Tudnivalók a könnyűszerkezetes csendesház építésről! A Tudnivalók a könnyűszerkezetes csendesház építésről! című kézikönyv bármilyen alkotóeleme (szöveg, kép) Csendes Gábor Építész - feltaláló szellemi alkotása, amely nem másolható, nem átruházható és nem továbbértékesíthető. Bármi nemű felhasználása csak is Csendes Gábor Építész - feltaláló írásbeli engedélyével használható fel. A másodközlésnek meg kell felelnie - többek között - a Polgári Törvénykönyv 1978. évi IV. törvény., a Szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény. és a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény. vonatkozó rendelkezéseinek. Csendes Gábor Építész - feltaláló engedélye nélkül a használati kézikönyv bármely alkotóeleme (együtt és különkülön) on-line vagy nyomtatott reprodukálása tilos. Előzetes írásos engedély nélkül a használati kézikönyv tartalmi elemei nem helyezhetők el sem nyilvános, sem zárt adatbázisban. A használati kézikönyv tartalmi és formai alkotórészei közlési engedély esetén sem változtatható meg, és nem használhatók fel a használati kézikönyv tartalmától eltérő célra. A használati kézikönyv tartalmának szerzői joga Csendes Gábor Építész - feltalálót illeti meg, kivéve azt az eseteket, ha a konkrét dokumentumban más forrás van feltüntetve, vagy a szerzői joggal kapcsolatban egyéb közlés történik. Csendes Gábor Építész - feltaláló által közzétett, harmadik személy szellemi alkotásait felhasználni kizárólag a Szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény. rendelkezései szerint lehetséges.
Ha tetszik az anyag és szertné másoknak is tovább adni, akkor az alábbi linket küldje el ismerőseinek barátainak. http://konnyuszerkezetesepites.eu/ Életszínvonal központú ház. Külföldi útjaimon, különböző éghajlatú országokban, megfigyeltem a könnyűszerkezetes építkezéseket, hagyományos építkezéseket. Ezek után ismerve az itthoni ugyancsak hagyományos, és könnyűszerkezetes építési technológiákat, összehasonlítva határoztam el lépnem kell e területen, mert ez nem mondható korszerűnek. Azért sem mert a külföldi és a hazai könnyűszerkezetek fából vannak, ez azt a természetellenes eredményt adja, hogy kipusztítjuk az erdőket és károsítjuk a természetet. Külföldön egyébként minden könnyűszerkezetes családi ház favázra van építve. Ezek a faanyagok tömbösítés után vannak felhasználva. A tömbösítés a tömbök felgatterozását követően, egy természetbarát ragasztóval kezelik a felületét, a teljes rönk hosszúságban kb 20 m és ezt összerakják egy üzemben 1.5 m vastag és 2 m széles tömbökbe, összepréselik és amikor ez megkötött, ebből darabolják ki az épületeknél felhasználandó anyagokat. Ezzel szemben itthon a fát nem tömbösítik, és nem tud a faanyag húzódás vetemedésmentes lenni a beépített állapotában. Ebből adódik a használat (bentlakás) alatt a nem kívánatos (nyiszogó) hang a burkolás repedezése a falaknál. Sajnos a magyar könnyűszerkezetes építést is a külföldről behozott licenc alapján fából készítik, de nem szárítják tökéletesen, és nem tömbösítik. Hazánkba és környékén kitermelt fa a nagy nedvesség tartalmú és nem alkalmas a családi ház vázszerkezetének elkészítéséhez. Ez egyébként nem piacképes az ára miatt különösen, ha a technológia be lenne tartva (tömbösítés). Ezek után dolgoztam és kísérleteztem ki Csendes Gyors ház találmányom anyagát, amely hidegen hengerelt vékony falú nyitott szelvényekből áll és vas az alapanyaga ebből készül az egész vázszerkezete a családi házaknak. A vázszerkezet hegesztve van egy különleges átkötőszakaszos megoldással, ami a hőtágulási toleranciákat kiegyenlíti. Ezeket az elemeket üzemi környezetben készre hegesztjük és a felületkezelést is elvégezzük. Az építési területen a kész cölöp alapra az elemeket összeállítjuk, és készre hegesztjük majd felület, kezeljük. A következő lépés a párnafarendszer felrakása (szegezési kötésekkel) ezt követi a hőszigetelés elhelyezése a párnafa rendszer közzé utána a külső belső burkoló anyag felrakása. Az épületet
közművesíteni kell ez a belső burkolás alatt lévő párnafa rendszerre, kerül elhelyezésre, úgy a víz a fűtés, mint a szennyvíz, TV, villany, porszívó, stb. Én a könyv írója gépész végzettségű ember vagyok benne, vagyok már a korban és ennek folytán elég nagy élettapasztalattal, rendelkezem. Hatalmas területet volt szerencsém a világban bejárni, megismerni, az élet területén mindenre figyelemmel voltam de leginkább az emberek lakhatási lehetőségét kísértem figyelemmel, vagyis családi házak megvalósítását, használatát, ezen belül a rezsi felhasználás mértékét. Az élet utam középkorú idejétől szinte 40 éve intenzíven az építészet a szakmám, vagyis a gyakorlati kivitelezés tölti ki. Az építészetben a családi házak megvalósításában a könnyűszerkezetes kivitelezés és használata a leggazdaságosabb. A kis pénzű emberek a hátrányos helyzetű emberek lehetőségeire tekintettel voltam, amikor a találmányt kidolgoztam. Ezt a technológiát szakemberekkel egy műszaki végzettségű ember vezetése alatt meg lehet építeni, vagyis nincs szükség csak lakatos, hegesztő, kőműves, villanyszerelő, fűtés és burkoló szakemberekre. Az épület cölöp alapjának kivitelezése annak bekerülési költsége 60%- át, teszi ki a hagyományos sávalap készítésnek beruházási értékben. Előnye hogy a bent lévő teljesen leszigetelt levegőréteg az épület hőszigetelését 30%-kal javítja (a hagyományos épület alapjához képest) és a közművet magában foglalja, ami szabadon elérhető javítás bővítés vonatkozásában a szerviznyíláson keresztül. Mivel ebben az esetben nincs sávalap nincs nedvesség felszívás a talajból és ez nagyon hasznos hisz a nedves fal, beton az minden esetben a külső falakat hűti, és ez elvezeti a lakás belső hőtartalmát. A szerkezeti fal elemek az alapot képező térbetonhoz ragasztva vannak és dűbelezve így ki, van zárva a lakásból a rágcsálók és hangyák jelenléte is. Az épület külső falai teljesen összeállításra kerülnek, és amikor a tető és a párnafarendszer a helyén van, ez után a közfalak kerülnek beállításra. Ez a folyamat azért előnyös a hagyományos építkezéssel szemben, mert a közfalak utólag 5-10 év múlva akár áthelyezhetők. Belsőépítészetileg átalakítható az egész lakás. Tehát a találmány egy olyan egyedi lehetőséget biztosít itt is amit a hagyományos családi ház építésben nem lehet megtalálni ott ilyen lehetőség csak az újjáépítéssel oldható meg az pedig nagyon drága vagy az átlag embernek lehetetlen az életében. A találmány földrengés biztos, ami annyit jelent, hogy a legkritikusabb rázkódásra sem dől össze, vagyis nem tud darabjaira hullani. Ez azért lényeges hagyományos építéssel szemben, mert itt ebben az esetben csak összerepedezik a fal burkolása, de egy zsindelyfedés alkalmazásánál nem kell attól tartani, hogy a födém rázuhan a bent alvó pihenő emberekre. Hazánkban sajnos nincs igazán kidolgozva a szak ipari képzés. Az oktatási tálca nem foglalkozik, nem szervezi a fiatalság ilyen irányú szakipari taníttatását.
Mert ha igazán feltekintünk az építészeti kivitelezésre ott szakemberekre, van szükség. A hagyományos építkezésen egy 100m 2- es családi háznál 10-12 fő van jelen, míg a könnyűszerkezetes kivitelezésnél 6 fő szakember is elegendő. Visszatérve a szakemberek mellé segédmunkásként a másik szakember van jelen, és ahogy az építkezés halad úgy váltják egymást a szakemberek. A találmányt ugy dolgoztam ki hogy az minden építtetőnek elérhető legyen. A hagyományos építésnél az építési területen sok anyaghulladék van (törmelék anyagok) ami anyagi veszteség az építtetőnek. Ezzel szemben a könnyűszerkezetes technológiánál alig, vagy nagyon kevés a hulladékképződés. A találmányom alkalmazása szerint minden területen minden ember igényének megfelelő tud lenni, hiszen komfortfüggetlen. Sok olyan tulajdonsága van ami egyedi és korszerűvé teszi és gazdaságos az üzemeltetése is. Nedvesség- páratartalom-mentes, ezáltal víztaszító és páramentesítő hatása van. A falak nem csatlakoznak a talajhoz nincs sáv alapja, és nem szívja el az épületből a hőmérsékletet. Egy háló szerkezeten alapuló cölöpszerkezeten nyugszik és az ezen elhelyezett padlófűtést teljesen veszteségmentessé, teszi. Az itt elhelyezett közmű javítható bővíthető átalakítható az aljzat bontása nélkül. Az épület hőhídmentes ez azt jelenti, hogy nincs benne tömör beton vagy zártszelvény, ami automatikusan elvezetné a belső hőt kifelé vagy a külső hőt befelé. Cölöpölt alap szerkezet teljesen zárt- zárt légtér csak kisméretű szellőző nyílásokkal van ellátva és így a benne lévő hőfok télen - nyáron 12 o C ami annyit jelent, hogy ezt a hőmérsékletet a lakás alatti talaj produkálja. Ebben a térben tanácsos (cölöpszerkezet légtér) elhelyezni a hőszivattyú csőrendszerét, amit egyébként az udvaron a talajba építenek be 120-cm es mélységben a szakemberek. Ebben az esetben is van egy jelentős költségmegtakarítás, ami a könnyűszerkezetes technológia érdeme. Az épület energia igénye nagyon kevés, a vele egyenértékű hagyományosan épített alapterülettel szemben csak 40%-ára van szükség. Ami annyit jelent hogy a hagyományosan kőből épült házban Pl:1000 Ft a gázszámla akkor az én könnyűszerkezetes épületemben ez a költség csak 400Ft lesz, ami úgy gondolom nem egy elhanyagolható tény, a fiatal vagy a nyugdíjas pénztárcájában a mai világban. A találmányommal épített épület energiamentessé tehető úgy hogy alkalmazni kell napelemet és hőszivattyút és a meghatározott beruházás megtérülési ideje után az épület ingyen üzemeltethető lesz. Szerettem volna a hagyományos épületekben meglévő hő hidakat helyszínen öntött betont, áthidalókat kiiktatni. Azt hiszem ez sikerült, mert úgy rakjuk be a hőszigetelőt (alul kasírozott-merevített felületű thervolin), hogy az a falba csak szerkezet anyagvastagságát hagyja ki ami 1,5mm és ez által nincs a
szerkezetben hő híd. Tudva, hogy a levegő a legjobb hőszigetelő anyag a falszerkezetben-, födémszerkezetben a párnafa vastagság és a hőszigetelő alul kasírozott-merevített felületű thervolin között kialakuló 25x5x27cm es külső falban és födémben ismétlődve 50cm-en ként kívül belül képezi a hatékony hőszigetelést, nem beszélve a 10 cm-ről 20cm.vastagságura kiterjedő alul kasírozott-merevített felületű thervolin rétegről, ami jelen van az összes szerkezetben. Az épület teljes fémszerkezete minden találkozási pontján hegesztéssel van egymáshoz rögzítve, így gyakorlatilag egy tömböt alkot és ezt egy központi földeléssel látjuk el, amely az épületen kívül van elhelyezve a földben. Azok a méretek amilyen távolságba és mélységbe van téve a földelés, az adja meg az épület ellenálló képességét a villámcsapással szemben. Van ennek a földelésnek egy másik nagyon fontos feladata is, az épületnek ez biztosítja a negatív katódos védelmet, vagyis hogy mindenkinek érthető legyen az épület teljes szerkezetében a falakban, a födémben, a tetőtérben, a cölöp szerkezetben minden vasszerkezet alkotta térből kitaszítja a páratartalmat a légtérből és ezzel párhuzamosan az épület alapterületét képező talajból plusz 70cm- es méretben a cölöpszerkezeten kívül a vizet is eltávolítja a talajból egy bizonyos mélységig. A negatív katódos védelem elektrosztatikus tér kialakítása adja, hogy a vas vázszerkezetet nem kell külön felületvédelemmel ellátni konkrétan tűzi horganyozni (Lásd külföldi licencek) így garantáltan nem fog rozsdásodni vagyis a fémszerkezet abszolút hosszú ideig lesz hibátlan a garancia ideje végtelen lesz. Ha a beruházási oldalát nézzük a vasszerkezet árának 1.5 szeresét kellene tűzi horganyzásra befektetni, ami fölösleges kiadás (tőke megtakarítás) ebben az esetben nem lehetne a vázszerkezetet hegeszteni, hiszen a tűzi horganyzott anyag nem hegeszthető csak oldható kötéssel lehetne összerakni ez viszont egy instabil állapotot adna a családi ház teljes szerkezetének statikailag. A tervezésem-kísérletezésem folyamatában végül az anyagkötéseket neomatikus levegős működtetésű szerszámgépekkel szegezéssel kapcsozással oldottam meg. A családi ház felépíthető olyan ember csoportokkal baráti, családi körökkel amikor a szükséges szakember mennyiség rendelkezésre áll akkor már csak szervezés kérdése az építkezés. A hátrányos helyzetű emberek fiatal életkezdő emberek és családalapító fiatalok. A találmány a könnyűszerkezetű szerelt épület megvalósítása építése komfortfüggetlen ez azt jelenti, hogy ezzel a vázszerkezettel egy melléképületet is fel lehet építeni vagy kisebb családi házat de a mérete az alakja nem meghatározó olyan értelemben, hogy mindig az építtető-megrendelő határozza meg a saját gondolata elképzelése szerint az építményt és mi azt valósítjuk meg
a számára. Bádogvárosok kiváltására is alkalmas hiszen ott nem elsősorban a komfort fokozat a fontos hanem az hogy fedél legyen a család feje felett. Egyébként az épület vázszerkezete elkészül és utána az igények és a használati forma a meghatározó, hogy milyen lesz a hőszigetelés és a burkolás vagy a közművesítés stb. A kivitelezési folyamat időjárás független hiszen ha az építési folyamatban a vázszerkezet készen van a tetőfedés felrakható többi munka tető alatt elvégezhető nincs fagyás veszély mint a hagyományos építésnél. Sokkal rövidebb a kivitelezési idő egészen a beköltözésig hiszen itt nincs száradási idő a falak vonatkozásában hiszen minden burkoló anyag kész száraz táblás anyag. Ez által nincs az építményben penész vagy olyan kellemetlen végeredmény mint a hagyományos tégla, beton alkotta építményekben. Az épület megrendelője is részt vehet az építkezési folyamatban ha van idevonatkozóan szakmai végzettsége ha nincs az sem baj mert ha a testvérének barátjának van akkor annak a segédmunkása is lehet különösen akkor ha az ő házán majd kölcsönösen vissza tudja segíteni hiszen ez a szakipari munka a leggazdaságosabb mert ezek a kivitelezési formák fogják a beruházási költséget olyan mértékben csökkenteni ami egy nagyon lényeges dolog a találmányom lakosság centrikus alkalmazása vonatkozásában. A találmánnyal MOBIL ház építés is megvalósítható a következők szerint 3x6m -es 3x10m-es alapterületben ezeket a helyszínen összelehet párosítani és kialakítható belőlük 1+ ½ -ed vagy 2 szoba hallos lakás. Ezeket a mobil (szállítható) lakásokat az építési területre legyen az víkend telkeken felállítható semmiféle engedélyeztetésre nincs szükség, lakható vagy üdülni lehet benne. Kanadai útjaim alkalmával került a kezembe egy olyan építészeti terveket típusterveket tartalmazó könyv amely figyelemreméltó mert olyan technológiák voltak benne rajzolva részletesen amelyek bemutatták kanadai könnyűszerkezetes építési gyakorlatokat. Arra gondoltam, hogy ezt a technológiát bizonyos átalakítással a vázszerkezet anyagában honosítani kel a magyar gyakorlatban. A torontói könnyűszerkezetes épületek fa vázra fa burkoló anyagok felhasználásával történik az építkezés. A fa anyagok nedvességben szegény fát tartalmaz és alig kell szárítani de ők ezt TÖMBÖSÍTIK. Ami azt jelenti, hogy az épületbe kerülve a használat ideje alatt nem él a fa vagyis nem görbül nem húzódik nem vetemedik tehát a beépített burkoló anyagok gipszkarton festés nem károsodik és ami még nagyon lényeges a faanyag találkozási felületei nem adnak ki nyikorgó, ciripelő hangokat és így nincs zavaró tényező a lakás használata közben.
A fent említett könyvet áttanulmányozva arra a megállapításra jutottam, hogy a fát mint vázszerkezeti anyagot az itthoni alkalmazásból kihagyom kicserélem fémre-vasra. Annál inkább mert a hazai fát tömbösíteni akarom az nem alkalmas a magas nedvességtartalom miatt. A kanadai fához hasonlóan a tömbösítési technológia végrehajtási ára magas. Hosszú tervezés és kísérletezés és számítási folyamat következett mert a vasszerkezetnek úgy piacképessége mint statikai megfelelősége formájában meg kellett állni a helyét hiszen az épületek családi házak 1000-féle formája alakja rendeltetésénél teherbírásának stabilnak kell lenni. Ezeket az igényeket próbáltam és végül is sikerrel meg is oldottam amit gyakorlatban bizonyít a mintadarab ami a http://konnyuszerkezetesepites.eu/ weblapon szerepel és lakom 10 éve mint családi házat. A találmánnyal készült családi házakban 2 rétegű hőszigetelt üvegezésű műanyag nyílászárókat alkalmazok. Ezek képesek ugyan azt a hőszigetelő tényezőt biztosítani mint a falszerkezet a maga 7 rétegű vastagságával. A beruházást minden építtető a saját elképzelése igényei szerint rendelheti meg mert az szerint tervezzük és építjük meg. Nincs semmi kötöttség sem alapterület sem belső építészet szerint. A kedves olvasónak a kíváncsisága olyan megtekintheti az interneten fent lévő honlapot amely részletes felvilágosítást nyújt a könnyűszerkezetes szerelt épület csendes gyors ház teljes terjedelméről. Részletes betekintést biztosít a számára. A gyors ház építése egy olyan technológiai folyamat, amely a hagyományos építésnél nincs, de nem is alkalmazható, hiszen úgy az anyagok mint a végrehajtó szakemberek, nem olyan pontosan sorba rakott feladatsort csinálnak meg mint a könnyűszerkezetes építésnél dolgozó szakember párok. Nálam kezdődik a munka a talajvizsgálattal ezt követi a cölöp fúrás beállításlézerszintezés. Itt a kőműves mester vezet a többi ember segíti. Minden technológiai folyamatban az illetékes szakember a vezető a többiek kiszolgálják természetesen a műszaki vezető meghatározása szerint. Nincs meddő időtöltés és ennek a pontos szervezett csapatmunkának az eredménye, hogy egy 100m 2 es családi ház kulcsrakész tud lenni max. 60 nap alatt. Ha tetszik az anyag és szeretné másoknak is tovább adni, akkor az alábbi linket küldje el ismerőseinek barátainak. http://konnyuszerkezetesepites.eu/ Örömmel említem meg a kedves olvasónak, hogy 2016. 01. 01-től a CSOK - ra és annak alkalmasságát élvező építtetők, a CSOK hoz kapcsolható kedvezményes kölcsönt is igénybe vehetik. (10+10 M Ft)
CSENDES GÁBOR Építész - feltaláló Elérhetőségeim : Tel :06 30 636 7221 Email cím: macko0407@gmail.com Skype cím : csendes.julianna Weblap cím: http://konnyuszerkezetesepites.eu/