Térségi és települési vizsgálatok

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, TÁJÉPÍTÉSZETI KAR, TELEPÜLÉSÉPÍTÉSZETI TANSZÉK Térségi és települési vizsgálatok Keszthely és térsége vizsgálata Takács Anna J6AP3G 2013. őszi félév

Bevezető A Keszthelyi kistérség a Nyugat-Dunántúli Név régióban, Zala megye keleti peremén fekszik. 2007. szeptember 25-én jött létre a Keszthely Hévízi kistérség kettéválasztásával. 16 települést foglal magába, Központja Keszthely. A kistérség morfológia sajátossága, hogy gyakorlatilag minden oldalról körbeöleli a belőle kivált Hévízi kistérség településeit. Területe: 349,33 km 2 A Keszthelyi kistérséget a Balaton, a Keszthelyihegység, a Kis-Balaton és a Zala völgye mentén fekvő települések alkotják, melyek közül négy közvetlenül a Balaton partján fekszik: Keszthely, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök. A Keszthelyi hegység környezetében található Vállus, tőle északra Várvölgy fekszik, ettől észak-nyugatra pedig Zalaszántó és Vindornyalak található. Ezen községektől délre Vindornyafok és Karmacs fekszik. A Zala folyó közelében északról dél felé haladva találjuk Bókaháza, Gétye, Szentgyörgyvár, Zalaapáti, Esztergályhorváti településeket, a Kis-Balaton mellett pedig Zalavárt. 1. Naturszféra Jogáll Terület Népesség (100ha) (fő) Balatongyörök Község 38 1 208 Bókaháza Község 7 314 Esztergályhorváti Község 17 486 Gétye Község 7 130 Gyenesdiás Község 19 3 899 Karmacs Község 14 791 Keszthely Város 76 20 229 Szentgyörgyvár Község 12 336 Vállus Község 22 143 Várvölgy Község 25 1 072 Vindornyafok Község 4 138 Vindornyalak Község 4 99 Vonyarcvashegy Község 14 2 399 Zalaapáti Község 23 1 682 Zalaszántó Község 38 987 Zalavár Község 31 977 Összesen 349 34 890 A Keszthelyi kistérség meglévő környezeti problémái ellenére is Zala megye egyik legkedvezőbb természeti-ökológiai adottságú térsége. Természeti kincsekben rendkívül gazdag, nagy arányban maradtak fenn természetes, ill. természet közeli területek, hagyományosan művelt tájak. Ezeket nagy odafigyeléssel igyekeznek is megőrizni, mivel turisztikai jelentőségük is igen nagy. Ezek nagyrészt a Balaton-felvidéki Nemzeti park területén találhatók. Nagy hangsúly helyeződik a környezeti fenntarthatóságra és a természetvédelemre is. A biológiai sokféleséget döntően meghatározza a földrajzi fekvés, a szeszélyesen változó domborzat, a talajtani változatosság, az egész tájszerkezet nagymérvű tagoltsága, mozaikossága: a sík, lapályos részektől a hegységig minden megtalálható. 1.1. Vízrajz Az egész térséget, még mindig gazdagnak mondható vízrendszer és a hozzá kapcsolódó vizes élőhelyek sorozata hálózza be. Mindezekhez járul még a kiegyenlített, szélsőségektől mentes klíma, mely szintén kedvez a fajgazdagságnak. Vízrajzi szempontból meghatározó a térségben a Balaton, a Kis-Balaton és a Zala folyó. A kistérség a Zala vízgyűjtő területén fekszik. A területen található kisebb patakok vizét a Zala gyűjti össze. A folyó szabályozásának köszönhetően árvíz nem fenyegeti a térséget. A Keszthelyi-hegység és a Balaton-part közötti peremhelyzetű kistájnak önálló vízfolyása nincs, de a nyugati tájhatáron érinti a Csókakő-patak (15 km, 25 km²) torkolati szakasza. Vízháztartása kiegyenlített: Lf = 4 l/s.km² (fajlagos lefolyás); Lt = 19% (lefolyási tényező); Vf = 1 mm (vízhiány). A Balatonra lejtő

terület általában jó vízelvezetésű. A Csókakő-patak melletti ártér is csak 1 km²-es, fele szántó, fele rét és legelő. A talajvíz mélysége 4 m alatt van, csak Keszthelytől nyugatra emelkedik 2 m-ig. Mennyisége nem számottevő, kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Általában kemény, sőt Keszthely környékén igen kemény, a szulfáttartalom is ott dúsul fel 600 mg/liter-ig. A rétegvizek mennyisége is csekély (1 l/s.km² alatt). Az artézi kutak mélysége eléri a 200 m-t is, vízhozamuk ingadozó. A hegység lejtőin néhány forrás is fakad, amelyek közül a vonyarcvashegyi Erzsébet-forrás a legjelentősebb, 18-240 l/p között ingadozó hozammal. A kistáj minden településének közüzemi vízellátása van és kivétel nélkül csatornázottak is. A Kis-Balaton teljes területe országos védettség alatt áll, illetve az 1971-es Ramsari egyezmény is vonatkozik rá. A vízminőségi feladatokat a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (a Balaton tóra vonatkozóan a Közép-dunántúli VIZIG) látja el. Változási folyamatok az elmúlt időszak felméréséhez képest a hidrológiai viszonyokban is kimutathatók. Csapadékhiányos időjárásunk következményeként a térségben eredő források, patakok vízhozama jelentősen csökkent. Az erdők talajának vízhiánya megmutatkozik elsősorban a fenyő félék pusztulásában, de az értékes lombos fák csökkenése is kimutatható. A Balaton vízszintjének csökkenése, mely a globális felmelegedés kísérőjelenségeként magyarázható, az előző programozási időszakhoz képest negatív hatással volt a térségre. Visszavetette a turizmust, a vendégforgalmat elsősorban a külföldről érkezők száma csökkent. A Balaton Fejlesztési Tanács tanulmányt készíttetett a mesterséges vízpótlás lehetőségeiről, a javasolt megoldások közül ezidáig egyik sem valósult meg. Kedvező tendencia azonban, hogy Balatonba ömlő folyó vízminősége sokat javult az elmúlt évek során, bár a Keszthelyi öböl vizének tisztasága mindig kissé kedvezőtlenebb értéket mutat. A Balaton vízminőségének javítása érdekében a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megvalósította a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer koncepciótervét, melynek alapja a korábban mocsárként létező Zala-völgy ismételt elárasztása. Az ennek következtében kialakuló mocsaras-nádas terület szűrőként funkcionálva, a Zala vizével érkező tápanyagokat feldolgozza, s így csökkenti a Balaton eutrofizációs terhelését, megállítja a vízminőség romlását. Ezzel együtt az eredeti mocsárvilág részbeni visszaállítása elsősorban a madárvilág számára kialakított élőhelyek miatt jelentős természetvédelmi értéket képvisel. 1.2 Levegő állapota Keszthely város levegőminőségét fekvése, éghajlati viszonyai és az emberi tevékenység együtt határozzák meg. A település környezeti levegőállapotát a fűtési idényen kívüli időszakban elsősorban a gépjármű közlekedés és az azzal járó porterhelés, szennyezőanyag kibocsátás befolyásolja fokozottan. Előnyös a Keszthelyi-hegység kiterjedt erdőségeinek közelsége, illetve a portalanított utak, zöldfelületek nagy aránya. A légszennyezőanyag-kibocsátás, közlekedésen kívül, a lakossági főtésből, valamint az avar és kerti hulladékok égetéséből adódik. A forgalomból származó légszennyező anyagok maximális terhelése a nyári idegenforgalmi időszakban (júliusaugusztus) jelentkezik. A településen áthaladó 71. számú főút jelentős gépjármű forgalmat bonyolít le egész évben, így a közlekedési eredetű légszennyezés főként az itteni kibocsátásokból adódik. A gázfűtésre való átállást követően a lakossági fűtésből származó légszennyezés mértéke erősen lecsökkent és töredéke a közlekedési emissziónak. Bár mára

már a nagyfokú energia áremelkedés következtében egyre többen ismét visszatértek a szennyezőbb vegyes tüzelésre. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a települést a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet a 10. zónába sorolja (igen jó minőségű kategória). Keszthely város közigazgatási területén imissziós mérőpont csupán egy található. A településen nem tapasztalható az ipari tevékenységből származó jelentősebb légszennyezőanyag-kibocsátás. Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 46 pontforrást tart nyílván a városban, legnagyobb kibocsátó a Horváth- Ép Kft. aszfaltkeverő üzeme. A helyhez kötött (pontszerű) emissziók nagyrészt a lakossági főtésből származnak. Keszthely Város levegőjét időszakosan (a téli hónapokban) a családi házak főtésből eredő gázok terhelik. Szezonális gond még a hulladék szabálytalan égetése is. A különböző légszennyező forrásokat összegezve a kén-dioxid, a korom és a szilárd (nem toxikus) por kibocsátás elsősorban a lakosság főtéséből, illetve a közlekedésből származik. A nitrogén-oxidok kibocsátásának döntő többségét a közlekedés okozza, a földgáz tüzelés részarányának növekedésével pedig szintén a NOx emisszió fog nőni. 1.3. Ökológiai hálózat Az ökológiai hálózat alapja egyrészt a gazdag, diverz vízrendszer és a hozzá kapcsolódó vizes élőhelyek (pl. lápterületek, kékperjés láprétek, mocsárrétek, magassásosok, forráslápok, természetes égeresek) lineáris rendszere, másrészt az összefüggő, kiterjedt erdőrendszer. A térség ökológiai folyosói: Zala-völgy (Alsó Zala-völgy) Vindornyától a Kis-Balatonig húzódó lápterület A balatoni nádasszegély Térség élőhely-komplexei: Balaton Kis-Balaton (Csak kismértékben érinti a térséget, de szerepe meghatározó) Keszthelyi hegység Zala-völgy Ökológiai-természetvédelmi értékét különösen az jelenti, hogy egymástól igen különböző jellegű florisztikai tájakat kapcsol össze egymással, és így az Őrségtől a Balatonig, Észak és Kelet-Zalán áthúzódó legjelentősebb ökológiai folyosó a Nyugat-Dunántúl ökológiai hálózatában. A folyó mentén rétek, ártéri erdők, mocsarak és lápok szalagja képez folyosót, és biztosítja, hogy a folyóvölgy folyosóként működjön. Vindornyától a Kis-Balatonig húzódó lápterület A térség fontos ökológiai folyosója, mely két kiemelkedő lápvidéket a Vindornyai lápot és a Kis-Balatont, mint magterületeket kapcsol össze. Részei a Zsidi-Vindornyai medence lápterülete, a Hévízi lápteknő, a Kis-Balaton és az Alsó-Zala-völgy tőzegmedencéje, melyeket a fő vízfolyás, az erősen csatornázott Gyöngyös-patak és a ráfűződő lápterületek, kötnek össze. A síklápot mocsarak, nádasok, bozótok, ligetek, csatornákat kísérő fasorok, művelt és parlagon hagyott területek gazdagítják, domblábi peremein településrészek, kertek, szántók, erdőtagok, középnedves kaszálórétek, száraz gyepek, sziklakibúvások, vízfeltörések jellemzik. Biogeográfiai szempontból egyedülálló értéket képvisel, mivel jellemző, hogy e pannóniai területen érvényesül az Alpokalja közelségének, az atlantikus és mediterrán, de még a

hidegmérsékelt égövi befolyások hatása is, s mindezt a hőforrás és a lápteknő sajátos mezoklímája még tovább gazdagítja. A Hévízi tőzegláp ökológiai-természetvédelmi jelentőségén túl, a Hévízi tó mechanikai, kémiai, biológiai filtere. A balatoni nádszegély A Balaton a tölgyerdő zónában helyezkedik el. Az egykori erdők maradványai azonban jóformán csak az É-i part meredekebb és kövesebb felszínein találhatók mészkedvelő- és karszttölgyesek, karsztbokor erdők formájában. Másutt túlnyomó a művelt vagy beépített földek uralma. A déli part még megmaradt nedves völgyei, berkei a Sió-berektől a Kis- Balatonig a lápi-mocsári növényzet élőhelyei. Ezeken a helyeken a hínár-sás-gyékény-kákaszittyó és a nádas különböző társulásainak gazdag váltakozása figyelhető meg. A partokon itt-ott a nyár-, fűz-, és égerligetek már mesterséges telepítésűek. A tó Ny-i fele körül a jegenyenyár elterjedtsége a tájképet jellemző elem. Kis-Balaton Tájvédelmi Körzet, Ramsari terület, nagysága: 14 745 ha, melyből 1403 ha fokozottan védett. Régen a Kis-Balaton a Balaton ötödik medencéje volt, majd lefűződve róla a Zala folyó hordaléka lassan feltöltötte, mára édesvízű mocsárrá vált, kiterjedt nádasokkal és kisméretű eutróf vízfelületekkel, a szárazabb részeken füzesekkel. A nyílt víztükör a folyószabályozás és az árvízvédelem hibás koncepciója következtén tovább zsugorodott, így a biológiai szűrőfunkciója lassan megszűnt, ami erősen hozzájárult a Balaton eutrofizációjához. 1984- ben megkezdődött Kis-Balaton vízvédőrendszer rekonstrukciója, melynek célja, hogy visszaállítva a hajdani mocsárvilágot, a Zalával érkező tápanyagokat a vízi- és a mocsári növényzet vegye fel még a Balatonba torkollás előtt. A legrégebben védett madárrezervátum is egyben. Keszthelyi-hegység 1984-ben létrejött a Keszthelyi Tájvédelmi Körzet, mely a hegység kb. 2/3-át foglalja magába. Védettek az egész táj jellegét meghatározó földfelszíni formák (D-re lejtő terepviszonyok, É- D-i völgyek, mély szurdokok), az erdők, gyepek természetes növénytársulásai, ill. szubmediterrán, mediterrán növény és állatfajok. A természetes tájhoz szervesen kapcsolódó mezőgazdasági területek ugyancsak védettek. A Keszthelyi hegység a Dunántúliközéphegység nyugati, utolsó tagja. Területileg három kistájra oszlik: Keszthelyi-riviéra, Keszthelyi-fennsík, Tátika-Kovácsi-hegy csoport A Keszthelyi-riviéra a hegység déli lejtőit foglalja magába, melyek nagyrészt beépültek, ill. mezőgazdasági művelés alatt állnak. Területileg ez a Balaton medencéjéhez sorolandó. A déli lejtők fölött emelkedik ki a Keszthelyi-fennsík tömbje, melyet a Vár-völgy választ ketté. A lepusztuló dolomit tönk jellegzetessége a meredek sasbércek s a köztük húzódó árnyékos völgyek váltakozása, mely megkapó tájképi élményt nyújt. A Keszthelyi-hegység dolomit- és mészkőhegyein melegkedvelő növényzet él, sok szubmediterrán, s néhány igazi mediterrán fajjal. A gazdag flóra és fauna kialakulásában fontos tényező, hogy ezen a területen három éghajlati zóna találkozik: a mediterrán, az atlanti és a kontinentális. A Balaton környékén itt a legkiegyenlítettebb a csapadékeloszlás. A Keszthelyi-hegység harmadik kistája a hegységet északról lezáró Tátika-Kovácsi-hegy csoport. Ez a már említett fennsíktól alapvetően különbözik, hiszen itt az alapkőzet a vulkanikus tevékenység következtében a bazalt. A Kovácsi-hegy híres bazaltfolyosóját és tőzegmohás tavait a bányászat veszélyezteti. A bazalthegyeket sekély lösz borítja, melyen gyertyános kocsánytalan tölgyesek élnek. A bazalthegyek és a fennsík közt húzódik a Zsidi-medence, melyet nedves rétek, láprétek jellemeznek.

A vizsgált térség a Dunántúli dombság, mint nagytáj északnyugati részén helyezkedik el. A Kis-Balaton térségében a zalavári és a zalaapáti hátságot lösz alkotja, a völgyekben a láp- és a réti talajok az uralkodók. A kistérség a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található, emiatt a mezőgazdasági művelésbe bevonható területek nagysága korlátozott. Kiemelt fontosságú a természetvédelmi területek megóvása! 1.4. Domborzat A Keszthelyi-hegységet délről és nyugatról néhány száz métertől két kilométerig terjedő szélességben, 105-180 m tengerszint feletti magasságban övező felszín. A Balaton-felvidék lábához támaszkodó, Balatoni-Riviérához hasonló genetikájú lejtős hegylábfelszín 140-160 és 115-120 m átlagmagasságú szintekkel, amelyek alatt a tóparton egy 110-114 m-es pleisztocén tavi abráziós szint, továbbá a parti 105-108 m-es síkok sorakoznak. Zömmel a hegységet felépítő dolomit, kisebb részben mészkő, foltokban pannóniai üledék és törmelékük, málladékuk van a felszínen. Előbbi jellemző a Szépkilátót "magán hordó" kiterjedt abráziós síkra, míg a hegységből kilépő Vár-völgy hordalékkúpja homokos-löszös, dolomittörmelékes felépítésű, akárcsak az észak felé felnyúló Keszthelyi-öböl nagy része. A hegységperemi lejtős síkok alsóbb szintjein fokozatosan kivastagszik a málladéktakaró és a löszös-homokosagyagos téteg Balatongyöröktől Vonyarcvashegyen, Gyenesdiáson, Keszthelyen át Cserszegtomajig. A legalacsonyabb síkokon tőzeges, lápos képződmények is előfordulnak. A terület mintegy felére a < 5 m/km², a többi felszínre egyenlő arányban az 5-10, ill. 10-25 m/km² relatív relief a jellemző. Csak a hegység 400 m átlagmagasságú tömbjének a hegylábfelszínre való meredek leszakadásainak keskeny sávjain mutatkozik 150-200, ill. 200-250 m/km²-es relatív relief. 1.4. Éghajlat Nagyrészt mérsékelten meleg, mérsékelten nedves éghajlatú térség, viszont északon azért már mérsékelten hűvös. Kevéssel 2.000 óra fölötti éves napfénytartam a valószínű, nyáron 800 óra körüli, télen 205 óra körüli értékekkel. Az évi középhőmérséklet 10-12 C (északon alacsonyabb), a tenyészidőszaké 16-16,5, C de északon csak 15,5 C körüli. Északon mintegy 185 napon keresztül, délen mintegy 192 napon át a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 C -ot. A fagymentes időszak hossza 200 nap felett van április 11. és október 30. között -, északon néhány nappal rövidebb. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 33 C, a minimumoké -14 C. Az évi csapadék 660-700 mm, a vegetációs időszaké 400-420 mm. Évente 32 hótakarós nap a valószínű, az átlagos maximális vastagsága 26 cm. Az ariditási index 1,00 és 1,07 között változik. Az uralkodó szélirány az É-i, az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s alatti, különösen a hegyek szélárnyékában. A térség éghajlata a felsoroltak alapján megállapítható a meleg- és napfényigényes kultúráknak (szőlő, gyümölcs) is kedvez. Az erdészetileg hasznosított területeken közép- és időskorú, keménylombos és fenyőerdők élnek. Az átlagos évi folyónövedék mintegy 3,0-4,0 m³/ha. A kertészeti kultúrák közül a szőlő jelentősebb. 1.5. Talajok Az uralkodó talajtípus a 60%-os területi részaránnyal előforduló, túlnyomó részben harmadidőszaki és idősebb üledékeken képződött, kisebb részben löszös üledékeken kialakult vályog mechanikai összetételű barnaföld. Termékenységi besorolása az V. talajminőségi kategória. Erdősültsége jelentéktelen, mintegy 35%-át települések foglalják el,

a szőlő mintegy 20%. A Keszthelyi-hegység kistérségbe nyúló részét mészkövön kialakult redzina borítja, az összterület 21%-án. Ez jórészt erdő (85%), kisebb része szőlő. Kitermelt nyersanyagok: dolomit, homok, homokkő, a kitermelés módja külszíni fejtés 1.6. Keszthely település természeti adottságai A településre általánosan érvényesek a kistérségre vonatkozó adottságok, így csak az ezeket kiegészítő/részletező jellemzőket említem meg. Keszthely a Dunántúl középső részén, Zala megye keleti részén, Budapesttől 190 km-re nyugatra, az ország nyugati határától, Soprontól 135 km-re délre, a Balaton észak-nyugati partja mentén, a Hévízi gyógyforrástól néhány kilométerre fekszik. A település a Keszthelyihegység déli lejtőin alakult ki, amely ma már a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét képezi. A várost jellemző általános adatok: területe: 7598 ha 3 903 m2, ebből belterülete 1021 ha 7475 m2. Keszthely város egész területe a Dunántúli-dombságon belül a Balaton-medence tájegységhez, annak Keszthelyi-Riviéra elnevezésű kistájához tartozik. Közigazgatási határain belül működő forrás már nem található. Jelentős felszíni vizei a Gyöngyös-patak, az Óbereki-csatorna, a Csókakői-patak, Büdös-árok, Szent Imre és Szent László árok, valamint a Zala alsó folyása és torkolata. Keszthelynek önálló vízfolyása nincs. A Balatonra lejtő terület általában jó vízelvezetésű. A talajvíz mélysége 4 m alatt van, mennyisége nem számottevő. A város területén található felszíni- és felszín alatti vizek állapota elfogadható. A kistáj nagy része éghajlati vonatkozásban a mérsékelten meleg és mérsékelten nedves övezetbe tartozik. Az évi középhőmérséklet 10 C körül mozog. A csapadék évi mennyisége 660-700 mm közötti. A kistáj területén túlnyomórészt harmadidőszaki és idősebb üledékeken képződött vályog összetételű barnaföldek az elterjedtek, melyek a terület 60%-át borítják. Keszthely területén felszín közeli földtani felépítésében pleisztocén homok és kavics a domináns, s csak kisebb foltokban található a felszínen felső-pannóniai homok. A település területének fekvése kiváló, a talaj jó és a termelésbiztonsága nagy. A magasabb térszintjeit erdőtalajok borítják, ez üledéken képződött agyagbemosódásos barna erdőtalaj (szőlő- és gyümölcs művelésű). Erózió következtében lepusztult 50 % részarányú barnaföld, 30 %-on pedig csernozjom barna erdőtalaj található (szántó területek). Az alluviumos agyagos vályog réti talaj és lápos tőzeg területek előfordulása is jellemző. Az uralkodó szélirány az észak, észak-nyugati. A Balaton éghajlat-befolyásoló szerepe jelentősen érződik a területen. Szezonálisan szelesnek tekinthető a vidék. A szélsebesség óraértéke évi átlagban 2,8-3,0 m/s értékre becsülhető, ami a Keszthely-medencét közepes szélsebességű tájak közé sorolja.

A város területhasználata a táj domborzatának megfelelően alakult. A mezőgazdasági művelés alatt álló talajok minősége kifogástalan. A város határában közel 3800 ha védett természeti terület található. Védett természeti területek vonatkozásában ez a terület többszöröse az országos aránynak, és valamennyi védett terület országosan is kiemelkedő jelentőségű, így például a Keszthelyi-hegység, a Keszthely-hévízi láp és a Kis-Balaton. Zöldterületeinek, parkjainak elhelyezkedése a város egyik meghatározó pozitívuma, azonban a Balaton menti zöldsáv természetközeli rendezése feltétlenül indokolt, mely tovább növelné a terület esztétikai élményét. A Keszthelyi-hegység látképe (www.keszthely.hu) Balatongyörök, Szépkilátó (www.keszthely.hu)

2. Szocioszféra 2.1. A Keszthelyi kistérség népessége A Zala megyei demográfiai folyamat (akárcsak az országos) negatív tendenciájú, amely a természetes szaporodás elégtelenségéből és a vidék negatív vándorlási különbözetből adódik. Ezt részben kompenzálja a pozitív vándorlási különbözet, amelyet azonban az időskorúak betelepülése, és a fiatal, képzett lakosság elvándorlása jellemez. A kistérség kb. 34 000 állandó lakossal rendelkezik, népsűrűsége 99 fő/km 2 egy kicsit alacsonyabb az országos átlagnál (108 fő/km 2 ). A térség népessége összességében az idevándorlásnak köszönhetően, ha igen alacsony szinten is, de növekszik. Azonban a lakosság számának növekedése az egyes településekre vetítve nem általános jelenség, sokkal inkább 3-4 Balaton-parti település (agglomeráció) kedvező irányú lakosságszám változásának eredménye, továbbá nem a természetes szaporulat mutatóihoz köthető, hanem a pozitív migrációs folyamatoknak. Ezzel szemben Keszthelyen és a háttérfalvakban kis mértékben ugyan, de folyamatosan csökken a lakosságszám. Ez a csökkenés az elvándorlásból és az elöregedésből adódik. Emellett figyelembe kell venni azokat a Balaton szintjén igaz információkat is, miszerint mára már csökken az érdeklődés a balatoni ingatlanok, nyaralók iránt, ami további lélekszám csökkenést vetíthet előre. Igaz, ez a folyamat kevéssé érinti a termálfürdők miatt a térségünket. Már középtávon is fontos információ az üdülők sorsával kapcsolatosan az is, hogy a balatoni üdülőtulajdonosok átlagéletkora 60 év felett van. A fogyó népességű településekre jellemző, romlanak az iskolai végzettség mutatói is, hiszen a képzettebb emberek hagyják el először a településeket, a fiatalok és mobilabb rétegek is elvándorolnak a pólusvárosok felé, jobb munka, vagy szélesebb körű szolgáltatási lehetőségek miatt. Ennek eredményeként nem épülnek új lakások és leáll a közművesítés. 2.2. Keszthely társadalmi viszonyai 2.2.1. Keszthely népessége Keszthely népességének alakulása 2000 20 540 2001 22 411 2002 21 944 2003 21 803 2004 21 739 2005 21 418 2006 21 367 2007 21 289 2008 21 201 2009 21 100 2010 21 053 2011 21 047 2012 20 895 2013 20 382 Keszthely, a Balaton környékének legpatinásabb településeként és térségi központként igen kiterjedt intézményhálózattal rendelkezik. Az állandó és kistérségi lakósokon kívül jelentős a várost, mint oktatási, közigazgatási, egészségügyi szolgáltatásokat igénybevevő, idelátogató turisták száma is. Keszthely demográfiai adatai évtizedes viszonylatban és az elmúlt évek tekintetében is sajnos egyaránt negatív tendenciákat mutatnak, követve az országos folyamokat. A város a 0-18 éves korosztályban rendkívül alacsony számot jelez. Magas a 18-59 év közötti korosztály létszáma. A 60 év felettiek száma a lakosság körülbelül egynegyed részét teszi ki.a számadatokból következik, hogy a felnövekvő és a 18-59 éves korosztály létszáma folyamatosan csökken, ezzel szemben a 60 év feletti lakosok létszáma fokozatosan emelkedik. Megállapítható tehát, hogy a város lakossága fokozatosan öregszik, a gyermekkorú lakosság, pedig egyre szűkülő alapot képez a korfán, ami a jövedelemtermelő és jövedelemfogyasztó társadalmi csoportok létszáma közötti különbség további szélesedését vetíti előre. A születések száma az elmúlt évtizedek csökkenő tendenciája mellett 1998-tól stagnál. A Balatoni Integrációs Nonprofit Kft. által 2009-ben készített demográfiai helyzetkép és népesség előreszámítás szerint a Balaton természetes régiója egészében jelenleg 42 ezer a 65 évnél idősebbek száma, arányuk jelenleg 19 %, azonban 2040-re trendszerűen számuk 81

ezer főre változik, ami azt is jelenti, hogy a 65 év felettiek népességen belüli aránya meghaladja a 30 %-ot. Az öregedési folyamatnak nemcsak mértékei, de differenciáltsága is hatalmas lesz: az idősek aránya 27 és 39 százalék között szóródhat, a tanulmány szerint a leginkább elöregedő település Keszthely lesz. Ennek értelmében a megfelelő vándorlási többlet elérése, a természetes fogyás korlátozása lehet a következő időszak egyik fő demográfiai teendője. Az iskolázottság és szakképzettség a társadalmi-gazdasági fejlettségi szint egyik fontos ismérve. Napjainkban a gyorsan változó gazdasági környezet egyre szélesebb és naprakészebb ismereteket kíván a munkavállalóktól. Ebben a tekintetben, kiterjedt nevelésioktatási intézményhálózata révén Keszthely máig megőrizte iskolavárosi rangját. A város négy központi és azok három tagóvodájába jelenleg 637 gyermek jár. Az általános iskoláskorú diákok száma közel 2000, az általános iskolák száma 7. A város és környéke beilleszkedési, magatartási és tanulási problémás gyermekeinek diagnosztikai és terápiás tevékenységét a Nevelési Tanácsadó végzi. A Festetics György Zeneiskola 362 gyermek alapfokú zenei oktatását látja el jelenleg. A középfokú oktatási intézmények száma 7. Felsőfokú továbbtanulási lehetőségeket kínál 3 intézmény. A felsőfokú intézmény jelenléte megfelelő szellemi és technikai hátteret jelent a város számára. Az egyetem nemcsak a város fejlődése szempontjából meghatározó intézmény, hanem funkciója alapján az egész kistérségre hatással van. A mezőgazdasági termelők és a vállalkozók valamint a tudomány képviselőinek összekapcsolása, fokozott együttműködése mindenképpen kívánatos ebben a tekintetben. 2.2.2. Munkaügyi helyzetkép Keszthely városában a térségünkre jellemző idegenforgalom szezonális jellegű. A regisztrált állást keresők vonatkozásában is jellemző a szezonalítás. Az első és negyedik negyedévben a legmagasabb a regisztrált állást keresők száma. A munkanélküliség problémája az általános iskolai és szakmunkás végzettséggel rendelkező az 50 év feletti korosztályt sújtja leginkább és ezen belül jellemző a vendéglátóiparban végzettek aránya, akik nem tudnak elhelyezkedni. A kisgyermekes anyák és az építőiparban dolgozók e területen is fokozottan érintettek. A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Keszthelyi Kirendeltsége a több lábon állás érdekében az őszi és téli hónapokban különböző képzéseket indít a regisztrált állást keresők számának csökkentése érdekében, és a rendelkezésre álló eszközökkel segíti az álláskeresők elhelyezkedését (munkaerő-piaci képzések, közhasznú foglalkoztatás, bértámogatás, vállalkozóvá válás támogatása). A közmunka programok lehetőséget nyújtanak a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek foglalkoztatására.

2.3. Adattáblák Népesség korcsoport és nemek szerint, 2011 Terület Korcsoport -24 25 59 60 Összesen Keszthelyi kistérség Keszthely város Férfi 4 102 8 202 3 636 15 940 Nő 3 961 8 762 5 303 18 026 Együtt 8 063 16 964 8 939 33 966 Férfi Nő Együtt 2 487 4 782 2 211 9 480 2 496 5 340 3 303 11 139 4 983 10 122 5 514 20 619 A népesség iskolai végzettség és nemek szerint, 2011 Kor 10 éves 15 éves 18 éves 25 éves Végzettség Nem általános iskola első évfolyamát sem végezte el legalább általános iskola 8. évfolyam legalább érettségi egyetem, főiskola stb. oklevéllel férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen Keszthelyi kistérség 49 65 114 13 431 15 090 28 521 6 413 8 349 14 762 2 389 2 875 5 264 a megfelelő korúak százalékában 0,3 0,4 0,4 97,9 94,9 96,3 48,7 54,4 51,8 20,2 20,4 20,3 Keszthely város 20 31 51 8076 9540 17616 4360 5731 10091 1693 2013 3706 a megfelelő korúak százalékában 0,2 0,3 0,3 98,5 96,4 97,3 55,4 60,2 58 24,2 23,3 23,7 A nemzetiség, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben használt nyelv válaszok legalább egyike szerint Nemzetiség Keszthelyi kistérség Keszthely város magyar cigány (romani, beás) német egyéb hazai nemzetiségek összesen (bolgár,görög horvát,lengyel, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) arab kínai orosz vietnami egyéb Összesen Népesség 28 525 431 1 012 199 10 7 39 1 293 30 517 33 966 17229 133 424 121 10 7 23 164 18 117 20 619 A háztartások és a családok főbb adatai, 2011 Terület háztartások száma száz háztartásra jutó személy foglalkoztatott családok száma száz családra jutó családtag száz családra jutó összes 15 évesnél fiatalabb gyermek Keszthelyi kistérség 14 069 233 99 9 516 276 94 45 Keszthely város 8 831 223 96 5 738 270 90 42

A családok családösszetétel és a gyermekek száma szerint, 2011 Házaspár és élettársi kapcsolat Családok száma Terület gyermekkel 1 2 3 gyer mek nélkül együt t ebből: élettársi kapcsol at gyer mekk el gyerm ek nélkül összes en Családb an élő családt ag Családb an élő gyerme k Száz családr a jutó családt ag Száz család ra jutó gyerm ek Keszthelyi kistérség 2 468 1 395 426 3 501 7 790 1 284 6 015 3 501 9 516 26 293 8 987 276 94 Keszthely város 1 570 736 192 2 118 4 616 792 3 620 2 118 5 738 15 508 5 154 270 90 A lakóegységek rendeltetése és lakóik, 2011 Terület lakott Lakás nem lakott Lakók Lakás Lakott Lakott és lakott egyéb Összesen együtt üdülő üdülő lakóegy lakásban üdülőben együtt ség egyéb lakóegy ségben Száz lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakó Keszthely i kistérség 13 382 2 894 16 276 36 16 312 7 16 319 32 725 59 7 244 Keszthely város 8 466 1 515 9 981 9 981 2 9 983 19 657 2 232 A lakások és lakott üdülők felszereltség szerint, 2011 Terület Hálózati Házi vízvezetékkel Meleg folyóvízzel Vízöblítéses WC-vel Köz- csatornával Házi Összesen ellátott lakás Keszthelyi kistérség 15 951 81 15 653 15 715 15 299 733 16 312 Keszthely város 9 911 5 9 780 9 814 9 789 127 9 981 A lakások és lakott üdülők komfortosság szerint, 2011 Terület Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükségés egyéb lakás Összesen Keszthelyi kistérség 10 549 4 888 266 528 81 16 312 Keszthely város 7 034 2 636 123 139 49 9 981

3. Opuszszféra 3.1. A Keszthelyi kistérség gazdasága A Nyugat-Balaton gazdaságának meghatározó eleme az idegenforgalom. A további fő szektorok a szolgáltatási, kisebb mértékben az ipari, illetve csökkenő mértékben ugyan, de a mezőgazdasági körhöz tartoznak. A térség ásványi anyagainak hasznosítása a kőbányászat és a tőzegkitermelés területén történik. A kőbányászat a térségi gyorsforgalmi útépítések bővülésével vált jelentősebbé, amin ugyanakkor idegenforgalmi ágazatra is kihatással van. A tőzeg kitermelés az utóbbi években megnőtt, azonban tovább már nem bővülhet, mivel a lápterületeket a vonatkozó jogszabály ex-lege védetté tette. A gazdasági életben a mezőgazdasági termelés eddig is alacsony szintje tovább csökkent az utóbbi években, általában jellemzőek a néhány hektáron, kevés géppel gazdálkodó családi vállalkozások, melyeket elsősorban a jövedelem-kiegészítés motivál. A térségben a szőlő-, és gyümölcstermesztés van hagyománya, azonban a térséget jól ismerő szakemberek véleménye szerint ma idegenforgalmi szempontból nem nyújt kellő alapot jelentős, a térség arculatát meghatározó fejlesztésekre. Nagyüzemi gyümölcstermesztésre csak elvétve jellemző, pl. Zalaszántón almatermesztés. A szőlőtermesztés elsősorban a Balaton mentén bír nagy jelentőséggel, azonban mára már ez is elaprózott, a fajtaösszetétele szintén, továbbá egyre csökken az értékesíthető mennyiséget előállító és azt kereskedelmi forgalomba hozó, illetve helyben kínáló gazdák, gazdaságok száma. Néhány pozitív példa mellett, mint a szentgyörgyvári Széchenyi-pince, vagy a Bacchus vendéglő Keszthelyen, többnyire az eddigi termelők számának csökkenése, sok helyen a szőlők kivágása fenyeget. Itt figyelembe veendő a jelenlegi szőlőterületek gondozó tulajdonosok körében az egyre növekvő átlagéletkor, illetve a fiatalok ez irányú érdeklődésének hiánya is, ami hosszabb távon akár a tájkép megváltozásához is vezető folyamatok irányába mutat. A meglévő adottságok kihasználásához is folyamatos fajtacserékre, térségi szinten jellegzetes fajták összehangolt telepítésére, továbbá az értékesítés helyeinek bővítésére lenne szükség. Ennek hiányában a borászat nem válhat önállóan jelentős idegenforgalmi tényezővé, illetve nem aknázhatóak ki kellően az abban rejlő turisztikai lehetőségek. Az állattartásnak a térségben nincs nagy hagyománya, a sertés- és baromfitartás csak családi vállalkozásként fordul elő, a méhészet azonban jellemző, valamint a lótenyésztés indult fejlődésnek, s az arra épülő lovas turizmus hódít egyre nagyobb teret. A Balaton-parton a halászat játszik még nagy szerepet. A keszthelyi hús- és tejüzem bezárásával a feldolgozóipar gyakorlatilag alig létezik. A térségre a korábbi években sem volt jellemző az ipari termelés. Az elmúlt években a még működő ipari üzemek többsége is megszűnt, felszámolták, s ez jelentős munkaerő felszabadulást jelentett. A térségnek két fő bázisa Keszthely, illetve a sármelléki reptérhez kötődő ipari területek lehetnek. Jelenleg ipari termelést főként mikro és kisvállalkozások látnak el, s ezek jelentős része valamelyest a turizmushoz kapcsolódik. Az aktív korú lakosság legnagyobb hányada a szolgáltató-szférában dolgozik, mely a közszolgáltatások ellátásán túl szintén a turizmus szolgálatába van állítva. Ebből is látszik, hogy a térség jövedelemtermelő képessége jórészt a turizmushoz kapcsolódik. A térség közlekedési infrastruktúrája viszonylag fejlett. A 71-es, 75-ös, 76-os főutak szelik át, az M7-es autópálya, valamint a sármelléki repülőtér közelsége pedig jelentős előny. A teljes

Balatont és rövidebb szakaszon a Kis-Balatont körülöleli a kerékpárút, ami az aktív turizmust kedvelők számára vonzó tényező. A szennyvízhálózat kiépítése még nem valósult meg a térség minden településén, de folyamatosan bővül, ahogy a vezetékes földgáz és a hírközlési hálózat is. A vezetékes ivóvízhálózat a térség minden településén kiépített. A csatornázást nélkülöző települések: Zalavár, Esztergályhorváti, Gétye, továbbá Zalaköveskút községek. A fenti infrastrukturális elemek mellett egyes egyedi fejlesztések energetikai ellátása lehet kérdéses ott, ahol a hagyományosnak mondható vezetékes áramellátás csak jelentős költséggel valósítható meg. Mivel a térségi idegenforgalmi fejlesztések többsége természeti értékek hasznosításához kötődik, így tematikusan is jelentős lehet a megújuló energiaforrások ilyen irányú hasznosítása. Kiemelendő ezek közül a geotermikus energia hőcserélőkön keresztüli hasznosítása fűtésrehűtésre, illetve a szigetüzem szerűen létrejövő egyes fejlesztések megújuló energiaforrásokkal való ellátása. A térségben további nagyobb projektek is előkészítésre kerültek, így Sármellék-Zalavár térségében biomassza alapú távfűtő rendszer, illetve Karmacs térségében biogáz erőmű létesítése. (források: Keszthely Város Környezetvédelmi Programja II. 2011. Varsás Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt; A Keszthelyi kistérség területfejlesztési koncepciójának aktualizálása (szakdolgozat) 2009. Pintér Márta, BGF, Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete) 3.2.1. Keszthely város gazdasága Összességében Keszthely gazdasági szerkezetére is jellemzők a kistérségről említett sajátosságok. Keszthely város gazdasági szerkezete viszonylag egyoldalú, mivel a turizmuson és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokon kívül más jellegű megélhetési források, ágazatok kismértékben találhatóak, noha a kereskedelem egyre aktívabb. Megyei viszonylatban is kiemelkedő ágazatok a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az ingatlanügyletek, és a mezőgazdaság. A település folyamatosan törekszik a gazdasági egylábon állás megszüntetésére. A településnek óriási, de ki nem használt tartalékai vannak ebben a tekintetben, hiányoznak azonban a gazdaság több lábon állásához szükséges korszerű és innovatív termelést biztosító üzemek, innovációs parkok. Helyi önkormányzat iparűzési adó bevétele 2011-ben: 602 262 000 HUF Helyi önkormányzat idegenforgalmi adó bevétele 2011-ben: 52 022 000 HUF Felhagyott kőbánya Gyenesdiás határában

3.2.2. Adattáblák Regisztrált vállalkozások száma Keszthelyen, 2011 (TEIR adatbázis) 0 és ismeretlen fős vállalkozások 1305 Mikrovállalkozások (1-9 fő alkalmazott) 2979 Kisvállalkozások (10-49 fő alkalmazott) 80 Középvállalkozások (50-250 fő alkalmazott) 10 Nagyvállalat (250 fő feletti alkalmazott) 1 Regisztrált vállalkozások összesen 4375 48920 Ebből jogi személyiségű 922 Jogi személyiség nélküli 3453 Regisztrált társas vállalkozások 1377 11753 Regisztrált egyéni vállalkozások 2998 37167 Non-profit szervezetek 406 3877 Regisztrált vállalkozások száma Zala megyében, 2011 Regisztrált vállalkozások száma ágazatok szerint Keszthelyen, 2011 (TEIR adatbázis) Keszthely %-os aránya megyei viszonylatban Regisztrált vállalkozások Zala megyében Mező-, erdőgazdaság, halászat 477 44 % 1076 Bányászat, kőfejtés 11 feldolgozóipar 174 11,7 % 1 607 villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, 4 légkondicionálás vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 6 10,7 % 56 kereskedelem, gépjárműjavítás 554 15,3 % 3 628 építőipar 239 12,8 % 1 861 szállítás raktározás 71 9,1 % 779 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 790 61,4 % 1 287 információ, kommunikáció 87 17,9 % 485 pénzügyi, biztosítási tevékenység 101 12,2 % 825 ingatlanügyletek 695 84,4 % 823 szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 449 18,1 % 2 485 adminisztratív és szolgáltatást támogató 127 14,4 % 884 tevékenység közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 0 0 % 3 oktatás 147 18,0 % 815 humán-egészségügyi, szociális ellátás 114 12,3 % 928 művészet, szórakoztatás, szabadidő 137 32,5 % 421 egyéb 192 15 % 1 280

4. Urbanoszféra 4.1. Műszaki infrastruktúra Keszthely és térsége megfelelően ellátott villamos energiával, gázenergiával és vezetékes ivóvíz hálózattal. Ugyancsak megoldott a városban csatornázottság és a szennyvíztisztítás is. A város tagja a korszerű térségi összefogáson alapuló szemétgyűjtő rendszernek. A telekommunikációs hálózat kiépült. A városi közművezetékek tervszerű ütemezés mellett felújításra szorulnak. A város közel teljes körű közművel való ellátása korszerű városi működést tesz lehetővé Keszthely városa számára. Az országos közúthálózat három jelentősebb (kétszámjegyű) úttal érintett, a 71-es, 75-ös, 76-os főút, amelyek közül a 71-es átvezetése jelent problémát elsősorban a Hévízi úti lakosság szempontjából. A város belső úthálózata jónak mondható, a 86 km-ből szinte 100 % aszfalt vagy beton burkolatú. Infrastrukturális adatok, 2011 Lakásállomány 10 053 Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 9 785 Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakások száma 1 034 Távfűtésbe bekapcsolt lakások száma 1 192 Összes gázfogyasztók száma 7 844 Villamosenergia-fogyasztók száma 13 683 A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatorna-hálózatba) bekapcsolt lakások száma (db) 8 185 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma [db] 9 125 Szolgáltatott összes villamos-energia (kwh) 59 376 000 Háztartások részére szolgáltatott villamos energia (kwh) 20 709 000 A kisfeszültségű villamos energia elosztóhálózat hossza (km) 149 Állami közutak hossza (km) 6 Állami közutak területe (m2) 53000 Autóbusz-hálózat hossza helyi közlekedésben (km) 29 Belterületi kiépített utak, terek területe (m2) 477000 Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége (m3) 587000 Összes szolgáltatott víz mennyisége (m3) 877000 Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (m3) 579000 Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (m3) 12 345 000 Összes elszállított települési szilárd hulladék (tonna) 4 939 A város közútjai folyamatos felújításra szorulnak, az elmúlt 3 évben a teljes úthálózat 20 %-a új burkolatot kapott. A város egyik legnagyobb problémája a megfelelő parkoló területek hiánya és általában a parkolási helyzet megoldatlansága. Élénkülőben van a kerékpáros közlekedés, az elmúlt időszakban 15 km kerékpárút épült, melyből a legnagyobb összefüggő utak a Balaton körüli kerékpárút, illetve a Keszthely-hévízi kerékpárút. A városban a járműforgalom növekedése átszervezést igényel, aminek vezérlőelve a történelmi belváros tehermentesítése, külső körgyűrűk kialakításával. Indokolt a sétáló övezet bővítése, és a tömegközlekedési útvonal módosítása. Jelentős a vasúti közlekedés személyszállítási funkciója, a 26/a vonal közvetlen érintésével, amely lehetőséget biztosít közvetlen budapesti, bécsi, nyíregyházi, pécsi utazásra. Vízi közlekedésre a Balaton kínál lehetőséget elsősorban idegenforgalmi célú utazásokra, ami a nyári forgalomban jelentős, színesíti a város utazási alternatíváit. Keszthely jelenleg egy közforgalmú kikötővel és egy kereskedelmi vitorlás kikötővel is rendelkezik, melyek üzemeltetése és karbantartása a BAHART feladatát képezi. Keszthelytől 9 km-re lévő Sármelléki Fly Balaton repülőtér az ország legfontosabb regionális státuszú és jelentős nemzetközi

forgalmat lebonyolító repülőtere. A repülőtér 2006-ban időszakos charter vagy állandó járatokkal összesen 8 légitársaság15 desztinációját szolgálta ki. A Cape Clear Aviation Kft. 2006-ban 2,6 milliárd forintot költött fejlesztésre, amely nemcsak a járatok számának növekedését, hanem a felszíni szolgáltatások bővülését is (pld. új utas váró) eredményezte. 4.2. A Keszthelyi kistérség intézményi ellátottsága A kistérség intézményi ellátásában szintén központi szerepe van Keszthelynek, a térség egyetlen városi rangú településének. A háttér-községekben csak az alapfokú közintézmények találhatók meg, valahol még ezek sem. A háttérközségek közül az alapfokú szociális infrastruktúra szempontjából kiemelkedik Zalaapáti és Gyenesdiás, őket követik Várvölgy, Vonyarcvashegy, Zalaszántó, Karmacs és Zalavár. A többi község intézményi ellátás tekintetében nem játszik jelentős szerepet, ezeket a kis települések a térség fejlettebb településeinek intézményhálózata látja el. Az egyes települések intézményi felszereltsége nagyjából egyenesen arányos a népességükkel. A települések mindegyikében található legalább egy háziorvosi rendelő. Intézményi ellátottság a Keszthelyi kistérségben, 2012 (forrás: TEIR adatbázis) Intézmény kategória Háttérközségekben összesen Keszthely városban Bölcsőde 1 1 2 Óvoda 11 6 17 Általános iskola 5 7 12 Szakközépiskola 0 5 5 Szakmunkásképző 0 0 0 Gimnázium 0 2 2 Főiskola 0 0 0 Egyetem 0 2 2 Bankfiók 0 11 11 Gyógyszertár 8 8 16 Gyógyszerárusító hely 0 4 4 Háziorvosi rendelő 16 5 21 Rendelőintézet, 6 29 35 egészségügyi központ Kórház 0 1 1 Könyvtár 5 2 7 Mozi 0 0 0 Posta 9 4 13 Színház 0 2 2 Vasútállomás 8 4 12 Települések száma 16 Község 15 Város 1 (Keszthely) Kistérségben összesen

A Keszthelyi kistérség településeinek népessége 20 229 3 899 1 208 314 486 130 791 336 143 1 072 138 99 2 399 1 682 987 977 4.3. Keszthely város intézményi ellátottsága A fenti táblázatban bemutatott intézményeken túl, Keszthely kistérségi és turisztikaikulturális központ lévén egyéb jelentős intézményekkel is rendelkezik, amelyek az egész kistérséget ellátják: járási hivatal járásbíróság városi ügyészség rendőrörs tűzoltóság katasztrófavédelmi kirendeltség mentőszolgálat zeneiskola nevelési tanácsadó szociális ellátó intézmények (7 db) benzinkút idősek otthona kollégium múzeumok (Helikon Kastélymúzeum, Georgikon Majormúzeum és Élménygazdaság, Balatoni Múzeum, Népviseleti Babamúzeum, Történelmi Panoptikum, Csigaparlament, Rádió és Televízió Múzeum, Marcipán Múzeum, Lepke- és egzotikus hüllőkiállítás, Surber Zeneautomata és Fonográf Múzeuma, LaKoma Étterem & Magyar Feltalálók Múzeuma, Cadillac Múzeum) sportcsarnok művelődési központ

A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat az Alapellátási Intézet (ALI) önálló szakmai egységeként működik. 2007. január 1-től intézményfenntartó társulási formában öt települést lát el (Keszthely, Bókaháza, Zalaapáti, Esztergályhorváti, Gétye). A Szent Erzsébet Jótékonysági Alapítvány Nappali Melegedő és ingyen konyha 10 éve működik. Az intézményt naponta 30-50 fő látogatja, segítő szolgáltatásaik 250 emberhez jutnak el a városban. A háziorvosok vállalkozói formában működnek. Az ügyeleti ellátás mind a háziorvosi szolgálat, mind a fogászati ellátás területén megoldott. Az anya-, gyermek-, csecsemővédelmi ellátásról a védőnői szolgálat gondoskodik. A keszthelyi Városi Kórház jelentős lakosság-létszámú területet lát el. A megyei fenntartású Nevelési Tanácsadó feladat ellátási területe Keszthely-Hévíz- Zalaszentgrót városok és azok kistérsége, közel 50 település. Közel 800 főt gondoznak évente. A szociális ellátottak száma évről évre mérsékelten emelkedett, azonban ennél is jelentősebb gond, hogy a problémák tartalma egyre súlyosabb és az egyes családok életében halmozottan fordultak elő. Források: Keszthely Integrált Városfejlesztési Stratégia 2007-2015 Keszthely Város Önkormányzata gazdasági programja 2011-2015 Keszthely város Települési Környezetvédelmi Programja 2011-2016 www.teir.hu www.ksh.hu www.keszthely.hu