A MEDIPOLISZ Dél-Dunántúli Regionális Egyetemi Tudásközpont küldetése kutatás-fejlesztési innovációs és

3 É V E S J E L E N T É S 2 0 0 8 MEDIPOLISZ Dél-Dunántúli Regionális Egyetemi Tudásközpont 3ÉVES JELENTÉS 2006-2008 Életminôséget Javító Gyógyszerek és Gyógyító Eljárások Fejlesztése 3

Tartalom Küldetésnyilatkozat...5 Stratégiai célkitûzés...5 Átfogó cél...6 A kutatás fejlesztési program...6 A konzorcium tagjai...7 A központnak a befogadó egyetemen belül betöltött szerepe...7 A konzorciumi partnerek...7 A Pécsi Tudományegyetem mint befogadó intézmény - szerepe és bemutatása...8 Ipari partnerek...8 Kutatási eredmények hasznosítása...9 A Tudásközpont Szervezeti felépítése és a tudományos, szakmai és pénzügyi tervezési folyamatai...9 Ipari együttmûködés...10 Kutatási programok beszámolói...10 1. Kutatási alprogram: Fájdalomcsillapító gyulladásgátló gyógyszerjelöltek kutatása fájdalomérzô nociceptív idegvégzôdések mûködésének gátlásán keresztül...10 1.1 Új hatásmódú kapszaicin receptoron ható fájdalomcsillapító gyógyszerek kifejlesztése...10 1.2 Központi idegrendszeri gyógyszer-targeteken ható endogén és exogén anyagok kutatása... 12 1.3 Széles spektumú analgetikus és gyulladásgátló gyógyszerjelöltek fejlesztése A TT-232 nem-peptid követô molekulák kötôdési és hatástani vizsgálata... 15 1.4 PTE-PannonPharma együttmûködés új gyógyszerkészítmények bevezetése, iparjogvédelem megszerzésére... 17 1.5 Gyógyszer hatóanyagok gyógyszerkészítményekben és biológiai mintákban történô meghatározása... 23 1.6 Korszerû gyógyszerkészítmények elôállítása és vizsgálata... 25 1.7 Gyógyszeralkalmazás, gyógyszer interakciók informatikai jellemzôi... 27 1.8 Aszeptikus technológiával gyártható készítmények kifejlesztése... 29 1.9 Gyógyszerjelöltek klinikai fázis vizsgálatai... 31 2. Kutatási program: Diagnosztikai eljárások fejlesztése a gyógyszeres-terápia és egyéb gyógyító eljárások hatékonyságának javítása érdekében... 32 2.1 Ultraszenzitív laboratóriumi technikák kifejlesztése bioaktív anyagok kimutatása céljából... 32 2.2 Gyógyszeres kezelésekre kialakuló rezisztencia megítélése a P-glycoproteinen (MDR1) és a citokróm P-450-en alapuló gén-polimorfizmusok azonosításával... 33 2.3 Szteroidok elemzése GC-MS eljárással; elektroforézis chip-technológia kidolgozása... 37 2.4 Diagnosztikai laboratóriumok akkreditálása... 39 2.5 Szakmai-gazdasági szempontból koordinált, hatékony regionális laboratóriumi ellátórendszer kialakítása, a regionális diagnosztikai beteg-utak modelljének kimunkálása...40 2.6 Klinikai biokémikus szakirányú szakképzés... 43 Technológia Transzfer...44 A projekt megvalósításában résztvett személyek... 50 Publikációk... 52 A tudásközpont médiaszereplései... 52 Monitoring mutatók... 52 A monitoringmutatók részletezése... 54 4

3 É V E S J E L E N T É S 2 0 0 8 Küldetésnyilatkozat A MEDIPOLISZ Dél-Dunántúli Regionális Egyetemi Tudásközpont küldetése kutatás-fejlesztési innovációs és oktatási kiválósági központ létrehozása a gazdasági szféra és egyetem együttmûködésén alapuló orvostudományi fejlesztések hatékony kiaknázása céljából. Életminôséget javító versenyképes gyógyszerek és gyógyeljárások felfedezése, új biotechnológiai módszerek bevezetésén alapuló diagnosztikai eljárások kidolgozása valamint a Nemzeti Fejlesztési Tervben a régió egészségipari pólus programjainak megalapozása a kitûzött cél. Stratégiai célkitûzés A MEDIPOLISZ Regionális Egyetemi Tudásközpont a Dél-Dunántúli régiónak olyan innovatív kutatás-fejlesztési és tudományos utánpótlást képzô konzorciuma, amely a Nemzeti Fejlesztési Tervben regionális prioritásként megjelölt egészségipari pólusprogram alapját kell, hogy képezze. A régióban az ipartelepítés jelentôsen elmaradt az országos átlagtól és így az állami és vállalati kutatásfinanszírozás megroppant, természettudományos kutatóintézet hiányzik és az eddigi egyetemi MTA támogatás is visszaszorult. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara a Gyógyszerész szakkal kiegészülve Kiválóság Központ minôsítést kapott, s így jelentôs nemzetközi színvonalú kutató-oktatói gárdával rendelkezik amely angol, német, magyar nyelvû graduális képzésen kívül évente mintegy 50 új PhD doktor képzését biztosítja. Ez a meglévô szakember-kapacitás, késôbbiekben a PTE más karaival valamint a Kaposvári Egyetemmel kiegészülve biztos alapot képez gazdasági partnerekkel való együttmûködésre és fejlesztési célú kutatási célok elérésére. A Tudásközpont stratégiai célja új termékek kifejlesztése, versenyképes innovatív vállalkozások bôvítése, tudásalapú termékstruktúra kialakítása, új munkahelyek létesítése és kutatói utánpótlás képzése. 5

Átfogó cél Innovatív termékfejlesztés Gazdasági szereplôk bevonása a régió kutatás-fejlesztési programjaiba Együttmûködésen alapuló tudás- és technológiatranszfer hatékony mûködtetése Egészségügyi ellátás és megelôzés terén költségcsökkentô innovatív eljárások kidolgozása Nemzetközi szintû tudományos tevékenység erôsítése Tudományos utánpótlás képzése A kutatás-fejlesztési program A kutatási programokat az egyetem kutatói bázisa és az együttmûködô vállalati partnerek által közösen preferált célkitûzések összehangolása alapján alakították ki. Két alprogram közül, az egyik a gyógyszerkutatás témakörében 9 altémát tartalmaz, melynek keretében hangsúlyos szerepet kap a farmakológusképzés és új kutatói laboratóriumok kialakítása. A másik alprogram diagnosztikai eljárások fejlesztését tûzte ki célul a gyógyszeres terápia és egyéb gyógyító eljárások hatékonyságának javítása érdekében. Ez utóbbi témakörbe 6 altéma tartozik beleértve a klinikai biokémikus és genetikai szakirányú szakképzés bevezetését. Fontos eleme a Tudásközpontnak a technológia-transzferiroda kialakítása, iparjogvédelem, egyetemi szellemi tulajdon menedzselésének megszervezése, oktatása és együttmûködése a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Dél-dunántúli régió innovációs szervezeteivel. 6 Prof. Dr. Szolcsányi János Projektvezetô

3 É V E S J E L E N T É S 2 0 0 8 A központnak a befogadó egyetemen belül betöltött szerepe A tízkarú PTE a szakképzés szinte teljes vertikumát lefedi, ezzel a hazai felsôoktatásban egyedülálló helyzetet teremtve a multidiszciplináris megközelítésû kutatásokra, a kutatás-fejlesztésekre és ezáltal a regionális innovációs folyamatokba történô sokoldalú bekapcsolódásra. A Dél-Dunántúlon a PTE elsôsorban annak angol és német nyelvû képzést folytató több mint 80 éves orvoskara, amely az elmúlt években a gyógyszerész szakkal kibôvülve, valamint a 15 éve megalakult Természettudományi Karral együttmûködve képezi és képezheti azt a kritikus kutatói bázist, amely a Régió legszélesebb körû kutatói hálózatát képezi. A központ a kutatói képzés bôvítésében a fókuszált alkalmazott kutatási irányok terén létesítendô együttmûködések koordinálásában fog hosszú távon is meghatározó szerepet játszani. A Tudásközpont felépítését és mûködését tehát alapvetôen meghatározza a PTE jelenlegi struktúrája, ugyanakkor létrehozása dinamikusan visszahat a PTE egészének mûködésére. Konzorciumi partnerek Pécsi Tudományegyetem a konzorcium vezetô intézménye Biostatin Gyógyszerkutató-Fejlesztô Kft. Csertex Kereskedelmi és Tanácsadó Kft. Diagnosticum ZRt. HC Pointer Kft. Richter Gedeon NyRt. Társult tagok PannonPharma PannonPharma Gyógyszergyártó Kft. Roche Diagnostics Roche (Magyarország) Kft. InnovAID Bt. Mineral-Kies Kft. Pro-Pharma Kft. Supertech Kft. a Pécs Egészségipari Innovációs Központ Zrt (PEIK) alábbi két ipari partnere: Biotechnológia Innovációs Bázis spin-off vállalat, OsTendo Szolgáltató Kft. Neuro CT Pécsi Diagnosztikai Központ Kft. Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdôkórház Kht. Együttmûködô partnerek Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 7

A Pécsi Tudományegyetem mint befogadó intézmény- szerepe és bemutatása A Tudásközpont létrehozására irányuló konzorcium vezetôje a Pécsi Tudományegyetem. A Pécsi Tudományegyetem a felsôoktatási integrációs folyamat keretében 2000. január 1-jén, a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a Szekszárdi Tanárképzô Fôiskola egyesülésével jött létre. Oktató/kutató összesen Ebbôl az ÁOK keretében MTA tagja 7 4 MTA doktori 104 48 Kandidátus/PhD 670 222 PhD hallgató 1196 306 A PTE legutóbbi akkreditációs adatai alapján Az egyetemen több mint 17000 nappali és több mint 16000 levelezô tagozatos hallgató tanul. Az egyetem nemzetközi kapcsolatai nagy hagyományokkal rendelkeznek Közép- és Kelet Európában, Nyugat-Európában, az Amerikai Egyesült Államokban és a Távol Keleten egyaránt. A szakember- és hallgatócsere kiválóan mûködô TEMPUS-, CEEPUS- és ERASMUS - programokon keresztül zajlik. Ami a nemzetközi kutatási kapcsolatokat illeti, bilaterális szerzôdések, nemzetközi hálózatok és EU - programok egyaránt növelik az egyetem ismertségét és elismertségét. Ipari partnerek: Biostatin Gyógyszerkutató-Fejlesztô Kft. fô tevékenységi köre a gyógyszerkutatás és fejlesztés. Fôleg daganatos betegségek elleni gyógyszerek, fájdalomcsillapítók és gyulladásgátlók fejlesztésével foglalkozik. Csertex Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A cég tevékenysége: az egészségügyi intézetek ellátásával foglalkozó üzletág a kórházi laboratóriumok, illetve gyógyító részlegek ellátásával foglalkozik. Kiemelten a diagnosztikai laboratóriumok, mikrobiológiai egységek gépekkel, mûszerekkel és fogyóanyagokkal való ellátása területén. Diagnosticum ZRt. A cég profilja megalakulásától kezdve orvosi laboratóriumi diagnosztikumok fejlesztése, gyártása, forgalmazása, valamint az ezekhez kapcsolódó eszközök, mûszerek forgalmazása és szervize. HC Pointer Kft. A HC Pointer Kft három üzletága a Gyógyszerészi & Egészségügyi Üzletág, a Kereskedelmi Üzletág, a Kórházi & Szakmai Fejlesztések Üzletág. A cég fô profilja a készletgazdálkodást segítô alkalmazások fejlesztése, amelyek IBM kompatibilis PC bázison mûködnek. Pannonpharma Gyógyszergyár Kft.-t A Pannonpharma Kft. tevékenységi köre az alábbi területeket fedi le: 70 forgalmazott termék; 42 termék törzskönyvezés alatt. Termékeik forrása ma még elsôsorban a licenc-alapú együttmûködés, de forgalmaznak egyedi készítményeket is és fejlesztenek, értékesítenek generikus gyógyszereket saját márkanéven. A társaság 1997 óta folyamatosan együttmûködik a PTE-vel. Richter Gedeon NyRt. humán kiszerelt gyógyszerek, hatóanyagok és intermedierek kutatás-fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. A cég mintegy száz féle gyógyszert gyárt, több mint 170 kiszerelési formában. Termékeik számos terápiás területet lefednek, ezen belül kiemelt szerepe van a központi idegrendszerre ható, a fekélyellenes, a kardiovaszkuláris és az emésztôrendszeri készítmények, valamint az orális fogamzásgátlók gyártásának-fejlesztésének. Az innováció kiemelt szerepet tölt be a társaság stratégiájában. Originális kutatási tevékenységük kizárólag a központi idegrendszeri szerek kutatására irányul, ezen belül elsôsorban a krónikus fájdalom, a fájdalmas izomspazmus és a skizofrénia, a szorongás és az Alzheimer-kór kezelésére irányuló készítményekre összpontosítanak. Roche (Magyarország) Kft. A bázeli központú svájci Roche csoport a világ egyik vezetô, kutatás-orientált, gyógyszerek kifejlesztésével, gyártásával és diagnosztikus eszközök létrehozásával kiemelkedô helyet kivívó szervezete, és egyben a világ egyik legnagyobb vitamin, aroma és illat-anyagok elôállítója. A géntechnológiában betöltött egyedülálló szerepét igazolja, hogy az egyik legfejlettebb biotechnológiai háttérrel is rendelkezik, ezáltal is tovább erôsítve a Roche elôkelô helyét az egészségügyi piacon. Arculatának kialakulásához nagyban hozzájárul a betegségek korai diagnózisának és kezelésének eszméje. A polimeráz láncreakció (PCR) Nobel-díjas technológiájának felfedezését követôen 1991-ben a Roche megszerezte a jogot a PCR diagnosztikai alkalmazása felett, ezáltal e technológiában a világ vezetôjévé lépett elô. 8

3 É V E S J E L E N T É S 2 0 0 8 A Kutatási eredmények hasznosítása A MEDIPOLISZ altémáinak közvetlen célkitûzése az eredmények hasznosítása. Ez a cél két altémában jelentôs alapkutatási eredményeken alapuló új célmolekulán ható fájdalomcsillapító-gyulladásgátló részben szabadalmaztatott ígéretes gyógyszerjelöltek preklinikai vizsgálatait tartalmazza. A további altémák célkitûzése kifejezetten innovatív termékfejlesztés. A diagnosztikai eljárások fejlesztésének témakörében egyaránt szerepelnek szabadalmaztatható módszerek kidolgozását, a gyógyszeres kezelés költséghatékonyságának fokozását, a költség-takarékos diagnosztikai módszerek bevezetését valamint gyógyszerkutatáshoz akkreditált laboratórium kialakítását megvalósító egészségügyben hasznosítható célkitûzések. A Tudásközpont Szervezeti felépítése és a tudományos, szakmai és pénzügyi tervezési folyamatai Régió vállalk. Régió vállalk. Spin-off vállalk. Spin-off vállalk. Technológia Transzfer Iroda Konzorciumi tagok Tud.közp. Igazgató Tanácsa Tud.közp. Koordinációs Igazgatósága 1. alprogram 2. alprogram InnovAID Bt. Pénzügyi asszisztens A Tudásközpont tervezési folyamata: Pénzügyi folyamatok: Kutatási információ: Üzleti kommunikáció: Találmányhasznosítási folyamatok: A konzorcium vezetô intézménye a Pécsi Tudományegyetem. Döntéshozó testülete a Tagok Összességének Tanácsa, melynek tagjai Dr. Szolcsányi János a Tudásközpont igazgatója, Pécsi Tudományegyetem Dr. Szüts Tamás ügyvezetô igazgató, Biostatin Kft. Dr. Cserta Gábor ügyvezetô igazgató, Csertex Kft. Torzsa Tibor ügyvezetô igazgató, HC Pointer Kft. Pallos József Péter ügyvezetô igazgató, PannonPharma Kft. Dr. Péterfy Ferenc elnök, Diagnosticum ZRt. Péter Mária divízióvezetô, Roche (Magyarország) Kft. Bogsch Erik vezérigazgató, Richter Gedeon NyRt. A Tudásközpont menedzsment feladatait a Projektkoordinációs Igazgatóság, élén Dr. Szekeres Péter menedzser igazgató látja el. Az Igazgatóságon a menedzser igazgató munkáját egy kommunikációs menedzser, egy projekt adminisztrátor, egy pénzügyi menedzser és egy szakmai koordinátor segíti. A Technológia Transzfer Iroda vezetôje Dr. Kiefer Éva jogász. Elkészült a Tudásközpont web-helye, mely a http://medipolisz.pte.hu címen található. Az 1. és 2. sz. kutatási programban összesen 15 altémában indult kutató-fejlesztô munka. 9

Ipari együttmûködés A Richter Gedeon Nyrt. közremûködésével, három kutató és két doktorandusz alkalmazásával Analgetikum Kutatólaboratórium került kialakításra, felszerelése, és bevezetésre került a Richter Gedeon Nyrt high throughput screening (HTS) módszertana; A Biostatin Kft. mindegy 80 újonnan szintetizált vegyületet bocsátott a PTE Farmakológiai Intézet számára, ahol az anyagok neurogén gyulladást okozó ágensek felszabadulását gátló hatásának vizsgálata történik. A Biostatin Kft folyamatosan biztosítja a tesztvegyületek minôségi ellenôrzését és elegendô mennyiségben történô elôállítását; A Pannonpharma Kft. közremûködésével orális, hatóanyagként capsaicint tartalmazó készítmény kidolgozása folyik, továbbá iparjogvédelmi oltalom nyerése a készítmény(ek)re, a készítmények törzskönyvezése és forgalomba hozatala; A Pannonpharma Kft. közremûködésével helyi kezelésre alkalmas gombaellenes készítmény kifejlesztése és szabadalmaztatása történik; A PTE Gyógyszerészi Kémiai Intézetében a laboratórium fejlesztésének célja, hogy a gyógyszerfejlesztés (Pannonpharma Kft) során keletkezô minták elemzése a gyógyszergyártás, illetve a gyógyszerfejlesztés során elôírt követelményeknek megfelelô minôsítéssel rendelkezô laboratóriumi környezetben elvégezhetô legyen; A Pannonpharma Kft.-vel az ibuprofen hatóanyagot tartalmazó drazsék gyártás-technológiai korszerûsítése történik; A HC Pointer Kft.-vel együttmûködve a gyógyszerek hazai, hivatalos alkalmazási elôiratának elemzése és a gyógyszerkölcsönhatások szûrését lehetôvé tevô genetikai laboratórium és adatbázis kidolgozása történik; PTE OEKK KK I. sz. Belgyógyászati Klinika Klinikai Farmakológiai Osztálya aktív részt vállal az ipari partner (Pannonpharma Kft.) klinikai fázis I-II vizsgálataiban; A Diagnosticum ZRt. közremûködésével citokinek mérésére alkalmas SPR (Surface Plasmon Resonance) módszer- és mûszerfejlesztés folyik; A Roche (Magyarország) Kft. és a Csertex Kft. közremûködésével a gyógyszeres kezelésekre kialakuló rezisztencia vizsgálatára alkalmas laboratóriumi módszerek kidolgozása történik; A Csertex Kft.-vel közösen került kialakításra szteroidok GC-MS eljárással való elemzésére laboratórium, továbbá új elektroforézis chiptechnológia kerül kidolgozásra; A Roche (Magyarország) Kft és a Csertex Kft. közremûködésével történik a gyógyszerkutatással foglalkozó laboratóriumok egy részének akkreditálása, továbbá a regionális laboratóriumi diagnosztikai betegutak felmérése, a költséghatékony gyógyszerelés szempontjából. A Roche (Magyarország) Kft. közremûködésével három kutatólaboratórium került kialakításra és felszerelésre. Kutatási programok beszámolói 1. alprogram: Fájdalomcsillapító gyulladásgátló gyógyszerjelöltek kutatása fájdalomérzô nociceptív idegvégzôdések mûködésének gátlásán keresztül (Dr. Szolcsányi János alprogram vezetô) 1.1. altéma: Új hatásmódú kapszaicin receptoron ható fájdalomcsillapító gyógyszerek kifejlesztése (Témafelelôs: Dr. Szolcsányi János) Résztvevôk Dr. Szolcsányi János akadémikus, egyetemi tanár PTE Dr. Pethô Gábor egyetemi docens PTE Dr. Szôke Éva tudományos munkatárs PTE Dr. Sándor Zoltán kutató-fejlesztô Richter, PTE-RG Analgetikum Kutatólaboratórium Dr. Tihanyi Károly fôosztályvezetô Richter, PTE-RG Analgetikum Kutatólaboratórium Dr. Bölcskei Kata kutató-fejlesztô Richter, PTE-RG Analgetikum Kutatólaboratórium Dr. Dézsi László kutatási témavezetô Richter, PTE-RG Analgetikum Kutatólaboratórium Tékus Valéria PhD hallgató Richter, PTE- RG Analgetikum Kutatólaboratórium Tóth Dániel Márton PhD hallgató Richter, PTE-RG Analgetikum Kutatólaboratórium 10

3 É V E S J E L E N T É S 2 0 0 8 Célok és rövid áttekintés A fájdalomérzô idegvégzôdéseken található TRPV1 kapszaicin receptor fájdalomkeltô anyagok és forró ingerek közös jelfogó molekulájának bizonyult. Így világszerte mintegy 55 gyógyszer- és biotechnológiai gyárban intenzív kutatás indult e receptoron ható új típusú fájdalomcsillapító gyógyszerek kifejlesztésére eddig összesen mintegy 1 milliárd dollár költséggel (Gavva N.R. Trends Pharm. Sci 2008, 29: 550-557). A PTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetben felhalmozott négy évtizedes kapszaicin-kutatási tapasztalat és egy klónozott TRPV1-et kifejezô sejtvonal elôállítása lehetôséget nyitott, hogy a Richter Gedeon gyógyszergyár szintetikus kémiai bázisán és nagy hatékonyságú sorozatvizsgálatra alkalmas in vitro tesztrendszerével meginduljon hazánkban is ilyen irányú gyógyszerfejlesztés új TRPV1 antagonista analgetikus és gyulladásgátló hatású vegyületek bevezetése céljából. A cél elérése érdekében az altéma keretében a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyilvánosan Mûködô Rt. és a Pécsi Tudományegyetemen Analgetikum Kutatólaboratóriumot létesített az Egyetem területén. Az RG-PTE Kutatólaboratórium módszertani fejlesztésekkel, egyéb targeteken ható fájdalomcsillapító gyógyszerjelöltek tesztelésével és kutatói utánpótlás képzésével is hozzájárul az ipari partner innovációs feladatainak kidolgozásához. Elvégzett feladatok, fontosabb eredmények 1. A projekt céljaira alkalmas laboratórium felépítése, berendezése, a munka végzéséhez szükséges felszerelések és módszerek beállítása befejezôdött. Az eredeti kutatási terven túlmenôen nem csupán in vivo nociceptív teszteken folynak sorozatvizsgálatok referencia vegyületekkel és újonnan szintetizált Richter vegyületekkel, hanem az irodalomban felmerült potenciális hipertermiás mellékhatás szûrésére is beállítottunk magatartási hôregulációs módszert, mely alkalmas a vegyületek TRPV1 termoszenzorokon vagy egyéb effektor mechanizmusokon (vazokonstrikció, fokozott metabolizmus) kiváltott hatásának elkülönítésére. Három referencia anyag és további 3 új kémiai struktúrájú vegyület tesztelése befejezôdött. P.os hatásos antinociceptív hatású új vegyületeket, vegyületklaszterokat sikerült identifikálni TRPV1 aktiváció gátlása alapján a Richter vegyülettárból. Metabolikus stabilitási, elôzetes toxicitási jellemzôk alapján összesen 400 megerôsített találat alapján választottuk ki a TRPV1 antagonista hatású vegyületek közül a további vizsgálatokra kijelölt származékokat. A szerkezet optimalizálás folyamatban van a Richterben végzett kémiai és HTS szûrés és a PTE-n végzett in vivo mérések és a szabadalmaztatási lehetôség állandó összevetése alapján. A TRPV1 antagonista gyógyszerjelöltek vizsálatán kívül további 3 targeten ható vegyület preklinikai hatásvizsgálatát végeztük analgetikus hatások mérésére bevezetett módszertani repertoárunk segítségével. Az innovációs láncban az együttmûködés rendszerét folyamatábra mutatja (1. ábra) A Pázmány Péter program keretében a Pécsi Tudományegyetem Farmakolódiai és Farmakoterápiai Intézete (PTE) és a Richter Gedeon gyógyszergyár (RG) együttmûködése alapján Pécset létesített PTE-RG Analgetikum Kutatólaboratórium szerepe az innovációs láncban PTE Alapkutatás, új targetek felkutatása, módszerek beállítása, kutatói utánpótlás képzése PTE-RG Új targeteket kifejezô sejtvonalak elôállítása PTE-RG sirna knock down patkány és sejtek elôállítása, target validáció RG In vitro HTS a RG vegyülettárából Találatokból szelekció, kémiai szkrining RG Vezetô vegyület kiválasztása, optimalizációja, döntés a további fejlesztési lépésekrôl 1. ábra PTE-RG In vivo nocicepcióra hôregulációra, magatartásra és gyulladásra gyakorolt hatás vizsgálata RG RG által javasolt targetekre ható új potenciális analgetikumok preklinikai vizsgálata 11

2. Molekuláris biológiai módszerek beállítása a PTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetben. Sikerült elôállítani emberi és patkány TRPV1 (kapszaicin) receptort expresszáló sejtvonalakat. Kidolgoztuk az epifluorescenciás intracelluláris Ca ++ mérésen alapuló sejtszintû válaszok mérésére alkalmas módszert vanilloid agonistákkal (kapszaicin, reziniferatoxin, OLDA, anandamin) valamint proton ionokkal kiváltott Ca ++ influx mérés alapján. Sorozatvizsgálatokra alkalmasabb 45Ca ++ -mérést is bevezettük. Kimutattuk, hogy a TRPV1 ioncsatorna megnyitása még a vanilloid receptor agonisták tekintetében is olyan alloszterikus hatásra vezethetô vissza, melynél a plazmamembránban található ioncsatornát körülvevô lipid raft szerepe is jelentôs. Szfingomielináz enzim extracelluláris adása, koleszterin depléciója metil β-ciklodextrinnel, valamint galaktozidáz enzim gátlása differenciált módon gátolta a TRPV1-et kifejezô CHO sejtkultúrán és trigeminusz sejteken 4 agonista vegyület és a proton Ca ++ intracelluláris akkumulációját kiváltó hatását. Target validálás céljából szükséges volt, hogy a rendelkezésünkre álló TRPV1 génhiányos egereken kívül sirna technika segítségével TRPV1 knock down patkányokon is tesztelhessük az anyagokat, továbbá feltárjuk a potenciális mellékhatások jelentôségét. TRPV1 knock down sejtvonalat sikerült elôállítanunk és a hatást validálnunk in vitro tesztelés segítségével. Intrathecalis, intracerebrális és perineurális adás bevezetésére alkalmas adeno asszociált virus vertorral rendelkezô TRPV1 sirna in vitro tesztelése 2009 február végére várható. Genetikailag módosított TRPV1 knock down patkányok elôállításához az elsô generáció megszületésére ezév januárjában került sor, melynél azonban a beépülés még nem történt meg. A TRPV1 sirna-val transzfektált sejtvonalon kapott eredmények azonban már most felhasználhatók sorozatvizsgálatokra, az alapkutatási eredmények pedig publikálhatók. A sirna technikával szerzett tapasztalatok további targeteken ható fejlesztéseknél is felhasználhatók targetek validálására. Összefoglalás és a jövô perspektívái A fájdalomérzô idegvégzôdésen ható új hatásmechanizmusú TRPV1 kapszaicin receptor antagonista vegyületekkel továbbá sst4r receptor agonistákkal a Richter-PTE Analgetikum Laboratóriumában továbbra is folynak vizsgálatok. A gyógyszergyár a szomatosztatin 4 rceptoron ható (1.3 altéma) analgetikumok fejlesztésébe is bekapcsolódott nagy hatékonyságú sorozatvizsgálatokkal (HTS). A nemzetközi irodalomban (Gavva R.N. Trends Pharm. Sci 2008, 29: 550, Holzer P. Br. J. Pharmac. 2008, 155: 1146) a TRPV1 antagonisták innovatív kutatása terén több vegyület esetében felmerült legkritikusabb mellékhatás az emberen is fellépô hipertermia kiküszöbölése céljából sikerült már a korai preklinikai fázisban alkalmazható módszert bevezetni, mellyel eldönthetô, hogy a hôérzékelés károsodása vagy az effektor rendszereken kifejtett egyéb hatás felelôs a mellékhatásért. Humán és patkány TRPV1-et kifejezô sejtvonalakon kívül sirna knock down sejteket is sikerült elôállítani és befejezés elôtt álló kísérleteink szerint TRPV1 knock down patkányokon végzendô tesztelési lehetôségeink és több évtizedes tapasztalatunk alapján remélhetôen versenyelônyre tehetünk szert még ilyen kiemelkedôen ígéretes, de költséges és kockázatos rendkívül kiélezett versenyhelyzetben is (Szolcsányi J. Br. J. Pharmac. 2008, 155: 1142). 1.2. alprogram: Központi idegrendszeri gyógyszer-targeteken ható endogén és exogén anyagok kutatása. (Projektvezetô: Dr. Lénárd László) Alprogram témák: 1.2.1. Komplex magatartási-neurokémiai kutatások; integratív vizsgálati protokoll kidolgozása (Témafelelôs: Dr. Lénárd László) 1.2.2. Mikroelektrofiziológiai-neurokémiai-magatartási kutatások; KIR-i hatóanyagok vizsgálatára alkalmas tesztrendszer kidolgozása (Témafelelôs: Dr. Karádi Zoltán) 12

3 É V E S J E L E N T É S 2 0 0 8 Résztvevôk Dr. Lénárd László akadémikus, egyetemi tanár PTE Dr. Karádi Zoltán egyetemi tanár PTE Berta Beáta egyetemi tanársegéd PTE Dr. Gálosi Rita egyetemi adjunktus PTE Dr. László Kristóf egyetemi tanársegéd PTE Dr. Nagy Bernadett állami ösztöndíjas doktorandusz PTE Oláhné Várady Katalin egyetemi tanársegéd PTE Petykó Zoltán MTA tudományos munkatárs PTE Dr. Szalay Csaba egyetemi tanársegéd PTE Takács Gábor egyetemi tanársegéd PTE Tóth Attila egyetemi tanársegéd PTE Dr. Tóth Krisztián egyetemi tanársegéd PTE Urbán Barbara egyetemi tanársegéd PTE Áttekintés, cél: Az Élettani Intézet és az MTA-PTE Idegélettani Kutatócsoport munkássága évtizedek óta a homeosztázis fôbb mûködései központi szabályozásának sokrétû vizsgálatára összpontosult. A jelen kutatási program célja a technikai-módszertani fejlesztések révén a vonatkozó elméleti ismeretek innovatív szemléletû bôvítése, mely központilag ható molekulák agyi támadáspontjának azonosításával lehetséges új gyógyszer-targetek feltárását eredményezheti. Elvégzett tevékenység, eredmények: Az alprogram megvalósításának fontos, mindhárom éven átívelô részét képezte az infrastruktúrális és technikai feltételek megteremtése illetve az igényekhez alkalmazkodó továbbfejlesztése. Ezek révén komplex élettani mûködési sajátosságok központi idegrendszeri szabályozásának, az abban érintett sejtszintû hatásoknak in vivo körülmények közötti feltárása, integratív szemléletû, így késôbbi gyógyszerfejlesztésekben is hasznosítható vizsgálata vált lehetségessé. A kísérleteket nagyobb részt laboratóriumi patkányokkal folytattuk, de számos vizsgálatban az emberhez filogenetikailag közel álló fôemlôs faj egyedei, rhesus majmok, sôt - egészséges és beteg - emberek voltak az alanyok. A kidolgozott módszerek és eredmények elsôsorban a táplálékfelvétel szabályozása, elhízás elleni gyógyszerek targetjeinek feltárása valamint agyi gyulladásos mediátorok hatásainak feltérképezése terén képeznek kiindulópontot innovatív kutatásokhoz. I. Laboratóriumi patkányokkal végzett magatartási-neurokémiai kísérletekben alapvetô homeosztatikus mûködések: a táplálék- és folyadékfelvétel, testhômérséklet, anyagcsere, ill. gyulladásos és fájdalomérzéssel összefüggô folyamatok központi szabályozását tanulmányoztuk agyi mikroinjekciós technikával. Kimutattuk, hogy a bombezin peptid-családhoz tartozó neuromedin C mandula-magba (amigdala) történt mikroinjekciója gátolja a táplálékfelvételt, csökkenti az evés hatékonyságát és növeli az egyes evések közötti intervallumok idejét, de nem befolyásolja a testhômérsékletet. Igazoltuk, hogy az amigdala magcsoport bazolaterális magjába (ABL) juttatott neuropeptid ghrelin (GHR) a folyékony táplálék felvételének redukcióját eredményezi, s a növekedési hormon szekretagóg receptor (GHSR) antagonista 15 perccel a GHR mikroinjekciót megelôzôen az amigdalába adva megakadályozza e tápfelvételt csökkentô hatás létrejöttét. Neurotenzinnel (NT) folytatott magatartási kísérleteinkben rámutattunk arra, hogy az amigdala centrális magjába (AMC) mikroinjektált neuropeptid fokozza a helytanulást Morris-féle úsztatási tesztben. Helypreferencia tesztben a NT pozitív megerôsítô, tehát jutalmazó hatásúnak bizonyult, és fokozta a memóriát passzív elhárító szituációban. Ezeket a hatásokat neurotenzin-1 receptor antagonista, és a 2-es típusú dopamin receptor (D2) antagonista szulpirid is kivédte. A neurotenzin nem fokozta az általános motoros aktivitást open field tesztben és szorongás fokozó vagy szorongás gátló hatása sem volt emelt keresztpalló tesztben. Bebizonyítottuk, hogy az ugyancsak limbikus elôagyi struktúrába, a nukleusz akkumbenszbe juttatott, a gyulladásos-fájdalmi reakciókban alapvetôen érintett primer citokin interleukin 1beta (IL-1β) csökkenti a táplálék- és folyadékfelvételt, emeli a testhômérsékletet, s a táplálkozási magatartásban jelentôs íz-érzékelés kóros megváltozását idézi elô. Hasonló, a ventromediális hipotalamusz magban folytatott mikroinjekciós vizsgálataink tanúsága szerint a tápláló-kellemes ízekre mutatkozó hedonikus válaszkészség IL-1β mediálta neuronális folyamatok révén valósul meg. A pályázat keretében beszerzett ARKRAY SPOTCHEM EZSP 4430 készülék ill. Elite 2000 Bayer glukométer segítségével igazoltuk, hogy GHR kétoldali, az ABL-ba irányuló mikroinjekcióját követôen csökken a vér HDL- és teljes-koleszterin szintje, valamint emelkedik a szérum húgysav koncentrációja, ugyanakkor a kontroll állatokhoz képest nem változik a szérumban mérhetô össz-fehérje és triglicerid koncentráció. A neuropeptiddel kezelt állatok szénhidrát anyagcseréje is megváltozik GHR bejuttatását követôen: a kontrollokkal összehasonlítva a mikroinjekció utáni 10. és 20. percben a vércukor szint szignifikánsan emelkedik. 13

Kimutattuk, hogy a nukleusz akkumbenszbe adott IL-1β mikroinjekció szintén súlyos metabolikus zavarokat eredményez: emelkedik a citokin kezelt állatok plazma húgysav, triglicerid, össz-koleszterin- és LDL-szintje, egyúttal csökken a HDL-koncentrációjuk. E patkányok szénhidrát anyagcseréjének kóros változásait jelzi emelkedett éhomi vércukor értékük, valamint glukóz-intoleranciájuk is. II. Íz-ingerlések során a limbikus elôagyi neuronok endogén és exogén kémiai érzékenységét a multibarrel mikroelektroforetikus technika segítségével végzett extracelluláris egysejtelvezetésekben tanulmányoztuk. Nemcsak rágcsálóban, hanem fôemlôsben, rhesus majomban is bizonyítottuk speciális kemoszenzoros, ún. glukóz-monitorozó (GM) idegsejtek létezését valamint döntô fontosságát a motivációs-jutalmazó mûködésekben a nukleusz akkumbenszben. Kimutattuk e neuronok sokrétû, endogen és exogén kémiai tulajdonságait, melyek révén valószínûsíthetôen fontos szerepet játszanak a táplálkozás és anyagcsere folyamatok központi szabályozásában. A prefrontális-orbitofrontális kéregben is azonosítottunk a homeosztázis szabályozásában igen fontos, hasonlóan sokrétû mûködési sajátosságokkal rendelkezô kemoszenzoros neuronokat. Ezen idegsejtek jelentôs hányadában rávilágítottunk a dopaminergiás neurotranszmisszió D1- és D2-receptor mediálta folyamataira, továbbá rhesus majomban táplálék forrás vagy ugyanazon faj egyedeinek felismeréséhez kötött kategória diszkriminációs tanulási feladat végrehajtásával összefüggô jellemzô aktivitásváltozásaikra. Ugyancsak a multibarrel mikroelektroforetikus technika segítségével igazoltuk, hogy a GHR közvetlenül befolyásolja az ABL idegsejtjeinek mûködését, s többek között izoláltunk olyan GM neuronokat, amelyek mûködését a GHR gátolta. Bebizonyítottuk, hogy a NT közvetlenül hat az AMC idegsejtjeinek aktivitására, s több neuron mûködését neurotenzin ill. dopamin egyaránt megváltoztatja. III. A dopamin (DA) és noradrenalin (NA) neurotranszmisszió táplálék- és folyadékfelvétel ill. a testsúly központi szabályozásában játszott szerepének vizsgálatára a mediális prefrontális kéreg szelektív katekolamin lézióit követôen mértük laboratóriumi patkányok testsúlyát és in vitro HPLC-vel, elektrokémiai detektor segítségével meghatároztuk a DA, NA és metabolitjaik szintjüket. Izokratikus HPLC rendszerünket a pályázat segítségével kiegészítettük egy automata mintaadagolóval, ami jelentôsen növelte e vizsgálatok hatékonyságát. Igazoltuk, hogy a NA rostok védelme mellett a DA végzôdések léziója fokozott testsúlycsökkenést okoz, ugyanakkor tápmegvonást követôen fokozza a táplálékfelvételt és növeli a kellemes ízû glukóz preferenciát vízzel szemben. IV. A fájdalomérzés perifériás és központi szabályozásában feltételezetten szerepet játszó szomatosztatin 4 receptor (ss4r) mediálta mechanizmusok funkcionális azonosítására magatartási kísérletekben tanulmányoztuk az ss4r receptor agonista 1403 és 1404 vegyületek hatásait. Megállapítottuk, hogy szisztémás (i.p.) injekciójuk nem befolyásolja laboratóriumi patkányok általános motoros aktivitását, helypreferencia tesztben nincs pozitív megerôsítô hatásuk, az emelt keresztpallón pedig nem váltanak ki szorongást, és nincs szorongásoldó hatásuk sem. Ezek a negatív eredmények a mellékhatások kizárása szempontjából fontosak lehetnek a fenti vegyületek esetleges gyógyszerként való alkalmazásakor. Ugyanakkor igazoltuk, hogy passzív elhárító, azaz büntetéses tanulási szituációban az S-R4 1404 javítja a tanulást és a memóriát. V. A táplálékfelvétellel kapcsolatos homeosztatikus szabályozás zavarainak humán populációban történô azonosítására 11-13 éves, elhízott fiúgyermekeken és kontroll alanyokon kognitív képességeket (intelligencia, figyelemi mûködések, gondolkodásbeli stratégiaváltás) vizsgáltunk. Megállapítottuk, hogy az intelligencia szintben nincs különbség, de a kövér gyermekek figyelmi képessége és gondolkodásbeli rugalmassága csökkent, perszeverációs tendenciájuk fokozódott a kontrollokhoz viszonyítva. Az elhízott és kórosan sovány betegekben gyakran fellelhetô alexitímia (az érzelmek kifejezésének és mások érzelmei megértésének zavara) objektív hazai vizsgálatára elkészítettük és validáltuk a nemzetközi gyakorlatban használt Torontói Alexitímia Skála (TAS-20) magyar nyelvû változatát. VI. A fôemlôs neurofiziológiai kutatásokban új távlatokat nyitó modern képalkotó eljárások elônyeit kihasználva, rhesus majomban végzett fmri vizsgálatainkban intravénás cukorterhelést követô vércukorszint változásokkal korreláló szignifikáns aktivációt figyeltünk meg a hipotalamuszban, az amigdalában és a prefrontális-orbitofrontális kéregben. Továbblépés A táplálékfelvétellel kapcsolatos homeosztatikus szabályozások zavarai emberen elhízáshoz vagy kóros soványsághoz, majd másodlagos megbetegedések (magas vérnyomás, érelmeszesedés, 2-es típusú cukorbetegség, depresszió, stb.) kialakulásához vezetnek, melyek Magyarországon is a vezetô halálokok között szerepelnek. Komplex, innovatív szemléletû kutatásaink nyomán az eddigieknél teljesebb képet nyertünk a táplálkozás és a metabolizmus, továbbá a gyulladásos-fájdalmi mûködések, általában a homeosztázis központi szabályozása élettani folyamatairól. Igazoltuk, hogy ezekben a sokrétû kémiai érzékenységû, szerteágazó funkcionális sajátosságú GM neuronok hangsúlyozottan alapvetô szerepet játszanak. Vizsgálataink folytatásától joggal remelhetô, hogy elhízás elleni, esetleg gyulladáscsökkentô, fájdalomcsillapító gyógyszer-targetek feltárásához is közelebb kerülhetünk. 14

3 É V E S J E L E N T É S 2 0 0 8 1.3. altéma Széles spektumú analgetikus és gyulladásgátló gyógyszerjelöltek fejlesztése A TT-232 nem-peptid követô molekulák kötôdési és hatástani vizsgálata. (Témavezetô Dr. Pintér Erika) Résztvevôk Dr. Szolcsányi János akadémikus, egyetemi tanár PTE Dr. Helyes Zsuzsanna egyetemi docens PTE Dr. Bánvölgyi Ágnes tudományos munkatárs PTE Dr. Sándor Katalin tudományos munkatárs PTE Dr. Elekes Krisztán tudományos munkatárs PTE Bagoly Teréz PTE, vegyész, RET álláson PTE Dr. Hirné Perkecz Anikó laboratóriumi operátor PTE Dr. Olasz Istvánné asszisztens PTE Dr. Szûts Tamás ügyvezetô igazgató Biostatin Kft. Dr. Kéri György tudományos igazgató Biostatin Kft. Dr. Ôrfi László vegyész, tanácsadó Biostatin Kft. Hegedûs Zoltán projekt menedzser Biostatin Kft. Elôzmények, célok, rövid áttekintés: A PTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetében alapkutatási kísérletek eredményei alapján kiderült, hogy az idegvégzôdésekbôl felszabaduló anyag, a szomatosztatin fájdalomcsillapító, gyulladásgátló hatással rendelkezik. Mivel maga a szomatosztatin nem alkalmas gyulladásgátló gyógyszernek, olyan anyagokat kellett elôállítani, melyek hasonló módon hatva szintén kifejtik a fájdalomcsillapító, gyulladásgátló hatást, de nem befolyásolják a hormonrendszer mûködését, ami súlyos mellékhatásokhoz vezetne. A PTE Farmakológiai Intézet és a Biostatin Kft. munkakapcsolata eredményeképpen sikerült bizonyítani, hogy a szabadalommal védett TT-232 stabil szomatosztatin analóg, szelektív sst4 receptor agonista vegyület, akut és krónikus gyulladásos modellekben, valamint neuropátiás és gyulladásos hiperalgéziát kiváltó állapotokban potens gyulladásgátló és antinociceptív hatást vált ki. Jelen projekt célja volt, olyan per os adható, gyógyszerjelölt peptidomimetikumok szintézise, hatástani, farmakokinetikai és biztonság farmakológiai vizsgálata, melyek új targeten ható, potens, széles spektrumú gyulladásgátló, fájdalomcsillapító gyógyszerek lehetnek. Igazán forradalmi áttörést jelenthet olyan tabletta forgalomba hozatala, ami gátolja a gyulladásos folyamatok neurogén komponensét is, és így kiváló terápiás lehetôség lehet olyan krónikus, sok szenvedéssel járó, jelenleg nehezen kezelhetô betegségek gyógyításában, mint a krónikus ízületi és bélgyulladás, hörgôasztma vagy a neuropátiás fájdalom. A jelenleg piacon lévô fájdalomcsillapító-gyulladáscsökkentôk nem gátolják a neurogén gyulladást és súlyos mellékhatásuk, mert fekélyt, vérzést okoznak az emésztôrendszerben, ami gyakran a betegek halálát okozza. Ezt a mellékhatást az eddig elvégzett állatkísérletek alapján az általunk kifejlesztett vegyületeknél nem tapasztaltuk. Elvégzett tevékenység, fontosabb eredmények: Szomatosztatin 4 (sst4) receptorgén-hiányos egereken, szelektív sst4 receptor agonista referens anyag segítségével, valamint sst4 receptor aktivációs kötôdési vizsgálatokkal kimutattuk, hogy a szomatosztatin hormonhatásaiban szerepet nem játszó sst4 receptor ígéretes, új target lehet, potens és széles spektrumú gyulladásgátló és antinociceptív gyógyszerek kifejlesztése céljából. 2006-ban a több mint 80 vizsgált vegyületbôl 3 lehetséges jelöltet (Biostatin-1403, Biostatin-1404, Biostatin-1408) választottunk ki preklinikai fejlesztésre, melyeket szabadalmaztattunk. Elkészült molekulák száma 106 In vitro vizsgálva 60 In vitro hatott 41 In vivo vizsgálva 14 i.p. hatott 11 per os vizsgálva 8 per os hatott 7 A kiválasztott vegyületeknek elkészült a teljes fiziko-kémiai analízise, a tisztasági, oldhatósági és stabilitási vizsgálatai. Megkezdtük az újonnan szintetizált kispeptid TT-232 követô molekulák farmakológiai vizsgálatát esetleges szabadalmi beadvány céljából. A szomatosztatin sst4 receptorra fókuszálva, in vitro és in vivo rendszerekben folytattunk vizsgálatokat target validálás céljából. 15

2007-ben a 3 lehetséges jelölt (Biostatin-1403, Biostatin-1404, Biostatin-1408) hatástani és stabilitási vizsgálatát végeztük el. Az eredmények alapján egy vegyületet választottunk ki további preklinikai vizsgálatok céljából. 2007-2008-ban a BST-1403-mal folytattuk preklinikai vizsgálatainkat, mivel farmakodinámiai és stabilitási paraméterei miatt ez tûnt a legalkalmasabb vezetô molekulának per os adagolás mellett. A Biostatin Kft. az alábbi vizsgálatokat koordinálta: Elkészült az anyag gyártási elôirata és meghatároztuk a fiziko-kémiai jellemzôket. A formulálás megoldásához az oldhatósági problémát kellett leküzdeni, a metilcellulózos szuszpenzió bizonyult alkalmasnak. Megtörtént az anyag akut toxikológiai vizsgálata. E szerint a jelenleg érvényes nemzetközi norma szerinti vizsgálat során a legmagasabb 2000 mg/ts kg dózis esetén sem történt elhullás, sem a kezeléssel kapcsolatos patológiai vagy viselkedési elváltozás. Vérszint mérésekkel vizsgáltuk az anyag dózisfüggését, és a vérbôl történô gyors 12 órán belüli eltûnését. Nem várt módon a nôstény patkányokban azonos dózis adagolásával kétszeres vérszintet találtunk. Meghatároztuk a fô metabolitot, ami dezacetilezéssel keletkezô primer amin. Dóziskeresô vizsgálat patkányokon: A patkányok a 14 napon át per os adagolt 10, 50, 250 mg/kg/nap tesztanyagot jól tolerálták, nem volt észlelhetô toxicitás. Irwin teszt patkányokon: Nem tapasztalható biológiai jelentôségû viselkedési változás. Micronucleus teszt egéren: A tesztanyag nem váltott ki biológiailag jelentôs változást a hím egerek polikromatikus vörösvérsejtszámában 500, 1000 és 2000 mg/kg p.o. dózisok esetén. Croton olajjal kiváltott fülduzzadás egéren: A tesztanyag p.o. adagolva 0,2, 1,0 és 5,0 mg/kg dózisban, dózisfüggôen csökkentette a croton olaj kiváltotta fülduzzadást, a diclofenac-kal (3,0 mg/kg p.o.) hasonló mértékben. Hot plate teszt egéren: Sem a tesztanyag (0,2, 1,0 és 5,0 mg/kg p.o.), sem a diclofenac (3,0 mg/kg p.o.) nem volt hatással a latencia idôre, egyik sem váltott ki antinociceptív hatást az alkalmazott dózisokban hím egereknél. Kollagén által kiváltott krónikus artritisz egéren, terápiás vizsgálat: A tesztanyag 1,0-5,0 mg/kg p.o. dózisai mérsékelten gátolták a lábduzzanatot (40 %, p<0,05), de összességében nem gátolták a kollagén kiváltotta artritisz kialakulását hím egerekben. A diclofenac 3,0 mg/kg p.o. dózisban gátolta az artritisz kialakulását (total score: 60 %), de a hatás nem szignifikáns. A PTE laboratóriumaiban az alábbi munkákra került sor: Carrageninnel kiváltott gyulladás, hyperalgesia és allodynia: A BST-1403 (100 μg/kg i.p.) nem befolyásolta számottevôen a CD1 egerekben a carrageeninnel kiváltott lábduzzadást, mechanonocicepciót és a gyulladásos fájdalom okozta nehézkedési eltérést. Mustár olajjal indukált fülödéma egérben: A BST-1403 (100 μg/kg p.o.) jelentôsen csökkentette az 1% mustár olajjal kiváltott fülduzzadást a C57BL/6 típusú vad egerekben, míg szomatostatin 4 receptorgén (sst4) hiányos knockout egerekben nem hatott. Traumás mononeuropathia model (Seltzer) patkányban: A BST-1403 50-500 μg/kg dózisban nem dózisfüggô módon, de szignifikánsan csökkentette traumás mononeuropathia modellben az ideglekötés következtében kialakuló mechanonociceptív küszöbcsökkenést (hiperalgézia) és az érintési érzékenység csökkenését (allodynia) Wistar patkányokban. 16

3 É V E S J E L E N T É S 2 0 0 8 LPS- és PMA-indukálta interleukin 1β termelés izolált pertoneális makrofágokból: A BST-1403 nem gátolta számottevô módon a lipopoliszachariddal (LPS) illetve forbol-myristat-13-acetáttal (PMA) kiváltott interleukin 1β termelést CD1 egerek izolált peritoneális makrofágjaiból. Freund-adjuvánssal kiváltott krónikus gyulladás patkányban: A BST-1403 Freund adjuvánssal kiváltott krónikus artritisz modellben szignifikánsan csökkentette a mechanikai hiperalgéziát és a lábduzzadás mértékét Lewis patkányokban. G-protein-aktivációs vizsgálat: A leszorításos kötôdési vizsgálatokkal nem tudtuk igazolni a BST-1403 kötôdését az sst4 receptort expresszáló validált CHO sejtvonalhoz, alloszterikus aktivációt feltételeztünk. Mivel az sst4 receptor a Gi-protein-függô családba tartozik, elvégeztük a G-protein-aktivációs vizsgálatot. A BST-1403 minden vizsgált koncentrációban aktiválta a G-proteint, teljesen hasonló mértékben, mint az sst4 superagonista referencia szer a J-2156. További lépések: A Biostatin-1403, mint alloszterikus sst-4 receptor agonista per os hatásosnak bizonyult különbözô akut és krónikus gyulladásos és fájdalom modellekben. Szignifikánsan gátolta a gyulladásos folyamatok neurogén komponensét is. Bár hatékonysága általában nem haladta meg a referens anyagét, kedvezô mellékhatás profilja szempontjából javasolható a klinikai fázis megkezdése. Nem optimális farmakokinetikai és gyártási tulajdonságai miatt azonban folyamatban van új potenciális vezetô molekulák szintézise és tesztelése is. Ezek alapján történik döntés a legmegfelelôbb vegyület kiválasztására és a preklinikai dosszié összeállítására. 1.4. altéma PTE-PannonPharma együttmûködés új gyógyszerkészítmények bevezetése, iparjogvédelem megszerzésére 1.4.1-1.4.2 Kis- és normál dózisú COX-1-gátló- és capsaicin-tartalmú orális készítmény/készítmények kifejlesztése kardiológiai és mozgásszervi betegek kezelésében, a COX-1-gátlók gyomorkárosító mellékhatásán ak kivédése céljából Pécsi Tudományegyetem Résztvevôk: Dr. Mózsik Gyula egyetemi tanár Dr. Past Tibor ny. tud. fômunkatárs Dr. Dömötör András Ph.D rezidens Dr. Perjési Pál egyetemi docens Pallos J. Péter PannonPharma igazgató Dr. Szabó Leventéné vegyésztechnikus Kuzma Mónika gyógyszerész Ph.D Fodor Krisztina egyetemi tanársegéd Vas Viktória humánszervezô I. Capsaicin Elôzmények A ciklooxigenáz (COX)-gátló fájdalomcsillapító-gyulladásgátló és lázcsillapítô gyógyszerek tartós szedésénél súlyos, esetenként halálos mellékhatások a gaszrointesztinális vérzések és fekélyek kialakulása. Alapkutatási és klinikai vizsgálati eredményeink alapján (vö. Mózsik Gy, Abdel- Salam OME, Szolcsányi J. Capsaicin-sensitive afferent nerves in gastric mucosal damage and protection. Budapest. : Akadémiai Kiadó, 1997 MTA Nívódíj; Mózsik Gy. Rácz J., Szolcsányi J. 2005) a COX-gátló gyógyszerek által kiváltott nyálkahártyakárosítás kis koncentrációjú capsaicin gasztoprotektív hatása révén kivédhetô. 17

Cél: Capsaicin tartalmú orális készítmények kifejlesztése, engedélyeztetése cardiológiai és mozgásszervi betegek részére. Végsô cél az, hogy a korábbi humán vizsgálatokban bizonyított gasztroprotektív hatást a forgalomba hozandó új formulációval elôállított készítménnyel elvégezzük és a nemzetközi viszonylatban is új, - a COX-2-gátlóknál költséghatékonyabb és a cardiovascularis komplikációktól mentes - termékek fejlesztését befejezzük. 1. Négy gyógyszer készítmény kifejlesztése: Capsaicin tabletta, Capsaicin+ ASA tabletta, Capsaicin+ Diclofenac tabletta, Capsaicin+ Naproxen tabletta, 2. Kifejlesztett és validált módszerek a gyógyszerhatóanyagok mérésére, valamint biológiai mintákból való mérésére: 1. GC-MS gázkromatográfiás módszerek kidolgozása capsaicinoidok kémiai meghatározására a módszer validálása (PTE Gyógyszerész Kémiai Intézet) 2. HPLC-DAD diódasoros detektálással kapcsolt nagynyomású kromatográfiás módszer capsaicin meghatározására és a módszer validálása (PTE Gyógyszerész Kémiai Intézet) 3. HPLC-FLD fluoreszcencia detektálással kapcsolt naygnyomású folyadék kromatográfiás módszer kialakítása és a módszer validálása (PTE Gyógyszerész Kémiai Intézet) 4. Az 1-3 módszerek alkalmazása kémiai analízisre valamint biológiai mintákból történô mérésre plasmából (PTE Gyógyszerész Kémiai Intézet) 5. LC-MS Liquid kromatográfiás és tömegspektrográfiás módszer beállítása és validálása capsaicin biológiai mintákból (kutya plasma) való meghatározására (PTE TTK Analitikai és Környezeti Kémiai Tanszék, Központi Kémiai Kutató Intézet Budapest) 6. TLC Vékonyréteg-kromatográfiás módszer beállítása és validálása a capsaicin hatóanyag azonossági vizsgálata (USP 29) és gyógyszerformából történô capsaicin hatóanyag meghatározása nagy hatékonyságú folyadékkromatográfiás módszerrel (PTE Gyógyszerész Kémiai Intézet) 7. Itraconazole meghatározás különbözô kémiai módszerek beállítása és validálása (HPLC-s módszerek) (PTE Gyógyszerész Kémiai Intézet) 3. A Beagle kutyák krónikus capsaicin kezelése során a capsicin, illetve capsaicinoidok kinetikai vizsgálatát elvégezte a Gyógyszerész Kémiai Intézet. A Gyógyszerész Kémiai Intézetben végzett (GC, HPLC) mérési módszerekkel, az irodalom alapján várhatóan, egyetlen capsaicin dózis alkalmazása után sem tudtunk a kutya plazmából capsaicint illetve capsaicinoidot kimutatni. (2008) 4. A capsaicin illetve capsaicinoidok GC és HPLC mérési módszerek eredményei alapján végeztünk LC-MS (Liquid Chromatography-Mass Spectrometry) vizsgálatokat, amelyek a kutyákból a legnagyobb dózisban alkalmazott capasicin után sem sikerült a kutyák plazmájából mérhetô capsaicin illetve capsaicinoid szintet meghatározni. Ugyanakkor a teszt oldatokba alkalmazott capsaicin mennyiségeket nagyon jól lehetett detektálni a fg-os tartományban is. (2008) 5. Humán fázis I és II vizsgálatok elôkészítése az OGYI-val történt elôzetes egyeztetések alapján. A capsaicin toxikológiai vizsgálatok eredményeirôl illetôleg az idôközben a capsicin + nonsteroid gyulladáscsökkentôk és az itraconazole humán fázis I és II vizsgálatok végleges protokolljainak elkészítésére a Gooodwill Research LTD-vel együttmûködve került sor. A humán fázis I és II vizsgálatok engedélyezéséhez a dokumentációt 2008 decemberében a KEOB-hoz és az OGYI-nak leadtuk. 6. A Gyógyszerész Kémiai Intézet GLP (GMP) akkreditációs kérvénye a hatósághoz beadva 2008 október 18-án. (ikt sz.: 14/2008) Résztvevô kutatóhelyek: 1. PTE Gyógyszerész Kémiai Intézet 2. PTE TTK Analitikai és Környezeti Kémiai Tanszék 3. PTE TTK Szervetlen Kémiai és Technológiai Tanszék 4 PTE Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet 5. PTE I. sz. Belgyógyászati Klinika 6. PannonPharma Kft, Pécsvárad 7. Központi Kémiai Kutató Intézet, Budapest 18

3 É V E S J E L E N T É S 2 0 0 8 Validált kémiai protokollok: 1. Boros B., Dörnyei Á., Felinger A.: Determination of kapszaicin and dihydrokapszaicin in dog plasma by Liquid Chromatography-Mass Spectrometry (Analytical method report) PTE TTK Analitikai Kémiai Tanszék, Pécs (2008). 2. Kuzma M., Boros B., Perjési P.: Determination of capsaicin and dihydrocapsaicin content of Capsaicin Natural USP 27 by HPLC-DAD method (Modification of the USP30-NF25 Method) Vizsgálati protokoll. PTE ÁOK Gyógyszerészi Kémiai Intézet, Pécs (2008). 3. Kuzma M., Fodor K., Boros B., Past T., Perjési P.: Determination of capsaicinoid content of solutions of Capsaicin USP 27 by HPLC-DAD method (Modification of the USP30-NF25 Method). PTE ÁOK Gyógyszerészi Kémiai Intézet, Pécs (2008). Kuzma M., Fodor K., Boros B., Perjési P.: Determination of capsaicinoid content of Capsaicin Natural USP 27 by HPLC-FLD method. Vizsgálati protokoll. PTE ÁOK Gyógyszerészi Kémiai Intézet, Pécs (2008). Kuzma M., Fodor K., Boros B., Past T., Perjési P.: Determination of capsaicin and dihydrocapsaicin content of dog s plasma by HPLC-FLD method. Vizsgálati protokoll. PTE ÁOK Gyógyszerészi Kémiai Intézet, Pécs (2008). 4. Mózsik Gy., Past T., Perjési P., Szolcsányi J.: Determination of kapszaicin and dihydrokapszaicin content of dog s plasma by HPLC-FLD method. In.: Mózsik Gy., Past T., Perjési P., Szolcsányi J.: Original Reports on Toxicology of Kapszaicin VII. 8-Day Oral Toxicity Study of Test Item Kapszaicin Natural USP 27 in Beagle Dogs (Final Report). LAB International Research Centre Hungary Ltd. Veszprém by the date of final report 13 June 2008. Study Code: 07/496-100K pp. 1-35 in text and 190 pages in Appendices. pp.1-37 (2008) PannonPharma Kft. Résztvevôk Pallos József Péter ügyvezetô igazgató Dr. Sárospataky Ilona orvos igazgató Lahner Marianna törzskönyvezési és fejlesztési vezetô Dr. Blazics Gyula minôségbiztosítási igazgató Máté Márta termelési vezetô Csaba János MEO laboratórium vezetô Feiszt Péter minôségbiztosító biológus Dr. Füredi Réka fejlesztô orvos Horváth Eszter analitikus Kiss Katalin törzskönyvezési munkatárs, fejlesztô biomérnök Pénzes Ágota fejlesztô biológus Seffer Dénes külsô gyártás vezetô, fejlesztô biomérnök Sefferné Szalai Mária fejlesztô biomérnök Cél: Orális, hatóanyagként capsaicint tartalmazó készítmény kidolgozása, iparjogvédelmi oltalom nyerése a készítmény(ek)re, a készítmények törzskönyvezésének elôkészítése Elvégzett tevékenységek, fontosabb eredmények: A capsacin készítmény elôállítása a PannonPharma feladata. A protokollok alapján a capsaicin filmtabletta mellett acetilszalicilsav, naproxen és diclofenac hatóanyagú vizsgálati készítmények gyártásának a kidolgozása is megkezdôdött. A PannonPharma a forgalomba hozatali engedély jogosultja a naproxen hatóanyagú Napmel 500 mg tablettának, valamint a diclofenac hatóanyagú Diclomel SR 100 retard tablettának, így ezen készítmények esetében egyedül a gyártások pécsváradi telephelyen történô megvalósítását végeztük el. A capsaicin és acetilszalicilsav tartalmú készítmények elôállítása azonban a teljes gyógyszerfejlesztési folyamat véghezvitelét igényelte. 19

Capsaicin 0,4 mg filmtabletta 1. Hatóanyag: 1.1 2007-ben a capsaicin natural USP hatóanyag analitikai ellenôrzô vizsgálatait a PTE ÁOK Gyógyszerészi Kémiai Intézettel a PannonPharma (PPh) Minôségellenôrzési Laboratóriuma végezte. A dokumentumok azonosítószáma: PPD32SP366 és PPD32AE366, a beszerzett hatóanyag (Ashian Herbex Ltd.) kiegészítô stabilitás vizsgálatai az ICH követelmények alapján (Stabilitásvizsgálati terv azonosítója: PPD_ST_366_2_08). 2. Gyógyszerkészítmény elôállítása 2.1 2007-ben kidolgoztuk a capsaicin tartalmú tabletta elôállítási technológiáját. A capsaicin rendkívül irritáló tulajdonsága miatt a tablettát filmbevonattal kell ellátni. 2008-ban beindítottuk a kísérleti bevonóüzemet, ahol elvégeztük a filmbevonás technológiai fejlesztését és elôállítottuk a capsaicin 0,4 mg filmtablettát. Az üzemi gyártás során a hatóanyag irritatív tulajdonsága miatt rendkívül nagy gondot kell fordítani a munkavédelemre. 2.2 A filmtablettákból 10 db-os bliszteres (bubrékfóliás), valamint barna üvegfiolás kiszerelési egységeket készítettünk. 3. Gyógyszerkészítmény analitikai vizsgálata Kidolgoztuk a gyártási folyamat köztitermékére (tabletta mag) és a késztermékre vonatkozó specifikációkat (PPD31SP137, PPD30SP137), valamint az analitikai ellenôrzô vizsgálatokat tartalmazó elôiratokat (PPD31AE137, PPD30AE137). A hatóanyag tartalom meghatározására validálási tervet dolgoztunk ki (PPD34VTM032). 4. Stabilitásvizsgálatok A filmtabletta mindkét kiszerelési egységébôl a stabilitásvizsgálat a (6 hónapos tárolás 25 C-on), a bevont tabletta esetében az eddig eltelt (1 hónap) idô alatt stabilnak bizonyult. Együttmûködés a Mineral Kies Kft-vel A capsaicinoidokat tartalmazó gyógyszerkészítmények fejlesztésén kívül a Medipolisz Regionális Egyetemi Tudásközponthoz csatlakozó Mineral Kies Kft-vel capsaicinoidokat tartalmazó ásványvíz italok szabadalmaztatása alapján iparjogvédelmi stratégiát alakítottunk ki, piackutatással és nemzetközi kiállításokon való részvétellel. Szolcsányi János, Zoltai Attila Novel use of capsaicin feltalálók Lévainé Papp Szilvia, Papp Judit, Zoltai Attila, Szolcsányi János PCT/HU 2007/000058 szabadalmi bejelentés (2007. június 29.) Európára, USA-ra és Kanadára érvényes szabadalmi eljárásra bocsátás bejelentése megtörtént. Rigler István (Kanada) szabadalmi ügyvivô közremûködésével a piackutatás is megkezdôdött alalpanyagokat tartalmazó svéd gyártmányú kupakok forgalmazása céljából. A termék eddig 7 nemzetközi kiállításon nyert díjat (ebbôl 5 oklevelét a 2007-es jelentés tüntette fel). A capsacinoidokat tartalmazó tabletta és gyógyvíz nemzetközi szabadalmaztatásának jelentôségét külön kiemeli az a tény, hogy az American Heart Association elismert tudományos folyóiratában (Circ. Res. 2007, 100: 1063-1070, editorial comment: 934-936) meggyôzô human és állatkísérletes adatok bizonyították, hogy a capsaicin a zsírsejtek TRPV1 receptorán keresztül hatékony elhízást gátló szer. PannonPharma Kft Acidum acetylsalicylicum 500 mg tabletta 1. Hatóanyag: a készítmény elôállításához direkt préselhetô acetilszalicilsav hatóanyagot választottunk, melyet a PannonPharma által minôsített beszállítótól vásárolunk. Kidolgoztuk a hatóanyag PannonPharmánál történô minôsítô vizsgálatait (PPD32SP370, PPD32AE370). 2. Készítmény gyártása: 2.1 Kidolgoztuk a tabletta gyártási technológiáját, mely egy nagyon egyszerû és költséghatékony direktpréseléses elven alapszik, nem igényli környezetkárosító szerves oldószerek felhasználását. 20