Egyenes és sík. Wettl Ferenc Wettl Ferenc () Egyenes és sík / 16

Hasonló dokumentumok
Egyenes és sík. Wettl Ferenc szeptember 29. Wettl Ferenc () Egyenes és sík szeptember / 15

Analitikus térgeometria

Analitikus térgeometria

Lineáris algebra mérnököknek

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

Az egyenes és a sík analitikus geometriája

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

= Y y 0. = Z z 0. u 1. = Z z 1 z 2 z 1. = Y y 1 y 2 y 1

9. előadás. Térbeli koordinátageometria

Lineáris algebra mérnököknek

= 7, a 3. = 7; x - 4y =-8; x + 2y = 10; x + y = 7. C-bôl induló szögfelezô: (-2; 3). PA + PB = PA 1. (8; -7), n(7; 8), 7x + 8y = 10, x = 0 & P 0;

Számítógépes Grafika mintafeladatok

Nagy András. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 2010.

Lineáris algebra zárthelyi dolgozat javítókulcs, Informatika I márc.11. A csoport

Vektorgeometria (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Számítógépes Grafika mintafeladatok

5. Analitikus térgeometria (megoldások) AC = [2, 3, 6], (z + 5) 2 következik. Innen z = 5 3. A keresett BA BC = [3, 2, 8],

Vektorok összeadása, kivonása, szorzás számmal, koordináták

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

VEKTOROK. 1. B Legyen a( 3; 2; 4), b( 2; 1; 2), c(3; 4; 5), d(8; 5; 7). (a) 2a 4c + 6d [(30; 10; 30)]

Budapesti Műszaki Főiskola, Neumann János Informatikai Kar. Vektorok. Fodor János

Matematika III előadás

1. FELADAT. Írjuk fel az adott P ponton átmenő és az adott iránnyal párhuzamos egyenes explicit paraméteres és implicit egyenletrendszerét!

Lineáris leképezések. Wettl Ferenc március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések március 9. 1 / 31

I. Vektorok. Adott A (2; 5) és B ( - 3; 4) pontok. (ld. ábra) A két pont által meghatározott vektor:

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT. Koordináta-geometria

Vektorok és koordinátageometria

Koordinátageometria Megoldások

Egy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása

Koordináta-geometria II.

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria

3 m ; a víz sodráé sec. Bizonyítsuk be, hogy a legnagyobb szöge os! α =. 4cos 2

x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs mátrixa 3D-ben?

2014/2015. tavaszi félév

Koordinátageometria. M veletek vektorokkal grakusan. Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszék 1

A lineáris algebra forrásai: egyenletrendszerek, vektorok

Koordináta-geometria feladatgyűjtemény

Koordinátageometriai gyakorló feladatok I ( vektorok )

Az axonometrikus ábrázolás analitikus geometriai egyenleteinek másfajta levezetése. Bevezetés

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Koordináta-geometria

Vektorok. Wettl Ferenc október 20. Wettl Ferenc Vektorok október / 36

, D(-1; 1). A B csúcs koordinátáit az y = + -. A trapéz BD

Klár Gergely 2010/2011. tavaszi félév

Koordináta-geometria feladatgyűjtemény (A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók)

Lineáris egyenletrendszerek

O ( 0, 0, 0 ) A ( 4, 0, 0 ) B ( 4, 3, 0 ) C ( 0, 3, 0 ) D ( 4, 0, 5 ) E ( 4, 3, 5 ) F ( 0, 3, 5 ) G ( 0, 0, 5 )

Síkbeli egyenesek. 2. Egy egyenes az x = 1 4t, y = 2 + t parméteres egyenletekkel adott. Határozzuk meg

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Kinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek

5 1 6 (2x3 + 4) 7. 4 ( ctg(4x + 2)) + c = 3 4 ctg(4x + 2) + c ] 12 (2x6 + 9) 20 ln(5x4 + 17) + c ch(8x) 20 ln 5x c = 11

5. házi feladat. AB, CD kitér élpárra történ tükrözések: Az ered transzformáció: mivel az origó xpont, így nincs szükség homogénkoordinátás

Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia április 7.

Testek. 16. Legyen z = 3 + 4i, w = 3 + i. Végezzük el az alábbi. a) (2 4), Z 5, b) (1, 0, 0, 1, 1) (1, 1, 1, 1, 0), Z 5 2.

Koordináta-geometria feladatok (középszint)

Lineáris algebra és többváltozós függvények (NGB_MA_002_2)

Geometriai példatár 2.

Koordináta geometria III.

Bázistranszformáció és alkalmazásai 2.

Matematika III. harmadik előadás

Bevezetés az algebrába 1

Lineáris algebra 2. Filip Ferdinánd december 7. siva.banki.hu/jegyzetek

V. Koordinátageometria

Helyvektorok, műveletek, vektorok a koordináta-rendszerben

15. Koordinátageometria

Dierenciálgeometria feladatsor

15. Koordinátageometria

8. előadás. Kúpszeletek

Hajder Levente 2018/2019. II. félév

Vektorterek. Wettl Ferenc február 17. Wettl Ferenc Vektorterek február / 27

A kör. A kör egyenlete

A mátrix típusát sorainak és oszlopainak száma határozza meg. Tehát pl. egy 4 sorból és 3 oszlopból álló mátrix 4 3- as típusú.

Hajder Levente 2014/2015. tavaszi félév

VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag. Mátrix rangja

Koordináta-geometria alapozó feladatok

Skaláris szorzat: a b cos, ahol α a két vektor által bezárt szög.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások

M/D/13. Szorozzuk meg az egyenlet mindkét oldalát a közös nevezővel, 12-vel; így a következő egyenlethez jutunk: = 24

Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály, középszint

Síkbeli egyenesek Egy egyenes az x = 1 4t, y = 2 + t parméteres egyenletekkel adott. Határozzuk meg

Matematika III előadás

I. feladatsor. 9x x x 2 6x x 9x. 12x 9x2 3. 9x 2 + x. x(x + 3) 50 (d) f(x) = 8x + 4 x(x 2 25)

Egyenesek MATEMATIKA 11. évfolyam középszint

Geometria II gyakorlatok

KIDOLGOZÁSA - MATEMATIKA SZAK - 1. Analitikus mértan térben 2

Analitikus geometria c. gyakorlat (2018/19-es tanév, 1. félév) 1. feladatsor (Síkbeli koordinátageometria vektorok alkalmazása nélkül)

Utolsó el adás. Wettl Ferenc BME Algebra Tanszék, Wettl Ferenc (BME) Utolsó el adás / 20

Matematika (mesterképzés)

A KroneckerCapelli-tételb l következik, hogy egy Bx = 0 homogén lineáris egyenletrendszernek

Matematika 11 Koordináta geometria. matematika és fizika szakos középiskolai tanár. > o < szeptember 27.

Oktatási Hivatal. 1 pont. A feltételek alapján felírhatók az. összevonás után az. 1 pont

A keresett kör középpontja Ku ( ; v, ) a sugara r = 1. Az adott kör középpontjának koordinátái: K1( 4; 2)

Geometriai példatár 1.

LINEÁRIS ALGEBRA. matematika alapszak. Euklideszi terek. SZTE Bolyai Intézet, őszi félév. Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 11.E OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA

1. A Hilbert féle axiómarendszer

(a b)(c d)(e f) = (a b)[(c d) (e f)] = = (a b)[e(cdf) f(cde)] = (abe)(cdf) (abf)(cde)

Lineáris algebra gyakorlat

Definíció: A tér irányított szakaszait vektoroknak nevezzük. Egy vektort akkor tekintünk adottnak, ha ismerjük a nagyságát és az irányát.

Komplex számok. Wettl Ferenc előadása alapján Wettl Ferenc előadása alapján Komplex számok / 18

Átírás:

Egyenes és sík Wettl Ferenc 2012-09-20 Wettl Ferenc () Egyenes és sík 2012-09-20 1 / 16

Tartalom 1 Egyenes és szakasz Egyenes Szakasz Egyenesvonalú egyenletes mozgás Egyenes és pont távolsága 2 Sík Sík egyenlete Sík és egyenes Sík és pont Wettl Ferenc () Egyenes és sík 2012-09-20 2 / 16

Egyenes és szakasz Egyenes Deníció Az adott P 0 ponton áthaladó e egyenes irányvektorának nevezünk minden olyan v (v 0) vektort, amely párhuzamos az e egyenessel. Tétel (Egyenes explicit vektoregyenlete) A P 0 (x 0, y 0, z 0 ) ponton áthaladó, v irányvektorú e egyenes vektoregyenlete r(t) = r0 + t v, < t <, ahol r az e egyenes egy P(x, y, z) pontjának helyvektora, míg r0 a P 0 (x 0, y 0, z 0 ) ponté. Megjegyzés A fenti egyenlet vektorait koordinátás alakba írva: (x, y, z) = (x 0, y 0, z 0 ) + t(a, b, c) = (x 0 + at, y 0 + bt, z 0 + ct). Wettl Ferenc () Egyenes és sík 2012-09-20 3 / 16

Egyenes és szakasz Egyenes Tétel (Egyenes explicit (paraméteres) egyenletrendszere) Ha a P 0 (x 0, y 0, z 0 ) pont egy egyenes egyik pontja, irányvektora pedig v = (a, b, c), akkor az egyenes explicit egyenletrendszere x = x 0 + at y = y 0 + bt z = z 0 + ct ahol a t paraméter az összes valós számon végigfut. Wettl Ferenc () Egyenes és sík 2012-09-20 4 / 16

Egyenes és szakasz Egyenes Példa (Egy ponton átmen, adott vektorral párhuzamos egyenes) Legyen P 0 (2, 1, 3), v = (4, 3, 0). x = 2 + 4t, y = 1 + 3t, z = 3. Példa (Két ponton átmen egyenes) Legyen P 0 (2, 1, 3), P 1 (6, 2, 3). P 0 P 1 = (4, 3, 0). x = 2 + 4t, y = 1 + 3t, z = 3. Wettl Ferenc () Egyenes és sík 2012-09-20 5 / 16

Egyenes és szakasz Szakasz Példa (Szakasz paraméterezése) Paraméterezzük a P 0 (2, 1, 3), P 1 (6, 2, 3) pontokat összeköt szakasz pontjait. Az el z példa szerint az egyenes egyenletrendszere: x = 2 + 4t, y = 1 + 3t, z = 3. A t paraméter pontot jelölhetjük P t -vel, hisz a P t (x, y, z) = (2 + 4t, 1 + 3t, 3) jelöléssel t = 0 esetén épp a P 0, t = 1 esetén épp a P 1 pontot kapjuk. Így a P 0 P 1 szakasz paraméterezése: x = 2 + 4t, y = 1 + 3t, z = 3, 0 t 1. Wettl Ferenc () Egyenes és sík 2012-09-20 6 / 16

Egyenes és szakasz Egyenesvonalú egyenletes mozgás Példa (Egyenes mentén egyenletesen mozgó pont mozgásának leírása) A P 0 (2, 1, 3) pontból 10 távolságegység/id egység sebességgel az v = (4, 3, 0) irányban haladva, hová jutunk 6 id egység alatt? Átírva a vektoregyenletet, annak zikai értelmezés adható: r(t) = r0 + t v v v = r 0 + t(sebesség)(mozgásirányú egységvektor). Most a sebesség = 10, egységvektor = (4/5, 3/5, 0), hisz v = 5. r(t) = r0 + t(sebesség)(mozgásirányú egységvektor) = (2, 1, 3) + 6 10 (4/5, 3/5, 0) = (50, 35, 3). (E példában v nem a sebességvektor, hisz hossza nem 10, a sebességnek csak az irányát mutatja.) Wettl Ferenc () Egyenes és sík 2012-09-20 7 / 16

Egyenes és szakasz Egyenes és pont távolsága Tétel (Egyenes és pont távolsága) A Q pont és a P ponton átmen v irányvektorú egyenes távolsága: PQ v v Q PQ v P Wettl Ferenc () Egyenes és sík 2012-09-20 8 / 16

Egyenes és szakasz Egyenes és pont távolsága Példa Mennyi a Q( 3, 4, 3) pont és az e : x = 1 4t, y = 2, z = 3t egyenes távolsága? P(1, 2, 0), PQ = ( 3 1, 4 2, 3 0) = ( 4, 2, 3), i j k PQ v = 4 2 4 = (6, 24, 8) 4 0 3 (6, 24, 8) = 26, így PQ v = v (6, 24, 8) ( 4, 0, 3) = 26 5. Wettl Ferenc () Egyenes és sík 2012-09-20 9 / 16

Sík Sík egyenlete Deníció Egy n 0 vektort az S sík normálvektorának nevezzük, ha mer leges rá. Tétel (Sík explicit egyenletei) A P 0 (x 0, y 0, z 0 ) ponton áthaladó (r0 helyvektorú), az u = (u 1, u 2, u 3 ) és v = (v 1, v 2, v 3 ) vektorok által kifeszített sík explicit vektoregyenlete: r = r0 + s u + t v. explicit egyenletrendszere: x = x 0 + su 1 + tv 1 y = y 0 + su 2 + tv 2 z = z 0 + su 3 + tv 3 Wettl Ferenc () Egyenes és sík 2012-09-20 10 / 16

Sík Sík egyenlete Tétel (Sík implicit egyenletei) A P 0 (x 0, y 0, z 0 ) ponton áthaladó, n = (A, B, C) (n 0) normálvektorú sík vektoregyenlete: n P 0 P = 0, alapegyenlete: A(x x 0 ) + B(y y 0 ) + C(z z 0 ) = 0, általános egyenlete: Ax + By + Cz = D, Ax + By + Cz D normálegyenlete: = 0, A 2 + B 2 + C 2 ahol P(x, y, z) a sík egy tetsz leges pontja, és D = Ax 0 + By 0 + Cz 0. Normálegyenlet esetén a normálvektor egységvektor. Wettl Ferenc () Egyenes és sík 2012-09-20 11 / 16

Sík Sík egyenlete Példa (Sík egyenletének felírása) P 0 (1, 2, 3), u = (3, 0, 2), v = (1, 3, 0). Explicit egyenlet és egyenletrendszer: (x, y, z) = (1, 2, 3) + s(3, 0, 2) + t(1, 3, 0) x = 1 + 3s + t y = 2 3t z = 3 + 2s i j k n = u v = 3 0 2 = (6, 2, 9). 1 3 0 vektoregyenlet: (6, 2, 9) (x 1, y + 2, z 3) = 0, alapegyenlet: 6(x 1) + 2(y + 2) 9(z 3) = 0, általános egyenlet: 6x + 2y 9z = 25, 6x+2y 9z+25 normálegyenlet: 6 2 +2 2 +9 2 = 6 11 x + 2 11 y 9 11 z + 25 11 0. Wettl Ferenc () Egyenes és sík 2012-09-20 12 / 16

Sík Sík egyenlete Példa (Három ponton átmen sík egyenlete) P(1, 0, 0), Q(0, 2, 0), R(0, 0, 3). A normálvektor PQ PR = i j k 1 2 0 = (6, 3, 2), 1 0 3 így az alapegyenlet 6(x 1) + 3(y 0) + 2(z 0) = 0, az általános egyenlet 6x + 3y + 2z = 6, a normálegyenlet 6 7 x + 3 7 y + 2 7 z 6 7 = 0. Wettl Ferenc () Egyenes és sík 2012-09-20 13 / 16

Sík Sík és egyenes Példa (Két sík metszésvonalának egyenletrendszere) S 1 : 2x + z = 3, S 2 : 3y + z = 5 S 1 normálvektora: (2, 0, 1), S 2 normálvektora: (0, 3, 1), i j k 2 0 1 0 3 1 = ( 3, 2, 6), Kell keresni még egy közös pontot, azaz a két egyenletb l álló egyenletrendszer egy megoldását, ami biztosan létezik, ha a két sík nem párhuzamos. Legyen például x = 1, ekkor z = 5 és y = 0. Az egyenes egyenletrendszere: x = 1 3t, y = 2t, z = 5 + 6t. Wettl Ferenc () Egyenes és sík 2012-09-20 14 / 16

Sík Sík és egyenes Példa (Sík és egyenes metszéspontja) S: x + 2y + 2z = 3, e: x = 3 t, y = 2 + 2t, z = 1. Behelyettesítjük az egyenes egy pontjának koordinátáit a sík egyenletébe. Az egyenes egy pontja: (3 t, 2 + 2t, 1), behelyettesítve: (3 t) + 2(2 + 2t) + 2 1 = 3, azaz t = 2. Innen a közös pont: (5, 2, 1). Ellen rzés! Wettl Ferenc () Egyenes és sík 2012-09-20 15 / 16

Sík Sík és pont Példa (Pont és sík távolsága) Q(0, 1, 1), S: x + 2y + 2z = 3 (normálegyenlete: 1 3 x + 2 3 y + 2 3 z 1 = 0). Legyen P az S sík egy tetsz leges pontja, ekkor Q és S távolsága: n PQ n ahol n az S sík egy normálvektora. Esetünkben legyen P( 1, 1, 1). Így (1, 2, 2) (1, 2, 0) 3 = 1 = 1. A feladat mindig megoldható úgy, hogy a Q pont koordinátáit behelyettesítjük a sík normálegyenletének bal oldalába. A kapott érték épp a távolság. (Az el jel azt jelzi, hogy a pont a sík melyik oldalán van.) 1 3 0 + 2 3 ( 1) + 2 3 1 1 = 1. Wettl Ferenc () Egyenes és sík 2012-09-20 16 / 16