Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja Journal of the Hungarian Steel Structure Association

2009 VI. évfolyam 4. szám Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja Journal of the Hungarian Steel Structure Association CLOOS robot A TARTALOMBÓL: Gyártás, automatizálás robotokkal Szimpózium www.magesz.hu Beszámoló a jubileumi, 50. Hídmérnöki Konferenciáról Tárolótartály hegesztett, bordázott, fix tetejének optimális méretezése BMF- CLOOS Hegesztőrobot állomás A vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról Acélszerkezetek védelme technigalva - eljárással Pályázati felhívások

TÁJÉKOZTATÓ AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉSRŐL A MAGÉSZ elnöksége 2009. szeptember 23-án az MCE Nyíregyháza Kft. (4400 Nyíregyháza, Tünde u. 10/a) és a Fémszerkezet Építő és Szerelő Kft.-nél (4400 Nyíregyháza, Lomb u. 16.) tartotta ülését. Az ülést Markó Péter elnök vezette. Az alábbi témák kerültek megtárgyalásra: I. Ajánlások megfogalmazása a következő év Munka tervének elkészítéséhez Tagdíj mértéke 2010-ben Tagdíjfizetési rendszerünk jónak bi zo nyult. A mértékén 2 év kihagyás sal 2008-ban változtattunk, és jelenlegi gazdálkodásunk mellett úgy tűnik, hogy 2010-ben nem szükséges változtatni. Elnökségi ülések Javaslat helyszínekre: 2010 március: KÖZGÉP Zrt. június: CÉH Zrt. szeptember: Rutin Kft. december: MVAE-Budapest Közgyűlés április: 2010-ben tisztségviselők válasz tására kerül sor. Szakmai konferenciák, rendezvények 2010-ben (javaslatok) Tájékoztatásul: az Acélfeldolgozási és acélépítési konferencia a ko ráb bi elnökségi döntés értelmében kétévenként kerül meg rendezésre. A konferenciasorozat következő ren dezvénye 2011 májusában ese dé kes. Október: Dr. Dunai László javaslatát az elnökség elfogadta az előző elnökségi ülésen, mely szerint a 2010. év programjá ba vegyük fel a Munkatervbe egy szimpózium megtartását az Öszvérszerkezetekről. november: Fémszerkezeti Konfe rencia a MAGÉSZ, a Magyar Köny nyűszerkezetes Szövetség (MKE) és az ALUTA rendezésében. december: MAGÉSZ évzáró rendezvény Munkaterv 2010 Részletezésére a következő elnökségi ülésen kerül sor. II. Egyéb témák megtárgyalása Pénzügyi tájékoztatás Az előterjesztett kimutatást az elnökség elfogadta. Markó Péter elnök tájékoztatta az elnökséget a Ganz-Acél által megbízott ügyvédi irodával történt megállapodásról, mely alapján szövetségünk a követelésünk 40%-át a GANZ felszámolásának megindítása előtt megkapta (420 ezer forint számlánkra befolyt). Az Acélszerkezetek 2009/3 számát 1200 példányban nyomtattuk A 600 példány többletkiadást a KKK finanszírozta 500 000 Ft + áfa összeggel. A folyóiratot az 50. Jubi leumi Hídmérnöki Konferencián több mint 600 résztvevő kapta kézhez. Az MCE Kft. és a Fémszerkezet Építő és Szerelő Kft. tájékoztatása Az elnökség köszönetét fejezte ki a tájékoztatásért és elismerően nyilatkozott a gyártócsarnokokban látottakról. Szövetségi hírek.............. 1 Association News.............. 1 Hírek........................ 2 News........................ 2 Beszámoló a jubileumi, 50. Hídmérnöki konferenciáról.. 3 Tárolótartály hegesztett, bordázott, fix tetejének optimális méretezése.......... 7 Optimum Design of Welded Stiffened Plate Structure for a Fixed Storage Tank Roof...... 7 A vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról........... 13 On Corporate Social Responsibility................ 13 Európa legkorszerűbb CLOOS hegesztőrobotja Mátranovákon... 18 Aristo robotspecifikációk a hegesztési feladatok robotra alkalmazására................ 20 Aristo Robot Packages for Welding Robot Aplications... 20 Robotosítás hatékony módszerei az acél- és gépszerkezetgyártásban.................... 23 Effective Ways of Robotisation in Heavy Machinery and Steel Structure Production........... 23 Az innovatív, nagy teljesítményű hegesztési eljárások szerepe az automatizálásban........... 28 Innovated Automated Welding Processes With High Efficiency and Productivity.............. 28 Bologna és Kalocsa............ 40 Bologna and Kalocsa........... 40 Szemelvények Dr. Seregi György naplójából.................... 45 A magész pályázati felhívásai.... 49 Acélszerkezetek védelme Technigalva -eljárással a NAGÉV-nél.................. 50 BMF CLOOS hegesztőrobot állomás...................... 56 Átmeneti korrózióvédelmi sorok, akár 1200 tonna/nap kapacitással.................. 58 Rövid ciklusú, ívhúzásos csaphegesztés................ 60 Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja Journal of the Hungarian Steel Structure Association Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja Journal of the Hungarian Steel Structure Association Acélszerkezetek 2009/4. szám 1

HÍREK ÉPÜL A MERCEDES GYÁR KECSKEMÉTEN A KÉSZ Csoport zászlóshajója, a KÉSZ Építő Zrt. nyerte el a Mercedes gyár első épületének kivitelezését. A lakkozóüzem és karosszéria-tároló csarnok összterülete 30 ezer négy zetméter. Elkezdődött a kecskeméti Mercedes gyár első épületének a kivitelezése. A tendert a Kész Építő Zrt. nyerte, amelynek kommunikációs vezetője, Pintyőke Marcell lapunknak elmondta: ez a lakkozóüzem és karosszéria-tároló csarnok, amelynek alapterülete 30 ezer négyzetméter. Jelenleg a cölöpalapozás zajlik. A Mercedessel kötött megállapodás sze rint, a hatalmas épület kivitelezése keretében, a KÉSZ szereli majd a monolit és előre gyártott vas beton szerkezeteket, gyártja és szereli az acélszerkezeteket, de feladatai közé tartozik az épület homlokzatburkolása, a tetőhéjalás, a szi ge telés, az ipari padló valamint a belső kiszolgáló helyiségek kialakítása. Összefoglalóan az építészeti ki vitelezés. Magyarország egyik leg dina mikusabban fejlődő vállalatcso portjának, a KÉSZ Csoportnak erejét mutatja, hogy két éven belül az ország számára mindkét stratégiai, magasépítési projekt kivitelezését a cégcsoport végzi (Ferihegyi repülőtér, Mercedes gyár). A Merce des csarnok építésével ismét közö sen dolgozik a KÉSZ építő és gyártó cége. A csarnoképület acélszerkezetét, mely 4500 tonna, a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. gyártja kecskeméti üzemében. A kivitelezési munkálatoknak lesz olyan fázisa, ahol a cégnek több száz alkalmazottja dolgozik majd egy szerre az építési területen. GYÁRTÁS, AUTOMATIZÁLÁS ROBOTOKKAL SZIMPÓZIUM 2009. október 28-án rendezte meg szövetségünk a Gyártás, automatizálás robotokkal c. szimpóziumot. A rendezvény célja volt, hogy tervezőinket, gyártóinkat valamint az építésben részt vevő társaságainkat, egyéni tagjainkat közelebb hozzuk az acélszerkezet-gyártás, -építés legkorszerűbb eljárását elősegítő, magas színvonalú technológiát gyártó, kivitelező és forgalmazó cégekhez. A rendezvényen kívántunk lehetőséget biztosítani a leg újabb tárgyi termékek, technológiák bemutatására, amely a felsőoktatási szakemberek részére is újdonságul szolgál nak. A szimpóziumon az alábbi előadások hangzottak el: (cikkeket lásd 20 39. oldalakon) Csata Barna, PA/PG Product Manager, ESAB Kft. Esab Aristo robotspecifikációk a hegesztés robotizálására Az ESAB Aristo Mig berendezéscsomag minden robotalkalmazáshoz használható, amely az új és régebbi ABB, Motoman robotokhoz egyaránt illeszthető. Az ESAB CAN bus technológiával dolgozó Aristo Mig csomag a legkorszerűbb inverter rendszerű Aristo Mig áramforrást, robotra szerelt és robot alkalmazásokhoz kifejlesztett előtolót, csatlakozó interfészt és az U8 2 vagy W8 2 vezérlőt tartalmazza, mely kommunikációs rendszer minden igényt kielégítő hegesztési minőséget biztosít. Bácsi Zoltán műszaki és kereskedelmi vezető, CROWN International Kft. CLOOS képviselet Innovatív, nagy teljesítményű hegesztési eljárások (TANDEM és LASER HYBRID) Napjaink haladó hegesztési eljárásainak ismertetése és fejlődési útjának bemutatása a CLOOS cég életében. A két huzalos hegesztési eljárás (TANDEM) valamint a LASER HYBRID technológia tapasztalatai ipari alkalma zásokban. Dr. Farkas Attila robottechnikai szakértő, Barabás Péter alkalmazástechnikai mérnök, REHM Hegesztéstechnika Kft. Robotosítás hatékony módszerei az acél- és gépszerkezet-gyártásban Fontos műszaki lehetőségek, melyek a nagyméretű szerkezetek robothegesztését segítik példákkal, referenciafotókkal illusztrálva és egy magyarországi gyakorlati megvalósítás bemutatása. A 30 ezer négyzetméteres lakkozóüzem és karosszéria-tároló csarnok. És ez csak egy épület a sok közül 2 Acélszerkezetek 2009/4. szám

Hajós Bence BESZÁMOLÓ A JUBILEUMI, 50. HÍDMÉRNÖKI KONFERENCIÁRÓL A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) főszervezésében 2009. szeptember 29. és október 1. kö zött Siófokon volt a hidászmérnökök éves, országos konferenciája. A jubileumi találkozónak az Azúr Hotel adott helyszínt. A tanácskozásra 600 résztvevő regisztrált. A három napon 29 előadás hangzott el, melyek tematikáját a szervezők úgy állították össze, hogy a hídépítés valamennyi részterületéről legyen egy-egy összefoglaló jellegű beszámoló, így a korábbi kon ferenciáktól eltérően előadásra jelentkezni nem lehetett. A konferenciának nem csak a három, siófoki napja volt különleges. A szer vezők nagyot és merészet léptek, amikor a teljes regisztrációt és jelentkezést internetre helyezték. A konferencia céljaira elindított www.hidkonferencia.hu weblapon (1. kép). kellett először minden érdeklődőnek re giszt rálnia, majd jelentkeznie, amit cé ges jelentkezés esetén az arra jogosult cégvezető hagyhatott jóvá, szintén elektronikusan, vállalva ezzel a fizetési kötelezettségeket. Emellett a honlapon volt a fényképpályázat közön ségszavazása, a hidász szakmai díjakra való előzetes jelölés is. Az aktuális konfe rencia programja mellett közzétették a korábbi alkalmak dokumentumait, fényképeit is. Ez az elektronikus átállás az idén rendkívül sok feladatot, menet közben pontosítást és hibajavítást, és bizony bosszúságot 1. kép: A hídmérnöki konferencia internetes oldala 2. kép 3. kép is okozott a szervezőknek, különösen az internetes rendszer irányítójának, Kara Katalin hidászmérnöknek. A megálmodott és megalkotott honlap kiállta a próbát, és végül valamenynyi résztvevő adata a helyére került. A következő szakmai rendezvénynél remélhetőleg már mindenki rutinnal fogja kezelni a regisztrációs felületet. A találkozóra négy könyv jelent meg. Az évfordulónak állít emléket dr. Tóth Ernő: 50 Hídmérnöki konferencia (1962 2009) c. kötete (2. kép). A gazdagon illusztrált kiadvány (176 oldal) összefoglalást ad az elmúlt 50 konferenciáról és azok összegyűjtött iratairól. Természetesen a könyvbe csupán a meglévő anyagok kicsiny töredéke került bele, de digitalizálva, lemezre másolva a teljes anyag hozzáférhető minden érdeklődő számára a KKK Híd Önálló Osztályán. A jubileumi konferenciára nem készült szokásos megyei hídtörténeti könyv (amely sorozatból már csak Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megye hiányzik), hanem szintén dr. Tóth Ernő szerkesztésében a teljes ma gyarországi szakaszt feldolgozó, Duna-hídjaink című könyv jelent meg (276 oldal) (3. kép). Részletes hídleírást tartalmaz a 20 Duna-főági valamint a 12 Duna-mellékági híd ról. Acélszerkezetek 2009/4. szám 3

A hídleírásokat Összefoglalók és érde kességek címmel szubjektív nézőpontú rövid fejezetek egészítik ki, amelyek a Duna-hidak történetének egy-egy morzsáját ismertetik. Óriási munkát tartalmaz a több mint 250 hidászmérnök rövid életrajza, valamint a gazdag, 1068 irodalmi hivatkozás. A konferenciára megjelent a Közúti és vasúti hidász almanach 2008 című könyv is (296 oldal) (4. kép), ami sorrendben már az ötödik év könyv (Lánchíd füzetek sorozat 12. tag ja). Az almanachban ismét megta lál ható a hidász szakszolgálat ezúttal szí nes fényképes név- és címtára. A többi fejezet a korábbi évek tematikáját kö veti: bibliográfia, eseménynaptár, hi dász beszámolók. A mérnökportré rovatban dr. Nemeskéri-Kiss Géza és dr. Kemenes Arzén életrajza és a kérdésekre adott válaszai olvashatóak. A konferencia részvevői a Lánchíd füzetek 13. tagjaként megkapták az előadások színes ábrákkal illusztrált, gyűjteményes kötetét is, melyet Kara Katalin szerkesztett az előadók beküldött összefoglalóiból (26 előadás, 496 oldal) (5. kép). Mindenki kézhez kapta az Acélszerkezetek 2009/3. számát is, amelyben három nagyobb, hidakkal foglalkozó tanulmány jelent meg (6. kép). A konferencia-csomagba a fenti köny veken kívül bekerült még a 150 éves szegedi vasúti Tisza-híd jubileumi kiállításának eredeti terveit és fényképeit tartalmazó kiadvány is (Áy Zoltán: Ívek a Tisza-felett Százötven éve épült a szegedi vasúti híd. Szeged, 2008, 126 oldal) (7. kép). 7. kép: A konferencia résztvevői 4. kép 5. kép 7. kép www.magesz.hu A TARTALOMBÓL: Magyarországi acél hídfelszerkezetek építésének fejl dése az elmúlt fél évszázadban A komáromi Erzsébet híd, mely sikeresen dacol a múló id vel Augusztus 20-ra teljes pompájában ragyogott a Szabadság híd A fenntartható fejl dés egy ipari nagyvállalatnál Végeselemes analízisen alapuló méretezési elvek az Eurocode 3-ban CLOOS-hegeszt robot csökkenti a gyártási id ket Színeltérések a konstrukcióból adódóan 2009 VI. évfolyam 3. szám Magyar Acélszerkezeti Szövetség lapja Journal of the Hungarian Steel Structure Association Az újjászületett, kivilágított Szabadság híd a budapesti panoráma egyik legfőbb ékességévé vált A konferencia házigazdája és a megnyitó levezető elnöke Sitku László főhidász volt. A közel 600 fős konferenciát dr. Csepi Lajos szakállamtitkár nyitotta meg. Köszöntőjében méltatta a hidász társadalmat, ki- 6. kép emel ve az elmúlt évtized jelentős hídépítéseit, a négy Duna-hidat, a több száz autó pálya-műtárgyat. A megvalósult mun kák mellett szóba kerültek az ak tuális munkák is (halászi Kis-Dunahíd, vásárosnaményi Tisza-híd, gyulai Fehér-Körös-híd, új folyami hidak a Tiszán és a Dunán, újjáépítendő Ipolyhidak). A korábbi évekhez hasonlóan az első előadást Kerékgyártó Attila, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ főigazgatója tartotta. Beszédében kendőzetlenül beszélt a szakma előtt álló szűk esztendőkről és a túlélés lehetséges stratégiájáról. Különös tekintettel a Margit híd megkezdett rekonstrukciójára, a fővárosi (fotó: Domanovszky) Duna-hidak sajátos helyzetéről és a forgalmi tendenciákról tartott előadást Schulek János. Budapest jól ismert trombózisos forgalmi térképén szemléltette a hiányzó három Duna-híd meg építésének szükségességét. A kedd délutáni előadásokat a konferencia külföldi meghívott vendégei tartották, a levezető elnök Kolozsi Gyula volt. Wolfgang Crkal-Strenn a bécsi hidak helyzetéről tartott beszámo lót, részletesen ismertetve a bécsi fő pályaudvar részeként épülő két, különleges kialakítású gyalogos acélhidat. Joachim Naumann a nagy tengerszoros-áthidalást, a Németország és Dánia közé tervezett Fehmarnbelt beruházást ismertette. A 19 km hosszú átkelés ferde kábeles főhídját 3x724 m szabad nyílással tervezték. Zvonimir Marič a horvátországi autópálya-építés nagy szerkezeteiről, vasbeton hídjairól tartott igen színes előadást. Uwe Willberg egy különleges hídműtétről, a Freimann magas út kettéválasztásáról és átépítéséről beszélt. Az észak-müncheni forgalmas csomóponti műtárgyat a közlekedés fenntartása mellett kellett szakaszosan, teljesen átépíteni. Samuel Jelinek a szlovák magyar államhatáron lévő hidakkal kapcsolatos feladatokat foglalta össze, bemutatva az egyes hidak hálózati feladatát, terhelési igényeit. Előadásában kitért az újjáépítésre váró Ipoly-hidakra és bemutatta a kényszer szülte, kezdetleges gyalogos provizóriumokat, melyeket többször az engedélyezést is nélkülözve az Ipoly mentén lakók építettek. A szekció záróelőadását a világhírű Michel Virlogeux, a franciaországi Nor mandia ferde kábeles híd és a Millau-i völgyhíd főtervezője tartotta. Mar cus Vitruvius Pollio célkitűzéseit vázlatul választva, a célszerűség, a statikai megfelelőség és a szépség tük rében beszélt a tartós, szép hidak tervezéséről. 4 Acélszerkezetek 2009/4. szám

9. kép: Az 50. Hídmérnöki Konferencia előadóinak tablója Első sor: Sitku László, dr. Csepi Lajos, Kerékgyártó Attila, Schulek János, Wolfgang Crkal-Strenn, Joachim Naumann, Zvonimir Marič. Második sor: Uwe Willberg, Samuel Jelinek, Michel Virlogeux, dr. Balázs György, Tóth Tibor, dr. Balázs L. György, dr. Szepesházy Róbert. Harmadik sor: Horváth Adrián, Mátyássy László, Wellner Péter, dr. Szatmári István, dr. Polónyi István, dr. Träger Herbert, dr. Tóth Ernő. Negyedik sor: Molnár István, Pásztó Gábor, Erdődi László, dr. Farkas György, Kolozsi Gyula, Berkó Dezső, dr. Domanovszky Sándor. Ötödik sor: Pintyőke Károly, Windisch László, Kovács Rezső, dr. Agárdy Gyula, dr. Seidl Ágoston, Sitku László. A keddi vacsora után több, választható esti programot kínáltak a szervezők. Az étteremben ragtime koncert, a sétahajón népszerű rockzene, míg a szálloda kertjében lévő borkóstoláson néptánc és cigányzene teremtett jó hangulatot. A szerda délelőtt levezető elnöke dr. Tóth Ernő volt. A hidak tervezéséről, az anyagoktól az öszvérhidak építéséig hét előadás volt. Dr. Balázs L. György az építő anyagok és technológiák fél évszázados fejlődéséről adott áttekintést. Dr. Szepesházy Róbert sokat nélkülözött témát, a hidak alapozását foglalta össze. Horváth Adrián szó értel mező előadásában a tervezés fej lő déséről értekezett. Mátyássy Lász ló az acélhidak, Wellner Péter a vas be ton hidak, dr. Szatmári Ist ván pedig az öszvérszerkezetű hidak tervezésé ről tartott összefoglalót. A Palotás-díjas dr. Polónyi István a hídtervezés lehetséges új koncepciójáról, hatalmas méretűre álmodott, lakható híd szerkezetekről beszélt. A délutáni fenntartási és hídgaz dá l- kodási előadások levezető elnöke Rigler István volt. Dr. Träger Herbert a közúti hidak kezelésének 50 esztendejét tekintette át, személyes emlékeivel fűszerezve. Dr. Tóth Ernő a Hídmérnöki konferenciákról tartott összefoglalót, és egyben ismertette a jubileumi kiadványt is. Molnár István a hídgazdálkodási eredményekről tartott előadást, majd Pásztó Gábor a számítógépes háttér elemeit, az Egységes Hídgazdálko dási Rendszer már működő, és a www.hidadatok.hu címen elérhető részeit mutatta be. Erdődi László a vas - úti hidász szolgálat ötven eszten de jé ről tartott gazdag, fényképes átte kintést. A képzés és műszaki szabályozás témakörében dr. Farkas György a műegyetemi képzésről, Kolozsi Gyula pedig az ismét változó hídszabályzatról adott beszámolót a résztvevőknek. A második alkalommal meghirdetett fotópályázat nyertesei több kategóriában ajándékutalványt és ajándékcsomagot vehettek át. A szerda esti gálavacsora elején volt a hagyományos díjátadó. A 2007-ben alapított, három szakmai díjat a konferencia résztvevőinek szavazatai alapján lehet kiérdemelni. Az év hídtervezője részére alapított Feketeházy-díjat Bácskai Endréné kapta. A Massányidíjat Gáll Endre, az év hídkivitelezője vehette át. Az év szakértő hídgazdásza címet, az Apáthy Árpád-díjat dr. Tóth Ernő kapta. Az 1994-ben alapított Év hidásza címet a korábban megválasztott díjazottak közösen adományozzák. Az Év hidásza díjat és a díjjal Acélszerkezetek 2009/4. szám 5

járó vándor ördögszobrot Bíró János, székesfehérvári hidászmérnök kapta. A díjátadásról és a díjazottakról szól a beszámoló végén lévő keretes írás. Csütörtökön a kivitelezők kaptak szót, a levezető elnök Windisch László volt. Berkó Dezső a vasbeton hidak, dr. Domanovszky Sándor az acélhidak építésének fejlődéséről tartott előadást. Pintyőke Károly megemlékezett a 135 évet élt Ganz Hídgyárról. Windisch László az elmúlt évek nagy műtárgyairól, Kovács Rezső a tíz si keres hídúsztatásról adott összefoglalást. Dr. Agárdy Gyula a hídvizsgálat fejlődését és buktatóit ismertette, majd a Hídmérnöki Konferencia lassan hagyományos záró előadójaként dr. Seidl Ágoston egy kis vegyészettel igyekezett megfertőzni minden megjelentet. A konferenciát gazdag kiállítás szí nesí tette. Megtekinthetőek vol tak a fotópályázat fényképei, dr. Doma novsz ky Sándor nagyméretű felvéte lei, Karkus János hídképei, Szabó György híd témájú képeslap- és bé lyeg gyűjteménye, Gyukics Péter Tisza- hidak képei és Szabó László muzeológus Margit hídról összeállított sorozata. A kon ferencián több anyagforgal mazó és kivitelező is posztert vagy standot állított (CSC Jäklekemia, Villas, Mapei, Sika, Doka, Peri, ÉMI, Hempel, Pannon Gabion, Céh, Közgép, Strabag, Híd-csoport, ÁAK, Cartosoft, Mélyépítő Tükör kép, Akadémiai Kiadó). A jubileumi 50. Hídmérnöki konferencia méltó megünneplése volt e jeles évfordulónak. 2010-ben az 51. konfe renciának Vas megye ad majd ott hont. A fényképeket készítette: GYUKICS PÉTER FEKETEHÁZY JÁNOS-DÍJ Bácskai Endréné az év hídtervezője 1935-ben született Pilisvörösváron, 1958-ban szerzett mérnöki oklevelet. Az Uvatervben kezdett dolgozni, 1995- től a MSc Kft. munkatársa. A fővárosi Duna-hidak részleges és teljes felújításának szakavatott tervezője, vizsgálója. 2008-ban Korányi-díjat kapott. DÍJAZOTTJAINK 2009-BEN APÁTHY ÁRPÁD-DÍJ Dr. Tóth Ernő az év szakértő hídgazdásza 1937-ben született Budapesten, 1961-ben mérnöki oklevelet szerzett. Pályafutása alatt mindig a közúti szakszolgálatnál dolgozott, 1988-tól a minisztérium hídosztályán, majd annak jogutódjainál. A hídértékelés, hídvédelem és a hídtörténet szakértője. 1994-ben Év hidásza díjas. MASSÁNYI KÁROLY-DÍJ Gáll Endre az év hídkivitelezője 1943-ban Budapesten született, 1967-ben mérnöki oklevelet szerzett. 2009-ig a Ganz Hídgyárában dolgozott. Számos Duna-híd gyártásán és szerelésén dolgozott (Vámosszabadi, Árpád, Háros, Lágymányos, Baja, Esztergom, Szekszárd, Pentele, Megyeri). AZ ÉV HIDÁSZA Bíró János 1954-ben született Mohán, 1979-ben mérnöki oklevelet szerzett. 1979-től a székesfehérvári Közúti Igazgatóságon és annak jogutódjainál dolgozik. 1997-től Fejér megye hidászmérnöke. Az utóbbi években jelentősebb munkája volt a Székesfehérvár és Csór elkerülő utakon épített műtárgyak műszaki ellenőrzése. 6 Acélszerkezetek 2009/4. szám

Jármai Károly Miskolci Egyetem Orbán Ferenc Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki Kar Farkas József Miskolci Egyetem TÁROLÓTARTÁLY HEGESZTETT, BORDÁZOTT, FIX TETEJÉNEK OPTIMÁLIS MÉRETEZÉSE OPTIMUM DESIGN OF WELDED STIFFENED PLATE STRUCTURE FOR A FIXED STORAGE TANK ROOF Fixtetős tárolótartály hegesztett, bordázott tetejének optimális méretezését mutatja be a cikk. A terhelés hó- és 150 mm-es földterhelés. A tető gyűrű irányban bordázott körszektor trapézalakú lemezelemekből és radiális tartókból áll (1. ábra). A gyűrű irányú bordák fél, hengerelt I szelvények, a radiális tartók hengerelt I szelvények. A minimális költségű szerkezet megtalálásához a fedőlemez minimális vastagságát, a bordák osztását és méretét, a radiális tartók nagyságát és a szektorok számát kell meghatározni. A me revítők távolsága lehet egyenlő és különböző. A költ ség az anyag-, a hegesztési- és a festési költséget tartalmazza. 1. BEVEZETÉS Az egyik szerző, Farkas József, már 1960-ban tervezett egy tartálycsaládnak tetőszerkezetet. A tetők hegesztett, merevített körcikkelemek voltak, és megfeleltek a 150 mmes földréteg terhelésének elviselésére, mely a tárolt folyadék (kerozin) párolgását volt hivatott csökkenteni. Ettől kezdve a bordázott lemezek egyik fő kutatási területté váltak számára. A bordák számának optimálása a szerkezetoptimáláshoz vezetett, és a szerzők nagyon sok számítást végeztek fémszerkezetek optimálása területén. Mivel a hegesztés drága technológia, a hegesztett szerkezet költségcsökkentése fontos a tervezőnek. Összegyűjtve nem zet közi hegesztési időadatokat, megalapozott költségszámítást tudunk elvégezni. Hatékony matematikai optimálási módszerek alkalmazásával gazdaságos szerkezetek tervezhetők általában minimális költségre [1]-[4]. A jelen tartálytetőszerkezeténél az optimálás során a következő változók lehetnek: a radiális hengerelt I szelvények mérete és száma, a gyűrűirányú merevítők mérete és nem egyenletes osztása, valamint a fedőlemez vastagsága. A számítás során az Eurocode 1 (2003) és 3 (2002) szab ványokat [5, 7] és az ezekben megadott képleteket és biztonsági tényezőket használtuk. The optimization problem of a welded fixed roof for a vertical storage tank is studied. The load from snow and from a 150 mm soil layer is considered. The roof is constructed from stiffened sectorial trapezoidal plate elements and radial beams (see Fig.1). The stiffeners are of halved rolled I-section and the radial beams are constructed from rolled I-sections. To find the minimum cost solution the thickness of the base plate, the position, number and size of circumferential stiffeners, the size of radial beams as well as the number of sectors is varied. The distances of stiffeners are non-equidistant. In the cost function the cost of material, welding and painting is taken into account. 1. ábra: Fix tartálytető Földterhelés: 50 mm vastag rétegben nedves könnyű homok 17 kn/m 3 sűrűséggel p s = 0.15x17 = 2.55 kn/m 2. 2. TERHELÉS A hóteher az Eurocode 1 [5] alapján számítható kn/m 2, így s = 0.8x1.25 = 1.0 kn/m 2. (1) Hó- és földterhelés együtt s + p s = 3.55 kn/m 2, megszorozva 1.5-ös biztonsági tényezővel. p M = 5.325x10-3 N/mm 2. A szektorelemek önsúlyának biztonsági tényezője 1.35, a radiális tartóké 1.1, mivel a radiális tartók önsúlyát nagyobb biztonsággal tudjuk meghatározni. Acélszerkezetek 2009/4. szám 7

Megjegyezzük, hogy a tervezés során számos, további hatás is keletkezhet (szerelési teher, különleges terhek, földrengés stb.). Mi a föld- és a hóterhelést vesszük figyelembe. 3. SZÁMADATOK (1. és 2. ábra) Tárolótartály-átmérő D = 20 m, belső gyűrűtartó átmérője d = 1.0 m, tető hajlásszöge a 0 = 15. A méreteket az 1., 2. és 3. ábra mutatja. A radiális tartók hossza L = 9500/cos 15 = 9835 mm. A trapéz fedőlemez karakterisztikus méretei x A = 518, x B = 10 353 mm. a = 180/w, ahol w = 10, 12, 14, 16 a szektorok száma. A gyűrűbordák hossza adott w esetén: y i = x i f w, ahol f w = 2tana. 3. ábra: A bordák távolsága az alaplemezrészen 2. ábra: A tetőre ható terhelések x i = xi f w x x i i 1 (5) 4. A BORDÁZOTT FEDŐLEMEZELEM TERVEZÉSE 4.1 A merevítők távolságának meghatározása (x 0i ) A távolságokat oly módon határoztuk meg, hogy a merevítők között lévő lemezelem maximális normálfeszültsége a hajlításból kisebb legyen, mint a folyáshatár. A ma ximális hajlítónyomaték a fedőlemeznél Timoshenko [6] alapján a szabadon felfekvő négyszöglemez képleteivel számítható a következő módon a 0 = -0.08022658, b = 0.180443, c = -0.061636, d = 0.009575, e = -0.00056537 A maximális hajlítónyomaték értéke t a fedőlemez-vastagság, f y = 235 MPa a folyáshatár, f y1 = f y /1.1 alkalmazva a (2) képletet. (6) (7) ahol a i a kisebb oldalhosszúság és b i adott a függvényében az 1. táblázat szerint. 1. táblázat: Hajlítónyomatéki tényezők (2) b/a 1 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 10 4 b 479 554 627 694 755 812 862 b/a 1.7 1.8 1.9 2.0 3.0 4.0 5.0 >5 10 4 b 908 948 985 1017 1189 1235 1246 1250 Az 1. táblázat értékeit a következő közelítő képletekkel választjuk ki Ha akkor vagyis (3) Ha akkor (4) és a keresett merevítőtávolság a következő (8) (9) (10) Az x 0i értéke meghatározható iterációval, pl. akár egy MathCAD program segítségével. Megjegyzendő, hogy a transzverzális hajlítónyomaték elhanyagolható, de a lemezelemeket szabadon felfekvőekként számítjuk, és szintén elhanyagoljuk azt, hogy a peremeik részlegesen befogottak. 8 Acélszerkezetek 2009/4. szám

4.2 A bordák méretezése az inercianyomaték A merevítők hajlításnak vannak kitéve ahol az együttdolgozó lemezszélesség [8] (11) (12) (18) A keresztmetszeti tényező a következő (nem a szélső szálra, hanem a lemezek középvonalára számolva) ahol z 0i a nagyobb z Gi és z G1i közül. (19) A szükséges merevítőméret a 2. táblázat szelvényválasztékából választható a feszültségkorlátozási feltétel figyelembevételével 2. táblázat: A hengerelt fél I szelvény profilokhoz használható szelvények listája UB szelvény h b t w t f 152x89x16 152.4 88.7 4.5 7.7 168x102x19 177.8 101.2 4.8 7.9 203x133x26 203.2 133.2 5.7 7.8 254x102x25 257.2 101.9 6.0 8.4 305x102x28 308.7 101.8 6.0 8.8 4. ábra: A merevítő keresztmetszete (fél I szelvény) és kapcsolódása a radiális tartóhoz (I szelvény) ahol 4.3 A bordázott lemezelem-szektor költségszámítása A gyártási költség két részből áll: (a) Az alaplemez összehegesztése 7 részből SAW (Submerged Arc Welding) fedőporos eljárással. A lemezhossz (9835 mm) 7 részre van felbontva és összehegesztve 6 tompavarrattal. A hegesztések összhossza, (13) E = 2.1x10 5 MPa a rugalmassági modulusz. A szükséges keresztmetszeti tényező a következőképpen adódik (14) a számított hegesztési költség a következő ahol (20) (21) A merevítő keresztmetszet-területe, mely hengerelt fél I szel vényű és az együttdolgozó lemezszélesség (22) A súlyponttól (G i ) mért fedőlemez-távolság (15) (16) (b) A merevítők felhegesztése az alaplemezre és a két végük rögzítése a radiális merevítőkhöz sarokvarrattal: ahol n st a merevítők száma, (23) és (17) (24) Acélszerkezetek 2009/4. szám 9

a merevítők végéhez kapcsolódó radiális lemezek térfogata (25) t s = 6 mm, h s egyenlő a merevítő maximális magasságával +30 mm, A merevítők térfogata A merevítők hegesztési időigénye (26) (27) ahol állandók a SAW és a SMAW (Shielded Metal Arc Welding) (fedőporos és bevont elektródás) technológiákra sarokvarratok esetén, a w = 3 mm, a második rész kettővel szorzott, mivel a hegesztés pozíciója függőleges. A merevítők végénél lévő két radiális lemez hozzáhegesztése az alaplemezhez A teljes szektorelem anyagköltsége a következő (28) 5. A RADIÁLIS TARTÓK MÉRETEZÉSE A radiális tartók hengerelt I szelvényűek, melyek hajlítást és nyomást kapnak. A megoszló teher számítható a hó- és földterhelésből (p M ), a szektorelem tömegéből (q) és az önsúlyból (r 1 A r ): p = p M + q + ρ 1 A r, q = ρ 1 V 2 /L 1, ρ 1 = 7.85x10-5 N/mm 3, L 1 = 9500 mm. A maximális hajlítónyomaték A nyomóerő ahol (35) (36) (37) (38) (39) A feszültségkorlátozási feltétel hajlítás és nyomás esetén az Eurocode 3 [7] alapján a következő: (40) A teljes szektorelem festési költsége (29) (30) ahol (41) (31) (42) (32) r az inerciasugár, A r a keresztmetszet-terület, (33) (43) Egy szektorelem teljes költsége (34) A szektorelem költségszámítása azt mutatja w = 12 osz tás esetén, hogy t = 4 mm-es alaplemez-vastagság a leg kedvezőbb. Ezután a számítást már csak erre a vastagságra végeztük. A 3. táblázat mutatja a számított merevítőméreteket w = 12 és t = 4 mm esetén. 3. táblázat: Merevítő távolságok w = 12 és t = 4 mm esetén A költségelemek $-ban erre a szektorelemre a következők: K m = 1259, K w1 = 212, K w2 = 639, K p = 2001, egy szektorelem teljes költsége K s = 4112. x i mm h mm 518-2197 152.4 3314 152.4 4299 152.4 5248 152.4 6184 152.4 7114 152.4 8041 152.4 8968 177.8 9600 177.8 A megfelelő hengerelt I szelvény pl. az Arcelor Mittal katalógusából választható a British UB profilok közül. 6. A RADIÁLIS TARTÓK KÖLTSÉGEI Anyagköltség (44) a belső gyűrűtartók hozzáhegesztése a tartály tetőlemezhez (45) egy 2-es tényezőt használtunk itt, mivel ezen varratok főként függőlegesek. A festés költsége A radiális gerendák összköltsége (46) (47) 10 Acélszerkezetek 2009/4. szám

7. JÁRULÉKOS KÖLTSÉGEK Anyag-, hegesztési és festési költségek a 200x6x9825 méretű fedőlemezre, a szektorelemek összehegesztésére, valamint a radiális tartóknak a felhegesztésére (48) (49) 9. VÉGESELEMES SZÁMÍTÁSOK Az optimumokra végeselemes számításokat végeztünk a GeoStar 2.8 program felhasználásával. w = 10-re és 14-re végeztük el a számítást. Az elemszám 7760 és 8988 volt, és a típusa SHELL. Az eredményeket az 5. és 6. ábrák mutatják. A maximális feszültség (piros) 110 MPa volt w = 10 és 103 MPa w = 14 esetén. A teljes tetőszerkezet költsége (50) 8. OPTIMÁLÁSI EREDMÉNYEK A 4. és 5. táblázatok mutatják az összesített eredményeket (tömegek és költségek) különböző w szektorszám esetén a teljes tetőre. 4. táblázat: Egy szektorelem és egy radiális gerenda tömege kg-ban és költsége w ρv s K s $ rv R K R $ 10 1600 5046 806 1352 12 1259 4112 729 1248 14 1072 3556 588 1078 16 927 3081 588 1078 Látható, hogy w = 14 és w = 10 adják a minimumokat a tetőszerkezet egészére tömeg és költség esetén (5. táblázat). Megjegyzendő, hogy az w = 8 eset nem reális, mivel a szektorelemeknek nem trapéz, hanem körszektor alakja van, ami belső merevítőket igényel a körmerevítők között, mely szintén növeli a költségeket, ezért ezzel részletesen nem foglalkozunk. 5. ábra: Von Mises feszültségek végeselemes számításokkal w = 10 esetén 5. táblázat: Tömeg (kg) és költség a teljes tetőszerkezetre w rv roof K roof $ 10 24 060 66 550 12 23 856 67 400 14 23 240 68 470 16 24 240 70 650 A tömeg- és költségminimumra optimált szerkezet adatait (w = 14 ill. 10) a 6. táblázat adja meg. Fedőlemez-vastagság: 4 mm 6. táblázat: Bordatávolságok és bordaméretek mm-ben w = 14 w = 10 x i x i h 518 518-2372 2063 152.4 3585 3098 152.4 4601 4056 152.4 5565 4993 152.4 6509 5923 152.4 7444 6850 177.8 8171 7780 203.2 8898 8727 257.2 9625 9630 257.2 w = 14-nél minden borda h = 152.4 méretű (2. táblázat). Radiális tartók: w = 14 esetén UB 457x152x60, w = 10 esetén UB 457x191x82 6. ábra: Von Mises feszültségek végeselemes számításokkal w = 14 esetén A 7. ábra bal oldala mutatja a tető deformációját, jobb oldala az alakváltozásokat. w = 14 esetén a fedőlemezben a maximális feszültség 103 MPa és a lehajlás 16.58 mm a széléhez közeli trapézlemezben. A lemezmerevítő T bordákban a maximális feszültség 88 MPa és a lehajlás 5.36 mm és ez is a külső peremhez közeli bordában. A radiális ge rendákban a maximális feszültség 48 MPa és a lehajlás 4.3 mm volt. Az analitikus és végeselemes számítások között különbség adódott. Az ellenőrző számítások azt mutatták, hogy ha elfogadjuk azt, hogy a 2. ábrán a megoszló terhelés nem egyenletes, hanem lineárisan változó, akkor a (36) képletében a nevező nem 8, hanem 15,59 tehát csaknem kétszerese. Ennek arányában lecsökken a feszültség a radiális bordákban (UB gerenda). Az analitikus számítás során a radiális tartókban 200 MPa körüli feszültség ébred. A VEM számítás 100 MPa értékeket ad. Ezt az eltérést a (36) képlettel kapcsolatos különbség okozza. Az eltérés másik oka az lehet, hogy a gerenda együttdolgozik a fedőlemezzel és ezt a VEM figyelembe veszi. Acélszerkezetek 2009/4. szám 11

7. ábra: Deformációk és alakváltozások meghatározása végeselemes számításokkal w = 14 esetén 10. ÖSSZEFOGLALÁS Kidolgoztuk a fix, acél tartálytető minimális költségű tervezését. Terhelésként hó- és földterhelést vettünk figyelembe. A tető merevített lemez-elemekből és radiális tartókból áll. A vizsgált szektorok száma 10 és 16 között változott. A szektorelemek bordái hengerelt fél I szelvények, hozzáhegesztve a fedőlemezhez. A gyűrűbordák osztástávolsága nem egyenletes, hogy a lemezelemek egyenletesen legyenek terhelve. A radiális tartók hengerelt I szel vényűek. A költségfüggvény tartalmazza az anyag, a hegesztés és a festés költségeit. A számítások azt mutatják, hogy a minimális tömegű és költségű tetőszerkezet eltérő, 14 szektorelem esetén minimális tömeg, 10 szektorelem esetén minimális költség adódik. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A kutatás az Országos Tudományos Kutatási Alap OTKA T75678 projekt támogatásával történt. Irodalom [1] J. Farkas, Optimum design of metal structures, Chichester: Ellis Horwood, 1984. [2] J. Farkas and K. Jármai, Analysis and optimum design of metal structures, Rotterdam: Balkema, 1997. [3] J. Farkas and K. Jármai, Economic design of metal structures, Rotterdam: Millpress, 2003. [4] J. Farkas and K. Jármai, Design and optimization of metal structures, Chichester: Horwood Publishing Ltd., 2008. [5] Eurocode 1. Actions on structures. Part 1-3. General actions. Snow loads. 2003. [6] S. Timoshenko and S. Woinowsky-Krieger, Theory of plates and shells, New York-Toronto-London: McGraw Hill, 1959. [7] Eurocode 3. Design of steel structures. Part 1-1. General structural rules. 2002. [8] Det Norske Veritas (DNV) (1985) Buckling strength analysis. Classification Notes No.30.1. Høvik, Norway 12 Acélszerkezetek 2009/4. szám

Menyhártné dr. Zsiros Mária főiskolai docens Tomori Pál Főiskola A VÁLLALATOK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSÁRÓL ON CORPORATE SOCIAL RESPONSIBILITY A cikk egy nagyobb kitekintésű dolgozat része. A szer ző a vállalatok társadalmi felelősségvállalását, a CSR-jelenséget, közgazdasági és erkölcsi metszetét vizs gálja. Történeti felvezetéssel indul, honnan ered a vállalatok társadalmi felelősségvállalása, milyen szándék hozta létre, kik és milyen célból működtetik, kinek az érdekében. Részletesen kitér a hazai átalakulás társadalompolitikai anomáliáira. Megítélése szerint a jelenlegi válság és az annak eredményeképpen bomlásnak induló társadalom leginkább az erkölcsi válság jegyeit mutatja. Az etikai megközelítésben sorra vesz néhány olyan értéket, erkölcsi elvárást és célt, amelyek segíthetnének feloldani a gazdaság és az erkölcs között jelenleg érzékelhető ellentétet. Az ön célú és énközpontú materializmus koncepciójának a helyébe az emberiség szolgálata, a verseny helyébe az együttműködés, a korrupció helyébe az etikus vi sel kedés, a nem szerinti megkülönböztetésébe a ne mek egyensúlyának elve kell, hogy kerüljön, míg az elnyomó szabályozást az egyéni etika, a protekcionizmust a világegység, az igazságtalanságot az igazságosság kell, hogy felváltsa. This contribution is a part of a larger study. The author analyses the corporate social responsibility and the economic and moral segments of CSR-phenomena. The study starts with a historic background: what was the origin of the corporate social responsibility; what kind of intention created it; who, in favour of whom and for which purpose manoeuvre it. The author anatomizes the socio-political anomalies of the Hungarian transformation. In her opinion the present crisis and the society which has been disintegrating owing to it indicate mainly the signs of a moral crisis. From a moral perspective the author enumerates some values, moral expectations and aims which could help to resolve the conflict between economy and ethics: service to mankind should replace the egocentric materialistic conception, while co-operation should replace competition. In addition the author emphasises the importance of ethical behaviour instead of corruption, equilibrium of genders instead of sexism, individual ethics in place of repressive regulation, unity of the world in place of protectionism, justice instead of wrongdoing. Nyisd meg a kezed testvéred, a földeden élő szűkölködő és szegény előtt. (Leviták könyve 15, 7 8., 10 11.) Amikor elkezdjük boncolgatni a CSR-jelenség gyökere it, tisztában kell lennünk azzal, hogy egy mára már szin te átláthatatlanul burjánzó témáról van szó. E téma meglehetősen népszerű, a jelenség egyre terjed, ma már szinte minden jelentős vállalkozás valamilyen módon bekapcsolódik ebbe a világméretű játszmába, és az sem lebecsülendő, hogy ez által sok-sok milliárdnyi forrás jut vissza a társadalom, a szűkebb vagy tágabb környezet problémáinak megoldása szándékával. A jelenség hazánkban is népszerű. Óvatos becslések szerint évente 130 160 milliárd forintra, kevésbé visszafogottabbak szerint ennek a duplájára is tehető a hazánkban működő vállalatok által a társadalom szempontjából a különböző, hasznosnak minősített célokra költött támogatás. Márpedig ez különösen figyelemre méltó egy olyan időszakban, amikor az állam a válságra való hivatkozásokra alapozott megszorítások miatt számos fontos területről vonul ki. A téma igen felkapott. Napjainkra könyvtárnyi irodalma lett, számtalan cikk, intézmény, gazdasági, tudományos és politikai közlés témájává vált. Ma egyetlen rákeresésre az Internet több mint százezer találatot dob ki a témával kap csolatban, köztük kutatás, tudományos értekezés, szakdolgozat, konferenciák, képzési tematikák, sőt még diplomát adó oktatások is találhatók. A cégek közreadják fele lősségpolitikai nyilatkozataikat, a média méltatja, vagy kritizálja a vállalatok ez irányú tevékenységét. A társadalmi felelősséggel azonosuló vállalatok vezetőinek megnyilvánulásaiból árad az elkötelezettség, a jó cselekedetek miatt érzett büszkeség, a kiválóság tudata. Az a fajta önelégült, jó érzés, hogy sikerült megtalálniuk a vállalati és a társadalmi érdek stratégiai összehangolásának egy nagyszerű, mindenkit boldogító módszerét. Joggal merül fel a kérdés, miért nem felesleges egy ilyen lerágott csontnak nevezhető dolgot egy tudományos dolgozat témájává tenni? Éppen azért, mert a sokféle megközelítésből készülhet egy komoly szintézis, új szempontokat is fel lehet vetni, olyan, egyébként a külön böző elemzésekben elszigetelten megjelenő tartalmakat le het összekapcsolni, amiknek önállóan más jelentéstartalma, értelme van, mint egy összefoglaló munkában. A vál lalatok társadalmi felelősségvállalásának kérdésével foglalkozik a közgazdaságtudomány, a politológia, az etika, és valószínűleg még sok más tudományág is. Hasznos lehet ezeknek az összekapcsolása, különböző szaktudományi értelmezések és értékelések feletti vizsgálata, ami által a jelenség egy más dimenzióba helyeződik. A dolgozatban a CSR-jelenség két elméleti gyökere kerül bővebb kifejtésre: a gazdaságpolitikai és a morális. Acélszerkezetek 2009/4. szám 13

A DOLGOK EREDETE A kifejezés és a vállalati társadalmi felelősség eredete nem tisztázott. Egyesek egy nagy biztosítót hoznak fel példaként, amelynek már a 70-es években volt Vállalati Felelősség Osztálya, mások a nagy amerikai céges botrányoktól, sőt egyenesen a Watergate ügytől (kampányfinanszírozás) eredeztetik a mozgalmat. A tudományosan megbízható forrásokat tekintve Howard Bowen 1953-ban megjelent könyvétől eredeztethetjük a Vállalatok felelősségvállalását, amelynek címe így fordítható: Az üzletember társadalmi felelőssége. 1 Az elmúlt tíz évben a CSR először az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában került előtérbe, ami talán nem véletlen, hiszen éppen az Amerikai Egyesült Államokban ta lált legerősebb talajra a neoliberális gazdaságfilozófia, és a neoliberalizmus problémáit is itt lehetett legelőször érzékelni. Nagy-Britanniában pedig, amint azt a Harmadik út ideológiáját megalapozó Anthony Giddenstől tudjuk, az európai baloldalt és a jóléti államot fölényes biztonsággal legyőző thatcherizmus alaposan felrázta a brit társadalmat. A Labour által a társadalomnak felkínált harmadik út értékei voltaképpen a felismerhetetlenségig hasonlóak a neoliberalizmus alapértékeihez. 2 Milton Friedman, 1970-ben A gazdaság társadalmi felelőssége a profitnövelés című cikke három hipotézist állít fel: 1. Csak az emberi lények tartoznak erkölcsi felelősséggel a tetteikért. Mivel azonban a vállalat nem emberi lény, hanem egyének összessége, ezért egy cégen belül is minden egyén maga felelős a cselekedeteiért. 2. A menedzserek egyetlen felelőssége, hogy a részvényesek érdekében cselekedjenek. Minden más cél árulásnak, a részvényesektől való lopásnak minősül. 3. Minden társadalmi probléma az állam, nem a vállalati menedzserek hatáskörébe kell, hogy tartozzon. Egyrészt a menedzserek nem képesek eldönteni, hogy mi a társadalom legjobb érdeke, másrészt nem demokratikusan választották őket ezen társadalmi célok elérésére. 3 Hogyan értelmezhető Friedman három hipotézise? Nyilvánvaló, hogy Friedman elveti a vállalatok közösségek problémáiért érzett felelősségét, és a köz érdekében felhasznált forrásokat egyenesen lopásnak tekinti. A vállalat dolga, amint azt már a cikk címében is kihangsúlyozza, a profittermelés és a részvényesek vagyonának gyarapítása. A kizárólagos részvényesi érdekből történő cselekvéssel kapcsolatban azonban az utóbbi időben értelmezési problémák vetődhetnek fel. Ki is a részvényes valójában? Ma már a részvényesek nem tulajdonosok a szó klasszikus értelmében. A részvényes gyakran csak spekulatív célokból vásárol részvényt egy vállalatban, és legfőbb érdeke a részvényárfolyam növekedése, illetve ezáltal a rövid távú nyereségesség. Ma a globális pénzvilág szerves részét képezik az ún. származtatott ügyletek. A fejlett világ tömegesen csábította az elmúlt években a világ minden tájáról a tehetséges közgazdászokat (és másokat is) a Wall Streetre, a londoni City-be. Bod Péter Ákos a Magyar Szemlében megjelent Erkölcs és gazdaság című tanulmányában hivatkozik egy amerikai felmérésre, amely szerint az egyetemre beiratkozottak közül a közgazdász hallgatóknak a nagy átlagnál eleve némileg fejletlenebb a polgári társadalmak erkölcsi normái így a tisztesség, a szolidaritás iránti érzéke. Ami pedig igazán különös: míg a többi hallgatóban az egyetemi évek alatt inkább erősödnek az etikai normák, addig a közgazdász hallgatókban a diplomaszerzésig még tovább csökken a társadalom erkölcsi szabályainak ázsiója. Az így kialakult új pénzügyes-fajta, a pénzügyi területet megszálló juppie-k néhány év alatt olyan és annyi pénzügyi terméket fejlesztettek ki, hogy napjainkra már csak gépekkel lehet áttekinteni a pénzügyi kínálatot. A szakemberek becslése szerint kialakult mintegy egymillió pénzügyi termékből csaknem százezret naponta átáraznak, azaz a szolgáltatások díjainak, költségeinek és kockázatainak áttekintése és összehasonlítása az emberi agy számára lehetetlenné vált. 4 A különböző pénzügyi trükkökkel és technikákkal feljavított értékpapírok mára már szinte kibocsátóiktól elszakadva bolyonganak a piacokon. Az eredeti termékekből származtatott (derivatív) pénzügyi termékek mennyisége elméletileg és gyakorlatilag is korlátlan, szinte mindegyiket össze lehet egymással kapcsolni. Napjainkra a 700 ezer milliárdot kitevő szervezetlen tőkepiacok döntő hányadát ezek teszik ki. Az Alan Greenspan által ajánlott keletkeztess és terítsd szét módszer tömegével talált lelkes követőkre, akik nyugodt lelkiismerettel keletkeztetnek különféle pénzhelyettesítő értékpapírokat. A derivatívák a kockázatok csökkentését ígérik, s közben maguk is hatalmas kockázatot hordoznak. Igazi pénz nem szerepel az ügyletben, az akció egy későbbi tényleges folyamatra vonatkozik, amit azonban a játékos többnyire nem vár be: valójában senki sem akarja birtokolni azt a részvényt (valutát, kamatmennyiséget), amire opciója van, csak a különbözet haszna érdekli, ami siker esetén akkor realizálódik, amikor eladják a derivatívát. 5 Ebben a megváltozott helyzetben nehezen elfogadható és átértelmezendő Friedman második hipotézise, miszerint a vállalati menedzserek csak a részvényeseknek tartoznak elszámolással, és minden más funkció a részvényesektől történő lopásnak minősül. Ki is a Fridman által védelmezett részvényes, akinek az érdekében a menedzsernek cselekednie kell, vagy akit meglopnak? Nyilvánvaló az is, hogy mára etikailag megkérdőjelezhetővé vált a részvényesek érdekeinek figyelembevétele. Ez az új paradigma alapvetően megváltoztatta a gazdasági gyakorlatot, és alapjaiban járult hozzá a vállalati társadalmi felelősség fogalmának pontosabb kidolgozásához. Friedman harmadik tétele, vagyis, hogy minden társadalmi probléma állami hatáskör, mert a menedzserek nem tudhatják, mi a társadalmi érdek, részben a felelősség elhárításaként értelmezhető, hiszen a menedzser társadalmi lény is, ezen kívül a legképzettebb, a leginformáltabb személy, akiről a döntések következményeinek nem ismerete 1 Vö. Tóth Gergely: A valóban felelős vállalat. Környezettudatos vállalatirányítási Egyesület., Bp. 2007. 2 Kiss Endre: A szociáldemokrácia neoliberális fordulata. www.pointernetnet.pds.hu/kissendre/jovokutatas 3 Friedman, M: The Social Responsibility of Business is to Increase Its Profits. NewYork Times Magazine, 13rd September. 1970 4 Asztalos László György: A pénz(ügyesek) felelőssége a válságban. Globális válság-totális csőd. in Mozgó Világ 2009/9. 37.p. 5 Almási Miklós: Hová tűnt az a rengeteg pénz? Athenaeum Kiadó, Bp. 2009. 86.p. 14 Acélszerkezetek 2009/4. szám

nehezen feltételezhető. Ugyanakkor Friedmannak igaza van abban, hogy nem a menedzserek dolga eldönteni, mik a legfontosabb társadalmi problémák, amelyeket meg kellene oldani, és abban is, hogy senki nem választotta meg őket ezeknek a bajoknak az orvoslására. A dolog lényegét tekintve Friedmannak ez a felvetése tulajdonképpen értelmetlen, mivel 1. A menedzserek nem a legfontosabb társadalmi érdekek meghatározását végzik, amikor társadalmi felelős ségvállalás címen források felett rendelkeznek. Kimondottan vállalati vagy saját image építését végzik, ehhez keresnek alkalmas társadalmi problémákat, és nem fordítva. 2. Legitimitásukat tehát, vagyis az a tényt, hogy ki választotta meg őket a társadalom problémáival való foglalkozásra, azok szelektálására, ebből következően gyakorlatilag értelmetlen firtatni. A nemrég Magyarországon vendégeskedő élő klasszikus, Jürgen Habermas a Magyar Narancsnak adott interjújában a következőképpen fogalmaz: A neoliberális elképzelések szerint a szociális egyenlőtlenség sebeit, amelyeket a kapitalizmus okoz a társadalomnak, nem a leépítésre váró jóléti államnak kell kezelnie, hanem a magánadományozók jószívűsége fogja begyógyítani. Hogy mindez hová vezet, azt ma az Egyesült Államok példáján figyelhetjük meg, ahol a bankok minden lehetséges mecénási tevékenységüket leépítik: nem csak öregotthonok és óvodák támogatásából szállnak ki, hanem feladják a múzeumok, tánccsoportok, koncertek vagy felsőoktatási intézmények szponzorálását is. Nyilvános javak készenlétbe helyezése érdekében nem apellálhatunk sikeres nagyvállalatok szociális érzékenységére. 6 Amíg tehát a jóléti rendszerekben az állam magára vette a gondoskodó szerepet, és a vállalatok az egyre élesebb verseny következtében már csak profitcéljaikra koncentráltak, nem volt különösebb probléma. A jóléti államok meggyengülésével azonban a nagyvállalatok nagyobb hatalomra és befolyásra tettek szert. Könnyen beláthatjuk, hogy a természetes környezet fenntarthatósága kérdésének kezelése például, egyrészt túlmutat a kormányokon, másrészt a társadalmi jólét csökkentésével jár, ami nem népszerű feladat. A változások hatására a gazdasági szereplők egy része számos állami szerepet vett magára, és ezzel felelősségi köre is nőtt. A globalizáció folyamatában a cégek tevékenységüket, piaci fennhatóságukat kiterjesztették az egész világra. A multinacionális cégek tevékenységük kihelyezése során rendszeresen olyan etikai kérdésekkel találták szembe magukat, melyek megoldására nem rendelkeztek általánosan elfogadott külső vagy belső szabályozással. Közismert, hogy értékrendjüknek és gazdasági szándékaiknak megfelelően olyan területek felé orientálódtak, ahol a működésük feltételei kedvezőbbek lettek, mert mondjuk alacsonyabbak voltak az adók, kevésbé szigorúak a környezetvédelmi előírások, a munkajog szabályozása és/ vagy olcsóbb volt a munkaerő. Az ilyen kondíciókat kínáló országok, köztük Magyarország is, egymással versengve igyekez tek a tőke befogadása érdekében minél kívánatosabb környezetet biztosítani a globális vállalatok számára. Máig különös vonzerőt jelent az olcsó munkaerő, még akkor is, ha ez meglehetősen kétes értékű előny a befogadó ország szempontjából. A 90-es évek elején a magyar munkaerő is ebbe a kategóriába tartozott. A szocializmus időszakából öröklött, nyomott bérek vonzóvá tették az országot a globális tőke számára, de nem tették vonzóvá a globális tőkét a hazai munkavállalók szemében. Még az ún. előprivatizációs időszakban, az 1989 91-es években sokan romantikus kapitalista eszmékkel átitatva, reménykedve várták az új tulajdonost, aki a jó munkát és a jó teljesítményt nyújtókat nyugati szinten megfizeti, elismeri, megszünteti a pazarlást, értelmes és az előzőnél jobb gazdája lesz a vállalatnak. A betelepülő munkaadók és a lakosság között a különböző célelvárások következtében már a 90-es évek elején számos botrány robbant ki, melyek a társadalmat szembesítették a gazdasági rendszerváltás problémáival. Emlékezetes a munkanélküliség megjelenésének sokkoló hatása, vagy az esztergomi Suzuki gyár munkavállalóinak fellázadása az új tulajdonos által importált munkakultúra, illetve a remélt és a tényleges jövedelem miatt. A valóságban kevesen gondolták végig, hogy a jobban szervezett vállalat a munkavállalók elbocsátásának következményét is magában hordozza, vagy azt, hogy a tőke természetéből nem következik feltétlenül a munkát végzők magasabb bérrel történő elismerése. Az is később derült ki sokak számára, hogy a munkanélküliség még a viszonylag alacsony bérnél is rosszabb, és, hogy a jobb teljesítményre való ösztönzés humánpolitikai eszköztárában számtalan egyéb módszer is létezik, amit a munkahelyük elvesztésétől tartó, relatíve, vagyis a hazai viszonyokhoz képest jól megfizetett hazai menedzserek fognak az új tulajdonos figyelmébe ajánlani. A magyar lakosság tudati állapotát a rendszerváltás időszakában talán legjobban az alagút effektusnak nevezett közgazdasági jelenséggel lehet jellemezni: Az egyéni jólét szintje az adott individuum aktuális elégedettségétől függ (vagy a jövedelmi helyzetétől, mint proxytól), illetve a várt jövőbeli elégedettségi szintjétől (vagy jövedelmétől). Vegyük adottnak, hogy az egyén nagyon kevés információval rendelkezik jövőbeli jövedelmével kapcsolatban, de bizonyos későbbi időpontban néhány rokona, szomszédja vagy ismerőse magasabb jövedelmi vagy társadalmi pozícióba kerül. Egyrészt számít rá, hogy az ő sorsa is előbb-utóbb jobbra fordul, tehát jólétében növekedést okoz mások előmenetele legalábbis egy darabig. Ameddig tart az alagút effektus, mindenki jobban érzi magát, azok is, akik valóban gazdagabbak lettek, illetve azok is, akik nem. Tehát elképzelhető, hogy a növekedésből származó jövedelmek egyenlőtlen elosztását a társadalom minden tagja preferálja egy egalitárius disztribúcióval szemben. 7 A környezetben tapasztalt gazdagodás, a privatizációs lehetőségekben való részesedés, a jobban fizetett menedzseri réteg példája sokakkal hitette el kezdetben, hogy idővel mindenkire sor kerül. Azt mondhatjuk, az alagút effektus, a majd lesz jobb is helyzet elfogadása egészen a legutóbbi évekig tartott a magyar lakosság körében. Persze, aki nem tudta a helyzete jobbra fordulását kivárni, és képes volt külföldön munkát vállalni, elhagyta az országot. Tény, hogy ez nem a tömegek megoldása, de ma is sokszor hallható, hogy ha egy pár évvel fiatalabb lennék, vagy tud- 6 Mentalitásbéli forradalomra lenne szükség Magyar Narancs 2009. június 8-10.old B. Simon Krisztián interjúja Jürgen Habemasszal. 7 Albert O. Hirschman: A jövedelemegyenlőtlenségekkel szembeni változó tolerancia a gazdasági fejlődés folyamatában. Fordulat, 2009/3. 22-24.pp. Acélszerkezetek 2009/4. szám 15

nék valamilyen nyelven, elmennék. A szü lők gye rekeiket igyekeznek hozzásegíteni a külföldön történő munkavállaláshoz, még anyagi áldozatok árán is. Azzal együtt, hogy bizonyos társadalmi rétegek, csoportok jobb helyzetbe kerültek, az emberek nagyobb része talajt vesztett. Megzava rodott, elvesztette tájékozódási képességét, rövid távú túlélési technikákba menekült, elszenvedte a változásokat, nem volt s nincs ereje s talán lehetősége sem arra, hogy felelősségteljes polgárok gyülekezetévé cseperedjen. A társdalom önszerveződése, ami nélkül demokrácia nem működhet jól, még alig-alig indult el. Mindezek következtében a társadalom könnyű zsákmánnyá vált a pártmágusoknak, akik hiú reményekkel kecsegtették, és félelmetes ellenségképekkel riogatták, s tartották pórázukon. 8 Már korábban megfogalmaztuk, hogy a jelen helyzet, jelenlegi válság és az annak eredményeképpen bomlásnak induló társadalom leginkább az erkölcsi válság jegyeit mutatja. 9 A dolgozat következő részében etikai szemléletű megközelítésben vizsgáljuk a tovább témát. A JELENLEGI HELYZET Az évtized második fele, de különösen a gazdasági válság kezdte jobban megmutatni, hogy komoly belső problémák vannak. Az általános rossz közhangulatban és a bizalom elvesztésében megjelennek a rendszer alapvető hiányosságai, olyan súlyos kérdések, melyek rámutatnak a társadalom vezetésében és az értékrendben megmutatkozó válságunkra is. Mivel ez a krízis alapvetően a bizalom és a tisztesség válsága, vagyis alapjaiban etikai, ezért a megoldása sem lehet csupán egy egyszerű intézményi újraszervezés vagy néhány további szabályozó intézkedés megalkotása. Ez minden szinten etikai választ igényel: az egyének részéről éppúgy, mint a vállalati, a kormányzati és a törvényhozó szervek tekintetében. Nálunk kimaradt a stabilitásra törekvő régi kapitalizmus korszaka, egyenesen a teljesen destruktív, öngyilkos kapitalizmusba cseppentünk bele. Alapos jellemzést ad erről Tamás Gáspár Miklós, a következőképpen: monetarizmus, neokonzervatív (ellen)forradalom, immateriális munka, tudásalapú társadalom, információs korszak, államtalanítás, globalizáció, outsourcing, downsizing, ingatlantulajdon, családi ház elterjesztése jelzálogkölcsönnel, tömegközlekedés helyett személygépkocsi pusztán történeti szekvenciája, mint a szocializmus és a kapitalizmus ellentéte tűnik fel a tucatliberális publicisztikában és az ezt szolgaian követő jobboldali szélsőjobboldali közírászatban semmit sem változtat azon, hogy erősödik a munka tőkének való formális alávetése, hogy a profit növelésének fő módja továbbra is egyrészt a technika fejlesztése révén a munkaintenzitás fokozása, másrészt az egy főre eső munkaidő növelése. Egyre kevesebb ember dolgozik többet. Az embert nyomorító munkából való kirekesztettséget pedig többé nem enyhítik állami beavatkozással, hanem büntetik, mint a dologházak régi szép korában. 10 Erre a helyzetre nincs gyors megoldás. Sok alapelvet kellene figyelembe venni, ha egyszer majd újraformáljuk az intézményekről és az azokat alkotó egyénekről meglévő elképzeléseinket. Az öncélú és énközpontú materializmus koncepciójának a helyébe az emberiség szolgálata, a verseny helyébe az együttműködés, a korrupció helyébe az eti kus viselkedés, a nem szerinti megkülönböztetésébe a nemek egyensúlyának elve kell, hogy kerüljön, míg az elnyomó szabályozást az egyéni etika, a protekcionizmust a világegység, az igazságtalanságot az igazságosság kell, hogy felváltsa. MERRE TOVÁBB? A II. Vatikáni Zsinat (1965) Gaudium et spes konstitúciójából: 11 a gazdasági tevékenységet saját módszerei és törvényei szerint, de az erkölcsi rend kereteinek tiszteletben tartásával kell gyakorolni Isépy Tamás egyik előadásában, melyre a továbbiakban támaszkodik a tanulmány, sok tekintetben vallásetikai megközelí tésben fejti ki a gazdasági szereplők normavesztésének jelenleg élő és mindent átható gyakorlatát. 12 Egyik leginkább kitapintható ellentmondás, hogy miközben mai társadalmunk értékvesztett, és ez az értékvesztés az erkölcsi normákra is kiterjed a vállalatok társadalmi problémák ízlésük, érdekeik szerinti megoldásán, mondjuk így, fáradoznak. A lényeg a saját ízlés szerinti válogatás a megoldásra váró problémák között. A korábban TGM szavaival jellemzett rendszert is éppen ezek a vállalatok építették ki és tartották, tartják életben, természetesen a társadalmi felelősségvállalás mellett. Az értékvesztés kérdésében való eligazodáshoz Hankiss Elemér szociológus ad útmutatót, amikor a célok, értékek és magatartásformák viszonylatában szembeállítja a hagyományos értékeket az újakkal, a következőképpen foglalja össze: Szeresd felebarátodat!? Szeresd önmagadat!, Áldozd föl magad!? Valósítsd meg önmagad!, Légy becsületes!?, Légy sikeres!, Dolgozz!? Élvezd az életet!, Élj takarékosan!? Fogyassz!?, Becsüld meg azt, amid van!? Szerezz minél többet!?, Teljesítsd kötelességedet!? Védd meg jogaidat!?, Bűnös vagy!? Ártatlan vagy!, Az élet célja az üdvösség!? Az élet célja a boldogság! Rabár Ferenc a Pax Romana kongresszuson tartott előadásában fogalmazta meg, hogy A világ súlyos és permanens válságban él, és ennek okaira is részletesen rávilágít. Kijelenti, hogy a liberalizmus és a szocializmus gazdasági rendszere összeomlott, majd megállapítja, hogy A kapitalizmus egyáltalán nem győzött, csak eddig még nem omlott össze. Válaszai a társadalmi kérdésekre ugyanolyan féloldalasak és torzak, mint a szocializmus válaszai, a problémák pedig, melyekre válaszolnia kell, robbanásszerűen megnövekedtek a huszadik.század folyamán. Rabár Ferenc szerint a világgazdaság jelenlegi formációja az erkölcstől tudatosan és módszeresen megtisztította magát, ennélfogva a világ gazdasági válsága mélyén súlyos 8 Hankiss Elemér: Átmenet megújulás regresszió? In. Merre tovább Magyarország? Új Palatinus Könyvesház Kft., Bp. 2008. 76.p. 9 Menyhártné dr. Zsiros Mária: A válság, a stratégiai gondolkodás és a stratégiai előrehaladás mérése. in. Acélszerkezetek 2009. 1.sz. 10 TGM: Képek Gyurcsány falán. Élet és Irodalom, 2007. augusztus 23./ 11 http://www.katolikus.hu/zsinat/gs.html 12 Isépy Tamás: Gazdaság és erkölcs. http://mkdsz1.freeweb.hu/arh/it6.htm 16 Acélszerkezetek 2009/4. szám

erkölcsi válság van, melynek megoldása új paradigmát igényel, az új paradigma legfontosabb vonásaként a gazdaságnak gazdaságon kívüli, erkölcsi célokat kell követnie. II. János Pál pápa Sollicitudo rei socialis kezdetű enciklikájának 39. pontja szerint: 13 A szolidaritás gyakorlata minden közösségben akkor hatékony, ha különböző tagjai egymást személynek ismerik el. Akiknek nagyobb a befolyásuk, mert nagyobb vagyonnal és több szolgáltatással rendelkeznek, érezzék magukat felelősnek a leggyengébbekért és legyenek készek részt adni tulajdonukból. És az európai társadalmakban is mintha megindult vol na az értékek visszaszerzésének folyamata. A londoni székhelyű Üzleti Etikai Intézet (Institute of Bussines Ethic) kategorizálta azokat a problémákat, amelyekkel kapcsolatban súlyos etikai kérdések merülhetnek fel a vállalatok működése során. Hatvan problémát jelöltek meg, köztük a termékfelelősséget, reklámozást, garanciavállalást, a szerviz információkat, a tulajdonosi és befektetői érdekeket, a vállalati mérleg- és eredmény-kimutatást, munkahelyi környezetet, a bérezést, a környezet védelmét. Isépy Tamás már említett előadásában sorra vesz néhány olyan értéket, erkölcsi elvárást és célt, amelyek segíthetnének feloldani a gazdaság és az erkölcs között jelenleg érzékelhető ellentétet. Szerinte a teljes szabadság korláto zását elősegíthetné a szolidaritás és a közjó szolgálata, ami alapja lehetne a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának is. A szabadság korlátjaként elfogadott közjó fogalmának értelmezéséhez Isépy a II. Vatikáni Zsinat Gaudium et Spes konstituciójának 26. pontját veszi alapul, mely szerint a közjó nem más, mint azoknak a társadalmi élet feltételeknek az összessége, amelyek mind a csoportoknak, mind az egyes tagoknak lehetővé teszik, hogy teljesebben és könnyebben elérjék tökéletességüket. A keresztényszociális és kereszténydemokrata társadalomfelfogás számára például egyértelmű, hogy a magántulajdon szabadsága a közjó érdekében korlátozható, míg a neoliberális felfogással azonban ez nem egyeztethető össze. Egy újabb érték Isépy megközelítésében a társadalmi igazságosság, ami a gazdaság és az erkölcs közötti ellentét feloldásában segíthet. A már hivatkozott Gaudium et spess konstitúció 29. pontja így fogalmaz a társadalmi igazságosságról: Noha az emberek között léteznek jogos különbségek, a személyek egyenlő méltósága mégis megköveteli, hogy mindenki számára emberibb és méltányosan egyenlő életfeltételeket teremtsenek. A társadalmi igazságosság erkölcsi követelménye a gazdasági életben tehát nem lehet más, mint az esélyegyenlőség biztosítása, a javak értelmes elosztása, az elesettek támogatása. Ezek az erkölcsi követelmények a gazdasági életben ma, részben a vállalatokra bízva vagy érvényesülnek, vagy nem, attól függően, hogy a vállalatok irányítói milyen erkölcsi értékrendet képviselnek. A termelés és fogyasztás, a szolgáltatók és megrendelők, az eladók és vevők, a termelők és fogyasztók viszonyára jellemző erkölcsiség alapvető meghatározója a gazdasági élet etikai minőségének. A Gaudium et Spes konstitució 64. pontja a következőket tartalmazza: a termelés alapvető célja nem a termékek halmozása sem pedig a haszon vagy a hatalom, hanem az ember szolgálata. A termelés és fogyasztás vonatkozásában igényelt és érvényesíteni kívánt értékeket a legtisztábban és a legtömörebben a Centessimus annus 14 enciklika foglalja össze a következőképpen: A fejlődés előző szakaszaiban az ember mindig a szükségletek kényszere alatt élt. Igényei csekélyebbek voltak, s valamiképpen testi adottságai határozták meg. Amikor az új szükségleteket és kielégítésükre az új módszereket meghatározzák, mindenképpen a teljes emberképet kell figyelembe venni, amely átfogja léte minden dimenzióját, és fizikai és ösztönös világát alárendeli belső és lelki világának. Átfogó nevelő és kulturális tevékenységre van tehát sürgősen szükség, amely magában foglalja a fogyasztók nevelését, hogy képesek legyenek okosan választani, továbbá a felelősségtudat kialakítását a termelők és különösen a társadalmi kommunikációs eszközök szakembereinek körében anélkül, hogy a közhatalomnak be kellene avatkoznia. (36. pont.) Az enciklika külön is felhívja a figyelmet egy eddig még nem érintetett területre, a társadalmi kommunikációra, nagy valószínűséggel azért, mert a társadalomra folyamatosan és kikerülhetetlenül zúduló médiareklám szükségtelen fogyasztói igényeket gerjeszt, és szédelgő feldicséréssel félretájékoztat. A jelenlegi válság nem kis mértékben köszönhető a reklámokkal is generált túlzott mértékű fogyasztásnak. Vizsgálandó kérdés, vajon a vállalatok társadalmi felelősségvállalása kiterjed-e, illetve ki kellene-e, hogy terjedjen ezekre a területekre is? Mi is tehát a vállalatok társadalmi felelősség vállalása? Véleményem szerint nem más, mint egy ügyes marketing módszer, aminek a bevezetése olyan jól sikerült, hogy egyúttal áruvá, eladható termékké is vált. Nem kell a neoliberálisoknak és elvetik a konzervatívok is. A társadalomnak, a fogyasztóknak sok erkölcsi és anyagi kára származik belőle, hiszen velük fizettetik meg a jótékonyan visszaosztott pénzeket. Honnan ered a vállalatok társadalmi felelősségvállalása, milyen szándék hozta létre, kik és milyen célból működtetik, kinek az érdekében, a neoliberalizmust vagy mást kell áldani vagy átkozni a jelenség miatt? A témát történeti, közgazdasági és erkölcsi megközelítésben részletesen körbejárjuk egy hosszabb lélegzetű munkában, aminek ez a tanulmány egy részét képezi csupán. További gondolkodásunk egyik vezérmotívuma Polányi Károly következő gondolata: A tár sadalom védelme mindenek előtt az uralkodók feladata, akik közvetlenül érvényre tudják juttatni akaratukat. A gazdasági liberálisok azonban nagyon is készségesen feltételezik, hogy a gazdasági uralkodók hajlamosak a jótékonyságra, míg a politikai uralkodók nem. Adam Smith sze rint viszont a politikai uralkodóknak lehetnek alattvalóik érdekeivel párhuzamos érdekeik, hiszen az alattvalók gazdagsága növeli az ő jövedelmüket. A kereskedők érdekei azonban magától értetődően kibékíthetetlen ellentétben állnak a fogyasztók érdekeivel. 15 13 Ioannes Paulus PP. II Sollicitudo rei socialis, 1987.12.30 14 Ioannes Paulus PP. II Centesimus annus 1991.05.01 15 Polányi Károly: A nagy átalakulás. 216.p. Acélszerkezetek 2009/4. szám 17

Felhasznált Irodalom: Almási Miklós: Hová tűnt az a rengeteg pénz? Athenaeum Kiadó, Bp. 2009. Asztalos László György: A pénz(ügyesek) felelőssége a válságban. Globális válság totális csőd. in Mozgó Világ 2009/9. Friedman, M: The Social Responsibility of Business is to Increase Its Profits. NewYork Times Magazine, 13rd September. 1970. Albert O. Hirschman: A jövedelemegyenlőtlenségekkel szem beni változó tolerancia a gazdasági fejlődés folyamatában. Fordulat, 2009/3. 22-24.pp. Hankiss Elemér: Átmenet megújulás regresszió? In. Merre tovább Magyarország? Új Palatinus Könyvesház Kft., Bp. 2008. 76.p. Isépy Tamás: Gazdaság és erkölcs. http://mkdsz1.freeweb.hu/arh/it6.htm Kiss Endre: A szociáldemokrácia neoliberális fordulata www.pointernetnet.pds.hu/kissendre/jovokutatas Polányi Károly: A nagy átalakulás TGM: Képek Gyurcsány falán. Élet és Irodalom, 2007. augusz tus 23. http://www.katolikus.hu/zsinat/gs.html Tóth Gergely: A valóban felelős vállalat. Környezettudatos vállalatirányítási Egyesület., Bp. 2007. XXVII. ACÉLSZERKEZETI ANKÉT A BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke, a KTE Mérnöki Szerkezetek Szakosztálya és a MAGÉSZ, Magyar Acélszerkezeti Szövetség 2009. november 18-án rendezte meg a XXVII. Acél szerkezeti Ankétot a BME, Oktatói klubjában A Szabadság híd és a Margit híd felújítása címmel. A rendezvényen az alábbi témákban voltak előadások: A Budapest Fővárosi Önkormányzat által jelenleg EU támogatással megvalósított projektek ismertetése után a Duna-hidakkal kapcsolatos távlati elképzelések hangoztak el. Mindkét híd felújításáról a tervezők (FŐMTERV Zrt.; MSc Kft.; CÉH Zrt.; Pont-TERV Zrt.) tervezői tájékoztatták a megjelenteket. A kivitelezés bonyolultságáról és szépségéről a Hídtechnika Kft. tartott előadást (Szabadság híd) míg a Margit híd felújítás acélszerkezeti gyártását kivitelezését a KÖZGÉP Zrt. ismertette. A nagy sikerű előadásokat megjelentetjük az Acélszerkezetek 2010/1 számában. EURÓPA LEGKORSZERŰBB CLOOS HEGESZTŐROBOTJA MÁTRANOVÁKON Ünnepélyesen átadták a Bombardier Transportation forgóvázkeret gyártó üzem új csarnokát Mátranovákon 2009. november 6. Ünnepélyesen átadták a Bombardier Transportation új gyártócsarnokát a cég mátranováki üzemében. Az új csarnokban Európa legmodernebb, vasúti forgóvázak gyártá sához használt hegesztőrobotja működik. A kétállomásos, felsőportálos robot felszereltségéhez tartozik többek között egy- és kéthuzalos Tandem hegesztéstechnika, csúcstechnológiájú mikroprocesszoros impluzusos áramforrás, munkadarab-pozicionálók, lézer varratkövetés. A különféle típusú forgóvázakat világszerte forgalmazzák többek között olyan nagynevű ügyfeleknek, mint a német (DB) valamint a francia (SNCF) nemzeti vasúttársaság. A nyitóünnepségen André Navarri, a Bombardier Transportation elnökvezérigazgatója, valamint a politikai, az üzleti és a kormányzati szféra számos neves képviselője vett részt, többek közt Hónig Péter, közlekedési, távközlési és energiaügyi miniszter és Pierre Guimond, Kanada magyarországi nagykövete. Hónig Péter miniszter és André Navarri elnök-vezérigazgató ünnepélyesen átadják a robotot 18 Acélszerkezetek 2009/4. szám