Átiktatva : J/S0. W9450: számú. Jelentés. az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. tőrvény módosításának vizsgálatáról



Hasonló dokumentumok
a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény módosításáról

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület december havi ülésére

Miért összeegyeztethetetlenek a magyar hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások a közösségi vívmányokkal?

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE. a koncessziós szerződések odaítéléséről. (EGT-vonatkozású szöveg)

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

BESZÁMOLÓ AZ ORSZÁGGYŰLÉS RÉSZÉRE

TÁJÉKOZTATÓ. Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága részére. a gyógyászati segédeszközök ellátásának helyzetéről. Budapest, 2009.

Pótlap az Új Polgári Törvénykönyv március 5. napján lezárt kiadásához

J/3359. B E S Z Á M O L Ó

OTP Országos Egészség- és Önsegélyező Pénztár. Alapszabály. Budapest, január 28. (hatálybalépés időpontja: március 01.

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

A Gazdasági Versenyhivatal értékelése az Országgyûlés Gazdasági Bizottsága részére. Néhány aktuális felvetés a hírközlés árszabályozásáról

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

E L Ő T E R J E S Z T É S

SZOCIÁLIS JOG I. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ SZEPTEMBER 17. DR. JOÓ ARANKA

(Jogalkotási aktusok) RENDELETEK

2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet. dr. Kiss Csaba EMLA 2010.

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

A Tarjánhő Szolgáltató Elosztó Kft évi ÉVES BESZÁMOLÓJA

74/2015. (XI. 10.) FM rendelet. a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján nyújtott kezességvállalási díjak költségvetési támogatásáról

Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA évi költségvetésének végrehajtásáról

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A MÁGOCSI ÉS A VÁSÁROSDOMBÓI KMJR IGÉNYBEVÉTELÉRE

RF_Humán faktor tanácsadási szolgáltatás a távoli toronyirányításhoz kapcsolódó ATCO paradigmaváltás vonatkozásában

Budapest XVI. kerület Csömöri út (János utca - Szlovák utca között) felújításának kivitelezési munkái - ajánlati felhívás

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

E L Ő T E R J E S Z T É S

ALAPSZABÁLY. Elfogadta a i Közgyűlés a 15/2014.( ) számú határozatával. Hatályos június 1-től

E L Ő T E R J E S Z T É S

POLGÁRMESTERE. :1041 Budapest, István út. 14. : Fax: ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület november 24-i ülésére

GDF SUEZ ENERGIA HOLDING HUNGARY ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FÖLDGÁZ-KERESKEDELMI ÜZLETSZABÁLYZAT

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Iktatószám: Betekinthető! Szakoktatók Országos Érdekképviseleti Egyesülete E-Educatio Információtechnológia Zrt.

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

Betekinthető! v é g z é s t. Az eljáró versenytanács az utóvizsgálatot megszünteti. E végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs. I.

E L Ő T E R J E S Z T É S

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

PRIMER. A PRIMER Ajkai Távhőszolgáltatási Kft ÉVI ÜZLETI TERVE

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciója

2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája

E L Ő T E R J E S Z T É S

FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság

Mágocs Város Önkormányzatának. Gazdasági programja évre

Szerződéses ajánlat A(z) KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Felhasználási helyének/helyeinek villamos energia beszerzésére

JELENTÉS a Magyar Távirati Iroda Rt évi gazdálkodásának ellenőrzéséről

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban évben megjelent határozatok

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3422/2013. számú ügyben

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA IG

Rákóczifalva Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata

A Magyar Kerékpárosklub javaslatai a KRESZ módosítására

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

2009. évi CXXII. törvény. a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről 1

Szociális bérlakások építése Bakson.

Független biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói felelősségbiztosítás Általános szerződési feltételek

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. A l c s ú t d o b o z T e l e p ü l é s. Önkormányzat Képviselő-testületének soros üléséről

Tárgy: A DÉMÁSZ Hálózati Kft. elosztói üzletszabályzat módosításának jóváhagyása

Ha további kérdései vannak a témával kapcsolatban, kérjük, keresse fel a honlapot, vagy hívja helyi hívás díjáért a ös

Az új Munka Törvénykönyve tervezete szeptember 26-i munkaanyag

Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén

2012. évi LXIII. törvény. a közadatok újrahasznosításáról 1. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. Hatály

K Ö ZLEM ÉN Y EK 393 DR. BERTI BÉLA

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Iktatószám: Axel Springer- Magyarország Kft. v é g z é s t. változtatja meg

SZENT PÁL AKADÉMIA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Budapest, december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK

A Gazdasági Versenyhivatal Elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Elnökének 3/2015. számú közleménye az egyezségi kísérletről

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

T/3090. számú törvényjavaslat. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény módosításáról

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

LAKÁSVISZONYOK,

Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/99

h a t á r o z a t o t

Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából

Mielőbbi válaszát várva, üdvözlettel: Lukács András elnök

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK DECEMBER 2-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM:1461-6/2010.

Együd Árpád. Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai Program

A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG VITAIRATRA

ÁSZF - Általános Szerződési Feltételek

Vagyoni károk felelősségbiztosításának feltételei (VKSZF)

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Tartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Hivatali Tájékoztató. Tartalom. II. évfolyam évi 8. szám

Munkavédelem és a munkajog kapcsolata

VILLAMOSENERGIA VÁSÁRLÁSI SZERZŐDÉS EGYETEMES SZOLGÁLTATÁST IGÉNYBE VEVŐ FELHASZNÁLÁSI HELYEKRE

2.2. Biztosított az a jogi személy, aki valamely áruknak közúton, járművel, díj ellenében történő belföldi fuvarozására vállalkozik.

AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

Előterjesztő: Tóth István a Gödöllői Távhő Kft. ügyvezető igazgatója

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Dunaegyháza Község Önkormányzat képviselőtestülete február 14. napján megtartott üléséről

V E R S E N Y T A N Á C S

2012. évi CXXVIII. törvény

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya

Átírás:

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA Átiktatva : J/S0. W9450: számú Jelentés az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. tőrvény módosításának vizsgálatáról Előadó : Dr. Draskovics Tibor pénzügyminiszter Budapest, 2004- mmárcius

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/9450. számú Jelentés az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosításának vizsgálatáról Előadó: Dr. Draskovics Tibor pénzügyminiszter Budapest, 2004. március

A Gazdasági Versenyhivatal 2002. évi beszámolóját elfogadó 57/2003.(V.6.) OGY határozat: felkéri a kormányt, hogy megfelelő vizsgálat alapján 2003. december 31-ig tegyen javaslatot az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosítására. 1. A vizsgálatról A 2202/2003.(IX. 4.) Korm. határozat ezt a Pénzügyminisztérium feladatává tette. A tárca a vizsgálatot az ártörvény mellett az agrárpiaci rendtartásról, a villamos energiáról, a földgázellátásról, a távhőszolgáltatásról, a hírközlésről, a postáról szóló törvények vonatkozó előírásaira is kiterjedően elvégezte. Kormányzati szinten megerősítést nyert az az álláspont, hogy a magyar árszabályozás elvei, működése, jogi keretei kielégítően szolgálják a gazdaságpolitikai, dezinflációs célokat és mivel az ártörvény eleve egyszerű, liberális szabályrendet tartalmazott, az általában nem ütközik közösségi előírásokkal sem. Azok a konkrét problémák, amelyek az Országgyűlés határozatát motiválták, többségében 2003-ban rendeződtek, illetve az EU-hoz való csatlakozásig megoldódnak. Más részüket nagyobb horderejű reformprogramok keretébe kell utalni. 2. Az árszabályozás egyes tartalmi kérdései A gazdasági szférát érintően a határozatot követően fogadta el az Országgyűlés a földgázellátásról, a postáról, az elektronikus hírközlésről szóló törvényeket. Ezek, valamint a 2003-tól hatályos villamos energia törvény rendelkeznek arról, hogy a piacnyitás milyen ütemben és módon történjen, ezzel összefüggésben a hatósági ármegállapítás köre, módja miként változik. Egyes esetekben (pl. hírközlés, posta) lehetőség van arra, hogy a valóságos piaci verseny megteremtéséig a hatósági ár mellett az árreguláció egyéb formái is szerephez jussanak. A 2003-ban elfogadott agrárrendtartási törvény árszabályozása már a KAP elveit tükrözi, bizonyos előírások azonban rövidesen módosulnak. A gyógyszerárak szabályozásának felülvizsgálata külön törvényjavaslat alapján érinti az ártörvényt. A gyógyszerpiac sajátosságaiból fakadó speciális szabályozási és eljárási megoldások elfogadása nem veti fel a törvény átfogó módosításának igényét.

2 Az ártörvény felülvizsgálatának kezdeményezésében súlyponti kérdés volt, hogy a szabályozott ár végső deklarálása jogszabály helyett egyedi döntés formáját öltse, a beavatkozást megalapozó jogszabály legyen keretjellegű (pl. árképlet). Az egyes vállalkozások szabályozott árait meghatározó egyedi döntéseket a miniszteri, illetve önkormányzati képviselő-testületi rendelet helyett a jogalkalmazó hatóság hozná meg. Egyelőre ilyen változtatás nem javasolható. A jogállamiság követelménye (az Alkotmányt és a jogalkotási törvényt figyelembe véve) az, hogy a kötelező tartalommal szabályozott árak megállapítása a jövőben is kizárólag jogszabályi formában történhet. Az egyes szaktörvények által életre hívott hatóságok jogosítványai erre nem terjednek ki. Új önálló szabályozó hatóságok létrehozása költségvetési okokból sem támogatható. 3. Az árszabályozás hatókörén kívül eső díjmegállapítások A Gazdasági Versenyhivatal jelentésében említett problémák egy része nem az ártörvény és az azzal összehangolt ágazati törvények hatálya alá tartozó üzleti szférában, hanem az azon kívül eső területeken jelentkezik. Az állami reguláció ugyanis szélesebb körű: (1) számos, a közhatalom gyakorlása keretében nyújtott jórészt kötelezően előírt szolgáltatásnál van miniszteri díjmegállapítás; (2) az önkormányzatok feladatellátását szabályozó egyes külön törvények (pl. a hulladékgazdálkodásról, a temetőkről és a temetkezésről) felhatalmazásával megállapított helyi szolgáltatási díjak funkciója és szabályai eltérőek. Az első esetben a felhatalmazást adó törvényekből, miniszteri rendeletekből valóban nem lehet mindig egyértelműen levezetni az elvi, szabályozási hátteret. Az általános forgalmi adóról szóló törvény 2004-től hatályos módosítása azonban segít eligazodni abban, hogy a szolgáltatások körében mi a választóvonal a vállalkozási alapon, illetve a más módon nyújtott szolgáltatások között. A vállalkozási alapon végzett tevékenység után kell fizetni áfát, a munkaviszonyban vagy a közhatalom gyakorlásával végzett tevékenység után nem. Az ártörvény (árszabályozás) is csak az első körre vonatkozik. Jogos az az észrevétel is, hogy az illetéktörvény szerinti igazgatási és bírósági szolgáltatások, valamint a külön törvények felhatalmazása alapján szabályozott egyéb szolgáltatások elhatárolása megoldásra vár. Ez alapelveiben a közigazgatási reform keretében vizsgálható, a konkrét ügyek pedig a deregulációs tevékenység szervezeti és eljárási rendjéről, valamint a 2003. évi deregulációs programról szóló 1046/2003.(V. 27.) Korm. határozat (kiemelten a 2. sz. melléklet II. fejezete) alapján. A helyi közszolgáltatások díjszabályozása körében a

3 vizsgálat nem tárt fel törvénymódosítást igénylő problémát. Az önkormányzati rendeletek esetleges hibáinak korrekciója a közigazgatási hivataloknál kezdeményezhető. 4. Kitekintés A dezinfláció, az árstabilitáshoz való közelítés a modern gazdaságokban autonóm módon, illetve piaci mechanizmusokon keresztül megy végbe. Az átalakuló, felzárkózó országokban azonban annak a gazdaságpolitika részeként kell funkcionálnia. A gazdaságpolitika irányítóinak mozgástere fokozatosan szűkül. Egyre szélesebb körben kerül sor liberalizálásra, piacosítására, a fennmaradó árreguláció pedig a közösségi irányelveket is követve piaci alapokra kerül. A versenyképes gazdasági környezet kialakítása szempontjából a kiszámítható szabályozás elsőbbséget élvez a diszkrecionális eszközök alkalmazásával szemben, annál is inkább, mivel a rosszul alkalmazott megoldásoknak komoly társadalmi vesztesége van. A hazai és az EU jogfejlődés tapasztalatait szem előtt tartva az elveket, az eljárásokat, az intézményi hátteret érintően később szükség lehet változtatásra. A mostani vizsgálat abba az irányba mutat, hogy az ártörvényt, mint keretjellegű jogszabályt előbb-utóbb hatályon kívül lehet helyezni, a megőrzendő elemeket az ágazati-szakmai törvényekbe átemelve. További (részben a közigazgatási reform keretébe tartozó) vizsgálatoknak kell választ adni arra, hogy a tárgykört érintően módosuljanak-e a kormányzati és önkormányzati hatáskörök, feladatok; a szak-, illetve szabályozó hatóságok jogosítványai; milyen legyen az ármegállapítással, az árváltoztatás jóváhagyásával, a jogorvoslattal és az ellenőrzéssel kapcsolatos speciális államigazgatási eljárási rend. A törvény koncepcionális módosítása most nem aktuális. A 2004. I. félévi jogalkotási programban ezért a feladat nem szerepel. * * * A Kormány kéri az Országgyűlést, hogy a jelentést az 57/2003.(V. 6.) OGY határozat teljesítéseként szíveskedjék tudomásul venni.

Melléklet Az ártörvény működésének tapasztalatai, a felülvizsgálat következtetései 1. A magyar árszabályozás A piacgazdaság működésének legalapvetőbb törvényi feltételeit 1988-1992 között határozta meg az Országgyűlés. Ennek keretében 1990. őszén alkotta meg a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról *, továbbá az árak megállapításáról szóló törvényeket. Az előbbi a vállalkozás és a verseny szabadságát, az utóbbi az árak megállapodásos jellegét deklarálta, törvényes feltételeket teremtve a piaci erőfölény, illetve a versenykorlátozás egyoldalú kihasználására irányuló magatartásokkal szembeni fellépés számára. Az adott helyzetben Magyarországon az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény keret jellegű szabályozást valósított meg. Ez annyiban tér el az európai országok gyakorlatától, hogy ott többnyire a szakmai törvények, jogszabályok és/vagy közmegegyezés teremtik meg a beavatkozás feltételeit. Elveiben és a beavatkozás módszereit, méreteit tekintve azonban a magyar árszabályozás a fejlett piacgazdaságokkal összevetve is liberális. Az ártörvény rögzíti a hatósági ármegállapítás elveit, az eljárási szabályokat, az érintettek felelősségét és jogait, a szankciókat, a hatósági áras termékek, szolgáltatások körét. Felhatalmazást ad a Kormánynak néhány más, időleges beavatkozásra is (árbejelentés, átmeneti árszabályozás). Az agrártermékeknél az ár- és piacszabályozást az agrárrendtartás látja el. A hatósági árat a szakminiszter, vagy a települési önkormányzat képviselőtestülete rendeletben állapítja meg és hirdeti ki. Ez következik abból az alkotmányos elvből, hogy a szerződéses viszonyok korlátozását csak jogszabály írhatja elő, törvényi felhatalmazás mellett. * Többször módosult; jelenleg: a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény.

2 A hatósági ár Magyarországon a gyakorlatban ármaximumot jelent, amelynek keretein belül a szerződő felek megállapodhatnak alacsonyabb árban is. Az ármaximálás az üzletpolitikai engedmények adását nem korlátozza. A versenytörvény alapján azonban az üzleti partnerek között ilyen címen sem tehető indokolatlan megkülönböztetés. Az üzletpolitikai engedmény nem burkolt támogatás. Rögzített hatósági ár nincs, az piacgazdaságban nem is működőképes. Legalacsonyabb hatósági ár megállapításának elvi lehetősége az ártörvényben fennáll. Védőár ténylegesen csak az agrárrendtartási törvény alapján működik, így az nem tartozik az ártörvény hatálya alá. Miniszteri hatáskörbe tartozik a nem feljogosított (közüzemi) fogyasztók által igénybevett villamos energia és földgáz, valamint a távhőszolgáltatáshoz vásárolt hőenergia árának; a villamos és gázvezetékek használatával összefüggő szolgáltatások, a vasúti személyszállítás, a távolsági autóbusz-közlekedés, a regionális víz- és csatorna, a műsorszórás, az egyetemes távbeszélő szolgáltatás és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató által nyújtott távbeszélő szolgáltatás, az ún. fenntartott postai szolgáltatások díjának, továbbá a gyógyszerkereskedelem árrésének megállapítása. Az önkormányzatok állapítják meg a távhőszolgáltatás, a helyi tömegközlekedés, a helyi ivóvíz- és csatornaszolgáltatás díját, a lakbért. Ha a körülmények szükségessé teszik, megállapíthatják a taxi díjszabást is. A hatósági árat az áralkalmazási feltételek egyidejű közlésével kell megállapítani. E vonatkozásban nem egységes a gyakorlat: van ahol az ármegállapító rendelet írja elő a különböző egyéb feltételeket (műszaki tartalom, fizetési mód, késedelmek, stb.), más esetekben a szakmai jogszabályokra, üzletszabályzatokra történik utalás. Látható, hogy az ártörvény elsősorban a szerződéses jogviszonyt érintően fogalmaz meg beavatkozási lehetőséget ott, ahol a vevőnek nincs módja megválasztani az eladót, szolgáltatót. Ezért a hatósági ár Magyarországon általában az ár tételes meghatározását igényli, ami a szolgáltatások többségénél részletes díjstruktúrában, tarifarendszerben ölt testet. A hatósági ár, illetve a kapcsolódó előírások, mivel arról jogszabály rendelkezik, csak az Alkotmánybíróságnál támadható meg. Ez azonban nem jelenti, hogy reparációra nincs mód. A 10. alapján bármikor kezdeményezhető az ár és az áralkalmazási feltételek módosítása, erről a hatóságnak harminc napon belül döntést kell hoznia.

3 Szaktörvény vagy felhatalmazása alapján Kormány-, illetve miniszteri rendelet részletesebben is meghatározhatja a hatósági legmagasabb ár (átlagár) kialakításának, változtatásának elveit, szabályait. Az ártörvény mint keretjellegű jogszabály ezekről nem rendelkezhet. A termelési, ellátásbiztonsági, műszaki, környezetvédelmi, rekultivációs követelmények, amelyek a ráfordítások, illetve az ár szempontjából meghatározó tényezők, csak szakmai-ágazati jogszabályokban definiálhatók. A szaktörvények rendelkezhetnek továbbá az egyes szakhatóságok feladatairól az ármegállapítás előkészítésében, az ellenőrzésben és a specifikus fogyasztói érdekvédelem terén. 2. Az ártörvény működésének tapasztalatai A törvény szövege néhány kisebb módosítástól eltekintve 1990 óta változatlan. Ez azt mutatja, hogy az elvek időtállóak, az eljárások egyszerűek. (A nemzetközi pénzügyi-gazdasági szervezetek, külföldi befektetők a magyar árszabályozást általában pozitívan értékelték.) A hatósági ármegállapítás alá vont termékek körében a piaci feltételek változásai nyomán történtek módosítások. Volt liberalizáció és reguláció is. Néhány esetben helyi önkormányzati szintre került a korábban minisztériumi feladat. A hatósági áras kör részaránya a lakosság vásárolt fogyasztásában jelenleg is kb. 16-17 %. Nominális csökkenés 1990-hez képest azért nem következett be, mert az energia és a közszolgáltatások fogyasztói árai jóval nagyobb mértékben emelkedtek, mint a piaci termékeké. Összehasonlítható (1990. évi) árakon a részarány ma kb. 8 %, hiszen 1990 óta számos terméknél (pl. tej, szilárd tüzelőanyagok) megszűnt a hatósági ár. A hatósági ármegállapításhoz először az 1994-ben elfogadott energia törvények fogalmaztak meg szakmai irányelveket, majd 2001-től a hírközlési törvény is. A szaktörvények és az ártörvény együttes hatályát érintően bár volt némi kodifikációs zavar, a költségarányosság elvét ez nem érintette. A gyakorlatban a szabályozás ettől mégis eltért: a ráfordítások vizsgálata az ún. induló árakra szorítkozott, az átlagár változtatása inflációkövetés (erről rendelkező képletek) alapján történik. A 2003-tól hatályos villamos energia törvény és a 2004-től hatályba lépett gáztörvény a költségarányossági elvet megerősítette, a koherencia zavarok megszűntek. A postáról és az elektronikus hírközlésről szóló törvények is hasonló megoldásokat tartalmaznak. A vonatkozó EU irányelveket követve a költségarányosságot nemcsak az átlagárakra, hanem a tarifarendszerek

4 díjszabásainál is alkalmazni kell (természetesen az ésszerűség határain belül). A csatlakozásig az ár és díjszabások módosításával felszámolódnak azok a keresztfinanszírozások és burkolt preferenciák, amelyek esetenként a lakossági, intézményi fogyasztók támogatását szolgálják. Az alapvető közszolgáltatásoknál ahol szükséges, illetve megengedett transzparens fogyasztói támogatások működnek (pl. gázár kompenzáció). Az áremelés-bejelentési kötelezettség nem volt meghatározó eleme a magyar árszabályozásnak. Már 1990-ben is csak néhány termékre (papír, margarin, növényolaj) rendelte el azt a Kormány. 1997 óta nincs olyan termék, szolgáltatás, amelyre az előírás vonatkozna. Azzal, hogy a piaci okokra visszavezethető infláció nagymértékben lecsökkent, az EU csatlakozással pedig a piacralépést és a versenyt korlátozó további akadályok szűnnek meg, az áremelés jogi korlátozásának (ami egyébként is csak egyirányú intézkedést tesz lehetővé a hazai gyártású termékek körében) kizárólag biztonsági funkciója maradt. A szabályozó rendszer nagyobb horderejű változtatásához kötött a szabad árakra is kiterjedő időleges rendelkezési lehetőséggel négy alkalommal élt a Kormány: 1993 januárjában és augusztusában a széleskörű áfa változásokhoz kötődően iránymutató jelleggel; 2000-ben és 2003-ban a humán gyógyszereknél árstop jelleggel. A rendelkezés lehetőségét fenn kell tartani, az euró bevezetéséhez kötődően lesz szerepe. Így például a végleges átváltási árfolyam (amelyen az euró a forintot felváltja) meghatározását követően elő kell írni, hogy az árakat euróban is közzé kell tenni. Az elmúlt tizenhárom évben a kormányzat tartotta magát ahhoz az elvhez, hogy az inflációt nem árhatósági eszközökkel lehet (kell) megfékezni. Ez idő alatt a fogyasztói árakban átlagosan több mint 9-szeres emelkedés volt. A hatósági áras körben jóval nagyobb volt az áremelkedés, mint a piaci termékeknél, szolgáltatásoknál. Így például a háztartási energiahordozók árainál 19-szeres emelkedés történt (részben a támogatások megszüntetése miatt), a közlekedési, hírközlési, vízügyi szolgáltatások is jóval átlag felett drágultak. A szabad áras fogyasztási iparcikkek árszintje az átlag felével sem nőtt.

5 3. Az ártörvény felülvizsgálata A koncepcionális felülvizsgálat igényét a GVH vetette fel. Javaslata abból indult ki, hogy az elmúlt tizenhárom évben nem került sor az árkontroll gyakorlására az ártörvényben meghatározott eszközrendszer átgondolására, korszerűsítésére. Bizonyos eszközök alkalmazása szünetel, az ártörvényi általános lehetőségektől eltérő mechanizmusok pedig az ágazati jogszabályokban épülnek ki. Közgazdasági megfontolások Az árszabályozási és a versenytörvényi beavatkozásnak egyaránt a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést kell szolgálnia. A kétféle beavatkozás közötti határvonalakat a piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek, továbbá az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások és a fogyasztók érdekeinek védelme mentén elvégzett gondos mérlegelés eredménye jelöli ki. Mindennemű az árakkal kapcsolatos a versenytörvény keretein túlmutató beavatkozás előfeltétele, hogy ott, és csakis ott valósuljon meg, ahol az adott vállalkozás az érintett piacon erőfölényes pozícióban van; és a versenytörvény rendelkezései nem elégségesek a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására. A különböző árszabályozási típusú beavatkozások, intézkedések csoportosítása során a tisztán versenytörvényi előírástól fokozatosan haladhatunk a piacgazdaságba legdurvább módszerrel beavatkozó, kizárólag legvégső esetben alkalmazandó tételes hatósági árig. A különböző módszerek alkalmazása befolyásolja az alkalmazó intézményrendszer felépítését is. Amennyiben valamely érintett piacon az árszabályozási típusú beavatkozás lehetőségének feltétele fennáll, akkor a beavatkozási formák mindegyikét mérlegelni kell, és ennek során lehetőleg törekedni kell arra, hogy a kitűzött célt elérő, lehető legenyhébb beavatkozási formát válassza a jogalkotó. A GVH szerint korrigálásra szorul azon elv is, hogy az árakra vonatkozó kormányzati beavatkozásra csupán ott van szükség, ahol a káros versenykorlátozás és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés

6 megakadályozására nem jelentenek elégséges eszközt a versenytörvényben foglalt rendelkezések. A közgazdasági elmélet ma már evidenciaként fogadja el azt a tételt, hogy az olyan versenypiacokon, ahol valamilyen sajátos ok miatt piaci kudarc van (pl. a gyógyszerpiacon az információs aszimmetria magas szintje, a liberalizált szolgáltatási piacon a monopol helyzetből való átmenet idején), vagy más közérdek érvényesítése okán az állam beavatkozik (pl. a támogatások piactorzító hatása miatt, vagy ha a piaci működést törvény korlátozza), a választott szabályozási megoldástól függően indokolt lehet különféle árkontroll jellegű szabályozási mechanizmusokat működtetni. Ezt azonban nem lehet általános érvénnyel megfogalmazni, az ártörvény keretjellegű szabályozásaiba átültetni. Szem előtt tartva az EU azon gyakorlatát, hogy az árkontroll adott területen alkalmazható módszereit az ágazati irányelvek nevesítik, célszerű tudomásul venni, hogy arról a szaktörvényekben rendelkeznek. Ilyen megoldást tartalmaznak az Országgyűlés határozatát követően elfogadott, az elektronikus hírközlésről, valamint a postáról szóló törvények. A tételes ármegállapítás alá vont körön kívül is működik költség-, illetve árkontroll az egyetemes postai szolgáltatások, a jelentős piaci erővel rendelkező távközlési-informatikai szolgáltatások körében. Tartalmilag a szaktörvények elsősorban az adott terület (ágazat) ráfordításainak specifikumait rögzítik. Olyan célok, mint az energiaellátás biztonsága, az informatika széleskörű elterjesztése, a környezet védelme, nemzetbiztonság, a fejlesztési forrásteremtés nem elsősorban a versenyár hatósági eszközökkel való kikényszerítésére irányulnak. A közérdek (fogyasztói érdek) más szinten, szélesebb horizonton jelenik meg, mint az adott termékhez, szolgáltatáshoz a lehető legalacsonyabb áron hozzájutni. A rövidés hosszabb távú érdekeket tehát az árképzésre vonatkozó irányelvekben is össze kell hangolni. Az ilyen típusú a tevékenység és/vagy a vertikum egészére vonatkozó szakmai irányelvek, ellenőrzési formák, egyeztetési fórumok persze nem azonosíthatók a szerződéses árra irányuló közvetlen beavatkozással. A szaktörvények azon előírásai, amelyek nemcsak a hatósági ár megállapítására vonatkoznak, sajátos köztes helyzetet hoznak létre a hatósági ár (tételes ár) és a piaci ár között. Ha jogszabály költségelhatárolást, számviteli szétválasztást, árszintkorlát betartást ír elő, az (1) az adott

7 kontraktusban nem korlátozza az eladót és nem védi a vevőt; (2) ezért nem jelenthet automatikus védelmet az erőfölényes magatartás megállapításával szemben. Az adott piacon azonban mégis korlátozza az egyoldalú érdekérvényesítést, eszközt biztosít a hatóságoknak az azzal szembeni hatásosabb fellépéshez. Az európai integráció tagjaként követve annak szabályrendjét és gyakorlatát az árreguláció is piacosabb, de egyben kiszámíthatóbb lesz. Általában a szaktörvényekben kell közelebbi útmutatást adni arról, hogy mi az ár (a szabályozott ár) normája, a változtatás rendje. A diszkrecionális eszközök alkalmazása háttérbe szorul. Kimutatható kár származott ugyanis abból, hogy egyes infrastrukturális szolgáltatásoknál az árbeavatkozás működési veszteséget okozott, amit költségvetési eszközökkel pótolni kellett vagy később nagy áremelésre kényszerültünk. Jogi megfontolások Vannak bizonyos koherencia zavarok, de azok jórészt a versenyszféra, illetve közigazgatás határterületeit érintik, érdemi piaci feszültséget nem okoznak. A jogi szabályozás hierarchiáját, az intézményi hátteret érintő felvetések alkotmányos elveket, a kétharmados önkormányzati törvényt, a közigazgatás korszerűsítésének formálódó koncepcióját és számos közelmúltban elfogadott törvényt érintenének. Az árszabályozás bizonyos ellentmondásainak feloldása most nem alapoz meg ilyen horderejű változtatásokat. Nem vitatható, hogy az ártörvény bizonyos mértékig kiüresedni látszik, s így nem képes betölteni általános kódex-jellegű, funkcionális szerepét. Két megoldás jöhet szóba: Az ártörvényt hatályon kívül kell helyezni és a szaktörvényekbe átemelni annak általános érvényű szabályait. Jelenleg azonban a hatósági ármegállapítással, illetve a szaktörvények által érintett kör eltér egymástól. Megoldatlan maradna az önkormányzati árhatósági feladatkörre való felhatalmazás. (A koncepciójában, funkciójában formálódó kereskedelmi törvény esetleg később e feladatot átveheti.) Az összes szóban forgó szaktörvényt módosítani kellene oly módon, hogy ahol az ár/díjszabályozás a szolgáltatás-ellenszolgáltatás elvén nyugvó árukapcsolatra irányul, azt az ártörvénybe átemelve a lex specialis törvények külön előírásait hatályon kívül kell helyezni.

8 Mindkettő hosszú, széleskörű egyeztetést igénylő kodifikációs folyamat, ami törvénymódosításokkal, új törvények megalkotásával járna. A hazai és az EU jogfejlődés tapasztalatai alapján valószínűleg az első megoldás felé kell haladni. Az intézményrendszer változtatása nincs napirenden. Az adott törvényiintézményi keretek között az árbeavatkozás nem helyezhető át a csak egyes szakterületeken működő, eltérő jogosítványokkal felruházott hatóságokhoz. Különösen a hatósági ármegállapítás problematikus. Ez ugyanis jogszabályt igényel, a felügyeletek, szakhatóságok viszont rendeletet nem alkothatnak. Egyéb kérdések Költségvetési szempontból sem támogatható, hogy az árkontroll gyakorlására újabb szakhatóságok, elkülönült szabályozó szervek, egyeztetési fórumok jöjjenek létre. A feladatot vagy a költségvetésnek kellene finanszíroznia, vagy újabb adójellegű díjfizetési kötelezettséget kellene előírni az érintett társaságok terhére. Az állam szabályozó, ellenőrző feladataira igazgatási szolgáltatási díj nem írható elő, az csak a szorosan vett hatósági eljárásokhoz rendelhető. A hatósági árszabályozás alá vont kör módosítására a külön törvényjavaslat tárgyát képező gyógyszerek kivételével nem volt javaslat. A villamos- és hőenergia, valamint a földgázellátás körében a közelmúltban elfogadott új törvények előremutatóan, a piacnyitás követelményeinek is eleget téve rendezték a hatósági árak ügyét. A feljogosított fogyasztó (egyre bővülő kör) szerződéses áron vásárol energiát. A hálózatok használatáért hatósági díjszabás szerint kell fizetni. A nem feljogosított fogyasztók részére értékesített villamosenergia, földgáz hatósági áras marad. A tarifarendszerben a szakmai szempontok érvényesülnek. Nincs törvényi akadálya, hogy a ma még országosan egységes árakat később az adott közüzemi szolgáltató ráfordításait jobban kifejező regionális árak váltsák fel, illetve a fogyasztó többtényezős díjszabás (számla) szerint fizessen. A posta, a távközlés-informatika körében a szintén hatályba lépett törvények aktualizálták a megváltozott piaci helyzetet és a vonatkozó EU direktívákat követve az árreguláció körét, formáit. A személyszállításról előkészítés alatt álló törvény a közlekedési díjszabások terén elvégzi a szükséges korrekciókat.