XIII. évfolyam 4. szám Bulletin. A Magyar Turizmus Zrt. szakmai és tudományos folyóirata

XIII. évfolyam 4. szám Bulletin Turizmus A Magyar Turizmus Zrt. szakmai és tudományos folyóirata Az indiaiak utazási szokásai, Európa mint turisztikai desztináció ismertsége és imázsa Indiában A fürdőfejlesztések hatásai Kelet-Magyarországon Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza összehasonlítása Fogyasztói magatartás a hazai utazási szolgáltatások piacán Új kihívások a nemzeti turisztikai marketingszervezet külképviseleti tevékenységében Fesztiválok Éve 2010 szakmai konferencia beszámoló Itthon otthon van MA G Y ARORSZÁG

IMPRESSZUM Turizmus Bulletin A MAGYAR TURIZMUS ZRT. SZAKMAI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA XIII. évfolyam, 4. szám Megjelenés: 2010. április Lapzárta: 2010. január Felelős kiadó: Dr. Róna Iván vezérigazgató Főszerkesztő: Kiss Kornélia Szerkesztő: Halassy Emőke, Mester Tünde Szerkesztőbizottság Dr. Aubert Antal Pécsi Tudományegyetem, Turizmus Tanszék Dr. Badacsonyi György Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Dr. Dávid Lóránt Károly Róbert Főiskola Egriné Pap Ilona Önkormányzati Minisztérium Dr. Erdei János Magyar Szállodaszövetség Háber Tamás Magyar Vendéglátók Ipartestülete Horkay Nándor VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. Hülvely István Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége Dr. Jancsik András Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék Dr. Jandala Csilla Harsányi János Főiskola Dr. Kóródi Márta Szolnoki Főiskola Dr. Lengyel Márton Budapesti Kommunikációs Főiskola, Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Kar, Magyar Turisztikai Egyesület Meszter László Idegenforgalmi Koordinációs Testület Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége Dr. Michalkó Gábor Magyar Tudományos Akadémia, Földrajztudományi Kutatóintézet Molnár Gabriella Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége Dr. Probáld Ákos Központi Statisztikai Hivatal, Szolgáltatásstatisztikai Főosztály Dr. Puczkó László Turisztikai Tanácsadók Szövetsége Dr. Rátz Tamara Kodolányi János Főiskola, Turisztikai Intézet Dr. Simon Judit Budapesti Corvinus Egyetem, Marketing és Média Intézet Stefkóné Vermes Judit Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége Dr. Szabó Géza Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége Dr. Szalók Csilla Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar Dr. Tasnádi József Alapító tag Dr. Várnai Zsuzsanna Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet Dr. Wolff Péter Nemzeti Turisztikai Bizottság Kiadó: Magyar Turizmus Zrt. Előkészítés: VIVA Média Holding Nyomdai kivitelezés: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Megrendelhető: Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékmenedzsment Iroda Kutatási Csoportja 1115 Budapest, Bartók Béla út 105 113., tel.: (1) 488 8710, fax: (1) 488 8711, e-mail: kutatas@itthon.hu Megtekinthető a www.itthon.hu > Szakmai oldalak internetcímen ISSN 1416-9967 (online: ISSN 1587-0928) A folyóirat megrendelőlapja honlapunkról letölthető, előfi zetési díja 4500 Ft + 5% áfa/évfolyam. 2 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

TARTALOM PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Polgár Judit Az indiaiak utazási szokásai, Európa mint turisztikai desztináció ismertsége és imázsa Indiában 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Tóth Géza Dávid Lóránt Ujvári Krisztina Észak- és Kelet-Magyarország folyóparti településeinek turizmusa, 2000 2008 12 TURISZTIKAI TERMÉKEK Molnár Csilla Kincses Áron Tóth Géza A fürdőfejlesztések hatásai Kelet-Magyarországon Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza összehasonlítása 20 Sulyok Judit A magyarországi nemzeti parkok látogatóinak jellemzői 32 Ságvári Bence Csellengő múzsák Kultúra és médiafogyasztási szokások a fi atalok körében 40 TURIZMUSMENEDZSMENT Neulinger Ágnes Kelemen Kata Simon Judit Hofmeister-Tóth Ágnes Fogyasztói magatartás a hazai utazási szolgáltatások piacán 44 Schumann Róbert Az internetezők belföldi utazási, kikapcsolódási céljai és életstíluscsoportjai: szegmentációs kísérlet 56 Tóth-Kardos Krisztina A válság hatása a légi közlekedésre 66 Kovács Balázs Új kihívások a nemzeti turisztikai marketingszervezet külképviseleti tevékenységében 70 TALLÓZÓ Kutatósarok Barczai Enikő Szeretjük a reklámüzeneteket? 77 Gilyán Csaba Hiteles források: a KSH kiadványai a turizmusról 78 Konferenciabeszámoló 8. Európai Turizmus Fórum 2. Európai Turizmus Nap 79 Fesztiválok Éve 2010 szakmai konferencia 80 Kiadvány- és könyvajánló Fenntartható horgász-, vadász- és víziturizmus 39 A magyar vendéglátás és turizmus újkori története 55 NAPTÁR TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 1

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az indiaiak utazási szokásai, Európa mint turisztikai desztináció ismertsége és imázsa Indiában Szerző: Polgár Judit 1 Földünk népességének több mint egyhatoda Indiában él, a lakosság száma már egy évtizeddel ezelőtt átlépte a bűvös egymilliárdos határt, Kína után India a világ második legnépesebb országa. Ez, az európai dimenzióban felfoghatatlan létszámú népesség önmagában elegendő okot ad arra, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk az indiai piacra. Annak ellenére, hogy India Magyarország beutazó turizmusa szempontjából jelenleg elenyésző szerepet játszik, világviszonylatban azonban mindenképp fontos potenciális küldőpiac, olyan tényező, amellyel rövid vagy hosszabb távon minden turisztikai desztinációnak számolnia kell. Jelen összefoglaló a The Indian Outbound Travel Market című tanulmány alapján készült, amelyet a 2008 augusztusában lezárult kutatásuk eredményei alapján 2009-ben publikált a Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organization, UNWTO) és az Európai Turisztikai Bizottság (European Travel Commission, ETC). A kutatás amellett, hogy másodlagos kutatási eredmények alapján részletesen bemutatja India turizmusának jellemzőit és trendjeit 2, a világ turizmusában betöltött folyamatosan növekvő szerepét és az ebben rejlő lehetőségeket, további értékes információkkal is szolgál. A primer kutatási eredmények tükrében részletes képet kaphatunk Európa mint turisztikai desztináció ismertségéről és imázsáról az indiaiak körében. Az elsődleges kutatás során mélyinterjúk készültek az indiai utazási szakmában dolgozókkal, a fogyasztókat pedig mélyinterjúk és fókuszcsoportok keretében kérdezték véleményükről, tapasztalataikról, aszszociációikról Európával kapcsolatban. Kulcsszavak: India, kiutazó turizmus, utazási szokások, Európa márka, desztinációs marketing, ETC, UNWTO. 1. A kutatás módszere A UNWTO és az ETC által készített tanulmányban a másodlagos kutatási eredmények alapján kínálati és keresleti oldalról is részletesen elemzésre kerül az indiai turisztikai piac. Emellett a primer kutatási eredmények tükrében áttekintést kaphatunk Európa mint turisztikai desztináció indiai ismertségéről és imázsáról. Az elsődleges kutatás során az utazási szakma képviselőivel összesen 25 mélyinterjú keretében beszélgettek a tanulmány készítői 2008 májusában és júniusában, az interjúkra a kiutazó turizmus szempontjából legfontosabb városokban Mumbaiban, Delhiben, Bangalore-ban, Chennai-ban és Kalkuttában került sor. A megkérdezettek között utazási irodák, tour operátorok, légitársaságok, szállodák és online utazási portálok szerepeltek. Az utazási irodákat és a tour operátorokat az Indiai Tour Operátorok 1 Termékmenedzser, a Magyar Turizmus Zrt. Piac- és Termékmenedzsment Irodájának munkatársa, e-mail: polgar@itthon.hu. 2 A Turizmus Bulletin 2005/3. számában jelen tanulmány szerzőjének tollából India ki- és beutazó turizmusát részletesen bemutató tanulmány jelent meg, amely elsősorban másodlagos adatok felhasználásával készült, és az indiai kiutazások növekedésének gazdasági, szociális, kulturális és egyéb okait járta körbe. A két cikkben szereplő statisztikai adatok közötti esetleges eltérések a különböző források használatából adódhatnak. 2 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM Szövetsége (IATO) és az Indiai Utazási Irodák Szövetsége hálózataiból választották ki. A szakma képviselői mellett a fogyasztókat is mélyinterjúk, valamint fókuszcsoportok keretében kérdezték véleményükről, tapasztalataikról, asszociációikról Európával kapcsolatban. Hat fókuszcsoportban összesen 52 emberrel beszélgettek Európáról, és összesen 204 mélyinterjút szerveztek az utazókkal. A megkérdezetteket két nagy csoportból választották ki: akik már jártak Európában és tervezik, hogy három éven belül ismét odautaznak, illetve azok a potenciális utazók, akik még soha nem jártak Európában, de a következő három évben ezt tervezik. Adatok Indiáról Terület: 2 973 190 km 2 Népesség: 1,13 milliárd fő Nagyvárosok 10 millió főnél nagyobb lakosságszámmal: Mumbai, Kalkutta és Delhi Nagyvárosok 1 millió főnél nagyobb lakosságszámmal: Bangalore, Hyderabad, Pune, Chennai, Ahmedabad, Surat, Kanpur, Jaipur, Lucknow, Nagpur Fizetőeszköz: indiai rúpia (INR), 1 EUR = 69,8 INR, 1 USD = 46,3 INR 3 GDP: 1,17 milliárd USD GDP éves növekedési üteme átlagosan: 9,0% 3 Forrás: coinmill.com, 2009. december.

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY 2. India kiutazó turizmusa 2.1. PIACI ÁTTEKINTÉS Amint a bevezetőben már említettük, India olyan szereplő a világ turisztikai porondján, amely mind népességének, mind a társadalmában bekövetkező pozitív változásoknak és hihetetlen gazdasági növekedésének köszönhetően egyre fontosabb szerepet játszik a nemzetközi turizmusban. Az egyik legígéretesebb turisztikai desztináció, amely nemcsak a beutazó, hanem a kiutazó turizmusban is folyamatosan növekvő eredményeket tudhat magáénak. Az indiai kormány évek óta komoly és eredményes erőfeszítéseket tesz a külföldi turisták odacsalogatására, a kiutazó turizmus azonban még a beutazónál is jelentősebb mértékben fejlődik. Ez a fejlődés elsősorban az ország robbanásszerű gazdasági növekedésének, a foglalkoz ta tott ság bővülésének, a magasabb diszkrecio ná lis jövedelmeknek és az indiai társadalom egyre nyitottabbá válásának köszönhető. A kiutazó turizmus növekedésének főbb okait részletesen tárgyalta a Turizmus Bulletin 2005/3. számában megjelent cikkünk, ezért ezek az alábbiakban csak röviden kerülnek bemutatásra. India folyamatosan növekvő gazdasági pályán halad, gazdasági mutatói egytől egyig pozitívak: évek óta stabil, átlagosan 8 9%-os gazdasági növekedés, emelkedő külföldi valutatartalékok, dinamikusan fejlődő tőkepiac és rohamosan bővülő külföldi tőkebefektetések jellemzik. Mindezek együtt eredményezik, hogy India mára a világ második leggyorsabb ütemben növekvő gazdaságává vált. 2007-ről 2008-ra a GDP éves növekedési rátája 9,6%-os volt, ami az elmúlt 18 év legmagasabb értéke. A Nemzetközi Valutaalapnak a világgazdaság alakulására vonatkozó előrejelzése szerint India GDP-je az elkövetkező években rendkívül dinamikusan (2008 és 2013 között évente átlagosan 7,8%-kal) emelkedik majd. Ez a növekedési ütem megelőzi nemcsak a világ átlagát (4,2%), de a fejlett (2,0%) és a fejlődő országokét (6,9%) is. Egyedül a fejlődő ázsiai országok növekedési rátája haladja meg Indiáét, az előrejelzés szerint ez 8,5%-ot tesz ki. A globális pénzügyi válság hatásait természetesen India sem kerülhette el, azonban szakértői vélemények szerint a legkevésbé érintett területek közé tartozik. A 2009-es (5,6%) és a 2010-es (7,7%) GDP 12 000 1. ábra Az indiaiak kiutazásai, 1991 2007 ezer fő % 30,0 10 000 26,4 9785 25,0 8 000 6 000 4 000 2 000 0 11,3 11,7 3462 3053 2730 2733 2160 1941 0,0 0,1 13,4 4116 3725 3811 8340 7185 17,3 6213 15,6 16,1 5351 16,1 4940 4416 4564 7,6 8,0 8,2 8,3 7,3 3,4 2,3 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 20,0 15,0 10,0 5,0 0 Forrás: UNWTO Kiutazások száma Változás az előző évhez viszonyítva (%) TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 3

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY növekedési ütemre vonatkozó becslések 4 jóval a világ (-0,8%, illetve 3,9%) és a fejlődő országok átlaga (2,1%, illetve 6,0%) felett vannak. Ezek mellett kedvezően hatottak a kormánynak a légi közlekedés liberalizációjára vonatkozó intézkedései is, amelyekkel jelentősen egyszerűsödött a külföldi úti célok légi úton való elérhetősége, csakúgy, mint az utazási dokumentumok kiadására, a kétoldali vízumegyezményekre és a valutaváltásra vonatkozó szabályozások egyszerűsítése. Mindezeket tovább erősíti a potenciális turisztikai desztinációk részéről az a szinte agresszív marketingtevékenység, amelyet az indiai fogyasztók megnyeréséért folytatnak. Az indiai kiutazások volumene évről évre töretlenül növekszik, csupán a növekedés mértékében tapasztalható kisebb ingadozás. Mint az 1. ábrán is látható, e dinamikus növekedés 2004 óta kétszámjegyű (15,6% és 17,3% között mozog). 2000 és 2007 között átlagosan 10,7%-kal nőtt az indiaiak kiutazásainak száma, amely önmagában jelentős, de elmarad olyan feltörekvő küldőpiacokétól, mint Oroszország (+13,6%) vagy Kína (+21,4%). A UNWTO (globális válságot megelőzően készített) előrejelzése szerint a jelenlegi növekedési ütem megtartásával az indiai kiutazások száma 2020-ra elérheti az 50 millió főt. 2008-ban egyötödével emelkedtek az indiaiak külföldi utazásokra fordított kiadásai. A költés mértéke így 2008-ban összesen 8,2 milliárd USD volt, amely fejenként 838 USD-t jelentett. Az UNWTO által 2009 januárjában publikált World Tourism Barometer szerint a nemzetközi utazásokra fordított kiadások rangsorában India világviszonylatban a 27. helyen áll. 2.2. KÜLFÖLDI ÚTI CÉLOK ÉS INDIAI KÜLDŐTERÜLETEK Az indiaiak külföldi utazásainak döntő többsége az ázsiai kontinensre irányul, a földrészek közül Európa a második legnépszerűbb úti cél, a kontinensek közötti megoszlást a 2. ábra szemlélteti. A UNWTO statisztikai adatbázisában a tanulmány készítésekor meglévő, 2006-os adatok alapján az indiaiak öt legfontosabb külföldi úti célja Szingapúr, Bahrain, Thaiföld, az Amerikai Egyesült Államok és Kína. Európán belül a legnépszerűbb desztináció az Egyesült Királyság, ahová a vizsgált évben közel 367 ezer indiai látogató érkezett. Indiában a 2006-os nyilvántartás szerint 28 millió ember rendelkezett útlevéllel, ők tekinthetők potenciális külföldre utazónak. A kiutazó turizmusban érintett fő küldőterületek közül északról és nyugatról utaznak a legtöbben külföldre (60%), Dél-Indiából kerül ki az utazók 25%-a, keletről a 10%-a, más területekről, az ország középső részeir ől pedig az 5%-a. A Pacific Asia Travel Association (PATA) adatai szerint Mumbaiból és Delhiből utazik a legtöbb indiai külföldre, az összes kiutazás 33, illetve 26%-át generálva. Szintén magas kiutazási arány jellemzi Chennai, Calcutta és Bangalore városát, mivel ezeken a fejlettebb területeken magasabb az emberek diszkrecionális jövedelme. 2.3. AZ INDIAI UTAZÓK JELLEMZŐI ÉS UTAZÁSI SZOKÁSAI A PATA felmérései szerint az utazások megoszlása a következő: üzleti 40%, szabadidős 20%, rokon- és barátlátogatás 20%, egyéb 20%. Az Európába irányuló utazások közül 44% üzleti, további 40% pedig szabadidős célú. Az elkövetkező években minden bizonnyal az üzleti utazások szegmense a MICE utazókat is beleértve fog a leglátványosabban fejlődni, ez India világszerte folyamatosan növekvő kereskedelmi és beruházási kapcsolatainak köszönhető. Az Indiai Turisztikai Minisztérium közleménye szerint az incentive kiutazó piac évente átlagosan 12%-kal bővül Indiában. 2. ábra Az indiaiak külföldi utazásainak megoszlása kontinensek szerint, 2006 (%) Amerika, 9 Ausztrália és Óceánia 2 Afrika, 5 Európa 20 Ázsia 64 Forrás: Netherlands Board of Tourism and Conventions, India Market Scan 2006 A piac hatalmas méretéből adódóan a potenciális kiutazó réteg is igen változatos, ezen belül a három fő szegmens a szabadidős céllal utazók, a rokon- és barátlátogatáson részt vevők, valamint az üzleti utazók. Egy 2004-ben készült norvég tanulmány szerint a szabadidős célú utazásokon belül az alábbi szegmenseket érdemes megkülönböztetni az indiai kiutazó turizmusban: családosok, párok gyermek nélkül, egyedülálló, magasan képzett dolgozó nők, nyugdíjasok, nászutasok. 5 A rokon- és barátlátogatások piaca is kiemelt szegmens, hiszen világszerte 4 Forrás: www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2010/update/01/ index. htm#tbl1. 4 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 5 Az utazási szakma által azonosított szegmensek a 3.1.3. fejezetben kerülnek bemutatásra.

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY közel 30 millió indiai él a hazáján kívül, akikhez rendszeresen utaznak hozzátartozóik az anyaországból. Amint már utaltunk rá, az üzleti utazók mindhárom szegmens közül a legfontosabbak. Az utazások 40%-a egyéni, az utazók 60%-a inkább a csoportos utakat részesíti előnyben, e téren nincs különbség az üzleti és a szabadidős utak között. Az Európában felkeresett úti célok szerint az utazások kevesebb mint egyharmada (30%) irányul egyetlen országba, 70%-ban több országba is ellátogatnak európai utazásaik során az indiaiak. Az utazás időtartama nagyban függ az utazás céljától és a meglátogatni kívánt desztinációktól. A leghosszabb tartózkodási idő a rokon- és barátlátogatásra érkezőket jellemzi. A szabadidős célú utazások átlagosan 12 15 napot vesznek igénybe, ezalatt jellemzően családorientált tevékenységeket folytatnak az utazók, többek között gyerekeknek szóló téma- és szórakoztatóparkokba látogatnak, de ugyanígy vásárolnak is, és az éjszakai élet nyújtotta szórakozási lehetőségeket is kedvelik. Az egyes desztinációk között jelentős eltérés figyelhető meg a tartózkodási időben, míg Dubajban 2,8, Thaiföldön 6,9 éjszakát töltenek átlagosan az indiaiak, Ausztráliában akár 50 éjszakára is maradnak az odalátogatók. Ezen belül a szabadidejüket töltők átlagosan 13, az üzleti utazók 25, a rokonlátogatók pedig 61 éjszakát töltöttek Ausztráliában egy ott készült felmérés tanúsága szerint. Európában a szabadidős utazások időtartama 10 nap és 2 3 hét között mozog a csoportos utak esetében. A több úti célt magába foglaló utazásokon minden egyes országra átlagosan 2 3 nap jut, szemben az üzleti utakkal, amelyek során jellemzően egy országban töltenek el hosszabb időt, átlagosan két hetet az utazók. Az Egyesült Királyság különleges helyzete miatt ez alól kivételt képez, itt ugyanis a nagyszámú családi és baráti kötelék, valamint a közös történelmi múltból táplálkozó szerteágazó gazdasági kapcsolatok miatt a rokonlátogatások tartanak a leghosszabb ideig, átlagosan 39 napig, az üzleti utazók 20 napig, a szabadidős céllal utazók pedig mindössze 10 napig tartózkodnak a szigetország területén. Mivel magas az üzleti típusú tengerentúli utazások aránya, az utazók közel fele egyedül, 20%-uk partnerével, 10%-uk pedig családjával utazik külföldre. A szálláshelyek közül az indiai utazók döntő többsége három-, illetve négycsillagos szállodát választ, viszonylag alacsony azoknak az aránya, akik luxus kategóriájú szállodában szállnak meg. A rokonlátogatások során természetesen legtöbbször nem vesznek igénybe fizetős szálláshelyet, esetleg minden kényelemmel felszerelt apartmanokat bérelnek hosszabb, két-három hetes periódusokra. A foglalás tekintetében elmondható, hogy az indiaiak nem sietik el az utazás lefoglalását, az átlagos utazó addig halogatja annak intézését, amíg az már valóban halaszthatatlan, erre általában az utazás előtt 3 6 héttel kerül sor. Mivel az indiaiak nagyon árérzékenyek, hosszasan hasonlítgatják az árakat, szolgáltatásokat, a kínálatot, utazási ügynökükkel kedvezményeken alkudoznak, és csak mindezt követően foglalják le az optimálisnak vélt utazást. Bár az utazók egyre önállóbbak és tájékozottabbak, az utazások 95%-ban még mindig hagyományos módon, az utazási irodákon és ügynökségeken keresztül foglalnak. Az utazás tervezésekor a két fő információforrás a rokonok és barátok illetve az internet, de főként az először külföldre utazók körében az utazási iroda szerepe is meghatározó. Az utazási kiadások volumene folyamatosan növekszik. A külföldi utazások valutakeretének növekedésével az indiai utazók fejenként 10 ezer amerikai dollárt vihetnek magukkal, az üzleti utazók még ennél is többet, fejenként és utanként 25 ezer amerikai dollárt költhetnek. Tovább segíti a költés növekedését, hogy az Indiában kiállított bankkártyák már nemzetközi érvényességgel bírnak. Az 1. táblázatban néhány nemzeti turisztikai hivatal becslése alapján mutatjuk be az indiaiak utazásra fordított kiadásainak mértékét. 1. táblázat Az indiaiak költése néhány nemzeti turisztikai hivatal becslése alapján 6 Desztináció Szingapúr Spanyolország Svájc Ausztrália Malajzia Indiaiak becsült kiadásai Az odalátogatók közül az indiaiak költése a legmagasabb volt, átlagosan napi 150 euró fejenként. Az indiaiak átlagosan 568 eurót költöttek a Spanyolországban töltött idő alatt, az ázsiai országok között a kiadások terén ezzel a második helyen állnak Japán után. Napi 278 eurós költéssel az indiaiak a harmadik helyen állnak az amerikaiak (371 euró/nap) és a japánok (309 euró/nap) után. Egy átlagos, 10 14 napos utazás során az indiaiak költése 1820 eurót tesz ki. Az átlagos napi kiadás 112 euró fejenként, amely megelőzi az amerikai és a japán turisták költését is. Forrás: India Brand Equity Foundation 5 Az utazásra fordított költségeket, valamint az utazás során vásárolt tipikus ajándékokat az elsődleges kutatás eredményeit felvázoló fejezetben ismertetjük. TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 5

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Kedvelt desztinációk 2. táblázat Az öt legkedveltebb úti cél Az öt legnépszerűbb feltörekvő úti cél A hajós utazások öt legnépszerűbb úti célja Európa Görögország Délkelet-Ázsia Egyesült Királyság Egyiptom Karib-térség Amerikai Egyesült Államok Marokkó Mediterrán-térség Ausztrália Törökország Hawaii Kína Spanyolország Panama-csatorna Forrás: India Brand Equity Foundation Az úti cél kiválasztásakor a desztinációk közül egyértelműen a belföldi úti célok állnak az első helyen. Az indiaiak örömmel fedezik fel saját országuk még ismeretlen tájait, annál is inkább, mivel otthon nem merülnek fel étkezési és nyelvi problémák. Ugyanakkor a külföldi utazás továbbra is státusszimbólumnak számít. A külföldi úti célok közül természetesen az ázsiai országok a legnépszerűbbek, különösen a délkelet-ázsiai területek, ahol relatíve olcsó, rövidebb utakra nyílik lehetőség, mint a távolabbra eső desztinációk esetén. Ezek az országok új élmények felfedezésére adnak lehetőséget, miközben az étel, a klíma és a környezet nem különbözik túlságosan az indiaiak által megszokottól. Bár az indiai utazók kétharmada az ázsiai úti célokat részesíti előnyben, egyre nagyobb igény mutatkozik az új, ismeretlen, a hagyományostól eltérő desztinációk felkeresése iránt is (2. táblázat). Az egyes utazási formák közül egyre nagyobb teret hódítanak maguknak a hajós körutazások (cruise tourism), és az egyes desztinációk vasúton való felfedezése is. Előbbi volumenére jellemző, hogy míg 1999-ben az akkor indult Star Cruises társaságnak 10 800 indiai utasa volt, 2008-ban becslések szerint a hajós utazást választó indiaiak száma már meghaladta a 30 ezer főt. Az indiaiak körében még ennél is nagyobb népszerűségnek örvend a Rail Europe 7 szolgáltatás, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint, hogy 2006-ban 85 ezer szabadidős és üzleti céllal utazó indiai vásárolt jegyet a legnagyobb európai vasúttársaság útjaira. Ezzel India a Rail Europe negyedik legnagyobb piaca, amely évről-évre dinamikusan növekszik. A 2009-re vonatkozó adatok 8 szerint Indiában 81 millió internethasználó van, a népesség magas száma miatt az internet penetrációja még ezzel együtt is csak 7%. Az e-kereskedelem terjedésével párhuzamosan az internet-lefedettség is folyamatosan növekszik. Más becslések szerint 2009-ben közel 50 millió indiai 7 A vasúti turizmus térhódításáról és az európai turisztikai piacon betöltött egyre növekvő szerepéről, ezen belül a Rail Europe hálózatáról részletesen olvashatnak a Turizmus Bulletin 2008/2-es számában. 8 Forrás: www.newmediatrendwatch.com/markets-by-country/ 11-long-haul/53-india. 6 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM internethasználó volt, ami 2011-re várhatóan közel 72 millió főre fog nőni (a lakosság 6%-a). 3. Európa mint turisztikai desztináció ismertsége és imázsa Az alábbiakban az utazási szakma és a potenciális utazóközönség véleménye alapján összegezzük az elsődleges kutatás eredményeit, és ott, ahol a fogyasztók véleménye lényegesen eltér a turisztikai szakemberekétől, kiemeljük a különbségeket. 3.1. EURÓPA MINT TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ IMÁZSA 3.1.1. Spontán és támogatott asszociációk A spontán asszociációk során arra a kérdésre, hogy milyen képek, szavak jutnak eszébe először Európáról, a legtöbben országokat, esetleg városokat említettek. Az említések között az Egyesült Királyság, illetve Anglia, Svájc, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Németország és Ausztria, valamint London, Párizs, Róma és Genf szerepelt. A támogatott asszociációk során részben konkrét, részben nem kézzelfogható szempontok alapján elemezték Európát mint turisztikai desztinációt, amelynek során a kínálati és a keresleti elemekre egyaránt kitértek. Az alábbiakban ez kerül részletes bemutatásra. Városok, vidékek, hegyek és tengerpartok: az európai városok az indiai utazási szakma képviselőinek szemében haladó, modern desztinációk, amelyek ugyanakkor megőrizték történelmüket, kultúrájukat és építészetüket. A szakértők szerint az indiaiak főleg az első alkalommal Európába látogatók elsősorban az olyan népszerű nagyvárosokat szeretnék felkeresni, mint London, Párizs vagy Róma, itt is leginkább a közismert turistahelyeket és híres épületeket látogatják meg. A vidéki területekről úgy vélekednek, hogy azok gyönyörűek, festőiek. Említésre került itt Ausztria, Svájc, Skócia, Írország, valamint néhány mediterrán ország, amelyek különböző emlékezetes élményeket kínálnak az utazóknak. A hegyeket a megkérdezettek Svájccal

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY azonosították. A havas hegycsúcsok, a hóesés, a síelés és a kabinos felvonók mind izgalmas vonzerőt jelentenek az indiaiak számára. A szakértők szerint Svájc a bollywoodi filmiparnak köszönhetően egyébként is jelentős presztízzsel bír az indiaiak szemében. Az itt forgatott több tucat játékfilm hatására Svájcról nagyon pozitív, romantikus és barátságos kép él az indiai utazóközönségben, legyen szó fiatalról, idősről, családos, költségtakarékos vagy éppen exkluzív utazóról, minden szegmens boldogan utazna Svájcba. A tengerpartokat annak ellenére, hogy pozitív élményekre számítanak csak egy viszonylag szűk réteg választaná úti céljául, elsősorban a pihenés motivációjával. Összegezve azt mondhatjuk, hogy az indiai utazó akár új a nemzetközi utazásban, akár tapasztalt külföldre utazó mindent szeretne látni, amiről az adott desztináció híres, így a tour operátorok útiterveiben általában mindenből van egy kicsi. Történelem, történelmi helyszínek és műemlékek: az utazási szakértők véleménye szerint egész Európát keresztül-kasul átszövi a történelem, gazdag múltja igen vonzó az utazók számára. A történelmi nevezetességek komoly vonzerőt jelentenek az indiai utazóknak, az utazási szakértők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ezek közül számos helyszínen a belépőjegyek igen magas ára elriasztja az átlagos indiai utazót. Az utazási szakértők szerint Európa gazdag szórakozási lehetőségekben: karneválok, zenei előadások, táncbemutatók, színházi előadások és művészeti fesztiválok színesítik a palettát. Ugyanakkor azt gondolják, hogy az indiaiak döntő többsége számára nem vonzóak a nyugati zenei, illetve táncirányzatok és előadások, érdeklődési körükbe inkább az utcai események, fesztiválok és karneválok illeszkednek, inkább ezek jelentenek vonzerőt számukra egy európai utazás során. A szórakozást elsősorban az éjszakai élettel azonosították, hozzátéve, hogy mivel az indiaiak jelentős része a családjával és gyermekeivel utazik, esetükben nem igazán releváns Európa ilyen jellegű kínálata. Az éjszakai élet nyújtotta szórakozási lehetőségeket elsősorban a férfiak és a fiatalok egyedülállók és párok használják ki, az útitervekben általában a Moulin Rouge és a Lido kabaré szerepel, a kaszinók azonban az indiaiak szemében komoly vonzerőt jelentenek. A szórakozás és az éjszakai élet lehetőségei szerintük Párizsban és Amszterdamban a legkedvezőbbek. Az utazási szakértők tisztában vannak Európa széles körű gasztronómiai és fine dining kínálatával, de hangsúlyozzák, hogy az indiai utazók legyenek bárhol a világon elsősorban az indiai, vegetáriánus konyhát preferálják. Azt is megemlítették, hogy bár Európa legtöbb nagyvárosában van indiai étterem, ezek általában a felső árkategóriába tartoznak. Vásárolni az indiaiak elsősorban nem Európába, hanem inkább Dubajba, Szingapúrba, Hongkongba, Kínába, Bangkokba és Malajziába utaznak. Annak ellenére, hogy Európa az indiaiak szemében híres minőségi divatjáról, gyémántjairól, parfümjeiről, óráiról és bőráruiról, az átlagos indiai utazó számára ezek a termékek a megengedhetetlenül magas árkategóriába tartoznak, így a vásárlás sokkal kevésbé motiváló tényező egy európai utazás kapcsán. Turisztikai infra- és szuprastruktúra (közlekedés, szállás és helyi túrák): az utazási szakértők egyetértenek abban, hogy az európai közlekedési hálózat és infrastruktúra különlegesen fejlett és nagyon hatékony. Mind közúton, mind vasúton kellemes, jól tervezhető és megbízható az utazás, a relatív alacsony költségek miatt pedig ez kitűnő lehetőség Európa mint turisztikai desztináció marketingtevékenysége során. A turisztikai szuprastruktúrában kevésbé meggyőző a szálláshelyek minősége az utazási szakemberek szerint. Az Európát körbejáró túrák során az utazók általában három-, maximum négycsillagos szállodákban szállnak meg, az indiai és ázsiai standard méretekhez viszonyítva azonban ezek a szobák sokkal szűkösebbek, kisebb komfortérzetet biztosítanak az indiai turistáknak. Az utazási szakértők egyetértenek abban, hogy Európa mint turisztikai desztináció imázsa az indiaiak szemében igen pozitív, a kontinensnek komoly presztízse van az indiai utazók körében. A klasszikus európai úti célok mellett, amelyek már hosszú évek óta prémium imázzsal rendelkeznek, az elmúlt években több új desztináció zárkózott fel a preferált úti célok közé. Ilyenek Ausztria, Belgium, Hollandia, Spanyolország, Görögország, Írország és a Skandináv-félsziget országai. Ugyanakkor a szakértők szerint Európa többi részéről, Kelet-Európa, valamint Dél-Európa egyes országairól szinte semmit sem tudnak az indiaiak, ez alól talán csak Csehország, Lengyelország, Magyarország és Portugália jelent kivételt. Utóbbiakat néhány tour operátor már fel is vette európai csomagajánlataiba. A biztonság nagyon fontos szempont a még kevésbé tapasztalt indiai utazók számára, akik, bár alapvetően biztonságos úti célnak tekintik Európát, nemzetközi tapasztalatok híján érzékenyen reagálnak a váratlan, kiszámíthatatlan szituációkra, legyen szó akár egy repülőtéri átszállásról, akár pénztárcalopásról vagy útlevelük elvesztéséről. A szakértők általános véleménye szerint Nyugat-Európa és a skandináv országok biztonságosabbak, Olaszország viszont kevésbé biztonságos a többi európai országhoz képest. A fogyasztók véleménye szerint szintén a biztonságérzethez kapcsolódik, hogy az indiaiak számára nagyon fontosak a családi és baráti kapcsolatok, amelyek meghatározó szerepet játszhatnak egy európai utazási döntés kapcsán. Az indiai utazók szabadságuk idején előszeretettel találkoznak távoli családtagokkal, barátokkal, emellett sokat jelent nekik a tudat is, hogy TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 7

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY egy esetleges vészhelyzet esetén nincsenek egyedül, nyelv- és helyismeret nélkül egy idegen országban. Ez különösen igaz egy európai utazás esetén, ahol az indiaiak kevésbé érzik otthonosan magukat a sok külföldi között, akik nem beszélik a nyelvüket. A rokonok, barátok hiánya az adott desztinációban tehát akár komoly ellenérv is lehet egy utazás tervezésekor. Az európai imázs fontos eleme az ott élő emberek viselkedése, barátságossága. A szakértők szerint Európa összességében turista- és családbarát desztináció, a helybeliek indiaiakkal szembeni attitűdje mégis messze elmarad az Ázsia más fogadóterületein megszokottól, ahol az indiaiakat (is) az otthon megszokott kitüntetett figyelemmel, tisztelettel és vendégszeretettel fogadják. A megközelíthetőséget vizsgálva a szakértők abban is egyetértenek, hogy az Európába irányuló indiai beutazó turizmus növekedése elsősorban az öreg kontinens és India közötti rohamosan fejlődő légi összeköttetési lehetőségeknek köszönhető. További fontos tényező a vízum, amelyhez pénzügyi bizonylatok, szállodai viszszaigazolás, utasbiztosítás és még számos dokumentum szükséges, mindezek beszerzése az egyszerű utazó számára nagy kihívást jelent. A schengeni vízum megszerzésével sok ország kapuja nyílik meg az utazók előtt, ugyanakkor a két, talán legfontosabb desztinációba, az Egyesült Királyságba és Svájcba további vízumokért kell folyamodniuk, ami lassítja és bonyolítja a beutazás előkészítését, és ezzel gyakran csökkenti is a beutazási kedvet Európába. A desztinációval való kulturális rokonság, illetve különbözőség kérdése is meghatározó az indiaiak számára. Az utazási szakma képviselői szerint az indiaiak azért preferálják az ázsiai és közép-keleti országokat mint úti célokat, mert sokkal nagyobb közöttük a kulturális hasonlóság, vallási, morális, szociális értelemben és a hagyományos értékrendet tekintve is. Ebből az aspektusból Európát nagyon, néha túlságosan modernnek találják, olyannyira, hogy sok konzervatív indiai szemében ez gátló tényező a desztináció választásnál. A kulturális különbözőség tehát főleg a kevésbé tapasztalt, vidéki és kisebb városokban élő indiaiak körében komoly viszszatartó erő lehet az úti cél kiválasztásánál. A nyelvi korlátok kisebb mértékben szintén akadályt jelenthetnek, főleg a kisebb lélekszámú városokból érkező, angolul nem beszélő indiaiak körében. Egy európai utazás összehasonlítva más külföldi távol-keleti, közép-keleti vagy dél-ázsiai desztinációkkal jelentősen többe kerül az indiai utazóknak. Ennek ellenére az utazási szakértők szerint az európai utazás ár-érték aránya nagyon kedvező, mert olyan komplex és sokszínű turisztikai termékről van szó, amely minden indiai utazó vágyaiban dobogós helyen szerepel. Az értéket a pénzemért kijelentés a legtöbb indiai számára azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló időben és költségekből szeretne a 8 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM lehető legtöbbet látni és csinálni egy utazás során, így azt sem bánják, hogy az átlagosan 10 20 napos utazás során enyhén szólva is hektikus és zsúfolt útitervet kell teljesíteniük, mivel sokan ettől érzik azt, hogy eleget kaptak a pénzükért. A fogyasztókkal készült mélyinterjúkból kiderült, hogy az utazási döntést a legtöbben legalább három hónappal a tervezett utazás előtt hozták meg, az Európába utazók egyötöde kevesebb mint egy hónappal az utazás előtt döntött az úti célról. Az információforrások között első helyen a barátok és rokonok állnak, de fontos szerepet játszik az internet, az utazási irodák, az adott országok turisztikai információs irodái és hivatalai és a média hirdetései is. Az interneten leggyakrabban időjárás előrejelzést és hójelentést keresnek az utazók, ezt követik a csomagajánlatok, a fényképek nézegetése, a családi programlehetőségek, a vásárlási és a szálláslehetőségek a keresési listákon. Az Európában jártak egy utazásra fordított átlagos költése fejenként az alábbiak szerint alakult: kevesebb, mint 1200 eurót 13%, 1201 és 1549 euró között 37%, 1550 és 2324 euró között 42%, 2325 euró felett 8% költött az európai utazásra, fejenként. Az európai utazás során vásárolt tárgyak között első helyen az ajándékok szerepelnek, ezt követik a ruhák, a csokoládé, a sajtok, cipők, táskák, kozmetikumok, parfümök, képzőművészeti tárgyak. Az ajándéktárgyakra költött összegek átlagosan 170 és 635 euró között mozogtak. 3.1.2. Az egyes európai országok ismertsége, az azokkal kapcsolatos asszociációk, észlelések Az említések alapján az európai országokat három csoportba sorolták aszerint, hogy azoknak magas, közepes vagy alacsony az ismertségük az utazási szakma körében. Az első csoportba Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Svájc és Nagy- Britannia, a másodikba Dánia, Finnország, Görögország, Luxemburg, Norvégia, Spanyolország, Svédország és Törökország került. Magyarország a többi kelet-európai országgal, a balti államokkal, a balkáni és az európai peremterületeken fekvő desztinációkkal együtt a harmadik, legkevésbé ismert csoportba került. A spontán asszociációk során az első csoportba tartozó országokhoz az utazási szakma megkérdezettjei a fővárosokat és néhány nagyvárost társítottak, valamint a legkézenfekvőbb turisztikai látványosságokról, sztereotípiákról tettek említést. Így például Svájc esetében többek között a hegyek, az órák, a csokoládé és a sajt, az Egyesült Királyságnál London, a Tower, a Big Ben, a Buckingham Palota, Franciaország esetében Párizs és az Eiffel-torony jut az utazási szakértők eszébe. Olaszországnál Róma és a pisai ferde torony került említésre,

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Németországnál pedig a világháborúra, a heidelbergi várra és a kölni katedrálisra gondoltak elsősorban. Ausztriát Kristályvilágként aposztrofálták, Salzburg, Innsbruck és Bécs említése mellett, Hollandiában Amszterdamot és a csatornahálózatot emelték ki. Spanyolországot mindenki a napfénnyel, homokkal és a csodálatos tengerpartokkal azonosította, de szóba került a spanyol konyha és a tapasbárok is, csakúgy, mint a kultúra. Belgiumot is a tipikus városnézés során felkeresett látványosságokkal (Mannekin Pis, Atomium) és a gyémántokkal azonosították. A fogyasztóknak először spontán módon, majd az ETC-tagországok listájáról kellett kiválasztani azokat, amelyeket a legjobban, illetve amelyeket kevésbé vagy egyáltalán nem ismernek. Az egyes európai országok közül legtöbben Svájcot, az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Olaszországot és Németországot említették, de a legismertebb tíz ország listáján szerepelt még Hollandia, Spanyolország, Ausztria, Belgium és Írország is. A további említések között sok más ország mellett Magyarország is megjelent. Horvátországot, Észtországot, Lettországot, Litvániát és San Marinót azonban egyáltalán nem ismerik, sőt abban sem voltak biztosak, hogy ezek az országok Európában vannak-e. A fókuszcsoporton részt vevőknek is zavaros elképzelései voltak a közép- és kelet-európai térségről, többek között Magyarországról is többen határozottan állították, hogy biztosan nem a kontinensen helyezkedik el. A spontán asszociációk során Európa hallatán az utazási szakmával ellentétben a fogyasztók nem országokra és városokra, hanem a természetre és a táj szépségére asszociáltak először. Amikor azt kérték a megkérdezettektől, hogy egy szóval jellemezzék Európát, az alábbiakat említették: gyönyörű, fantasztikus, csodálatos, paradicsomi, álomvilág, romantikus. Érdekes módon a fogyasztók nem vagy kevésbé foglalkoztak a drágaság kérdésével egy európai utazás kapcsán. Aszerint, hogy milyen típusú utazások érdeklik a potenciális Európába utazókat, a legtöbb említést a több országot érintő utak kapták, de hasonlóan nagy volt az érdeklődés a kulturális utak, a hegyekben töltött szabadság és a városlátogatás iránt is. 3.1.3. Az Indiából külföldre utazók demográfiai jellemzői Az utazási szakma képviselőinek véleménye alapján a tipikus indiai utazók 65%-a férfi, 35%-a nő, a 25 és 65 év közötti korosztályba tartoznak, közepes vagy annál magasabb jövedelmű háztartásban élnek, a társadalmi hierarchiában ABC társadalmi-gazdasági státuszúak, foglalkozásukat tekintve üzletemberek, kormányzati vagy magánszektorban, közép- vagy felsővezetői beosztásban dolgoznak. 75%-uk házasságban él, 25%-uk egyedülálló, 70%-uknak van velük egy háztartásban élő gyermeke. Lakóhely szerinti megoszlásuk a következő: Nyugat-India 35%, Észak- és Közép-India 30%, Dél-India 25%, Kelet-India: 10%. Az utazási szokások főbb jellemzőit mutatja be a 3. táblázat. Az indiai népesség nagy száma miatt a kiutazó piacon, ezen belül az Európába irányuló utazások piacán több potenciális fogyasztói szegmens is azonosítható. A családok között megkülönböztethetőek a középkorú és az idősebb családosok. Előbbiek jellemzően 35 45 évesek, magasan képzettek, AB társadalmi-gazdasági kategóriába tartoznak, házasságban, 6 és 13 év közötti gyerekeikkel élnek, közép- és felső szintű vezető beosztásban dolgoznak. Érdekli őket a városnézés, a látványosságok felkeresése, kombinálva olyan témaparkok, családi attrakciók meglátogatásával, amelyek kifejezetten a gyermekekre fókuszálnak. Az idősebb családosok a 45 54 éves korosztályba tartoznak, AB kategóriába sorolhatók társadalmi-gazdasági helyzetüket tekintve, szintén magasan képzettek, gyermekeik 13 18 évesek, 3. táblázat Utazási szokások a szabadidős célú utazásokon részt vevő indiaiak esetében Utazás gyakorisága 5% évente egynél többször, 30% évente egyszer, 50% két-három évben egyszer, 15% pedig ennél is ritkábban utazik. Az utazás időtartama 25% 10 napra vagy annál rövidebb időre utazik, 50% 11 15 napra, 20% 16 20 napra, 5% még ennél is hosszabb időre utazik. Együtt utazók Az utazók 20%-a egyedül, 65% a családjával, 15% barátokkal utazik. Szezonalitás Nem tipikus, az éghajlatból adódó különbségek miatt nem az európai főszezon (július augusztus) a döntő. Január március: 15%, április június: 50%, július szeptember: 10%, október december: 25%. Egyéni/csoportos Az utazók aránya megegyezik: 50-50%. Szervezés, foglalás Az utazók 70%-a veszi igénybe utazási irodák, tour operátorok segítségét, 25% közvetlenül a szállodánál, légi társaságnál foglal, és mindössze 5% használja az online utazási portálokat foglalásához. Információforrások A család és a barátok információi a legfontosabbak (70% említette), 60% tájékozódik az interneten, 55% említette az utazási piacról szerzett információkat, 25% a médiát, 10% egyéb forrást jelölt meg. Forrás: UNWTO ETC: The Indian Outbound Travel Market TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 9

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY üzletemberek, jellemzően felsővezetői beosztásban. Motivációik között első helyen a kulturális látnivalók megtekintése áll, de kedvelik az egész családnak szóló attrakciókat, városlátogatásokat, a lakókocsis körutazásokat és a hajós, óceánjáró túrákat. A másik jól elkülöníthető szegmensbe a párok tartoznak, ezen belül a kutatás különbséget tesz a fiatal (Double Income No Kids) és az idősebb (Empty Nesters) párok között. A fiatalok a 25 35 évesek közül kerülnek ki, AB státusszal, magasan képzettek, házasok, egyéni vállalkozók, alsóbb szintű vezetők, akik érdeklődnek a kultúra, városnézés, éjszakai élet, vásárlás iránt, kedvelik az autós utazásokat, szívesen fedezik fel a vidéket például romantikus utazások vagy nászutak során. Az idősebb párok szegmensébe tartozók 55 év felettiek, A társadalmi státuszba tartoznak, kifejezetten gazdagok, gyermekeik már nem laknak velük, felsővezetők vagy már nyugdíjasok. Elsősorban a nyugalmat, pihenést, relaxációt keresik az utazás során, értékelik a luxuskörülményeket, egzotikus desztinációkat, óceánjáró utazásokat. Az utazási szakértők növekvő lehetőséget látnak továbbá az együtt utazó baráti társaságokban és távolabbi rokonok csoportos utazásaiban is. 3.1.4. Utazási trendek India kiutazó turizmusában Az utazási szakértők prognózisa szerint India kiutazó turizmusa a következő 5 10 évben éves szinten akár 15 20%-kal bővülhet. Ennek legfőbb okai az indiai gazdaság folyamatos növekedése, az indiai középosztály keresetének pozitív alakulása, a dolgozó fiatalok számának emelkedése a lakosságon belül csakúgy, mint az, hogy egyre több indiaiban fogalmazódik meg a külföldi utazás, a világ megismerése iránti vágy, valamint, hogy az emberek ismeretei is egyre bővülnek a külföldi úti célokkal kapcsolatban. Az indiai kiutazásokat befolyásoló tényezők között India gazdasági integrációját, a növekvő számú, országhatárokon átívelő üzleti kapcsolatokat, valamint a migrációt is megemlítették. Európa növekedési potenciálja az indiai beutazásokat illetően várhatóan évente 5 7% körül várható. Megfelelő marketinglépések esetén az indiai turisták számának jelentős emelkedése prognosztizálható az Egyesült Királyságban, Svájcban, Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában, Hollandiában, Németországban és Skandináviában, de a Földközi-tenger országaiban, valamint Finnországban, Írországban, Belgiumban és Lengyelországban is az indiai beutazó turizmus erősödésére lehet számítani. 3.1.5. Európa mint turisztikai desztináció promóciója Az utazási szakértők egyöntetű véleménye szerint az indiai piacon Európát elsősorban mint egy nagy 10 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM desztinációt érdemes eladni, illetve népszerűsíteni, mivel Európa mint turisztikai márka erős imázzsal bír az indiaiak körében. A legtöbb tour operátor is úgy hirdeti több országot bejáró útjait, hogy Európát használja márkanévként, hívószóként (például: Nagy Európa, Izgalmas Európa, Európai Kincsek). Feltételezhető, hogy az utazók többsége először látogat Európába, és éppen ezért nagyobb arányban választ több országot felölelő, a szokásos és népszerű látnivalókat magában foglaló körutazást, a szakértők szerint ezért egyértelműen az egységes európai kommunikáció a célravezető a tágabb indiai piacon. Európa egészként való promóciója mellett felmerül az egyes európai régiók, illetve bizonyos országcsoportok kommunikációjának lehetősége is. Jelentős különbség mutatkozik azonban az egyes európai régiók ismertségében: míg a nyugati és északi országok ismerősek az indiaiak szemében, a közép- és kelet-európai, valamint a déli, mediterrán országokról lényegesen kevesebb információval rendelkeznek. Néhány nagyobb utazási iroda képviselője úgy gondolja, hogy a kelet-közép-európai régió nem való a tömegeknek, de néhány desztináció, mint Csehország, Magyarország és Szlovákia, eséllyel indulhat az újdonságot, egzotikus élményeket és felfedezetlen desztinációkat kereső kisebb létszámú szegmens körében jövőbeni lehetséges külföldi úti célként. Összességében elmondható, hogy a régiós megközelítés az utazási szakma képviselői szerint nem megfelelő Európa sikeres marketingkommunikációjához a szélesebb indiai piacon. Ettől függetlenül természetesen több európai ország nemzeti turisztikai hivatala képviselteti magát Indiában, a tanulmány írásakor ezek Nagy-Britannia, Franciaország, Svájc és Ausztria voltak. Az utazási szakmával ellentétben az utazók véleménye szerint Európát nem lehet egy egészként eladni az indiai piacon. A fogyasztók úgy érzik, hogy Európa nem egy homogén turisztikai termék, amelyet egyben kellene reklámozni Indiában, hiszen sok európai országról alig van ismerete az indiai utazóknak. Általánosítva elmondható, hogy az Indiából külföldre utazók Európából csak néhány népszerű (nyugat-európai) desztinációra kíváncsiak. A külön böző régiók ismertsége tehát nagyon eltérő az indiaiak körében, éppen ezért a megkérdezettek egyetértettek abban, hogy a mediterrán térség, Skandinávia, valamint Közép- és Kelet-Európa mindenképp nagyobb hangsúlyt kell hogy kapjon Európa promóciója során. Az interjúalanyok említették továbbá a kontrasztok hangsúlyozását a promóciós tevékenységben, mert szerintük a klasszikus, régi idők bája és az ultramodern világ egyaránt jellemző Európára. Európa legmegfelelőbb promócióját mégsem a fent említett lehetőségekben látják, hanem az egyes országcsoportok közös reklámozásában, promóciójában, amikor is valamilyen téma, tematika mentén összekapcsolódó országokat népszerűsítenek egy termékként az utazók számára.

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Forrás: UNWTO ETC: The Indian Outbound Travel Market India mint Európa küldőpiaca fő jellemzői 4. táblázat Európa jelenlegi helyzete és imázsa Drága szabadidős úti cél, prémium kategóriájú desztináció, varázslatos tájak, híres történelmi, Kulcsszavak kulturális látnivalók. Fő motivációk Kultúra, városnézés, körutazások, téli sportüdülés a hegyekben. Desztináció kiválasztásának főbb szempontjai vízumügyintézés, rokoni és baráti kapcsolatok az adott desztinációban. Biztonság, változatosság, az úti cél általános imázsa, kitűnő turisztikai infrastruktúra és könnyű SWOT-analízis Európa marketingtevékenységéhez Európa mint márka Erősségek Gyengeségek Veszélyek Lehetőségek Sok mindent lehet csinálni (sokszínű természet, történelem, szórakozás), sokféle, különböző típusú utazás és élmény, minőségi turisztikai infrastruktúra, kedvező időjárás, kitűnő közlekedési lehetőségek és kapcsolatok, gazdag turisztikai csomagok. Magas költségek, vízumszerzés nehézségei, körülményessége, közbiztonság kérdése néhány európai nagyvárosban, barátságtalan, nem segítőkész európaiak. Vízum és más utazási papírok szerzésének összetett folyamata, magasak az előre nem tervezett és járulékos költségek, az európai országok jelentős részének alacsony ismertségi szintje, azokról alkotott zavaros kép, csak az ismert desztinációkat preferálják mind az utaztatók, mind az utazók, kommunikáció, nyelvi nehézségek, indiai/vegetáriánus konyha hiánya sok helyütt, a kulturális különbözőségekből adódó konfliktusok. Európa az álomdesztináció az indiaiak számára, minden indiai utazó vágya eljutni az öreg kontinensre, amelyhez kiemelkedő minőséget, sokszínű turisztikai kínálatot és tenni- és látnivalók végtelen körét társítják gondolatban. Tengerentúli utazások piacán: Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália és Új-Zéland Fő versenytársak Rövid távú utak piacán: egyre népszerűbb ázsiai úti célok (Szingapúr, Malajzia, Thaiföld, Dubaj) Javaslatok Európa pozicionálására Tekintettel a marketing erősségekre és a potenciális piaci lehetőségekre Európát a következő értékek, vonzó aspektusok mentén célszerű pozícionálni: egységben a sokszínűség (unity in diversity), illetve látványosság, sokoldalúság és érték. Ez a fajta pozicionálás hiteles, inspiráló és csábító ajánlat lenne az indiai célpiacon. Ha az összes ETC-tagország egyenlő láthatósággal jelenik meg a szervezet ernyője alatt, az egyfajta garanciát jelenthet a turisztikai termékek magas minőségére és a jó élményekre egész Európában. Európa márka marketingtevékenysége A szakma és a tanulmány készítőinek egyöntetű javaslata, hogy az ETC hosszú távon állítson fel egy regionális irodát Indiában, amely komplex módon végezheti Európa marketingjét az indiai piacon. Növelheti az európai régiók és egyes desztinációk ismertségét és elismertségét, közvetlen turisztikai információval szolgálhat, kis és nagy utazási ügynökségek számára hozzáférhető, együttműködési lehetőségeket kínál az egyes európai régiók, térségek specialistáival, tréningek, szemináriumok és workshopok szervezését végezheti, promóciós kampányokat szervezhet, aktuális információkkal látná el az indiai utazásszervezőket az európai eseményekről, éppen zajló fesztiválokról, történésekről stb. 4. Összefoglaló A kutatás főbb megállapításait a 4. táblázatban foglaljuk össze. Magyaroszág a kevéssé ismert európai desztinációk között található, ugyanakkor a régió országai között Csehországgal, Szlovákiával és Lengyelországgal együtt az ismertebbek között van. Mindez azt is jelenti, hogy az Európára jellemző pozitív imázs nem olyan erős Magyarország esetében. A tanulmány készültekor Magyarország a népszerű, feljövő incentive desztinációk között szerepelt, illetve a turisztikai szakértők szerint a közép-európai csomagutak elsősorban a tapasztalt, Európát már ismerő, jól szituált, az újdonságot, egzotikumot kereső utazók körében lehetnek népszerűek. További információ: Magyar Turizmus Zrt., Piac- és Termékmenedzsment Iroda, Kutatási Csoport, 1115 Budapest, Bartók Béla út 105 113. tel.: (1) 488 8710, fax: (1) 488 8711, e-mail: kutatas@itthon.hu, honlap: www.itthon.hu > Szakmai oldalak > Piaci Iránytű TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 11

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Észak- és Kelet-Magyarország folyóparti településeinek turizmusa, 2000 2008 Tóth Géza 1 Dávid Lóránt 2 Ujvári Krisztina 3 A népszerű vízi turizmus és kiemelten a vízparti települések turizmusa mint mindenhol, Magyarországon is az érdeklődés fókuszában áll. Jelen kutatásunkban elsősorban a címben jelzett vízparti célterületeken lévő szálláshelyek statisztikai mutatóinak segítségével az észak- és kelet-magyarországi folyók mentén fekvő települések esetében vizsgáltuk a kérdést. A vendégforgalmi mutatókat elemezve tanulmányunkban alátámasztottuk a vízparti települések szerepének növekedését az észak- és kelet-magyarországi folyóparti települések esetében. Kulcsszavak: vízi turizmus, folyók Észak- és Kelet-Magyarországon, szálláshely-statisztika. 1. Bevezetés Észak- és Kelet-Magyarország folyóinak turizmusa jelentős, eddig még ki nem használt turisztikai potenciált hordoz magában (Dávid Tomor 2001, Dávid 2002, Bujdosó Dávid 2002, Dávid et al. 2009). Bár sok esetben a periferikus térségek fejlesztésének egyik lehetséges mentsváraként tartják számon (Aquaprofit Rt. 2005), az összehasonlító statisztikai vizsgálatok még váratnak magukra. Cikkünk éppen ezt a hiányt igyekszik a maga szerény eszközeivel orvosolni, egyrészt a 2000 és 2008 közötti időszak elemzésével, másrészt pedig a 2007-ről 2008-ra lezajlott folyamatok bemutatásával. A vízi turizmus vizsgálatánál több alapvető problémával állunk szemben. Közvetlenül ugyanis nem lehetséges a szorosan vett vízi turizmus forgalmi adatainak elkülönítése. A KSH a 2004-es Területi Számjelrendszer című kiadványában ugyan alkalmazza az aktív turizmus kódja nevű nómenklatúrát, amelynek része a vízi turizmus helyszíneinek kódja is, de ennek hiányos volta miatt ebben a kutatásban nem volt alkalmazható. Így azt a módszert alkalmaztuk, hogy Kelet-Magyarország vízi turizmussal potenciálisan érintett településeit igyekeztük beazonosítani. Ennek érdekében a vizsgálatban figyelembe vett folyókra (Tisza, Hernád, Bodrog, Körösök, Maros) 10 kilométeres puffert helyeztünk térinformatikai program segítségével. A vizsgálati körbe azok a települések kerültek be, amelyek közigazgatási 1 Tudományos munkatárs, KRF Turizmus és Területfejlesztési Tanszék, Gyöngyös, e-mail: geza.toth@ksh.hu. 2 Tanszékvezető főiskolai tanár, KRF Turizmus és Területfejlesztési Tanszék, Gyöngyös, e-mail: davidlo@karolyrobert.hu. 3 Adjunktus, KRF Turizmus és Területfejlesztési Tanszék, Gyöngyös, e-mail: kujvari@karolyrobert.hu. 12 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM területét magában foglalta, vagy érintette a jelzett pufferterület. E módszer segítségével tehát azok a települések kerültek be a vizsgálatba, amelyek turizmusát a vízi turizmus, illetve a vízhez való kötődés legnagyobb mértékben befolyásolhatja. Igaz ugyanakkor az is, hogy a vízi turizmusban részt vevők egy része nem vesz igénybe sem kereskedelmi, sem magánszálláshelyet, vagy ha igen, ezek nem feltétlenül jelennek meg a hivatalos statisztikákban. Jelentős hányadot képvisel a vízi túrák esetében például a vadkempingezés. Erről sajnos megbízható adatok nem állnak rendelkezésre. A vizsgálatba 422 települést vontunk be. A településeket a jobb elemezhetőség kedvéért csoportokba soroltuk (1. ábra). A csoportok a következők: Hernád térsége, Bodrog térsége, Felső-Tisza (ide tartoznak a Szamos települései is), Közép-Tisza felső szakasz, Tisza-tó kiemelt üdülőkörzet, Szolnoki Tisza, Közép- A vizsgálatba vont folyószakaszok Forrás: saját szerkesztés 1. ábra Vizsgált szakaszok Hernád térsége Bodrog térsége Felső-Tisza Közép-Tisza felső szakasz Tisza-tó kiemelt üdülőkörzet Szolnoki Tisza Közép-Tisza alsó szakasz Körösök Alsó-Tisza

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Tisza alsó szakasz, Körösök, Alsó-Tisza (ide tartoznak a Maros települései is). 4 2. Kereskedelmi szálláshelyek 2.1. FÉRŐHELYEK A térség kereskedelmi szállásférőhelyeiből a legnagyobb arányban (19,6%) az Alsó-Tisza részesedik a KSH 2008-as adatai alapján, amelyet a Körösök (18,8%) és a Tisza-tó követ (18,6%). Az elmúlt időszak folyamatait a 2000-es évet bázisnak tekintve igyekszünk elemezni. 2008-ra a bázisévhez képest a szolnoki Tisza-szakaszon kívül valamennyi szakaszon nőtt a férőhelyek száma. Kiemelkedő, 85%-os bővülés történt a Felső-Tiszán, de nem sokkal marad le ettől a Bodrog (78%) és a Hernád térsége (48,6%) sem. A vidéki viszonylatban átlagos változás 2000-ről 2008-ra kismértékű, 3,5%-os csökkenést jelentett, így megállapíthatjuk, hogy a legtöbb szakaszon a vidéki átlagnál nagyobb mértékben nőtt a férőhelyek száma. 2007-ről 2008-ra vidéki átlagban 3,5%-kal csökkent a férőhelyek száma, míg a vizsgált szakaszokon a visszaesés csak 2,2%-os volt. Növekedés ebben az időszakban csak a Bodrog, a Körösök és a Tisza-tó térségében volt megfigyelhető. A férőhelycsökkenés tekintetében a Közép-Tisza felső szakasza mindenképpen kiemelendő, mivel itt a 2007/2008-as időszakban a férőhelyek száma közel felére esett vissza. A 2008-as adatokon keresztül a férőhelyek összetételét vizsgáltuk. Megállapíthatjuk, hogy a szállodai férőhelyek 32,6%-a a Körösök területén található, míg az Alsó- Tiszán 25,7%-uk, a Szolnoki Tiszán pedig 9,2%-uk lelhető fel. A szállodák a teljes vizsgálati területen a férőhelyek 16,6%-át teszik ki. Ehhez képest az összes férőhelyen belül magasabb részesedést a szállodák a Közép-Tisza felső szakaszán érnek el (32,6%), de viszonylag magas arányt láthatunk még a Szolnoki Tiszán (29,2%) és a Körösöknél is (28,9%). A panziók férőhelyeinek 25,2%-át az Alsó-Tiszán találhatjuk, amelyet a Körösök (19,1%) és a Tisza-tó (16,4%) követnek. A panziók a férőhelyek 10,7%-át teszik ki a teljes vizsgálati területen. A legnagyobb mértékben ettől a Hernád térsége tér el, ahol a panziók férőhelyeinek aránya eléri a 33,2%-ot. A vizsgálati terület átlagánál magasabb aránnyal rendelkezik még az Alsó-Tisza (13,8%) és a Körösök térsége (10,9%). 4 Hernád térsége (országhatártól Sajószögedig), Bodrog térsége (országhatártól Bodrogkeresztúrig), Felső-Tisza (országhatártól Tiszaeszlárig), Közép-Tisza felső szakasz (Tiszalöktől Tiszakesziig, de mivel a Tisza-tónál ragaszkodtunk a kiemelt üdülőkörzet településeihez, így ide tartozik Szentistván is), Tisza-tó kiemelt üdülőkörzet (Tiszacsegétől Tiszaroffig), Szolnoki Tisza (Kőtelektől Szolnokig, de a Tisza-tó előbb jelzett lehatárolása miatt ide tartozik Tiszaszentimre, Jászkisér, Tiszagyenda és Kunhegyes), Közép- Tisza alsó szakasz (Tószegtől Csongrádig), Körösök (országhatártól Szentesig), Alsó-Tisza (Felgyőtől országhatárig). A vizsgálati terület egyéb szálláshelyeinek férőhelyei közül a kempingeket és a turistaszállásokat emeljük ki. A szakaszok kereskedelmi szállásférőhelyeinek 45,2%-a kemping, amely így a teljes térség legfontosabb szállástípusa. A kempingek férőhelyeinek aránya a Tisza-tónál a legnagyobb (72,2%), de még a Felső-Tiszán és a Közép- Tisza alsó szakaszán is a férőhelyek több mint felét teszi ki (67,8% és 49,6%). A teljes vizsgálati terület kempingjei férőhelyeinek 29,7%-a a Tisza-tónál, míg 25,1%-a a Felső- Tiszán és 12,7%-a a Körösökön található. A turistaszállások a harmadik legfontosabb típust jelentik, az összes férőhely 14,3%-ával. Ennek a szállástípusnak az aránya az Alsó- Tiszán a legmagasabb (35,2%), de viszonylag jelentős még a Körösökön (21,2%) és a Bodrognál (27,0%) is. Az összes szakasz turistaszállásainak férőhelyeiből 48,1%-ot az Alsó-Tiszán találhatunk, míg a Körösök részesedése 27,9%. 2.2. BELFÖLDI VENDÉGEK A 2008-as adatokat tekintve láthatjuk, hogy a legtöbb belföldi vendéget a teljes vizsgálati terület 32,2%-át a Körösök fogadták, amelyet az Alsó-Tisza (23,7%) és a Felső-Tisza (10,4%) követett. 2000-hez képest vidéki átlagban a belföldi vendégek száma 2008-ra 43,6%-kal növekedett. Az összes szakaszt figyelembe véve ugyanerre az időszakra vonatkozóan a növekedés elérte a 47,7%-ot. Csökkenést csak a Közép-Tisza alsó szakaszán (-18,5%) tapasztalhattunk. A legjelentősebb bővülés a Hernád térségében történt (135,0%), de komoly növekedést láthattunk még a Tisza-tónál (83,8%) és a Bodrognál (67,6%) is (1. táblázat). 2007-ről 2008-ra vidéki átlagban a belföldi vendégek száma 3,0%-kal növekedett, míg a vizsgált szakaszokon átlagosan 4,0%-os volt a bővülés. A Tisza-tónál igen jelentős, 43%-os gyarapodás figyelhető meg, amelyet a Közép- Tisza felső szakasza (+18,1%) és a Körösök követ (+4,1%). Visszaesés csak az Alsó-Tiszán (-5,9%) és a Felső-Tiszán (-0,4%) látható. A vízi turizmusban potenciálisan érintett települések belföldi vendégeinek 47,3%-a szállodákban szállt meg 2008-ban. A szakaszok átlagához képest a legmagasabb arányt a Körösöknél észlelhetjük (65,0%), de kiemelkedő még az Alsó-Tisza (49,7%) és a Közép-Tisza felső szakasza is (49,6%). A teljes terület szállodában megszállt belföldi vendégeinek 44,2%-a a Körösöket, 24,9%-a az Alsó-Tiszát és 7,1%-a a szolnoki Tisza-szakaszt választotta. A szállástípusok közül a második legjelentősebb a panzió, ahol a belföldi vendégek 21,2%-a szállt meg 2008-ban. A panziók aránya a belföldi vendégek vonatkozásában különösen a Hernád térségében magas (34,6%), amelyet a Szolnoki Tisza (30,6%) és a Felső- Tisza követ (26,4%). Az egész terület vonatkozásában a legtöbb belföldi vendég az Alsó-Tisza (28,4%), TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 13

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 1. táblázat A kereskedelmi szálláshelyek vendégei a vizsgálati területen, 2000 2008 Szakaszok 2000 2008 2000 2008 2000 2008 Belföldi vendégek száma Külföldi vendégek száma Külföldi vendégek aránya (%) Hernád 4 937 11 602 410 1 001 7,7 7,9 Bodrog 20 698 34 680 3 189 10 181 13,4 22,7 Felső-Tisza 27 765 45 950 7 760 12 232 21,8 21,0 Közép-Tisza felső 13 437 15 875 5 819 17 129 30,2 51,9 Tisza-tó kiemelt üdülőkörzet 19 874 36 523 4 415 4 327 18,2 10,6 Szolnoki Tisza 23 474 35 197 8 018 10 823 25,5 23,5 Közép-Tisza alsó 19 043 15 527 2 015 2 473 9,6 13,7 Körösök 82 176 142 470 19 025 19 018 18,8 11,8 Alsó-Tisza 88 521 105 150 40 524 52 540 31,4 33,3 Összesen 299 925 442 974 91 175 129 724 23,3 22,7 Forrás: KSH-adatok alapján saját számítás a Körösök (20,2%) és a Felső-Tisza (12,9%) szakaszának panzióit keresi fel. Az egyéb szállástípusok közül a belföldi vendégek tekintetében az üdülőházak részesedése a legmagasabb, a teljes területen eléri a 10,9%-ot. A Közép-Tisza alsó szakaszán a belföldi vendégek 32,2%-a választotta az üdülőházakat. Hasonlóan magas arányt láthatunk még a Tiszatónál (24,9%) és a Bodrognál (19,7%). 2.3. KÜLFÖLDI VENDÉGEK A 2008-as adatokat elemezve láthatjuk, hogy a legtöbb külföldi vendég az Alsó-Tisza szálláshelyeit kereste fel (40,5%), amelyet a Körösök (14,7%) és a Közép-Tisza felső szakasza követett (13,2%). Vidéki átlagban a 2000-es értéket bázisnak tekintve 2008-ra 5,1%-kal csökkent a külföldi vendégek száma. Ezzel szemben, azonos időszakot figyelembe véve a vizsgált folyószakaszok átlagában 42,3%- kal növekedett a külföldi vendégek száma. Egy szakaszon láthatunk csökkenő külföldi vendégszámot: a Tisza-tónál (-2,0%), míg a Körösöknél stagnálás, a többi szakaszon viszont jelentős bővülés történt. A legjelentősebb növekedés a Bodrogot érintette (+219,2%). 2007-ről 2008-ra vidéki átlagban 2,7%-al nőtt a külföldi vendégek száma, míg a vizsgálati területünkön 5,0%-os volt a növekedés. A legkedvezőbb folyamatokat a Tiszatónál láthatjuk, itt a növekmény 20,5%-os volt, amelyet a Bodrog (+19,1%) és a Közép-Tisza alsó szakasza (+18,3%) követett. Visszaesést csak a szolnoki Tisza-szakaszon (-11,2%) és a Felső-Tiszán (-0,4%) tapasztalhattunk. A kelet-magyarországi folyószakaszokon a külföldi vendégek aránya viszonylag alacsony, és csökkenő tendenciát mutat. A csökkenés dinamikája ugyan némileg alacsonyabb, mint a vidéki átlag, de mindenképpen kedvezőtlen. Csak kevés olyan szakaszt láthatunk, ahol a külföldi vendégek aránya magasabb a vidéki átlagnál: Közép- Tisza felső szakasz, Alsó-Tisza. A vízi turizmusban potenciálisan érintett települések külföldi vendégeinek 57,4%-a a szállodákban szállt meg 2008-ban. A szakaszok átlagához képest a legmagasabb arányt a szolnoki Tisza-szakasznál észlelhetjük (90,4%), de kiemelkedő még az Alsó-Tisza (67,5%) és a Közép- Tisza felső szakasza is (59,6%). A teljes terület szállodában megszállt külföldi vendégeinek 47,6%-a az Alsó-Tiszát, 13,5%-a a Közép-Tisza felső szakaszát, illetve a 13,3%-a a Körösöket választotta. A szállástípusok közül a második legjelentősebb a panzió, ahol a külföldi vendégek 18,0%-a szállt meg 2008- ban. A panziók aránya a külföldi vendégek vonatkozásában különösen a Hernád térségében magas (45,3%), amelyet a Körösök térsége (27,2%) és az Alsó-Tisza követ (22,7%). Az egész terület vonatkozásában a legtöbb külföldi vendég az Alsó-Tisza (50,9%), a Körösök (22,1%) és a Felső-Tisza (10,2%) szakaszát keresi fel. Az egyéb szállástípusok közül a külföldi vendégek tekintetében a kempingek részesedése a legmagasabb, a teljes területen eléri a 16,1%-ot. A Tisza-tónál a külföldi vendégek 55,0%-a választotta a kempingeket. Hasonlóan magas arányt láthatunk még a Bodrog térségében (48,0%) és a Felső-Tiszán (36,5%) is. A kelet-magyarországi folyók szakaszait felkereső, kempingeket választó külföldiek 23,5%-a a Bodrog térségébe, 21,5%-a a Felső-Tiszához, míg 20,2%-a a Közép-Tisza felső szakaszához látogatott. 2.4. BELFÖLDI VENDÉGÉJSZAKÁK A 2008-as adatok alapján elmondható, hogy a teljes vizsgálati terület belföldi vendégéjszakáinak 38,4%-át a Körösöknél, 19,8%-át az Alsó-Tiszán és 9,8%-át a Felső- Tiszán töltötték. A 2000-es bázisévhez képest 2008-ra a teljes térségben átlagosan 38,2%-kal növekedett a belföldi vendégéjszakák száma. Ez a dinamika kedvezőbb a +29,6%-os vidéki átlagnál. Csak két olyan szakasz van, ahol a vizsgált időszakban a belföldi vendégéjszakák 14 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS csökkenése következett be: a Közép-Tisza alsó szakasza (-9,7%) és a Közép-Tisza felső szakasza (-5,0%). A legdinamikusabb bővülés a Hernád térségében zajlott (+157,9%), amelyet a Felső-Tisza (+84,8%) és a Tisza-tó (+60,5%) követett (2. táblázat). 2008-ban 2007-hez viszonyítva vidéki átlagban a belföldi vendégéjszakák száma 0,5%-kal nőtt, szemben a vizsgált folyószakaszok 2,9%-os gyarapodásával. A legkedvezőbb folyamatok a Tisza-tónál (+34,5%), valamint a Közép-Tisza alsó (+13,8%) és felső (+8,7%) szakaszán játszódtak le. Sajnálatos módon viszont a szolnoki Tiszaszakaszon (-19,1%), az Alsó-Tiszán (-3,8%) és a Bodrognál (-3,1%) visszaesés történt. A 2008-as adatok alapján látható, hogy a kelet-magyarországi folyók térségét választó belföldiek 47,5%-a a szállodákban töltötte el a vendégéjszakáit. A szállodában eltöltött belföldi vendégéjszakák aránya különösen a Körösök területén (66,8%), az Alsó-Tiszán (51,0%) és a Közép-Tisza felső szakaszán (46,0%) magas. A vizsgálati területen a szállodákban regisztrált belföldi vendégéjszakák 54,0%-át a Körösök, 21,3%-át az Alsó-Tisza és 4,6%-át a szolnoki Tisza-szakasznál töltötték el 2008-ban. A panziók részesedése 17,4% volt az egész térséget figyelembe véve. A legmagasabb arányt a Hernád térségében láthatjuk (37,0%), amelyet a Felső-Tisza (26,2%) és a szolnoki Tisza-szakasz (24,2%) követ. A panzióban regisztrált belföldi vendégéjszakák 24,0%-át az Alsó-Tiszán 22,7%-át a Körösöknél és 14,4%-át a Felső-Tiszán töltötték el. Az egyéb szállástípusok közül az üdülőházak jelentősége a legnagyobb, az összes belföldi vendégéjszaka 12,3%-ával. A Közép-Tisza alsó szakaszán (34,1%), a Tiszatónál (27,1%), és a szolnoki Tisza-szakasznál (17,2%) az üdülőházakban eltöltött vendégéjszakák aránya viszonylag magas. A teljes térség üdülőházban töltött vendégéjszakáinak 33,8%-át a Körösök térségében, 18,4%-át a Tisza-tónál és 13,7%-át a Bodrognál láthatjuk. 2.5. KÜLFÖLDI VENDÉGÉJSZAKÁK A legfrissebb adatok alapján a vizsgálati terület külföldi vendégéjszakáinak 32,6%-át az Alsó-Tiszán, 22,0%-át a Körösöknél és 11,3%-át a Közép-Tisza felső szakaszán regisztrálták. 2008-ra 2000-hez képest vidéki átlagban 25,0%-kal csökkent a külföldi vendégéjszakák száma. A vizsgálati terület településeinek viszonylatában ezzel szemben viszont 18,4%-os bővülés történt a jelzett időszakot illetően. Két olyan szakasz van, ahol a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma csökkent 2000-ről 2008-ra: a Tisza-tó (-29,5%) és a Körösök (-25,4%). Ezzel szemben jelentős bővülést láthatunk a Bodrog (161,4%), a Felső-Tisza (94,7%) és a Közép-Tisza felső szakasza (92,5%) esetében. 2008-ra 2007-hez képest vidéki átlagban 0,8%-kal csökkent a külföldi vendégéjszakák száma, míg a keleti folyószakaszoknál 3,4% volt a növekmény mértéke. 2007- ről 2008-ra a Tisza-tónál 42,5%-kal nőtt a külföldi vendégéjszakák száma, amelyet a Közép-Tisza alsó szakasza (+21,0%) és a Bodrog (+16,4%) követ. Ezzel szemben a Körösöknél (-8,3%), a szolnoki Tisza-szakaszon (-3,1%) és a Közép-Tisza felső szakaszán (-2,4%) visszaesés történt. A külföldi vendégek arányához hasonlóan a külföldi vendégéjszakák aránya is alacsony a térségben. Csak a Közép-Tisza felső szakaszán láthatunk a vidéki átlagnál magasabb értéket 2008-ban. A legtöbb térségben az országos trendhez hasonlóan csökkent a külföldi vendégéjszakák aránya, csupán néhány szakasz jelentett kivételt: a Közép-Tisza felső és alsó szakasza, a Bodrog térsége, a Szolnoki Tisza és az Alsó-Tisza. A 2008-as adatok alapján a külföldi vendégéjszakák legnagyobb részét (49,2%) a szállodákban regisztrálták. A szállodákban töltött külföldi vendégéjszakák aránya a szolnoki Tisza-szakaszon (88,1%), az Alsó-Tiszán (65,3%) és a Hernádnál (51,4%) a legnagyobb. A szállodák külföldi vendégéjszakáinak 43,3%-át az Alsó-Tiszán, 19,6%-át a Körösöknél és 14,9%-át a szolnoki Tisza-szakaszon regisztrálták. 2. táblázat Szakaszok A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái a vizsgálati területen, 2000 2008 Forrás: KSH-adatok alapján saját számítás 2000 2008 2000 2008 2000 2008 Belföldi vendégéjszakák száma Külföldi vendégéjszakák száma Külföldi vendégéjszakák aránya (%) Hernád 11 497 29 651 1 132 1 280 9,0 4,1 Bodrog 49 960 74 448 8 233 21 523 14,1 22,4 Felső-Tisza 57 017 105 374 11 949 23 261 17,3 18,1 Közép-Tisza felső 43 801 41 593 17 767 34 202 28,9 45,1 Tisza-tó kiemelt üdülőkörzet 56 030 89 908 31 122 21 926 35,7 19,6 Szolnoki Tisza 74 745 66 695 22 061 25 146 22,8 27,4 Közép-Tisza alsó 45 472 41 068 7 941 9 784 14,9 19,2 Körösök 265 789 412 305 89 322 66 593 25,2 13,9 Alsó-Tisza 172 492 212 464 65 689 98 523 27,6 31,7 Összesen 776 803 1 073 506 255 216 302 238 24,7 22,0 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 15

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 2. ábra 6 5 4 3 2 1 2,6 1,3 Átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken, 2008 (éjszaka) 5,1 4,0 3,5 2,9 2,6 2,1 2,3 2,5 2,6 2,3 2,1 1,9 2,0 1,9 2,0 1,9 3,6 2,4 2,3 2,4 0 Hernád Bodrog Forrás: saját szerkesztés Felső-Tisza Közép-Tisza felső Tisza-tó kiemelt üdülőkörzet Szolnoki Tisza Közép-Tisza alsó Belföldi Külföldi Körösök Alsó-Tisza Összesen Vidéki átlag Az összes külföldi vendégéjszaka 12,8%-a a pan ziókhoz kötődött a térségben 2008-ban. A Hernád térségében a panziók aránya kiugróan magas (48,6%), de nagy még az Alsó-Tiszán (17,4%) és a Felső-Tiszán is (13,9%). A panziókban töltött külföldi vendégéjszakák 44,3%-át az Alsó-Tiszán, 22,3%-át a Körösöknél és 8,4%-át a Felső- Tiszán figyelhetjük meg. Az egyéb szállástípusoknál a külföldi vendégéjszakák tekintetében a kempingek szerepe a legfontosabb. Arányuk eléri a teljes területre vonatkozóan a 25,3%-ot. Kimagasló arányokat láthatunk a Tisza-tónál (69,4%), a Közép-Tisza alsó szakaszán (49,5%), valamint a Bodrognál (43,5%). A teljes térség külföldi vendégéjszakáinak 28,3%-át a Körösöknél, 19,9%-át a Tisza-tónál és 14,7%-át a Közép-Tisza felső szakaszánál találhatjuk. 2.6. ÁTLAGOS TARTÓZKODÁSI IDŐ A vizsgálati terület átlagában mind a belföldiek, mind pedig a külföldiek átlagos tartózkodási ideje alacsonyabb a vidéki átlagnál. Csak a Tisza-tó és a Közép-Tisza alsó szakasza olyan, ahol mindkét körben magasabb az átlagos tartózkodási idő a vidéki átlagnál. A vizsgált szakaszok közül a legrosszabb helyzetben a Felső- és az Alsó-Tisza, valamint a Bodrog van (2. ábra). 2.7. SZÁLLÁSDÍJBEVÉTELEK A 2008-as adatok alapján a vizsgált térség bevételeinek 31,2%-a a Körösök, míg 30,4%-a az Alsó-Tisza, és 8,0%-a a Felső-Tisza területéről származott. A térség szállásdíj-bevételeivel kapcsolatos folyamatok elemzéséhez az adatokat defláltuk, vagyis az in flá ció kivonásával valamennyi év adatát a 2000-es alapárra alakítottuk. Ennek segítségével lehetővé vált annak az elemzése, hogy milyen módon változtak az egyes szakaszok bevételei. 2000-ről 2008-ra vidéki átlagban a bevételek 25,3%-kal növekedtek, míg területünkön a növekmény 113,7%-os volt. Csak a Közép-Tisza alsó szakaszán (-39,7%) csökkent a bevételek nagysága a vizsgált 3. táblázat Szállásdíjbevételek megoszlása a vizsgálati terület kereskedelmi szálláshelyein, 2000 2008 (%) Szakaszok 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Hernád 2,9 1,0 1,2 1,6 2,0 2,5 2,4 2,1 2,2 Bodrog 1,0 4,3 4,9 5,0 5,0 4,8 5,2 6,0 6,0 Felső-Tisza 4,2 9,2 9,1 7,6 8,9 8,5 8,2 6,6 8,0 Közép-Tisza felső 3,2 4,9 5,3 7,2 7,3 6,1 5,8 4,6 4,3 Tisza-tó kiemelt üdülőkörzet 2,0 5,7 6,8 7,0 5,5 4,7 3,3 4,1 7,5 Szolnoki Tisza 8,4 10,0 9,0 9,6 10,7 9,0 9,5 9,9 7,8 Közép-Tisza alsó 9,3 3,2 3,0 2,7 2,2 2,3 2,1 2,3 2,6 Körösök 65,6 31,7 30,7 29,9 29,8 30,4 30,3 31,4 31,2 Alsó-Tisza 3,4 29,9 29,9 29,4 28,5 31,6 33,3 32,9 30,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH-adatok alapján saját számítás 16 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS 4. táblázat Szobakapacitás-kihasználtság a vizsgálati terület kereskedelmi szálláshelyein, 2000 2008 (%) Szakaszok 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Hernád 20,6 12,7 15,8 15,4 14,6 17,0 19,2 17,7 19,1 Bodrog 19,6 19,0 21,9 17,5 21,6 18,0 20,9 20,1 20,4 Felső-Tisza 21,7 26,6 24,8 21,8 21,6 21,2 20,9 20,9 25,5 Közép-Tisza felső 13,9 35,0 35,2 38,0 35,8 28,8 40,7 36,0 33,2 Tisza-tó kiemelt üdülőkörzet 19,6 21,1 19,9 19,0 19,4 18,5 21,5 22,5 28,0 Szolnoki Tisza 29,8 26,1 23,5 23,9 35,6 35,2 38,0 36,1 34,7 Közép-Tisza alsó 30,5 18,5 21,0 16,7 15,9 14,7 18,8 21,9 22,3 Körösök 30,9 32,5 29,2 29,9 29,1 28,0 35,9 36,0 35,5 Alsó-Tisza 19,5 26,7 25,9 24,6 23,5 27,2 34,3 31,0 33,3 Összesen 28,0 27,3 26,0 25,1 25,7 25,6 31,1 29,9 30,8 Vidéki átlag 34,7 34,3 32,8 31,5 31,4 31,9 33,7 36,3 35,6 Forrás: KSH-adatok alapján saját számítás időszakban. A legjelentősebb bővülést az Alsó-Tiszán (+1 837%), a Bodrognál (+1 168%) és a Tisza-tónál (+714%) érték el a szálláshelyek (3. táblázat). A kelet-magyarországi folyók vizsgált szakaszain az egy vendégéjszakára jutó szállásdíj nagysága csak az Alsó-Tisza szakasz esetén magasabb a vidéki átlagnál, míg a többinél jelentősen elmarad attól. 2.8. SZOBAKAPACITÁS-KIHASZNÁLTSÁG A térség átlagos kapacitáskihasználtsága 6,4 százalékponttal maradt el a vidéki átlagtól 2008-ban. A legjobb helyzetben ekkor a Körösök voltak, de még itt is elmarad az érték a vidéki átlagtól. Az elmúlt időszakban a vidéki átlagnál nagyobb kapacitáskihasználtság-bővülés történt a térségben, kivéve a Közép-Tisza alsó szakaszát és a Hernád térségét, ahol visszaesés történt (4. táblázat). 3. Magánszállásadás 3.1. FÉRŐHELYEK Kelet-Magyarország vizsgált folyószakaszai közül 2008- ban a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzet településein találhatjuk a férőhelyek legnagyobb részét (33,8%), amelyet a Körösök (25,3%) és a Felső-Tisza követ (13,7%). 2000-hez viszonyítva 2008-ra a magánszállásadás férőhelyeinek száma vidéki átlagban 2,5%-kal növekedett. Ehhez képest minden általunk vizsgált szakaszon magasabb dinamikákat láthatunk. A leggyorsabb bővülés a jelzett időszakban a Bodrog térségében történt (+428,3%), amelyet a Felső-Tisza (+244,1%) és a Hernád térsége (+160,1%) követ. 2007-ről 2008-ra vidéki átlagban közel 1%-kal csökkent a férőhelyek száma, míg a keleti folyószakaszoknál 12,7%-os bővülés figyelhető meg. Csak az Alsó-Tiszaszakaszon (-5,0%) és a Szolnoki Tiszán (-3,8%) történt visszaesés, míg a többinél a férőhelyek száma az előző évhez képest gyarapodott. A legnagyobb növekedés a Bodrog (+24,3%), a Hernád (+23,9%) és a Körösök térségében (+18,6%) látható. 3.2. BELFÖLDI VENDÉGEK A legfrissebb, 2008-as adatok azt mutatják, hogy a vizsgálati területen a Körösök magánszállásait keresi fel a legtöbb belföldi vendég (30,4%), amelyet a Tisza-tó (21,7%) és az Alsó-Tisza (17,1%) követ. 2000-hez képest 2008-ra vidéki átlagban 177,9%-kal növekedett a belföldi vendégek száma a magánszállásadásban. A vizsgált folyószakaszokon lényegében ehhez hasonló mértékű bővülést láthatunk (157,8%). Csökkenést csak a Közép-Tisza felső szakaszán (-12,5%) regisztrálhattunk. A legkiemelkedőbb bővülés a Felső-Tiszán (+339,7%) zajlott le, amelyet a Tisza-tó (+238,4%) és a Közép-Tisza alsó szakasza követett (+238,3%). 2007-ről 2008-ra vidéki átlagban a belföldi vendégek száma 8,7%-kal nőtt. Ugyanekkor a keleti folyószakaszok átlagában 15,4%-os volt a gyarapodás. Csak a Tisza-tónál történt visszaesés (-3,5%), míg a többinél növekedés. Kiemelkedő növekedés látható a szolnoki Tisza-szakasznál (+103,4%), amelyet a Bodrog (+35,9%) és a Felső-Tisza (+30,6%) követ. 3.3. KÜLFÖLDI VENDÉGEK 2008-ban a külföldi vendégek 38,2,%-a a Körösöket kereste fel, amelyet az Alsó-Tisza (27,5%) és a Tisza-tó (14,2%) követett a népszerűségi ranglistán. A vizsgálati periódus folyamán a külföldi vendégek száma vidéki átlagban 27,1%-kal csökkent, míg a folyószakaszokon 106,9%-os bővülés történt. Az elemzés alá vont szakaszok közül csak a szolnoki Tisza-szakaszon történt csökkenés (-65,1%), míg a legjelentősebb növekmény a Felső-Tiszán (+337,0%) volt észlelhető. TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 17

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magánszállásadás vendégforgalmi adatai a vizsgálati területen, 2000 2008 5. táblázat Szakaszok 2000 2008 2000 2008 2000 2008 2000 2008 2000 2008 2000 2008 Belföldi vendégek száma Külföldi vendégek száma Külföldi vendégek aránya (%) Belföldi vendégéjszakák száma Külföldi vendégéjszakák száma Külföldi vendégéjszakák aránya (%) Hernád 1 416 3 314 60 60 4,1 1,8 4 303 11 028 222 178 4,9 1,6 Bodrog 1 526 4 736 86 367 5,3 7,2 6 617 12 951 371 1 318 5,3 9,2 Felső-Tisza 1 761 7 743 191 835 9,8 9,7 6 818 19 881 702 4 771 9,3 19,4 Közép-Tisza felső 2 289 2 002 123 297 5,1 12,9 17 723 13 478 926 1 402 5,0 9,4 Tisza-tó kiemelt üdülő körzet 4 544 15 375 571 1 345 11,2 8,0 16 370 53 606 4 866 9 225 22,9 14,7 Szolnoki Tisza 3 179 3 217 212 74 6,3 2,2 20 028 13 812 931 538 4,4 3,7 Közép-Tisza alsó 438 829 134 278 23,4 25,1 2 227 3 209 1 222 1 213 35,4 27,4 Körösök 6 366 21 530 1 828 3 622 22,3 14,4 28 611 81 814 22 174 16 234 43,7 16,6 Alsó-Tisza 5 980 12 138 1 382 2 613 18,8 17,7 54 516 33 370 3 033 11 412 5,3 25,5 Összesen 27 499 70 884 4 587 9 491 14,3 11,8 157 213 243 149 34 447 46 291 18,0 16,0 Forrás: KSH-adatok alapján saját számítás A külföldi vendégek aránya igen alacsony az egész vizsgálati területen. Még a legjobb helyzetű Közép-Tisza alsó szakaszán is közel három százalékpontos az elmaradás a vidéki átlagtól. 3.4. BELFÖLDI VENDÉGÉJSZAKÁK 2008-ban a kelet-magyarországi folyószakaszok közül a Körösöknél töltötték el a legtöbb belföldi vendégéjszakát (33,6%), amelyet a Tisza-tó (22,0%) és az Alsó- Tisza követett (13,7%). 2008-ra 2000-hez képest vidéki átlagban 85,3%-kal növekedett a belföldi vendégéjszakák száma. A folyószakaszokon a növekmény valamivel alacsonyabb (57,4%) volt. Csak az Alsó-Tiszánál (-38,8%), a Szolnoki Tiszánál (-31,0%) és a Közép-Tisza felső szakaszán (-24,0%) láthatunk csökkenést, míg a többi folyószakaszon bővülést regisztráltak. A legnagyobb dinamika a Tisza-tavat jellemzi (+227,5%), amelyet a Felső- Tisza térsége (+191,6%) és a Körösök (+186,0%) követnek (5. táblázat). 2007-ről 2008-ra vidéki átlagban 7,1%-kal nőtt a belföldi vendégéjszakák száma. Ez a keleti folyószakaszok átlagában +12,1% volt. A Közép-Tisza alsó szakaszán (-17,2%) és a Tisza-tónál (-1,2%) következett be csökkenés, míg a többinél gyarapodás. A Közép-Tisza felső szakaszán (+34,4%), a Bodrognál (+33,7%) és a Hernádnál (+31,6%) történt a legjelentősebb növekedés. 3.5. KÜLFÖLDI VENDÉGÉJSZAKÁK A térségben a 2008-as adatok alapján a Körösöknél töltötték a legtöbb külföldi vendégéjszakát (35,1%), amelyet az Alsó-Tisza (24,7%) és a Tisza-tó (19,9%) követ. 2008-ra 18 TURIZMUS BULLETIN XIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2000-hez viszonyítva 34,4%-kal nőtt a keleti folyók térségében a külföldi vendégéjszakák száma. Ez az érték igen jónak tekinthető, hiszen a vidéki átlag ekkor 46,0%-os csökkenést mutatott. Csökkenés történt a vizsgált szakaszok közül a szolnoki Tisza-szakaszon (-42,2%), a Körösökön (-26,8%) és a Hernádnál (-19,9%), míg növekedés volt a Felső-Tiszán (+579,6%), az Alsó-Tiszán (+276,3%) és a Bodrog térségében (+255,3%). 2007-ről 2008-ra vidéki átlagban a külföldi vendégéjszakák száma 9,8%-kal nőtt. A folyóknál ugyan átlagosan 45,3%-os volt a növekmény, de a Hernádnál (-55,0%), a Közép-Tisza felső szakaszán (-34,8%), a Bodrognál (-28,5%) és a Tisza-tónál (-13,9%) visszaesés történt. A Szolnoki Tiszánál (+284,3%), az Alsó-Tiszánál (+262,0%) és a Körösöknél (+94,0%) történt a legjelentősebb bővülés. A külföldi vendégéjszakák aránya meglehetősen alacsony az egész térségben. Leginkább a Felső-Tisza vonatkozásában láthatunk kedvező tendenciákat, igaz az arány itt sem éri el a vidéki átlagot. 3.6. ÁTLAGOS TARTÓZKODÁSI IDŐ A vizsgált térség magánszálláshelyein az átlagos tartózkodási idő kismértékben elmarad a vidéki átlagtól. Csak a szolnoki Tisza-szakasz olyan, ahol 2008-ban mind a belföldiek, mind a külföldiek átlagos tartózkodási ideje magasabb a vidéki átlagnál (3. ábra). 4. Összegzés A fenti adatokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy egyrészt a teljes vizsgálati időszakot figyelembe véve,