A klinikai vizsgálatok gazdasági hatásának átfogó elemzése és a hazai versenyképességének javítása Dr. Kaló Zoltán, Nagyjánosi László, Dr. Kovács Gábor, Nagyistók Szilvia Syreon Kutató Intézet A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium részére végzendő, a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott Magyar gyógyszeripari és biotechnológiai akcióterv végrehajtásához, A klinikai kutatóhelyek jobb hasznosítása című akcióhoz kapcsolódó tanulmány 2010
Vezetői összefoglaló A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium felkérésére a Magyar gyógyszeripari és biotechnológiai akcióterv végrehajtásához, azon belül A klinikai kutatóhelyek jobb hasznosítása című akcióhoz kapcsolódó tanulmány részeként készülő elemzés hazai és nemzetközi publikációkat és szakértői interjúkat felhasználva készült, törekedve a vizsgálatban érintett minden szereplő véleményének figyelembe vételére. A klinikai vizsgálatok hozzávetőlegesen 50 milliárd forinttal járulnak hozzá a magyar bruttó hazai össztermékhez, biztosítanak többletforrást az egészségügyi ellátórendszer működéséhez valamint teremtenek munkahelyeket a vizsgálatszervezők részére. A klinikai vizsgálati piac kiszámítható működése közvetve és közvetlen módon hozzájárul a hazai GDP növekedéséhez; a klinikai vizsgálatok hazai versenyképességének javítása nemzetgazdasági érdek. Ezért kiemelt cél, hogy a gyógyszeripari és biotechnológiai akcióterv keretén belül a klinikai vizsgálatok fejlesztési lehetőségeinek szisztematikus áttekintésével és a nemzetgazdasági súlyuknak megfelelő támogatással elősegítsük az ágazat növekedési lehetőségét. Ezen a területen hazánk sikere az Európai Unió piacának sikerességéhez is hozzájárulhat, hiszen a klinikai vizsgálatok versenyképességére tett hazai erőfeszítések az EU más országaiban is implementálhatóak. Tanulmányunk célja a magyarországi klinikai vizsgálatok növekedési potenciáljának feltérképezése, hogy a hazai lehetőségek hatékonyabb kihasználásával képesek legyünk a vizsgálatok számának és minőségének növelése. A tanulmány szerkezetét tekintve három egységre bontható: I. A jelenlegi piaci helyzet bemutatása globális, regionális és hazai szinten; nemzetközi és hazai trendek bemutatása, magyarországi gazdasági hozzáadott érték elemzése, vizsgálatok szabályozása illetve a vizsgálatok szakmai és társadalmi jelentőségének bemutatása. II. Beavatkozási lehetőségek és javaslatok a versenyképesség fokozására fókuszálva; a klinikai vizsgálatok kapcsán hét fő területen mutatkozik beavatkozási lehetőség Magyarország versenyképességének fokozására: - jogszabályi környezet változtatása; - infrastruktúra fejlesztése; - humán erőforrás fejlesztése; - szervezetfejlesztés; - finanszírozási környezet módosítása; - adatbázis fejlesztés; - klinikai vizsgálatok marketingjének fejlesztése; A felsorolt területek közül legnagyobb jelentőséggel a szervezetfejlesztés és a finanszírozási környezet módosítása bír. III. Finanszírozási lehetőségek a forrást igénylő beavatkozási pontok megvalósítására: a meghatározott beavatkozási lehetőségek egy része (pl. jogszabályi környezet változtatása) nem igényel fejlesztési forrásokat. Bizonyos területeken azonban célzott befektetés szükséges, ezért fontos az esetleges forráshiány miatt versenyképességi hátrányban szenvedő területek európai uniós és egyéb közösségi forrásból történő támogatási lehetőségeinek számbavétele. 2
A főbb területeken a konkrét beavatkozási pontokat és azok forrásigényét 69. oldalon található összefoglaló táblázat tartalmazza. Szeretnénk felhívni a figyelmet a szakmapolitikai döntéshozók felelősségére az akcióterv összeállításában és megvalósításában. A tanulmányban felsorolt javaslatok csak a lehetséges beavatkozási pontok átfogó felsorolását tartalmazzák. Ezek kidolgozása további munkát igényel. A szakmapolitikai döntéshozók feladata annak meghatározása, hogy a javaslatok közül kiválasszák a megvalósításra érdemeseket, azok időrendi sorrendjét meghatározzák, valamint forrásokat rendeljenek hozzá. A források tekintetében figyelmet kell fordítani azok korlátosságára, ezért indokolt elkerülni a párhuzamos fejlesztéseket például az SMO-k, a Fázis I. vizsgálóhelyek valamint képző központok vonatkozásában. 3
Rövidítések jegyzéke ACE-gátló: angiotenzin-konvertáló enzim gátló BMI: Body Mass Index testtömeg index CECOG: Central European Cooperative Oncology Group CIP: Competitiveness and Innovation Framework Programme Versenyképességi és Innovációs Keretprogram CRA: Clinical Research Associate klinikai kutatási munkatárs (monitor) CRO: Clinical Research Organization klinikai kutatási szervezet ecrf: Electronic Case Report Form elektronikus vizsgálati adatlap EIP: The Enterpreneurship and Innovation Programme EMEA: European Medicines Agency Európai Gyógyszerügynökség EORTC: The European Organisation for Research and Treatment of Cancer ESKI: Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet ESKI-TEA: Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Tételes Egészségügyi Adattár ESzCsM: Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium ETT: Egészségügyi Tudományos Tanács EU: Európai Unió EüM: Egészségügyi Minisztérium FPFV: First patient first visit első beteg első vizitje GCP: Good Clinical Practise Helyes Klinikai Gyakorlat GDP: Gross Domestic Product - Bruttó hazai össztermék GDP: Good Documentation Practice - Helyes Dokumentációs Gyakorlat GLP: Good Laboratory Practise Helyes Laboratóriumi Gyakorlat GMP: Good Manufacturing Practise Helyes Gyártási Gyakorlat GOP: Gazdasági Operatív Program Gyftv: a gyógyszereknek a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény (H)ECRIN: (Hungarian) European Clinical Research Infrastructures Network ICH: International Conference on Harmonisation ICT-PSP: The Information Communication Technologies Policy Support Programme IFAPP: International Federation of Associations of Pharmaceutical IIT: Investigator Initiated Trial Vizsgáló által kezdeményezett vizsgálat 4
IST: Investigator Sponsored Trial Vizsgáló által szponzorált vizsgálat IT: Információs Technológia KFEB: Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság KKV: Kis- és Középvállalkozás MAGYOSZ: Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége META: Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság MKVT: Magyar Klinikai Vizsgálatszervezők Társasága MTA: Magyar Tudományos Akadémia NEKIFUT: Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv projekt. NFGM: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium NFÜ: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség NKTH: Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal OEK: Országos Epidemiológiai Központ OEP: Országos Egészségbiztosítási Pénztár OGYI: Országos Gyógyszerészeti Intézet SMO: Site Management Organization vizsgálóhelyi szervezet SUSAR: Suspected Unexpected Serious Adverse Reaction Feltételezett, nem várt súlyos mellékhatás SWOT: Strengths, Weaknesses, Opportunities, Threats SzMSz: Szervezeti és Működési Szabályzat TAJ: Társadalombiztosítási azonosítójel TÁMOP: Társadalmi Megújulás Operatív Program TB: Társadalombiztosítás TUKEB: Tudományos és Kutatásetikai Bizottság TVK: Teljesítmény volumen korlát ÚMFT: Új Magyarország Fejlesztési Terv 5
Vezetői összefoglaló... 2 Rövidítések jegyzéke... 4 Bevezetés... 8 1. Módszertan... 10 1.1. Adatgyűjtés... 10 1.2. Interjúk és adatgyűjtés az interjúalanyoktól... 10 1.3. Belső szakmai vita... 11 1.4. Külső szakmai vita... 11 2. Klinikai vizsgálatok jellemzői és helyzetkép... 11 2.1. Klinikai vizsgálatok típusai és lépesei... 11 2.2. Klinikai vizsgálatok földrajzi allokációja... 13 2.2.1. Globális kitekintés... 14 2.2.2. Feltörekvő piacok... 16 2.2.3. Klinikai vizsgálatok száma Európában... 18 2.2.4. A közép-kelet-európai régió helyzete... 19 2.2.5. Hazai vizsgálóhelyek száma... 21 2.3. A gyógyszeripari innováció gazdasági jelentősége Magyarországon... 21 2.4. Klinikai vizsgálatok jelentősége... 22 2.4.1. Klinikai vizsgálatok gazdasági jelentősége... 22 2.4.2. Klinikai vizsgálatok jelentősége a betegek részére... 23 2.4.3. Klinikai vizsgálatok szerepe az egészségügy működésében... 23 2.5. Klinikai vizsgálatok szabályozása... 24 2.5.1. A klinikai vizsgálatok nemzetközi szabályozása... 25 2.5.2. A klinikai vizsgálatok hazai jogszabályi környezete... 27 2.6. A klinikai vizsgálatok elindításának folyamata... 29 2.7. A klinikai vizsgálatban résztvevők köre... 30 2.8. A vizsgáló által kezdeményezett vizsgálatok helyzete Magyarországon... 31 2.9. A bioekvivalencia és a Fázis IV. vizsgálatok szerepe Magyarországon... 32 2.10. Egészségügyi Tudományos Tanács HECRIN Bizottsága... 33 2.11. Nemzetközi vizsgálatok vizsgálóhelyeinek allokációs szempontjai... 34 3. Beavatkozási lehetőségek... 36 3.1. Szabályozás és jogszabályi környezet... 36 3.2. Infrastruktúra... 37 3.2.1. Intézményi infrastruktúra... 38 6
3.2.2. IT infrastruktúra... 38 3.3. Humán erőforrás fejlesztés... 39 3.3.1. GCP tanfolyamok... 40 3.3.2. Monitorok képzése... 41 3.3.3. Vizsgálóhelyi koordinátor / asszisztens képzés... 41 3.3.4. Klinikai vizsgálatokkal foglalkozó szervezeti vezetők képzése... 41 3.4. Szervezetfejlesztés... 42 3.4.1. ETT KFEB szervezeti fejlesztése... 42 3.4.2. SMO fejlesztés... 43 3.4.3. Alapkutatás és klinikai fejlesztés kapcsolata... 50 3.5. Finanszírozás... 51 3.5.1. Kedvezmény K+F befektetésekre... 51 3.5.2. Engedélyezési fázis finanszírozási kérdései... 53 3.5.3. Vizsgálók által szponzorált vizsgálatok finanszírozása... 56 3.5.4. Betegek finanszírozása... 57 3.6. Adatbázis... 57 3.6.1. Költségek adatbázisa... 57 3.6.2. Epidemiológiai adatbázisa... 58 3.6.3. Validált életminőség kérdőívek listája... 58 3.7. Klinikai vizsgálatok marketingje... 59 3.7.1. Nemzetközi példák... 59 3.7.2. Hazai lehetőségek... 60 4. Javaslatok megvalósításának fejlesztési forrásai... 62 5. Összefoglalás... 64 6. Melléklet... 68 7. Referenciák... 69 7.1. Rendeletek, törvények, irányelvek... 69 7.2. Internetes oldalak... 70 7.3. Közlemények, könyvek, folyóiratok... 70 8. Fogalommeghatározás... 72 7
Bevezetés Magyarországon a 2006-ban felismert és jelenleg is tartó gazdasági recesszió számos területről vont el erőforrásokat, közülük is az egészségügy volt az egyik fő célpontja a forráskivonásnak. Ennek magyarázata az lehet, hogy a gazdasági szakemberek jelentős részének megítélése szerint az egészségügyi kiadások forrásokat vonnak el a gazdaság növekedését biztosító ágazatoktól, hiszen az egészségügyi kiadások elsősorban a munkaerő költségét növelik, és ezen keresztül csökkentik a gazdaság versenyképességét. Ezzel ellentétes hatású az felismerés, hogy az egészségügy a gazdaság egyik húzóágazata lehet, az egészségügyi befektetéseknek jelentős pozitív hatása lehet az adott ország gazdaságának a versenyképességére (Figueras, 2008) (Hsiao 2007) (Palócz, 2007). Az egészségügyi és ipari ágazat mezsgyéjén mozgó gyógyszer- és biotechnológiai ipar húzóágazata lehet a gazdasági fejlődésnek, különösen, ha egy adott országban jelentős a kutatás-fejlesztési tevékenységek aránya (Kaló, 2007). A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium ezt felismerve alkotta meg a Magyar gyógyszeripari és biotechnológiai akciótervét (NFGM, 2009), melyet 2009. július 8-án elfogadott a Magyar Köztársaság kormánya. Ennek az akciótervnek része a Klinikai kutatóhelyek jobb hasznosítását célzó akció, melynek célja, hogy a magyarországi klinikai vizsgálatok - a terület szakértői vélemények által alátámasztott nyugat-európai szintű potenciáljához mérten - erőteljesen növekedjenek. Az általános gazdasági helyzet és az egészségügyi ágazat nehézségei ellenére is nyilvánvaló, hogy a klinikai vizsgálatok hazai fejlesztésében potenciális növekedési lehetőség rejlik; az egészségügyi intézményekben a klinikai vizsgálatok súlya növekvő tendenciájú, és ez a terület jelentősen hozzájárul a bruttó hazai össztermékhez is. További hozadékként kell megemlíteni a vizsgálatok egészségügyi ellátórendszerre és orvos-szakmai apparátusra gyakorolt pozitív hatását is. A klinikai vizsgálatok gazdasági súlya napjainkban folyamatosan bővülő trendet mutat, és részben emiatt a klinikai vizsgálatok allokációjában komoly verseny van a földrajzi régiók és ezen belül az egyes országok között. A két meghatározó világpiaci régió (Észak-Amerika és Európa) mellett Ázsia és Latin-Amerika felzárkózása is egyre nyilvánvalóbb. Az Unió nem csak az ázsiai piaccal szembeni előnyét kívánja megőrizni, az USA és Kanada piacához való közeledést is megcélozza. Az Európai Unió kiemelt területként kívánja a klinikai vizsgálatok szabályozását kezelni a következő időszakban, mely időszakra a magyar elnökség is esik. Tanulmányunk célja a magyarországi klinikai vizsgálatok növekedési potenciáljának feltérképezése és a hazai lehetőségek hatékonyabb kihasználásával a vizsgálati szám növelése. Véleményünk szerint, hazánk nemzetközi piacon történő versenyképessé tételével képes lesz kihasználni a lehetőséget a növekedésre. A magyarországi bruttó hazai össztermékhez a klinikai vizsgálatok a 2008-as évet figyelembe véve hozzávetőleg 50 milliárd forinttal járultak hozzá, amely a GDP közel 0,2%-a. Sajnálatos módon a régiós versenytársainkhoz képest kisebb növekedést értünk el az elmúlt évek során. A cseh akcióterv mely az ország más piacokon történő reklámozására irányult bebizonyította, hogy rövid idő alatt is lehetséges a terület fejlesztésében sikereket elérni. Ezért kiemelt cél, hogy a gyógyszeripari és biotechnológiai akcióterv keretén belül a klinikai vizsgálatok fejlesztési lehetőségeinek szisztematikus áttekintésével és a nemzetgazdasági 8
súlyuknak megfelelő támogatással elősegítsük az ágazat növekedési lehetőségét. Ezen a területen hazánk sikere az Európai Unió piacának sikerességéhez is hozzájárulhat, hiszen a klinikai vizsgálatok versenyképességére tett hazai erőfeszítések az EU más országaiban is implementálhatóak. A tanulmány szerkezetét tekintve három egységre bontható: I. A jelenlegi piaci helyzet bemutatása globális, regionális és hazai szinten; nemzetközi és hazai trendek bemutatása, magyarországi gazdasági hozzáadott érték elemzése, vizsgálatok szabályozása illetve a vizsgálatok szakmai és társadalmi jelentőségének bemutatása. II. Beavatkozási lehetőségek és javaslatok a versenyképesség fokozására fókuszálva; a klinikai vizsgálatok kapcsán hét fő területen mutatkozik beavatkozási lehetőség Magyarország versenyképességének fokozására: - jogszabályi környezet változtatása; - infrastruktúra fejlesztése; - humán erőforrás fejlesztése; - szervezetfejlesztés; - finanszírozási környezet módosítása; - adatbázis fejlesztés; - klinikai vizsgálatok marketingjének fejlesztése; A felsorolt területek közül legnagyobb jelentőséggel a szervezetfejlesztés és a finanszírozási környezet módosítása bír. III. Finanszírozási lehetőségek a forrást igénylő beavatkozási pontok megvalósítására: a meghatározott beavatkozási lehetőségek egy része (pl. jogszabályi környezet változtatása) nem igényel fejlesztési forrásokat. Bizonyos területeken azonban célzott befektetés szükséges, ezért fontos az esetleges forráshiány miatt versenyképességi hátrányban szenvedő területek európai uniós és egyéb közösségi forrásból történő támogatási lehetőségeinek számbavétele. 9
1. Módszertan Célunk egy olyan tanulmány készítése volt, amely azokra a potenciális beavatkozási lehetőségekre mutat rá, amelyeken keresztül a szabályozási, jogértelmezési, finanszírozási, humán erőforrás, infrastrukturális környezet változtatásával javítható a klinikai vizsgálatok végzésében hazánk versenyképessége. Nemzetközi trendek vizsgálatával, releváns tudományos publikációk és szakértői tanulmányok feldolgozásával, a terület kiemelkedő szakértőinek interjúvolásával, valamint szakmai fórumokon való részvétellel készült a tanulmány. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a tanulmány készítése során a szerzők nem az egyes érdekeltek álláspontját igyekeztek képviselni, hanem a vélemények ütköztetésével alakították ki saját álláspontjukat, melyben a cél kizárólag a klinikai vizsgálatok hazai versenyképességének fokozása volt. Ez azért lényeges kitétel, mert az ágazat szereplői között korábbi sérelmeken és félreértéseken alapuló feszültség volt észlelhető, mely sokszor a konstruktív együttműködés lehetőségét hátráltatta. Ennek ellenére kijelenthető, hogy a klinikai vizsgálatok súlyával minden szereplő tisztában van, még ha a fejlesztés lehetőségeit döntően a többi szereplő területén látják az érdekeltek. Ezért a tanulmány szerzői igyekeztek a javaslatokat szintetizálni és egy átfogó kontextusba helyezni. A javaslatok helyénvalóságát a tanulmány széleskörű előzetes szakmai vitájával igyekeztek biztosítani. 1.1. Adatgyűjtés A vizsgálatok időbeni trendje alakulásának elemzéséhez az adatgyűjtések nemzetközi klinikai vizsgálatokkal foglalkozó intézmények forrásaiból származnak; a tanulmány szervesen támaszkodik a Clinical Trial Magnifier, valamint a ClinicalTrials.gov regisztrációs rendszer által nyújtott információkra. A hazai és nemzetközi klinikai vizsgálatok jogi szabályozási környezetének megismerésére az EU-s 2001/20/EC Direktívát, az ezen direktívának megvalósulásával foglalkozó az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatok során alkalmazandó helyes klinikai gyakorlat bevezetésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről, illetve a hazai jogi szabályozásban alkalmazott törvényeket és rendeleteket tekintettük át. A klinikai vizsgálatok hazai nemzetgazdasági jelentőségét becslő adatokat az OGYI és a META adatokból történő korábbi elemzés publikációja biztosította (Antal, 2010). 1.2. Interjúk és adatgyűjtés az interjúalanyoktól A tanulmány hitelességéhez és a terület nemzetgazdasági jelentőségének megfelelően a szektor számos szereplőjének szakmai véleményére és tapasztalatára támaszkodtunk. Az interjúalanyok bevonása során törekedtünk arra, hogy a klinikai vizsgálat folyamatában minden szereplő álláspontját felmérjük, továbbá az esetleges pozitívumok és hátrányok figyelembe vételével javaslatot tegyünk a hatékonyabb működésre. A szakma számos meghatározó szereplőjének tartozunk köszönettel az interjúk megvalósulásáért. Az európai uniós forráslehetőségekkel kapcsolatban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szakértője adott széleskörű tájékoztatást. 10
1.3. Belső szakmai vita A tanulmány belső szakmai megbeszélések keretében a Megbízó NFGM és a tanulmány szerzői egyeztették. Az egyeztetés során felmerült kérdéseket a szerzők a tanulmányba átvezették. 1.4. Külső szakmai vita A belső szakmai egyeztetést követően a dokumentumban a vita során kialakított és mindkét fél által elfogadott változtatásokat megtesszük. A második körös szakmai vitában a dokumentumot az egyik szakmailag illetékes szervezettel, az Magyar Klinikai Vizsgálatszervezők Társaságával kívánjuk egyeztetni. 2. Klinikai vizsgálatok jellemzői és helyzetkép 2.1. Klinikai vizsgálatok típusai és lépesei A laboratóriumi fejlesztés (ún: preklinikai fázis) sikeres lezárásával kezdődhetnek a humán klinikai vizsgálatok, melyek klasszikusan négy kategóriába oszthatók (ld.1. táblázat). A vizsgálati készítmény először a Fázis I. vizsgálatokban kerül emberi alkalmazásra. Ezen belül elkülönítenek I/a. és I/b. alcsoportot. Az I/a alcsoport célja annak vizsgálata, hogy a hatóanyag biztonságosan alkalmazható-e emberben, milyen mellékhatások jelentkeznek, és mi a hatóanyag farmakokinetikája a szervezetben (hogyan szívódik fel, bomlik le, választódik ki stb.). I/a. vizsgálatban az állatkísérletes dózisok töredékét alkalmazzák. Az I/b. vizsgálati alcsoport hasonlít az I/a-hoz, de már ismételt adagolásra kerül sor egy- vagy többféle dózisban. A Fázis I. vizsgálatokban egészséges (kivéve az onkológiai gyógyszereket) önkéntesek vesznek részt, akik résztvételükért előre meghatározott díjazást kapnak. A Fázis II. vizsgálatokban alkalmazzák először betegeken a hatóanyagot. A Fázis I. vizsgálatok céljain kívül itt válik fontossá a hatóanyag farmakológiai hatása, vagyis annak vizsgálata, hogy a szer milyen hatással van az emberi szervezetre. A vizsgálatba általában 100-300 gondosan megválogatott beteget vonnak be. Ennek a fázisnak fontos eredménye az optimálisnak tűnő dózis kiválasztása a Fázis III. vizsgálatokra. A korai fázisvizsgálatok sikeressége esetén kezdődnek a regisztrációs Fázis III. vizsgálatok, ahol a fő célok a vizsgálati készítmény hatásának részletes igazolása, az indikációs területek feltérképezése és ismeretek szerzése a ritkábban előforduló mellékhatásokról. A Fázis III. vizsgálatok jellemzően több centrumban, több országban, több ezer beteg bevonásával folynak, és a fázisvizsgálatok közül a leghosszabb ideig tartanak. Ennek a szakasznak az eredménye, jó esetben, a hatóanyag törzskönyvezése, vagyis a molekula gyógyszerré válása. A már regisztrált gyógyszerrel végzett Fázis IV. vizsgálatoknak többféle célja is van: alkalmazás speciális betegcsoportokban (pl. máj- vagy vesebetegekben), új indikációs területek feltérképezése, a gyógyszer mellékhatás profiljának további pontosítása. A fázisvizsgálatoktól elkülönítendő beavatkozással nem járó vizsgálatok legfontosabb kritériuma, hogy ezekben a gyógyszer kizárólag az alkalmazási előírásában szereplő indikációval és feltételekkel (dózis, alkalmazási gyakoriság), az érvényes szakmai előírások szerint alkalmazható, és a betegeken csak olyan vizsgálatok (laboratóriumi, képalkotó stb.) végezhető, amely a betegségéből kifolyólag amúgy is szükséges. Céljuk a hosszútávú 11
alkalmazhatóság felmérése, a mellékhatás adatok gyűjtése, a terápiahűség, az életminőség, az erőforrás felhasználás és költségadatok mérése, a lehető legszélesebb betegkörben a rutinszerű napi gyakorlat körülményei között. A bioekvivalencia (bioegyenértékűségi) vizsgálatok a generikus gyógyszerjelölt és az originális készítmény összehasonlító farmakológiai tesztelését jelentik, mely előfeltétele a generikus gyógyszerek regisztrációjának. Fázis I 1. táblázat: A humán klinikai vizsgálatok főbb fázisai Vizsgált személyek 18-50 éves egészséges férfi önkéntesek Vizsgálatba bevontak száma 20 100 II. betegek 100 300 III. IV. beavatkozással nem járó bioekvivalencia betegek betegek (piacorientált) betegek életszerű körülmények között egészséges 18-50 éves önkéntesek 300 - több ezer változó változó 20 100 Vizsgálat célja Feltáró: legnagyobb elviselhető dózis (Ia, Ib), felszívódás, eloszlás, kiválasztás Feltáró: hatásosság, indikációs terület, optimális dózis, mellékhatások Bizonyítékot szolgáltató: hatásosság, biztonságosság, hatás/mellékhatás megerősítése több ismeret, speciális betegcsoportok, biztonságos alkalmazhatóság, differenciálás egyéb terápiáktól valós életben eredményesség, farmakovigilancia, tolerabilitás, terápiahűség, erőforrás felhasználási és költségadatok, életminőség mérés (gyógyszer alkalmazása a forgalomba hozatali engedélyben leírtak szerint) generikus vs. originális összehasonlító farmakokinetika Egy új gyógyszer kutatás-fejlesztésének időtávja igen hosszú, átlagosan 10-15 évet felölelő időszak. A felfedezés és preklinikum 3-6 évig, a humán klinikai fázis átlagosan 5-8 évig, a regisztrációs időszak 1-2 évig tart. Az 1. ábra illusztrálja, hogy egy 3 év hosszúságú regisztrációs vizsgálat előkészítése, végrehajtása, majd az eredmények értékelése hány évig tart valójában. 12
1. ábra: Regisztrációs klinikai vizsgálat főbb lépései protokoll véglegezése utolsó beteg első vizit utolsó beteg utolsó vizit vizsgálat riport forgalmazási engedély döntés vizsgálat indításáról első beteg első vizit 3 év első beteg utolsó vizit adatbázis zárás reg. dosszié benyújtása vizsgálat tervezése ~0,5 év engedélyek egyeztetés, vizsgálói értekezletek ~0,5 év betegek beválogatása ~1,5 év vizsgálat időtartam 3 év min. 0,5 év adatok stat. feldol- értégozáskelés reg. dosszié készítése regisztrációs dosszié értékelése (FDA/EMEA) (~0,75-1 év) A kutatás-fejlesztés területén indított célzott klinikai vizsgálatok felhasználási terület szerint leginkább preferált típusai a pre-klinikai és a Fázis III-as vizsgálatok. A regisztráció előtti klinikai vizsgálatok az összes K+F invesztíció 43%-át jelentik Európában. 2. ábra: K+F beruházások anyagi értékének felhasználás szerinti célterületei Európában (2004) a 2.2. Klinikai vizsgálatok földrajzi allokációja A klinikai vizsgálatok számosságát először globálisan a nagyobb földrajzi régiók viszonylatában, majd az európai országok szintjén, illetve azon belül a környező országok összehasonlításában érdemes áttekinteni. Fontos leszögezni, hogy az innovatív gyógyszergyártók klinikai vizsgálatokra fordított kiadásai globálisan növekvő tendenciát mutatnak, tehát a piac folyamatosan bővül. a Forrás: European Commission EMEA Conference on the Operation of the Clinical Trials Directive and Perspective for the Future; Thomas Lönngren; EMEA 3 October 2007 13
2.2.1. Globális kitekintés A nemzeti és nemzetközi piacon a klinikai vizsgálatok gazdaságilag meghatározó szerepét jelzi az elmúlt évek élesedő versenye; cél, a rendelkezésre álló lehetőségek minél hatékonyabb kihasználása. Jelenleg meghatározó szerepet elsősorban Észak-Amerika (USA + Kanada) és Európa (a ClinicalTrial értelmezésében Európa tartalmazza az Európai Uniót valamint Norvégiát, Lichtensteint, Svájcot, Horvátországot, Szerbiát, Montenegrót, Boszniát, Macedóniát és Albániát) töltenek be. Látható, hogy Európa bár nagyobb populációval rendelkezik, hozzávetőlegesen csak fele annyi vizsgálatot menedzsel, mint az USA. Kanadában ugyan alacsony a vizsgálatok száma, azonban a lakosságszám is majd tizede az USA népességének. Ugyanakkor a vizsgálatok számával érintő adatok validitásával kapcsolatban kérdések merülnek fel. Egyesek véleménye szerint az Észak-Amerikai vizsgálatok egy részét többször is regisztrálták a ClinTrials.gov honlapon, és ezért Európa lemaradása kisebb a kimutatottnál. Az ipar által szponzorált vizsgálatok száma lakosságszám arányára vetítve mutat pontosabb képet a klinikai vizsgálati potenciál adott országban történő kihasználtságáról. Egy vizsgálat természetesen több régióban vagy országban is futhat egyszerre. Még pontosabb képet kaphatnánk a vizsgálati lehetőségek kihasználtságáról, ha a vizsgálatok száma mellett a vizsgálatokba ténylegesen bevont betegszámok is publikusan rendelkezésre állnának. A vizsgálatot engedélyező hatóság (hazánkban az OGYI) az engedély kiadásához csak a tervezett bevont betegszámot ismeri. A ténylegesen bevont betegszámot csak a vizsgálat lezárultával küldi meg a vizsgálat szervezője a hatóság felé, így egy adott országban a futó klinikai vizsgálatokba aktuálisan bevont betegek száma nem ismert. 3. ábra Gyógyszeripar által szponzorált klinikai vizsgálatok száma (2007. szeptember 27-én folyó vagy azóta indított és a ClinicalTrials.gov-on regisztrált vizsgálatok száma) b A lakossági számra (millió főre vetítve) korrigált vizsgálati szám tekintetében Kanada megelőzi az Egyesült Államokat, Európa lemaradása igen jelentős. b Forrás: www.clinicaltrials.gov (2010. április 6.) 14
2. táblázat: Lakosságszámra vetített vizsgálati szám (2007. szeptember 27-én folyó vagy azóta indított és a ClinicalTrials.gov-on regisztrált vizsgálatok száma alapján) c népesség (fő) vizsgálatok száma (db) vizsgálat/népesség (millió fő) Európa 527 265 248 ~21 000 39,8 Kanada 33 704 268 6 934 205,7 USA 307 798 191 46 338 150,5 Az USA előnye egyrészt az itt székelő és amerikai tulajdonban lévő gyógyszercégeknek valamint a marketing szempontból nagy fontosságú felvevőpiacnak köszönhető. Kanada a kiváló szaktudásának, a gyors engedélyeztetési eljárásának, valamint a minőségi és kiszámítható vizsgálati folyamatnak köszönheti élvonalbeli szerepét. Az európai piac lélekszámban a legnagyobb az összes fejlett piac közül, azonban ipari oldalról szponzoráltan elvégzett vizsgálatok száma a lakosság arányában nézve lemaradásban van versenytársaival szemben. Kanada és az USA versenyelőnye a saját piacukon egységes engedélyezési eljárásnak is köszönhető. Míg Kanadában és az USA-ban egy szervezet adja ki a vizsgálati engedélyt, addig Európában még az unió piacán is országonként kell az engedélyezési eljárást elvégezni a vizsgálat megkezdéséhez, függetlenül attól, hogy az adott vizsgálatot már valamely másik EU tagállam engedélyezte. A ClinicalTrials.gov honlapra regisztrált szponzorált klinikai vizsgálatokat globálisan elemezték a szponzorok megoszlása szerint. Az elemzés 5167 ipar által szponzorált vizsgálattal foglalkozik, amelyeket 126980 vizsgálati helyen regisztráltak 2005. október és 2007. szeptember között. A 3. táblázat régiónként mutatja be azt a TOP 10 gyógyszervállalatot, mely a legtöbb szponzorált klinikai vizsgálatot végezte a vizsgált időszakban: 3. táblázat: TOP 10 klinikai vizsgálatot indító gyógyszercég (2002-2007) d EU + Észak- EU + Észak- Amerika Amerika + RoW RoW* Total n % n % n % n % GlaxoSmithKline 4 745 31 9 629 62,9 943 6,2 15 317 100 AstraZeneca 3 213 27,5 7 917 67,8 543 4,7 11 673 100 Pfizer 4 093 49,2 3 632 43,7 590 7,1 8 315 100 Bristol-Myers Squibb 694 10 6 112 88 140 2 6 946 100 Boehringer Ingelheim 1 836 29,8 3 962 64,4 353 5,7 6 151 100 Hoffmann-La Roche 1 402 25,7 3 720 68,2 334 6,1 5 456 100 Novartis 1 838 50,1 1 668 45,5 160 4,4 3 666 100 Wyeth 1 832 54 1 349 39,8 209 6,2 3 390 100 Eli Lilly 860 27,4 2 045 65 239 7,6 3 144 100 Amgen 797 36 1 409 63,6 9 0,4 2 215 100 * RoW: Latin-Amerika, Kelet-Európa, Közel-Kelet, Afrika, Ázsia és Óceánia c Forrás: www.clinicaltrials.gov (2010. április 6.) d Forrás: Clinical Trial Magnifier Characteristics of True Global Sponsored Clinical Trials; Aug, 2008, Vol 1, Issue 8. 15
A 10 legnagyobb gyógyszercég által indított vizsgálatok láthatóan több országot érintenek. A korai fázisok orvosszakmai vizsgálatait javarészt a nagy piacokon, míg a későbbi fázisokat már számos országban ide már a fejlődő országokat is bevonva szétszórva folytatják. A két nagy piacon kívül eső vizsgálatok aránya a teljes vizsgálati számból vállalatonként nem éri el a 10%-ot, míg a csak EU+USA piacon folytatott vizsgálatok legalacsonyabb részaránya 10%. 2.2.2. Feltörekvő piacok A hagyományos régiókon túl egyre nagyobb súllyal esnek latba a feltörekvő piacok, melyek a klinikai vizsgálatok növekedésének bázisát jelentik. Kínában, Indiában és Oroszországban Észak-Amerikához és az európai piachoz képest jelentős a kihasználatlan vizsgálati potenciál. 4. táblázat: Feltörekvő piacok vizsgálati száma (/fő) (2007. szeptember 27-én folyó vagy azóta indított és a ClinicalTrials.gov-on regisztrált vizsgálatok száma alapján) e népesség (fő) vizsgálatok száma (db) vizsgálat/népesség (millió fő) Kína 1 356 710 900 5 784 4,3 India 1 129 132 842 1 420 1,3 Oroszország 142 008 838 1 514 1,1 A közepesen fejlett országok körében dinamikusan nő a klinikai vizsgálatok száma. Közép- Kelet-Európa 2002 és 2007 között háromszorosára növelte a fejlődő területek közötti versenyben a klinikai vizsgálatok számát. A vizsgálatok számának növekedésével párhuzamosan a vizsgálati bevételek is növekedtek. A térség számos országában a helyi specialitások, a szolgáltatói attitűdök eltérősége és az ellátórendszerek különbözősége szükségessé teszik a lokális vizsgálatszervezők meglétét, mely komoly keresleti hatást gyakorol a helyi munkaerőpiacokra. 4. ábra: Közép-Kelet Európa és a feltörekvő piacok versenyének időbeni alakulása f f Forrás: The Centerwatch monthly; August - September 2008; Central and Eastern Europe Triples Global Trial Participation 16
A közép-kelet európai régió a 2002-es évben 3,8%-os, míg 2007-ben 7,9%-os részesedéssel bírt a feltörekvő országok között. A klinikai vizsgálatok száma nem azonos mértékben nőtt a közép-kelet-európai országokban. Számosságát tekintve a legnagyobb növekedést Oroszország produkálta. Lakossági számmal korrigálva azonban a vizsgálati számok nagyságát nézve Csehország tudhatja magáénak a legnagyobb növekedést. 5. ábra: Újonnan indított nemzetközi vizsgálatok időbeni alakulása Közép-Kelet Európában és Oroszországban g Mindazonáltal Magyarország a lakosságszámához mérten jelentős súllyal képviselteti magát a klinikai vizsgálatokban. 6. ábra: Közép-Kelet Európában végzett vizsgálatok megoszlása (2002-2007) h g Forrás: The Centerwatch monthly; August September 2008; Central and Eastern Europe Triples Global Trial Participation h Forrás: The Centerwatch monthly; August - September 2008; Central and Eastern Europe Triples Global Trial Participation 17
2.2.3. Klinikai vizsgálatok száma Európában Az Európai Unió korábban beindított felzárkózási akcióterve mutatja a piac fontosságát, aminek egyik fő eszköze a hazánk által is implementált 2001/20/EK irányelv, amelynek újragondolása a piac növekedésének elősegítéséhez igazodva valósul meg. A cél a közös piacon a jelenleginél több szponzorált vizsgálat elvégzése Európában, köztük az Európai Unió tagállamaiban. 2004. május 1. és 2007. augusztus 1. között az EudraCT rendszerében regisztrált klinikai vizsgálatok száma az EU-ban összesen 22 697 volt. (The Centerwatch monthly, 2008) A szponzor típusa szerint: ipar által szponzorált: 18 319 db (80,3%) nem ipari szponzorált: 4 470 db (19,7%) A telepítés száma szerint single site: 6 412 db (29,9%) multiple site 15 017 db (70,1%) Az országok száma szerint több EU-s tagállam 13 652 db (54,5%) EU-n kívüli harmadik ország közreműködésével: 11 392 db (45,5%) 7. ábra: Ipar által szponzorált klinikai vizsgálatok száma Európában (2007. szeptember 27-én folyó vagy azóta indított és a ClinicalTrials.gov-on regisztrált vizsgálatok száma) i i Forrás: www.clinicaltrials.gov; (2010. április 6). 18
Az EU területén igen nagy különbségek találhatók a vizsgálati számok tekintetében is nyugatról keletre haladva. A legutóbbi két uniós bővítési kör tagállamaiban a lehetőségekhez képest is kevés vizsgálatot végeznek Írországot, Izlandot és Portugáliát kivéve. Előnyt élveznek a klinikai vizsgálatoknál azon országok (pl. Balti országok, Belgium), ahol az engedélyezési eljárás gyorsabb az átlagosnál a vizsgálatszervezők visszajelzése alapján. A vizsgálat megrendelésének időpontjától számított és az első beteg első vizitjéig eltelt időszak egyik fontos összetevője az engedélyezési eljárás időtartama. A hatósági engedélyezés időtávjáról ugyanakkor hiteles összehasonlító adatok nem állnak rendelkezésre. Az országok szerinti vizsgálati adatokat a 7. ábra mutatja, 2010. április 6-i állapot szerint. Számosságát tekintve Németország, Franciaország és Nagy-Britannia vezeti a mezőnyt, amely az országok méretéből is következik. A tőlünk keletre lévő országok erős növekedést mutatnak az elmúlt időszakot figyelembe véve. 2.2.4. A közép-kelet-európai régió helyzete 8. ábra: Új klinikai vizsgálatok száma Közép-Kelet-Európában (darab) j 700 600 500 400 300 200 100 0 Balti országok Bosznia + Horvát o. + Szerbia Bulgária Csehország Magyarország Lengyelország Oroszország Románia Szlovákia Ukrajna 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 A vizsgálatokat népességszámhoz viszonyítva az 5. táblázatban bemutatott arányszámokat kapjuk régiós versenytársaink és hazánk tekintetében. 5. táblázat: Magyarországon és a régiós versenytársainál indított klinikai vizsgálatok száma lakossági számmal korrigálva (2007. szeptember 27-én folyó vagy azóta indított és a ClinicalTrials.gov-on regisztrált vizsgálatok száma alapján) k népesség vizsgálatok száma* vizsgálat/népesség (millió fő) Magyarország 10 035 000 1 117 111,3 Lengyelország 38 115 967 1 851 48,6 Csehország 10 424 926 1 270 121,8 Ausztria 8 340 924 1 643 197 j Forrás: A nemzetközi klinikai vizsgálatok helyzete és hozadéka Magyarországon; IME, 2010 február k Forrás: www.clinicaltrials.gov (2010. április 6.) 19
Régiónkban az országok lakosságára vonatkoztatva Ausztria és Csehország után a harmadik helyet foglaljuk el. A három poszt-szocialista tagállamot figyelembe véve Csehország fő vetélytársunk. Csehország az elmúlt időben hatékony kampányt folytatott a vizsgálatok számának növekedése érdekében, aminek eredménye, hogy hazánkat megelőzte. A vizsgálatok száma az elmúlt évtizedben hazánkban ugyan növekedést mutat, azonban a növekedés nagysága a szomszédos országok növekedésével szemben alulmarad. Ennek külső és belső okai vannak. A külső okok közül kiemelhető a szomszédos országok egészségügyi ellátórendszerének nyitása a klinikai vizsgálatok irányába (ld. Románia, Ukrajna), mely új relatív helyzetet teremt a versenyképesség szempontjából Magyarország számára is. 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Balti országok Bosznia + Horvát o. + Szerbia 9. ábra: Új klinikai vizsgálatok száma (darab/millió fő) l Bulgária Csehország Magyarország Lengyelország Oroszország Románia Szlovákia Ukrajna 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Az egymillió főre eső új klinikai vizsgálatok száma 2000 és 2008 között ugyan növekedett, azonban ha a hozzánk hasonló területi adottságokkal rendelkező Csehországhoz viszonyítva vizsgálódunk látható, hogy a növekedés nálunk kisebb. A vizsgálatszervezők pozitív példaként a Balti országokat és Belgiumot említették, mely országok az első beteg első vizitjének gyorsasága okán számos klinikai vizsgálatban vesznek részt. Hazánk jelen pillanatban nem tud felmutatni olyan egyértelmű versenyelőnynek számító, a mindennapok működésébe beépült mechanizmusokat, amelyek a nemzetközi színtéren Magyarországot valamilyen szempontból kiemelten vonzó országgá tennék. Gyorsaság szempontjából a középmezőnyt erősítjük. A vizsgálatok költségességét elemezve a vizsgálatszervezők véleménye alapján a tőlünk alacsonyabb árakkal dolgozó lengyel és a költségesebb német klinikai vizsgálati költségek között helyezkednek el a hazai vizsgálati centrumok Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy nem létezik objektív összehasonlító rangsor a gyorsaságra és költségekre vonatkozóan, így csak szubjektív benyomásokra alapozott a Magyarország relatív helyzetére vonatkozó állítás. l Forrás: A nemzetközi klinikai vizsgálatok helyzete és hozadéka Magyarországon; IME, 2010 február 20
2.2.5. Hazai vizsgálóhelyek száma Hazánkban számos vizsgálóhelyen történnek különböző fázisú klinikai vizsgálatok. A rendszer jellemzője, hogy sok esetben a klinikai vizsgálatok bizonyos orvosi körre korlátozódnak, ami a vizsgálatok számának növekedési gátja lehet. A vizsgálóhelyekkel való ellátottság tekintetében a Fázis I és bioekvivalencia vizsgálatok elvégzéséhez szükséges centrumok száma hazánkban elegendő, azonban a vizsgálatok megoszlása e helyek között egyenlőtlennek tűnik. Fázis II, és egyéb vizsgálóhelyek száma (azon szám, ahol a szükséges infrastruktúra biztosított) növelhető lenne a jelenlegi rendszer kihasználtsági hatékonyságának javításával. A vizsgálóhelyek számát az alábbi táblázat tartalmazza. Az adatok értelmezésénél figyelembe kell venni, hogy az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) által kiküldött kérdőívekre kapott válaszadási ráta nem ismert. Továbbá feltételezhető, hogy a kérdőívek a háziorvosi vizsgálóhelyek felmérésére nem irányultak, mivel ilyen jellegű információ nem szerepel részletes táblázatban. 6. táblázat: Vizsgálóhelyek száma Magyarországon (2007-2008) m Vizsgálati fázis Azon vizsgálóhelyek száma ahol 2007-2008-ban az adott fázisú vizsgálat folyt Fázis I 11 Fázis II 86 Fázis III 111 Fázis IV 76 Nem gyógyszeres 78 Összesen* 125 * Egy vizsgálóhelyen több fázisú vizsgálat is folyhat, emiatt az összesen kisebb, mint a fázisonkénti vizsgálóhelyek összessége. A Fázis I vizsgálatok esetében a vizsgálóhelyek számának elégségessége abból fakad, hogy a vizsgálati fázist a szabadalmi joggal bíró gyógyszercég nagy valószínűséggel saját országában végzi. 2.3. A gyógyszeripari innováció gazdasági jelentősége Magyarországon Magyarország jövőjét részben az határozza meg, hogy a folytonosan változó világpiaci helyzetben milyen stratégiailag és gazdaságilag is fontos ágazatokban képes sikeres lenni. Ehhez természetesen átgondolt ágazati politika szükséges a kiválasztott területeken. Az egészségipar jelentősége túlmutathat a mostani szerepén, hiszen egyes vélemények szerint az ágazat jelentheti a soron következő hatodik Kondratyev konjunktúra ciklus motorját, ráadásul az egészségipar két jelentős ágazata, a gyógyszer- és orvosi műszeripar más szektorokhoz képest a forgalmának kiemelkedő hányadát forgatja vissza kutatás-fejlesztésbe. Az innovatív gyógyszeripar jelentősen növelheti egy ország vagy régió versenyképességét, emiatt az ágazat támogatása az Európai Unió kiemelt céljai között szerepel. A gyógyszeripar kis nyersanyag igényű, nagy hozzáadott értékű ágazat, mely jelentős szürkeállományt és tudást igényel. Magyarország adottságai miatt pontosan ilyen tulajdonságokkal bíró ágazatban veheti fel versenyt más országokkal. Ezen a területen a magyar egyetemi szakemberképzés igen magas színvonalú. Ráadásul a hazai gyógyszerágazat egyértelmű versenyelőnyt élvez a nyugat-európai országokkal szemben abban a tekintetben, m http://www.ett.hu/ecrin/vizshely.pdf 21
hogy az ágazatra egyelőre nem jellemzőek a sztrájkok, és a kutatás-fejlesztés lehetőségeit nehezítő civil mozgalmak (pl. állatkísérletek betiltása érdekében tüntetők) hazánkban még nem erősek. Sajnálatos módon azonban Magyarországot is érinti az a nemzetközi trend, mely szerint a gyógyszeripari befektetések az alacsony humán erőforrás költségek miatt áthúzódnak Ázsiába (pl. India, Kína). Ráadásul a hazai kutatás-fejlesztési ráfordítások kormányzati és kockázati tőke, valamint egyéb magán erőforrások hiányában stagnáltak vagy visszaestek az erőfeszítések ellenére, Így leginkább csak generikus termékek technológiai fejlesztésében tudjuk felvenni a versenyt a világ többi régiójával. A hazai gyógyszeripari kutatás-fejlesztés szabadalmak hasznosulása csekély mértékű. Még így is Magyarországon a MAGYOSZ tagvállalatok éves mérlegadatainak összegzése alapján a gyógyszeripari K+F kiadások 54 milliárd Ft-ot tettek ki 2008-ban. Ez azt jelenti, hogy a versenyszféra hazai K+F ráfordításainak 60%-át a gyógyszeripar adta. (Nikodemus, 2010) 2.4. Klinikai vizsgálatok jelentősége 2.4.1. Klinikai vizsgálatok gazdasági jelentősége Hazánk számára a klinikai vizsgálatok hozadéka a 2008-as év kalkulációi alapján a GDP közel 0,2%-ára rúg. A nemzetközi klinikai vizsgálatoknak egészségügyi, orvosszakmai és pénzügyi hozadéka van a nemzetgazdaság számára. Gazdaságilag bevételt és munkahelyet képes generálni orvosi, vizsgálói és egyéb vizsgálatok terén dolgozó szakemberek számára, számos kiszolgáló ágazat által nyújtott szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve költségeket takaríthat meg a nemzeti finanszírozó (OEP) számára elsősorban a vizsgálati gyógyszerek finanszírozásán keresztül. Magyarországon 2008-ban 313 új vizsgálatot engedélyeztek az OGYI-ban, melynek a megoszlását a 7. táblázat összegzi. 7. táblázat: Hazai, újonnan indított szponzorált vizsgálatok száma (2008, OGYI) n 2008-ban jóváhagyott klinikai vizsgálat 2008-as beadványok mintavétele Fázis I és bioekvivalencia 38 6 Fázis II 94 11 Fázis III 153 29 Fázis IV 28 4 Összesen 313 50 A 313 jóváhagyott új klinikai vizsgálatból 2009-ben elvégzett felmérés alapján 50 véletlenül kiválasztott vizsgálat segítségével kívántuk megbecsülni a klinikai vizsgálatok nemzetgazdasági hozadékát a 2008-as évre vonatkozóan. Az elemzés szerint a nemzetgazdaság számára 2008-as évben a klinikai vizsgálatok összhozadékából 19,8 milliárd forintra tehető az egészségügyi szolgáltatók és a vizsgálók bevétele. Ezt az összeget tovább növeli a klinikai vizsgálatokat szervező cégek által generált jövedelem. Hazai klinikai vizsgálatszervező cégek publikus felületeken elérhető számviteli dokumentumait n Forrás: A nemzetközi klinikai vizsgálatok helyzete és hozadéka Magyarországon; IME, 2010 február 22
megvizsgálva az mondható, hogy a vizsgálatszervező társaságok hozzávetőlegesen 30 milliárd forinttal növelik működési költségükön keresztül ezt az iparágat. Összességében a 2008-as évben a klinikai vizsgálatok hozzávetőlegesen 50 milliárd forinttal járultak hozzá a GDP-hez, amely a 2008-as év bruttó hazai össztermékének 0,2%-át teszi ki. Szakértők azonban állítják, hogy testre szabottabb környezetben a vizsgálatok száma növelhető lenne. A klinikai vizsgálatokkal kapcsolatban, hazánkban a foglalkoztatottak létszámára pontos adat nem áll rendelkezésre; az MKVT felmérésből készült becslése alapján 600-700 fő lehet. Ebbe az adatba a teljes hazai kör azaz a gyógyszergyárak és a klinikai vizsgálattal foglalkozó cégek által foglalkoztatottak tartoznak bele. (Antal, 2010) 2.4.2. Klinikai vizsgálatok jelentősége a betegek részére A klinikai vizsgálatban résztvevő betegek részére egészségügyi és anyagi előnnyel is jár a klinikai vizsgálat. A betegek hozzáférési korlátok nélkül, a jelenleg használatos terápiánál jó eséllyel hatásosabb és korszerűbb ellátásban részesülhetnek. Mivel az egészségügyi kiadások magánfinanszírozása 2007-ben Magyarországon elérte a 29,4%-ot, nem elhanyagolandó tény, hogy a vizsgálatban résztvevők korszerű ellátása a betegek számára semmilyen plusz költséggel nem jár (OECD, 2009). A vizsgálatok szigorú szabályozásának köszönhetően optimálisabb a betegút menedzsment, továbbá a betegekkel kapcsolatos dokumentáció is pontosabb és részletesebb. Az ellenőrzött adatrögzítés a kezelés során fellépő mellékhatás-profil nyomon követését teszi lehetővé nemcsak vizsgálati készítmény esetében, de a kontroll terápiához kapcsolódóan is. Ily módon a kötelező mellékhatás jelentések és a klinikai vizsgálati jelentés alapján pontos képet kaphatunk a terápia biztonságosságáról a helyi lakosság körében közösségi erőforrások felhasználása nélkül. A klinikai vizsgálatban való részvétel természetesen kockázatokkal is együtt jár. Ugyanakkor a kockázatok nagysága az inkrementális hasznokhoz képest az esetek döntő többségében elenyésző. Ráadásul azon vizsgálatok esetében, ahol a vizsgálati készítmény szignifikánsan jobb, mint a kontrollterápia (mely hipotézist már a vizsgálat tervezésekor megfogalmazzák), a beteg számára a részvétel számos előnnyel, egészségnyereség többlettel is járhat. 2.4.3. Klinikai vizsgálatok szerepe az egészségügy működésében Az egészségügyi intézmények és orvosok számára is előnyös a klinikai vizsgálatban történő részvétel. A korábban részletezett módon a hazai ellátórendszer szereplői 15-20 milliárd Ft többletbevételhez jutnak a klinikai vizsgálatok révén. Számos orvost csak ez a bevétel tart a pályán, vagy tart vissza a külföldi munkavállalásban. A többletbevételeken túl komoly előny, hogy a klinikai vizsgálati készítmények ingyenessége miatt a gyógyszerkiadások jelentősen csökkenthetőek. Pontosabban a korlátos finanszírozás miatt a klinikai vizsgálati készítménnyel kezelt páciensek elkerült gyógyszerköltsége az egészségügyi rendszeren belül másra használható fel, mely a forráshiányt jelentősen csökkenti. A klinikai vizsgálatok a teljesítmény volumen korláttal (TVK) mesterségesen szűkített intézményi kapacitások kihasználtságát növelhetik, és így javíthatják az intézmények méretés választékgazdaságosságát. A mindennapi egészségügyi szolgáltatások heterogenitása jóléti veszteséget eredményezhet, mivel a leginkább költséghatékony kezelési algoritmustól való eltérés növelheti az ellátás költségeit vagy szuboptimális terápiás kimenetelt eredményezhet. Az orvosok általában 23
berzenkednek a protokollok maradéktalan betartása ellen. A klinikai vizsgálati tapasztalat emeli a terápiás irányelvek és protokollok elfogadását a rutin ellátásban is. Ráadásul a klinikai vizsgálatban való részvétel emeli az egészségügyi szolgáltatók szakmai presztízsét, az ellátórendszer dokumentációs pontosságát, amelynek kulcsszerepe van a minőségmenedzsmentben és az egészségügy finanszírozásában. 2.5. Klinikai vizsgálatok szabályozása A vizsgálati készítményekkel végzett klinikai vizsgálatok az orvostudományi kutatások azon részét jelentik, amelyekben a kutatás hatóanyagokkal folyik. A jogalkotó a szabályozás kialakításkor is elkülöníti az orvostudományi kutatást és a klinikai vizsgálatok, valamint gyakorlati okokból a beavatkozással nem járó vizsgálatok csoportját. Jelen tanulmány szempontjából az orvostudományi kutatás szabályai annyiban lényegesek, amennyiben általános keretet adnak a klinikai és a beavatkozással nem járó vizsgálatok számára. A klinikai vizsgálatokra vonatkozó nemzetközi és hazai jogszabályok tartalmi elemei lényegében két elvi forrásból táplálkoznak: az egyiket az emberen végzett kutatás etikájával foglalkozó nemzetközi állásfoglalások, ajánlások csoportja teszi ki, a másikat a kutatás gyakorlati lebonyolítását: megtervezését, megszervezését, elvégzését, dokumentálást, ellenőrzését, minőségbiztosítását megfogalmazó ajánlások, irányelvek alkotják. A két forrás természetesen számos ponton összefonódik, egymást feltételezi és eredményezi, hiszen nyilvánvalóan belátható, hogy a kutatás etikussága oka és következménye is a magas minőségi színvonalnak, a gondos tervezésnek, pontos dokumentációnak. Az etikai elvek egyik első, egységes megfogalmazásának tartható Nürnbergi Kódex pontjai, valamint az 1948-as Genfi Deklaráció együttesen jelentek meg az 1964-ben megfogalmazott, később többször (utoljára 2008-ban) módosított Helsinki Deklarációban. A Helsinki Deklarációt rendeletben tették kötelezővé a magyar jogrendben. Az Európa Tanács számos korábbi nemzetközi nyilatkozatra, egyezményre, kartára hivatkozva 1997-ben fektette le az ember jogainak és méltóságának az orvostudomány alkalmazásával kapcsolatos védelméről szóló egyezményt, mely az aláírás helye után Oviedói Egyezmény néven vált ismertté. Ehhez 2005-ben csatolták az orvosbiológiai kutatásokról jegyzőkönyvet. Az Oviedói Egyezményt valamint a kiegészítő jegyzőkönyveket a Magyar Köztársaság törvények formájában ültette át a magyar jogrendbe. A klinikai vizsgálatok kivitelezésével foglalkozó Helyes Klinikai Gyakorlat (az angol elnevezésből képzett és széles körben elterjedt rövidítéssel: GCP) megalkotása részben az USA "Food, Drug and Cosmetic" törvényére, részben a WHO azon tudományos munkacsoportjainak tevékenységére vezethető vissza, amelyeket kifejezetten a klinikai vizsgálati eljárások alapelveinek lefektetésére hívtak életre. Az alapelvek megalkotása után viszonylag rövid időn belül szerteágazó szabályrendszerek születtek a világon, ami azonban ellentétes volt a gyógyszerpiac egységessé válásával, és ezzel az egységes szabályozás igényével. Az Egyesült Államok, Japán és Európa hatóságai által életre hívott "International Conference on Harmonisation (ICH)" 1990-96 között dolgozta ki azt az egységes szabályrendszert, amelyet ma ICH-GCP-ként ismerünk, és amelyet az egész világon elfogadnak az illetékes hatóságok. Az ICH-GCP-t az Európai Parlament és Tanács irányelvbe, a magyar jogrendben pedig rendeletben tették kötelezővé. Megjegyzendő, hogy a klinikai vizsgálatok lebonyolítása során más Helyes Gyakorlat elvárásainak is meg kell felelni, így alkalmazni kell többek között a Helyes Gyártási Gyakorlat (GMP) és a Helyes laboratóriumi Gyakorlat (GLP) irányelveit is. 24