Tervdokumentációk tartalmi követelményei

3211_01_U_A_2019_M-01 Tervdokumentációk tartalmi követelményei A gázelosztó vezeték tervhez csatolni kell a mellékelt táblázatban megadott szöveges részben előírt dokumentumokat és tervrajzokat, valamint esetenként egyéb dokumentumokat is. A gázelosztó vezeték és tartozékai valamint az utólagosan épülő leágazó vezeték tervét csak az a szakágazati tervezői jogosultsággal rendelkező tervező készítheti el, aki az 1996. évi LVIII. törvény szerint szerepel a Mérnöki Kamara tervezői névjegyzékében, és érvényes kamarai tagsággal rendelkezik. A kiviteli tervdokumentációt az alábbiakban megjelölt példányszámban kell benyújtani Társaságunk részére műszaki- biztonsági szempontból történő felülvizsgálatra: Gázelosztó vezeték terve, esetében min. Gázmérő és nyomásszabályozó állomás terve esetében min. Utólagos leágazó vezeték terve esetében min. 5 példányban, 5 példányban, 3 példányban. Az Elosztói engedélyezési nyilatkozat (szolgáltatói szakvélemény) érvényességi ideje 2 év. Megjegyzés a táblázatokhoz: K = kötelező E = eseti (amennyiben érint, vagy előfordul) Tervdokumentációk tartalmi követelménye: 1. Gázelosztó vezeték valamint nyomásszabályozó és gázmérő állomások A./ Szöveges rész 1.1 Tartalom- és rajzjegyzék K 1.2 Tervezői nyilatkozat arról, hogy a tervezett műszaki megoldás és számítások megfelelnek a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, összhangban vannak az élet, az egészség, a biztonság, a környezet, a kulturális örökség és a tulajdon védelmének követelményeivel, valamint arról, hogy a tervezés során milyen műszaki irányelveket, szabványokat alkalmazott, továbbá, hogy a rendelkezik megfelelő tervezési jogosultsággal. Tervező nyilatkozata arról, hogy a tervdokumentáció készítése során K biztonsági és egészségvédelmi koordinátort vett igénybe a vonatkozó, 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 3. -a szerint. Tervező nyilatkozata arról, hogy melyek azok az érintett szakértőként kirendelt hatóságok, melyeket az engedélyezési folyamatba be kell vonni. 1.3 Műszaki leírás (a tervezett létesítmény részletes ismertetése, a létesítmény szilárdsági számításai, műszaki- és munkabiztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi és a környezetvédelmi előírások érvényesítésének ismertetése, a létesítmény környezetbe illesztésének módja, az egyéb közművekhez való kapcsolat, a gázvezeték nyomvonalával és a létesítmény biztonsági övezetével érintett ingatlanok helyrajzi száma, címe, tulajdonosának K megnevezése stb.). A kivitelezési technológia az ellenőrző vizsgálatok, korrózió védelem, a hegesztési eljárás és az eljáráshoz tartozó paraméterek ismertetése, javaslat a hegesztési rendre (hegesztési terv). 1/3

3211_01_U_A_2019_M-01 1.4 Közmű egyeztetési jegyzőkönyvek (víz, csatorna, hírközlés, elektromos áram, távhő, kábel TV stb.) K 1.5 TIGÁZ Zrt. elosztói engedélyes területileg illetékes egységével történt egyeztetés jegyzőkönyve (FN-06) K 1.6 A gázelosztó vezeték nyomvonalával érintett terület tulajdoni lapja, valamint a tulajdonosnak a vezeték elhelyezéséhez való hozzájáruló nyilatkozata. Amennyiben vezetékjog bejegyzése is szükséges, az érintett ingatlanok adatainak (cím, hrsz., tulajdonos stb.) táblázatos K felsorolása. 1.7 Kötelező előírás alóli eltérési engedély E 1.8 Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakértőként kirendelt hatóságok nyilatkozatai a 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet szerint. E 1.9 Mezőgazdasági művelés alatti területet érintése esetén rekultivációs terv. E 1.10 Környezetvédelmi hatásvizsgálat a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes E környezethasználati engedélyezési eljárásról rendelet szerint. 1.11 Beruházói nyilatkozat K 1.12 Nem TIGÁZ beruházás esetén a kettő vagy háromoldalú megállapodások K B./ Tervrajzok 1.1. Gázelosztó vezeték 1.1.1. Átnézeti helyszínrajz K 1.1.2 3 hónapnál nem régebbi hiteles földhivatali alaptérkép (Eredeti térkép) K 1.1.3. Helyszínrajz, (belterületen M=1:500, külterületen más méretarány is lehet) amelyen szerepelnek a közműegyeztetések bélyegző lenyomatai. K Szintén a helyszínrajzon kerüljön feltüntetésre, az élőrekötésre utaló részletrajz is (léptéke az egyértelműség függvényében változik) 1.1.4. Hossz szelvény (magassági méretarány: 1:1000) E 1.1.5 Leágazó vezeték un. minta hossz-szelvénye K 1.1.6. Keresztszelvények az elosztó vezeték jellemző pontjairól K 1.1.7. Részletrajzok (rákötési pont, elágazások, leágazó vezetékek, patak, árok alatti, feletti átvezetések, jellemző K közműkeresztezések, villamos terv stb.) 1.1.8. Forgalomtechnikai terv E 1.1.9. Alaptérkép, amely tartalmazza a gázvezeték nyomvonalát és annak biztonsági övezetét, valamint az érintett ingatlanok K helyrajzi számát. 1.1.10 A földrészletre vonatkozó szabályozási és építési vonalakat tartalmazó részletes rendezési terv kivonatai E 1.2. Nyomásszabályozó és gázmérő állomások 1.2.1. 3 hónapnál nem régebbi hiteles földhivatali alaptérkép K 1.2.2. Nyomásszabályozó (gázmérő) állomás telepítési helyszínrajza (kitűzési helyszínrajz) a biztonsági övezettel, védőtávolsággal érintett környezettel együtt K 1.2.3. Primer és szekunder vezeték hossz-szelvény K 1.2.4. Kerítés- és útépítési terv, csapadékvíz elvezetési terv, térburkolat K 1.2.5. Nyomásszabályozó állomás alapozási terve K 2/3

3211_01_U_A_2019_M-01 1.2.6. Nyomásszabályozó állomás telepítése esetén villámvédelem, bekötőút stb. kialakításának módja, valamint a robbanásveszélyes zóna meghatározása és ismertetése. Villámvédelmi terv Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ) szerinti kockázati osztály jelét, A földrajzi elhelyezkedésre és a légköri viszonyokra is figyelemmel a gázkibocsátások meghatározását, A robbanásveszélyes zónákat, azok kiterjedését, A gyorszár vagy lefúvató működési sorrendjét. 1.2.7. A nyomásszabályozó állomás technológiai szerelési terve, kapcsolási vázlata, szekrény, vagy akna, vagy épület terve, amennyiben nem gyárilag összeállított egység kerül telepítésre 1.2.8. Részletrajzok (rákötési pontok, közműkeresztezések, villamos terv stb.) 1.2.9. Robbanásveszélyes zónák meghatározása és besorolása az MSZ EN 60079-10-1:2016 szerint 1.2.10. A nyomásszabályzó állomás telepítésével érintett területek tulajdoni lapjai, valamint az ingatlan tulajdonosoknak a nyomásszabályzó állomás elhelyezéséhez való hozzájáruló nyilatkozatai. Amennyiben használati jog vagy vezeték jog is szükséges, az érintett ingatlanok adatainak (cím, hrsz., tulajdonos stb.) táblázatos felsorolása, ezzel kapcsolatos előzetes, vagy végleges megállapodások 1.2.11. Mezőgazdasági művelés alatti terület érintése esetén a művelési ág alóli kivonási kérelem előkészítő dokumentumai K E K K K K 2. Utólagosan épülő leágazó vezetékek 2.1. Tervezői nyilatkozat, Műszaki leírás K 2.2. Helyszínrajz M=1:500, Hossz - szelvény, M=1:1000 K 2.3. Közműegyeztetések a tervrajzon bélyegezve vagy K jegyzőkönyvben 2.4. Polgármesteri Hivatallal történt egyeztetés a tervrajzon bélyegezve, vagy külön jegyzőkönyvben E 2.5. Országos közút érintése esetén a Közútkezelővel történt egyeztetés, amennyiben a Közútkezelő erre igényt tart E 2.6. Forgalomtechnikai terv, amennyiben a közútkezelő ezt előírja E 2.7 Vezetékjogi dokumentáció, amennyiben a vezeték nyomvonala, vagy annak egy része nem közterületen halad E 2.8 Helyszíni adottságoktól függően az 1. A/ pontban felsorolt dokumentumok E 3/3

3211_01_U_A_2019_M-02 Acélcsövek, gyári előszigetelt acélcsövek követelményei, és az acél anyagú csővezeték passzív korrózióvédelmi bevonatának követelményei I. ACÉLCSÖVEK, GYÁRI ELŐSZIGETELT ACÉLCSÖVEK KÖVETELMÉNYEI 1.1 ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 1.1.1. Normatív dokumentumok Az ajánlott terméknek meg kell felelnie a termék tulajdonságait, műszaki-minőségi követelményeit meghatározó normatív dokumentumoknak. Ebben a tekintetben az ajánlatkérő mértékadónak tekinti a termék műszaki (gyártói) dokumentációját, ezen műszaki leírást és az ebben foglalt hivatkozásokat valamint az alábbi dokumentumokat: 44/2016. (XI. 28.) NGM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról. 275/2013. (VII. 16.) Kormányrendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól 219/2004. (VII. 21.) Korm. a felszín alatti vizek védelméről rendelet 21/2018. (IX. 27.) ITM rendelet a gázelosztó vezeték biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezeték Biztonsági Szabályzatáról MSZ 29:1986 MSZ 186-2:1982 MSZ 1648:2016 MSZ 3741:1985 MSZ EN 1594:2013 MSZ EN 10021:2007 MSZ EN ISO 3183:2013 MSZ EN 10220:2003 MSZ EN 10255:2004+A1:2007 MSZ-09-74.0003:1973 DIN 30670:2007 MSZ EN ISO/IEC 17050-1:2010 MSZ EN 10204:2005 ML_111/2009 1.2 MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK 1.2.1. Anyag, alapanyag követelmények Általános rendeltetésű, ötvözetlen, varrat nélküli acélcső. Hosszvarratos hegesztett acélcsövek. Szavatolt minőségű csövek. Közszolgáltatású, vezetékes földgáz. Fokozott követelményű, spirálvarratos acélcső. Kőolaj- és földgázipar. Csővezetékes szállítórendszerek acél csővezetékei Acéltermékek általános műszaki szállítási feltételei Kőolaj- és földgázipar. Csővezetékes szállítórendszerek acél csővezetékei Varrat nélküli és hegesztett acélcsövek. Méretek és hosszegységenkénti tömegek. Hegesztésre és menetvágásra alkalmas ötvözetlen acélcsövek. Műszaki szállítási feltételek. Gázvezetékek passzív korrózióvédelme. Acélcsövek és idomok polietilén bevonatai. Megfelelőségértékelés. A szállító megfelelőségi nyilatkozata. 1. rész: Általános követelmények. Fémtermékek. A vizsgálati bizonylatok típusai. Műszaki és minőségi követelmények meghatározása és érvényesítése a termékbeszerzések során - Az acélcső anyaga a típusára vonatkozó szabvány alapanyag követelményeinek feleljen meg. 1/9

3211_01_U_A_2019_M-02 - A 16 bar-nál nagyobb nyomású gázellátó rendszerbe beépítésre kerülő acélcső anyaga feleljen meg az MSZ EN 1594:2013 és az MSZ EN ISO 3183:2013 szabványok előírásainak. - Az alapanyag teljesen csillapított acélminőségű legyen illetve normalizáló kezelésnek kell alávetni. - Az acélcső típusára vonatkozó szabvány által ajánlott acélminőségek közül azok felelnek meg, melyek a CEV 0,43% (karbonegyenérték kisebb egyenlő nulla egész negyvenhárom század százalék) feltételnek eleget tesznek. - Az acélcső anyagának ellenállónak kell lenni az MSZ 1648:2016 szerinti földgázzal és lehetséges kondenzátumainak hatásával szemben, továbbá amelyre ezen kívül még a gyártó a terméket specifikálta. - Hosszvarratos acélcsövek csak DN 50 [mm] fölötti méretben, és gyári korrózióálló bevonatú lehet. 1.2.2. Méret követelmények Névleges méret: DN20-tól DN400-ig, mely az átmérő és a falvastagság függvényében a pályázati kiírásban kerül meghatározásra, mind a szigeteletlen, mind a gyári előszigeteléssel rendelkező csövek esetében. 1.2.3. Üzemi nyomás Névleges nyomás: PN1-től PN40-ig. 1.2.4. Beépítési és alkalmazási követelmények - Az acélcsövek felhasználása tekintetében a beltéri, kültéri, föld feletti vagy föld alatti elhelyezésű új gázellátó rendszerekbe a létesítés során illetve már üzemelő gázellátó rendszerekbe utólagos beépítésre való felhasználása egyaránt előfordul. - A csöveknek alkalmasnak kell lenni a csővezeték egyéb elemeihez hegesztéssel történő csatlakoztatására. Például: o Karimák o Csövek - Egyéb idomok 1.2.5. Gyári előszigetelés A műanyag előszigetelés a DIN 30670 szabványnak megfelelő N kivitelű (LDPE) legyen. 1.2.6. Feliratok, jelölések, azonosítás Az acélcső típusára vonatkozó szabvány által előírt jelölések mellett fel kell tüntetni minden egyes szál acélcső egyik végén (külső palástján) maradandó, időtálló, nem eltávolítható az acélcső szilárdsági, mechanikai és egyéb tulajdonságait nem befolyásoló- módon a szállítmányhoz csatolt minőségi bizonyítvány sorszámát vagy az adagszámot. Szigetelt csövek esetén elfogadható az adatok külső szigetelőréteg palástjára történő nyomtatása. 1.2.7. Szigetelt csövek szállítási követelményei - A gyári előszigetelt csöveket csak szövetből-, gumival bevont kötözővel vagy hegesztési peremvédővel ellátott, csőszállításra alkalmas végkapcsokkal lehet emelni. - A csövek mozgatása során tilos láncot, acélkötelet és éles vasalású kötözőket használni. - Az éles szegélyű gépjárműrészeket, melyek a le- és felrakodáskor megsérthetik a csövek szigetelését le kell takarni. - A szállítás során be kell tartani az MSZ-09-74.0003:1973 szabvány, szállításra vonatkozó előírásait. 2/9

3211_01_U_A_2019_M-02 - Az ajánlattevő az ajánlati dokumentációjában tüntesse fel az átmérő függvényében a szállítási csőhosszakat. - A szigetelt acélcsövek csővég-kivitele a DIN 30670 szabvány szerinti legyen. - A szigetelés hosszú távon (legalább a csővezeték élettartama) őrizze meg szigetelő és korrózióvédő tulajdonságait, ellenálló legyen a környezeti hatásokkal (elektromágneses sugárzások, UV sugárzás, mechanikai hatások, rezgések, kémiai és vegyi hatások, élő organizmusok) szemben, a csővezeték fektetése közben és után is. - A termék vagy összetevője biológiailag nem bontható anyag legyen, az alkalmazást követően, a termékből semmilyen anyag nem juthat ki a környezetbe. - A 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 10. (6)-ban foglaltak alapján, az olyan, a földtani közegen vagy közegben végzett építési és mérnöki munkák vagy hasonló tevékenység, illetve ehhez tartozó létesítmény kialakítása esetében, amely közvetlen kapcsolatba kerül a felszín alatti vízzel, biztosítani kell, hogy az hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizet. Ennek megfelelően az acélcsövön alkalmazásra kerülő szigetelésnek vagy összetevőjének is meg kell felelnie a fenti követelménynek. - Az acélcső szigetelése vagy összetevője nem lehet: o Rákkeltő o Mutagén o Reprodukciót károsító o Korrozív - Az acélcső szigetelése vagy összetevője egyáltalán nem, vagy ha nem lehetséges, kevésbé legyen: o Tűz- és robbanásveszélyes o Gyúlékony o Égést tápláló o Mérgező o Maró Irritatív 1.2.8. Egyéb műszaki követelmények - A leszállított csöveken a felhasználhatóságot és a funkcionalitást károsan befolyásoló korrózió nem fordulhat elő. - A csövek 6 méter szálhosszban kerüljenek leszállításra, kivéve ha a pályázati kiírás vagy a megrendelés ettől eltérő méretet határoz meg illetve az egy szállításra megrendelt mennyiség 6 méternél kevesebb. - A szállított csövek mind a két végét záródugóval kell ellátni amely a belső felületeket megvédi a szennyeződésektől. 1.3 GARANCIA A termékek felhasználhatósági idejét, azaz a gyártástól a beépítésig megszabott leghosszabb időtartamot a megfelelőséget igazoló dokumentumban fel kell tüntetni. A termék a gyártó által meghatározott tárolási előírások betartása mellett, legalább 5 évig felhasználható legyen. A gyártó nyilatkozzon arról, hogy a jótállás milyen tárolási, vagy egyéb körülmény esetén teljesül (időjárási behatások, nedvesség kizárása, a tárolás helyének meghatározása, így pl. szabadtéren UV sugárzásnak kitett helyen, vagy védett helyen, stb.). A garanciális igényekre vonatkozó további követelményeket a pályázati kiírás tartalmazhat. 3/9

3211_01_U_A_2019_M-02 1.4 MEGFELELŐSÉG TANÚSÍTÁS 1.4.1 Általános termékmegfelelőség-tanúsítás A gyártói megfelelőségi bizonylat tartalmazza azon normatív dokumentumokra történő hivatkozásokat (jogszabály, szakhatósági előírás) melyeknek a termékek megfelelnek. A termékre vonatkozó minden dokumentumnak és bizonylatnak magyar nyelvűnek, vagy magyar nyelvű fordításúnak kell lennie. (A leszállításra kerülő termékek esetében eredeti, gyártói, angol nyelvű kísérő dokumentum is elfogadható.) A megfelelőségi nyilatkozat feleljen meg az MSZ EN ISO/IEC 17050-1:2010 szabványnak. 1.4.2 Egyedi termékmegfelelőség-tanúsítás A termék leszállításakor a szállítmányhoz egyedi szakértői minőségi bizonyítványt kell mellékelni, amely a leszállított termékhez hozzárendelhető, ezáltal az azonosítható, továbbá tartalmazza a termék lényeges műszaki paramétereit a kezelésre, a tárolásra és felhasználásra vonatkozóan. A minőségi bizonyítvány az MSZ EN 10204:2005 szabvány szerinti 3.1 típusú (tételes ellenőrzésen alapuló, olyan a gyártó által kiállított bizonylat, amelyben vizsgálati eredmények közlésével kijelenti, hogy a szállított termékek megfelelnek a megrendelés szerinti követelményeknek) bizonylat legyen.. (A leszállításra kerülő termékek esetében eredeti, gyártói, angol nyelvű kísérő dokumentum is elfogadható.) 4/9

3211_01_U_A_2019_M-02 II. ACÉL ANYAGÚ CSŐVEZETÉK PASSZÍV SZIGETELŐ BEVONATÁNAK MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI 2.1 ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 2.1.1 Normatív dokumentumok Az ajánlott terméknek meg kell felelnie a termék tulajdonságait, műszaki-minőségi követelményeit meghatározó normatív dokumentumoknak. Ebben a tekintetben az ajánlatkérő mértékadónak tekinti a termék műszaki (gyártói) dokumentációját, ezen műszaki leírást és az ebben foglalt hivatkozásokat valamint az alábbi dokumentumokat: 1907/2006 (XII. 18.) EK rendelet A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH). 1272/2008 (XII. 16.) EK rendelet Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról (CLP) 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról. 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységről 219/2004. (VII. 21.) Korm. a felszín alatti vizek védelméről. rendelet 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról 275/2013. (VII. 16.) Kormányrendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól 13/2008. (VIII. 8.) NFGM-FVM együttes rendelet MSZ EN 12068:2000 ML_111/2009 2.2 MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról és azok ellenőrzési módszereiről Katódos korrózióvédelem. Külső szerves bevonatok a katódos védelemmel ellátott, föld alatti vagy vízbe merülő acél csővezetékek korrózióvédelmére. Szalagok és zsugorítható anyagok. Műszaki és minőségi követelmények meghatározása és érvényesítése a termékbeszerzések során 2.2.1 Általános műszaki és alkalmazási követelmények A termékek legyenek alkalmasak, földbe fektetett vagy kültéri acélcső szerkezetek, valamint azok csatlakozásinak és illesztéseinek, hegesztési varratainak, sérüléseinek mechanikai és korrózió elleni védelmére. Az alkalmazási területen használt termék hatékonyan és gyorsan fejtse ki hatását, funkciójának megfelelően. Az ajánlattevő az ajánlatában közölje, valamint a terméken is tüntesse fel az alapozó/ragasztó száradási idejét. A termék alkalmazását követően őrizze meg szigetelőképességét a csővezeték környezeti hőmérsékletváltozásokból adódó nyúlása és összehúzódása során is. 5/9

3211_01_U_A_2019_M-02 A termék hidegen felhasználható korrózióvédő rendszer legyen, az alkalmazási terület előmelegítése nélkül is érje el a kívánt szigetelő, mechanikai- és korrózióvédelmi hatást. A termékek -20C és + 50 C közötti hőmérséklettartományban rendeltetésüknek megfelelően alkalmazhatók és tárolhatók legyenek. A készítmények nem léphetnek kémiai reakcióba a földgázzal, a kezelendő felületek anyagaival, valamint a talaj alkotóelemeivel. A termékek alkalmazása különleges eszközöket és gyakorlatot nem igénylő, egyszerű és gyors legyen. Az ajánlattevő adjon információkat, és magyar nyelvű használati utasítás formájában mellékelje, hogy a termékek alkalmazása előtt milyen megelőző műveleteket szükséges elvégezni az acél csővezetéken, és ehhez milyen anyagok használhatók fel (pl. rozsda, reve, zsír, olaj, festék, korrozív anyag és víz eltávolítás). A használati utasítás térjen ki a már leszigetelt csővezetéken alkalmazható, a szigetelés megfelelőségének ellenőrzésére irányuló vizsgálati módszerekre is. A termék hosszú távon (legalább a csővezeték élettartama) őrizze meg szigetelő és korrózióvédő tulajdonságait, ellenálló legyen a környezeti hatásokkal (elektromágneses sugárzások, UV sugárzás, mechanikai hatások, rezgések, kémiai és vegyi hatások, élő organizmusok) szemben, a csővezeték fektetése közben és után is. A termék vagy összetevője biológiailag nem bontható anyag legyen, az alkalmazást követően, a termékből semmilyen anyag nem juthat ki a környezetbe. 2.2.2 Speciális műszaki és alkalmazási követelmények Szigetelőanyagok: A bevonatra szánt termék rendeltetésszerű használata során a mechanikai terhelhetőség és elektromos szigetelőképesség szempontjából, a termékek teljes mennyisége feleljen meg a szabvány szerinti követelményeknek, hogy a kívánt hatás/védelem biztosított legyen. A termék mechanikai ellenállás szempontjából az MSZ EN 12068:2000 szabvány szerinti C osztály -ba sorolható nagy mechanikai ellenállású bevonat legyen, és a szabványban foglaltaknak feleljen meg. A termék állandó üzemi hőmérsékleti maximum szempontjából az MSZ EN 12068:2000 szabvány szerinti 50-es osztály -ba sorolható legyen, és a szabványban foglaltaknak feleljen meg. Alapozók/ragasztók/töltőanyagok: A termék a tárolás során őrizze meg homogenitását, amennyiben heterogénné válhat, az alkotórészek sűrűségüknek megfelelően szétválhatnak, rétegződhetnek, a gyártó a csomagoláson tüntesse fel a homogenizáláshoz, valamint a rendeltetésszerű használathoz szükséges műveleteket és eszközöket. A termék alkalmazási területre történő felhordása egyszerű és gyors legyen, egyenletesen és buborékmentesen terüljön, minden felületi egyenetlenséget kitöltve. Az ajánlattevő kisebb (1-2 literes/kilogrammos), illetve nagyobb (10 literes/kilogrammos) kiszerelést is biztosítson a megajánlott termék(ek)ből. A pályázat elbírálása során előnyt jelenthet, ha az ajánlattevő az értékesítésre szánt termékhez mellékeli a termék részeként, az alkalmazásához szükséges szerszámokat, eszközöket (pl. ecset, henger stb.). 2.2.3 Környezetvédelmi és munkaegészségügyi követelmények Amennyiben a termék a 1907/2006 (XII. 18.) EK rendelet hatálya alá tartozik, rendelkezzen a 31. cikk szerinti Biztonsági adatlappal. Az ajánlattevő a pályázatához csatolja az aktuális és érvényes biztonsági adatlapot melynek kiállítási vagy felülvizsgálati dátuma 2008.-nál nem lehet régebbi. 6/9

3211_01_U_A_2019_M-02 A pályázó nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy szerződéskötés esetén minden szállítmányhoz csatolja a termékre vonatkozó, aktuális és érvényes Biztonsági adatlapot. A termék gyártása, forgalmazása, szállítása, tárolása, felhasználása során a lehető legkisebb környezetvédelmi és emberi egészségvédelmi kockázattal járjon. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. (9)-ban foglaltak alapján, az olyan, a földtani közegen vagy közegben végzett építési és mérnöki munkák vagy hasonló tevékenység, illetve ehhez tartozó létesítmény kialakítása esetében, amely közvetlen kapcsolatba kerül a felszín alatti vízzel, biztosítani kell, hogy az hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizet. Ennek megfelelően az alkalmazásra kerülő terméknek vagy összetevőjének is meg kell felelnie a fenti követelménynek. A termék vagy összetevője nem lehet: Rákkeltő Mutagén Reprodukciót károsító Korrozív Mérgező Maró A termék vagy összetevője egyáltalán nem, vagy ha nem lehetséges, kevésbé legyen: Tűz- és robbanásveszélyes Gyúlékony Égést tápláló Irritatív Amennyiben veszélyes anyag illetve veszélyes keverék akkor az Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI) felé történő bejelentéssel rendelkezzen a 44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet 3. -a alapján, melynek másolatát az ajánlattevő a pályázatához csatolja. Amennyiben a termék vagy összetevője a 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik, a forgalmazónak a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal engedélyével rendelkeznie kell, valamint a termék csak akkor hozható forgalomba, ha az illékony szerves vegyület (VOC) tömege nem haladja meg a rendelet 2. számú mellékletében szereplő határértékeket. 2.2.4 Csomagolási követelmények A veszélyes anyag, illetve a veszélyes keverék kiszerelt, nem ömlesztett formában, olyan csomagolóeszközben, zárással, felirattal (címkével), szükség szerint egyéb jelzésekkel ellátva hozható forgalomba, amely megfelel 2000. évi XXV. törvény figyelembe vételével a 1272/2008 (XII. 16.) EK rendelt (CLP) előírásainak és amely a veszélyes anyag, illetve veszélyes keverék felhasználásáig biztosítja az egészségkárosodás, illetve környezetszennyezés vagy -károsodás elkerülését. A veszélyes anyag és veszélyes keverék csomagolásának sem alakja, sem pedig megjelenési formája, megtévesztésre vagy más termékekkel való összetévesztésre nem lehet alkalmas a 44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet 6. -ban foglaltak alapján. Az ajánlattevő nyilatkozzon a termék felhasználása után keletkező csomagolási hulladék/veszélyes hulladék visszavételének lehetőségére vonatkozóan, a 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. -ban foglaltak alapján. A termék forgalmazója nyilatkozzon a szállítási (harmadlagos) illetve gyűjtő (másodlagos) csomagolás visszavételéről a 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. -ban foglaltak alapján. A pályázó nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy az előző két pontban foglalt kötelezettségét (amennyiben hatálya alá tartozik) saját maga vagy engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek átadással teljesíti, valamint csatolja a 7/9

3211_01_U_A_2019_M-02 környezetvédelmi hatóság által kiadott, az adott hulladékra érvényes, hulladékkezelési tevékenységre vonatkozó hatósági engedély másolatát. Az ajánlattevő adjon egyértelmű információkat a csomagolások, karton, paletta raktározása során felmerülő terhelhetőségére vonatkozóan. 2.2.5 Feliratok, jelölések A szigetelőanyagokon az MSZ EN 12068: 2000 szabvány szerinti jelöléseknek szerepelniük kell. A szigetelőanyagon és/vagy csomagolásán szerepelnie kell, a termék megnevezésének, a gyártó nevének és címének, valamint a gyártási tételt azonosító kódnak. Az ajánlattevő nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy milyen információkat tüntet fel a terméken. A terméken vagy annak csomagolásán szerepelnie kell a rendeltetésszerűen felhasználható mennyiségeknek (pl. szigetelőanyag esetében: szélesség, hosszúság, vastagság; alapozó esetében: egységnyi felület bevonásához szükséges mennyiség). Amennyiben veszélyes anyag/keverék a termék csomagolásán (vagy ha ez nem lehetséges) elválaszthatatlanul csatolt címkén magyar nyelven, jól olvashatóan, egyértelműen, letörölhetetlen módon valamennyi csomagolási egységen rögzítve, a 1272/2008 (XII. 16.) EK rendeltben, a 2000. évi XXV. törvény 17. -ban valamint 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 10. számú mellékletében meghatározott módon szerepelnie kell: termék neve, benne lévő anyag megnevezése a töltet gyártási tételét azonosító kód nettó tartalom mennyisége tömegben és térfogatban összetevők megnevezése (keverék esetén) forgalomba hozatalért felelős megnevezése, teljes címe, telefonszáma a veszélyes anyag, illetve a veszélyes keverék használatával járó különös kockázatokat megjelölő, szabványmondatok (R mondat) a veszélyes anyag, illetve a veszélyes keverék biztonságos használatával kapcsolatos, szabványmondatok (S mondat) az Európai Közösségben (EU-ban) jegyzékbe vett veszélyes anyagok esetén az EINECS, illetve az ELINCS szerinti jegyzékszám tárolásra, eltarthatóságra és gyártási időre vonatkozó információk rendeltetésszerű alkalmazásra vonatkozó információk (használati utasítás) a veszélyes anyag, illetve a veszélyes keverék használatával felmerülő veszély megjelölése és a veszély jelképe (szimbólum), pl. Irritatív, Tűzveszélyes, Környezeti veszély stb. A termék amennyiben a 13/2008. (VIII. 8.) NFGM-FVM együttes rendelet hatálya alá tartozik, a csomagolásán meghatározott módon, eltávolíthatatlanul, könnyen olvashatóan és jól láthatóan a névleges mennyiség feliratával azonos látómezőben szerepelni kell a e jelű feliratnak annak biztosítására, hogy a rendelet követelményeit kielégíti. Amennyiben a termék vagy összetevője a 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó illékony szerves vegyületet (VOC) tartalmaz, a rendelet 4. (2)-ben meghatározott tartalommal, és a rendelet 4. számú mellékletében szereplő módon legyen címkézve. 2.3 GARANCIA A termékek felhasználhatósági időtartama (gyártástól a felhasználásig) legalább 2 év legyen. A gyártó nyilatkozzon arról, hogy a jótállás milyen tárolási, vagy egyéb körülmény esetén teljesül. A pályázó nyilatkozzon a termék élettartamára vonatkozóan, előírásszerű tárolás, raktározás és rendeltetésszerű felhasználás mellett. A gyártás időpontja és a felhasználhatóság könnyen megtalálható helyen, jól olvashatóan és egyértelműen legyen a terméken vagy csomagolásán feltüntetve. Ajánlattevő adjon egyértelmű megoldást a hibás termék (pl. beszáradt 8/9

3211_01_U_A_2019_M-02 alapozó/ragasztó, összeragadt szigetelőanyag) cseréjére és a hibás, valamint lejárt szavatosságú termékek visszaszállításának módjára. 2.4 MEGFELELŐSÉG TANÚSÍTÁS 2.4.1 Általános termékmegfelelőség-tanúsítás A gyártói megfelelőségi bizonylat tartalmazza azon normatív dokumentumokra történő hivatkozásokat (jogszabály, szakhatósági előírás) melyeknek a termékek megfelelnek. A termékre vonatkozó minden dokumentumnak és bizonylatnak magyar nyelvűnek, vagy magyar nyelvű fordításúnak kell lennie. 2.4.2 Egyedi termékmegfelelőség-tanúsítás A termékhez MSZ EN 10204:2005 szerinti 3.1 típusú minőségi bizonyítványt kell mellékelni, amely a termékhez hozzárendelhető, ezáltal az azonosítható legyen, továbbá tartalmazza a termék lényeges műszaki paramétereit a kezelésre, a tárolásra és felhasználásra vonatkozóan. 9/9

3211_01_U_A_2019_M-03 KORRÓZIÓVÉDELMI MÉRÉSEK, KORRÓZIÓVÉDELEM LÉTESÍTÉSE, MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK 1. AZ AKTÍV KORRÓZIÓ VÉDELEM LÉTESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI 1.1. Általános követelmények, fogalom meghatározások 1.1.1. Passzív korrózióvédelem általános követelményei 1.1.2. Az aktív korrózióvédelem általános követelményei 1.1.3. Fogalom meghatározások 1.2. Az aktív korrózióvédelem kialakítása 1.2.1. Nyomvonali katódos korrózióvédelem 1.2.2. Műtárgy keresztezések 1.2.3. Vízfolyás keresztezések 1.2.4. Állomási katódos korrózióvédelem 2. VILLAMOS MENNYISÉGEK MÉRÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 2.1. Általános feltételek 2.2. Az aktív védelem kritériumai 2.2.1. Nyomvonali létesítmények 2.2.2. Védőáram igény 2.3. Kikapcsolt katódvédelem melletti kritériumok 2.4. Nem kikapcsolt aktív védelem melletti kritériumok 2.4.1. Kóboráram veszélyeztetés 2.4.2. Mérés vizsgálat 3. BERENDEZÉSEK, ESZKÖZÖK ÉS MÉRÉSI TECHNOLÓGIÁK MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI 3.1. A berendezések alapkövetelményei 3.2. Berendezések és eszközök általános előírásai 3.2.1. Katódállomások 3.2.2 Mérőhelyek 3.2.3. Anódok 3.2.4. Galvánanódok 3.2.5. Mérőelektródok 3.2.6. Csatlakozások 3.2.7. Védőcsövek 3.2.8. Mérőberendezések 1/12

3211_01_U_A_2019_M-03 1. AZ AKTÍV KORRÓZIÓ VÉDELEM LÉTESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI 1.1. Általános követelmények, fogalom meghatározások A fémből készült gázelosztó vezetéket és a polietiléncsőből épített gázelosztó vezeték korróziónak nem ellenálló fémből készült részeit el kell látni korrózió elleni védelemmel. A csővezeték korrózió elleni védelme az alábbi lehet: - passzív védelem (szigetelés), - a passzív védelemmel egyidejűleg alkalmazott falvastagság növelés (korróziós ráhagyás) - a csővezeték passzív és aktív egyidejű védelme. 1.1.1. Passzív korrózióvédelem általános követelményei Az acélcső szigetelőanyagok (passzív szigetelő bevonatrendszer) elégítse ki a következő feltételeket: - a szerkezet átlagos felületi fajlagos ellenállása ne legyen kisebb 100 k0hm/m 2 értéknél, - a szigetelt szerkezeteken ne forduljon elő szigetelési hibahely, szigetelési hiány. A különböző szerkezetek és berendezések keresztezései és megközelítései az egyéb erre vonatkozó előírásokon túlmenően elégítsék ki a következőket: - Fém védőcső, ne legyen fémes kapcsolatban a védett szerkezettel, a védőcső és a szerkezet közé ne kerülhessen elektrolit. - Az 1000 V-nál nagyobb, közvetlenül földelt üzemi feszültségű kábel és szabadvezeték rendszerek földelői, talajjal érintkező fém tartószerkezetei csak egyedi érintésvédelmi számítás alapján közelíthetők meg 50 méternél kisebb távolságra és nem szabad ezen szerkezeteket a védett szerkezetekkel közvetlen galvanikus kapcsolatba hozni. Acélcsövek, gyári előszigetelt acélcsövek, acél anyagú csővezeték passzív korrózióvédelmi bevonatának követelményeit a 3211_01_U M-02 tartalmazza. 1.1.2. Az aktív korrózióvédelem általános követelményei Az új építésű, passzív szigeteléssel ellátott fém csővezetékek és szerkezetek esetében a passzív szigetelésen túlmenően aktív védelmet is kell alkalmazni. A katódos védelem kialakításánál figyelembe kell venni a talaj tulajdonságait (vezetőképességét, agresszivitását stb.), kóboráram terhelését, potenciál eloszlását és a 100 m-nél közelebb levő más a talajba ágyazódó fémtárgyakat, a szigetelés tulajdonságait. A védendő felületnek és a védelemhez tartozó anódnak kiterjedt elektrolittal kell érintkeznie. Azon helyeken, felületrészeken, ahol környezeti, alak és geometriai okok miatt nem hozható létre az elektrolitban megfelelő villamos térerő, az elektrokémiai védelem védőhatása nem alakulhat ki. Ezért tartózkodni kell bármilyen anyagú védőcső alkalmazásától! A védelem kialakítása során gondoskodni kell a védelem hatékonyságának és a környezetére való hatásának üzemi ellenőrzési lehetőségéről. A védelmi rendszer rendelkezzen olyan jellemzőkkel, hogy a környezeti, technológiai változások, beavatkozások esetén is a szükséges védelmi hatást kifejthesse. 2/12

3211_01_U_A_2019_M-03 A csővezeték, kábelhálózatok és földalatti tartályok védelmére olyan egyenáramú áramforrás használható, amely képes szükséges mértékű védőáramot folyamatosan biztosítani. A 20 A feletti berendezések alkalmazását kerülni kell, de egyedi esetben engedélyezhető. Az aktív védelem csak meghatározott, mérésekkel ellenőrizhető paraméterekkel létesíthető. A védelmi rendszer határolását, leválasztását szigetelő közdarabokkal adott védelmi térben csak abban az esetben szabad megvalósítani, ha: - biztosított, hogy a szigetelő, elválasztó szerelvényeknek megfelelő a kialakításuk és beépítésük esetén megoldják a villamos leválasztást, - valamennyi leválasztó szerelvény helye azonosítható és üzem közben szigetelő, leválasztó képessége szabványos mérésekkel ellenőrizhető, - a villamos leválasztások nem hibásodhatnak meg olyan villamos hatásoktól, amelyek a környezeti villamos rendszer üzemzavarából, nem közvetlen villámcsapásból származnak, - villamos leválasztásnak olyan kialakításúnak kell lennie, hogy a berendezés rendeltetésszerű használata, kezelése és karbantartása során sem tartósan, sem ideiglenesen fémes áthidalást ne lehessen létrehozni. 1.1.3. Fogalom meghatározások IR mentes potenciál (korróziós potenciál): A védőáram vagy bármilyen más áram hatására kialakuló IR esés okozta feszültséghiba nélkül, a szerkezet és az elektrolit között mért potenciál. IR esés: Az elektrolitban, mint például a talajban, Ohm törvénye (U = I x R) szerint a referencia elektród és a szerkezet fémes része között, bármilyen elektromos áram hatására létrejövő feszültség. Korróziós potenciál (IR mentes potenciál): A védőáram vagy bármilyen más áram hatására kialakuló IR esés okozta feszültséghiba nélkül, a szerkezet és az elektrolit között mért potenciál. Elektródpotenciál (Kikapcsolási potenciál Eoff): A szerkezet és az elektrolit közötti potenciálnak közvetlenül az alkalmazott katódos védelmi áram összes forrásának egyidejű megszakítása után mért értéke. Szerkezetpotenciál (Bekapcsolási potenciál Eon): A szerkezet és az elektrolit közötti potenciálnak a katódos védelmi áram fenntartása mellett mért értéke. Szabad korróziós potenciál: Az az IR mentes potenciál, amely a szerkezet külső áram befolyásolástól tartósan mentes (depolarizált) állapotában mérhető. Referencia potenciál: Az a potenciál érték, amelyet pontosan ismert külső- és védelmi áram működése mellett mérnek meg annak érdekében, hogy valamilyen védelmi vagy befolyásolási hatás mértéke meghatározható legyen. IR esés: Az elektrolitban mint például a talajban Ohm törvénye (U = I x R) szerint a referencia elektród és a szerkezet fémes része között, bármilyen elektromos áram hatására létrejövő feszültség. 1.2. Az aktív korrózióvédelem kialakítása 3/12

3211_01_U_A_2019_M-03 1.2.1. Nyomvonali katódos korrózióvédelem A katódállomásokat objektumokon, kerítésen belül kell telepíteni. Ha a vezeték védelme így nem biztosítható, akkor nyomvonalra is telepíthető a katódállomás. A nyomásszabályzó állomások földalatti szakaszain a nyomvonali korrózióvédelemmel azonos értékű védelmet kell kialakítani. Ha ennek megvalósítása nem gazdaságos, akkor az üzemeltető engedélyével az állomási földalatti vezetékszakaszok részleges védelmét kell biztosítani. A nyomásszabályzó állomások föld feletti szerkezetein passzív korrózióvédelmet kell alkalmazni. A különböző tulajdonban lévő szállítórendszerek katódvédelmi szétválasztására szigetelő közdarabot kell betervezni. A meglévő rendszer rekonstrukciója esetén is az előzőekben leírtak szerint kell eljárni. 1.2.2. Műtárgy keresztezések A műtárgy keresztezésekben a védőcsövek alkalmazását kerülni kell. Amennyiben a keresztező szállító vezeték mechanikai védelméről is kell gondoskodni, úgy az olyan megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek a gázvezeték rendszer aktív védelmének hatásosságát nem gyengítik. Ha a védőcső alkalmazása hatósági előírás vagy egyéb ok miatt elkerülhetetlen, akkor a védő- és szállítócsövet egymástól el kell szigetelni. Zárt beton alagútban belső galvánanódos védelem kialakításával kell biztosítani a szállítócső védelmét. Talaj felé nyitott betonvédő alkalmazása esetén a katódos védelem biztosítható. 1.2.3. Vízfolyás keresztezések A vízfolyásokat az acél gázvezeték keresztezheti: a./ a mederfenék alatti talajban fektetve, vagy fúrva b./ a mederfenék alatt védőcsőbe húzva c./ a mederfenék alatt behúzó lemezen elhelyezve Az a./ esetben a katódos védelem megoldásai megegyeznek a Nyomvonali katódos korrózióvédelem című pontban leírtakkal. A b./ esetben a Műtárgy keresztezések című pontban leírtakat igen szigorúan be kell a kivitelezővel tartani. A c./ esetben a szállítócső és a behúzó lemez között nem lehet fémes zárlat. Valamennyi vízfolyás keresztezésben a katódos védelem mérésének lehetőségét telepített potenciálmérőhellyel biztosítani kell. Védőcsöveken belül a gázvezetékek galvánanódos védelmét biztosítani kell. Régi vezeték esetén, ha megoldható, új vezetéknél minden esetben. 1.2.4. Állomási katódos korrózióvédelem A nyomásszabályozó állomások földalatti szakaszain a nyomvonali korrózióvédelemmel azonos értékű védelmet kell kialakítani. Ha ennek megvalósítása nem gazdaságos, akkor az üzemeltető engedélyével az állomási földalatti vezetékszakaszok részleges védelmét kell biztosítani. A technológiai állomások föld feletti szerkezetein passzív korrózióvédelmet kell alkalmazni. A különböző tulajdonban lévő szállítórendszerek katódvédelmi szétválasztására szigetelő közdarabot kell betervezni. 2. VILLAMOS MENNYISÉGEK MÉRÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 2.1. Általános feltételek 4/12

3211_01_U_A_2019_M-03 Az aktív korrózióvédelemmel, a fémek korróziójával, fogalom-meghatározásokkal kapcsolatos fontosabb szabványok az alábbiak: MSZ EN ISO 8044:2016 Fémek és ötvözetek korróziója. Alapvető szakkifejezések és meghatározások MSZ EN 13509:2003 A katódos védelem mérési módszerei. Ez a szabvány jelenleg angolul található meg, magyar nyelvű kiadásáig az MSZ 18096 szabványsorozat követelményei, és hivatkozásai szerepelnek ebben az anyagban. A védelem és veszélyeztetés jellemző potenciál értékeinek vizsgálata, meghatározása mérésekkel az alábbi szabványok figyelembe vételével történik: MSZ 18096-1:1978 Földalatti fémberendezések elektrokémiai korrózióvédelme. A szerkezetpotenciál mérése MSZ 18096-2:1978 Földalatti fémberendezések elektrokémiai korrózióvédelme. Elektródpotenciál mérése, a korróziós túlfeszültség meghatározása MSZ 18096-3:1978 Földalatti fémberendezések elektrokémiai korrózióvédelme. Áramerősség mérése talajba fektetett fémszerkezetek villamos összekötő vezetékeiben MSZ 18096-4:1979 Földalatti fémberendezések elektrokémiai korrózióvédelme. Csővezetékben folyó áram erősségének mérése MSZ 18096-5:1978 Földalatti fémberendezések elektrokémiai korrózióvédelme. Beépített szigetelő közdarab hatásosságának vizsgálata MSZ 18096-6:1979 Földalatti fémberendezések elektrokémiai korrózióvédelme. Csővezeték és védőcső villamos elválasztásának mérése egyenárammal MSZ 18096-7:1980 Földalatti fémberendezések elektrokémiai korrózióvédelme. Csővezeték és behúzószerkezet villamos elválasztásának mérése MSZ 18096-8:1982 Földalatti fémberendezések elektrokémiai korrózióvédelme. Kóboráram-korróziós veszély kimutatása szerkezetpotenciál-méréssel. Megjegyzés: Amennyiben jelen műszaki dokumentum a szabványokban előírtaktól eltérő értéket határoz meg, akkor ezen melléklet értékeit kell alkalmazni. Ha a korróziós, korrózióvédelmi állapot jellemzésére nem a polarizációs potenciált, vagy a polarizációt használják, akkor azon helyeken, ahol a kóboráram hatására a szerkezetpotenciál 100 mv-nál nagyobb értékkel változik a szabványos mérés idején, abban az esetben az MSZ 18096-8:1982. 5.1 és 5.2 szakaszai szerinti kiegészítésekkel kell végezni a méréseket. - A védelem jellemző értékeinek mérésére bármilyen - a mérés körülményeinek megfelelő - nem polarizálódó elektród használható, de a mérési eredményeket talajban elhelyezkedő fémszerkezet esetén rézszulfát elektródra vonatkoztatva kell megadni. - Ha a fémmel érintkező közeg elektrolit, vagy sótartalmú oldat, illetve a fémet beton veszi körül, úgy a védelmi és veszélyeztetési feltételeket egyidejűleg kell meghatározni és alkalmazni. 2.2. Az aktív védelem kritériumai 2.2.1. Nyomvonali létesítmények A szigetelési hibahely nélküli, vékony külső szigetelésekre, amelyek átlagos szigetelés ellenállása kisebb mint 10 8 Ωm 2 a nagy negatív potenciálok káros hatással lehetnek (például hólyagosodás). A káros hatás minimálisra csökkentése érdekében a Cu/Cu SO4 referencia elektróddal mért IR mentes potenciál ne legyen negatívabb mint -1100mV kritikus potenciál határértéknél, kivéve ha a szigetelés gyártója erre vonatkozóan más dokumentált értéket ad meg. Katódosan védettnek tekinthető az a fémszerkezet, amelyek elektródpotenciálja legalább 150 mv-al negatívabb, mint a mérésekkel meghatározott szabad korróziós potenciál vagy a referencia potenciál. 5/12

3211_01_U_A_2019_M-03 Katódosan védettnek tekinthető az a fémszerkezet, amelynek nagysűrűségű méréssel meghatározott bekapcsolási potenciálja (szerkezetpotenciálja) legalább 300 mv-tal negatívabb mint a mérésekkel meghatározott szabad korróziós potenciál. Nem tekintjük a környezetet átlagosnak az alábbi feltételek esetén: - A szulfát lebontó baktériumok jelenléte. Ez megköveteli, hogy a védelmi érték legalább-950 mv legyen. - Az üzemelő csővezetékek hőmérséklete a 60º C-ot meghaladja. Ebben az esetben 100 mv-tal negatívabb potenciált igényel a normális talajhőmérséklethez tartozó potenciálnál. - A talaj ph értéke 7-nél kisebb (átlagos a 7-9 közötti ph érték). - Nedvesség, oxigén vagy só (sók) jelenléte nagyobb negativitású potenciált igényel, mint -850 mv. Amennyiben a szigetelésen (Hungikor, FUCHS stb) nincs, vagy elhanyagolható számú hibahely van, (galváncellák nem tudnak kialakulni) az elektródpotenciál pozitívabb lehet, mint -850 mv A gázvezetékrendszer azon szakaszait, amelyek pillanatnyi elektródpotenciálja pozitívabb, mint -850 mv, nem tekintjük védettnek. A -850 mv-nál pozitívabb (kisebb negativitású) elektródpotenciállal rendelkező területek (felületek) passzív szigetelési hibának vélhetőek, de a gyakorlatban ezeket a kóboráram hatása és a talaj minőségváltozása is eredményezheti. Az acél gázvezetékrendszer objektumainak leválasztott oldalának védelme: - Meglévő, üzemelő objektumok: Ahol műszaki és gazdasági lehetőség van, a technológiai területeken alkalmazni kell az aktív védelmet. Részleges védelem esetén legalább -100 mv polarizációt kell elérni a rendszeren, az objektum minden pontján. - Új vagy felújításra kerülő objektumok: Csak azzal a feltétellel létesíthetők, ha ezen melléklet 2.2 pontjában részletezett kritériumok érvényesülnek. Tapasztalati átlagos védőáram igények, védelmi kritériumok: 2.2.2. Védőáram igény: Csupasz acélcső: Rossz szigetelésű acélcső: Jó szigetelésű acélcső: Kiváló szigetelésű acélcső: Fúziós kötésű epoxigyanta szig.acélcső: 20 ma/m2 2 ma/m2 0.2 ma/m2 0.05 ma/m2 0.01mA/m2 6/12

3211_01_U_A_2019_M-03 2.3. Kikapcsolt katódvédelem melletti kritériumok A talajban vagy vízben lévő fém korróziós sebessége az anyagnak az őt körülvevő közegben mért potenciáljának (E) a függvénye A fém és az elektrolit közötti potenciálkülönbséget, amelynél a korróziós sebesség kisebb, mint 0,1 mm/év, védőpotenciálnak (EP) nevezzük. A katódos védelem feltétele: E EP Némely fém nagy negatív potenciálon korróziós károsodásnak lehet kitéve. Ezért ezeknek a fémeknek a potenciálja nem lehet negatívabb, mint a kritikus potenciál határérték (EL). Ilyen esetben a katódos védelem feltétele: EL E EP A leggyakoribb fémek védőpotenciál értékeit az alábbi 1. sz. táblázat tartalmazza: 1. sz. táblázat Szabad korróziós potenciálok, védőpotenciálok és a talajban, édesvízben lévő néhány közönséges fém kritikus potenciál határértékei Szabad Védő Kritikus korróziós potenciál potenciál Fém vagy Közeg potenciál E P határérték fémötvözet (V) (V) - E L (V) Normál állapot -0,65-0,40-0,85 T < 40º 1 800Nmm 2 vagy alacsonyabb folyáshatárú ötvözetlen és gyengén ötvözött vasfémek Víz és talaj aerob (oxigén van jelen) állapotok Víz és talaj aerob (oxigén van jelen) állapotok T > 60º -0,80-0,50-0,95 1 2 Levegős homokos talaj 100 < ρ < 1000 Ω m Levegős homokos talaj ρ > 1000 Ω m -0,50-0,30-0,75-0,40-0,20-0,65-0,80-0,65-0,95 Ólom Víz és talaj -0,50-0,40-0,65-0,95 Alumínium ötvözetek 3 Édesvíz -0,70-0,50-0,80-1,15 4 Acél betonban Víz és talaj -0,60-0,10-0,75 5 Megjegyzések: - Minden potenciál IR mentes, és réz/telített réz-szulfát referencia elektródra vonatkozik. - A szerkezet élettartama során figyelembe kell venni a szerkezetet körülvevő közeg fajlagos ellenállásának bármilyen lehetséges változásait. Nagyszilárdságú acélok esetében fennáll a hidrogén okozta elridegedés kockázata, amikor a potenciál értéke negatívabb mint a hidrogénleválás kezdete. 1 40º T 60º hőmérséklet tartományban a védőpotenciál interpolálható (eljárás, amely során adott értékeket koordináta rendszerben ábrázolva egy vonallal összekötünk, így egy görbét kapunk.) 2 Az NaOH által előidézett feszültségkorróziós repedés kockázata a hőmérséklet növekedésével nő. 3 Ezek az értékek csak a Zn és Cu nélküli alumínium ötvözetekre érvényes. Minden más alumínium ötvözet esetében a védőpotenciál eltérő lehet. 4 A katódos védelem okozta, a passzív réteget feloldó lúgosság miatti korróziós kockázat állandósult állapotban. 5 A 700 Nmm 2 nél nagyobb folyáshatárú előfeszített és utófeszített acélok esetében a kritikus potenciál határértékét minden egyes esetben vizsgálattal kell meghatározni. Bármely esetben a -1,1 V-nál alacsonyabb potenciálértékeket veszélyesnek kell tekinteni. 7/12

3211_01_U_A_2019_M-03 Amennyiben az előzőekben rögzített kritériumok nem alkalmazhatók, műszaki és gazdasági mérlegelés alapján a következő kritériumok alkalmazhatók: - Katódosan védettnek tekinthető az a fémszerkezet, amelynek kikapcsolási potenciálja (Eoff) legalább 150 mv-tal negatívabb, mint a mérésekkel meghatározott szabad korróziós potenciál (En) vagy a referencia potenciál (Eref). - Katódosan védettnek tekinthető az a fémszerkezet, amelynek nagysűrűségű méréssel meghatározott bekapcsolási (Eon) potenciálja (szerkezetpotenciálja) legalább 300 mv-tal negatívabb mint a mérésekkel meghatározott szabad korróziós potenciál (En) 2.4. Nem kikapcsolt aktív védelem melletti kritériumok A leggyakoribb fémek védőpotenciál értékeit a 2.3. pontban található 1. sz. táblázat tartalmazza. Olyan esetekben, amelyeknél a fenti védettségi feltételek mérése és meghatározása a szerkezet geometriája, a mérőelektród elhelyezhetősége, vagy kóboráramos hatás miatt nem lehetséges, a következő feltételek alkalmazhatók: Aktívan védett az a vas, acél vagy ólom anyagú fémszerkezet, amelynek korróziós potenciálja 200 mv-nál, vagy szerkezet potenciálja 300 mv-nál nagyobb értékkel változik negatív irányban a szabad korróziós potenciálhoz, kóboráramos esetben az MSZ 18096-8:1982 4.2 szerinti szerkezet potenciál referencia szinthez képest. 2.4.1. Kóboráram veszélyeztetés Kóboráramos hatás miatt korróziósan veszélyeztetett az a fémszerkezet, amelynél: - a kóboráramos hatás 50 mv-nál nagyobb pozitív polarizációt hoz létre kikapcsolt állapotban - a korróziós potenciál vagy/és a szabad korróziós potenciál nem mérhető, úgy a szerkezetpotenciál 100 mv-tal pozitívabb értékű lesz. 2.4.2. Mérés, vizsgálat A méréseket, vizsgálatokat minden esetben meg kell tervezni annak figyelembe vételével, hogy milyen célt szolgál a vizsgálat. A méréseknél figyelembe kell venni a vizsgálat eseti és helyi körülményeit. Védettségi állapotot minősítő mérést csak üzemállapotban, azaz üzemelő villamos kapcsolatok fenntartásával és a katódállomások üzemelő állapotában kell végezni. 3. BERENDEZÉSEK, ESZKÖZÖK ÉS MÉRÉSI TECHNOLÓGIÁK MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI 3.1. A berendezések alapkövetelményei A katódos védelemben alkalmazott berendezések, szerelvények elégítsék ki a vonatkozó országos műszaki szabványok, biztonságtechnikai és munkavédelmi rendeletek villamos berendezésekre vonatkozó előírásait. Ezek teljesülését az illetékes vizsgáló, minősítő intézménnyel vizsgáltatni és minősíttetni kell. A szabadtéri elhelyezésű berendezések, szerelvények alkalmasak legyenek mesterséges hűtést biztosító kiegészítő tartozék nélkül -25 ºC és +45 ºC tartós környezeti hőmérséklet mellett üzemelni. A berendezések, szerelvények gépkönyvvel és bizonylattal kell rendelkezzenek. A fentiek hiányában külön, az üzemeltetésre vonatkozó technológiai leírás szükséges. 8/12

3211_01_U_A_2019_M-03 3.2. Berendezések és eszközök 3.2.1. Katódállomások - A katódos védelmet biztosító egyenáramforrások, áramátalakítók elégítsék ki az alábbi szabványok előírásait: a./ az érintésvédelmi vonatkozó szabvány (MSZ HD 60364) b./ a villámvédelmi szabvány MSZ EN 62305-1: 2011 Villámvédelem. 1. rész: Általános alapelvek MSZ EN 62305-2: 2012 Villámvédelem. 2. rész: Kockázatelemzés MSZ EN 62305-3: 2011 Villámvédelem. 3. rész: Építmények fizikai károsodása és életveszély (MSZ 274 helyett) Az áramforrások nem villamos kezelőhelyiségben történő elhelyezése esetén különleges szerszámmal és/vagy zárral nyitható legalább IP 43 védettségű szekrényben, tokozásban legyenek telepítve. - Az áramforrás kimenő egyenfeszültsége elégítse ki az MSZ HD 60364 Épületek villamos berendezéseinek létesítése c. szabvány szerint meghatározott törpefeszültség érintésvédelmi mód követelményeit. - Automatikus szabályozás esetén is szükséges biztosítani a kézi szabályozás lehetőségét. - Automatikus szabályozású berendezéseknél biztosítani kell, hogy a vezérlőjel megszűnése, a vezérlőkör szakadása esetén a készülék kikapcsoljon, vagy előre beállított üzemállapotba lépjen át. - A katódállomás rendelkezzen a kimenő áram, kimenő feszültség, a szabályozott potenciál értékének mérésére szolgáló, külső műszer csatlakozását biztosító szabványos műszercsatlakozókkal. - A katódállomáson, látható helyen, a tulajdonos azonosítására szolgáló táblát kell elhelyezni. A külső áramforrású rendszerek telepítési helyét a következő szempontok figyelembe vételével kell kiválasztani: - kisfeszültségű áramforrás rendelkezésre állása, - az anódágyak környezetében előforduló lehetséges legalacsonyabb talajellenállás, - harmadik fél érdekeinek a lehető legcsekélyebb megsértése, - jó hozzáférés a létesítményhez, - elegendő távolság az anódágyak és az idegen létesítmények között a lehető legkisebb interferencia okozása érdekében, - elegendő távolság az anódágyak és a védendő szerkezet között. A külső áramforrású létesítmények lehetőleg mindig robbanásveszélyes térségen kívül helyezkedjenek el. Ha kivételes esetekben ez nem lehetséges, akkor ezek a létesítmények feleljenek meg a MSZ EN 60079-14:2014 szabványnak. 3.2.2. Mérőhelyek - A potenciálmérőhely a beépített szerelvények számára legalább IP 54 védettséget biztosítson. - A szerkezetek és berendezések kábeleinek csatlakoztatására bontható villamos kötéseket kell alkalmazni. 9/12