T A R T A L O M Bevezető...2 E L Ő S Z Ó...2 1. Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály...3 Birtokvédelmi munkacsoportok munkájának értékelése...3 2. Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály...6 Jelentés a Békés megyei települési és a települési kisebbségi önkormányzatok, valamint területi önkormányzat 2010. évi önkormányzati választást követő alakuló üléseinek törvényességi célvizsgálatról...6 ÚTMUTATÓ Többcélú kistérségi társulási megállapodások és az SZMSZ felülvizsgálatához...17 3. Hatósági Főosztály...31 Szakmai nap 2010. november 18-án anyakönyvvezetők részére...31 4. Szociális és Gyámhivatal...35 Figyelemfelhívás: módosul a közigazgatási eljárásról szóló törvény ( Ket.)...35 Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megyei és országos tapasztalatai...36 Érdekes jogesetek, kérdések, aktualitások...37 Figyelemfelhívás a városi gyámhivatalok részére az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek számára megállapítandó otthonteremtési támogatás tekintetében...39 Megtartásra került a hivatásos gondnokok éves továbbképzése...42 2010. év 1. évfolyam 2. szám
Bevezető E L Ő S Z Ó Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog, eredményekben gazdag Új évet kíván a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal dolgozói nevében: Dr. Gulyás Imre Hivatalvezető Este mikor kigyúlnak a karácsonyi fények, a gyermekkori álmok egy percre visszatérnek. Ekkor a szemekben a szeretet fénye lángol, s a gyertyafénynél még a csillag is táncol. Mikor a fenyő illata megérinti szívünket, ezen az estén, kicsit az álmokban is hiszünk. Nem szeretnénk mást, csak boldogok lenni és másokért a szokottnál is többet tenni. A rohanó világban megkoptak a fények, halványak a hitek, és halványak a remények. Nem szeretnénk mást, csak hinni a szóban, őszintén szeretni, és bízni a szóban. Őrizzük meg a karácsonyunk fényét, s őrizzük a szeretetben való hitünk reményét. Hisz ma este mink is gyermekek vagyunk s gyermeteg vágyainknak ma határt nem szabhatunk. /szerző ismeretlen/ Hivatali Tájékoztató - 2-2010. év I. évf./2. szám
1. Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály Birtokvédelmi munkacsoportok munkájának értékelése A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal a Nemzeti Együttműködés Programja szellemében szakmai munkacsoportok létrehozását tűzte ki célul, mely kilépve a hagyományos előadóhallgató szerepből közelebb hozta az ügyintézőket egy-egy speciális szaktudást igénylő ügytípus megoldásához. Ezzel is segítve mindennapi munkájukat, az ügyfelekkel való kapcsolattartás együttműködő jellegét erősítve. Fontos azonban kiemelni, hogy az ilyen típusú szakmai munkacsoportok elsősorban az ügyintézőknek szólnak, és csak addig működnek, amíg ők maguk működtetik azokat. Amikor szükségesnek tartják, napi munkájukban elakadást észlelnek az bármikor összehívható, megindítva ezzel az együtt gondolkodást, felkészülést, jogesetek megvitatását. A birtokvédelem témakörét feldolgozó munkacsoportok ülését Békés megyében három helyszínen indítottuk el 2010.december 1-én Mezőberény Város Polgármesteri Hivatalában, december 2-án a szarvasi városházán, valamint utolsó állomásként december 6-án Gyulán a városházán. Mindhárom helyszínen a közigazgatási hivatal vezetése is képviseltette magát ezzel is kiemelve törekvésünk fontosságát. Az, hogy egy hiánypótló kezdeményezésről van szó, már a bemutatkozáskor kiderült. A megjelent ügyintézők és helyi jegyzők hangot adtak azon várakozásuknak, hogy a gyakorlati életben is használható információkat kapnak majd a nap végeztével. A kis létszámú csoportok ülései közvetlen hangvételben, mintegy családias légkörben zajlottak le, ezzel is oldva a hagyományos továbbképzések merev kereteit. A birtokvédelemben a jegyzőknek csak ténymegállapító szerepük van, mintegy tűzoltómunkát végeznek ezen a területen. Főképp a kistelepüléseken kibékíthetetlen ellentétek feszülhetnek egy-egy konkrét ügy hátterében, így azok nem kezelhetők rutinszerűen, hanem a háttérben meghúzódó, adott esetben évtizedek óta meglévő emberi feszültségeket kell enyhíteniük. Egy faluban, kisebb városban mindenki ismer mindenkit és a jegyzőt is hátrányosan ítélhetik meg egy rossz döntés alkalmával. Sok vezető úgy véli, a hivataloknak nincs kellő tekintélyük ebben a farkastörvényű világban, amikor sokszor ügyvédekkel felvértezve érkezik a panaszos. Mindezek mellett mindenki elvárja tőlük a gyors, pontos, szabályszerű döntés meghozatalát olyan esetekben is, amikor nem létezik jó megoldás, vagy hatalmas értékek védelméről van szó. A felelősséget felvállalni ezért sokkal könnyebb, ha tudnak egymás problémáiról, arról, hogy van kire számítani a bajban, vannak, akik hasonló ügyeket megoldottak már. Ezért is kiemelkedő jelentőségű ez a kezdeményezés, mintegy összekapaszkodás, hogy ismerjük meg egymást a környező településeken kihez lehet fordulni, mikor lehet a telefonhoz nyúlni Hivatali Tájékoztató - 3-2010. év I. évf./2. szám
segítségért. Mindannyiunk közös érdeke, hogy ezek a konfliktusok mihamarabb megoldódjanak, minél kevesebb sérelemmel érjenek véget. A munkacsoportok első ülését történeti áttekintéssel kezdtük, visszamentünk egészen a Ket. hatálybalépése előtti időszakra. A Ket. hatálybalépésével egy időben a dereguláció során, hatályon kívül helyezték azt a szabályt, mely szerint a jegyző előtti eljárásra az Áe. vonatkozik. Ezt érzékelte az Alkotmánybíróság is, amikor 120/B/2001 AB határozatában - többek között - megállapította, hogy a jegyző birtokvédelmi ügyben ugyan közhatalmi döntést hoz, de nincs olyan mögöttesen alkalmazandó eljárásrend, amely a jegyző eljárását meghatározná. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsának 2007. EL. II. JEK. 2/2 végzése a Legfőbb Ügyész észrevételét elfogadta, mely szerint a kialakult helyzet joghézag, ez pedig törvénymódosítást, nem pedig jogegységi határozat meghozatalát igényli. Ebben az időszakban tehát nem volt olyan jogszabály, mely a birtokvédelmi ügyekben hozott végzéssel szemben fellebbezést elbíráló hatóságként megjelölt volna hatóságot. Ezt követően megjelent a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X.16.) Korm. rendelet, melynek a hatálybaléptetése újabb problémát vetett fel, ugyanis csak a hatálybalépését követően indult birtokvédelmi eljárásokra vonatkozik, de nem kezeli a folyamatban levő ügyeket. Áttekintettük a végrehajtás kapcsolódó szabályait, a felfüggesztés iránti kérelmek sajátosságait, a végrehajtáshoz kapcsolódó jogorvoslatot. A résztvevők nagyon hasznosnak találták az eljáró jegyző felelősségi kérdéseinek (Ptk., Ket., az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Emberi Jogok Európai Egyezségokmányának 6. cikke) taglalását is, konkrét eseti döntésekkel is alátámasztva. Szót váltottunk a birtokvédelem és a társasházi törvény, a zajvédelmi jogszabályok kapcsolódási pontjairól, speciális birtokvédelmi kérdésekről a közraktári tevékenység során. A munkacsoportok tagjai megállapodtak abban, hogy a gyakrabban előforduló helyzetekre készült iratmintáikat egymás rendelkezésére bocsátják, valamint azt is, hogy birtokvédelmi ügyben született anonimizált ítéleteket is összegyűjtik. Annak érdekében, hogy a következő munkacsoport üléseket elő tudjuk készíteni, kérjük, hogy a közrebocsátható iratmintákat, ítéleteket, jogeseteket e-mailen, faxon, vagy levélben az alábbi címre küldjék: Varga Zoltán hatósági főosztály ügyintézője varga.zoltan@bekes.darkh.hu Békés Megyei Közigazgatási Hivatal 5600 Békéscsaba, József Attila utca 2. Telefon:06-66-622-000 Fax: 06-66-622-001 Hivatali Tájékoztató - 4-2010. év I. évf./2. szám
A három helyszínen összesen 50 fő vett részt a szakmai munkacsoport munkájában. A résztvevők úgy ítélték meg, hogy munkájukhoz hasznos információkat kaptak, valamint a vonatkozó jogszabályok összefoglalását, alkalmazásának lehetőségeit. Ha mást nem is tudtunk nyújtani, mint egy kötetlen megbeszélést, ahol mindenki feloldódhat, egy csoport összekovácsolódhat, megismerhetik egymást az emberek, már megérte kimozdulni a mindennapi hivatali munkából. Jól éreztük magunkat. Ezúton is köszönjük a lehetőséget dr. Baji Mihály Mezőberény, dr. Melis János Szarvas, valamint Becsyné dr. Szabó Márta Gyula városok jegyzőinek. Molnárné dr. Tarkovács Márta Oczotné Püski Mariann Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály munkatársai Hivatali Tájékoztató - 5-2010. év I. évf./2. szám
2. Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály Jelentés a Békés megyei települési és a települési kisebbségi önkormányzatok, valamint területi önkormányzat 2010. évi önkormányzati választást követő alakuló üléseinek törvényességi célvizsgálatról A célvizsgálat tárgyát az alakuló ülések jogszerű lebonyolításának ellenőrzése képezte, a települési önkormányzati, a települési kisebbségi önkormányzati testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek és a megyei közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyv alapján. A célvizsgálat során az alábbi irányadó jogszabályokat vettük figyelembe: - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.), - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.), - a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.), - a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Ökj. tv). A célvizsgálati szempontrendszer kidolgozásának alapjául a Belügyminisztérium által készített, A képviselő-testület 2010. évi ülése előkészítéséhez és a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztálya által készített, A települési kisebbségi önkormányzat alakuló ülésének megtartásához című útmutatók szolgáltak. A vizsgálat három részre tagozódott. Az első rész az alakuló ülések lebonyolításának jogszerűségére terjedt ki, figyelemmel az önkormányzatok működésére vonatkozó általános szabályokra. A második rész a polgármesteri, alpolgármesteri illetmények, tiszteletdíjak szabályszerű megállapításának, a harmadik pedig az alpolgármester választás szabályszerűségének felülvizsgálatát célozta, figyelemmel a vizsgált területekre vonatkozó szabályokra. A célvizsgálat elvégzéséhez Békés megye 75 települési önkormányzatának és 85 kisebbségi önkormányzatának alakuló üléseiről szóló jegyzőkönyvei valamint a megyei közgyűlés alakuló üléséről készült jegyzőkönyv állt rendelkezésünkre ez a megye települési és kisebbségi önkormányzatainak 100 %-át jelenti. A vizsgálat teljes körű volt, és megfelelt arra, hogy a tipikus jogszabálysértések, jellemző tendenciák nagy biztonsággal megállapíthatóak legyenek. Hivatali Tájékoztató - 6-2010. év I. évf./2. szám
A vizsgálat részletes megállapításai az egyes szempontok szerint. I./ A helyi önkormányzatok alakuló üléseinek törvényességi felülvizsgálata 1. Összehívták-e a képviselő-testület alakuló ülését (a továbbiakban: alakuló ülés) legkésőbb 2010. október 18-ig? (Ötv. 30. ) A vizsgált 75 település mindegyikén sor került az új önkormányzati képviselő-testület megalakítására, és minden képviselő-testület a jogszabályban meghatározott határidőn belül tartotta meg alakuló ülését. 2. A polgármester hívta-e össze az alakuló ülést? (Ötv. 12. (2) bek.) A vizsgált jegyzőkönyvek és azok mellékletei alapján az volt megállapítható, hogy 71 településen (95 %) a polgármester hívta össze az alakuló ülést, 4 település esetében (5 %) a beküldött jegyzőkönyvek alapján nem volt megállapítható, hogy a polgármester gyakorolta-e ezt a jogkörét. 3. A korelnök vezette-e az alakuló ülést? (Ötv. 30. ) Az alakuló ülést mind a 75 településen a korelnök nyitotta meg és vezette. Az ülés vezetésének átadása (korelnök a polgármesternek) az alakuló üléseken jellemző volt, melyet minden esetben a korelnök kezdeményezett. 4. Nyilvános ülésként tartották-e meg az alakuló ülést? (Ötv. 12. (3) bek.) A vizsgált 75 település mindegyikében nyilvános ülés keretében történt az új képviselőtestület megalakulása, a települések közül 74 önkormányzat esetében (99 %) a határozatképesség a jegyzőkönyvből és azok mellékleteiből megállapítható volt, 1 esetben (1 %) nem. 5. A képviselők eskütétele megfelelt-e a hatályos jogszabályi feltételnek (az eskü szövege, okmány aláírása)? (Ökj. tv. 1. (2) bek. és a Pttv. melléklete.) A vizsgált települések közül 67 önkormányzat esetében (89 %) jogszerű volt a képviselők eskütétele, 7 esetben (9 %) állapítottunk meg törvénysértést, és 1 esetben (2%) a beküldött jegyzőkönyv és mellékletei hiányossága miatt nem lehetett megállapítani, hogy történt-e törvénysértés. Eltérő gyakorlat alakult ki, volt olyan önkormányzat, ahol az aláírt esküokmányokat mellékletként csatolták a jegyzőkönyvhöz, és volt, ahol csak a jegyzőkönyv tartalmazta az eskü szövegét és rögzítette az esküokmány aláírását. Jogsértőnek minősítettük, ha a jegyzőkönyv vagy annak melléklete nem tartalmazta az eskü szövegét, továbbá azt az esetet is, ha nem derült ki a jegyzőkönyvből, hogy a képviselők az esküokmányt aláírták-e. 6. A polgármester eskütétele megfelelt-e a hatályos jogszabályi feltételnek (az eskü szövege, okmány aláírása)? (Pttv. 1. (7) bek. és a Pttv. melléklete.) A vizsgált települések közül 66 önkormányzat esetében (88 %) jogszerű volt a képviselők eskütétele 7 esetben (9 %) állapítottunk meg törvénysértést, 2 településen (3 %) nem volt eredményes a polgármester választás, így az alakuló ülésen nem került sor eskütételre. 7. A kötelezően megválasztandó bizottságok megalakításáról és az arról tartott szavazások szabályszerűségéről (Ötv. 22. (1), (3) bek.). A vizsgált települések közül 42 önkormányzat esetében (56 %) jogszerűen, az SZMSZ módosításával változtatták meg a bizottsági struktúrát, 4 önkormányzat esetében (5 %) jogszerűtlenül, míg 29 önkormányzatnál (39 %) a bizottsági struktúra változatlan maradt. Hivatali Tájékoztató - 7-2010. év I. évf./2. szám
Jogsértőnek minősítettük, ha a bizottsági szerkezet megváltoztatása esetén az SZMSZ-t nem módosították, mert így a bizottsági hatáskörök és az új bizottsági struktúra összhangját nem teremtették meg. Egy településen azért tettünk írásbeli észrevételt, mert az SZMSZ módosítása határozattal és nem rendelettel történt. 31 olyan, 2000-nél kisebb lakosságszámú önkormányzat található, ahol nem kellett kötelezően pénzügyi bizottságot választani. Olyan önkormányzat, amely választott pénzügyi bizottságot, összesen 37 található. Ezek között olyan önkormányzat is van, amelynek az Ötv. 22. (1) bekezdése szerint nem volt kötelező pénzügyi bizottságot választania. A vizsgálat 7 olyan önkormányzatot talált, ahol törvénysértő módon nem választottak pénzügyi bizottságot. Jogsértőnek minősítettük azt az esetet, ha az SZMSZ módosításával létrehozták ugyan a bizottságot, de tagjaikat nem választották meg, mert így a tagok megválasztásáig a bizottságok nem tudnak működni. A 75 önkormányzat közül 65 esetében (86 %) választottak a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának kezelésével és ellenőrzésével foglalkozó bizottságot, eleget téve a jogszabályi kötelezettségnek. A vizsgálat 5 olyan önkormányzatot talált (7 %), ahol törvénysértő módon nem választottak ilyen bizottságot, 5 település esetében pedig (7 %) a beküldött jegyzőkönyv és mellékletei hiányossága miatt nem lehetett megállapítani, hogy történt-e törvénysértés. A vizsgálat megállapításai szerint a 75 települési önkormányzat közül 73 önkormányzat (97 %) esetében a bizottsági tagságra jelölt képviselők nem kérték zárt ülés elrendelését, 2 önkormányzat (3 %) esetében pedig érvényesült a zárt ülés tartására vonatkozó törvényi szabály. A bizottsági tagok megválasztása döntően - a 75 önkormányzat közül 65 esetében (86 %) - nyílt szavazással történt. 7 önkormányzat esetében (9 %) került sor titkos szavazásra, amelyet megfelelően dokumentáltak. 3 önkormányzat esetében (5 %), a titkos szavazás jegyzőkönyvezése azért nem felelt meg a követelménynek, mert annak külön jegyzőkönyvét nem csatolták a testületi ülés jegyzőkönyvéhez. A titkos szavazással bizottsági tagot választó 7 önkormányzat mindegyike (100 %) határozati formába foglaltan rögzítette az alakuló ülés jegyzőkönyvében a szavazás eredményét. Az önkormányzatok egyik jellemző működési szabálytalansága, hogy a bizottsági tagságra jelölt képviselők csupán 11 önkormányzat (15 %) esetében jelentették be személyes érintettségüket a megválasztásukról szóló szavazást megelőzően. A jogszabályi kötelezettség elmulasztása 57 önkormányzat (76 %) esetében volt tetten érhető, 7 település esetében pedig (9 %) a beküldött jegyzőkönyv és mellékletei hiányossága miatt nem lehetett megállapítani, hogy történt-e törvénysértés. 8. A bizottság nem képviselő tagjának eskütétele megfelelt-e a hatályos jogszabályi feltételnek? (Ökj. tv. 11. (1) bek. és a Pttv. melléklete.) 28 önkormányzat esetében (37 %) mondható el, hogy az eskütételre a fentiek alapján jogszerűen került sor. 12 esetben (16 %) jogsértő módon tettek esküt a külsős bizottsági tagok. Figyelemre méltó azoknak az önkormányzatoknak a száma 35 település (47 %) -, ahol nem volt releváns ez a vizsgálati szempont. Ebben a halmazban találhatóak azok az önkormányzatok, ahol nem választottak külsős tagokat a bizottságokba, de azok is, akik esetében a hiányosan benyújtott dokumentumok alapján nem lehetett eldönteni, hogy történt-e törvénysértés. Jellemző törvénysértések az alábbiak voltak: - a külsős tagok nem tettek esküt, vagy az esküokmányok aláírására nem került sor, Hivatali Tájékoztató - 8-2010. év I. évf./2. szám
- a jegyzőkönyv vagy annak melléklete nem tartalmazta az eskü szövegét, és azt sem, hogy a bizottság nem képviselő tagja az esküokmányt aláírta-e, - az eskü szövege nem a hatályos jogszabály szerinti volt. A nem képviselő bizottsági tagok eskütételére 31 önkormányzat (41 %) esetében jogszerűen, a képviselő-testületi ülésen került sor. A nem képviselő bizottsági tagok törvénysértő módon elmulasztották a képviselő-testület előtti eskütételt 7 önkormányzat (9 %) esetében, 37 önkormányzat (közel 50 %) esetében pedig nem volt releváns ez a vizsgálati szempont, mert vagy nem választottak külsős bizottsági tagokat, vagy a hiányosan benyújtott dokumentumok alapján nem lehetett eldönteni, hogy történt-e törvénysértés, ezért további adatok bekérésére volt szükség. II. A polgármesteri, alpolgármesteri illetmények, tiszteletdíjak szabályszerű megállapításának felülvizsgálata 9. Az irányadó jogszabályoknak megfelelően nyilvános ülésen, összegszerűen, a jogszabályban meghatározott határértékeken belül állapították-e meg, a főállásúként megválasztott polgármester (a továbbiakban: polgármester) illetményét? (Pttv. 3. (1)-(2) bek.) A vizsgálat megállapította, hogy 57 településen (76 %) jogszerűen állapították meg a polgármester illetményét, míg 8 önkormányzatnál (11 %) találkoztunk törvénysértő gyakorlattal, és 10 önkormányzat (13 %) ahol ez a szempont nem releváns, mert nem főállású a polgármester (8 településen), két esetben pedig a jegyzőkönyvbe foglalt határozat alapján egyéb törvénysértést állapítottunk meg, a 11. pontban írtak alapján. Jogsértőnek minősítettük azokat az eseteket, amikor kerekítéssel magasabb összegben állapították meg a polgármester illetményét, mint azt a Pttv. 3. (2) bekezdése lehetővé teszi, mert a Pttv. 13. (1) bekezdése nem rendeli alkalmazni a Ktv. 42. (1) bekezdését, így nincs mód a kerekítésre. A polgármester illetményét 38 településen (51 %) állapították meg szabályosan a jogszabály szerinti határidőtől, 11 önkormányzat esetén (15 %) a szabálytól eltérően törvénysértő módon állapították meg, és ez a szempont 26 önkormányzat esetében (34 %) nem volt releváns, mert vagy nem főállású a polgármester, vagy a testületi határozat hiányossága miatt nem lehetett eldönteni, hogy történt-e törvénysértés. 10. Az irányadó jogszabályoknak megfelelően nyilvános ülésen, összegszerűen, a jogszabályban meghatározott határértékeken belül állapították-e meg, a foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester (a továbbiakban: alpolgármester) illetményét? (Pttv. 3. (5) bek.) A vizsgálat megállapítása szerint 7 önkormányzat esetében (9 %) a foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármesternek, alpolgármestereknek jogszerűen állapították meg az illetményét. Az önkormányzatok túlnyomó többségében, 68 önkormányzatot érintően (91 %) nem volt releváns ez a vizsgálati szempont, mert nem főállású az alpolgármester. 11. Az irányadó jogszabályoknak megfelelően nyilvános ülésen, összegszerűen, a jogszabályban meghatározott határértékeken belül állapították-e meg, a társadalmi megbízatásúként megválasztott polgármester (a továbbiakban: polgármester) tiszteletdíját? (Pttv. 4. (1) bek.) A vizsgálat megállapította, hogy összesen 8 olyan önkormányzat (10 %) található a megyében, ahol a polgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét. Az önkormányzatok túlnyomó többségében, 65 önkormányzatot érintően (87 %) nem volt releváns ez a vizsgálati szempont, mert nem társadalmi megbízatású a polgármester, és 2 Hivatali Tájékoztató - 9-2010. év I. évf./2. szám
önkormányzat esetében (3 %) törvénysértő módon állapították meg a polgármester tiszteletdíját. Jellemző törvénysértések az alábbiak voltak: - a polgármesteri tiszteletdíj megállapításának kezdetéről nem rendelkeztek, - illetményként határozták meg a tiszteletdíjat, - hozzájárultak, hogy a polgármester társadalmi megbízatása helyett főállásban lássa el tisztségét, egyidejűleg azonban nem módosították az SZMSZ-t, holott a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya az SZMSZ módosításával jön létre, - a főállású polgármester számára megállapítható illetmény csak az SZMSZ módosítását követően, annak hatálybalépésétől alkalmazható, addig tiszteletdíj állapítható meg. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol a polgármester tisztségét társadalmi megbízatásúként látja el, nem kérték a polgármesterek a tiszteletdíj mellőzését, vagy a törvényben foglaltaknál kisebb mértékben történő megállapítását. 12. Az irányadó jogszabályoknak megfelelően nyilvános ülésen, összegszerűen, a jogszabályban meghatározott határértékeken belül állapították-e meg, a társadalmi megbízatású alpolgármester (a továbbiakban: alpolgármester) tiszteletdíját? (Pttv. 4. (2) bek.) A vizsgálat megállapította, hogy 45 önkormányzat (60 %) esetében jogszerűen állapították meg a társadalmi megbízatású alpolgármesterek tiszteletdíját, 30 önkormányzat (40 %) esetében ez a vizsgálati szempont nem volt releváns. 9 önkormányzat esetében (12 %) jogszerűen mellőzték vagy állapították meg a törvényben foglaltaknál kisebb mértékben az alpolgármester tiszteletdíját, míg 15 önkormányzatnál (20 %) törvénysértő módon jártak el. 51 esetben (68 %) ez a vizsgálati szempont nem volt releváns, mert nem csökkentett mértékű tiszteletdíjat állapítottak meg az alpolgármesternek. Törvénysértésnek minősítettük, ha úgy mellőzték vagy állapították meg a törvényben meghatározott kisebb mértékben az alpolgármester tiszteletdíját, hogy erre vonatkozó írásbeli kérése nincs csatolva jegyzőkönyvhöz (14 esetben), vagy az alpolgármester nem írásos formában kérte a tiszteletdíj megállapításának mellőzését, hanem az csak szóban hangzott el (1 esetben). 13. Megtörtént-e az alpolgármester tiszteletdíjának, az irányadó jogszabályoknak megfelelően nyilvános ülésen, összegszerűen, a jogszabályban meghatározott határértékeken belüli megállapítása, a 2000 illetve annál több lakosságszámú településen? (Pttv. 4. (2) bek. b) pont) A vizsgált önkormányzatok közül 31 esetében (41 %) jogszerűen jártak el, 1 önkormányzatnál (2 %) állapítottunk meg törvénysértő eljárást, 43 önkormányzat (57 %) esetében ez a vizsgálati szempont nem volt releváns, többségében azért, mert 2000-nél kisebb lakosságszámú településen működik, vagy a hiányosan benyújtott dokumentumok alapján nem lehetett eldönteni, hogy történt-e törvénysértés. A törvénysértés abban nyilvánult meg, hogy az alpolgármester tiszteletdíját nem összegszerűen állapították meg, csak a szorzószámot rögzítették határozatban, és illetményről rendelkeztek tiszteletdíj helyett. 14. A társadalmi megbízatású polgármesterre irányadó tiszteletdíjhoz igazodóan állapították-e meg az alpolgármester tiszteletdíját az olyan 2000 lakosságszám alatti, illetve 2000-3000 lakosságszám közötti településen, ahol a polgármestert főállásúként választották meg. (Pttv. 4. (1)-(2) bek.) A vizsgálat alapján megállapítottuk, hogy 32 önkormányzat (43 %) jogszerűen állapította meg az alpolgármester tiszteletdíját a fenti lakosságszám szerinti településeken, és ez a Hivatali Tájékoztató - 10-2010. év I. évf./2. szám
vizsgálati szempont nem volt releváns 43 önkormányzat (57 %) esetében, mert vagy nem a fenti településkategóriákba tartozó, vagy főállású az alpolgármester. 15. Az irányadó jogszabálynak megfelelően, összegszerűen állapították-e meg a polgármester költségátalányának mértékét és a költségátalány szóban történő kérését rögzítették-e a jegyzőkönyvben? (Pttv. 18. ) 28 önkormányzat esetében (37 %) jogszerűen állapították meg a költségátalány alkalmazását mint a polgármester költségtérítésének lehetséges formáját, 24 esetben (32 %) állapítottunk meg törvénysértő eljárást. Ez a vizsgálati szempont 23 esetben (31 %) nem volt releváns, mert a polgármester nem a költségtérítéses formát választotta. Jellemző törvénysértések az alábbiak voltak: - a polgármester költségátalány választására irányuló előzetes kérését nem rögzítették a jegyzőkönyvben, - a költségátalányt nem összegszerűen, hanem csak százalékos arányban állapították meg, - a költségátalányt a jogszabály szerint megállapítható mértéknél alacsonyabb összegben állapították meg, és a polgármester erre irányuló előzetes kérését a jegyzőkönyvben nem rögzítették, - a határozat szövege vegyesen rendelte el alkalmazni a kétféle (tételes elszámolás, költségátalány szerinti elszámolás) költségtérítési formát. 16. Az irányadó jogszabálynak megfelelően, összegszerűen állapították-e meg az alpolgármester költségátalányának mértékét és a költségátalány szóban történő kérését rögzítették-e a jegyzőkönyvben? (Pttv. 18. ) 11 önkormányzat esetében (15 %) jogszerűen állapították meg, a költségátalány alkalmazását, mint az alpolgármester költségtérítésének lehetséges formáját, 11 esetben (15 %) állapítottunk meg törvénysértő eljárást. Ez a vizsgálati szempont 53 esetben (70 %) nem volt releváns, mert az alpolgármester nem élt a költségátalány választás lehetőségével. Jellemző törvénysértések az alábbiak voltak: - az alpolgármester költségátalány választására irányuló kérését nem tartalmazta a jegyzőkönyv, - úgy állapítottak meg tiszteletdíjat, hogy az magában foglalta a 10%-os mértékű költségátalányt is, - a határozat szövege vegyesen rendelte el alkalmazni a kétféle költségtérítési formát, - a költségátalány mértékét nem összegszerűen állapították meg. III. Az alpolgármester választás szabályszerűségének felülvizsgálata 17. A képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással választotta-e meg az alpolgármestert, alpolgármestereket? (Ötv. 34. (1) bek.) 69 önkormányzat esetében (92 %) törvényesen történt meg az alpolgármester, alpolgármesterek megválasztása, 4 önkormányzatnál (5 %) tapasztaltunk törvénysértést. 2 önkormányzatnál az alakuló ülésen volt eredménytelen az alpolgármester választás, 1 önkormányzatnál pedig a polgármester választás eredménytelensége miatt nem választottak alpolgármestert, 1 településen elnapolták az alpolgármester választást. Jellemző törvénysértések az alábbiak voltak: - az alpolgármester választás nyílt szavazással történt, - nem választottak alpolgármestert. Hivatali Tájékoztató - 11-2010. év I. évf./2. szám
18. A polgármester által alpolgármesternek javasolt képviselő bejelentette-e személyes érintettségét a szavazás megkezdése előtt? (Ötv. 14. (2) bek.) 30 önkormányzat esetében (40 %) az alpolgármesteri tisztségre javasolt képviselő bejelentette személyes érintettségét, 42 önkormányzat esetében (56 %) az alpolgármesternek javasolt képviselő nem tett eleget a törvényi kötelezettségének. 19. Amennyiben az alpolgármester, alpolgármesterek választására zárt ülésen került sor, érvényesült-e a zárt ülés tartására vonatkozó törvényi szabály (az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezett bele)? (Ötv. 12. (4) a) pont) 72 önkormányzat (96 %) esetében az alpolgármesteri tisztségre javasoltak beleegyeztek a megválasztásuk nyilvános ülésen történő tárgyalásába, 3 önkormányzat (4 %) esetében törvénysértő módon került sor a zárt ülés elrendelésére. Jellemző törvénysértés volt, hogy a jegyzőkönyvből vagy mellékleteiből nem derült ki, hogy az alpolgármester nyilatkozott volna arról, hogy a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. Az alpolgármester választásról készült titkos szavazás jegyzőkönyve tartalmilag 54 önkormányzatnál (72 %) felelt meg a jogszabályi feltételeknek, míg 15 önkormányzat esetében (20 %) tapasztaltunk valamilyen hiányosságot. 6 önkormányzatnál (8 %) az alpolgármestert nem titkos szavazással választották meg, azért történt törvénysértés. Jellemző törvénysértések az alábbiak voltak: - a titkos szavazásról nem készült külön jegyzőkönyv, - a jegyzőkönyvet a bizottság tagjai nem írták alá. 62 önkormányzat esetében (83 %) rögzítették a testületi jegyzőkönyvben a titkos szavazás eredményét, míg 9 önkormányzat esetében (12 %) nem, ami működéssel összefüggő törvénysértésnek minősül. 71 önkormányzat esetében (95 %) megvalósult a jogszabályi követelmény, és legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választott a képviselőtestület, mint már írtuk, 4 önkormányzat esetében (5 %) nem választottak alpolgármestert. 20. Választottak-e olyan alpolgármestert, aki nem a képviselő-testület tagja? (Ötv. 34. (1) bek.) A megye önkormányzatai közül mindössze 3 önkormányzat (4 %) élt ezzel a törvény adta lehetőséggel, míg 72 önkormányzatnál (96 %) nem választottak ilyen alpolgármestert, alpolgármestereket. A megye azon 3 önkormányzatánál ahol az új jogintézményt bevezették, ennek megfelelően módosították a képviselő-testület SZMSZ-ét. 21. Választottak-e főállású alpolgármestert a 3000 lakosságszám alatti településen, ezzel törvénysértő döntést hozva? (Ötv. 37. (3) bek.) Békés megyében a 3000 lakosságszám alatti településeken működő egyetlen önkormányzatnál sem választottak főállású alpolgármestert, alpolgármestereket, törvénysértő döntés nem született. 22. 3000 lakosságszám feletti településen, az alpolgármesterek számára, a tisztség betöltésének módjára vonatkozó korábbi helyi szabályozás megváltoztatása esetén, sor került-e az SZMSZ módosítására? (Ötv. 18. (1) bek.) A vizsgálat megállapította, hogy 8 önkormányzatnál (11 %) kellett az alpolgármesterek számának változása, illetve az alpolgármesteri tisztség betöltésének módjára vonatkozó korábbi szabályozás megváltoztatása miatt sort keríteni az SZMSZ módosítására, ami mind a 8 önkormányzat esetében megtörtént. 67 önkormányzatnál (89 %) nem történt ilyen változás. Hivatali Tájékoztató - 12-2010. év I. évf./2. szám
23. Az alpolgármester, alpolgármesterek eskütétele megfelelt-e a hatályos jogszabályi feltételnek (az eskü szövege, okmány aláírása)? (Pttv. 1. (7) bek., 10. és a Pttv. melléklete) 54 önkormányzat esetében (72 %) törvényesen tettek esküt az alpolgármesterek, és 19 önkormányzatnál (25 %) tapasztaltunk valamilyen törvénysértést. Jellemző törvénysértések az alábbiak voltak: - az alpolgármester esküjének szövege nem a hatályos jogszabály szerinti, - az esküokmányt nem csatolták a jegyzőkönyv mellé, - az alpolgármester ebben a minőségében nem tett esküt, - a jegyzőkönyv vagy annak melléklete nem tartalmazta az eskü szövegét, és azt sem, hogy az alpolgármester az esküokmányt aláírta-e. Összefoglaló jelentés a települési önkormányzatok alakuló üléseinek ellenőrzéséről I./ A helyi önkormányzatok alakuló üléseinek törvényességi felülvizsgálata Az alakuló ülések előkészítése a települési önkormányzatok mindegyikénél törvényesen zajlott. Az ülést a polgármester hívta össze és a korelnök vezette. Jellemző volt, hogy a korelnök kezdeményezésére a polgármester átvette az ülés vezetését, a BM szakmai anyagának ezzel ellentétes javaslata ellenére, de ezt nem értékeltük törvénysértésként. Az ülések minden esetben nyilvánosak voltak, és azokon mindenhol határozatképes számban jelentek meg a képviselők. A képviselők és polgármesterek, a bizottságok nem képviselő tagjainak eskütétele megfelelt az irányadó jogszabályoknak, bár több esetben problémát jelentett, hogy az eskütétel törvényességét azért nem lehetett megállapítani, mert a jegyzőkönyvben nem rögzítették, hogy a képviselők letették-e az esküt, és az aláírt esküokmányokat sem csatolták a jegyzőkönyvhöz. Azok a képviselő-testületek, amelyek a korábbitól eltérő bizottsági szerkezetet alakítottak ki, túlnyomórészt jogszerűen jártak el, és módosították az SZMSZ-t, mindössze 4 esetben tapasztaltunk törvénysértést. A kötelező bizottságok megválasztása megtörtént, törvénysértést 12 esetben találtunk. Az önkormányzatok többségénél a bizottsági tagok nem kérték zárt ülés tartását, megválasztásukra döntően nyílt szavazással került sor, és ahol titkos szavazást tartottak, ott ennek jegyzőkönyvezése rendben, szabályosan megtörtént. Általánosan jellemző, működésben megnyilvánuló törvénysértés volt, hogy a bizottság elnökének és tagjának javasolt képviselők előzetesen nem jelentették be személyes érintettségüket. Mivel a bejelentést más sem tette meg, így nem döntöttek a szavazásból történő kizárásról sem. Olyan eset is előfordult, hogy a kizárásról döntő szavazás nem zárta ki az érintett képviselőt, ami nem tekinthető törvénysértő döntésnek az Ötv. 14. (2) bekezdése alapján. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol választottak külsős bizottsági tagot, vagy tagokat, azok eskütétele is megtörtént a képviselő-testület ülésén, mindössze 7 esetben történt törvénysértés. II. A polgármesteri, alpolgármesteri illetmények, tiszteletdíjak szabályszerű megállapításának felülvizsgálata A főállásúként megválasztott polgármesterek illetményének megállapítása döntő mértékben jogszerűen történt, mindössze 8 törvénysértést találtunk. Hivatali Tájékoztató - 13-2010. év I. évf./2. szám
Jellemző jogsértés volt, hogy kerekítéssel magasabb összegben állapították meg a polgármester illetményét, de az irányadó jogszabályok alapján nincs mód a kerekítésre. A polgármesteri illetmény megállapításának kezdőnapjára vonatkozó szabályt 11 önkormányzat esetében nem tartották be, mivel az illetményt nem a megválasztás napjától állapították meg. A társadalmi megbízatású alpolgármesterek tiszteletdíjának megállapítása 15 önkormányzat esetében volt törvénysértő, döntően azért, mert úgy mellőzték vagy állapították meg a törvényben meghatározott kisebb mértékben az alpolgármester tiszteletdíját, hogy erre vonatkozó írásbeli kérése nem volt csatolva a jegyzőkönyvhöz, vagy az alpolgármester nem írásos formában kérte a tiszteletdíj megállapításának mellőzését, hanem az csak szóban hangzott el. A polgármesterek, alpolgármesterek költségátalányának megállapítása terén nagyobb bizonytalanság tapasztalható, mert a polgármesterek esetében 24, az alpolgármesterek esetében 11 törvénysértés volt tetten érhető. A törvénysértések többnyire abban nyilvánultak meg, hogy nem történt meg a polgármester, alpolgármester költségátalány igénylésére történő szóbeli kérelmének rögzítése a jegyzőkönyvben, vagy a költségátalányt nem összegszerűen határozták meg. III. Az alpolgármester választás szabályszerűségének felülvizsgálata Az alpolgármesterek megválasztására az önkormányzatok döntő többségénél (69 településen) a polgármester javaslata alapján került sor. Összesen 4 esetben állapítottunk meg törvénysértést, amelyek abban nyilvánultak meg, hogy az adott településen nem választottak alpolgármestert, vagy az alpolgármester megválasztása nyílt szavazással történt. Általánosan jellemző működésben megnyilvánuló törvénysértés volt (42 önkormányzatnál), hogy a tisztségre javasolt képviselő illetve képviselők előzetesen nem jelentették be személyes érintettségüket. Mivel a bejelentést más sem tette meg, így nem döntöttek a szavazásból történő kizárásról sem. A választások nyilvános üléseken zajlottak, a titkos szavazással kapcsolatban összesen 24 törvénysértést találtunk, amelyek döntően működési jellegűek voltak. Minden alpolgármestert választó önkormányzat esetében érvényesült az a szabály, hogy legalább egy alpolgármestert a képviselő-testület tagjai közül kellett megválasztani. Összesen 3 olyan alpolgármestert választottak a települési önkormányzatok, aki nem tagja a képviselőtestületnek. Azok az önkormányzatok, akik alkalmazták ezt az új jogintézményt, minden esetben módosították az SZMSZ-nak az alpolgármester jogállására vonatkozó szabályozását. Az alpolgármesterek eskütételének szabályosságát vizsgálva összesen 17 törvénysértést találtunk. Jellemző törvénysértés volt, hogy az alpolgármester-e minőségben nem tett külön esküt, vagy az eskütétel dokumentáltsága volt hiányos. Nagy számban előforduló, működésben megnyilvánuló törvénysértés volt, hogy a különféle tisztségekre jelölt képviselők (alpolgármester, bizottság elnöke és képviselő tagja) előzetesen nem jelentették be személyes érintettségüket. Több esetben nem történt meg a személyes érintettség bejelentése a polgármester, alpolgármester illetményének, tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapításáról döntő szavazást megelőzően sem. Hivatali Tájékoztató - 14-2010. év I. évf./2. szám
Összefoglaló jelentés a kisebbségi önkormányzatok alakuló üléseinek ellenőrzéséről Békés megyében a 2010. október 3. napján megtartott önkormányzati választások eredményeként 86 településen választottak kisebbségi önkormányzatot, de ezt követően a mai napig csak 83 településen jött létre és működik kisebbségi önkormányzat. Egy településen, Újkígyóson a HVB 56/2010. (X. 15.) számú döntése alapján nem alakult meg a cigány kisebbségi önkormányzat, mivel a képviselők száma kettő főre csökkent. 8 fő indult a választáson, 6 fő lemondott, így a minimális 4 fős létszámmal nem tudott létrejönni az önkormányzat. Két másik településen a cigány kisebbségi önkormányzat képviselőtestülete nem tartotta meg eddig az alakuló ülését. A kisebbségi önkormányzatok alakuló ülését a fentieken túl minden esetben összehívták, egy kisebbségi önkormányzat esetében azonban ezt a jogszabályban meghatározott határidőn túl tették meg. Az alakuló ülések összehívása, az ülések vezetése terén nem volt tapasztalható súlyos törvénysértés, összesen 11 esetben állapítottunk meg működési anomáliát. Több esetben előfordult, hogy a jegyzőkönyv mellé nem csatolták a meghívót, ezért nem lehet megállapítani, hogy ki hívta össze az alakuló ülést. Visszatérő probléma volt, hogy az eskütétel törvényességét azért nem lehetett ellenőrizni, mert a jegyzőkönyvben nem rögzítették, hogy a képviselők letették-e az esküt, és az aláírt esküokmányokat sem csatolták az alakuló ülési jegyzőkönyvhöz. Békés megye minden települési kisebbségi önkormányzatánál 4 fős testület alakult, az alakuló ülések határozatképesek voltak, a megbízólevelek átadása rendben megtörtént kivéve egy települést. A legkirívóbb törvénysértések az alábbiak voltak: - Négy kisebbségi önkormányzat együttes alakuló ülést tartott, az együttes ülést a polgármestere hívta össze és az ülést is ő vezette. - Az alakuló ülést a választási bizottság elnöke két alkalommal is összehívta október 18 napjáig, de a testület egyik alkalommal sem volt határozatképes, így a megbízóleveleket nem vették át, az esküt nem tették le. - Az alakuló ülés összehívása szabályszerűen megtörtént, de az ülésen a megválasztott képviselők nem vették át megbízólevelüket, esküt sem tettek és elnököt, elnökhelyettest sem választottak. A két utóbbi törvénysértéssel kapcsolatban hivatalunk állásfoglalást kért a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól az ügyek jövőbeni kezelésére vonatkozóan. Az alakuló üléseken tárgyalt kötelező napirendi pontok közül a képviselők eskütétele és az elnökhelyettes megválasztása döntően törvényesen zajlott, mindössze 7 törvénysértést találtunk. Törvénysértésnek minősült, ha elnököt, elnökhelyettest nem választottak, vagy ha az esküt nem az alakuló ülésen tették le, hanem azt megelőzően. Az alakuló üléseken a legtöbb esetben sor került a kisebbségi Önkormányzatok SZMSZ-ének elfogadására, vagy ha nem, akkor megbízást adtak az SZMSZ felülvizsgálatának elvégzésére (64 kisebbségi önkormányzat). Az együttműködési megállapodások előkészítésére 33 kisebbségi önkormányzat adott megbízást. Több esetben előfordult, hogy a települési önkormányzattal kötendő együttműködési megállapodás és az SZMSZ előkészítésére a jegyzőt hatalmazták fel, ami jogellenes, mert a kisebbségi önkormányzat a jegyző számára nem állapíthat meg feladatot. A polgármesteri hivatalnak és vezetőjének - a Nektv. 27. -ában foglalt feladatokat kell ellátnia. Tiszteletdíj megállapítására mindössze 4 kisebbségi önkormányzat esetében került sor. Hivatali Tájékoztató - 15-2010. év I. évf./2. szám
A jegyzőkönyvek a formai és tartalmi követelmények (meghívottak neve, napirendi pontok, szavazás számszerű eredménye, tanácskozás lényege, jegyzőkönyv hitelesítő, jegyző, vagy megbízottja jelenléte) tekintetében jogszerűek voltak. Jellemző törvénysértés volt, hogy elmulasztottak jegyzőkönyv hitelesítőt választani (13 esetben). Általánosan jellemző, működésben megnyilvánuló törvénysértés volt, hogy a különféle tisztségekre jelölt képviselők (elnök és elnökhelyettes, bizottság elnöke és képviselő tagja) előzetesen nem jelentették be személyes érintettségüket. Mivel a bejelentést más sem tette meg, így nem történt döntés a képviselő szavazásból történő kizárásáról sem. Összefoglaló jelentés a területi önkormányzat alakuló ülésének ellenőrzéséről A megyei közgyűlés alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül megtartották, 2010. október 15-én, amelyet a még hivatalban lévő közgyűlési elnök hívott össze és nyitott meg, az ülést az elnök újraválasztásáig a korelnök vezette. A közgyűlés alakuló ülésén a közgyűlés elnökének és alelnökeinek megválasztása szabályszerűen történt, azzal a megjegyzéssel, hogy a megyei közgyűlés korábbi, elvi döntésének megfelelően először az elnök és az alelnökök illetményéről döntöttek, csak utána választották meg titkos szavazással, nyílt ülésen a közgyűlés elnökét és alelnökeit. Az illetmények és a tiszteletdíj megállapítása, az eskü kivétele szabályszerűen megtörtént. A Békés Megyei Közgyűlés a főállású és képviselő alelnök mellett, nem képviselő és társadalmi megbízatású alelnököt is választott, a választást megelőzően sor került az SZMSZ megfelelő módosítására is. A személyi döntéseket jelölési eljárás előzte meg, bár azt törvény nem szabályozza, a közgyűlés SZMSZ-ének rendelkezéseit alkalmazták. Az érintettek a jelölést követően elfogadó nyilatkozatot tettek, és megadták a hozzájárulást, a nyílt ülésen való tárgyaláshoz. A külsős bizottsági tagok eskütételére sor került az alakuló ülésen. A közgyűlés a kisebbségi ügyekkel foglalkozó bizottságként a Humán Ügyek Bizottságát jelölte meg. Hivatali Tájékoztató - 16-2010. év I. évf./2. szám
ÚTMUTATÓ Többcélú kistérségi társulási megállapodások és az SZMSZ felülvizsgálatához A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény (továbbiakban: Ktt.) 1. (3) bekezdése alapján a többcélú kistérségi társulási megállapodást a társulás tagjai módosíthatják, törvényben meghatározottak szerint módosítják, illetve a helyi önkormányzati általános választásokat (jelen esetben 2010. október 3-át) követő 6 hónapon belül felülvizsgálják. A Ktt. 1. (9) bekezdés b) pontja alapján fel kell hívni a figyelmet azonban arra, hogy a többcélú kistérségi társulási megállapodás módosításához a társulásban résztvevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges. Információink alapján 2010. november közepéig a megyében minden kistérségi társulási tanács megtartotta az alakuló ülését, a következő ülések egyikén pedig napirendként fog szerepelni a társulási megállapodás módosítása. A korábbi célvizsgálat és a törvényességi ellenőrzés, illetve felügyeleti tevékenység tapasztalatainak felhasználásával, az alábbi segédanyag összeállításával kívánjuk a felülvizsgálatot elősegíteni. A Ktt. 1. (1) bekezdése alapján a kistérségben működő települési önkormányzatok képviselő-testületei a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással (a továbbiakban: társulási megállapodás) a kistérségben egy többcélú kistérségi társulást alakíthatnak. A többcélú kistérségi társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésében, megvalósításában) és a településfejlesztés összehangolásában, vállalhatja kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását. A megállapodás tartalma több tényezőtől függhet. Befolyásolhatja többek között a többcélú kistérségi társulásban résztvevő önkormányzatok száma, az ellátandó feladatok mennyisége és tartalma, a feladatellátás módja, a tagok együttműködésének terjedelme. A Ktt. szabályozza a többcélú kistérségi társulási megállapodás kötelező és fakultatív elemeit. Az alábbiakban egy lehetséges megállapodás szerkezetén keresztül a Ktt. kötelező elemeit számba véve ismertetjük az egyes pontokhoz kapcsolódóan a szabályozás jogszabályi kötöttségeit, illetve a választott megoldások kapcsán tapasztaltakat. I. Bevezetés Nem kötelező eleme a megállapodásnak, szerepelhet a bevezetőben a kistérség megjelölése (Ktt. mellékletére való hivatkozással). A többcélú kistérségi társulás neve eltérhet a kistérség elnevezésétől, ezért ez esetben célszerű, hogy külön kiemelésre kerüljön a kistérség törvényi elnevezése és a többcélú társulás nevének különbözősége. Jogszabályi hivatkozásokat is tartalmazhat a bevezető: - felhatalmazást adó jogszabály: Ktt., - egyéb, működésre vonatkozó jogszabályok: a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (továbbiakban: Tft.), a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.), az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.), a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Ttv.). Hivatali Tájékoztató - 17-2010. év I. évf./2. szám
A bevezető célkitűzést, alapelveket, általános jellegű, elvi rendelkezéseket is tartalmazhat. (A társuló önkormányzatok célkitűzésként fogalmazták meg például a kistérségek lakóinak az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben való hozzájutásának, a magasabb szintű ellátás és szolgáltatás biztosításának, a rendelkezésre álló források minél teljesebb, célszerűbb és optimálisabb felhasználásának követelményét. Alapelvként rögzítették többek között az önkéntes és szabad elhatározás, az egyenjogúság tiszteletben tartása, az arányos teherviselés, valamint a kistérség területének összehangolt fejlesztése érdekében való társulás elvét.) II. Kötelező tartalmi elemek: 1. Társulás neve, székhelye, lakosságszáma A társulás neve, ami eltérhet a kistérség nevétől, ilyenkor az azonosíthatóság érdekében célszerű a névben utalni a székhely településre. A Ktt. a kistérség székhelyét határozza meg, attól el lehet térni, továbbá lehetőség van társszékhely megnevezésére (Ktt. 3. (2) bekezdés d) pontja). Az országos tapasztalatok alapján a leggyakoribb a társuláson belüli 1-2 társszékhely létesítése. A társulás székhelyének meghatározása a többcélú kistérségi társulás esetében szabad megállapodás tárgya a Ktt. szabályai szerint. Ugyanakkor a Tft. 10/A. (3) bekezdése szerint a kistérségi fejlesztési tanács székhelye a kistérség külön jogszabályban megállapított székhelytelepülése. Azon többcélú kistérségi társulások esetében, amelyek felvállalták a fejlesztési tanácsi feladatok ellátását, a Tft. szabályai és a minisztérium állásfoglalása alapján, nem törvénysértő az eltérő székhely megállapítása a társulási megállapodásban. Kiemelt jelentőségű a lakosságszám feltüntetése, figyelemmel arra, hogy a Ktt. a többcélú társulás létrehozásának egyik feltételét a lakosságszám arányához viszonyítva határozza meg. (Lásd a Ktt. 1. (2) bekezdés a) és b) pontját valamint a 1. (8) bekezdésében foglalt megszűnési okot.) A lakosságszám változása a szavazatszámok változásán keresztül maga után vonhatja a határozatképességre, az egyszerű többségre és a minősített többségre vonatkozó rendelkezések változását is, amit a társulási megállapodásban módosítás formájában mindenképpen rendezni kell. Tehát nem elégséges a lakosságszám-változás korrigálása, az ahhoz kapcsolódó valamennyi rendelkezést módosítani szükséges. A Ktt. 13. (2) bekezdése értelmében a Ktt. alkalmazása során a költségvetési törvényben meghatározott normatív támogatásoknál figyelembe vett lakosságszám az irányadó. Célszerű ezért az évenkénti módosítás elkerülése érdekében hivatkozni a megállapodásban, hogy az adott évi költségvetési törvényben meghatározott normatív támogatásoknál figyelembe vett lakosságszám az irányadó. (A kistérségi lehatárolás megváltoztatásával érintett többcélú kistérségi társulásokban az új állapotnak megfelelően újra kell számolni a lakosságszám arányt. ) 2. Társulás tagjainak neve, székhelye, lakosságszáma A Ktt. 1. (2) bekezdésében meghatározottak figyelembe vételével úgy kell a lakosságszámot feltüntetni, hogy a feltételeknek való megfelelés kétség nélkül megállapítható legyen. A lakosságszámnál a társulás lakosságszámánál leírtak az irányadóak. A rögzítésére többféle megoldás alkalmazható: vagy a megállapodás szövege vagy a megállapodás melléklete, (táblázatban), esetleg vegyesen tartalmazza a tagok hivatalos nevének, székhelyének és lakosságszámának leírását. Hivatali Tájékoztató - 18-2010. év I. évf./2. szám
3. A társulás tagjai által a többcélú kistérségi társulásra átruházott feladat- és hatáskörök Ennek meghatározása a Ktt. 2. (1) bekezdésében felsorolt feladatokra figyelemmel történhet, valamint arra, hogy a társulási megállapodásban konkrétan kell meghatározni a feladat- és hatásköröket. Mindig az érintett kistérségi lakossági igények, szükségletek határozzák meg, hogy mire indokolt és szükséges társulni a kistérség településeinek. A vállalt feladatok kiválasztásánál természetesen iránymutatóul szolgálnak a finanszírozás szempontjából kiemelt területek. Itt kell megemlíteni a későbbiekben is hangsúlyozott hatáskör-átruházási tilalmat. Az önkormányzatok a hatáskört a társulásra ruházták át, melynek döntéshozó szerve a Ktt. 5. (1) bekezdése értelmében kizárólag - társulási tanács. Az Ötv. 9. (3) bekezdése értelmében pedig az átruházott hatáskör továbbá nem ruházható, így azt a társulás egyéb szerveire nem lehet átruházni. A feladatok ellátásának módjára, illetve az abban részt vevők körére nézve a társulási megállapodás fakultatív elemei között felsoroltak tartalmaznak utalást. Ennek értelmében a megállapodás tartalmazhatja azt, hogy a többcélú kistérségi társulás egyes feladatainak ellátását a többcélú kistérségi társulás székhely településének önkormányzata vagy a társulás más tagja biztosítja saját intézménye útján, ha az érintett önkormányzat képviselő-testülete a többcélú kistérségi társulással külön megállapodást köt. Tartalmazhatja azt, hogy a többcélú kistérségi társulás nem minden tagja számára biztosítja egyes feladat- és hatáskörök közös ellátását; valamint azt, hogy a többcélú kistérségi társulás keretében több intézményi társulás működhet (ez a Ttv. 8., 9. és 16. szerinti társulás lehet). A feladatok ellátását a társulás saját munkaszervezete útján is végezheti, de ismert olyan megoldás, hogy mikrotársulás vagy más helyi önkormányzattal, civil szervezetekkel kötött szerződés útján történik a szolgáltatás nyújtása. 4. A meglévő vagy tervezett közös fenntartású intézmények megjelölése, amelyek biztosítják a többcélú kistérségi társulás által ellátott önkormányzati közszolgáltatásokat A Ktt. 4. (1) bekezdése értelmében a többcélú kistérségi társulás feladat-és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési intézményt alapíthat, kinevezi vezetőjét. Meg kell jelölni konkrétan a társulás által fenntartott intézményeket, ha időközben változás volt, azokat a megállapodásban át kell vezetni. Meg kell jelölni a közösen fenntartott intézményeket, figyelemmel a mikrotérségi társulás intézményét is, lásd előző pontnál írtakra. (Azokat a mikrotérségi társulások által fenntartott intézményeket szükséges megjelölni, amely intézményi társulások alapján a többcélú kistérségi társulás költségvetési támogatást igényel és rögzítik, hogy azok a feladatellátásban részt vesznek.) 5. A tanács tagjait megillető szavazat a) A tanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik, kivéve, ha a társulási megállapodásban rögzítik, hogy a társulási tanács tagjai a település lakosságszáma vagy a költségvetési hozzájárulás arányában rendelkeznek szavazati joggal (Ktt. 6. (1)-(2) bekezdése). Hivatali Tájékoztató - 19-2010. év I. évf./2. szám
Nem szabályozható viszont olyan rendelkezés, hogy szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt, ugyanis ezt a lehetőséget a Tft. 16. (8) bekezdése csak a kistérségi fejlesztési tanácsok esetében teszi alkalmazhatóvá. b) A társulás egyes feladataiban eltérő körben részt vevő önkormányzatokra tekintettel különösen a többcélú társulások megalakulásának idején jellemző megoldás volt, hogy a társulási megállapodás tartalmazta, hogy az adott feladatot érintő döntés meghozatalában kizárólag a feladat ellátására társult tagok vehetnek részt. Ez a kérdés a társulás által ellátott feladatok körének bővülése, illetve a feladatban részt vevők számának növekedése folytán egyre kevesebb esetben jelent problémát, azonban továbbra is tisztázatlan ebben az esetben a határozatképesség, az egyszerű többség valamint a minősített többség alakulása. c) Nem jogszerű megoldás, ha ún. vegyes megoldást alkalmaz a társulás a szavazati jog tekintetében, például amikor a minősített többséget igénylő kérdésekben a tanács lakosságszám arányú szavazással dönt, míg főszabályként azonos szavazati joggal rendelkeznek a települések. d) Blokkoló kisebbség kérdése: a megállapodás tartalmazhat olyan szabályokat is, amely a jelentősebb döntéseknél biztosíthatja a kisebbségi érdekek érvényesülésének lehetőségét újratárgyalás útján. Nem jogszabálysértő, ha az ügy tárgyalásának első fordulójában minősített többségű döntéshozatalt ír elő a megállapodás (ez adott esetben a törvénynél magasabb arányban meghatározott szavazati joggal rendelkezők esetében hatásos kisebbségvédelmi eszköz), és a minősített többség hiányában az ügyben egyszerű többségű ismételt döntéshozatalt kíván meg. A kisebbségi érdekek védelme érdekében alkotott szabályok értelemszerűen nem irányulhatnak a minősített többségre vonatkozó szavazati szabályok megkerülésére. Az említett ismételt szavazás nem alkalmazható olyan tárgykörben, ami csak minősített többséggel dönthető el. Ilyen szabályozásra csak a Ktt. 8. (2) bekezdés d) pontja alapján a társulási tanács szervezeti és működési szabályzatában meghatározott egyéb minősített többséget igénylő ügyekben kerülhet sor, amennyiben az ehhez kapcsolódó eljárási rend is meghatározásra kerül. 6. A társulási tanács szervezetére és működésére vonatkozó szabályok (Az alábbi előírások egy része a társulás SZMSZ-ében részletesebben szabályozható.) Szervezet: a) A társulási tanács döntéshozó szerv, amely gyakorolja a többcélú kistérségi társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatásköröket. A társulás tagjainak polgármesterei alkotják, helyettesítésük rendjéről a képviselőtestület rendelkezik. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy törvénysértő, ha a polgármester ad meghatalmazást az adott ülésen a helyettesítésre, és nem kéri a képviselő-testület döntését. b) Az elnököt az alakuló ülésen, tagjai sorából, titkos szavazással, minősített többséggel választja a tanács. Javaslatot az elnök személyére bármely tag tehet, illetve a jelöltté váláshoz amennyiben a tanács tagjainak száma a 25-öt meghaladja a jelen lévő tagok legalább egynegyedének szavazata szükséges. c) Az elnökhelyettest, illetve elnökhelyetteseket az alakuló ülésen tagjai sorából, titkos szavazással, minősített többséggel választja a tanács. Az elnökhelyettes választása nem kötelező, de választható(ak) az elnök javaslatára, és rendelkezni kell a helyettesítés rendjéről. Hivatali Tájékoztató - 20-2010. év I. évf./2. szám