Témakör: Realizmus a magyar irodalomban Tompa Mihály költészete (1817-1868) Tematikus egység: Tompa Mihály költészete Ikarus c. vers Iskolatípus: 4 osztályos gimnázium Életkor: 4 osztályos gimnázium 3. évfolyama Óratípus: új ismeretet közlő óra Munkaforma: páros munka Módszer: metakognitív tanulási stratégia / befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő módszer (RJR-modell) Feladattípusok: pókhálóábra grafikai szervező Venn-diagram kilépőkártya technikák I. Az óra céljai 1, Tartalmi célok: Tompa Mihály híres versének, az Ikarus c. versnek a feldolgozása befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő módszer feladattípusainak alkalmazásával Előfeltételek/a tanuló előzetes tudása: 1, a 19. század magyar történelmének ismerete - az önkényuralom időszaka: emigráció fogalma 2, Daidalosz és Ikarusz történetének ismerete 2, Módszertani célok: - szövegértési és beszédkészség fejlesztése - metakogníció (a saját tudásunkról rendelkezésre álló tudás, amelyet a hosszú távú emlékezetben tárolunk; a saját tudásunk működtetésének ellenőrzése) fejlesztése - páros munka alkalmazása 3, Tanulási készségek, kompetenciák fejlesztésének céljai: - kognitív kompetenciák: megfigyelés, szemléltetésre való képesség, asszociáció, kritikai gondolkodás fejlesztése - személyes kompetenciák: játékosság, önismeret - szociális kompetenciák: empátia, kommunikáció, kapcsolatépítés
Megjegyzés: Az óravázlatokban narancsszínnel jelölöm a tanári kiegészítéseket, illetve a tanulók által adott lehetséges válaszokat, melyek jegyzetként a füzetbe kerülnek. ÓRAVÁZLAT Ráhangolódás 0-5: Idézzétek fel, és pókhálóábra segítségével ábrázoljátok az Ikarusszal kapcsolatos előzetes tudásotokat! A pókhálóábra az asszociatív típusú fürtábra egyszerűbb változata. Olyan grafikai szervező, amely egy központi hívószóhoz (fogalomhoz, kifejezéshez, problémához, kérdéshez stb) társított gondolatok, információk, fogalmak, jelentések, asszociációk elsődleges összegyűjtését és rögzítését segíti. E grafikai szervező használatakor minden a hívószóról eszünkbe jutó tartalmat a központi kifejezéshez társítunk, és nem gondolkodunk azon, hogy logikai kapcsolatokat vagy alá-fölérendeltségi viszonyokat hozunk létre a felírt jelzésű gondolatok között. Használata a ráhangolódás szakaszában hatékony, a fürtábrához hasonlóan készíthető egyénileg, párban, csoportban vagy közösen is. 1 Jelentésteremtés 5-20: 2. feladat - Hasonlítsátok össze Daidalosz és Ikarusz történetét Tompa Mihály: Ikarosz c. versével, és ábrázoljátok halmazábra (Venn-diagram) grafikai szervező felhasználásával a közös és eltérő jegyeket. A csoportok ülésrend alapján vannak kialakítva. A csoportok tagjai miután elolvassák Daidalosz és Ikarusz történetét és Tompa Mihály: Ikarosz c. versét, összehasonlítják a két szöveget, s a halmazábra közös cikkébe beírják a mindkét szövegben megtalálható közös pontokat, jegyeket. Végül a közös pontok alapján megbeszéljük a vers kétféle értelmezési lehetőségét. A halmazábra - Venn-diagram = összehasonlítás, azonos és eltérő elemek kiválogatása. A halmazábra olyan grafikai szervező, amely két vagy több egymást átfedő, nagyméretű síkidomból áll, és gondolatok szembeállítására (különbség), illetve közöttük fellelhető átfedések (hasonlóság) illusztrálására használható. A halmazábra fejleszti a szövegalkotási 1 PETHŐNÉ. 2007. 223.
kompetenciát, hiszen összehasonlító szempontú szövegek megírásakor a tanulók használhatják a gyűjtőmunka grafikai szervezőjeként, vagy vázlataként. Az alkalmazás menete: 1. Az összehasonlítást (hasonló és különböző jegyek keresése) megelőzően ismertetjük a diagramot, és elmagyarázzuk a használatát. 2. Magyarázzuk el, hogy a két egymást metsző idom közös szeletébe a hasonló, megegyező jegyeknek kell kerülniük, míg az egymást nem metsző szeletekbe az eltérő, különböző elemek kerüljenek! 3. Ezután adjuk meg a feladatot, és hagyjunk időt a gondolkodásra! A feladatot a diákok elvégezhetik egyénileg, párban, csoportban egyaránt. 4. A gondolkodási folyamatot páros, csoportos vagy frontális megbeszélés követi. A megbeszélés egymás gondolatainak megismerése és mérlegelése a téma kritikai mérlegelésére ad lehetőséget. Megjegyzés: 1. Adhatjuk úgy is a feladatot, hogy első körben csak a különböző jegyeket fedeztetjük fel egyénileg vagy párban, majd párban és csoportosan az azonos, hasonló jegyeket gondoltatjuk végig. 2. Gyakran elegendő, ha néhány hasonlóság vagy különbség beírását kérdjük a tanulóktól, pároktól vagy csoportoktól, mert rendszerint különböző dolgokat vesznek észre a tanulók, így a megosztás az észrevételek összeadódásával többnyire árnyalt megközelítések jönnek létre. 2 20-25: Lehetséges megoldások - közös vonások pl.: - rabság a szigeten - tenger - szárny készítése - föl a napig repülés 2 PETHŐNÉ. 2007. 228.
- viasz megolvadása eltérő: nincs jelen Daidalosz alakja a versben 25-30: Tanári közlés, kiegészítés, megbeszélés: A görög mitológia ismert mítoszának allegóriája az irodalom kedvelt témája. Tompa Mihály Ikarusz c. versének kétfajta értelmezési lehetősége: 1, Tompa Ikarusz vétkes voltát akarta hangsúlyozni Ikarusz vétkes, mert nem hallgatott apjának, a bölcsebb Daidalosznak intésére 2, Tompa célja a mind magasabbra törő, bátor, hős egyéniségének példaszerű bemutatása volt. Annak a hérosznak a magatartását írja le, aki nem riadva meg az izzó naptól, a szabadságot választja, és inkább meghal, ha a szabadság elérhetetlen számára. Halálában azonban felmagasztosul, a zuhanás gyötrelmét a szárnyalás gyönyörűsége feledteti vele. a vers szövege inkább ezt tükrözi a diákok szerint Reflektálás 40-45: 3. feladat - Értékeljük az óra anyagát, a verset kerekasztal-körforgó technikával! A kerekasztal-forgó technika az együttműködésen alapuló tanulás olyan eljárása, amely arra készteti a csoport tagjait, hogy mindenki egyenlő mértékben járuljon hozzá a gondolatok kifejtéséhez. Sikerrel alkalmazható a tanulási folyamat mindhárom fázisában. Az alkalmazás menete: 1. A csoport egy papírlapot és egy ceruzát ad körbe meghatározott rendben, például jobbról balra haladva. 2. Az első diák leír egy gondolatot, majd tovább adja a tőle balra ülőnek. A papírlap körbe jár, amíg a csoport minden tagja hozzá nem tesz valamit a leírt gondolathoz. 3. Amikor körbeért a papír, újra körbe adhatják, mindaddig, amíg van a társaságnak mondanivalója. 4. Amikor mindenki leírta, amit akart a csoport/osztály közösen megbeszélheti a leírtakat.