Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van Tápanyaghiány Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. A fák és növények alultápláltsága házi kertben is előfordul. Tünetei a rövid hajtások, a kisméretű levelek, a gyenge virág- és termésberakódás. A legtöbb tápanyag hiánytünet általában nem a hiányzó, hanem a túlsúlyban lévő tápelemeknek köszönhető, s az egyoldalú műtrágyázás következtében alakul ki. Ez annak a tévhitnek tudható be, hogy sokan összekeverik egymással a teljes körű tápanyagellátás és a szervestrágyázás fogalmát. Sokan azt hiszik, hogy a gyepnek alkalmas műtrágyák vagy a keserűsó a fák tápanyagigényét is kielégíti. Ez azonban tévedés, hiszen ezek közül egyik sem tartalmazza az összes szükséges tápelemet. A gyümölcstermő növényeknek káliumtúlsúlyos, kiegyenlített, minden makro- és mikroelemet tartalmazó tápanyagellátásra van szükségük. A vas vagy a mangán kijuttatása ugyanolyan fontos, mint a káliumé, csakhogy ez utóbbit sokkal nagyobb mennyiségben veszik fel a növények. A növekedés a hiányzó elem következtében leáll, és a többi, túlsúlyban lévő tápelemet a növény már nem tudja hasznosítani. A felesleges tápanyagok azután a talajvízbe mosódnak és szennyezik környezetünket. Sokszor a meszes vagy túl savanyú talajok az okai a hiánytüneteknek, mivel a kedvezőtlen ph-érték akadályozza az egyes elemek felvételét. A jellegzetes hiánytünetek: Vashiány Először a hajtáscsúcs fiatal levelei, majd később az idősebbek is megsárgulnak, a levélerek általában zöldek maradnak. Ha a hiány sokáig tart, akkor a levelek a szélükön száradni kezdenek. Ez az úgynevezett vasklorózis a klorofilképződéshez elengedhetetlen, vízben oldható vas hiányát jelzi. Ilyen típusú klorózis többnyire meszes talajokon lép fel, mivel a mész gátolja a talajban kötött vas felszabadulását. Az is okozhat hiánytünetet, ha a talaj sok építési törmeléket tartalmaz. A gyógymód a talaj ph-értékének csökkentése fiziológiai műtrágyákkal, s a talajállapot néhány éven belül harmonizálódik. Ha a helyzet súlyossága azt kívánja, használhatunk vastartalmú lombtrágyákat. Mangánhiány A levelek a vashiányhoz hasonlóan klorotikusan elsárgulnak. Az erek és környékük azonban rendszertelen foltokban sötétzöldek maradnak. Ez a hiánytünet erősen meszes talajokon és az egyoldalú tápanyag-utánpótlás következtében alakul ki. Laza talajokból erős esőzések is kimoshatják a mangánt. A talaj ph-értékének csökkentésével, illetve mangántartalmú műtrágyák használatával a hiány kiküszöbölhető.
Magnéziumhiány Tünetei először júliusban jelennek meg a hosszabb hajtások alapi részén, az idősebb leveleken. A levélerek között sárga foltok keletkeznek, amelyek viszonylag gyorsan elhalnak. A beteg levelek idő előtt lehullnak. A magnéziumhiány savanyú talajokon erősebben jelentkezik; azonban a legfőbb ok az erősen káliumtúlsúlyos, egyoldalú, magnéziumot nem tartalmazó műtrágyák adagolása. Magnéziumot tartalmazó trágyák használatával a tünetek gyorsan megszüntethetők. Hosszú és rövidtávon egyaránt a magnéziumtartalmú műtrágyák kijuttatása a legjobb megoldás. Káliumhiány A tünetek először az idősebb leveleken jelennek meg. A levélszélek megbarnulnak és elszáradnak, kanalasodnak és a fán maradnak. Káliumhiány legtöbbször mészben szegény, kötött talajokon fordul elő, ahol a kálium a talajban erősen kötött állapotban van. Ilyen talajokon a nagyobb károk elkerülésének érdekében mésztrágyázásra van szükség. A konyhakerti növényeink állapotát is jelentősen tudja befolyásolni, ha hiány illetve többlet van valamelyik összetevőből. A túladagolás éppúgy gondot okoz, mint a hiány. A tápanyaghiánynak jellegzetes tünetei vannak, a növények a levelek változásával, színük, formájuk deformálódás, pöndörödés, fakulás, lilulás stb. esetben jelzik nekünk, hogy valami hiányzik a talajból. A tápanyaghiány kialakulásának oka kissé összetett, sok tényezős változó folyamat.
Tápanyaghiány jelei a paradicsomnál:
Tápanyaghiány jelei a kukoricánál: Egészséges levél: Betegség vagy bakteriális fertőzés: Nitrogén hiány: Foszfor hiány:
Kálium hiány: Magnézium hiány: Mechanikus vagy egyéb sérülés: Szárazság okozta pöndörödés:
Tápanyaghiány tünetei képekben: Bórhiány: A bór az egyik legfontosabb mikroelem. Alapvető szerepe van a virágzás ill. a sejtosztódás folyamatában. Hiányában a hajtások növekedése leáll, a tenyészőcsúcsok elhalnak. Hiányában rossz kötődés, deformált levelek és gyakran a virágok elszáradása jelentkezik. A repce, napraforgó, cukorrépa, szőlő és a burgonya különösen bórigényes kultúrák. Talajvizsgálattal általában jól meghatározható.
Cinkhiány: A cink a magképződésben, gyökérnövekedésben és a betegségekkel szembeni ellenállóságban játszik fontos szerepet. Hiánya gyakran előfordul magas ph értékű, homokos és agyagos talajokon,vagy azokon a termőhelyeken, ahol nagy mennyiségű Mg, K vagy Ca van a talajban. Nagyadagú foszfor-trágyázás cinkhiányt okozhat.
Foszforhiány: A foszforhiány klasszikus tünete a vörös vagy bíborszínű (antociános) elszíneződés az idősebb (alsóbb) leveleken. Vékony levelek, lassú, satnya növekedés. A virágzás, megtermékenyülés gyenge, a szemtermés csökken. A gyökerek fejletlenek, a bokrosodás mérsékelt.
Kálciumhiány: Az életfolyamatok szabályozója, egyes anyagok alkotója. A sejtfalképződésben is jelentős szerepe van, ezért több növénynél, főleg gyümölcs és zöldségféléknél minőséget is meghatározó elem. A hiányt jellemzően kiváltó közvetett okok közül tehát az egyik, hogy az idős levelek általában felhalmozzák, megkötik a kalciumot, és a fiatal, gyorsan növekedő részek nem kapnak eleget.
Káliumhiány: Sok növény nagyobb mennyiséget igényel káliumból, mint nitrogénból vagy foszforból, fő funkcióit a vízháztartás szabályozásában, a stressztűrés fokozásában és a szárszilárdság kialakításában tölti be. A megfelelő káliumellátás a hatékony nitrogén hasznosulás elengedhetetlen feltétele. Hiánytünet: Tipikus tünete a levélcsúcsok és levélszélek sárgulása majd elhalása, mely az idősebb leveleken kezdődik. Növekszik a növények aszállyal szembeni érzékenysége, a megdőlésre való hajlam illetve a kórokozókkal szembeni fogékonyság.
Kénhiány: A kén több esszenciális növényi fehérje nélkülözhetetlen alkotóeleme, ezért a fehérjenövények, az étkezési búza és az olajos magvak esetében különösen fontos. Hiánya gyakran előfordul homoktalajon, alacsony szervesanyag-tartalom mellett, ill. nagy mennyiségű téli csapadék esetén.
Magnéziumhiány: A magnézium a klorofill alkotóelemeként nélkülözhetetlen a fotoszintézishez. Több növényi enzim aktiválásáért felelős, mint bármely más tápelem. A talajvizsgálattal történő meghatározás általában elegendő, bár oda kell figyelni, hogy a túlzottan sok, Ca vagy Na elfedheti a felvehető Mg mennyiségét.
Mangánhiány: Ez a mikroelem az enzimek aktiválásában, a nitrogén hasznosításban és az energiaforgalomban tölt be fontos szerepet. A mangánhiány kimutatására a levélanalízis a legmegbízhatóbb módszer. Hiánya gyakran fordul elő laza talajokon, levegős magágy esetén, nagy szervesanyag-tartalmú talajokon és magas ph értékek esetén.
Nitrogényhiány: A fejlődés valamennyi szakaszában szükséges
Rézhiány: Vannak természettől fogva rézszegény talajok (pl. savanyú homok), illetve a talaj magas humusztartalma (pl. a láptalajok esetében) is erősen megköti a rézionokat. Nagy adagú foszfor-, nitrogén- és káliumtrágyázás is relatív rézhiányt eredményez. Szárazabb években a növények a korai fejlődési szakaszokban érzékenyek a rézhiányra. A rézhiányt gyakran nehéz azonosítani, mivel a tünetek nem olyan határozottak, mint más elemek esetében. A növekedésvagy terméscsökkenést nehezen vagy egyáltalán nem lehet felismerni. Tipikus tünetek a fonnyadás, a besodródás, a fiatalabb levelek elhalása. Általánosan elmondható, hogy a rézhiány először a fiatal, aktív anyagcseréjű leveleken és szerveken jelentkezik.
Vashiány:
A tápanyagáramlás: Sárgul a növényünk, de mitől? Ábrán az "A" -val jelölt növény: Bizonyos tápanyagok "mozognak", míg más elemek "mozdulatlanul" vannak jelen. A nitrogén például mobil, azaz mozog a növény szövetein belül. Ha nem tud a talajból felvenni kellő mennyiségű nitrogént a növény, akkor az alsó levelekből vonja ki és szállítja a csúcsra, hogy az új hajtások ki tudjanak fejlődni. Ezzel szemben a kalcium nem mozog, így amelyik fejlettségi stádiumban kapta a növény a kalciumot, oda beépül, de a termésbe, a csúcshajtásokba, a virágokhoz már nem jut kalciumhiány esetén. Mobil tápanyag a magnézium is, így hiánya esetén az alsó levelekből vonja ki a növény ugyan úgy, mint a nitrogénnél. Ábrán a "B"-vel jelölt növény: Ha a felső levelek sápadtak, akkor nem nitrogén, vagy magnézium hiány az oka a sárgulásnak. Ebben az esetben, egy "nem mozgó" tápanyag hiányzik, ami lehet: Kalcium hiány, mert a kalcium is mozdulatlan, esetleg vas, mert a vas mozog ugyan, de lassan.
Tápanyag Hatása Hiánytünetek Forrás Nitrogén A fejlődés valamennyi szakaszában szükséges A levelek sárgulnak, a növények satnyulnak. Vérliszt, komposztált baromfitrágya, vetésforgóban pillangósok utáni ültetés, juh és kecsketrágya, csalántrágyalé. A túladagolás perzselést okozhat, erőteljes növekedést, túl sok levélképződést, virágzás elmaradását, ellenálló képesség csökkenését okozhatja. (vérlisztet horgászboltokban lehet kapni, csontlisztet kisállatboltokban) Foszfor Erősíti szárakat, erősíti, ellenállóvá teszi a növényt a betegséges és kártevőkkel szemben, serkenti a virág és gyümölcsképződést. A növény vöröses vagy lilásbarnás levélszíneződése, rossz gyökérfejlődés, csekély terméshozam. A túladagolás következtében azonban a vasat, rezet nem képes felvenni a növény, növekedési rendellenesség lép fel. Csontliszt,háziszárnyasok trágyája Kálium A szövetek tartósságát biztosítja, a gyökér és gumóképződést serkenti. Anyagcsere, cukor és keményítőképzés, fotoszintézisnél van nagy szerepe. Hozzájárul a hideg tűrés erősítéséhez. Az alsó levelek foltos, tarka vagy fodros, fejletlen gyökerek, gyenge szárszövet. A levelek szélükön barnulnak, végül elszáradnak. Túladagolásával növekedési zavar lép fel. Fahamu, baromfi- marha- és disznótrágya Magnézium Klorofil képződés, foszfor oldódás a talajban Levélerek mentén világosabb foltok jelennek meg. Kálisó (keserűsó)