A tej és tejtermékek közös piacszervezése

A tej és tejtermékek közös piacszervezése Piaci rendtartások az Európai Unióban sorozat része A Magyar Agrárkamara információs kiadványa Az EU mezőgazdasági jogi szabályozásának napi követését elősegítő, GAK Kht által működtetett EU-Info szolgáltatás felhasználását megkönnyítő segédlet. http://www.eu-info.hu 2004

A tej és tejtermékek közös piacszervezése A tej és tejtermékek közös piacszervezése a tejre és az elsődleges feldolgozottsági fokú tejtermékekre terjed ki. Célja, a mezőgazdaság termelékenységének növelése, méltányos jövedelem és életszínvonal biztosítása a termelőknek, az agrárpiacok stabilizálása, az élelmiszerellátás biztonságának garantálása és a fogyasztói igények méltányos áron történő kielégítése A rendtartás főbb elemei Belső piacszabályozási eszközök Árrendszer Intervenciós rendszer Magántárolási támogatások Belpiaci támogatások Termelői tejkvóta és illetékrendszer Közvetlen termelői támogatások Európai Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem szabályozása Import engedélyezés Export visszatérítés A tej és tejtermékek piaci szabályozása az Európai Unióban A tej és tejtermékek közös piacszervezése, a rendtartás főbb elemei Belső piacszabályzási eszközök Európai Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem szabályozása Árrendszer Célja a piaci árstabilitás biztosítása és a szezonális ingadozások mérséklése. A közös tejpiaci politika irányelvének megfelelően a tejtermelők megfelelő szintű jövedelme a termelői áron keresztül biztosított. Ezért minden gazdasági évre 3 intézményes árat állapítanak meg, melyek közül a tejre irányárat, a vajra és a sovány tejporra intervenciós árat. Az irányárnak azt az árat tekintik, amelyet a termelői tej értékesítésekor az Unió piacán és a külpiacokon el kívánnak érni. A tejév július 1-jén kezdődik és a következő év június 30.-ig tart. A tej közösségi irányárát a 3,7 % zsírtartalmú, feldolgozóhoz beszállított tejre határozzák meg, amely - 2000. július 1-től 2005. június 30-ig 30,98 /100 kg, - 2005. július 1-től 2006. június 30-ig 29,23 /100 kg,

- 2006. július 1-től 2007. június 30-ig 27,47 /100 kg. - 2007. júliustól kezdve 25,72 /100 kg. A vajra és a sovány tejporra megállapított intervenciós árak az alábbiak: - 2000. július 1-től 2005. június 30-ig 328,20 /100 kg, - 2005. július 1-től 2006. június 30-ig 311,79 /100 kg, - 2006. július 1-től 2007. június 30-ig 295,38 /100 kg. - 2007. júliustól kezdve 278,97 /100 kg. Sovány tejpor: - 2000. július 1-től 2005. június 30-ig 205,52 /100 kg, - 2005. július 1-től 2006. június 30-ig 195,24 /100 kg, - 2006. július 1-től 2007. június 30-ig 184,97 /100 kg, - 2007. júliustól kezdve 174,69 /100 kg. Jogszabályi háttér: 1255/99 EK Belső piacszabályozási eszközök Intervenciós rendszer Vaj intervenciós felvásárlása A felvásárlás feltételei Betárolás, kitárolás Vaj eladása Sovány tejpor intervenciós felvásárlása Intervenciós rendszer Az intervenciós rendszer célja a tej és tejtermék piaci árának stabilizálása, a szezonális áringadozások mérséklése. Amikor a vaj piaci ára adott időszak alatt az intervenciós ár 92 % alá süllyed, az intervenciós ügynökségek pályázati kiírás alapján az érintett tagállamokban megkezdik a vaj felvásárlását. A felvásárlási árat a Bizottság állapítja meg, amely nem lehet alacsonyabb az intervenciós ár 90 %-ánál. Amikor a vaj piaci ára adott tagállamban ismét eléri vagy meghaladja az intervenciós ár 92 %- át, akkor a pályázatos felvásárlást felfüggesztik. Jogszabályi háttér: 2771/99 EK, 2099/00 EK, 1255/99 EK, 1670/00 EK

Vaj intervenciós felvásárlása A vaj intervenciós felvásárlásának feltételei Az irányadó piacokon a piaci árakat tagállamonként hetente állapítják meg, majd erről szerdánként tájékoztatják a Bizottságot, amely csütörtökönként a tagállami piaci árszintet az intervenciós árhoz viszonyítva megállapítja, hogy kialakultak-e az intervenciós felvásárlás feltételei. Amennyiben igen, akkor az érintett intervenciós hivatal pályázati felhívásra szóló értesítést tesz közzé az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában és felvásárolja a vajat. Az intervenciós ügynökségek csak az előírásoknak megfelelő vajat vásárolják fel, azaz kizárólag olyan pasztőrözött tejből készült árut, amelyet termelési engedéllyel rendelkező üzemben állították elő és megfelel az alábbi követelményeknek: tejzsír tartalom minimum 82 % víztartalom maximum 16 % meghatározott időintervallumban gyártották mennyiség és csomagolás tekintetében megfelel a kiírási feltételeknek A pályázati felhívások benyújtási határideje az adott hónap második és negyedik keddjén 12 óra, kivéve augusztus második és december negyedik keddjét. Ha a keddi nap állami ünnep, akkor a határidő az azt megelőző utolsó munkanapon déli 12 óra. A pályázatoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: az ajánlattevő neve és címe igazolás, hogy az árut a pályázati kiírást megelőző 23 napban gyártották minimálisan 10 t felajánlott mennyiség, amit 25 kg-os tömbökbe csomagoltak. a javasolt ár /100 kg / a hűtőházi raktár rakodóhelyiségéhez szállítva, a vaj tárolási helye a felajánlás időpontjában 5 /100 kg biztosíték. A pályázatok benyújtására vonatkozó határidő után az ajánlatok nem vonhatók vissza. A tagállamok a határidő utáni napon tájékoztatják a Bizottságot az ajánlattevők által felajánlott mennyiségekről és árakról. A beérkezett ajánlattételek alapján a Bizottság megállapítja a maximális felvásárlási árat. A nyertes ajánlattevőknek az ajánlattételi határidőtől számított 21. napon belül a vajat a hűtőházi raktár rakodóhelyiségéhez kell leszállítaniuk. A hűtőházi raktárba szállítási költségekre 2,5 /100 kg átalánydíjat számolhatnak el. Az intervenciós hivatal az átvételt követő 45. és 65. nap között minden egyes átvett vajmennyiségre kifizeti a sikeres ajánlattevőnek az ajánlattételben jelzett árat. A leszállított vajat az első 30 napban csak próbatárolásra veszik át. Ajánlattételkor az eladók vállalják, hogyha a próbatárolási időszak végén a vaj nem felel meg az előírásoknak, akkor a kérdéses árut visszaveszik, és az átvétel napjától az elszállítás időpontjáig kifizetik a tárolási költségeit. Betárolás és kitárolás

A hűtőházi tárolás műszaki követelményeit a tagállamok állapítják meg. Az intervenciós hivatal megköveteli, hogy a vajat a hűtőházi raktár rakodóhelyiségéhez szállítsák, a raktárba betárolják, és ott raklapokon úgy tartsák, hogy könnyen azonosítható s azonnal hozzáférhető tételeket képezzen. Az intervenciós hivatal választja ki a rendelkezésre álló, a vaj tárolási helyéhez legközelebb eső hűtőházi raktárt, általában 350 km távolságon belül. Az intervenciós ügynökség a raktárból való kiszállítás időpontjában, ab raktár paritás esetén a rakodóhelyiségnél raklapra helyezve bocsátja az árut a vevő rendelkezésére A felmerülő költségeket az intervenciós hivatal, míg az egyéb rakodási vagy raklapról történő levételi költséget a vaj vásárlója fizeti. A vaj eladása A vajat ab raktár áron adják el, amely azonos az intervenciós árral. Az eladás mindig a legrégebben betárolt áru értékesítésével kezdődik. A vaj eladása öt tonnánál nagyobb mennyiségekben történik. Az intervenciós ügynökség csak akkor adja ki a vajat, ha legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésekor 10 /100 kg összegű biztosítékot letétbe helyeznek. A vevőnek az adásvételi szerződés megkötése dátumától számított egy hónapon belül el kell szállítania a vajat. Jogszabályi háttér: 2771/99 EK, 2099/00 EK, 1255/99 EK, 1670/00 EK A sovány tejpor intervenciós felvásárlás feltételei A felvásárlás feltételei A tagállamok által kijelölt intervenciós ügynökségek, intervenciós áron felvásárolják azt a kiváló minőségű, porlasztásos eljárással közvetlenül és kizárólag sovány tejből készült és a Közösség területén lévő engedélyezett üzemben előállított tejport, amelyet a március 1-től augusztus 31-ig tartó időszak alatt ajánlanak fel az intervenciós ügynökségeknek és amely: megfelel a zsírmentes szárazanyag tömegében mért 35,6 %-os minimum fehérjetartalomnak, megfelel a tartósítási követelményeknek, megfelel a minimális mennyiségre és a csomagolásra vonatkozó feltételeknek. Az intervenciós ügynökségek azonban felvásárolják a legalább 31,4 %-os és a 35,6 %-nál kevesebb fehérjetartalmú sovány tejport is. Ebben az esetben a felvásárlási ár minden egyes fehérjeszázalék eltérés esetében 1,75 %-kal csökken az intervenciós árhoz képest. A pályázati kiírás értesítőjét az Európai Közösségek Hivatalos Lapja teszi közzé. A pályázatok beadásának időszaka minden fordulóban a tárgyhónap második és negyedik keddjén brüsszeli idő szerint déli tizenkét óra.

Az érdekelt felek valamelyik tagállam intervenciós ügynöksége által meghirdetett pályázaton átvételi elismervény ellenében írásban benyújtott pályázatokkal vehetnek részt. A pályázat tartalmi követelményei megegyeznek az intervenciós felvásárlás előírásaival. A pályázatok beadásának határidejét követően a pályázóknak a pályázatukat meghatározott ideig fenn kell tartaniuk és az árut a kijelölt raktárba kell leszállítani. Az egyes pályázati kiírásokra beérkezett pályázatok alapján a Bizottság az érvényes intervenciós árak függvényében meghatározza a legmagasabb felvásárlási árat. Az intervenciós ügynökség értesíti a pályázókat a pályázati kiíráson való részvételük eredményéről. A sikertelen pályázatok esetében a biztosítékot azonnal felszabadítják. Az intervenciós áron való felvásárlás folyamata: Az ajánlatoknak az alábbi adatokat kell tartalmazniuk: a) az eladó neve és címe, b) a felkínált mennyiség, c) a felajánlás időpontjában a tejpor tárolási helye Az ajánlatok csak akkor érvényesek, ha: a) minimum 20 tonnára vonatkoznak b) mellékelték a 100 kg/2 biztosíték befizetéséről szóló igazolást c) A felvásárlásra kerülő sovány tejport az eladásra történő felajánlás előtt 30 nappal gyártották. d) 25 kg-os zsákokba van csomagolva Sikeres pályázat esetén a sovány tejport az értesítés kézhezvételét követő 28 napon belül a kijelölt raktárba le kell szállítani. A szállítást több tételben is lehet teljesíteni. Amint az ajánlatban jelzett mennyiség leszállítása megtörtént, a biztosítékot felszabadítják. Az intervenciós ügynökség az átvett sovány tejpor után az átvétel napját követő 120. és 140. nap között fizet. Amennyiben a fehérjetartalom a zsírmentes szárazanyag-tartalomban 35,6 %, vagy annál több, a felvásárlási ár megegyezik a sovány tejpor gyártásának napján érvényes intervenciós árral. Ha a fehérjetartalom 31,4-35,6 % a felvásárlási ár 1,75 %-kal csökken minden egyes fehérjeszázalék esetében. Betárolás, kitárolás Az intervenciós raktárak alapfeltétele, hogy - szárazak, féregmentesek, - idegen szagoktól mentesek, - jól szellőztethetők, - legalább 1000 tonna befogadóképességűek legyenek.

Az intervenciós ügynökség a rendelkezésre álló raktárak közül általában a sovány tejpor raktározási helyéhez legközelebbit választja ki, de meghatározott távolságon belül másik tároló helyet is választhat 350 km-es távolságon belül. A kitároláskor az intervenciós ügynökség a sovány tejport raklapon, a raktár rakodórámpájánál a szállítóeszközre felrakodva bocsátja rendelkezésre. A rakomány elrendezésének és a raklapról való lerakásának díja a sovány tejpor vásárlóját terheli. Ezeket a költségeket a tagállam átalánydíjas alapon határozza meg. Amint a felvásárlási időszak során az intervencióra felajánlott mennyiség évente eléri a 109.000 tonnát, az automatikus felvásárlás helyett nyílt pályázati felhívás keretében vásárolnak fel. Jogszabályi háttér: 214/01 EK, 1255/99 EK, Belső piacszabályozási eszközök Magántárolási támogatások Sovány tejpor magántárolási támogatása Sajtok magántárolási támogatása Tejszín és vaj magántárolási támogatása Sovány tejpor magántárolási támogatása Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy a sovány tejpor magánraktározására támogatást ítél meg, akkor a sovány tejport tároló ország intervenciós ügynöksége és a magánraktározást végző természetes vagy jogi személyek között jön létre szerződés. A magánraktározásra kerülő sovány tejpor minőségi paraméterei: max. 11 % zsír és max. 5 % víz, a zsírmentes szárazanyag fehérjetartalma 31,4 %, a szerződéses raktározás kezdőnapját megelőző 28 nap alatt készült, csomagolás: 25 kg-os zsákokban, az engedélyszám, a gyártás ideje, a gyártási tételszám, és a nettó tömeg feltüntetésével. A raktárba történő szállítás és onnan való elszállítás időpontjait a sovány tejpor magánraktározási támogatásának odaítélésekor állapítják meg. A szerződéskötési kérelmet a betárolást követő 30 napon belül kell benyújtani az intervenciós ügynökséghez. Amennyiben a kérelem a határidőt követő 10 munkanapon belül érkezik be, a raktározási szerződés még megköthető, de a támogatási összeget 30 %-kal csökkentik. A raktározott termékeknek könnyen hozzáférhetőeknek és könnyen azonosíthatóaknak kell lenniük, amit a tagállami hatóságok rendszeresen ellenőriznek.

A hatóságok a raktárba történő betárolás után 28 nappal ellenőrzést végeznek. Ez a raktárban elhelyezett mennyiségek 5 %-ának reprezentatív mintavétellel történő ellenőrzését jelenti. Ugyanakkor előre be nem jelentett ellenőrzésre is sor kerülhet. A raktározási támogatás összege Magánraktározási támogatást csak 60 180 nap közötti raktározási időszakra ítélnek meg. Ettől korábbi kitárolás esetén a támogatási összeget 15 %-kal csökkentik. A támogatást a szerződéses raktározási időszak végeztével, a kérelem kézhezvételétől számított 120 napon belül fizetik ki feltéve, hogy az árut ellenőrizték Jogszabályi háttér: 1255/99 EK, 214/01EK Sajtok magántárolási támogatása Az Európai Unió déli fekvésű országaiban, főleg Olasz és Görögországban a tejfelesleg levezetésére a sovány tejpor helyett különféle tartós sajtokat készítenek. a legalább kilenc hónapos korú Grana Padano sajtokra, a legalább 15 hónapos korú Parmigiani Reggiano sajtokra, a legalább három hónapos korú Provolene sajtokra ha ezek a sajtok megfelelnek az adott szabványoknak. A magántárolási támogatás összegét a tárolási költségek, valamint a piaci árak trendjének figyelembevételével rögzítik. A magántárolási támogatás odaítélésének feltétele itt is az intervenciós ügynökséggel történő tárolási szerződéskötés. A piaci helyzettől függően a Bizottság a tárolt sajt egy részét vagy egészét újraértékesítheti. Jogszabályi háttér: 1255/99 EK Tejszín és vaj magántárolási támogatása Magántárolási támogatás csak olyan tejszínre, sózott vagy sózatlan vajra adható, amelyet a szerződéses tárolás megkezdése előtti 28 napban valamely a közösségben termelési engedéllyel rendelkező üzemben gyártottak, és amelyet már raktárba vételeztek. A vaj paraméterei: pasztörizált tejszínből vagy tejből a Közösség területén lévő engedélyezett üzemben készült, minimális vajzsír-tartalma, tömegben mérve 80 vagy 82 % és maximális víztartalma tömegben mérve 16 %.

A betárolás az adott év március 15. és augusztus 15. között, a kitárolás ugyanazon év augusztus 16.-tól történhet, általában teljes raktári tételenként. A pályázatokat a raktárba szállítás napjától számított 30 napon belül az intervenciós ügynökséghez el kell juttatni. Ha a pályázat a határidő lejártát követő 10 munkanapon belül érkezik be az intervenciós ügynökséghez, akkor a tárolási szerződés még megköthető, de a támogatás mértéke 30 %-kal csökken. Ha a vajat nem abban a tagállamban tárolják, ahol azt előállították, a tárolási szerződés megkötésére a pályázat nyilvántartásba vételétől számított 60 napon belül kerül sor. Magántárolási támogatás 90 210 nap közötti tárolási időszakra adható. Amennyiben a szerződő fél nem tartja be a 210 napos határidőt, a támogatást 15 %-kal csökkentik és csak a tényleges raktározási időszakot fizetik ki. A magántárolási támogatási mértéket a Bizottság évente határozza meg. A támogatást a szerződéses tárolási időszak végén, a pályázat beérkezésétől számított 120 napon belül fizetik ki. 60 napos szerződéses tárolás után a támogatásra a szerződő fél kérelmére egyszeri előleg fizethető, amennyiben az előleg 10 %-kal növelt összegének megfelelő biztosítékot helyezett letétbe. Az előleget a 90 napos tárolási időszak alapján számítják ki. A támogatás egyenlegének kifizetése után a biztosítékot felszabadítják. Amennyiben a tárolás első 60 napjának végén a vaj vagy tejszín minőségi romlása a szokásosnál nagyobb mértékű, a szerződő felek a tárolt tételeket egyszer, saját költségükre azonos mennyiségű vajra vagy tejszínre cserélhetik. A tárolás alatti vagy a kitároláskor történő ellenőrzéseknél hibásnak talált mennyiségre nem fizethető támogatás. Akkor sem fizetnek támogatást, ha egy tétel egy részét augusztus 16-a előtt vagy a minimális tárolási időszak lejárta előtt szállítják ki. Tejszín tárolására csak akkor adható támogatás, ha a pasztőrözött tejszín zsírtartalma 35 % - 80 % közötti. A támogatás kiszámításakor a tejszínt vaj-egyenértékre számítják át. Amennyiben az ellenőrzések során a zsírtartalom alacsonyabb, mint az előre rögzített érték, a legutolsó ellenőrzést követően betárolt raktári tételekre nem fizetnek támogatást, de ha a zsírtartalom csak 2 %-kal kevesebb az előre rögzített értéknél, a támogatást a mért zsírtartalom alapján, 10 % levonásával fizetik ki. Piaci helyzettől függően a támogatás összege és a kitárolási időszak, valamint a tárolás hossza az év során megváltoztatható. Jogszabályi háttér: 1255/99EK, 2771/99

Belső piacszabályozási eszközök Belpiaci támogatások Takarmányozásra szánt fölözött tej és sovány tejpor támogatása Kazein és kazeinát előállításra felhasznált sovány tej támogatása Nonprofit szervezetek vajbeszerzési támogatása Tejszín, vaj vajkoncentrátum édesipari termékekbe történő bedolgozásának támogatása Iskolai tanulók tejjel és tejtermékkel történő ellátásának támogatása A takarmányozásra szánt fölözött tej és sovány tejpor értékesítéséhez nyújtott támogatás A sovány tejpor értékesítésének támogatása A takarmányokban felhasznált sovány tejre és tejporra, valamint denaturált sovány tejpor előállításra támogatás biztosítható. A támogatás célja, hogy a tejet az állati takarmányokba bedolgozva csökkenthessék a takarmány alapanyag árát. A támogatások mértékének kiszámításakor figyelembe veszik: a sovány tejpor intervenciós árát a sovány tej és sovány tejpor kínálati pozícióját a borjú árak trendjét A konkurrens fehérjék és a sovány tejpor piaci árak trendjét A támogatás mértéke: fehérjetartalomtól függően 5,80 63,07 /100 kg Az 5 %-ot meghaladó nedvességtartalmú sovány tejpor esetében a támogatás minden további 0,2 %-nyi nedvességtartalom után 1 %-kal csökken. A támogatás elnyeréséhez a sovány tejport változatlan formában, keverékbe bedolgozva, illetve denaturált sovány tejpor gyártására kell felhasználni. A keverékek csomagolásán fel kell tüntetni a soványtejpor tartalmat, a hozzáadott ásványianyag- és szacharóztartalmat, valamint a zsírtartalmat, és a vállalkozást azonosító jelölést. Az összetett takarmányt 50 kg-os zsákba, vagy lepecsételt konténerekbe kell csomagolni. Az összetett takarmányokat előállító vállalkozások csak abban az esetben részesülhetnek támogatásban, ha megfelelő nyilvántartást vezetnek:

a vásárolt vagy a gyártott tejtermékek mennyiségéről és a szállítás vagy a gyártás időpontjáról, az összetett takarmány előállítására felhasznált, keverék formában átvett fölözött tej és sovány tejpor szállítási időpontjáról, mennyiségéről, a szállító nevéről, címéről, valamint a termékek tejfehérjetartalmáról, az összetett takarmányok gyártásának időpontjáról és a gyártott mennyiségről, az összetett takarmány eladásának időpontjáról, az eladott mennyiségről és a címzett nevéről, címéről. A támogatás kifizetése A támogatás összege a fölözött tej vagy sovány tejpor összetett takarmánnyá történő feldolgozásának napján esedékes összeg. A támogatást az összetett takarmányok gyártói által a hatósághoz benyújtott kérelem alapján folyósítják. A kérelmezett támogatás összegével megegyező összeg nagyságáig a tagállamoknak jogukban áll előleget folyósítani, de kifizetése előtt az előleg összegének 110 %-ával egyenlő biztosítékot kell letétbe helyezni. Jogszabályi háttér: 2799/99 EK Kazein és kazeinát előállítására felhasznált sovány tej támogatása Támogatás adható a közösségben termelt tej kazeinné vagy kazeináttá történő átalakítása esetén. A támogatási mérték megállapításakor figyelembe veszik: a porlasztásos eljárással készült első osztályú sovány tejpor piaci és intervenciós árát, és a kazein és kazeinsók közösségi és világpiaci árait. A támogatás mértéke 5,86 /100 kg sovány tej. A gyártó pályázatot nyújt be az intervenciós ügynökséghez, melyhez mellékeli a termék eredetére, összetételére, és a biztosíték kifizetésére vonatkozó banki igazolást. A pályázat havi bontásban tartalmazza a termelési tervet, a készletnyilvántartásokat, a termelési helyet, időt, és az előállítandó kazein és kazeinát mennyiségét. A kifizető ügynökség a gyártás során bejelentés nélküli ellenőrzéseket végez, melyek a támogatási kérelemben szereplő összeg 25 %-ra terjednek ki. Jogszabályi háttér: 2921/90 EK Nonprofit szervezetek vajbeszerzési támogatása

A tejtermék feleslegek felhalmozódásának elkerülésére, a Bizottság határozhat úgy, hogy meghatározott non-profit intézményeknek és szervezeteknek, a tagállamok fegyveres erőinek, édesipari termékek és jégkrémek gyártóinak támogatást biztosít a tejszín, vaj és vajkoncentrátum csökkentett áron történő vásárlásához. A szállítónak támogatás abban az esetben fizethető ki, amennyiben a vaj gyártóiról a kedvezményezettek neveiről és címeiről, valamint a részükre értékesített vaj mennyiségéről pontos nyilvántartást vezet, és aláveti magát az ellenőrzési eljárásoknak. A támogatás összege 100 /100 kg A támogatás a vaj szállítójának az intervenciós ügynökséghez írásban benyújtott kérelme, valamint egy, az intervenciós ügynökség által kibocsátott sorszámozott utalvány alapján ítélhető oda. Az utalványt a szállító abban az esetben kapja meg, ha vállalja, hogy a vajat csak olyan fogyasztóknak biztosítja, akiért ő maga felelősséget vállal, továbbá vállalja, hogy visszafizeti a támogatást, ha a vajat más célra használták fel, és megfelelő nyilvántartást vezet. A támogatást a dokumentumok beadását és ellenőrzését követő 60 napon belül fizeti ki az intervenciós ügynökség. Jogszabályi háttér: 2191/81 EGK, 1565/01 EK rendelet Tejszín, vaj és vaj koncentrátum édesipari termékekbe történő bedolgozáshoz nyújtott támogatás A vaj, vajkoncentrátum és tejszín felhasználását és különféle élelmiszerekbe történő bedolgozását az unió pályázat útján támogatja. Csak az olyan, kizárólag pasztőrözött tejszínből készült vaj, és vajkoncentrátum támogatható, amelyet vajból vagy tejszínből, engedélyezett létesítményben gyártottak, valamint a vajkoncentrátum gyártása, átcsomagolása, a közbenső termékbe történő bedolgozása is csak engedélyezett létesítményekben történhet. A feldolgozó létesítmény engedélyét abban az esetben adják meg, ha a gyártott termék összetételét és tejzsír tartalmát specifikálja és bemutatja, hogy az ilyen közbenső termékekbe történő bedolgozást melyik végtermék gyártása teszi szükségessé. A létesítményeket csak abban az esetben engedélyezik, ha: legalább havi 5 tonna vaj, vajkoncentrátum vagy tejszín feldolgozására képes, megfelelő technológiájú üzemmel rendelkezik, olyan helyiségekkel rendelkezik, amely lehetővé teszi, bármilyen nem vajzsír készlet elkülönített tárolását és azonosítását vállalják, a folyamatos nyilvántartás vezetését.

A feltételek be nem tartása esetén az engedélyek bármikor visszavonhatók, de a részletes ellenőrzést követően az érintett létesítmény kérésére az engedélyek legalább hat hónap elteltével visszaadhatók. A vajat, vajkoncentrátumot vagy tejszínt a pályázatok benyújtási határidejét követő hat hónapon belül kell feldolgozni vagy a végtermékekbe bedolgozni. Jogszabályi háttér: 2571/97 EK Az iskolai tanulók tejjel és egyes tejtermékekkel való ellátására Az oktatási intézményekben tanulók tejtermékekkel történő ellátására közösségi támogatás vehető igénybe, amennyiben az intézményt a kifizető ügynökség jóváhagyta. A támogatás mértéke teljes tej esetében a tej irányárának 75 %-a. Egyéb termékeknél 23,24 /100 kg 217,29 /100 kg közötti összeg lehet a tejkomponens mértékétől függően. Amennyiben a támogatási összeg nagyobb, mint a termék értékesítési ára, a támogatást az eladási ár mértékére kell csökkenteni. A legnagyobb támogatható mennyiség: maximum 0,25 liter/nap. A támogatásra jogosult tejtermék teljes mennyiségét az intézménybe felvett tanulók száma alapján számítják ki. A támogatás csak az iskolaév idejére jár, és az iskola fenntartójának írásbeli kötelezettségvállalása szükséges, hogy a támogatott tejtermékeket ételek elkészítéséhez nem használja fel. A támogatást az óvodai, általános iskolai és tagállami döntés alapján középiskolai diákok után biztosítják. A kifizetési kérelmek a támogatás összegétől függően1-7 hónapig érvényesek és benyújtásuk gyakoriságát a hatóságok határozzák meg. A kifizetés a benyújtás napját követő négy hónapon belül történik. A tagállamok a megelőlegezett összeg 110 %-ára adott biztosíték ellenében az igényelt támogatás összegének megfelelő előleget fizethetnek. Az oktatási intézmény jóváhagyásának feltétele, hogy a kérelmező írásban vállalja a következő kötelezettségek teljesítését: a. a tejet és tejtermékeket csak azon intézmények tanulóinak fogyasztására használja fel, amelyekre a támogatást kéri, b. visszafizeti az érintett mennyiségre jogtalanul kifizetett támogatást, c. az okmányokat az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátja, d. lehetővé teszi a helyszíni vizsgálatot. A feltételek nem teljesítése esetén a hatóságok a jóváhagyást 1-12 hónapig terjedő időszakra felfüggesztik vagy visszavonják A visszavont jóváhagyás a kérelmező kérésére legalább hat hónapos időtartam után újra kiadható, amennyiben az ismételt ellenőrzés ezt lehetővé teszi. Jogszabályi háttér: 2707/2000/EK, 1670/00 EK, 1255/99 EK rendelet

Belső piacszabályozási eszközök Termelői tejkvóta és illetékrendszer Kvótarendszer célja Kvótarendszerben alkalmazott szankciók Kvótaforgalmazás, nemzeti tartalék Illeték kiszámítás Reprezentatív zsírtartalom összehasonlítása Szállítási kimutatások Közvetlen értékesítésre vonatkozó bevallások Fizetési határidő Tagállamok által végzett ellenőrzések Felvásárlók elismerése Tejkvóta, illetékrendszer A kvótarendszer célja A tejágazatban a termelőket érintő legfontosabb szabályozó eszköz a tejkvóta rendszer. A többi piaci beavatkozás, mint pl az intervenció, a tejtermék felhasználás területén adható támogatás a feldolgozók szintjén szabályozza az ágazatot, tehát a hatása a termelőkre csak közvetett formában jelentkezik. Fajtái: feldolgozói kvóta és közvetlen értékesítési kvóta Az Unióban eredetileg a tejkvóta (referencia mennyiség) bevezetésének a célja az volt, hogy a kereslet-kínálat közötti egyensúlyt megpróbálják fenntartani, illetve mérsékeljék az uniós piaci támogatásokból eredő felesleget, ezért a tagállamokban megtermelt tejre un. nemzeti kvótamennyiségeket határoztak meg. Ezt a kvótával rendelkező termelők között osztották fel, de ebből a mennyiségből bizonyos százalékot nemzeti kvótatartalékba helyeztek. A kvótaév április 1-től- március 31-ig tart. A kvótarendszerben alkalmazott szankciók

A tehéntejet termelők illetéket kötelesek fizetni abban az esetben, ha a részükre megállapított tejkvóta mennyiséget a tejfeldolgozókhoz történő beszállítások vagy a közvetlen értékesítések alkalmával éves szinten túllépik. Az illeték mértéke a tej irányárának 115 %-a. A hatóságoknak az illetéket a felvásárló fizeti meg mégpedig úgy, hogy a beszállítások alkalmával az illetékkel tartozó tejtermelőtől levonja. Amikor valamelyik termelő egy másik felvásárlóhoz szerződik át, abban az esetben az új felvásárlónak figyelembe kell vennie a már előzőleg leszállított tej mennyiségeket és azok zsírtartalmát. Közvetlen értékesítés esetén ha túllépte a részére megállapított referencia mennyiséget a termelőnek magának kell a hatóság felé rendezni az illeték befizetését. Kvótaforgalmazás, nemzeti tartalék Azokat a termelői referencia mennyiségeket amelyre az adott év folyamán nem szállítottak tejet vagy tejterméket nemzeti tartalékba kell vonni és újra ki lehet osztani az igénylő termelők között. Amennyiben egy termelő bizonyos időszakon belül ismét megkezdi a tej vagy egyéb tejtermék termelését, legkésőbb a kérelem keltét követő április 1-ig referencia mennyiséget kell neki biztosítani. Az adott évben felhasználásra nem kerülő referencia mennyiségek ideiglenes jelleggel december 31-ig átruházhatók. Az egyes gazdaságokban rendelkezésre álló referencia-mennyiséget az adott gazdaság elbérbeadásakor, illetve örökösödés miatti tulajdonosváltás esetén a gazdasággal együtt át kell adni a gazdaságot átvevő termelőknek. A referencia-mennyiség bármely olyan részét, amelyet nem ruháztak át a gazdasággal együtt, nemzeti tartalékba kell helyezni. Ugyancsak a nemzeti tartalékba kell helyezni a referencia mennyiséget, ha ha a földterületet közigazgatási szervnek és/vagy közcélú használatra adják át, vagy ha az átruházás nem mezőgazdasági célokra történik, illetve olyan földhaszonbérlet esetén, ahol a bérlet lejártát követően nincs lehetőség annak hasonló feltételek mellett történő megújítására. A tejtermelés országos, regionális vagy begyűjtési szinten történő szerkezet-átalakításakor, illetve a környezet állapotának javítására a tagállamok azokat a termelőket, akik vállalják, hogy a tejtermeléssel részben vagy egészben végleg felhagynak, évente támogatásban részesíthetik, és az így felszabadult mennyiségeket nemzeti tartalékba helyezik, kialakíthatják a referencia-mennyiségek újra elosztásának módszerét és a juttatásban részesülők körét, a környezet állapotának javítása céljából átadott földterületnél rendelkeznek arról, hogy az adott gazdaságban rendelkezésre álló referencia-mennyiség a távozó termelőt illesse meg, amennyiben az folytatni kívánja a tejtermelést, meghatározzák azokat a régiókat, ahol a referencia-mennyiségek átruházása a hozzá tartozó földterület átadása nélkül engedélyezett. Az illeték kiszámítása

A büntető illeték kiszámításakor az adott tagállam területén található összes gazdaságban megtermelt tejet vagy tejterméket figyelembe kell venni. Teljesen vagy részben fölözött tej szállításakor a termelő köteles igazolni, hogy a fizetendő illeték alapjának megállapításához a tej zsírtartalmát számításba vették. Ilyen igazolás hiányában a tejet az illeték kiszámításakor teljes tejnek tekintik. Egyéb tejtermék előállításakor a felhasznált tej mennyiségének meghatározása tagállami döntéstől függ. Az illeték kiszámításához alkalmazandó irányár a kvótaév utolsó napján alkalmazott irányár. A reprezentatív zsírtartalom összehasonlítása A végleges kimutatás elkészítésekor a szállított tej és/vagy tejjel egyenértékű termék átlagos zsírtartalmát össze kell vetni a termelőre érvényes reprezentatív zsírtartalommal. Pozitív különbség esetén, a szállított tej vagy tejjel egyenértékű termék mennyiségét a tej kilogrammonkénti zsírtöbbletének minden egyes 0,1 grammjaként 0,18 %-kal növelni kell, negatív különbség esetén pedig csökkenteni. Ha a tagállamban begyűjtött tej mennyisége több, mint a kiigazított begyűjtött mennyiség, az illetéket a tényleges begyűjtött mennyiség és az adott tagállamban a szállításokra rendelkezésre álló referencia-mennyiség közötti különbségre kell megfizetni. Szállítási kimutatások A kvótaév végén a felvásárlók a termelőkről kimutatást készítenek. Az összesítéséket május 15-ig kell a hatóságokhoz továbbítani, feltüntetve benne a leszállított tej és/vagy tejjel egyenértékű termék mennyiségét, átlagos zsírtartalmát, illetve ahol ez tagállami követelmény, a referencia-mennyiséget és a reprezentatív zsírtartalmat. Azok a felvásárlók, akik nem tartják be a határidőt, a késedelem minden naptári napjára a részükre leszállított tej mennyiség 0,01 %-os túllépése után fizetendő illetékkel azonos összeget kötelesek fizetni. Ha a leszállított mennyiségek nyilatkozat hiányában nem ismertek, azokat az illetékes hatóság megbecsüli. A büntetés összege 100-100.000 között lehet. A közvetlen értékesítésre vonatkozó bevallások Közvetlen értékesítés esetén a termelők minden egyes kvótaév végén bevallást készítenek, amelyben termékenként összesítik a közvetlen fogyasztásra és/vagy nagykereskedőknek, sajtérlelőknek, illetve kiskereskedelmi forgalomban értékesített tej és/vagy egyéb tejtermékek mennyiségét. A termelőknek a bevallásukat évente, május 15-ig kell az adott tagállam hatóságához eljuttatni. Azok a termelők, akik a határidőt nem tartják be, a késedelem minden naptári napjára a közvetlen értékesítésre vonatkozó referencia-mennyiségük 0,01 %-os túllépésére fizetendő illetékkel azonos összeget kötelesek fizetni. Ez az összeg 100-1.000 között lehet.

Fizetési határidő Az illetékfizetésre kötelezett felvásárlók és termelők, a fizetendő összeget évente szeptember 1-ig kötelesek megfizetni a hatóságnak. A fizetési határidő be nem tartása esetén a fizetendő összegre az adott év szeptember 1-én érvényes háromhavi referencia-kamatot kell felszámítani, hozzáadva egy százalékpontot. A tagállamok által végzett ellenőrzések A tagállamok ellenőrzik hogy a fizetendő illetéket helyesen állapították-e meg, és hogy valóban az érintett termelőre vonatkozik-e. Az ellenőrzések során vizsgálják az értékesített tej és tejjel egyenértékű termék mennyiségeire vonatkozó könyvelés pontosságát, a gazdaságokban ellenőrzik a tejszállítmányokat, a felvásárlók telephelyén a kimutatásokat és bevallásokat, a készletek és szállítások nyilvántartásainak hitelességét, a közvetlen értékesítést végző termelők telephelyén a bevallás, valamint a készletnyilvántartás hitelességét. Az ellenőrzéseket a tagállamok kockázatelemzés alapján szervezik meg, amelynek során különösen a tevékenység szüneteltetéséről szóló nyilatkozatokat vizsgálják és azokat az eseteket, amikor a kimutatások bemutatása elmaradt. Az ellenőrzéseket mindig a kvótaév végét követő 21 hónapon belül kell elvégezni. Az ellenőrzések az adott időszakra bevallott tejmennyiség 40 %-ára, és az adott termelők 5 %-ára vonatkoznak. Minden felvásárlót ötévente legalább egyszer ellenőriznek. A felvásárlók elismerése A tagállam területén működő felvásárlókat a tagállamnak el kell ismernie. A felvásárlók csak abban az esetben ismerhetők el, ha: a. a tagállami rendelkezéseknek megfelelően igazolják kereskedői minőségüket, b. az adott tagállamban telephellyel rendelkeznek, készletnyilvántartásaikat, és az egyéb iratokat naprakész állapotban tartják, és azokat az illetékes hatóság megtekintheti. A felvásárlói engedélyt a feltételek be nem tartása esetén megvonják. Az újbóli elismerés a felvásárló kérelmére legalább hat hónap elteltével ismételten megadható a kielégítő eredménnyel záruló ellenőrzés után. A termelők és a felvásárlók kötelezettségei A termelők kötelesek meggyőződni arról, hogy azok a felvásárlók, akiknek szállítanak, elismert felvásárlók. A tagállamok szankcionálhatják az elismeréssel nem rendelkező felvásárlók részére történő szállításokat. Jogszabályi háttér: 3950/92 EGK, 1392/01 EK, 1255/99 EK rendelet Belső piacszabályozási eszközök

Közvetlen termelői támogatások Tejkvóta kiegészítés, területalapú támogatás Tejkvóta kiegészítés A termelők 2005-töl kezdődően közvetlen termelői támogatásra jogosultak. Ez naptári évenként, gazdaságonként, illetve a támogatásra jogosult és a gazdaságban rendelkezésre álló egyéni referencia-mennyiség tonnánként nyújtandó. Mértéke: 5,75 /t a 2005. naptári évre, 11,49 /t a 2006. naptári évre, 17,24 /t a 2007. naptári évre és az azt követő naptári évekre. A támogatásra jogosult egyéni referencia-mennyiség egyenlő a gazdaságban az adott naptári év március 31-én rendelkezésre álló egyéni referencia tejmennyiséggel. A tagállamok évenkénti alapon kiegészítő támogatásokat nyújthatnak a területükön lévő termelők számára. A kiegészítő támogatásokat prémium-kiegészítés és/vagy terület alapú támogatás formájában lehet folyósítani. A tej-prémium és a prémium-kiegészítés teljes összege, amely a prémiumra jogosult egyéni referencia-mennyiség tonnánkénti prémium összegenként adható, nem haladhatja meg: a tonnánkénti 13,9 -t a 2005. naptári évre, a tonnánkénti 27,8 -t a 2006. naptári évre, a tonnánkénti 41,7 -t a 2007. naptári évre és az azt követő naptári évekre. Terület alapon a támogatást az olyan állandó legelőterület hektáronként lehet odaítélni: a. amely az érintett naptári évben a termelő rendelkezésére áll b. amelyet nem vesznek figyelembe a marha és borjúhús állatsűrűségi mutatók számításakor c. amelyet nem számoltak bele a szántóföldi növények termelői számára a szárított takarmányra, vagy kertészeti kultúrákra vonatkozó közösségi támogatási kérelmekbe. A hektáronkénti maximális terület alapú támogatás 2005-től a 350 -t nem haladhatja meg. Jogszabályi háttér: 1255/99 EK, 1259/99 EK rendelet A tej és tejtermékek piaci szabályozása az Európai Unióban Európai Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem szabályozása

Import engedélyezés Export visszatérítés Import engedélyezés Kontingens szerinti behozatal esetén valamennyi tejtermék behozatala importengedély és 100 kg-ként 10 biztosíték bemutatásához kötött. Az engedélyek a kibocsátás napjától számított harmadik hónap végéig érvényesek. Az engedélyeket legkésőbb a kérelem benyújtásának napját követő első munkanapon bocsátják ki. Az importengedély-kérelmezőknek a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságának előzetes jóváhagyásával kell rendelkezniük. Valamennyi importőr megkapja a jóváhagyást, aki az illetékes hatóságoktól április 1-ig kérelmezi, és igazolja hogy tejtermékekből legalább négy önálló ügylet keretében 25 tonnát importált illetve exportált, valamint bemutatja a személyazonosságot, és kereskedői jogállását, igazoló okiratot. A jóváhagyási eljárás eredményéről illetve annak számáról a kérelmezőket június 15-ig tájékoztatják. A jóváhagyás egy évig érvényes. Engedélykérelmet csak a jóváhagyó tagállamban lehet benyújtani, és azokon fel kell tüntetni az importőr jóváhagyási számát. Ha egy kérelmező ugyanazon kontingensre egynél több kérelmet nyújt be, az adott kérelmező által benyújtott összes kérelmet hat hónapos időtartamra elutasítják. Az engedélykérelmek legalább 10 tonnára, legfeljebb pedig a kontingens keretében egy hathónapos időszakra rendelkezésre álló mennyiség 10 %-ára vonatkozhatnak. Engedélykérelmeket csak az egyes hathónapos időszakok első 10 napjában lehet benyújtani. A biztosíték a termék nettó 100 kilogrammjára 35. A pozitívan elbírált kérelmek esetében legkésőbb a döntést követő öt munkanapon belül kiadják az engedélyeket. Az importengedélyek a tényleges kibocsátás napjától 150 napig érvényesek, adott évet bezáróan. Csökkentett vám hatálya alá tartozó behozatal ellenőrzése Azok a közösségi vámhivatalok, ahol az árukat a Közösségen belül szabad kereskedelmi forgalomba hozatalra bejelentik, részletesen megvizsgálják a csökkentett vámtarifa alkalmazásának igénylésével a szabadkereskedelmi forgalomba hozatal alátámasztására benyújtott okmányokat.

Az említett okmányok alapján a termékeket fizikailag is ellenőrzik. A tagállamok a december 31-én végződő kontingensévekről március 15-ig, a június 30-án végződő kontingensévekről pedig szeptember 15-ig értesítik a Bizottságot azokról a mennyiségekről, amelyekre a kontingensév során szabadkereskedelmi forgalomba hozatali nyilatkozatot fogadtak el. Nem kontingens szerinti behozatal esetében az importengedély kérelmeken és az engedélyeken fel kell tüntetni a termék származási országát valamint részletes megnevezését, különösen a felhasznált nyersanyag és a zsírtartalom tömegszázalékát illetően. Amennyiben a behozatalkor a minimális határparitásos értéket nem tartják be, a behozatali vám plusz a vámösszeg 25 %-ának megfelelő bírságot szabnak ki. Jogszabályi háttér: 1255/99 EK, 2535/01 EK Export visszatérítés Export visszatérítéssel a világpiaci árak és a közösségi árak között különbséget fedezik. Visszatérítés csak kérelem alapján és a vonatkozó exportengedély bemutatása mellett nyújtható. Az export-visszatérítés nem lehet magasabb, mint a továbbfeldolgozás nélkül exportált termékekre alkalmazott visszatérítés. A visszatérítések az egész közösségre azonosak. Célországok szerint eltérhetnek, amennyiben a világpiaci helyzet vagy bizonyos piacok speciális követelményei ezt szükségessé teszik. A visszatérítéseket rendszeres időközönként vagy pályázati felhívás alapján rögzíthetik. A kérelmezett termékek listáját valamint a visszatérítés összegét, négy hetenként rögzítik. A visszatérítés összege azonban maradhat ugyanazon a szinten négy hétnél tovább is, illetve amennyiben szükséges, a közbeeső időszakban is megváltoztathatja a Bizottság valamely tagállam kérésére, esetleg saját kezdeményezésére. A visszatérítést azután lehet kifizetni, ha bizonyított, hogy a termék közösségi eredetű, hogy a termékeket a közösségből exportálták, és megkülönböztetett visszatérítésű termék esetében a termék elérte az engedélyen feltüntetett célországot, vagy azt a célországot, amelyre a visszatérítést rögzítették. Jogszabályi háttér: 1255/99 EK, 2294/00 EK, 1040/00 EK rendele A tej és tejtermékek piaci szabályozása az Európai Unióban Belső piacszabályozási eszközök

Árrendszer Intervenciós rendszer Magántárolási támogatások Belpiaci támogatások Termelői tejkvóta és illetékrendszer Közvetlen termelői támogatások