Betegjogok Magyarországon

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Agrár- és Munkajogi Tanszék Betegjogok Magyarországon Készítette: Fehér Barbara Konzulens: Dr. Jakab Nóra Miskolc 2013. 1

University of Miskolc Faculty of Law Agricultural and Labour Law Department Patient s rights in Hungary Author: Fehér Barbara Consultant: Dr Jakab Nóra Miskolc 2013. 2

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés...2 2. Szociális jog, szociális ellátórendszer.3 3. Emberi jogok 6 3.1.A legfontosabb emberi jogi egyezmények....6 3.2.Alapvető emberi jogok..7 3.3.Az emberi jogok három generációs csoportosítása..8 4. Történeti áttekintés, betegjogok 11 4.1.Betegjogról általában..11 4.2.A betegjogok hazai szabályozása...13 4.3.A betegek jogai...15 4.4.A betegek kötelezettségei...... 23 4.5.Egészségügyi dolgozók jogai....25 4.6.Egészségügyi dolgozók kötelezettségei....27 4.7.A betegek képviselete........27 4.8.Egészségi állapot javítása... 28 5. A fogyatékos betegek gyógykezelése és gondozása... 30 5.1.A pszichiátriai betegek ellátására és gyógykezelésére vonatkozó szabályok......31 5.2.A fogyatékosságról....33 5.3.A demens betegekről...... 35 6. Összegzés.. 39 7.Irodalomjegyzék.......40 8. Jogszabályjegyzék.... 41 3

1.Bevezetés Szakdolgozatom témájának választására azon módon került sor, miszerint a betegek kiszolgáltatott helyzete érdekében szükség lenne a magyar egészségügyi ellátórendszer változtatására és ennek kapcsán a betegjogok bemutatására került sor általánosságban és több területet is érintve. Számos irodalom, nemzetközi egyezmény foglalkozott már a betegjoggal, mely mindig is a figyelem középpontjában állt. A szociális jog az a terület, melyben a megélhetési zavarhelyzetekben az állam gondoskodást nyújt, de a szociális ellátórendszer kérdésköre még mindig nem teljesen szabályozott. Dolgozatomban, az Alkotmányjogból és nemzetközi egyezményekből kiindulva,- mely a szociális biztonsághoz való jogot is felöleli- a szociális jogon keresztül közelítettem meg Magyarország betegjogát. A dolgozat célja a betegség esetén, az azzal együtt járó jogok és kötelességek vizsgálata, az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei, a betegek képviselete. Kívánom elemezni az alapvető emberi jogokat, mely a betegjogok biztosításaként jelent meg az egészségügyi ellátás területén. Dolgozatom témája kiterjedt többek között a fogyatékosságra, mely számos hátrányt jelent a munkaerőpiacon, illetve az önrendelkezési jogunk gyakorlásában. A fogyatékosság kapcsán a pszichiátriai betegségre és a demens betegekre is kitértem, a rájuk vonatkozó gyógykezelésre és az egészségi állapottal összefüggő körülmények leírása és annak javítása. Diplomamunkám során leginkább ezen területek elemzésére,lehetséges megoldásaira helyeztem a hangsúlyt. Ilyen szemléltető jellegű válasz- kísérletek állnak dolgozatomban, mint például mennyire igazságos Magyarország ellátórendszere? Mennyire érvényesül az egészségügyi ellátás során a betegek emberi méltósághoz való joga, amely a korábbi Alkotmányban és a jelenlegi Alaptörvényben és nemzetközi deklarációkban is kiemelkedő fontosságú. Említem az Alkotmány és Alaptörvény fontosságát ezen területekre nézve,hiszen ez a jogi hierarchia legmagasabb fokán áll,amelyben foglaltakat mindenkinek kötelessége tiszteletben tartani és aszerint cselekedni. A következő fejezetekben ezek kerülnek bemutatásra. 4

1. Szociális jog, szociális ellátórendszer Fogalma: Azon rendelkezések összessége, amely alapján az állam ellátásokat nyújt olyan élethelyzetben, amikor a szociális értékek védelme szükséges. Szociális értékek alatt azon megélhetési zavarhelyzeteket értünk, amikor az állam felvállalja az ellátások megszervezését, mint például betegség, öregség, gyermekvállalás. Az állam ezeket a feladatokat szociális ellátórendszer működtetésén keresztül valósítja meg. 1 Az Alkotmány 70/E. (1) alapján a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz, amely a szociális jogok körébe tartozik. 2 A szociális jog az emberi jogok generációs csoportosítása tekintetében a második generációs jogok közé sorolható. (Erről bővebben egy későbbi fejezetemben szólnék).alapvetően az államtól aktív beavatkozást igényel ez a jogterület annak érdekében, hogy az aszimmetrikus viszonyokat kiküszöbölje, amely a magántulajdonra épülő polgári társadalomban volt jelen a vagyonnal nem rendelkező,- és rendelkező felek oldalán. Az Alkotmány szociális biztonságot nyújt, a munka világában váratlanul vagy az idő múlásával természetesen bekövetkező katasztrófák-betegség, öregség stb-esetére, amelyet társadalombiztosítás útján, a szociális ellátórendszeren keresztül valósit meg az állam. A szociális biztonság, illetve a szociális jog tekintetében különös fontossággal bírnak a nemzetközi dokumentumok, mint a Gazdasági, Szociális Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, vagy az Európai Szociális Charta, amellyel kapcsolatban az államok garanciát vállaltak arra, hogy a jogok ténylegesen megvalósuljanak. A Karta volt az első olyan nemzetközi egyezmény, amely jogként formálta meg a szociális jogokat, köztük a szociális biztonsághoz való jogot is. 3 Az állam kötelezettsége a szociális biztonság megteremtése érdekében az, hogy a szociális ellátás biztosítására megszervezze és működtesse a társadalombiztosítás rendszerét. Szociális ellátórendszer: a társadalom keretei között megszervezett olyan tevékenység, amelynek a rendeltetése, hogy a társadalom tagjai által megtermelt anyagi javak egy részének elvonásával képzett alapból támogatást nyújt azoknak, akik önhibájukon kívül nem tudnak megélhetésükről gondoskodni vagy többletterhet 1 Lásd Szociális jog ea. 2012 2 1949.évi XX.tv 70. /E. 3 Czúcz Ottó, Szociális jog I.(2003) UNIÓ Lap-és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft.272.old. 5

vállaljanak magukra. Ennek részei a társadalombiztosítás, foglalkoztatáspolitika, segélyezés és családtámogatás. 4 Társadalombiztosítás fogalma: a társadalombiztosítás egy biztosítási típusú rendszer, amely a hatálya alá tartozó tagokat, - mindaddig amíg azok képesek önfenntartásra- tartalékképzésre kötelezi, cserében meghatározott esemény bekövetkeztekor jogosultak lesznek bizonyos szolgáltatásokra. 5 Ellátási oldalról tekintve, a társadalombiztosítás rendszere a következőképpen alakul: a) egészségbiztosítás 1. egészségügyi szolgáltatások egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai - táppénz - terhességi gyermekágyi segély - gyermekgondozási díj 2. baleseti ellátások - baleseti egészségügyi szolgáltatás - baleseti táppénz - baleseti járadék 3. megváltozott munkaképességű személyek ellátásai (2011. évi CXCI.tv) - rokkantsági ellátás - rehabilitációs ellátás b) nyugdíjbiztosítás 1. sajátjogú -öregségi nyugdíj 2. hozzátartozói nyugellátás -özvegyi -árva ellátás -szülői nyugdíj -özvegyi járadék -baleseti hozzátartozói ellátás 4 Lásd Czúcz Ottó, Szociális jog I.(2003). 29.old. 5 Lásd Czúcz Ottó, Szociális jog I.(2003). 36.old. 6

3. rehabilitációs járadék 2014. dec. 30-ig 6 A szociális jog és szociális biztonság területén a nemzetközi dokumentumok és az Alkotmány épp úgy kiemelkedő jelentőséggel bírnak, akárcsak az emberi jogok tekintetében. Míg az Európai Szociális Karta gazdasági és szociális jogokat biztosit az államok polgárainak, addig az Emberi Jogok Európai Egyezménye- mely az emberi jogok kialakulásában fontos szerepet játszott-,polgári és politikai jogokat nevesít. Az emberi jogok kifejezést 1690 előtt inkább természetes jogoknak nevezték. 7 Ebből az aspektusból is látszik, hogy az emberi jogok több száz éve is jelen voltak életünkben, azonban jogi megfogalmazására az 1789-es Emberi és Polgári Jogok Deklarációjában került sor. 8 A következő fejezetben az emberi jogok kialakulásáról, szabályozásáról és csoportosításáról szólnék. 6 1997. évi LXXX. tv- a társadalombiztosítás ellátásaira vonatkozó szabályokról, 14. 7 Környei Ágnes(2011):Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban. Egyetemi jegyzet, ISBN: 978-963- 308-056-6, Piliscsaba,4.oldal 8 Lásd uo.4.oldal 7

3.Emberi jogok: Az emberi jogok kialakulása egy hosszadalmas folyamat következménye, de általánosságban megfogalmazható, hogy kezdetben a XVIII. században a személyi integritás, a tisztességes eljárás, a vallásszabadság, a tulajdon védelme adták az emberi jogok tartalmát, a XIX. században ez bővült az egyesülési, gyülekezési és politikai jogokkal. 9 A XIX. század végén már az egyesülési, gyülekezési és politikai jogokra is kiterjedt, de alapvetően a II. világháború után kaptak szélesebb elismerést a nemzetközi dokumentumokban, 10 elsősorban az Egyesült Nemzetek Alapokmányában. Ezek bővebb kifejtéséről a következőkben esik szó. 3.1.A legfontosabb emberi jogi egyezmények Az emberi jogok egyik legfontosabb egyezménye Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, vagyis az Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv 11, mely 1950. november 4.-én kelt Rómában és Magyarországon 1952. November 5.-től kell alkalmazni. Öt fejezetből tevődik össze, az első fejezetben az emberi jogok és alapvető szabadságok meghatározását és annak védelmét foglalja össze, ezt követően az eljáró nemzetközi szervezeteket hozza létre és írja le hatáskörét és eljárási módját,végül a technikai részleteket foglalja össze. 12 Rómában az Európa Tanács írta alá és végrehajtásáért az Emberi Jogok Európai Bírósága felelős. Az Egyezmény védi az egyén emberi méltóságát, vagyis az embertelen bánásmód elkerülését,a megalázó bánásmód és büntetés kiküszöbölését amikor megaláznak valakit mások előtt. 13 Az Európa Tanácsot az emberi jogok védelmére hozták létre Londonban, 1949. május 5.-én. 14 Kiemelkedő jelentőséggel bír az Egyezmény mellett az Európai Szociális Karta, melyet 1961-ben írták alá és 1965. február 26.-án lépett hatályba. A Kartát és a hozzá kapcsolódó legfontosabb dokumentumokat Karta csomagnak nevezzük, alkotóelemei az Európai Szociális Karta, a Kiegészítő jegyzőkönyv(1988), a Módosító jegyzőkönyv(1991), a Kollektív panaszok rendszerének biztosításáról szóló kiegészítő jegyzőkönyv(1995) és a 9 Lásd uo.5.oldal 10 Lásd uo.5.oldal 11 1993.évi XXXI.tv az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló törvény 12 Környei Á.,91.oldal 13 Lásd Környei Á.,91.oldal 14 Lásd Környei Á.,84.oldal 8

Módosított Európai Szociális Karta. 15 Az 1988-as kiegészítő jegyzőkönyv négy újabb alapvető joggal bővítette a szociális jogok körét: -a nemen alapuló megkülönböztetés nélküli esélyegyenlőségre és egyenlő elbánásra való joggal, a munkavállalást és hivatást tekintve,-másodsorban a dolgozókat a vállalatnál megillető tájékoztatásra illetve véleménynyilvánitásra való joggal, -a dolgozók jogával a munkafeltételek és munkakörnyezet meghatározásában való részvételre,-és végül az idősek jogával a szociális védelemre. 16 A Kartában összefoglalásra kerültek többek között a munkával kapcsolatos jogok, a dolgozók és egyéb csoportok( gyerekek,anyák,család)védelme, szakszervezeti jogok,a szakképzéssel kapcsolatos jogok, valamint a dolgozók szabad vándorlására vonatkozó jogok. 17 Ezen jogok két legfontosabb normakikényszerítő szervei a Szociális Jogok Európai Bizottsága és a Kormánybizottság,akik megvizsgálják hogy a Kartában foglaltakhoz mennyire igazodik a gyakorlat és a nemzeti jog. 18 3.2.Alapvető emberi jogok Az emberi jog minden ember veleszületett és elidegeníthetetlen jogai. Az emberi jogok oszthatatlanok és kölcsönösen függnek egymástól és minden emberre érvényesek. 19 XVI. Benedek pápa az ENSZ-ben mondott beszédében a következőképpen fogalmazott az emberi jogokról: Az emberi jogokra mindinkább úgy tekintenek, mint a nemzetközi kapcsolatok közös nyelvére és etikai alapjaira. Tiszteletben tartásuk garantálja az emberi méltóság védelmét. Nem szabad elfeledni, hogy az emberi jogok az Isten által az emberek szívébe írt természettörvényben gyökereznek, és megtalálhatók minden kultúra és civilizáció örökségében. 20 Először az ENSZ Alapokmányban szabályozták az emberi jogokat, majd az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában. 21 Az ENSZ Alapokmányát 1945. június 26.-án írták alá, melyben kimondták, hogy a szervezet tiszteletben tartja az emberi jogokat és alapvető szabadságokat mindenki részére fajra,nemre, nyelvre és vallásra tekintet nélkül. A tagállamok vállalták, hogy különkülön és együttműködve is részt vesznek ezen jogok betartatásában és a célok elérésében. 22 Az Alapokmányon alapuló szervek a Biztonsági Tanács, a Közgyűlés, az 15 Lásd Környei Á. 96.oldal 16 Lásd Czúcz Ottó, Szociális jog I., 277.old. 17 Lásd Környei Á.,97.oldal 18 Lásd Környei Á., 98.oldal 19 Lásd uo. 3.oldal 20 Lásd uo.13.oldal 21 Lásd uo. 13.oldal 22 Lásd uo.53.oldal 9

ECOSOC, és Titkárság. A Biztonsági Tanácsban a legfontosabb politikai döntések születnek, mely a tagállamokra nézve kötelező erővel rendelkezik. 23 Békefenntartó funkcióval rendelkezik az emberi jogok tekintetében. 24 A Közgyűlés az ENSZ legfőbb tanácskozó testülete, ajánlásokat tehetnek a tagállamoknak. 25 Az ECOSOC,a Gazdasági és Szociális Tanács(Economic and Social Council) feladata az emberi jogokkal kapcsolatos tanulmányok és ajánlások kidolgozása volt. 26 Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát 1948. december 10.-én fogadták el, melynek rendeltetése, hogy összefoglalja az ENSZ álláspontját az alapvető emberi jogokról. 27 Az embert megillető jogoknak három generációja létezik: 3.3.Emberi jogok három generációs csoportosítása 1. első generációs jogok: Az első generációs jogok a szokásjog részévé váltak, minden tagállam számára kötelező. 28 Polgári és politikai jogoknak nevezik. 29 Az állampolgárok szabadságukhoz való joga az állam által csak kivételes esetben és indokoltan korlátozható. A XVIII. század vége felé alakult ki,mely az élethez, szabadsághoz,emberi méltósághoz és a tulajdonhoz való jogot öleli fel, ezen jogok tiszteletben tartását követeli meg az államtól. Ugyan az államtól negatív magatartást, azaz tartózkodást várnak el,de vannak pozitív kötelezettségei is,mint pl. bírósági szervezet működtetése, választások lebonyolítása,börtönök,rendőrség fenntartása. 30 2. második generációs jogok: A XX. század elején kialakult emberi jogok,a gazdasági, szociális és kulturális jogok tartoznak ide,az államtól már nem csupán ezen jogok tiszteletben tartását várja el,hanem aktív magatartást is követel, így az egészségügyi, oktatásügyi és jóléti beruházások megvalósítása. 31 melynek elhatárolása a következőképpen alakul: 23 Lásd uo.53.oldal 24 Lásd uo.54.oldal 25 Lásd uo.57.oldal 26 Lásd uo.62.oldal 27 http://hu.wikipedia.org/wiki/az_emberi_jogok_egyetemes_nyilatkozata, 2013.március 23. 28 Lásd Környei Á.19.oldal 29 Lásd uo.21.oldal 30 Lásd uo.21.oldal 31 Lásd uo.21.oldal 10

A gazdasági jogok körébe a munkához való jog, pihenéshez való jog, szakszervezetek alakításához való jog, megfelelő munkakörülményekhez való jog, sztrájkjog és kényszermunka tilalma tartozik. A szociális jogok körébe tartozik pl. a társadalombiztosításhoz való jog, megélhetéshez való jog, és egészségügyi ellátáshoz való jog. A második generációs normák lényegében erre alapulnak. Végül pedig a kulturális jogok, mely pl. az oktatáshoz, művelődéshez való jogot öleli fel. Az első és második generációs jog közötti különbség az, hogy amíg az első generációban az írja elő, hogy az állam mit nem tehet meg, addig a második generációs jogok azokat a normákat tartalmazzák, amelybe az államnak be kell avatkoznia az emberek jólétének biztosítása érdekében. A második generációs jogokra közvetlenül lehet hivatkozni bíróság előtt. 32 3. harmadik generációs jogok: Azon jogokat tartalmazza, melyben alanyként nem az egyén áll a középpontban, hanem a nép jelenik meg. XX. század végén megjelenő generációs csoportosítás, szolidaritási jogoknak is nevezik, amelyek érvényesüléséhez nemzetközi együttműködésre van szükség. 33 Mint pl. a békéhez való jog, egészséges környezethez való jog. Egy társadalom kollektív jogait foglalja magába és az állam tevékenységében való részvételt jelenti, mint például a választójog. 34 A Magyar Köztársaság Alkotmánya 8. (1) bekezdése az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogairól ír, az emberek jogainak eredetének természetjogi felfogására utal, melyek mindig is léteztek szabályozástól függetlenül, 35 azok a jogok és szabadságjogok, amelyek az embert születésétől kezdődően megilletik, mindenki számára azonos, elidegeníthetetlen jogokat tartalmaz, mely az állami beavatkozást korlátozza, mint például az élethez, tulajdonhoz, biztonsághoz való jog és szabadsághoz való jog. Alkotmány 8. (1) bekezdésében továbbá az emberi jogok érvényesülése és az állami magatartás kapcsolatáról szól,miszerint az államtól egy negatív kötelezettséget fogalmaz meg,azaz az alapjogok tiszteletben tartását, és megfogalmaz egy pozitív 32 Kardos Gábor(1996): A szociális jogok jogi kikényszeríthetőségének lehetőségei. Esély.(6)22.oldal 33 Lásd Környei Á.,19.oldal 34 Lásd uo.19.oldal 35 1949.évi XX.tv.8. (1) 11

kötelezettséget is,mégpedig az alapjogok védelmi kötelezettségét. Fontos rendelkezés az Alkotmány 8. (4) bekezdése az alapjogok tekintetében,melyben azon jogokat nevesíti,amelyek korlátozása tilos,ezek közé tartozik az emberi méltósághoz való jog, a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód tilalma, a személyes szabadsághoz való jog, a jogképességhez való jog, az ártatlanság védelme, védelemhez való jog, vallásszabadság, a nők és férfiak egyenjogúsága, az anyák és nők védelme, a gyerekek jogai, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai, az állampolgársághoz való jog, valamint a szociális biztonsághoz való jog. 36 Az állam akkor korlátozhatja az alapjogokat,ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése más módon nem érhető el, a szükségesség- alkalmasság- arányosság követelményének fontossága, miszerint az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyenek egymással és a törvényalkotó ennek érdekében a legenyhébb korlátozó eszközt köteles használni. 37 Ezen alapjogok megsértése esetén az adatvédelmi biztoshoz,az állampolgári biztoshoz és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosához lehet fordulni. Magyarországon ez 1995-től létező intézmény. Az emberi jogok gyakorlása, és tiszteletben tartása tekintetében Környei Ágnes szavaival élve: Minden társadalomnak meg kell találnia az egyensúlyt az egyének és a közösség érdekei, a jogok és kötelességek, hagyományok és modernizmus között azaz, tartózkodás bizonyos cselekményektől, egyenlőség, azaz jog mindenki számára és testvériség mint felelősség mások és a közösség irányában. 38 Az emberi jogok természetéből és jellemzőiből adódóan az embernek joga van a méltósághoz, az egészségügyi ellátáshoz. A szociális jogok kapcsán,mely az emberi jogok második generációjába sorolható, érdemesnek találtam hangsúlyozni a betegjogok szabályozását hazánkban, melyben az emberi méltósághoz való jog szintén kiemelkedő jelentőséget kapott számos betegjog mellett, mely az emberi jogok biztosításaként jelent meg az egészségügyi ellátásban. Szakdolgozatom további részében ezen jogterület elemzésére, vizsgálatára helyeztem a hangúlyt. 36 1949.évi XX.tv.8. (4) 37 30/1992. (I.26) AB határozat, ABH 1992,167.,171. 38 Lásd Környei Á.19.oldal 12

4.Történeti áttekintés, betegjogok 4.1.Betegjogról általában A legfontosabb nemzetközi deklarációk: 1. Az Emberi Jogok Egyetemes Deklarációja (1948) 2. Európai Szociális Charta (1961) 3. A betegek jogai- Az Amerikai Kórházszövetség dokumentuma (1973) 4. Az Európai Tanács Ajánlásai a Betegek és Haldoklók Jogaival kapcsolatban (1976) 5. A Betegek Jogainak Deklarációja (WHO, 1981, Lisszabon) 6. A Betegek Jogainak Európai Deklarációja (WHO Regionális Hivatala, Amszterdam, 1994) 7. Az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló Egyezmény (1997, Oviedó) 8. European Charter of Patients Rights Aktive Citizenship Network- Aktiv Állampolgári Hálózat 39 Az 1980- as évektől a betegjogok kérdésköre a figyelem középpontjában állt. 40 A betegjogok jogi szabályozása az alapvető emberi jogok érvényesülésének biztosításaként jelent meg az egészségügyi ellátás területén. 41 A beteg kiszolgáltatott helyzete érdekében szükségessé vált, hogy a szabályozás területén nagy hangsúlyt kapjon az egyén személyiségének védelme. Így az alapvető emberi jogok érvényesülése érdekében középpontban a beteg önrendelkezési joga és személyiségi jogának tiszteletben tartása állt. 42 Kiemelkedő jelentőséggel bírt az Egészségügyi Világszövetség 1981-ben megjelent Lisszaboni Deklarációja, melyben számos alapvető betegjogot,így többek közt: a) a beteg szabadon választhasson orvost, 39 Beteg jogaink- egészséges méltóság, Betegjogi projekt.budapest:alapvető Jogok Biztosának Hivatala,127.oldal 40 Kőszegfalvi Edit(1999).Egészségügyi Jogi Kézikönyv. Budapest:Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,13.oldal 41 Lásd uo. Edit,K. 13.oldal 42 Lásd uo.13.oldal 13

b) a betegnek joga van ahhoz, hogy olyan orvos lássa el, aki szabadon,minden külső beavatkozás nélkül hozhat klinikai és etikai döntéseket, c) a betegnek joga van ahhoz, hogy bizonyos kezelések elvégzését elfogadja vagy elutasítsa megfelelő tájékoztatás után, d) a beteg elvárhatja orvosától, hogy minden orvosi és személyes adatát titkosan kezelje, e) a betegnek joga van az emberhez méltó halálhoz, f) a betegnek joga van a lelki vagy morális vigaszhoz, de el is utasíthatja azt. 43 A betegjogok átfogó deklarálásaként megalkotásra került 1994-ben a WHO deklarációja a Betegek jogairól, amely egységes keretet biztosít a helyi nemzeti betegjogi szabályozásnak. 44 Ez a deklaráció az alapvető emberi jogok, emberi értékek, és az emberi élethez való jog tiszteletben tartását fogalmazta meg. 45 Az állampolgárok részvétele az egészségügyi ellátásban, egyre nagyobb hangsúlyt kapott, Európában ez a folyamat az Amszterdami Deklaráció hatására indult meg, melyben rögzítik a betegjogok alapelveit és megalkotása óta (1994) is egyfajta iránymutatás a jogalkotók számára. Megalkotása után több ország, köztük Magyarország is törekedett arra, hogy a benne foglaltakat a saját jogszabályukba is beépítsék. 46 Az Alkotmány alapján az alapvető jogok megsértése esetén, a beteg jogaival, az egészségügyi ellátással kapcsolatos sérelmek esetén a bírósághoz lehet fordulni. 47 A jelenlegi szabályozás alapján személyiségi jogsérelemre hivatkozva a sértett polgári pert indíthat, aki a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést követelhet. Ilyen a Ptkban megfogalmazott egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a személyes szabadság korlátozása és többek között az emberi méltóság megsértése. 48 A sérelmet szenvedő félnek kell bizonyítani hogy jogsértés történt, és ez számára elég költséges és hosszadalmas per lenne, és a bizonyítása elég körülményes, hiszen legtöbbször az ellátás során a betegen és az orvoson kívül nincs más jelen. 49 43 Lásd uo.edit,k.14.oldal 44 Lásd uo.14.oldal 45 Lásd uo.14.oldal 46 Betegjogok Magyarországon-Szabályok és gyakorlat(2002),budapest:tasz kiadó,7.oldal 47 Beteg jogaink-egészséges méltóság,betegjogi projekt.budapest:alapvető Jogok Biztosának Hivatala,38.oldal 48 Beteg jogaink-egészséges méltóság,betegjogi projekt.budapest:alapvető Jogok Biztosának Hivatala,38.oldal 49 Lásd uo.39.oldal 14

4.2.A betegjogok hazai szabályozása: Az Európai Unió Alapjogi Chartája kimondja, hogy mindenkinek joga van az egészségügyi ellátás igénybevételéhez, illetve a megfelelő orvosi kezeléshez. Az Alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaság területén élőket egyaránt megilleti a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog, melyeket az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, munkavédelemmel, természetes környezet védelmével valósítja meg. 50 Ez a testi és lelki egészséghez és a szociális biztonsághoz való jog a szociális jogok körébe tartoznak, melyek az alapjogok második generációjába tartoznak. Egy olyan alkotmányos feladat, melyben az állam az orvosi ellátás működtetésére, az egyén állapotának javításában, a megélhetéshez szükséges ellátás megteremtésében vállal nagy szerepet. Az adatvédelemről szóló 1992.évi LXIII. tv a betegjogok hazai szabályozásában fontos szerepet játszott, mely az egészségügyi adatokat különleges adatnak minősíti. 51 különleges adat:valamilyen speciális tartalmuk van, a szokásosnál jobban féltjük a külvilágtól. Az 1997.évi CLIV. tv az egészségügyről és az 1997.évi XLVII. tv az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény egységesen biztosítja az alapvető emberi jogok egészségügyi ellátás területén való tiszteletben tartását, védelmét, és jogi keretet biztosít. 52 Az egészségügyi törvény célja, hogy elősegítse az egyén és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel-és eszközrendszernek a kialakítása, a feladatok meghatározása, valamint hozzájárul a társadalom tagjainak az esélyegyenlőségének a megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során. 53 Magyarország Alkotmánya az egyén alapvető önrendelkezéshez, emberi méltósághoz való jogáról a következőképpen nyilatkozik: 50 1949.évi XX.tv.70/D. (1.,2.bk) 51 1993. évi LXIII.tv-a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 2. (2) 52 Lásd Edit,K.14.oldal 53 1997.évi CLIV. tv- az egészségügyről 1. 15

A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű feladata. A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. 54 Az Alkotmány az élethez való jogot az emberi méltósággal együtt említi 54. -ban, ezek a jogok az alapjogok közül is kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy van az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva az ember alany marad, s nem válhat eszközzé vagy tárggyá. 55 Külön részjogosítványokat is magában foglal, mint pl. az önrendelkezéshez való jog, a magánszféra védelméhez való jog. Lényeges különbség mutatkozik meg ezen jog tekintetében a korábbi Alkotmány és a hatályos Alaptörvény között. Az Alkotmány az élethez való jogot tekintette elsőbbrendűnek, mely az élve születéstől kezdődik, ezzel szemben az Alaptörvény az emberi méltóságot sorolja első helyre és az élethez való jog már a fogantatástól kezdve fennáll. Különbözik az Alaptörvény az Alkotmány vonatkozásától abban is,hogy az Alaptörvény nem a legmagasabb testi és lelki egészséghez való jogot emliti. 56 Az 1959. évi IV. tv Polgári törvénykönyv, hasonlóan az Alaptörvényhez,a személyhez fűződő jogokról ír, úgy mint a személyes szabadsághoz, a testi épséghez, egészséghez, emberi méltósághoz való jog, elősegítve ezzel a betegjogok érvényesülését az egészségügyi ellátás során. 57 54 Lásd Edit,K.15.oldal 55 64/1991. (XII.17.)AB határozat, ABH 1991,64. 56 Alaptörvény XX.cikk(1) 57 1959. évi IV.tv-a Polgári Törvénykönyvről 75. -85. 16

4.3.Betegek jogai Az egészségügyi törvény II. fejezete olyan alapvető alanyi jogokat tartalmaz, melyek a betegek számára elengedhetetlenek a megfelelő egészségügyi ellátás érdekében. 1) egészségügyi ellátáshoz való jog Mindenki számára biztosítani kell. Az 1997. évi CLIV. tv-egészségügyi törvény személyi hatálya Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekre terjed ki 58, azaz mindenkire érvényesek. Továbbá azt is leszögezi a törvény, hogy a megfelelő ellátáshoz való jog magában foglalja az egészségügyi ellátások személyi és tárgyi feltételeit, azaz minden betegnek joga van az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető- a nap 24 órájában 59 - az egyenlő bánásmód követelményét betartva a megkülönböztetés nélküli ellátáshoz. Egészségügyi szolgáltatásnak minősül az egészségügyi szakigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában végezhető egészségügyi tevékenységek összessége, amely az egyén egészségének megőrzésére, a betegségek megelőzése, megállapítása, gyógykezelése céljából a beteg vizsgálatára, kezelésére, gondozására, ápolására és egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és szenvedés csökkentésére irányul. 60 Bármennyire igaz, hogy elvileg mindenki hozzáférhet az egészségügyi ellátáshoz, mégis a kulturális, anyagi, információigény és sok más okból a gyógyulás a társadalmi élethelyzettől is függ. A szociális környezet és az alacsony iskolai végzettség erősen befolyásolják az életmódot. A rosszabb anyagi helyzetben lévő egyének nem engedhetik meg maguknak, hogy szakembert fogadjanak, szűrővizsgálaton és orvosi ellenőrzéseken megjelenjenek. A gyógyszerek magas ára miatt sem tudják befolyásolni gyógyulásukat, és a jövedelemhiány miatt sem tudják fenntartani az egészséges életmódot. A szegények körében megjelenő leggyakoribb betegségek: alultápláltság alkoholizmus pszichiátriai és mentális betegségek koraszülés és ennek következtében kissúlyú csecsemők, ami tovább fokozza a betegségek kockázatát 58 1997. évi CLIV.tv 4. 59 1997. évi CLIV.tv 7. 60 1997. évi CLIV.tv 3. (e;) 17

Az egészségügy különböző szintjeit tekintve az a tapasztalat, hogy az alapellátásban a háziorvos sokkal inkább rálát arra a szociális háttérre, ahonnan ezek a beteg emberek jönnek, a finanszírozás mértéke is jóval kedvezőbb,mint a kórházi ellátásban, hiszen a szegények nem tudnak paraszolvenciát fizetni és ez a mai egészségügyi rendszerben abszolút negatív jelenség. Továbbá, az egészségügyi törvény azt a tényt is leszögezi, hogy a betegnek joga van a szabad orvosválasztáshoz. 61 Azonban foglalkozási megbetegedésnél vagy munkabalesetnél ahhoz az orvoshoz vagy intézményhez fordulhat a munkavállaló, akivel a munkáltató az ellátásra vonatkozó szerződést megkötötte. Ez egy korlátot jelent, hiszen ilyenkor nem érvényesül a szabad orvosválasztás joga. A következőkben szeretném elhatárolni a baleset, munkabaleset, és foglalkozási megbetegedés fogalmát. Először is baleseti ellátásra jogosult a biztosított, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társasvállalkozó, valamint sajátjogú nyugdíjasként: a, munkaviszonyban és azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban álló munkajogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati tisztviselői jogviszony, szolgálati jogviszony; b, a szövetkezet tagja, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony vagy vállalkozási illetve megbizási jogviszony keretében személyesen közreműködik; c, dijazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében d, gazdasági társaság és egyéb jogi személy (alapítvány, kamara)-ezeknek választott tisztségviselője, ha a tevékenységből származó tárgyhavi jövedelem eléri a minimálbér 30%- át illetve naptári napokra annak 30-ad részét. 62 Baleset fogalma: az emberi szervezetet ért külső hatás, amely akaratunktól függetlenül hirtelen vagy aránylag rövid időn belül következik be (pl. napszúrás, fagyás) és egészségkárosodást, keresőképtelenséget, megbetegedést illetve halált okoz. Ezt a fogalmat az 1993. évi XCIII. tv munkavédelemről szóló tv-tartalmazza. 63 Baleseti ellátás csak üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén jár, és ezek az ellátások nincsenek előzetes biztosítási időhöz kötve. Az ellátások célja, a kieső 61 1997. évi CLIV.tv. 8. 62 1997.évi LXXX.tv 15. (1) 63 1993.évi XCIII.tv 87. 1/A. 18

jövedelem pótlása, illetve hogy ugyanolyan helyzetbe vagy közel azonos helyzetbe hozzák a biztosítottat, mintha dolgozni tudna. 64 Baleseti ellátások fajtái: baleseti egészségügyi ellátás, baleseti táppénz, baleseti járadék és baleseti hozzátartozói ellátások ( baleseti özvegyi járadék, baleseti özvegyi nyugdíj, baleseti szülői nyugdij, baleseti árva ellátás). A baleseti járadék kakukktojásnak számit, mert ugyan az is egészségbiztosítási ellátás, de a nyugellátásra vonatkozó szabályok szerint állapitjuk meg, szüntetjük meg, térítjük és fizetjük meg. 65 Munkabaleset fogalma: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. 66 Foglalkozási megbetegedés: az a baleset, ami a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán következett, a munkavégzés, foglalkozás körében bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő idült egészségkárosodás: amely a munkavégzéssel kapcsolatos fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai tényezőkre vezethető vissza, valamint amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. 67 A társadalombiztosítási törvény (1997. évi LXXX.tv ) a baleseti ellátásra való jogosultság szempontjából az üzemi balesetet és foglalkozási megbetegedést egy tekintet alá veszi. A szabad intézményválasztás joga sem érvényesül minden esetben, hiszen létezik az ún. terülteti ellátási kötelezettség, amely lehetővé teszi a hatáskörön kívül eső páciensek elutasítását. 68 A beteg által kiválasztott orvosnak kötelessége segítséget nyújtani, azonban megtagadhatja az ellátást, ha az EÜTV. 131. - ban felsorolt kizáró okok fennállnak. 69 Az egészségügyi ellátáshoz való jog területén különös figyelmet igényel a hajléktalanok ellátásának helyzete is, minden tekintetben kiszolgáltatottak, hiszen jogilag nem lehetne megkülönböztetni az embereket társadalmi hovatartozásuk miatt, az 64 Lásd Szociális jog ea.2012 65 Lásd Szociális jog ea.2012 66 1993.évi XCIII.tv 87. 3. 67 1993.évi XCIII.tv 87. 1/D. 68 Kovácsy Zsombor- Egészségügyi jog(2008).budapest:semmelweis Kiadó,49.oldal 69 1997.évi CLIV.tv 131. 19

ellátások mindenkinek állampolgári jogon jár. 70 Azonban az egészségügyi ellátás területén a hajléktalanok elhelyezése illetve ellátása nehezen megoldható. 2) emberi méltósághoz való jog Az emberi méltósághoz való jog az alapjogok védelmének legmagasabb fokán áll, hiszen ez az élettel együttjáró, korlátozhatatlan jog, amely bármely, -az emberi tulajdonságtól függetlenül- megilletik az egyént. Az egészségügyi ellátás nyújtása során a beteg emberi méltóságát mindenkor tiszteletben kell tartani, illetve a beteg személyes szabadsága az ellátás során fizikai, kémiai, biológiai, pszichikai módszerekkel, eszközökkel, eljárásokkal kizárólag sürgős szükség esetén, illetve a beteg vagy mások élete, testi épsége védelmében korlátozható, és a korlátozás csak addig tart, amíg az elrendelés oka fennáll 71 - fogalmaz az egészségügyi törvény. Az adatvédelmi szabályozás tekintetében az emberi méltóság korlátozhatatlan jog és a következőképpen embertársaiddal, amit te sem szeretnél ha tennének veled. fogalmaz,: Semmi olyat ne tegyél A betegek a dokumentációs problémákon túl az emberi méltóság sérelmével kapcsolatban fordulnak legtöbbet a betegjogi képviselőjükhöz amely a bánásmóddal, a beteg várakoztatásával és a korlátozásokkal is szoros kapcsolatban van. 72 A bánásmód kapcsán azért, mert számos olyan eset van, amikor akár a faji, akár a társadalmi hovatartozás függvényében tesznek különbséget az egészségügyi ellátás igénybevétele során. A jog szerint természetesen ez tiltott lenne, de a gyakorlatban nem mindig úgy valósul meg, ahogy az az írott joganyagban is megtalálható. Az emberi méltóság tiszteletben tartása elvész akkor, ha az embernek megfelelő ismeretségi köre van, vegyük példának a beteg várakoztatását, 73 ahol előnyben részesítik a dolgozók hozzátartozóját, függetlenül attól, hogy ki, mekkora jelentőségű betegség miatt várakozik az egészségügyi intézményben. Kérdés, hogy hova halad így az egészségügyi ellátás, mire jók a jogszabályok, deklarációk, ha a gyakorlatban nem tartják tiszteletben azokat? Az ombudsmanhoz érkező panaszok többsége ezen jog megsértésére irányul, 70 Beteg jogaink-egészséges méltóság,betegjogi projekt.budapest:alapvető Jogok Biztosának Hivatala,31.oldal 71 1997.évi CLIV.tv 10. (4) 72 Betegjogok Magyarországon-Szabályok és gyakorlat(2002).budapest:tasz kiadó,27.oldal 73 Lásd uo. Betegjogok Mo.-on,27.oldal 20