Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.

Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net Megbízó: Tárkány Község Önkormányzata, 2945 Tárkány, Fő u. 144. Terv megnevezése: Csép Ete - Tárkány agglomeráció szennyvízelvezetése és tisztítása VÍZJOGI LÉTESÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERV Rajz megnevezése: SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP MŰSZAKI LEÍRÁS Vezető tervező: Rovács Gábor Engedély szám: VZ-T (V3a-1, V3b-1, V3d-1, V3e-1, V3g-1) Kamarai tagsági szám: 08-0747 Rajzméret: Tervszám: LÉT-379 Dátum: 2010. február Tervező: Rovács Gábor Méretarány: Rajzszám: LÉT-379-202

Tartalomjegyzék 1. Előzmények 2. A beruházás megvalósításának szükségessége, célja 3. A tervezett szennyvíztisztító telep helye 4. Általános adatok 4.1. A szennyvíz mennyisége 4.2. A szennyvíz várható minősége 4.3. A tisztított szennyvíz befogadója. 4.4. A tisztított szennyvíz rendeletben előírt paraméterei 5. A projekt előkészítése során elvégzett műszaki, gazdasági vizsgálatok eredménye 6. A szennyvíztisztító telep technológiája 7. Technológiai méretezési adatok 8. A szennyvíztisztító telepről kikerülő anyagok és mennyiségük 9. A szennyvíztisztító telep létesítményei és berendezései 9.1. Üzemviteli épület, fedett tároló 9.2. A tisztító telep technológiai létesítményei 9.3. Udvartéri vezetékek, aknák 9.4. Befejező munkák. Tereprendezés, belső út, kerítés, parkosítás, energia-ellátás, folyamatirányítás 10. A szennyvíztisztító telep területének biztosítása 11. A tervezett műtárgyak, technológiai berendezések üzemének környezetre gyakorolt hatásai. 12. A létesítmények tűzvédelmi besorolása 13. Munkavédelmi előírások 14. Tervezői nyilatkozat 2 /30

1. Előzmények Tárkány Község Önkormányzata (2945 Tárkány, Fő u. 144.) 2008. június 20-án kötött tervezési és felhasználási szerződést a Pannon Connection Bt. Víz és Környezet Mérnöki Irodával a Tárkány - Csép - Ete agglomeráció szennyvízelvezetési és tisztítási problémájának megoldása szennyvízhálózatra vonatkozó vízjogi létesítési engedélyezési és az üzemviteli épületre vonatkozó építési engedélyezési dokumentáció tervdokumentáció elkészítésére. Ezen tervezési és felhasználási szerződés alapján készült jelen LÉT-379-200 tervszámú Csép Ete Tárkány agglomeráció szennyvízelvezetése és tisztítása, Szennyvíztisztító telep című vízjogi létesítési engedélyezési dokumentáció. Az Éd. Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség H-7554-12/2009. számú határozatával adott jogerős elvi vízjogi engedélyt a Bakonytérségi Önkormányzatok Szövetsége (2886 Réde, Széchenyi u. 27.) részére 12 Bakonyaljai település szennyvízcsatornázás, szennyvíztisztítás tervezésére. Az elvi vízjogi engedély I. fejezet 2. pontja tartalmazza a Csép Ete Tárkány szennyvízelvezető és tisztító rendszerre vonatkozó előírásokat. A vízjogi engedélyezési eljárás tárgyát képező beruházást a Megbízó, ill. az engedélyes önkormányzatok Európai Uniós pályázati pénzeszközök bevonásával kívánják megvalósítani. A megvalósítás érdekében külön eljárás keretében készült a Tárkány - Csép - Ete agglomeráció szennyvízelvezetési és tisztítási problémájának megoldása című projekttel kapcsolatos részletes megvalósíthatósági tanulmány (RMT). Az átdolgozott részletes megvalósíthatósági tanulmányt (RMT-ét) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság (1134 Budapest, Váci u. 45.) a KEOP-7.1.2.0-2008-0041 számú projektet (Tárkány - Csép - Ete agglomeráció szennyvízelvezetési és tisztítási problémájának megoldása) 2009. november 11-én továbbtervezésre alkalmasnak találta. A Fejlesztési Igazgatóság az átdolgozott RMT-ben szereplő A projektváltozat továbbtervezését támogatta. Az A változat szerinti szennyvíztisztítási technológia fixfilteres-eleveniszapos moduláris szennyvíztisztítás. Jelen LÉT-379-200 számú 3 /30

dokumentáció a Fejlesztési Igazgatóság által támogatott szennyvíztisztítási technológia létesítési engedélyezési terveit tartalmazza. 2. A beruházás megvalósításának szükségessége, célja A beruházás célja a Csép Ete Tárkány szennyvízelvezetési agglomerációban a csatornahálózat kiépítése, és a csatornahálózaton elvezetett szennyvíz olyan mértékű tisztítása, hogy a befogadóba jutó tisztított szennyvíz minősége feleljen meg a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben, az időszakos kisvízfolyások területi kategóriára előírt határértékeknek. A projekt megvalósításával a lakónépesség, a közintézmények és a közületek szennyvizei hosszútávon is fenntartható és környezetkímélő módon kerülnek megtisztításra és elhelyezésre. 3. A tervezett szennyvíztisztító telep helye A tervezett szennyvíztisztító telep elhelyezkedését a LÉT-379-203 jelű, M 1:2000 léptékű Áttekintő helyszínrajz szemlélteti. A Csép Ete Tárkány szennyvízelvezetési agglomerációban keletkező szennyvizek tisztítására a Csép község külterületén, a Csép 0153/15 hrsz-ú földterületen kiépülő szennyvíztisztító telep bizonyult a leggazdaságosabb megoldásnak. Az ingatlan összterülete 2300 m 2, tulajdonosa Csép Község Önkormányzata. A szennyvíztisztító telep megközelítése a Csép Község Önkormányzatának kezelésében lévő 0136 helyrajzi számú kavicsolt földúton keresztül lehetséges. A szennyvíztisztító telepi technológiai műtárgyai és a lakott épületek között 150 m védőtávolság biztosított. 4. Általános adatok A tervezett szennyvíztisztító telep Csép község külterületi részén épül. A tisztító telepre érkező szennyvizek számított mennyisége 236,95 m 3 /nap, a tisztító telep tervezett hidraulikai kapacitása 250 m 3 /nap. 4 /30

A tervezett tisztító telep az elvégzett számításoknak megfelelően 2744 LE-kel terhelhető. A tisztítás-technológia fixfilmes eleveniszapos moduláris (konténeres) szennyvíztisztítás. A tisztított szennyvizek befogadója a Csépi-ér 6+690 m-es szelvénye. A Csépi-ér az időszakos vízfolyás kategóriába tartozik, évtizedes gyakorisággal kiszárad. Talajmechanikai feltárásokra a kiviteli terv készítése során kerül sor. 4.1. A szennyvíz mennyisége A tervezett szennyvíztisztító telep Csép község külterületi részén épül. A tisztító telepre érkező szennyvizek számított mennyisége 236,95 m 3 /nap, a tisztító telep tervezett hidraulikai kapacitása 250 m 3 /nap. A tervezett tisztító telep az elvégzett számításoknak megfelelően 2744 LE-kel terhelhető. A tisztító telepre kizárólag kommunális szennyvizek kerülnek Csép, Ete és Tárkány településekről. A közcsatorna-hálózaton összegyűjtött és elvezetett szennyvizek nyomóvezetéken érkeznek a tisztító telepre. A nyomóvezetéken érkező szennyvizek számított mennyisége 214,35 m 3 /nap. Csép, Ete és Tárkány községek nem csatornázott településrészein a zárt szennyvízgyűjtőkből kiszippantott szennyvizek tengelyen érkeznek a szennyvíztisztító telepre. A szippantó gépjárművek külön erre a célra kialakított, a kiegyenlítő medencéhez csatlakozó szippantott szennyvíz fogadóba ürítenek. A tengelyen beszállított szippantott szennyvizek számított mennyisége 22,60 m 3 /nap. 4.2. A szennyvíz várható minősége A szennyvízelvezetési agglomeráció kiépítésével a szennyvíztisztító telepre kizárólag kommunális szennyvizek kerülnek Csép, Ete és Tárkány településekről. 5 /30

Az előzetes vizsgálatok készítése során (Részletes megvalósíthatósági tanulmány) meghatározott a Bíráló Bizottság észrevételeinek és elvárásainak megfelelően a nyers szennyvíz minőségénél a következő szennyezettségi adatokkal számoltunk; Dikromátos oxigén fogyasztás KOI k 960 mg/l Biokémiai oxigénigény BOI 5 480 mg/l Összes nitrogén 80 mg/l Összes foszfor 20 mg/l Összes lebegő anyag 500 mg/l ph 6,5 10,0 4.3. A tisztított szennyvíz befogadója A rendszer közös szennyvíztisztító telepe Csép külterületén (a Csép 0153/15 hrsz-ú földrészleten) épül. A tisztított szennyvizek befogadója a Csépi-ér 6 +690 m-es szelvénye (a Császári-ér torkolata felett), a Csép külterületi 0134 hrsz-ú földrészleten. A kitorkoló D 160 KPE nyomócső 0,50 m-el a mért mederfenék fölé kerül, a kitorkolási szint 134,05 mb.f., a kitorkolócső beton előfejet kap. A medret a kimosódások elkerülése céljából a kitorkolás magasságáig védeni kell, ezért a kitorkoló cső alatt és felett 3,0 3,0 m hosszban a meder burkolásra kerül. A részű védelem mederlapos, kőszórásos védelem. A vízfolyás 6 m-es parti sávjába maradandó létesítmény (akna) nem kerül. A vízfolyás jobb és bal partján egyaránt gépi kotrást tiltó táblákat kell elhelyezni. A Csépi-ér vagyonkezelője a Komáromi Vízgazdálodási Társulat, a művek elkészülte után megvalósulási terveket részükre meg kell küldeni. A Csépi-érbe történő tisztított szennyvíz bevezetés kialakítását az M 1:50 léptékű, LÉT-379-210 jelű tervlap ábrázolja. A vízjogi létesítési engedélyezési tervezésnél figyelembe vettük az MSZ 13207 szabványban előírtakat, továbbá a Komáromi Vízgazdálkodási Társulat és az Éd. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által javasolt szempontokat. 6 /30

A fektetési mélységek az MSZ 7487, és az MSZ 13207 szabványok alapján kerültek meghatározásra. A Csépi-ér a lefolyási viszonyok alapján az időszakos vízfolyás kategóriába tartozik. 4.4. A tisztított szennyvíz rendeletben előírt paraméterei A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklet, 3. területi kategória (időszakos vízfolyás) előírásainak megfelelőn a szennyvíztisztító telepről elvezetett tisztított szennyvíznek a következő kibocsátási határértékeknek kell megfelelnie; Dikromátos oxigén fogyasztás KOI k 75 mg/l Biokémiai oxigénigény BOI 5 25 mg/l Összes nitrogén 25 mg/l Ammónia ammónium - nitrogén 5 mg/l Összes foszfor 5 mg/l Összes lebegő anyag 50 mg/l Szerves oldószer anyag 5 mg/l ph 6,5 9,0 5. A projekt előkészítése során elvégzett műszaki-gazdasági vizsgálatok eredménye A vízjogi engedélyezési eljárás tárgyát képező beruházást a Megbízó, ill. az engedélyes önkormányzatok Európai Uniós pályázati pénzeszközök bevonásával kívánják megvalósítani. A megvalósítás érdekében külön eljárás keretében készült a Tárkány - Csép - Ete agglomeráció szennyvízelvezetési és tisztítási problémájának megoldása című projekttel kapcsolatos részletes megvalósíthatósági tanulmány (RMT). Az átdolgozott részletes megvalósíthatósági tanulmányt (RMT-ét) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság (1134 Budapest, Váci u. 45.) a KEOP-7.1.2.0-2008-0041 számú projektet (Tárkány - Csép - Ete 7 /30

agglomeráció szennyvízelvezetési és tisztítási problémájának megoldása) 2009. november 11-én továbbtervezésre alkalmasnak találta. A megvalósíthatósági tanulmányban az új tisztítóegység technológiájára a következő két változat műszaki-gazdasági összehasonlítására került sor; A projektváltozat 250 m 3 /nap kapacitású, fixfilmes eleveniszapos moduláris (konténeres) szennyvíztisztítási technológia. B projektváltozat 250 m 3 /nap kapacitású, eleveniszapos oxidációs-denitrifikációs egyesített műtárgyas szennyvíztisztítási technológia, vegyszeres foszforeltávolítással. A Fejlesztési Igazgatóság az átdolgozott RMT-ben szereplő A projektváltozat továbbtervezését támogatta. 6. A szennyvíztisztító telep technológiája A tervezett technológia a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága által továbbtervezésre javasolt fixfilmes eleveniszapos moduláris (konténeres) szennyvíztisztítási technológia. A tervezett technológia a 4.4. pontban ismertetett, a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklet, 3. területi kategória (időszakos vízfolyás) kibocsátási határértékeinek megfelelő mértékű szennyvíztisztításra alkalmas. A szennyvíztisztító telep technológiai létesítményeinek elhelyezkedését a LÉT-379-206 jelű, M 1:100 léptékű Szennyvíztisztító telep, Helyszínrajz című tervlapon ábrázoltuk. A tisztítás-technológia folyamatát a LÉT-379-207 jelű Technológia hossz-szelvény, működését a LÉT-379-208 jelű Működési vázlat szemlélteti. A fixfilmes eleveniszapos, moduláris technológiát megvalósító műtárgyak gyárban készülő készre szerelt berendezések. A technológiai megoldás egyik legfontosabb minőségjegye, hogy sem a túlterhelésre, sem pedig az alulterheltségre nem érzékeny. 8 /30

A szennyvíztisztító telep 2 legfontosabb egysége a moduláris felépítésű, 8, ill. 7 db biológiai modult tartalmazó műtárgy. A konténerbe szerelt biológiai modulok számának csökkentésével, vagy emelésével csökkenteni vagy növelni lehet a tisztítómű kapacitását. A modulok számát a valóságos terhelésnek megfelelő számban kell előszerelni, vagy működtetni a berendezésben, amely sajátosság beláthatóan biztosítja, hogy a berendezés képes azonos hatékonysággal végezni a tisztítási műveleteket, a terhelés tartós növekedése, csökkenése esetén is. A hidraulikai terhelés változásait, alulterheléseket vagy túlterheléseket szintén képes a szennyvíztelep megfelelően feldolgozni, - a kiegyenlítő medence, háromfokozatú ülepítő medence, a biológiai konténer összefüggő rendszert alkotó - áramlástechnikai szabályozásával, melyet a szennyvíztelepi központi számítógépes irányítási rendszer felügyel. A biológiai tisztítás hatásfoka biztosítja, hogy a föld alá telepített szennyvíztelepi berendezések még nyitott fedelek esetén közvetlen közelről sem bocsátanak ki kellemetlen szagokat. A zajhatás olyan alacsony, hogy a szennyvíztelep kerítésénél a biológiai tisztítást működtető mini-kompresszorok és szivattyúk zajkibocsátását már nem lehet mérni. A közcsatornán elvezetett szennyvizek a CSNY1 jelű D160 KPE méretű és anyagú nyomóvezetéken érkeznek a szennyvíztisztító telepre. A CS1 jelű szennyvízátemelőbe telepített 2 db aprító szivattyút működését, az érkező szennyvizek és a kiegyenlítő medence utáni technológiai berendezések stacionárius üzemállapotának függvényében központi számítógép vezérli. A nyomóvezetéken érkező nyers szennyvíz az üzemviteli épületben felszerelt automatikus üzemű gépi rácsra érkezik. A szennyvízrács pálcatávolsága 5 mm, kapacitása a hidraulikus csúcsterhelésnek megfelelően 20 m 3 /óra. A gépi rácson átfolyó előtisztított D 300 KG-PVC csatornán gravitációsan jut a kiegyenlítő medencébe. 9 /30

A tengelyen beszállított szippantott szennyvizeket a szállító gépjárművek a szippantott szennyvíz fogadó műtárgyba ürítik, ahonnan a szippantott szennyvíz gravitációsan folyik az automatikus üzemű gépi rácsra, és onnan a kiegyenlítő meddencébe. A kiegyenlítő medence hasznos térfogata V k = 164,64 m 3. Feladata a stacionárius üzemállapot biztosítása, és a kezdődő denitrifikációhoz szükséges feltételek biztosítása (szénvegyületek jelenléte, megfelelő hőfok, ph szabályozás, automatikus vegyszeradagolás, ill. lassú keverő). A medencefenék 5%-os lejtéssel és zsomppal van kiképezve, az időszakonkénti tisztítási műveletek megkönnyítése végett. A kiegyenlítő medence denitrifikáció műveletének helyszíne, ide kerül a ph mérő egyik szondája, ill. a sav/lúg adagoló csőcsatlakozásai. A kiegyenlítő medence és a háromfokozatú ülepítő és iszaptároló medence tetején a búvónyílások helyén négy db biofilter (szagszűrő) kerül elhelyezésre. Átlagos üzemeltetési körülmények között a méretezésnek megfelelő medenceméretek és szivattyú teljesítmények, illetve az elektronikus irányítási rendszer biztosítja, hogy az átáramlás során ne keletkezhessenek gázképződésre alkalmat adó pangási idők. Hat óránál hosszabb üzemzavar esetén káros biológiai folyamatok indulhatnak el, melyek környezeti hatását szagszűrők beépítésével, és a műtárgyak leürítésével lehet kivédeni. A szennyvíz átáramlási sebessége a biológiai tisztítást végző konténer műveleti idejéhez igazodik, ennek megfelelően a szennyvíz tartózkodási ideje a biológiai konténer előtti ülepítő medencében legfeljebb 2,5 óra. A kiegyenlítő medence funkciója a stacionárius üzemállapotot biztosítása, ahol azonban a benntartózkodási pangási időt minimalizálni szükséges. Az elektronikus irányítási rendszer szabályozza a szennyvíztelep bemenő pontjánál elhelyezett szivattyúk működését, a medence mindenkori vízszintjéhez is igazodva. A kiegyenlítő medencéből a szennyvíz a vele egybeépített háromkamrás kombinált ülepítő és iszaptároló medencébe jut. Az egyes kamrák (rekeszek) közötti megfelelő térfogatarány, ill. a méretezett átvezetések biztosítják a gravitációs ülepedés feltételeit. A háromrekeszes kombinált ülepítő és iszaptároló medence teljes térfogata Vü= 44,59 m 3. 10 /30

Az első medencerész hasznos térfogata 22,29 m 3, itt a nagyobb méretű, 4-5 mm közötti mechanikus szennyeződések ülepednek ki. A második medencerész hasznos térfogata 11,15 m 3, itt az 1 mm-nél nagyobb szemcsék ülepednek. A második fokozat a szennyvíziszap átmeneti tárolására is szolgál, melyből iszapszivattyú adja fel a szennyvíziszapot a víztelenítő egységhez. A harmadik medencerész hasznos térfogata 11,15 m 3, innen csak a lebegő részecskék jutnak a mechanikailag megtisztított szennyvízzel a D 300 KGPVC csövön keresztül az osztóelemig, ahonnan a szennyvíz 2 db D 200 KG-PVC vezetéken jut a 2 db, egymással párhuzamosan kapcsolt biológiai szennyvíztisztító egységre. A kiegyenlítő medencével egybeépített 3 rekeszes kombinált ülepítő és iszaptároló anoxikus - anareob tér, melyben a denitrifikáció művelete befejeződik. A biológiai tisztítás 1 db 8 modulos és 1 db 7 modulos fixfilmes konténer moduljainak biohártyáin történik. A közúti konténer méretű medencékbe belógatott modulméretű kereteken biorácsok működnek, mint a biológiai tisztítást végző mikroorganizmusok tenyészrácsai. Egy modulban 296 m 2 biorács található, melyen a mikroorganizmusok egy része többrétegű hártyát képez. A mikroorganizmusok másik része a víztérben eleveniszap formájában szabadon lebeg. A biológiai hártya a tisztítómű beindítását követőn, 2-4 héten belül kialakul a szennyvízbe belógó polipropilén felületen. A biológiai hártyán élő és a víztérben elszaporodott mikroorganizmusok tápanyagként használják fel a szennyvízben elsősorban oldott formában lévő szerves anyagokat, melyeket anyagcseréjük során lebontanak. A rendszerben lévő aerob mikroorganizmusok élettevékenységéhez az oldott oxigén állandó jelenléte szükséges. Az oxigénellátást beépített kis villamos energia fogyasztású kompresszorok biztosítják. A betáplált levegőt a biorács alá helyezett diffúzorok osztják szét. A szennyvíztisztító telep méretezése során az oxigénmennyiség ismételt kiszámítására nincs szükség. A biológiai és hidraulikai kapacitás a gyártó által rendelkezésre bocsátott műszaki adatlapok alapján került kiválasztásra. 11 /30

A biorácsokról kevés eleven iszap szakad le, részben a berendezés szerkezeti adottságai, részben a biológiai tisztítás hatékonysága eredményeként. A keletkező fölös iszap mennyisége kisebb, mint más eleveniszapos technológiák esetében, ahol a lebontást végző mikroorganizmus-tömeg diffúz elhelyezkedésű. A fixfilmes moduláris szennyvíztelep esetében a biológiai tisztítás után, nem szükséges utóülepítő medence kialakítása az iszapgyűjtés céljából. Az utóülepítő feladatát a konténerekbe épített dobszűrők veszik át, melyek a biohártyákról leszakadt és lebegő iszapmennyiséget választják el a tisztított szennyvíztől. A dobszűrő esetleges túlterhelésekor csurgalék kerülhet a konténer gépház padlójára, amely a gépház alján kialakított zsompban gyűlik össze, ahonnan automatikus üzemű zsompszivattyú emeli a másodlagos iszapvezetékbe. A dobszűrő palástról történő másodlagos iszap leválasztását nagy nyomású szivattyú segíti. A dobszűrő szűrőbetétjei csupán a 18 µ-nál kisebb mechanikus részecskéket engedik át. A dobszűrők belső palástján képződött másodlagos szennyvíz-iszapot iszapszivattyú adja fel a kiegyenlítő medencébe. A biológiai tisztítás során a nitrifikáció is lejátszódik, mivel a biorácsok alá szerelt diffúzorok a reakció létrejöttéhez megfelelően nagy mennyiségű oxigént táplálnak a reaktorba, ahol a nitrifikáló baktériumok, első lépcsőben a Nitrosomonas baktériumok az ammóniumot nitritté oxidálják, majd második lépcsőben a Nitrobacter baktériumok a nitritet nitráttá oxidálják. A kiegyenlítő medencében és a háromrekeszes ülepítő kamrákban a fölösiszap visszaforgatásával, anoxikus-anaerob körülmények kialakításával megkezdődik a denitrifikáció. A denitrifikáló baktériumok anoxikus-anaerob közegben energiaszükségletüket redukciós folyamatokból fedezik. A folyamathoz szükséges szénvegyületek a kiegyenlítő medencében és a háromrekeszes kombinált medencében összegyűlt iszapban és a visszatáplált másodlagos iszapban eleve jelen vannak. A tisztított szennyvíz mennyiségének 50%-át ugyancsak ebbe a medencerészbe kell visszajuttatni. Ez a módszer az állandó recirkuláció, ami a biológiai rendszer 12 /30

kialakulásával jó hatásfokú denitrifikációt biztosít. A denitrifikáció során nitrogéngáz, széndioxid és víz keletkezik. A keletkező szennyvíziszap víztelenítése zsákfilteres víztelenítő berendezésen történik. A víztelenítő rendszer úgy épül fel, hogy a háromkamrás ülepítő medencéből iszapszivattyú juttatja a fölösiszapot az iszapvíztelenítő berendezésre. A rendszer első eleme az adagolószivattyúval és keverővel ellátott keverőtartály, ahol a szennyvíziszap a polielektrolittal egyenletesen elkeveredik. Az elegy innen az iszapvíztelenítő rendszer felső részébe épített tárolótérbe jut, ahol gravitációsan elterül, majd a tárolótér alsó felében lévő nyílásokon keresztül lefolyik a filterzsákokba. A filterzsákok megtelnek, miközben a koagulált fölösiszap víztartalma az elegy saját tömege által kifejtett nyomástól, a filterzsákok szövetjén keresztül kipréselődik. A víz lecsorog az iszapvíztelenítő rendszer alsó medencéjébe, melynek fenékrésze lejtős kiképzésű, így a gravitációs csatornán keresztül visszaáramlik a kiegyenlítő műtárgyba. A filterzsákokban rövid idő alatt a 0,9-4% szárazanyag-tartalmú fölösiszap 15% szárazanyag-tartalmúra sűrűsödik be, majd kb. 20 óra alatt 18 ~ 25% szárazanyag-tartalmú lesz. A következő napi műszakkezdéskor ki kell cserélni a filterzsákokat. Üres zsákokat kell felcsatolni az iszapvíztelenítő rendszerre, míg a tele filterzsákokat egy vízzáró betonaljzatú, középpontjában csurgalékvíz-elvezető gyűjtőzsompal ellátott fedett tárolóba kell helyezni. A fedett tárolóban összegyűlő csurgalék iszapvíz gravitációsan jut vissza kiegyenlítő medencébe. Az iszapvíztelenítő rendszerhez félautomata polielektrolit előkészítő (oldó és keverő) készülék, iszapadagoló szivattyú, a statikus csőkeverő tartozik. A filterzsákok szövete különleges kiképzésű, sűrűsége 20 µ, anyaga környezetbarát, nem káros a környezetre. Egy filterzsák általában 10 alkalommal használható fel. A rendszer élőmunka-szükséglete 1,5~2 óra/nap. 13 /30

A foszformentesítést alapvetően a biológiai foszformentesítés műveletének végrehajtásával oldja meg a tisztító reaktor, a biológiai tisztítás és nitrifikáció műveletével egy időben, az aerob teret biztosító moduláris konténerekben. A biológiai tisztítással egy időben, a biológiai reaktorban, a biológiai rácsok által elfoglalt térbe olyan nagy mennyiségű oxigén kerül, hogy a biológiai tisztítás, a nitrifikáció és a biológiai foszformentesítés műveletei egy időben jó hatásfokkal létrejönnek. Az üzemviteli épület raktár - vegyszertároló helyiségében ph mérő és adagoló berendezés kerül elhelyezésre, melynek mérőszondái a kiegyenlítő medence befolyó csonkjának közelében, valamint a háromfokozatú ülepítő medence kimenő csonkjának közelében vannak elhelyezve. Nem megfelelő ph érték esetén a berendezés alkalmas lúg és/vagy sav adagolására. A berendezésről lekerülő csurgalék vizeket a gépi rácsra kerülnek visszavezetésre. A szennyvíztisztító telephez UV vegyszermentes fertőtlenítő berendezés tartozik, mely a tisztított szennyvizet elvezető rendszerbe kerül beépítésre. A fertőtlenítés művelete hatósági előírás esetén kötelező. A tisztító telep működését elektronikus irányítási rendszer biztosítja, melynek központi elemeit az üzemviteli épületben helyezzük el. 7. Technológiai méretezési adatok A szennyvíztisztító telep méretezése a 4.1. (A szennyvíz mennyisége) és a 4.2. (A szennyvíz várható minősége) rögzített alapadatokkal történt. Napi fajlagos vízfogyasztás: q n ;= 90 [l / fő * nap]; Fajlagos szerves szennyezőanyag sz terhelés: f ; = 43,2 [g * BOI 5 / lakos * nap] A KOI k küszöbértékét 960 [g / m 3 ], szerves szennyezőanyag terhelést sz=480 [g * BOI 5 /m 3 ]= 43,2 [g * BOI 5 / lakos * nap] mértékben vettük figyelembe. Lakosegyen-érték a 30. évben 2744 [fő] = 2744 [LE] Lakosok száma 620 + 405 + 1377 = 2402 LE + + Intézményi vízfelhasználás lakosegyen-értéke 342 LE = 2744 LE Az iszaptároló kapacitása* Vi = 6 [m 3 ] 14 /30

Napi szennyvíziszap keletkezés személyenként A csúcs terhelés időtartama Visz= 1,5 [l / nap x fő] t cs = 8 [óra] * Vi a szennyvíztelep víztelenítő berendezésének terhelhetőségét meghatározó adat, nem azonos a háromfokozatú ülepítő medence iszaptárolójának térfogatával. Technológiai számítás Szerves szennyezőanyag terhelés: sz= sz f * l * 10-3 = 43,2 x 2744 x 10-3 = 118,54 [kg BOI 5 /nap] Napi teljes szennyvízmennyiség: Q n = q n * l / 1000= 90 x 2744 /1000 = 246,96 [m 3 / Óránkénti szennyvízmennyiség: nap] A nap 24 órájára számítható átlag mennyiség Q ó = Q n / 24= 246,96 / 24 =10,29 [m 3 / óra] Feltételezhető fajlagos hidraulikus csúcsterhelés q csúcs = 1,7 x 10,29 = 17,50 [m 3 /óra] Napi összes szennyvíziszap keletkezés: V in = Visz * l / 1000 = 1,5 x 2744 /1000 = 4,12 [m 3 / nap] Lakosonként napi 1,5 [l/fő] szennyvíziszap keletkezést feltételezve Iszaptároló szivattyúzás gyakoriságának névleges értéke in= V i / V in = 6 / 4,12 = 1,46 [nap/szippantás] Ahol V i ; [m 3 ] = az iszapvíztelenítő berendezés kapacitása, és Vin; [m 3 ]= napi összes szennyvíziszap keletkezés mennyisége A kiegyenlítő medence (tartály) térfogata* V k = Q n ( Q ó * t cs ) = 246,96 ( 10,29 x 8) = 164,64 [m 3 ] * A stacionárius üzemállapot biztosításához szükséges kiegyenlítő kapacitás. A szivattyúk beállítását a próbaüzem során kell elvégezni, oly módon, hogy a nyers szennyvíz feladás megközelítse a stacionárius átáramlás állapotát, kiegyenlítve a terhelési maximumok és minimumok szélsőértékeit. A háromfokozatú ülepítő medence Vü= (2,5 * Qo) + (Vin * in) +(0,5x2,5xQo)= (2,5 elméleti tárolókapacitása** x 10,29) + (4,12 x 1,46)+(0,5x2,5x10,29) = 44,59 [m 3 ] 15 /30

** Az ülepítő medencében megengedett maximális szennyvíz átáramlási műveleti ideje 2,5 [óra]. Az ülepítő medencének egyrészt ezen 2,5 [óra] során betáplált mennyiséget kell tárolni, valamint az iszapfeladási műveletek (szippantások) közötti időben maximálisan összegyűjthető szennyvíziszapot, illetve a 2,5 óra alatt átáramló mennyiség felét az 50 %-os recirkuláció miatt. Az MSZ 15287: 2000 szabvány 50-25-25 [%]-ban írja elő a háromfokozatú ülepítő medence térfogatának felosztását. Az ülepítő medence 1. tisztító fokozatának elméleti térfogata*** Vü1= 0,5 Vü = 0,5 x 44,59 = 22,29 [m 3 ] *** Ebben a térben az 5 [mm]-nél kisebb, de még ezen mérethez közeli szilárd részecskék ülepednek. Az ülepítő medence 2. tisztító fokozatának elméleti térfogata**** Vü2= 0,25 Vü= 0,25 x 44,59 = 11,15 [m 3 ] **** Az 1. tisztító fokozat kiszámításakor alkalmazott elvek alapján méretezünk, a szabványnak megfelelően. Ezen második fokozat a nagyobb mennyiségű iszap tárolására szolgál, az ülepedő részecskék 1 [mm]-nél nagyobb szilárd részek. Tapasztalataink szerint a szennyvíziszap legnagyobb mennyisége ezen rekeszben gyűlik össze. Az ülepítő medence 3. tisztító Vü3= 0,25 Vü = 0,25 x 44,59 = 11,15 [m 3 ] fokozatának elméleti térfogata***** ***** Az 1. tisztító fokozat kiszámításakor alkalmazott elvek alapján méretezünk, a szabványnak megfelelően. Ebből a térből csupán lebegő részecskék távoznak a biológiai tisztítás konténereihez, ahol a tisztítást követően 18 µ-os furatokkal rendelkező szűrőbetéteken akad fenn a maradék mechanikai szennyeződés. A 118,54 [kg BOI 5 /nap] szerves terhelés esetén 1 db 8 modulos és 1 db 7 modulos berendezést, vagyis 1 x 8 + 1 x 7 = 15 db biológiai modult kell alkalmazni. A 15 modul névleges terhelhetősége és a méretezésben becsült terhelés között 66,12 + 54,12 = 120,24 118,54 = 1,70 [kg BOI 5 /nap] eltérés van, amely nem okoz a szennyvíztisztításban észlelhető hatásfok eltérést, nem veszélyezteti a szennyvizek befogadóba való közvetlen bevezetésére vonatkozó, vízminőség-védelmi területi kategóriák szerinti meghatározott kibocsátási határértékek megvalósulását. A megfelelő hatásfokú víz-oxigén diffúziót kompresszor biztosítja. A tisztító fontos eleme még a kónuszos furatokkal ellátott diffúzorokból alkotott levegőztető rendszer, a biorácsok moduljai alá szerelve. A 8N és a 7N típusú moduláris tisztító berendezések jellemzőit a következő adatlapok szemléltetik. 16 /30

Méretek és súly Külső méret (kb.): Súly (kb.): Hossz: 9.960 mm 5.240 kg 8N típusú berendezés Szélesség: 2.200 mm Magasság: 2.200 mm Bejövő cső: 160 mm Kimenő cső: 160 mm Kapacitás adatok: 24 óra alatt kiegyenlített átáramlás mellett Szerves terhelés Bejövő (bruttó) mennyiség Bejövő (nettó) mennyiség Gyártó által garantált határérték BOI 5 66,12 kg/nap 46,28 kg/nap < 15 mg/l COD 133,24 kg/nap 92,57 kg/nap - SS - - < 30 mg/l NH 3 +NH 4 -N (nyár/tél) 13,22 kg/nap < 2/4 mg/l (ny/t) Terhelhetőség Vízkapacitás Szokásos szennyvíz Bruttó értékek: csak, ha előtisztító is 24 órás terhelés: 275,5 m 3 fel van szerelve Nettó értékek: ha előtisztító nincs Óránkénti terhelés 11,5 m 3 felszerelve Helyette: min. bejövő szűrőt kell felszerelni Max. terhelés 3,2 l/s Összes energiafelhasználás 2,00 kw/h 17 /30

Méretek és súly Külső méret (kb.): Súly (kb.): Hossz: 9.060 mm 4.600 kg 7N típusú berendezés Szélesség: 2.200 mm Magasság: 2.200 mm Bejövő cső: 160 mm Kimenő cső: 160 mm Kapacitás adatok: 24 óra alatt kiegyenlített átáramlás mellett Szerves terhelés Bejövő (bruttó) mennyiség Bejövő (nettó) mennyiség Gyártó által garantált határérték BOI 5 54,12 kg/nap 37,88 kg/nap < 15 mg/l COD 108,24 kg/nap 75,77 kg/nap - SS - - < 30 mg/l NH 3 +NH 4 -N (nyár/tél) 10,82 kg/nap < 2/4 mg/l (ny/t) Terhelhetőség Vízkapacitás Szokásos szennyvíz Bruttó értékek: csak, ha előtisztító is 24 órás terhelés: 225,5 m 3 fel van szerelve Nettó értékek: ha előtisztító nincs Óránkénti terhelés 9,4 m 3 felszerelve Helyette: min. bejövő szűrőt kell felszerelni Max. terhelés 2,6 l/s Összes energiafelhasználás 1,93 kw/h 18 /30

8. A szennyvíztisztító telepről kikerülő anyagok és mennyiségük Az üzemelés során a tisztítás technológiából a tisztított szennyvíz mellett kikerülő anyagok és számított mennyiségük, a telep névleges terhelés esetén: Rácsszemét (5 mm résméret) Fajlagos mennyiség: 22 l /100 m3 V max = 250 /100 x 22 = 55 l ~ 0,055 m3/d Víztelenített szennyvíziszap A szennyvíztisztító telep tervezett kapacitásának teljes kihasználása esetén az iszaptérből elvett és a gépi iszap-víztelenítésre feladott ~ 0,9 % TS (száraz anyagtartalmú) fölös iszap mennyisége 4,15 m 3 /d. Az iszap-víztelenítésből kikerülő víztelenített ~ 18,0 % TS (száraz anyagtartalmú) fölös iszap mennyisége 0,23 m 3 /d. A várhatóan keletkező szennyvíziszap mennyiség számításánál a legkedvezőtlenebb esetet vettük figyelembe (0,9 % TS fölös iszap az elméleti 0,9 4,0 %-ból, 18 % TS az elméleti 18 25 % víztelenített iszap száraz anyag tartalmát illetően). A tisztítótelepről kikerülő anyagokat további feldolgozásra a Tatabánya- Szentgyörgypusztai Iszapkezelő Telepre szállítják. 9. A szennyvíztisztító telep létesítményei és berendezései A szennyvíztisztító telep és a hozzátartozó létesítményeinek elhelyezkedését a LÉT- 379-203 jelű, M 1:1000 léptékű Áttekintő helyszínrajz szemlélteti. A szennyvíztisztító telep létesítményeinek kitűzését a LÉT-379-204 jelű, M 1:500 léptékű Kitűzési vázlat szerint kell elvégezni. 9.1. Üzemviteli épület, fedett tároló A tervezett szennyvíztisztító telepen 2 db építési engedélyköteles épület; az üzemviteli épület és a fedett tároló létesül. 19 /30

Az üzemviteli épület és a fedett tároló létesítésére a Pannon Connection Bt. megbízása alapján az Átrium Márka Bt. (2870 Kisbér, Kossuth L. u. 63.) készített építési engedélyezési terveket, melyek engedélyeztetése külön építési engedélyezési eljárás keretében történik. A tervezett magas-építményeket a LÉT-379-204 jelű, M 1:500 léptékű és a LÉT-379-206 jelű, M 1:100 léptékű helyszínrajzokon mérethelyesen tüntettük fel. 9.2. A tisztítótelep technológiai létesítményei A szennyvíztisztító telep technológiai létesítményeit a LÉT-379-206 jelű, M 1:000 léptékű Szennyvíztisztító telep, Helyszínrajz című tervlapon ábrázoltuk. Gépi rács 5,0 mm pálcaközű, automatikus üzemű gépi rács. Q = 20 m 3 /óra. A tengelyen beszállított szippantott szennyvizeket a szállító gépjárművek kiegyenlítő medencével egybeépített szippantott szennyvíz fogadó műtárgyba ürítik, ahonnan a szippantott szennyvíz gravitációsan folyik a gépi rácsra. A szippantott szennyvíz fogadó műtárgy kialakítását a LÉT-379-209 számú tervlap szemlélteti. Iszapvíztelenítő berendezés 1 db zsákfilteres iszapvíztelenítő berendezés, polielektrolit oldó adagoló tartállyal, filterzsákokkal. Kiegyenlítő medence és 3 rekeszes kombinált medence 164,64 m 3 hasznos térfogatú kiegyenlítő medencével egybeépített 44,59 m 3 hasznos térfogatú 3 rekeszes kombinált ülepítő és iszaptároló medence. 17,0 x 4,5 x 3,0 m méretű vasbeton műtárgy. A kiegyenlítő medence tartozékai; ph mérés és szabályozás, automatikus vegyszer (sav/lúg) oldó tartályok és adagoló szivattyúk, lassú keverő, 3 db biofilter (szagszűrő). A 3 rekeszes kombinált medence tartozékai iszapszivattyú, 1 db biofilter (szagszűrő). 20 /30

8 modulos biológiai szennyvíztisztító berendezés A berendezés rozsdamentes acélvázra épült, üvegszál erősítésű poliészter szerkezetű medence, térfogata 48,21 m 3, méretei 2,2 x 2,2 x 9,96 m. A berendezés tartozékai elektromos elosztó szekrény, elektronikus vezérlés érzékelőkkel, hibajelzőkkel és adatátvitellel. A berendezés gyári tartozékai; zsompszivattyú, iszapfeladó szivattyú, 18 µ-os dobszűrő, légbefúvó, diffúzor-rendszer, biorácsok. 7 modulos biológiai szennyvíztisztító berendezés A berendezés rozsdamentes acélvázra épült, üvegszál erősítésű poliészter szerkezetű medence, térfogata 43,85 m 3, méretei 2,2 x 2,2 x 9,06 m. A berendezés tartozékai elektromos elosztó szekrény, elektronikus vezérlés érzékelőkkel, hibajelzőkkel és adatátvitellel. A berendezés gyári tartozékai; zsompszivattyú, iszapfeladó szivattyú, 18 µ-os dobszűrő, légbefúvó, diffúzor-rendszer, biorácsok. Tisztított szennyvíz átemelő A biológiai tisztító műtárgyból a tisztított szennyvíz a φ 2,2 x 2,0 m PP (polipropilén) tisztított szennyvízátemelő aknába kerül. Az átemelő 2 db szivattyú és szerelvényeik kerülnek elhelyezésre. A beépített szivattyúk jellemző adatai; Q = 28 m 3 /óra, H = 3,0 m. A beépített szivattyúk biztosítják az 50 %-os tisztított szennyvíz recirkulációt és a tisztított szennyvíz elvezetését. UV berendezés és áramlásmérő A tervezett berendezések részére 3,5 x 2,0 x 2,2 m méretű vasbeton műtárgy épül. A műtárgyban kerülnek elhelyezésre a 250 m 3 /nap kapacitású UV fertőtlenítő és a tisztított szennyvíz mennyiségét mérő berendezés. 9.3. Udvartéri vezetékek, aknák Az egyes technológiai berendezéseket udvartéri vezetékek kapcsolják össze. Fektetési mélységük min. 1,20 m. 21 /30

Nyers szennyvíz vezeték A közcsatornán elvezetett szennyvizek a CSNY1 jelű D160 KPE méretű és anyagú nyomóvezetéken érkeznek a szennyvíztisztító telepre. A nyomóvezeték 4 + 474 m-es szelvényéhez csatlakozik a telepi nyers szennyvízvezeték, melynek mérete és anyaga D160 KPE, nyomásfokozata PN 6, hossza 22,0 m. A nyomóvezeték folytonos emelkedéssel a gépi rácsig épül. Gravitációs csatorna a gépi rács és a kiegyenlítő medence között A gépi rácsról elfolyó szennyvizek elvezetésére a 2 építmény között 8,0 m hosszú D 300 KG-PVC méretű és anyagú gravitációs szennyvízcsatorna épül. A csatorna folytonos lejtéssel épül kiegyenlítő medencéig. Iszapvezeték a kombinált medence és az iszapvíztelenítő berendezés között A kombinált medence iszaptározó medencerésze és a zsákfilteres iszapvíztelenítő berendezés között 26,0 m hosszú D 63 KPE méretű és anyagú, PN 6 nyomásfokozatú nyomóvezeték épül folytonos emelkedéssel a víztelenítő berendezésig. Gravitációs csatorna a kombinált medence és a biológiai szennyvíztisztító műtárgyak között A kombinált medence harmadik medencerészéből elfolyó szennyvizek elvezetésére a 1 db 7,5 m hosszú D 300 KG-PVC méretű és anyagú gravitációs szennyvízcsatorna az elosztó aknáig. Az osztó műtárgyból 1 1 db D 200 KG-PVC gravitációs csatorna épül a biológiai tisztító műtárgyakig. Az N8 jelű műtárgyhoz 2,0 m, az N7 jelű műtárgyhoz 3,0 m hosszban. A csatornák folytonos lejtéssel épülnek a biológiai medencékig. Iszapvezeték a biológiai szennyvíztisztítók és kiegyenlítő medence között A biológiai szennyvíztisztító műtárgyak dobszűrőiről D100 KG-PVC vezetéken jut a másodlagos szennyvíziszap a φ 1,2 x 2,0 m PP átemelő aknába, az N8 jelű műtárgytól 5,0 m, az N7 jelű műtárgytól 8,5 m hosszban Az átemelő aknából a másodlagos iszapot iszapszivattyú emeli 4,5 m D90 KPE nyomóvezetéken a kiegyenlítő medencébe. 22 /30

Gravitációs csatorna a biológiai tisztító műtárgyak és tisztított szennyvízátemelő között A tisztított szennyvizek elvezetésére a tisztító műtárgyak és a tisztított szennyvízátemelő (felező egység) között D 150 KG PVC méretű és anyagú gravitációs szennyvízcsatorna épül, az N8 jelű műtárgytól 2,5 m, az N7 jelű műtárgytól 5,5 m hosszban. A csatorna folytonos lejtéssel épül az átemelő aknáig. Nyomóvezeték a tisztított szennyvízátemelő és kiegyenlítő medence között Az 50 %-os tisztított szennyvíz visszavezetés biztosítása érdekében a 2 műtárgy között 7,0 m hosszú, D 90 KPE méretű és anyagú, PN 6 nyomásfokozatú nyomóvezeték épül folytonos emelkedéssel a gépi rácsig. Nyomóvezeték a tisztított szennyvízátemelő és a tisztított szennyvíz mennyiségmérő között A két műtárgy között 12,0 m hosszú D 160 KPE méretű és anyagú, PN 6 nyomásfokozatú nyomóvezeték épül folytonos emelkedéssel. Nyomóvezeték a tisztított szennyvíz mennyiségmérő és a szennyvíz befogadó között A tisztított szennyvizek elvezetésére 170,0 m hosszú, D 160 KPE méretű és anyagú, PN 6 nyomásfokozatú nyomóvezeték épül a mérőóra és a befogadó között. 9.4. Befejező munkák. Tereprendezés, belső út, kerítés, parkosítás, energia-ellátás, folyamatirányítás A műtárgyak, vezetékek építése előtt az érintett területekről a humuszt teljes vastagságban le kell szedni. A rendezett terepszint kialakítása a talajmechanikai feltárások ismeretében a kiviteli tervekben előírtaknak megfelelően történik. A tervezett szennyvíztisztító telep út- és kerítés kialakítását (nyomvonalát) a LÉT- 378-205 jelű, M 1:200 léptékű tervlap szemlélteti. A szennyvíztisztító telep aszfaltburkolat pályaszerkezet meghatározásánál az ÚT 2-1.202 Útügyi Műszaki Előírásban (Aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek méretezése és 23 /30

megerősítése) leírt "A" nagyon könnyű forgalmi terhelésű osztály (tervezési forgalom: 30 ezer - 100 ezer egységjármű) típus-pályaszerkezet lett figyelembe véve. A tervezett szilárd burkolat alá 20 cm vastagságú fagyálló homokos-kavics réteg készül. A tervezett aszfalt burkolat pályaszerkezeti rétegei az ÚT 2-3.302 Út-pályaszerkezeti aszfaltrétegek Útügyi Műszaki Előírásnak megfelelően - 4.0 cm AC 11 kopó - 20.0 cm CKt (hidraulikus kötőanyagú stabilizációs alapréteg) - 20.0 cm Homokos-kavics A szennyvíztisztító telepen 414 m 2 aszfaltburkolatú út épül. A kapubejárónál a meglévő árok lefedésre kerül, itt 6 méter hosszú φ 300 mm átmérőjű áteresz kerül beépítésre. A szennyvíztisztító telep megközelítése a Csép Község Önkormányzatának kezelésében lévő 0136 helyrajzi számú kavicsolt földúton keresztül lehetséges. A 02 jelű közút és a szennyvíztisztító telep bejárata közötti 154 m hosszú kavicsolt földút szilárd burkolatú úttá történő kialakítását szükségesnek tartjuk. A vonatkozó terveket a kiviteli tervezés időszakában javasoljuk elkészíteni, az útépítés költségeit pedig a pályázati anyagban javasoljuk szerepeltetni. A szennyvíztisztító telep műtárgyai körül betonoszlopokra feszített, műanyag bevonatú, 1,50 m magas kerítésfonatú, fölötte három soron tüskéshuzallal ellátott kerítés épül. A tervezett kerítés teljes hossza 152 m. A közúti közlekedést 1 db 3,0 m szélességű kétszárnyú kapu, a gyalogos közlekedést 1 db 1,0 m szélességű egyszárnyú kapu biztosítja. Az építés során megbontott, de be nem épített területek, a műtárgyak körüli földfeltöltések rézsűi gyepesítésre ketülnek. A gyepesítés előzőleg fellazított, kerti komposztfölddel és deponált humusz elterítésével javított talajon történik. A szennyvíztisztító nem bekerített területén; a teleptől É-i és Ny-i irányban díszcserjék és a területen őshonos fák ültetését javasoljuk, amely egyben védő 24 /30

erdősávként is funkcionálnak. A LÉT-379-205 jelű helyszínrajzon feltüntetett, erdősítésre/parkosításra javasolt terület nagysága 680 m 2. A tisztító telep ivóvízellátása közüzemi vízellátó rendszerről történik, 140 m NÁ 80 KM-PVC vízvezeték (bekötő vezeték) kiépítésével, a Csép községi elosztóhálózat és a szennyvíztisztító telepi vízmérőakna között, melyben kombinált NA80/C3/4 vízmérő kerül elhelyezésre. A vízmérő aknától 5 m távolságban a telepi bekötő út mellett földalatti tűzcsap kerül elhelyezésre. A tűzcsapig a vezeték NÁ 80 méretű, a tűzcsaptól az üzemviteli épületig a bekötő vezeték mérete C¾, hossza 34 m. Az ivóvízvezeték a szennyvíztisztító telepre vezető szennyvíz nyomóvezetékkel párhuzamosan, attól 1 m-re halad. A szennyvíztisztító telep energia-ellátását a Csép, Kossuth Lajos u. 103. számú ház előtti bak végoszlopról földkábelen, 0,4 kv feszültségszinten lehet a leggazdaságosabban biztosítani. A végoszlop távolsága a tisztító teleptől ~ 180 m. A rendszer folyamatirányítása 3 fő részből; PLC, URH hálózat és PC áll. A PLC a helyi technológiai folyamatok mérését, automatikus vezérlését, mért jellemzők továbbítását biztosító programozható, speciális számító gép. Az URH hálózat egy megtervezett és engedélyezett frekvencián rádiós összeköttetést biztosít a helyi PLC-ék és a felügyeleti helyen telepített PC-ék között. A PC olyan speciális programokkal ellátott számítógép, amely a kijelölt technológia berendezésben elhelyezett PLC-kel folyamatos kapcsolatot tart, átveszi az üzemi- és a hibajeleket, ezekből képernyő-ábrát készít, és biztosítja az eseti és folyamatos parancsok továbbítását. 10. A szennyvíztisztító telep területének biztosítása A tervezett szennyvíztisztító telep elhelyezkedését a LÉT-379-203 jelű, M 1:2000 léptékű Áttekintő helyszínrajz szemlélteti. 25 /30

A Csép Ete Tárkány szennyvízelvezetési agglomerációban keletkező szennyvizek tisztítására Csép község külterületén, a Csép külterületi 0153/15 hrsz-ú földterületen kiépülő szennyvíztisztító telep bizonyult a leggazdaságosabb megoldásnak. Az ingatlan 2009. szeptember 28-án adásvétellel került az új tulajdonos, Csép Község Önkormányzata birtokába, aki a földrészletet a beruházás rendelkezésére bocsátja. A szennyvíztisztító telep megközelítése a Csép Község Önkormányzatának kezelésében lévő 0136 helyrajzi számú kavicsolt földúton keresztül lehetséges. A 02 jelű közút és a szennyvíztisztító telep bejárata közötti 154 m hosszú kavicsolt földút szilárd burkolatú úttá történő kialakítását szükségesnek tartjuk. A vonatkozó terveket a kiviteli tervezés időszakában javasoljuk elkészíteni, és az útépítés költségeit a pályázati anyagban javasoljuk szerepeltetni. A szennyvíztisztító telepi technológiai műtárgyai és a lakott épületek között >150 m védőtávolság biztosított. 11. A tervezett műtárgyak, technológiai berendezések üzemének a környezetre gyakorolt hatásai A szennyvíztisztító telepről elfolyó szennyvizek minősége kielégíti a környezetvédelmi előírásokat. A szennyvíztisztító telepi technológiai műtárgyai és a lakott épületek között >150 m védőtávolság biztosított. Légszennyezés A kiegyenlítő medence és a háromfokozatú ülepítő-iszaptároló medence tetején a búvónyílások helyén négy db biofilter (szagszűrő) kerül elhelyezésre. Átlagos üzemeltetési körülmények között szaghatás nem jelentkezik. Az esetlegesen bekövetkező meghibásodások esetén a beépített biofilterek megfelelő védelmet nyújtanak a kellemetlen szaghatásokkal szemben. A kellemetlen szaghatásokkal szemben további védelmet jelent a szennyvíztisztító telep É-i és Ny-i határán létesülő védőerdő-sáv. A várhatóan 6 órát meghaladó üzemzavarok esetén a tisztító műtárgyak a beépített szivattyúkkal leürítésre kerülnek, így a kellemetlen szaghatások minimalizálhatók. 26 /30

Zaj és rezgéskibocsátás A tisztító telepen működő berendezések zajhatása olyan alacsony, hogy a szennyvíztisztító telep kerítésénél a biológiai tisztítást működtető mini-kompresszorok és szivattyúk zajhatását nem lehet észlelni. Talaj- és talajvíz szennyezés A beruházás során megvalósuló műtárgyak, és az azokat összekötő vezetékek vízzáróak, azokból szennyvíz nem kerülhet a talajba, talajvízbe. A vegyszerek átfejtéssel, kerülnek a tároló tartályokba. A szabadban elhelyezett tartály műanyag kármentőben, míg az adagoló helyiségben levő tartályok kármentőben kerülnek elhelyezésre. A tároló adagoló rendszerekből vegyszer üzemszerű működés közben a talajba, talajvízbe nem kerülhet. 12. A létesítmények tűzvédelmi besorolása A tervdokumentáció a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. Törvény, valamint az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelet előírásainak figyelembevételével készült. A technológiai létesítmények üzeme, ill. a szállítandó közeg a megelőző tűzrendészeti rendelkezések tekintetében nem veszélyes. A tervezett biológiai tisztító berendezés és a hozzá kapcsolódó létesítmények,,e tűzveszélyességi osztályba soroltak. Az esetleges elektromos tüzek oltására 2 db 6 kg-os kézi poroltó készülék szolgál, amelyeket az üzemviteli épületben kell elhelyezni. 13. Munkavédelmi előírások A kivitelezéssel tekintettel a speciális vízépítési feladatokra szakkivitelezőt kell megbízni. A kivitelezés során maradéktalanul be kell tartani az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kiviteli dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X.31.) Korm. rendelet előírásait. 27 /30

A terv a hatályos munkavédelmi előírásoknak, szabványoknak megfelel. Az építési munka során a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló többszörösen módosított 5/1993. (XII. 26.) MÜM rendelet, a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet, az építőipari munkák általános biztonságtechnikai követelményeiről MSZ-04-900:1989 szabvány vonatkozó részeit, a kötelező műszaki előírásokat be kell tartani. A munkát csak munkavédelmi szempontból kioktatott személy végezheti, folyamatos műszaki felügyelet és irányítás mellett. A földmunkagépeket csak az adott géptípusra érvényes nehézgépkezelői vizsgával, ill. jogosítvánnyal rendelkező dolgozó kezelheti. A földmunkagépek kezelőinek be kell tartani a gépkönyvek munkavédelmi fejezetében foglalt előírásokat. A gép 50 m-es hatósugarában illetéktelen személy nem tartózkodhat! A gépkezelő ilyen értelmű feliratot tartalmazó táblát is köteles a gép közelében elhelyezni. A csövek és az idomok mozgatása a darabsúly függvényében úgy történjen, hogy egy főre 50 kg-nál nagyobb teher még rövid időre se jusson. A csőfektetés ideje alatt a munkaárokban tartózkodni tilos, azon a szakaszon, ahol a csőfektetés folyik. Amennyiben a csőfektetés daruval történik, az emelőgépekre vonatkozó munkavédelmi előírásokat be kell tartani (illetéktelentől elkorlátozni, hatósugarában tartózkodni stb.). A dolgozókat be kell gyakoroltatni a daru irányítására. A darukezelőnek az ÁLLJ jelzést bárkitől el kell fogadni akkor is, ha azt szabálytalanul adják. Megemelt teher ember fölé nem kerülhet. Kötöző csak 18. életévét betöltött, a kötözői munkára fizikailag és szellemileg alkalmas, kötözői vizsgával rendelkező személy lehet. Felemelt teherrel az emelőgép csak akkor végezhet haladó mozgást, ha a gém a haladás irányában áll, és a teher legfeljebb 10-20 cm magasságban van a terep felett. A munkaárokban vagy munkagödörben szabadon vezetett kábelek biztosítását és sérülés elleni védelmét felfüggesztéssel meg kell oldani. 28 /30

Sérült kábel mellett munkát végezni tilos! Megsérült kábel kijavítására ki kell hívni a kábel üzembentartóját. Az ideiglenes elektromos vezetékeket a mozgató gépek és berendezések mozgásterületén kívül kell szerelni, és az érintésvédelemről gondoskodni kell. Gépi földmunka esetén a munkaterületen a kotrókezelőn és a gépkocsivezetőn kívül csak a dúcolást végző dolgozók tartózkodhatnak, de ők is a kortó közvetlen hatáskörén kívül. Dúcolással megtámasztott munkaárokban munkát kezdeni, ill. végezni csak akkor szabad, ha előzetesen és időszakosan a dúcolást ellenőrizték, a meglazult feszítőékeket kifeszítették, a támcsavarokat ismételten meghúzták. Ha a munkavégzés valamely okból több napig szünetel, a munkaárokban vagy munkagödörben munkát folytatni csak a dúcolás teljes felülvizsgálata után szabad. A dúcolást a visszatöltés ütemében, alulról az építés fordított sorrendjében kell eltávolítani. Az elbontott szakasz helyét azonnal be kell tölteni és tömöríteni. Tömörítésre csak törpefeszültséggel üzemelő, vagy kettős szigetelésű villamos hajtású tömörítő gép használható. A gép kezelőjének gumikesztyűt és gumicsizmát kell viselnie. Az 1,5 m-nél mélyebb munkaárokban végzett kézi földmunka és ágyazat készítése során a dolgozók részére védősisak használata kötelező. A földvisszatöltés a csőzóna feletti árokrészben bármilyen tolólappal felszerelt földmunkagéppel elvégezhető. A visszatöltött földet a tömörítő géppel rétegenként kell tömöríteni. A tömörítő gépek kezelését csak könnyűgépkezelői vizsgával rendelkező személy végezheti. Amennyiben a munkaárokban, munkagödörben robbanómotoros tömörítő berendezést működtetnek, gondoskodni kell a kipufogó gázok elvezetéséről. A gépet üzem közben ellenőrzés nélkül hagyni tilos! A munkák helyszínén egyéni védőfelszerelést, védőeszközt és védőruházatot kell viselni a vonatkozó rendelet előírásainak megfelelően. 29 /30

A felülettisztításra és bevonásra használt anyagok általában mérgezők és tűzveszélyesek, ezért munkavégzés és az anyagtárolás helyén dohányozni és nyílt lángot használni tilos! A beton bedolgozását szolgáló vibrátorok kezelőszemélyzete a gép használatára ki legyen oktatva, arról visszakérdezéssel meg kell győződni, és a dolgozóknak az aláírásával is igazolni kell. Előzőeken túlmenően a kivitelező a helyszíni körülményeket, a gépesítettségét, a segéd-létesítmények körét figyelembe vevő biztonsági és egészségvédelmi tervében foglaltakat is maradéktalanul be kell tartani. 14. Tervezői nyilatkozat Alulírott, Rovács Gábor felelős tervező kijelentem, hogy a LÉT-379-200 tervszámú Csép Ete Tárkány agglomeráció szennyvízelvezetése és tisztítása, Szennyvíztisztító telep című vízjogi létesítési engedélyezési dokumentáció a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996 (VI. 13.) (VI. 13.) KHVM rendelet 6.. szerinti előírásoknak megfelelően készült. A terv készítése során a hatósági előírásoktól, műszaki szabványoktól és irányelvektől való eltérés nem vált szükségessé. A mérnökségről szóló 1996. évi LVIII. törvény értelmében nyilatkozom, hogy a Magyar Mérnöki Kamara tagja vagyok. Kamarai nyilvántartási számom 08-0747. Győr, 2010. február 28. Rovács Gábor vízi építmény vezető tervező VZ-T (V3a-1, V3b-1, V3d-1, V3e-1, V3g-1) mérnök kamarai tagsági szám: 08-0747 30 /30