasági foglalkoztatottak és vállalkozások arányában, valamint a GDP gazdasági ágak szerinti megoszlásában. A felhalmozott szakmai tudás ellenére a mezőgazdaság versenyképessége alacsony, mert a térséget az elaprózott birtokszerkezet, a termőtalaj alacsony aranykorona-értéke, az elavult technikai felszereltség, a beruházások hiánya, az integrátori hálózatok kialakulatlansága és a helyi élelmiszeripar szűk kapacitása jellemzi. Mindezt főként az extenzív gazdálkodás és a feldolgozóipar erősítésével, valamint együttműködések kialakításával célszerű ellensúlyozni. Az ipar a regionális és országos átlaghoz képest csekély mértékkel ugyan, de nagyobb szerepet tölt be a foglalkoztatásban. Laskodon és Ramocsaházán a foglalkoztatottak több mint fele ipari dolgozó, ezzel szemben Baktalórántházán, Berkeszen, Nyírkércsen és Nyírjákón alacsonyabb az arányuk a megyei átlagnál. A jellemző iparágakban (könnyűipar, mezőgazdasági termékfeldolgozás stb.) néhány stabil piaci helyzettel rendelkező, foglalkoztatási szempontból meghatározó cég is működik: Baktalórántházán a Grand-Kábel Kft. és a Nyírerdő Zrt. erdészete, Nyírmadán a Rauch Hungária Kft., Apagyon a hűtőüzemek (Ében- Trade, Nyírelit Frucht Kft.), a több településen gyártóegységekkel rendelkező MasterGood cégcsoport, Nyírtasson a Papp-Ker Kft. és a Compex-Só Kft., Ramocsaházán a Ricosta cipőgyár, Laskodon a Nyír-Aranytojás Kft. tésztagyára. A szolgáltatási jellegű ágazatokban foglalkoztatottak aránya (2005-ben 67,9%) elmarad az országos aránytól (77,1%), ráadásul magas azon ágazatok részesedése, amelyek finanszírozásában az állam döntő szerepet játszik. Az idegenforgalom adottságai a falusi és az ökoturizmus kivételével nem kiemelkedőek. A kistérségben a vállalkozói aktivitás és versenyképesség a vállalkozások számának folyamatos növekedése ellenére is alacsony. A megye kistérségei közül itt a legalacsonyabb az ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma (2006-ban 28,1), ami az országos átlag (2006-ban 69,3) felét sem éri el. A kistérségben realizálódott iparűzési adó (134 millió Ft 13

2004-ben) ezer lakosra jutó értéke az országos átlag mindössze tizede (3758 Ft), ami közvetett módon jelzi a kistérség alacsony gazdasági versenyképességét. A működő vállalkozások foglalkoztatásban betöltött alacsony szerepét mutatja, hogy többségük egyéni, illetve mikro- és kisvállalkozás. III.2 A megvalósulás helyszínének szociális környezete III.2.1 Szociális intézményrendszer 7 A kistérség szociális intézményrendszerét alapvetően megváltoztatta a 2004-ben létrehozott többcélú kistérségi társulás. A társulás egyik kiemelt célkitűzése az volt, hogy olyan ellátások megvalósítására fókuszáljon, amelyek eddig nem voltak minden településen elérhetőek, vagy szakmai színvonaluk, költséghatékonyságuk nem volt megfelelő. Ez alapján 2005. április 1-től a szociális szolgáltatások közül a családsegítés, a támogató szolgálat, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a gyermekjóléti szolgálat működik társulási formában. A gazdaságosan működtethető nagyobb szervezeti egységek létrehozása csak 2006-ban kezdődött azokon a településeken, ahol azt a szociális ellátás hiányosságai indokolták. A 2008-ban elfogadott jogszabály-módosítás szorosabbra fűzte a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és a házi segítségnyújtást, ennek megfelelően 2009. február 1-től mikrotérségi hatáskörbe került a házi segítségnyújtás is, amely az eddigiekhez képest lényegesen nagyobb mértékű átrendeződéseket eredményezett a szociális ellátórendszerben. (A szolgáltatások részletes bemutatását az III.2.2 fejezet tartalmazza.) A kistérségi szociális szolgáltatások működtetését öt mikrotérségi társulásban (Baktalórántháza, Nyírmada, Levelek, Ófehértó, Ramocsaháza) fenntartott intézmény látja el szolgáltatásonként változó területi határokkal (3. ábra), ami akadálya a hatékony és azonos színvonalú munkavégzésnek. 3. ábra A társulási formában biztosított szociális alapszolgáltatások 7 Felhasznált dokumentumok: Vári Z.: Szociális alapszolgáltatások kistérségi szervezése a Közép-Nyírségben (2009) Vargáné Kiss K., Lőrincz T., Vári Z.: Szociális szolgáltatástervezési koncepció (2006) Baktalórántházai kistérség befektetés-ösztönzési program (2005) 14

A rendszer legszembetűnőbb problémája a hálózatos szervezési struktúrából következő többszörös átfedés: a kistérség minden településén legalább kettő, szociális alapszolgáltatást biztosító intézmény működik, bonyolult átfedésekkel, alig követhető határokkal és részben eltérő szervezési elvekkel. A heterogén szervezési elveket a településszám és - szerkezet, valamint a szakmai elképzelések különbözősége okozza. A tapasztalatok megosztása és adaptálása elősegítheti az ideális szervezeti forma kiépítését. A mikrokörzetközpontok és a hozzájuk csatlakozó települések intézményfenntartó társulásokat hoztak létre külön szerződésekkel. Problémát jelent, hogy a központok szociális intézményei egyrészt társulási feladatokat látnak el, másrészt további (a társulás által jelenleg még igénybe nem vett) szociális alapszolgáltatásokat nyújtanak a saját településükön. Példaképpen Ramocsaházán az alapszolgáltatási központ a társult települések mindegyike számára biztosítja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, hat számára a házi segítségnyújtást, további két településen nappali ellátást is nyújt, Nyírkércsen pedig étkeztetést is biztosít, azaz a települések különböző számú közös szolgáltatással rendelkeznek. Mindennek eredményeként a mikrotérségek közötti kapcsolattartás nem kellőképpen intézményesült, nehezebb a szakemberek közötti együttműködés, a gesztor települések szakembereinek leterheltsége aránytalanul megnövekedett, továbbá nem egyértelműek a szolgáltatási határok az igénybevevők számára. Mindezen anomáliák hátterében részben az áll, hogy a gazdasági, helyi politikai érdekek érvényesítése háttérbe szorítja a szakmai szempontokat (meglévő ellátási struktúra, társadalmi szükségletek, közlekedési lehetőségek stb.), a társulási megállapodások létrehozásában, módosításában az ellátást végző, átszervezésre ítélt intézmények véleménynyilvánítási joga korlátozott. Az együttműködéseket többnyire nem alulról, a felismert ellátási érdekek mentén alakították ki, hanem felülről, költségvetési eszközökkel és anyagi ösztönzőkkel (kistérségi normatíva, ösztönző támogatások, települési normatívák reál és nominál értékének csökkenése, önhiki 8 szabályainak módosítása). Ezt ellensúlyozhatná a formalizált módon működő kistérségi szociális kerekasztal, valamint különböző szakmai napok, konferenciák szervezése, amelyek révén a szociális szolgáltatók szervezetten bekapcsolódhatnának a döntés-előkészítésbe. A fenti problémák ellenére az intézményfenntartó társulások megalakítása viszonylag gyorsan és egyszerűen lezajlott, szinte minden település csatlakozott hozzájuk (Nyírtass a házi segítségnyújtáshoz nem csatlakozott). A társulások meg tudtak felelni a résztvevő önkormányzatok és a lakosság számára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek. Nem jelentett problémát a normatíva igénybevételének további feltétele, hogy valamennyi társult településen legalább három szociális alapszolgáltatási feladat ellátása történjen meg. Az ellátórendszer legnagyobb kihívása az, hogy a társadalmi hátrányok azokon a településeken halmozódnak leginkább, ahol a szociális szolgáltatások hiányosak. Azokon a kistelepüléseken, ahol korábban nem vagy alig működtek a szociális alapszolgáltatások, jelentős mértékben bővült a szolgáltatások köre, illetve javult a szakmai munka színvonala, dokumentációja, mivel a kistelepülések a személyi, tárgyi és szervezeti feltételeket önállóan többnyire nem voltak képesek biztosítani. A kistérség településein a szolgáltatások színvonalában tapasztalt eltérések tehát nagyrészt kiegyenlítődtek, azaz a kistelepülések a társulás 8 Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levő helyi önkormányzatok (Jogszabályi hivatkozás: 2004. évi CXXXV. törvény 6. számú melléklet) 15

egyértelmű nyertesei. Szintén pozitívum, hogy jóllehet az állami normatíva a működési költségeket nem fedezi, a tapasztalatok szerint a társulási forma ugyanolyan szolgáltatási színvonal esetén kevesebb ráfordítást igényel, mint az önálló működtetés. A kistérségi közigazgatási szint hiánya és a folyamatosan változó finanszírozási feltételrendszer azonban alapvetően megnehezítheti a rendszer fennmaradását és továbbfejlesztését. A szociális intézményrendszer személyi kapacitásai tekintetében alapvető probléma a szakemberhiány, a státuszhalmozás, valamint az ebből adódó túlterheltség és motivációvesztés. Ezzel szemben pozitív jelenség, hogy a társulásnak köszönhetően a szakemberek nem elszigetelten, hanem folyamatos szakmai együttműködésben látják el feladataikat. A humánerőforrással kapcsolatos problémákat ellensúlyozhatná a civilszervezetek szerepvállalása, amely a szociális alapszolgáltatások tekintetében egyelőre minimális, emiatt a leginkább rászorultak és veszélyeztetettek ellátása gyakorlatilag teljes mértékben az önkormányzatokra, a társulásokra hárul. A professzionális munkavégzés egyik akadályát a közlekedés nehézségek jelentik. Ha nincs helyi szakember, vagy az adott feladat nem kíván teljes munkaidőt, akkor egy személy több településre kiterjedően biztosítja a szolgáltatást, ezeket azonban rugalmas közösségi közlekedési lehetőségek, illetve önkormányzati gépjármű hiányában gyakran saját tulajdonú személygépkocsival vagy (sok esetben télen is) kerékpárral keresik fel a szakemberek. Az intézményközi együttműködést és a szociális szolgáltatások elérhetőségét nagymértékben megnehezíti, hogy az elmúlt időszak útfejlesztései ellenére több település csak jelentős kerülő megtételével közelíthető meg a szomszédos településekről. Különösen rossz a kistérségi kapcsolata Laskod és Nyírkarász településeknek, de más viszonylatokban is megjelenik a megközelíthetőség problémája (pl. Nyírtét-Nyíribrony, Ófehértó-Magy). A helyzet javítására az érintett települések mikrotérségi összefogással megterveztették a legszükségesebb útszakaszokat. III.2.2 Szociális ellátások és szolgáltatások 9 Szociális alapszolgáltatások A Baktalórántházai kistérség az III.2.1 fejezetnek megfelelően a támogató szolgálat, a családsegítés és gyermekjóléti szolgálat, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint a házi segítségnyújtás közös ellátását vállalta. A támogató szolgálat szakszerű és hatékony működése érdekében 2005-ben beszerzésre került három Ford Transit típusú, mozgáskorlátozott személyek szállítására is alkalmas gépjármű, amelyek kihasználtsága 100%-os. A 2009. január 1-től nem kötelező támogató szolgálatot Nyírmada gesztorságával három területi iroda látja el. Az információs szolgáltatást is nyújtó irodák minden tárgyi és személyi előírásnak megfelelnek, azonban a normatív finanszírozás megszüntetése veszélyeztetheti a támogató szolgálat fejlesztését, az igénybevevők körének bővítését. 9 Felhasznált dokumentumok: Baktalórántházai kistérség LHH tervdokumentum és projektcsomag (2009) Vári Z.: Szociális alapszolgáltatások kistérségi szervezése a Közép-Nyírségben (2009) Vargáné Kiss K., Lőrincz T., Vári Z.: Szociális szolgáltatástervezési koncepció (2006) 16

A kistérség társulásban biztosítja a korábban településenként különböző színvonalú gyermekjóléti szolgálatot és családsegítést. A családsegítés három központtal működik (Baktalórántháza, Levelek, Nyírmada), intézményi társulásban. A több mint 9000 kiskorú lakosból csaknem minden tízedik veszélyeztetettnek minősül főként környezeti és nevelésbeli problémák miatt (pl. rossz anyagi és lakáskörülmények, alkoholizmus, alultápláltság, iskolai hiányzások). A közös feladatellátás beindítása óta részben a prevenció eredményeképpen a kiskorúak védelembe vételének száma folyamatosan csökken. A nagyszámú roma kisebbség jelenléte miatt a szolgálat felvállalta a roma családok felzárkózatását is: folyamatos életmód- és mentálhigiénés tanácsadásokat szerveznek számukra. Jóllehet a társulási forma bevezetése óta a családsegítés igénybevevőinek száma elsősorban a jobb tárgyi és személyi feltételeknek köszönhetően emelkedett, mégis jelentkezik néhány megoldandó probléma: a szakemberek több hátrányos helyzetű településen mindössze heti 20 vagy kevesebb órában dolgoznak. Az ellátási hiány Berkesz, Laskod, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkércs, Nyírtass, Pusztadobos, Ramocsaháza településeket érinti. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás három mikrotérségi központtal működik (Baktalórántháza, Ófehértó Ramocsaháza), a műszaki központ Baktalórántházán található. 2009 első felében a jelzőkészülékkel ellátottak száma meghaladta a 200 főt. A több mint 400 rászoruló számára biztosított házi segítségnyújtást 2009 elejétől a települések kénytelenek voltak a jelzőrendszeres házi segítségnyújtáshoz igazítani, mivel a jogszabály-módosításnak megfelelően csak azok a települések nyújthatnak jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, ahol a házi segítségnyújtás is biztosított. Mindez a gyakorlatban adminisztratív és politikai problémákat eredményezett a mikrotérségek között azzal összefüggésben, hogy az intézményi határok kialakításánál figyelembe vegyék az előírt 10 ezer fős ellátotti létszámot, illetve a már meglévő kapacitásokat és munkamódszereket. Utóbbi eredményeként a három mikrotérségben különböző a szakemberek közötti együttműködés és az irányítási rendszer: o Ramocsaháza esetében a gesztortelepülés szakemberei hetente bejárják a hozzájuk tartozó településeket, így segítve és ellenőrizve a szociális gondozók munkáját, o az ófehértói intézmény esetében havonta egyszer központi egyeztetést tartanak, o míg a Baktalórántházához tartozó települések a lehető legnagyobb mértékben megtartották önállóságukat. A többi szociális alapszolgáltatást a települések jellemzően önállóan biztosítják. A szociális étkeztetés területén az igénybevevők száma folyamatos emelkedést mutat. Csökken azonban a kistérség tíz önkormányzati és két egyházi üzemeltetésű idősek klubjában megjelenők száma részben a családsegítés és a házi segítségnyújtás színvonalának emelkedése miatt. Ennek ellenére az elöregedő népesség következtében igen magas kihasználtság jellemzi az idősek nappali intézményeit (és az időskorúak otthonait is). Az idősek nappali intézményeiben működő férőhelyek ezer 60 éves és idősebb lakosra jutó száma 2006-ban 45 volt, amely a régiós (26) és országos (19) átlagot is jóval meghaladja. A kistérségben hiányoznak a szenvedélybetegek szociális ellátásához kapcsolódó szolgáltatások a tájékoztatás, a megelőzés, a gondozás és az utógondozás területén egyaránt. 17

A nők munkavállalását elősegítő bölcsőde jelenleg a kistérség egyetlen településén sem működik. A szolgáltatások minőségének hosszú távú emelése alapvető infrastrukturális fejlesztésekre épülhet, de a gyakorlatban a fizikai feltételek kialakítását és a minőség javítását párhuzamosan kell végrehajtani. Mindezeket jellemzően európai uniós pályázati forrásból valósítják meg a települések az elkövetkező időszakban (pl. az LHH-programban tervezettek alapján kistérségi szinten 100 millió forintot fordítanak fogyatékkal élő, illetve demens személyek ellátásához szükséges infrastruktúra kialakítására, gyerekházat hoznak létre, szupervíziós képzést szerveznek szociális szakemberek részére stb.). Pénzbeli ellátások, támogatások A kistérség demográfiai, gazdasági és munkaerő-piaci helyzete miatt a lakosság jelentős és növekvő részének egyetlen hivatalos bevételi forrása a helyi önkormányzatok által biztosított szociális ellátás. Minden szociális ellátás az egyén, illetve a család sérült, hiányos önellátó képességét pótolja, alapjában függő helyzetet teremt, amely tovább gyengíti az ellátott személynél, családnál a saját erőforrásokra támaszkodó képességet. Emellett fontosak a települési gazdálkodási szempontok is: a szociális ellátásokra és szolgáltatásokra fordított összeg jelentősen megterheli az önkormányzatok költségvetését (pl. Nyírmada és Levelek esetében eléri a 35%-ot). A szociális kiadások elmúlt évekbeli emelkedése a növekvő igények mellett azzal is magyarázható, hogy változott a támogatás jogszabályi háttere (pl. a lakásfenntartási támogatás esetében bővült a jogosultak köre). A szociális segélyre szorulók száma az elmúlt években drasztikusan növekedett, 2001 óta csaknem duplájára nőtt. A rendszeres szociális segélyben (rszs) részesítettek aránya 2008-ban megközelítette a 2500 főt (ezer lakosra jutó számuk mintegy háromszorosa az országos átlagnak), többségük férfi, aminek oka, hogy a szociális helyzetük alapján egyébként érintett nők részben más jellegű ellátásban (gyes, gyermeknevelési támogatás) részesülnek. 2009-re a jogszabályi változások miatt az rszs-ek száma nagyjából a tizedére csökkent, az Út a munkához program keretében többségük rendelkezésre állási támogatást (rát) kap. A rát-osok létszáma (kb. 3000 fő) lényegesen meghaladja az rszs-ek korábbi számát, mivel a korábbi ellátásoknál a család számított alapegységnek, míg jelenleg egyénenként kapható a támogatás. Jelentős összeget fordítanak a települések a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kifizetésére: 2007-ben ez a támogatási forma csaknem 56 millió forint ráfordítást igényelt a települések részéről (a támogatásban részesítettek száma 5568 fő). Lakásfenntartási támogatást 2007-ben Nyírtét kivételével minden település biztosított a rászorultaknak, lakosságarányosan a legnagyobb összeget Besenyőd, Nyírmada és Pusztadobos. Az első lakáshoz jutók támogatásával az önkormányzatok a települések népességmegtartó képességét kívánják erősíteni. Az első lakáshoz jutók száma minden évben meghaladja az új lakások számát, aminek oka elsősorban az ingatlanpiaci tendenciákban keresendő: az érintettek jellemzően az elérhetőbb összegű használt lakások vásárlására fordítják a támogatásokat. A növekvő igényeket jelzi, hogy mind a támogatásban részesülők száma, mind az önkormányzati ráfordítások összege jellemzően emelkedést mutat. 18

III.2.3 Társadalmi leszakadás és kirekesztődés 10 A jövedelmi adatok alapján a baktalórántházai az ország egyik legrosszabb helyzetű kistérsége, a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem az országos átlag 62%-a, a régiós átlag 75,7%-a volt 2007-ben. Az ezer lakosra jutó adózók száma (327) mind a régiós (385), mind az országos átlagtól (427) jelentős mértékben elmarad. Az Észak-alföldi régión belül a Baktalórántházai kistérségben a legalacsonyabb az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó összege, a régiós átlagnak alig több mint fele. Mindez elsősorban munkaerő-piaci és foglalkoztatási problémákra (alacsony foglalkoztatottsági és magas inaktivitási ráta, alacsony munkajövedelem, fekete/szürke jövedelmek nagy mértéke stb.) vezethető vissza. A térségben élők szociális helyzetét jellemzi, hogy a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (54,8% 2001-ben) az országos átlagnál (40,9%) lényegesen magasabb. A Baktalórántházai kistérség néhány településén kiugróan magas a roma lakosság aránya, megoldatlan munkaerő-piaci (re)integrációjukból és társadalmi leszakadásukból adódó nehézségek kisebb-nagyobb társadalmi feszültségeket okoznak. A KSH 2001. évi népszámlálási adatai szerint 1010 roma lakosa volt a kistérségnek, a megbízhatóbb adatforrásnak tekinthető Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2005-ben 4419 főről, a 2008-ban elkészült esélyegyenlőségi helyzetelemzés pedig 4608 főről tesz említést. 11 A hazai tendenciáknak megfelelően a roma lakosság körében rosszabb egészségi állapotuk miatt magas a halandósági ráta (különösen a 40-49 év közötti korosztályban). A KSH adatközlése szerint a kistérségben öt olyan 2000 főt meghaladó népességű település van (Apagy, Baktalórántháza, Levelek, Nyírkarász, Nyírtass), ahol statisztikailag kimutathatóak a túlnyomórészt alacsony státuszú népesség (a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők) által lakott, többnyire településperemi elhelyezkedésű szegregátumok. Az adatok alapján a szegregátumok népessége (1703 fő) megközelíti a kistérség lakosságának 5%-át, de a tényleges számok ennél valószínűleg lényegesen magasabbak, és a kistérség több települését is érintik. Ezt támasztja alá, hogy esélyegyenlőségi szakértők által 2008 őszén végzett adatgyűjtés alapján további szegregátumok találhatóak Magy, Nyírmada, Ófehértó és Ramocsaháza településeken. A feltárt szegregátumok esetében az infrastrukturális és lakáskörülmények kedvezőtlenek, magas a burkolatlan utak aránya, alacsony a közművek kiépítettsége és a lakások komfortfokozata. A szegregátumok fizikai körülményeinek javítására több különböző jellegű fejlesztés is történt, történik (pl. útépítés és -felújítás, közműfejlesztés, szociális bérlakásépítés 12 ), de a szegregált állapot megszüntetése csak komplex infrastrukturális, demográfiai, társadalmi és munkaerő-piaci beavatkozásokkal valósítható meg. 10 Felhasznált dokumentumok: Baktalórántházai kistérség LHH tervdokumentum és projektcsomag (2009) Dienes B., Kocsis P. Cs.: Baktalórántházai kistérség esélyegyenlőségi helyzetkép és beavatkozási javaslatok (2008) Vargáné Kiss K., Lőrincz T., Vári Z.: Szociális szolgáltatástervezési koncepció (2006) 11 Az eltérés oka, hogy a népszámlálás önbevallásra épül, az említett két dokumentum pedig a szociális szakemberek és az önkormányzatok becsléseire. 12 Szociális bérlakás mindössze 8 településen található: Baktalórántházán 26, Laskodon 2, Magyon 6, Nyíribronyban 5, Nyírjákón 2, Nyírkércsen 4, Nyírmadán 3 és Ramocsaházán 4. 19

III.3 Munkaerő-piaci helyzet III.3.1 Foglalkoztatottság és munkanélküliség a Baktalórántházai kistérségben A foglalkoztatottság szemléltetésére települési szinten a 2001-es népszámlálási adatok állnak rendelkezésre, ezeket az összehasonlíthatóság érdekében az aktív korú népességre 13 vetítve érdemes vizsgálni. A Baktalórántházai kistérségben 1990-ben még az aktív korú lakosság 62,4%-a volt foglalkoztatott, a 2001-es népszámlálás szerint már csak 35,1%-a. Míg országos szinten közel 20%-os visszaesés volt tapasztalható a foglalkoztatottak aktív korú lakosságra vetített arányában, a Baktalórántházai kistérségben a foglalkoztatás csökkenése a rendszerváltás után meghaladta a 40%-ot. A kistérség foglalkoztatottsági mutatója a legalacsonyabb a régióban, az országos érték mindössze 61%-át éri el, s az alacsonynak tekinthető Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei átlagtól is jelentősen elmarad. A kistérségen belül jelentős különbségek rajzolódnak ki az egyes települések között. Sajátos módon Baktalórántháza foglalkoztatottsági indikátora mindössze hatodik a kistérségben, mivel Apagy, Berkesz, Nyírkarász, Nyírkércs és Nyíribrony mutatója is kedvezőbb volt 2001- ben. Ezzel együtt a térség munkaerő-piaci problémáit jelzi, hogy a legjobb mutatóval rendelkező Apagy (aktív korúak 43,40%-a foglalkoztatott) értéke sem éri el a megyei átlagot (43,76%). A legrosszabb mutatóval Rohod (aktív korúak 26,92%-a foglalkoztatott), valamint Magy és Petneháza rendelkezik. Emellett Nyírmada, Nyírjákó, Pusztadobos és Nyírtét értéke is jelentősen elmarad az egyébként is kedvezőtlen kistérségi átlagtól. Ezzel összefüggésben ezeken a településeken legmagasabb az inaktív keresők és eltartottak aránya, amely több mint kétszeresen meghaladja az országos átlagértéket. 4. ábra A foglalkoztatottak aránya az aktív korúakhoz viszonyítva a Baktalórántházai kistérség településein 2001-ben (%) 5. ábra A munkanélküliség relatív mutatója a Baktalórántházai kistérség településein 2009. január 20-án (%) Forrás: KSH népszámlálási adatai Forrás: www.afsz.hu 13 A tanulmányban az aktív korúak alatt a személyenként változó időtartam, illetve a módosuló szabályozás problémáját kiküszöbölve egységesen a 15-59 éves korosztály értendő. 20

A férfiak és nők foglalkoztatási rátája esetében alapvető különbség van a nemek között a kistérségben az aktív korú férfiak megközelítőleg 40%-a és az aktív korú nők mintegy 30%-a volt foglalkoztatott 2001-ben. A férfiak foglalkoztatásának nagyobb mértékű visszaesésével a rendszerváltás óta csökkent a különbség a nemek között a foglalkoztatást illetően. Baktalórántháza alacsony foglalkoztatási kapacitása miatt nem rendelkezik karakteres munkahelyi ingázási övezettel, mindössze Nyírjákóról, Nyírkércsről és Rohodról járnak nagyobb számban dolgozni a kistérség központjába. Ennek oka, hogy 30 km-es körzeten belül több, nagyobb munkaerő-piaci potenciállal bíró település is található (Nyíregyháza, Kisvárda, Mátészalka és Vásárosnamény). Baktalórántháza a közösségi közlekedés szempontjából központi helyzetűnek tekinthető az említett települések között, ennek megfelelően a gyakran és szervezetten közlekedő autóbuszjáratok hozzájárulnak az ingázás elterjedéséhez. A Baktalórántházai kistérségben a munkanélküliség relatív mutatójának 14 értéke a megyei folyamatokhoz illeszkedve a 2002-es minimum érték óta folyamatosan növekszik, 2009 augusztusában (18,62%) több mint 4 százalékponttal meghaladta a megyei átlagot (14,51%). Jellemző módon a januári munkanélküliségi adatok a legmagasabbak, mivel ekkor a szezonálisan jelentkező mezőgazdasági, építőipari, idegenforgalmi munkalehetőségek minimálisak. 2009 januárjában a kistérségben a munkanélküliség relatív mutatója megközelítette a 20%-ot. A települések között jelentős különbségek rajzolódnak ki. 2009 augusztusában a munkanélküliség relatív mutatójának értéke Nyírmadán (25,62%), Nyírtéten (24,37%) és Pusztadoboson (23,51%) volt a legmagasabb. A legalacsonyabb értékkel Berkesz (11,48%), valamint a Nyíregyháza szuburbanizációs vonzáskörzetébe tartozó Apagy rendelkezett (12,16%), s ezek a mutatók kedvezőbbek a kistérség központjaként működő Baktalórántháza értékénél (13,91%). A megyei értéknél (14,51%) Nyírjákó (13,93%) és Nyírkércs (14,08%) adatai is jobbnak bizonyultak. A tartósan munkanélküliek (több mint 365 napja nyilvántartottak) aránya a regisztrált munkanélküliek közül 38,20% a kistérség tekintetében, mely magasabb a megyei értéknél (34,70%). Petneházán, Nyíribronyban, Rohodon és Nyírkarászon a tartósan munkanélküliek részesedése a 40%-ot, Nyírmadán azonban az 50%-ot is meghaladta. III.3.2 A betöltetlen álláshelyek jellemzői A kistérségben illetékes munkaügyi kirendeltségek (lásd III.3.3 fejezet) 2009 augusztusi adatközlése szerint nem tartanak nyilván betöltetlen álláshelyeket: a munkanélküliek magas száma miatt gyakorlatilag azonnal be tudják tölteni a megüresedő vagy újonnan keletkező állásokat (mindössze a nyári időszakban jellemző a tanári, tanítói státuszok megüresedése). III.3.3 Munkaerő-piaci intézményrendszer A Baktalórántházai kistérség munkaerő-piaci intézményrendszere több olyan egyedi tényezővel jellemezhető, amelyek alapvetően befolyásolják a foglalkoztatásfejlesztés lehetőségeit. 14 Relatív mutató: a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján. 21