Erőművi és ipari folyamatir{nyít{s, a hat{sfok javít{sa CO2 kibocs{t{s csökkentése

Hasonló dokumentumok
A KÁT rendszer aktualitásai és hatásuk a termelőkre

A projektmenedzsment alapjai. Sz{madó Róza

Energetika, ahogy Lévai professzor egykor meg{lmodta. Múlt-jelen-jövő

Szabó Mihály. ABB Kft., 2013/05/09 Energiahatékonyság és termelékenység a hálózati csatlakozástól a gyártási folyamatokig

Energiafüggőségünk ára

TECHNOLÓGIAMENEDZSMENT

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE

Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése

Oroszország jelenlegi és jövőbeni szerepe az Európai Unió energiaellátásában

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt

Miért van szükség új erőművekre? Az erőmű építtetője. Új erőmű a régi üzemi területen. Miért Csepelre esett a választás?

Kompetenciamérés értékelése: évi kompetenciamérés

IV. Számpéldák. 2. Folyamatok, ipari üzemek Hunyadi Sándor

A befektetői elvárások gyakorlati megoldásai Kisigmánd Ibedrola szélpark alállomási bővítése

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor május 6.

Élve a Minisztérium honlapj{n közzétett lehetőséggel, a július 28-{n megjelent

A pedagógusok munkaidejének szab{lyoz{sa

Az európai kontinens szinkronterülete bővítésének aktu{lis kérdései

Szállítási szerződés

ÉVES ENERGETIKAI JELENTÉS év

Kompetenciamérés értékelése: évi kompetenciamérés

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉS. 2013/2014 tavaszi félév

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

Épületenergetika, de hogyan? Megoldások, és források vállalkozásoknak

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai

SZAKMAI PROGRAM az. Ügyviteli titk{r ÉRETTSÉGI UT[NI SZAKKÉPZÉSHEZ. valamint a XXV. ÜGYVITEL [GAZATHOZ

A XXI. sz{zad első évtizedéről és napjainkról. (Szacsky Mih{ly) A gazdas{gi fejlődés és annak v{rható következményei

Létesítményi energetikus Energetikus Megújuló energiaforrás Energetikus

MB-light Világítási Energia-megtakarító Rendszerek:

Energiatakarékos villamos gépek helyzete és hatásuk a fejlődésre

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására

Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel

VILLAMOS IPARI KIVITELEZÉS

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Üzeml{togat{s a Bakonyi Erőmű Zrt. Ajkai Hőerőművében és a Litér 400/120kV-os al{llom{s{ban

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

A kompetenciamérés értékelése: évi kompetenciamérés

INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA... 1 GÉPGY[RT[STECHNOLÓGIAI TECHNIKUS RUHAIPARI TECHNIKUS...

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, szeptember :50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Megújuló energiaforrásokkal működő termék vizsgálatok a TÜV Rheinlandnál

SZÍVMŰTÉT, AVAGY ALÁLLOMÁS ÁTÉPÍTÉS AZ ALÁLLOMÁS MINIMÁLIS ZAVARTATÁSA MELLETT

A Műegyetemtől a vil{ghírig: Jendrassik György ( )

Nagyat{di Region{lis Szennyvízt{rsul{s KÖZBESZERZÉSI TERV

Szolgáltatások erőművek, kiserőművek részére. GA Magyarország Kft.

1. J{rműfényező (OKJ ) I. H{rom évfolyamos oktat{s közismereti képzéssel

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Naperőmű beruházások hazánkban tapasztalatok, trendek MINÁROVITS MÁRTON ALBA NAPELEM KFT.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FORRÁSKÖZPONT 7625 Pécs, Aradi vértanúk útja 20. Tel.: 72/ Fax: 72/

Virtuális Erőmű Program. Kotulyák Tamás, Get Energy Magyarország Kft.

Szolgáltatások Iparvállalatok részére. GA Magyarország Kft.

Szakmai nap Nagypontosságú megmunkálások Nagypontosságú keményesztergálással előállított alkatrészek felület integritása

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Vörösmarty Mih{ly: Gondolatok a könyvt{rban (1844) PANNON-PALATINUS. Miért van szükség ma új közszolg{lati televízióra?

Jövőbe mutató Siemens épülettechnikai megoldások az Odoo projektben

(PV) Fotovillamos rendszerek Védelmi-és kapcsolási elemek tervezése

ALTERNATÍV V ENERGIÁK

Globális pénzügyek és a biodiverzitás finanszírozása

ENERGETIKAI SZAKREFERENS Éves jelentés 2017

Gyakorlati tapasztalat Demand Side Response Magyarországon. Matisz Ferenc

A vizsgafeladat ismertetése: A központilag összeállított tételsor a következő témaköröket tartalmazza:

rendszerszemlélet Prof. Dr. Krómer István BMF, Budapest BMF, Budapest,

Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására?

60. Vándorgyűlés, konferencia és kiállítás Mátraháza,

CÉGBEMUTATÓ. Székhely, iroda és bemutatóterem: Telephely, iroda és gy{rtóüzem:

Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Okos mérés előnyökkel és hátrányokkal

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

VP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.

Napelemes Rendszerek a GIENGER-től

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

MOTOR HAJTÁS Nagyfeszültségű megszakító

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Heat Solutions Előrejelzés és optimalizálás a távfűtés szektorban

Környezetgazdálkodási műszaki technológia, módszerek és oktatás tanulmányozása Észak-Olaszországban

Szarvasi Mozzarella Kft. Éves energetikai összefoglaló jelentés

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután

A Csepel III beruházás augusztus 9.

I. Nagy Épületek és Társasházak Szakmai Nap Energiahatékony megoldások ESCO

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15.

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

Regionális forduló november 27. A oszt{lyosok feladata. Bemeneti adatok DUSZA ÁRPÁD ORSZÁGOS PROGRAMOZÓI EMLÉKVERSENY 2010/2011

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

Napelemre pályázunk -

Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSE

A hetedik elem - mikrobiológia és arzén

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS III. negyedévének időszaka október 15.

Az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

SOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése Budapest XI. Gulyás u. 20 Telefon: Telefax:

2017. évi december havi jelentés

Az ajkai vörösiszap katasztrófa előzményei, okai és következményei. Puskás Ferenc: Pusk{s Ferenc agr{rmérnök hozz{szólósa a Zsigmond Kir{ly Főiskol{n

Átírás:

Erőművi és ipari folyamatir{nyít{s, a hat{sfok javít{sa CO2 kibocs{t{s csökkentése 2010. november 18-{n h{rom előadó tartott előad{st az ABB Kft-től. Elsőként Bal{zs Péter villamosmérnök, közgazd{sz mondott egy rövid bevezetést a cégről. M{sodikként Ferenczi József sz{molt be az ABB System800xA villamos integr{ciója kapcs{n. Harmadikként Borsics Bél{tól hallhattunk néh{ny gondolatot az ABB energiahatékonys{gi felméréseiről. Bal{zs Péter elmondta, hogy az ABB csoport 1988 janu{rj{ban alakult két vil{gszerte elismert és jelentős energetikai v{llalat fúziój{ból, az ASEA svéd és a BBC Brown Boveri sv{jci v{llalatokból. A jogi elődöket 1883-ban illetve 1891-ben alapított{k. A v{llalatcsoport folyamatos fejlődése sor{n az ABB csoport jelenleg a vil{g közel 100 orsz{g{ban van jelen, alkalmazotti létsz{ma több mint 117 ezer fő. A v{llalatcsoport 2008-as forgalma elérte a 34,9 milli{rd USA doll{rt. A cégcsoport nyílt részvényt{rsas{gként működik, székhelye Zürich. Az ABB öt termékcsal{ddal foglalkozik: nagy- és középfeszültségű termékekkel, villamos rendszerekkel, robotokkal, motorokkal, hajt{sokkal, kisfeszültségű termékekkel és folyamatir{nyít{ssal. A tov{bbiakban Bal{zs Péter az energiahatékonys{g szükségességéről beszélt. Az előadó a Legnagyobb hiba semmit sem tenni, mert csak keveset lehet tenni gondolattal azt kív{nta kifejezni, hogy csak sok kis munk{val lehet nagyot alkotni. Azért kerül előtérbe egyre ink{bb napjainkban a hat{sfok-javít{s, a k{rosanyagkibocs{t{s csökkentése és ezen keresztül az energiahatékonys{g növelése, mert energiakészleteink fogyóban vannak. Az energiahatékonys{g m{sik hajtóereje a környezetvédelem. Ez az indok önmag{ban kevéssé ösztönöz konkrét cselekvésre, ezért politikai eszközökkel kell beavatkozni péld{ul ezért jelent meg a zöld adó az energia{rban vagy a CO2-kvóta. Ahhoz, hogy a v{llalatok életképesek maradjanak ebben a környezetben, energiahatékonys{g növelési lépéseket kell tenniük. Az energiahatékonys{gi programok azonban sajnos nehezen valósulnak meg, mert sokszor a nagy energia-felhaszn{ló cégeknél nem foglalkozik senki energiahatékonys{ggal, vagy nem végzi ezt a munkakörét megfelelően. Kellemetlen péld{ul a cég műszaki embereinek, ha egy külső cégtől olyan tan{csot kapnak, amit valój{ban nekik kellett volna kital{lni. Emiatt előfordul, hogy hib{juk beismerése helyett ink{bb t{madj{k a javaslatot, kételkedést keltenek a vezetőjükben az energiahatékonys{gi beruh{z{ssal kapcsolatban. Előfordul, hogy egy cégnél energiahatékonys{gi tanulm{ny készül olyan beruh{z{si javaslatokkal, ami a cég vezetői sz{m{ra l{thatóan megtérül, mégsem kivitelezik. A cégvezetés részéről

ennek oka lehet időhi{ny, vagy a félelem jelenleg üzemelő, jól bev{lt technológi{k lecserélésétől. Még akkor is kicsi a hajlandós{g a v{lt{sra, ha a régi technológia energiapazarló módon tud csak üzemelni. Napjainkban azzal is szembesülünk, hogy a cégek likvidit{si gondokkal küzdenek, így nem mernek extra beruh{z{sokba fogni. Előadónk szerint pedig épp így lehetne megerősödniük. Az energiahatékonys{gi programok megvalósít{s{hoz teh{t t{mogat{st kell szerezni a cég dolgozóitól, meg kell győzni a cég vezetőségét, meg kell vizsg{lni a lehetőségeket, elemezni, hogy az egyes kivitelezésekkel mennyi energia takarítható meg, mennyi idő alatt lehet a projektet megvalósítani, ki a felelőse, mekkora a beruh{z{si költsége és ez mennyi idő alatt térül meg (mennyi az éves megtakarít{s). Ezek tulajdonképpen a fő elemei egy energiagazd{lkod{si mestertervnek. Az esettanulm{ny sor{n készíteni szoktak egy m{trix-szerű diagramot, melyben az egyes energiahatékonys{gi beruh{z{sokat éves megtakarít{s és beruh{z{si költség szerint helyezik el (1. {bra). 1. ábra: A lehetséges változatok mátrixa Az 1. {br{n zöld területen tal{lható beruh{z{sokat érdemes az elsők közt megvalósítani, mert ezek kis vagy közepes beruh{z{si költséggel nagy vagy közepes megtakarít{st eredményeznek. A priorit{si sorban a fehér terület következik az előbbi beruh{z{sok ut{n, mert itt közepes beruh{z{si költséggel kis vagy csak közepes megtakarít{st lehet elérni. Végül a narancss{rga területre eső beruh{z{sokat m{r nem feltétlenül érdemes megvalósítani, valój{ban csak finomít{sai az energiahatékony rendszernek. A következőkben az előadó megvizsg{lta, hogy az erőművekben hol lehet az ir{nyít{si rendszer integr{l{s{val nagyobb hat{sfokot elérni. Magyarorsz{gon a régi széntüzelésű erőműveket zsinórterhelésre tervezték. Ez azt jelenti, hogy a nap huszonnégy ór{j{ban j{rtak, így szab{lyoz{sra nem volt szükség. Később viszont megjelentek nagyobb hat{sfokú erőművek (a szénerőművek 28-33%-os hat{sfoka helyett), így a régi szénerőművek m{r csak 20-40%-os kihaszn{lts{ggal tudnak üzemelni, amivel a hat{sfokuk tov{bb romlott. Egy régi építésű szénerőműnek az

önfogyaszt{sa viszonylag magas, ak{r 7-15%-os is lehet. A megv{ltozott üzemeltetés miatt gyakori és nagymértékű teljesítményv{ltoztat{sra van szükség ezen szénerőművekben, ezért csökkenteni igyekeznek az indít{si veszteségeket, a gyorsindít{shoz csökkenteni kell az indít{si időt, üzemanyag megtakarít{st prób{lnak megvalósítani indít{sn{l, igyekeznek növelni az erőmű hat{sfok{t (a gőz hőmérsékletét növelik), csökkenteni prób{lj{k a h{zi üzemi villamos energia igényét. Ezekkel az intézkedésekkel elérhető, hogy az erőmű élettartama kevésbé csökkenjen az eredeti tervektől eltérő üzemeltetés miatt. Villamos integr{cióval az erőművek hatékonys{ga tov{bb növelhető erről szólt az előad{s m{sodik része, melyről Ferenczi József sz{molt be az ABB System800xA villamos integr{ciója kapcs{n. Villamos integr{cióról beszélünk akkor, ha a technológia folyamatir{nyítót és villamos vezénylőt egy közös rendszerben valósítjuk meg. A folyamatir{nyít{sn{l gondolhatunk motorindít{sra, motorvezérlésre, szab{lyozott hajt{sokra. A villamos automatika pedig a nagyfeszültségű al{llom{soktól a középfeszültségű fogyasztókig terjed ki. Ezt a két oldalt kapcsolja össze az integr{ció. A villamos integr{ciót haszn{lhatj{k erőművek és különböző termelő létesítmények is. Feldolgozó üzemeknél az a cél (pl. az olajipar), hogy a termelést maximaliz{lj{k, és így a fogyasztói igényeket ki tudj{k elégíteni. Kisebb üzemeknél a hat{sfok növelése lehet ink{bb cél. Az integr{ció célja erőművek esetében a CO2- kibocs{t{s csökkentése, míg a fogyasztón{l az energiaigény csökkentése. A tradicion{lis (integr{ció nélküli) rendszerekben az automatika és az energiaeloszt{si csoport erősen elkülönül. Mind helyileg (m{s üzemrészben vannak), mind pedig rendszer szinten. Hagyom{nyosan a villamos ir{nyít{stechnikai és az automatiz{l{si rendszer külön rendszert alkot. Mindkét rendszerre jellemző, hogy a termékek erősen gy{rtó-specifikusak (nem kompatibilisek egym{ssal, nincsenek szabv{nyos bemeneteik ), rengeteg k{bel fut a különböző jelek tov{bbít{s{ra a gépek között. Ha egy jelk{bel megsérül, szinte lehetetlen megtal{lni a követhetetlen és óri{si vezetékhalmazban. Az üzemeltetés sor{n gyakori probléma az inform{cióvesztés jelensége. A probléma súly{t akkor érthetjük meg igaz{n, ha figyelembe vesszük azt is, hogy ezek a villamos készülékek az {llapotukról eleve kevés inform{ciót szolg{ltatnak. Ezzel szemben a System800xA villamos integr{ció azt jelenti, hogy ez a két rendszer egyesül (közös rendszer-architektúra), így nem kell dupl{n megv{s{rolni a hardvereket, szükségszerűen kialakul egy szabv{nyos protokoll (IEC-61850). A két rendszer dolgozói közös felületen képesek dolgozni, nem kell programot, alkalmaz{st v{ltani, közös az eszközmenedzsment. A közös inform{ció menedzsmentnek köszönhetően könnyebben megtal{lhatók a hib{k, különösen, ha ezek nem is műszaki eredetűek. Péld{ul ilyen eset, ha a mérnök annyit l{t a hagyom{nyos ir{nyító rendszer kezelőfelületén keresztül, hogy egy motor nem üzemel, akkor lehet, hogy azt sz{ndékosan lekapcsolta egy oper{tor és nem műszaki problém{ból eredő kiesés történt ez a közös mérnöki-oper{tori felület előnye. Gyorsabb a hibaelh{rít{s, üzemzavar-elemzés a közös adatb{zis miatt. Az IEC 61850-as szabv{ny azért jött létre, hogy az energiaeloszt{si (al{llom{si) ir{nyít{stechnika területén különböző gy{rtók termékeit kompatibilissé és korszerűbbé tegye. A kommunik{cióhoz ezért Ethernet kapcsolatot feltételez, ami sokkal költséghatékonyabb és megbízhatóbb a hagyom{nyosn{l. A gyorsas{g a publisher-subscriber alapú kommunik{cióból ered. Ez azt jelenti, hogy az üzenet

küldője nem tudja, hogy kinek van címezve az üzenet, míg a fogadó nem tudja, hogy az honnan sz{rmazik. Képes priorit{st is kezelni, amiknek köszönhetően egy gyűjtősín-védelem működési ideje így 24 ms helyett 8 ms-ra reduk{lható. A szabv{nyosít{ssal fölöslegessé v{lnak a protokoll konverterek. Növelhető az oper{tori hatékonys{g, tov{bb{ a csökkent IT igénnyel kisebb lesz a rendszer ökológiai l{bnyoma is. A rendszerintegr{ció mindezek mellett kultur{lis v{ltoz{st is jelent, miszerint két eddig elkülönült munkacsoport dolgozik majd együtt. Az integr{lt rendszerben alacsonyabbak a karbantart{si költségek is, mert bővebb inform{cióval rendelkezünk az egyes eszközök {llapot{ról. A rendszerrel könnyebben megvalósíthatók a h{lózaton manaps{g jelentkező nehézségek, mint péld{ul a gyors teherledob{s. A fogyasztókn{l jobb rendelkezésre {ll{st eredményez. Az előadó az integr{cióra két péld{t mutatott. Az egyik a svédorsz{gi E.ON kis vízierőművek centraliz{lt, helyi jelenlét nélküli ir{nyít{s{t valósította meg, míg a m{sik egy brazil olajfinomító volt. Utóbbin{l kiemelte az integr{lt rendszernél tapasztalt tov{bbi h{rom előnyt: lecsökken az oktat{si költség, mert kettő helyett csak egy rendszert kell betanítani az embereknek; kevesebb mérnöki munk{t igényel a rendszer fenntart{sa a kiv{ló adatb{zisok miatt és jelentősen csökken a rendszer kiépítésének ideje is. Az előad{s harmadik előadój{tól, Borsics Bél{tól hallhattunk néh{ny gondolatot az ABB energiahatékonys{gi felméréseiről. Megtudtuk, hogy az ABB-nek nagy szerepe van az energiahatékonys{g növelésében és a CO2-kibocs{t{s csökkentésében is, hiszen ABB inverterek és gener{torok vannak a Magyarorsz{gon tal{lható szélerőművek jelentős részében. Borsics úr két mondattal defini{lta az energiahatékonys{g-növelés és a megújulók terjedésének jelentőségét. Előbbinél úgy fogalmazott, hogy a gazdas{gi növekedés és az energiafelhaszn{l{s közötti korrel{ciót kell csökkenteni (ez péld{ul Kína esetében elkeserítő), míg utóbbin{l az energiafelhaszn{l{s és a CO2-kibocs{t{s közötti összefüggést. Borsics úr szerint, mivel az ipari létesítmények teljes villamos fogyaszt{s{nak 65 %-{ért villanymotorok a felelősek és beszerzési {ruk a teljes élettartamra vetítve csup{n néh{ny sz{zaléka a karbantart{si költségnek, ezért hatékonyabban működő villanymotorokkal nagy megtakarít{s és CO2-kibocs{t{s csökkenés érhető el. Nem csak jobb hat{sfokú motorra kell gondolnunk, mert péld{ul frekvanciav{ltóval a terhelési igénynek megfelelő nyomaték- és fordulat biztosít{s{val is jelentős energia takarítható meg. Az olyan eseteket kell kivédenünk, mint amikor a g{zped{lt nyomva prób{ljuk lefékezni az autót. A nem megfelelő szab{lyoz{s r{ad{sul nem csak több energi{t igényel, de a gép üzemeltetési, karbantart{si költségeit is megnöveli (az autón{l péld{ul ezzel egyenértékű, hogy a fékek fokozottan kopnak). Frekvenciav{ltó haszn{lat{val ak{r 50%-os megtakarít{s is elérhető szivattyú, ventill{tor és sz{llítószalagos alkalmaz{sok esetén. A v{ltoztatható hajt{sok megtérülési ideje körülbelül 6-18 hónap. Itt érdekességként megtudtuk, hogy a vil{g legnagyobb hajt{s{t (101 MW) az ABB készítette a NASA-nak. Az ABB végez energetikai felméréseket, ahol az ABB hajt{s telepítése előtt és ut{n is végeznek konkrét méréseket, hogy igazolj{k munk{jukat a megrendelőknek és önmaguknak. A mérési és egyéb adatokat az ABB szoftveresen dolgozza fel. Figyelembe veszik egy szivattyú esetében péld{ul az emelőmagass{got, a folyadék sűrűségét, a szab{lyoz{st (szelep vagy by-pass vezeték), a motor hat{sfok{t, a működési adatokat (fut{si időt és ennek eloszl{s{t egy évre vetítve). A gazdas{gi

elemzés részeként figyelembe veszik péld{ul a banki kamatokat, alternatív beruh{z{sokat, a v{rható élettartamot, a megtakarított energia mennyiségét sz{zalékosan, az éves megtakarít{st, az éves CO2 kvóta v{ltoz{s{t, a megtérülési időt és a nettó jelenértéket. Utolsó f{zisként készítenek egy végső jelentést a mért adatok alapj{n műszaki javaslatokkal. Ilyen frekvenciav{ltós energiahatékonys{g-növelő beruh{z{sról is hallhattunk péld{t egy kórh{z szellőző rendszerének kapcs{n és egy faipari üzem esetén. Úgy gondolom, hogy a színvonalas előad{s sor{n hasznos inform{ciót kaphattunk a folyamatir{nyít{sban napjainkban aktu{lis v{ltoz{sról, mely jól kapcsolódott legutóbbi előad{sunkhoz az IEC 61850-es szabv{nyról. Megtudtuk hogyan készül egy energiahatékonys{gi tanulm{ny, és hogy mennyire jelentős megtakarít{st lehet elérni motorok megfelelő szab{lyoz{s{val. Polg{ri Be{ta Energetikai Szakkollégium tagja