XII. A VETÉSI VARJÚ (CORVUS FRUGILEGUS L.) TÁPLÁLKOZÁSA ÉS GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE MAGYARORSZÁGON Dr. Kalotás Zsolt MÉM NAK Természet és Vadvédelmi Állomás, Fácánkert A vetési varjú táplálkozása, nay száma és szociális viselkedése alapján a mezőazdasá eyik lejelentősebb, de mindenképen levitatottabb madara. Mezőazdasái kártételeiről a XVIII. század vééről is maradtak fenn adatok Debrecen város levéltárában (Penyiey, 94), de hasznos tevékenysééről, pótolhatatlan rovarirtó szerepéről is beszámoltak ez idő tájt (Fintha 973, cit. Fábián József, Természethistória című munkájából). A század elején nay vihart kavart a vetési varjak körül kialakult vita, az úynevezett varjúháborúsá". A szakfolyóiratokban mejelenő pro és kontra véleményekkel azonban a varjúkérdést menyutatóan nem lehetett eldönteni. A varjak által okozott haszon és kár mértékének szembeállítása a kor azdasái viszonyai között nayon is indokolt volt, és kézenfekvőnek látszott, hoy a varjúpert" csak ilyen irányú ezakt vizsálatokkal lehet menyutatóan lezárni. A vetési varjú mellett szólt a külterjes mezőazdasában betöltött rovarirtó tevékenysée. Több szerző szerint a vetési varjak képesek a rovarradációk letörésére, a nayarányú rovarkártételek meakadályozására {Szomjas, 908; Schenk, 90; Muha, 93; Busits, 98; Matusovits, 934). A vetési varjút elsősorban rovarfoyasztó madárnak tartották, amely csak kivételes esetben táplálékhiány esetén válik maevővé, és íy a mezőazdasá számára úyszólván nélkülözhetetlen {Hauer, 904). A közvélemény ekkor a varjúvitában,79: arányban a vetési varjak hasznossáa mellett folalt állást {Soós, 904). Jablonoivski (90, 9) a vetési varjakat elsősorban maevőknek ítélte me, ezt yomrának anatómiai felépítésével (zúzóyomor) mayarázta. A varjak növényvédelmi szerepét nem tartotta jelentősnek, és véleménye szerint jelentős rovarirtó szerepe mé a nay kolóniáik közelében sincs. Állítását a radációk alkalmával mejelenő rovarok milliárdjainak és a varjak táplálékiényének összevetésére alapozta. A varjak azdasái szerepét helyile, a pillanatnyi állapot szerint ítélte me, mert a vetési varjak táplálékában mindi azok az összetevők dominálnak, amelyek akkor éppen a lenayobb bősében állnak rendelkezésére, és lekisebb eneriaráfordítással válnak hozzáférhetővé". A varjú vizsálat kiindulópontjának a közvetlen mefiyelést javasolta a yomortartalomvizsálati módszer helyett. Mások {Thaisz, 899; Csörey, 904) a bromatolóiai vizsálatok és a táplálkozással kapcsolatos mefiyelések eredményeit eyformán fontosnak tartották, és a két módszer eyüttes alkalmazására tettek javaslatot. A vetési varjúvizsálat véül is a Mayar Ornitolóiai Központ kezdeményezésére a század elején az utóbbi utat követve indult me. A vizsálatok alapját a múlt század véén Németorszában vézett nayarányú varjúbroma 75
tolóiai vizsálatok jelentették (Hollrun, 896; Rőri, 898), amelyek eyrészt módszertani útmutatót képeztek, másrészt kritikus elemzésük (Jablonovsky, 90) meszabta a követendő vizsálati irányt is. A vetési varjú táplálkozásával kapcsolatos, évtizedeken át folyó kutatómunkát (Csörey, 96, 99; Csath, 98; Boda, 99; Gelei, 96; Győrffy, 98; Szemere, 99 stb.) véül Vertse (943) folalta össze. Következtetéseit a Madártani Intézet yűjteményében levő 488 yomortartalom és 067 köpet analízisére, valamint a hazai irodalmi adatokra (yomortartalomvizsálatok és mefiyelések) alapozta. Véső értékelése szerint a vetési varjak tevékenysée éves és orszáos átlaban mezőazdasái szempontból 46,4 százalékban hasznos, 4,4 százalékban káros és 39, százalékban közömbös. A hasznot a kártékony rovarok pusztításával, a kárt a vetőma kiszedésével és az érő termények medézsmálásával okozza. A varjak hasznos tevékenyséének értékét növeli a mezőazdasá általános külterjessée, a rovarirtási munkálatok költsées, kivihetetlen volta. Meállapította, hoy a varjúkártétel kialakulása nayban fü a környezeti tényezőktől (talajviszonyok, aronómiai munkák minősée, időjárás, a varjúállomány eyedsűrűsée stb.). Véeredményben a vetési varjút a mezőazdasái termelés akkori szintjén hasznosnak és kímélendőnek ítélte. A mezőazdasái termelési viszonyok hazánkban is nay hatást yakoroltak a környezetre. A kémiai rovarirtás következtében elszeényedett a talajok rovarfaunája, a herbicidek bevezetése meváltoztatta a yomflórát, eyes rovarok és növények teljesen visszaszorultak, és a kártevő fajok menynyiséi viszonyai is alacsonyabb szinten kulminálnak. Menövekedett a mezőazdasái termeivények átlatermése, a betakarítás épesítése a betakarítási veszteséeket növelte. Az élőhelyen bekövetkezett változások hatására meváltoztak a táplálkozási lehetőséek, és a vetési varjak ehhez jól alkalmazkodtak. Az Alföldfásítási proram kedvező fészkelőhelyeket alakított ki számukra. A minisztertanács növényvédelmi rendelete (59/959 9) értelmében a vetési varjú fészkelési időben védelmet élvezett, yérítése csak auusztus 5től november 5i a mezőazdasái területeken volt enedélyezett. A mezőazdasái termelés belterjessé válásával a varjúkérdés a hatvanas években újra napirendre került (Sterbetz, 963; Beretzk, 963). A kedvező hatások eredményeképpen szaporodásuknak csupán a táplálékkínálat szabott helyenként határt, állományaik erős yarapodásnak indultak. Mí 94ben hazánk területén 86 000 vetési varjú fészkelt (Vertse, 943), addi 980 tavaszán meközelítően 60 000 fészkelő párról volt tudomásunk (Kalotás, 98). Az állománynövekedés tendenciája, valamint a népesebb fészektelepek közelében eyre yakrabban jelentkező,,varjúkárok" a vetési varjú azdasái szerepének újraértékelését vetette fel. A második,,varjúper", amely a hetvenes évek elején kezdődött, elsősorban a vadazdák és a természetvédők jóvoltából (Radetzky, 969, 979; Győrffy, 97; Fintha, 97; Orosz, 97; Sterbetz, 97, 977) szükséét érzi annak, hoy a meváltozott viszonyok között a vetési varjak táplálkozását felülvizsálják (Fintha, 973). A vetési varjú táplálkozása nemcsak Mayarorszáon volt vizsálati témája az alkalmazott ornitolóiának, áreájában szinte már mindenhol véeztek azdasái szerepével kapcsolatos vizsálatokat. Többek között NayBritanniában Lockie (956, 959), Holyoak (97), Feare et al. (974), Feare (974, 978); Franciaorszában Chappellier et. al. (958), Renier (955); Dániában 76
Fo (963); Hollandiában Feijen (976); Németorszában Hollrun (896), Röri (900, 903), Schlenel (964), Porath (964), Schramm (974); Ausztriában Herrliner (966); Csehszlovákiában Jirsik (95), Hell és Sovis (958), Folk és Tousková (966), Folk és Beklová (97); Lenyelorszában Pinowski (956, 959), huniák (977), Jablonski (979), Gromadzka (980); Juoszláviában Pivar (965,980); Buláriában Ttdecskov et al. (960); a Szovjetunióban Raskevics és Dobrovolszkij (953), Eielis (96), Budicsenko (957), Gaarina (958), Szolomatin (97) és Oszmolovszkaja (97) közöltek nayszámú vizsálati anyaot felölelő munkákat. A varjak állománynövekedésének következtében ŰjZélandon ahová a vetési varjút az ember telepítette be szintén véeztek a varjak táplálkozására irányuló vizsálatokat (Coleman, 97; Porter, 979). A természeti viszonyok sokfélesée, valamint a varjak polifá táplálkozása indokolja, hoy a vetési varjak táplálkozási viszonyait és a táplálékösszetevők változásának tendenciáját a hazai élőhelyeken újra mevizsáljuk. A vetési varjak táplálkozásának ellenőrzésére az utóbbi években hazánkban is meindultak a vizsálatok (Rékási, 974; Kalotás, 980). Anya és módszer 977 és 980 között 408 különböző helyről származó vetési varjú broniatolóiai vizsálatát véeztük el (. táblázat). A vizsálatra kerülő varjakat lehetősé szerint 4 órán belül boncoltuk. A kiemelt yomortartalmakat nedvesen 0, pontossáal mértük, majd Petricsészékben szétterítve lészárazra szárítottuk. A kiszáradás után az analízist a következő csoportosítás szerint véeztük: A) Növényi eredetű anyaok.. haszonmavak,. yümölcs és zöldsémavak, 3. yommavak, 4. eyéb növényi eredetű anyaok. B) Állati eredetű anyaok,. Annelida, Gastropoda,. Arthropoda, 3. Vertebrata, 4. madártojás, 5. eyéb állati eredetű anyaok. C) Eyéb emészthető anyaok. D) Ballasztanyaok. Az összetevők pontos mehatározását preparáló mikroszkóp seítséével véeztük. Az állati és a növényi összetevőket lehetősé szerint enusra határoztuk me, majd 0, pontossáal mértük. Az analízis eredményeit beyűjtési idő szerint, havi bontásban összeeztük. Meállapítottuk az eyes összetevők töme szerinti (%), valamint az összes előfordulási esethez viszonyított meoszlását yakorisáát (y%). (Értékeléskor a ballasztanyaokat nem vettük fiyelembe.) 77
. táblázat Table A bromatolóiai vizsálatra került varjak meoszlása Date and sitc of collection of rook crop samples Beyűjtés Collection Helye Site Ideje Date (év, hó) (year, month) < 977. XI. XII. M >a a o at < a 9 3 < M 9 00 cf «cs M oo s W DO B S a 4a o fa M a «a s 6 cj 3 a o m 9 ( 93 X >> H o fa o H fa o '«E.3 S 978.. II. III. IV. V. VI. vn. VIII. IX. X. XI. XII. l 3 34 9 979. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 9 7 7 6 5 4 8 4 6 4 980.. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 7 4 4 3 6 4 4 9 4 4 9 87 84 3 3 Összesen Totals 36 7 7 5 9 34 59 40 403 3 78
a beyűjtési idő és a származási hely szerint (977 980) subjected to bromatoloical analysis (977 980) Keszthely BQ cd a E O *a (0 5 a u SS c.5 a CO a s M Medina Mezőlak 09 N o a öcsény s o w 09 00 a 00 Szelevény Szekszárd B a V H Tolna 44 Varsád a 9 co eo N 03 00 ^ CO O OH 5 3 7 3 8 6 7 49 37 45 36 5 3 5 8 7 4 4 7 7 6 8 66 9 9 3 6 4 4 4 9 5 4 5 3 8 6 30 65 38 35 47 6 5 9 9 44 6 7 6 4 6 97 84 3 5 6 4 4 0 3 6 6 44 6 5 6 5 06 4 4 38 5 36 408 79
Vizsáltuk az összetevők előfordulásának yakorisáát is az analízisbe vont minták számához viszonyítva. (A táblázatokban az előfordulási adatok összee mellett zárójelben azoknak a mintáknak a számát jelöltük, amennyiben a jelzett táplálékösszetevők előfordultak.) A többirányú értékelést a különböző minőséű táplálékösszetevők eltérő emésztődési ideje miatt véeztük el. Bőri (903) vizsálatai szerint a rovarok teljes emésztődési ideje a vetési varjúnál nayon rövid. A felvételt követő óra múlva a rovarok már ali ismerhetők fel, csak a kemény kitintartalmú maradványok találhatók me. Az apró rácsálók kb. óra múlva tűnnek el a yomorból. A növényi mavak nehezebben emésztődnek. A búzamavak 3 órás emésztődés után csak kicsit puhulnak me. A nayobb mavú kukoricaszemeknek mé 4 óra múlva is csak a külső részük puhul me. A kukoricamavak mé 5 óra múlva is felismerhetők a zúzóyomorban. A zúzóyomorban metalált táplálékmaradványok alapján tehát csak azt lehet biztonsáal mondani, hoy a vetési varjú a beyűjtést meelőző órában mivel táplálkozott. A könnyen emésztődő állati eredetű táplálék pontos minőséi mehatározása mé íy is kérdéses. A polifá táplálkozása madarak bromatolóiai vizsálatakor tehát mindi számolni kell azzal, hoy az analízis során nyert eredmények a terimés táplálék irányában pozitívan torzulnak. A nehezebben emésztődő növényi eredetű táplálékösszetevők hosszabb emésztődési ideje miatt uyanis a mavak nayobb valószínűséel mutathatók ki a yomortartalmakból, mint például a rovarok. A yomortartalomanalízis értékelésekor fiyelembe kell venni azt is, hoy csupán a mennyiséi értékelés (töme%) torzulást okoz, mépedi a táplálékösszetevők víztartalmának mértékétől füően. A szárítás során uyanis a yümölcsök és az állati eredetű táplálékok (rovar, tojás, hús) jóval több vizet veszítenek, mint például a majdnem lészáraz mavak. Kialakítottuk a száradási indexet (száradási index = nedves yomortartalom átlatömee, /szárított yomortartalom átlatömee, ), amely a varjak táplálékában előforduló terimés anyaok (mavak) és a nay víztartalmú állati eredetű anyaok részvételi viszonyait jelzi. (Minél inkább dominálnak a táplálékban a növényi eredetű anyaok mavak, a száradási index annál inkább közelíti az et.) Az eredmények értékelésekor a bromatolóiai analízis jelentette az alapot, de felhasználtuk az irodalomban fellelhető mefiyeléseket, valamint saját szabadföldi észleléseinket is. Január Eredmények A hazánkban tartózkodó nay varjúcsapatok a hayományos alvóhelyeiken csoportosulnak. Ezek az éjszakai pihenőhelyek letöbbször a folyó menti ártéri erdőkben, a yakran nehezen meközelíthető, embertől kevésbé zavart területen vannak. Napfelkelte után indul me a madarak kiözönlése kisebbnayobb csoportokban a táplálékszerző területek felé. Schramm (974) vizsálatai szerint téli időszakban a vetési varjak a pihenőhelyeik 0 kmes suarú 80
környezetében keresik táplálékukat. A jelölések alapján a maximális táplálkozási akciórádiusz 4,G km volt. Az időjárás a hótakaró meléte, a faypont alatti hőmérséklet meszabja a varjak táplálkozóterületeinek táplálékkínálatát. Ha a mezőazdasái területeken a hulladékmavak, illetve a talaj felső réteében található állati eredetű táplálékforrások hozzáférhetetlenek lesznek, a vetési varjak a lakott területek közelében csoportosulnak, és ott próbálnak táplálékot találni. Előszeretettel keresik fel a szeméttelepeket, ahol a konyhai hulladék között yakran találnak táplálékmaradványokat (kenyérhéjat, csomaolóanyaokra tapadt zsírt, sajtdarabkákat, tojáshéjat, kidobált yümölcsmaradványokat). Az analízis folyamán nyert tapasztalatok szerint a szeméttelepeknek mint táplálékforrásnak jelentős szerepe van a zord téli napokon. Tyúktojáshéj a vizsált minták 9,7%ában (az összes előfordulás 3,%ában), állati zsiradék a minták,4%ában fordult elő. A szemét közül felvesznek a varjak emészthetetlen anyaokat is; eyrészt mert nem tudják szétválasztani a rátapadó táplálékmaradványtól (alufólia), másrészt színük, formájuk szerint tápláléknak vélik (umidarabok, műanya darabok). Télen mind yakoribb látvány a városok belterületén parkokban, vasútállomásokon csoportokban táplálékot kereső vetési varjú. Összeszedik az elszóródott mavakat, az emberek által eldobált ehető szemetet, a parkok boyótermő fáinak, pl. az ostorménfa (Celtis) termését (Vertse, 943), vay az akác (Robinia pseudoacacia) mavait foyasztják. Felkeresik az álattartó telepeket, ahol a tráyakazlakon, a silókban rovarok után kutatnak, a verebekkel, valamint a balkáni erlékkel közösen várnak az elszóródó mavakra. Hide, havas időben az apró maevő madarakkal eyütt medézsmálják a nyílt területeken található vadetetőket is. Metaláljuk a varjakat a terményszárítók, a takarmánykeverő üzemek közelében is, ahol a folyamatos táplálékkínálat a szállításkor elszóródó kukorica, búza vonzó hatása következtében heteki is kitarthatnak. Az elszóródott hulladékmavak (haszonmavak) eyébként a varjak téli táplálékának zömét jelentik. Ezt bizonyítja, hoy a yomortartalomminták 73,%ában találtunk haszonmavakat. Lenayobb mennyisében a kukorica fordult elő. A vizsált táplálék tömeének 40,5%át alkotta, és a minták 60,9%ában találtuk me, valamint a leyakrabban előforduló táplálékösszetevőnek számított 9,3%os előfordulással. Jelentős a többi haszonma, a búza, az árpa és a napraforó részvétele is. A haszonmaok összesen a táplálék tömeének 57,6%át tették ki. A terimés táplálék (mavak) túlsúlyát a száradási index is jelzi, mivel e hónapban éri el a lealacsonyabb értéket (,77). A lakott területek közelében levő mezőazdasái táblákra kilátoató varjak a határban is a maradékkal kénytelenek beérni. Havas napokon a be nem szántott kertészeti kultúrákban (paradicsom, fűszerpaprika) a száraz, rothadó vay éppen fayott termésekből szedik ki a mavakat. A varjak yommafoyasztása nem jelentős. Kis mennyisében és csak alkalomadtán, valószínű más táplálékkal eyütt foyasztanak a leyakoribb yomfajok (Setaria, Polyonum sp.) mavaiból. Állati táplálékot az élőhely kínálta mennyisében vesznek fel. A rovar táplálék január folyamán elenyésző; mezei pockot és eyéb rácsálókat a kazlak környékén találnak. Élő állatokat ritkán fonak el ebben az időszakban, mert a fayos föld, a hótakaró az apró rácsálók számára kiváló védelmet nyújt, és a talajművelő épek (ekék, tárcsák) feltáró tevékenysée ekkor nem 8
. táblázat Table A vetési varjú januári tápláléka 8 yomortartalomminta analízise álapján January foods of rooks on the basis of 8 crop samples A yomortartalmak nedves tömeének összee Total wet weiht of crop contents: A yomortartalmak szárított tömeének összee Total dry weiht of crop contents: 759,5 49,4 összetevők menevezése Food itcm Előfordulás (eset) Total occurrence (No. of samples) Száraz töme Dry weiht, S Oyakorisá az összes eset minta %aban Percent frequency of of occurrence, sample, /o /o Tüme, % Dry weiht, % A) Növényi eredetű anyaok Plant matériái 9 90,4 74,4 94,5. Haszonmavak Seeds of planted crops 80 (60) 77,0 33, 73, 57,6 Árpa Barley Búza Wheat Kukorica Maize Napraforó Sunflower 7 50 8. Gyümölcs és zöldsémavak Fruitveetable seed () 0, 0,7,5 0, Almama Appleseed Paprikama Pepperseed 0,8 39,6 4,8,8 0, 0, 0,3 0,4 9,3 3, 0,3 0,3, 3,9 60,9 9,7,8 40,5 3,8,, 3. Gyommavak Weedseed 3 (3) 0,5, 3,7 0, Polyonum lapathifolium Sorhum sp. Indeterminált Unidentified 4. Eyéb növényi eredetű anyaok 0 (70),7 39, 85,3 36,6 Mahéj (árpa, búza, kukorica, napraforó, zab), törek, növényi törmelék, növényi szár Other plant matériái Seedcoat (barley, wheat, maize, sunflower, oat), chaff, plant framents, stems 0,3 0,3 0,3,,, 0,
B) Állati eredetű anyaok Animál matériái 66 7,0 5,6 5,5. Annelida, Gastropoda 4 (8),4 9,3,9 0,8 Lytholyphus naticoides 9 3,5 0,9 Vallonia pulchella 0,3, Monacha carthusiana 0,3, Helicella obvia 0,7,4 Bithynia leachi 0,7,4 Imparictula tridens 0,7,4 Indoterminált Unidentified 7 3, 8,5. Arthropoda 4 (0) 4,5 5,4,,5 Elateridae 0,3, Coleoptera 8 3, 9,7 Lepidoptera lárva 0,3, Kitintörmelék Chitin framents 4,5 4,9 3. Vertebrata 6 (6),5,3 7,3 0,8 Microtus arvalis 4,6 4,9 Rodentia 0,8,4 4. Madártojás Bird's e 8 (8) 4,5 3, 9,7,5 Gallus dornesticus 8 4,5 3, 9,7,5 5. Eyéb állati eredetű anyaok Other animál matériái 4 () 8, 5,4 4,6,0 Döhús Carrion meat 5,9 6, Döcsont Carrion bones 7,7 8,5 Állati zsiradék Animál fats 0,8,4 összesen Totals 58 307,4 00,0 >) Ballusztanyaok Ballast matériái 7,0 Zúzókő, homok Crushin stone, sand 65 Alumínium fólia Alufol 4 Gumi Gum 00,0 OO
érvényesül. Feltételezhetően a rácsálók ey részét mint dööt veszik fel. Döeltakarító tevékenyséük a téli időszakban a leintenzívebb. A sebzéstől, betesétől elpusztult vadak (őz, nyúl, fácán), lelőtt, autók által elütött háziállatok (kutya, macska) és más állati tetemek a varjak fiyelmét yorsan felkeltik, és csapatosan jelentkezve a többi döeitakarítóval eyütt (róka, kutya, cickányok, dolmányos varjú, szarka és néha mé a raadozó madarak is) yakran néhány nap alatt letisztítják, eltakarítják. A vetési varjú yomortartalommintáinak 4,6%ában találtunk döből származó maradványokat. Állati eredetű táplálékot foyasztanak mé a varjak a házas csiák (Gastropoda) felvétele révén is. A csiák a folyók, a tavak partján iszapból kimosott példányok vay a leelőkön élő szárazsátűrő fajok közül kerülnek ki. A csiák szerepe a varjak táplálékában főle a téli időszakban mé nem teljesen tisztázott. Bár előfordulásuk a vizsált mintákban yakorinak mondható (,9) ez az öszszes előfordulás 9,3%át alkotja, nem tudjuk, hoy a csiákat zúzókő yanánt (tehát üres csiaházat foyasztottak el) vay táplálékként vettéke fel. A téli hónapokban valószínűbb, hoy a csiaházak apró kavicsokat pótolnak, ennek ellenére mi a csiák maradványait eész évben tápláléknak számítva kezeltük. Az eyéb növényi eredetű anya rovatunkban yűjtött táplálékösszetevők a haszonmavak, a yomormavak részei, amelyek az emésztés folyamán elválnak (mahéj), vay más táplálékösszetevőkre raadó és azzal felvett, esetle a ballasztanyaal eyütt az emésztőrendszerbe kerülő növényi törmelékek (törek, szalma, növényi yökér és szárrészek). A vetési varjak januárban elsősorban hulladékeltakarító szerepet töltenek be. Kártételük a mezőazdasában (növénytermesztésben) nem jelentkezik. Táplálkozásukkal közvetlenül kárt nem okoznak, közvetve kismértékben számolhatunk velük úy, mint a közös élőhelyen áttelelő madarak és vadak táplálékkonkurensével (. táblázat). Február A tél vée a vetési varjak táplálékában a leszűkösebb időszaknak számít. Azok a táplálékforrások, amelyeket január hónapban iénybe vettek, eyre inkább kiapadnak, a mezőazdasái területeken az elszóródott mavak eyre foynak, mivel nemcsak a vetési varjak táplálékbázisát jelentik. A haszonmavak tömearánya az előző hónaphoz viszonyítva több mint 5%kal csökken (3.4%), az összes előfordulási esetszám százalékában is neatív irányú változás észlelhető ( 0,5%), bár a haszonmavak előfordulása a mintákban csak 68,6%ra mérséklődik (4,5%). A varjak táplálékában a haszonmavak közüí a kukorica a domináns, ezt követi a búza és a napraforó mind töme, mind yakorisá szerint. A táplálékhiány mé fokozódik, ha hide az időjárás, és összefüő hótakaró van. A varjak ebben az időszakban sokat éheznek, ekkor használják fel a tél elején felszedett zsírtartalékaikat is. Táplálékukban az emészthető hulladékok aránya csökken, mert ezek a készletek is foyóban vannak. Növekszik a varjak yommafoyasztása, és ebben a hónapban éri el az évi maximumértéket. Ez a mennyisé uyan tömeben nem nevezhető jelentősnek (,5%), de kis mennyisében, nyomokban yakran előfordul (a minták 3,8%ában). A mezőazdasái területen domináns 84
yomfajok (Setaria, Polyonum, Sorhum, Amctranthus fajok) mavai jellemzőek a varjak yomortartalmában is. A hónap vée felé ha az enyhülés hatására a hótakaró eltűnik a talaj felső rétee felened, a mezőazdasái területek az időjárástól füően, hacsak néhány napi is a varjak táplálékszerző területeivé válnak; eyúttal a lakott területeken és azok közelében csökken a varjak száma. A meleedés hatására előbújó rovarok vay a talajelőkészítő épek által kifordított, mé dermedt drótférek, a baolylepke hernyója ilyenkor jelenik me a varjak táplálékában. A rovarok februárban már a yomortartalomminták 4,8% ában kimutathatók voltak, de hoy mé nem nay mennyisében, azt jelzi tömeük aránya (csupán 5,3%). Összesséében a rovarok azonban már az összes táplálékfélesé 7,%át jelentik. Nem emelkedik a varjak táplálékában a erinces állatok részvételi aránya az előző hónaphoz képest. Ez az apróemlősök számának folyamatos téli csökkenésével mayarázható, mert a talajmunkák, a kazlak bolyatása, felszámolása feltételezné, hoy előfordulási arányuk növekedjen. Az állati tetemek (döök) részvétele a hótakaró elolvadása után néhány napi nő, majd a felfedezhetősé nehézséei miatt erősen csökken (,6%). A varjak februári táplálkozását az időjárási tényezők alakulása naponta is jelentősen meváltoztathatja, de tendenciájában az állati eredetű táplálék növekedése a jellemző. A növénytermesztésben e hónapban (őszi kalászosok, repce) károkat nem okoznak, azdasái szerepük mehatározására az áttelelő varjak számának csökkenésével arányosan a január havi értékeléskor elmondottak érvényesek (3. táblázat). Március Február véén, március elején meindul a hazánkban telelő, északon és keleten fészkelő vetési varjak visszavándorlása; csökken, majd meszűnik a nay éjjeli pihenőhelyek jelentősée. A hazai fészkelők felkeresik a fészektelepeket. Eleinte naponta csak eykét órát töltenek el a fészkek közelében, később már ott is éjszakáznak. Rendezetik a téli időszak alatt meronálódott fészkeket, újak építését kezdik me. A fészkek tatarozása után március közepétől időjárástól füően mekezdődik az első tojások lerakása, majd a kotlás is. A tojásrakás elhúzódik, az idősebb madaraknál már márciusban, a fiatalabbaknál csak áprilisban kezdődik. A fészekrakás, a költés szüksészerűsée tehát a varjakat eyre jobban a telephez köti. A fészeképítésben mindkét nem részt vesz. Bizonyos fészekőrzési hajlamuk van, de arányla messze eltávolodhatnak a kolóniától. A tojó eyedül kotlik, és ebben az időszakban a madarak csak rövid időre hayhatják el a fészkeiket, hoy a telep közvetlen közelében táplálékot szerezzenek. A tojók táplálása ekkor nayrészt a hímekre hárul. A fészektelepen költő varjak táplálkozási akciórádiusza a kotlási időszakban a lekisebb, a varjak táplálkozóhelyeit ekkor a telep közvetlen közelében levő mezőazdasái területek jelentik. Népesebb kolóniák közelében a táplálkozóhely leszűkülése következtében különösen, ha hűvös és csapadékos az időjárás viszonylaos táplálékhiány léphet fel. Ebben a helyzetben a varjak minden lehetőséet kihasználva, szinte metisztítják a fészektelep környezetét az ehető hulladékoktól. Ha a közelben szemétlerakó helyek vannak, előszeretettel keresik fel a konyhai 85
3. táblázat Table 3 A vetési varjúfebruári tápláléka 67 yomor tartatomminta analízise alapján Febriuiry foods of rooks on the basis of 67 crop samples A yomortartalmak nedves tömeének összee Total wet weiht of crops contents: A yomortartalmak szárított tömeének összee Total dry weiht of crop contents: 50,9 74,8 összetevők menevezése Food item Előfordulás (eset) Total occurrence (No. of samples) Száraz töme, Dry weiht, Gyakorisá az összes eset minta %ában Percent frequency of of occurrence, sample, o/ o/ /o /o Töme, % Dry weiht, % A) Növényi eredetű anyaok Plant matériái. Haszonmavak Seeds of planted crops Árpa Barley Búza Wheat Kukorica Maize Napraforó Sunflower Zab Oat 3. Gyommavak Weedseed Amaranthus sp. Echinochloa crusalli Gallium sp. Polyonum convolvulus Robinia pseudoacacia Setaria sp. Sinapis arvensis Sorhum sp. Indeterminált Unidentified 4. Eyéb növényi eredetű anyaok (Mahéj búza, kukorica napraforó törek) Other plant matériái (Seedcoat wheat, maize, sunflower plant framents) 70 58,9 7,7 _ 9,3 54 (46) 56,5,8 3,4 0,4,5 7 3,5 7, 5,3 7,7 8 39,4,8 4,7,6 7 3,6,9 0,4,0 0,4 0,4 36 () 4,4 5, 3,8,5 3,3 4,5 0,8 3,0 3,3 4,5 5, 7,5 0,4,5 0 4, 4,9 0,4,5 6,5 8,9 5, 7,5 80 (60) 98,0 33,7 85,9 56,
B) Állati eredetű anyaok. Annelida, Gastropoda Helicella obvia Bithynia leachi Imparietula tridens Abida frumentum Indeterminált Unidentified. Arthropoda Animál matériái Elateridae lárva Dermestes sp. Coccinellidae Sitona sp. Curcidionidae Coleoptera Lepidoptera lárva Kitintörmelék Chitin framents 3. Vertebrata Talpa europaea Microtus arvalis Rodentia 4. Madártojás Bird's c Gallus dornest icus Eyéb állati eredetű animál matériái anyaok Döhús Carrion meat Döcsont Carricon bones Ló tráya Horse manure összesen Totals D) Ballasztanyaok Other Ballast matériái Zúzókő, homok Crushin stone, sand Alumínium fólia Alufol Gumi Gum Papír Paper 67 3 (9) 3 6 4 (8) 9 3 7 (7) 5 () 4 (4) 37 7 (64) 63 4 3
hulladékokért (kenyér, tojáshéj, ételmaradékok stb.). A tráyalerakó helyeken, a tráyakazlakon, a tráyacsomókban rovarokat keresélnek. Jelzik ezt a yomortartalmukból előkerülő léybábok (Diptera) és a tráyaboarak (Aphodius sp.). Az állati tetemek (dö) foyasztására utal a temetőboarak (Necrophorus vespillo) előkerülése a táplálékukból. Kijárnak a bokrosodásnak induló ősziabonavetésekbe (árpa, búza), ahol az éledő rovarvilából táplálkoznak. Futóboarakat (Harpalus sp., Carabus sp.), vetésfehérítő boarakat (Lema melanopus) zsákmányolnak. Ahol a kalászos előveteménye napraforó volt, és a betakarításkor kupacokban maradtak a kicsépeletlen tányérok, a napraforómaok kiásása közben az őszi abonát foltszerűen károsítják, kipusztítják. Ez a speciális kártétel amely mé áprilisban is főle homokos talajon jelentkezik, a napraforó ondos, vesztesémentes betakarításával, jó vetőáy készítésével meelőzhető, illetve elkerülhető. A tavaszi talajelőkészítési munkák során a varjak a épeket követik, és a kiforduló ilisztákat (Lumbricidae), rovarlárvákat, bábokat (Aroites sp., Lepidoptera) foyasztják. A kora tavaszi vetésű kultúrák (tavaszi árpa, borsó) vetésekor felszedik az elhullott és a felületesen takart vetőmavakat is. Sekély vetésmélysé esetén a homoktalajon a talajfelszínen maradó mavak a varjakat a házi és a parlai alambokkal eyütt sorra vezetik", és a vetőma kiszedésével foltszerűen károsítják a vetést. A ondosan takart vetőmavakat nem tudják kiszedni, a csíranövény pedi már nem képezi a varjak táplálékát. A varjak táplálékában márciusban talált búza és kukoricamavak nayobb része a szállítás során elszóródott hulladék ma. A haszonmavak inkább a hónap elején és a hűvös napokon dominálnak. A yommafoyasztás jelentéktelen, az összes előfordulásnak,6%át jelenti, tömeben ali mérhető (0,%). Fontos táplálkozóhelyei a varjaknak a leelők és az évelő pillanósok is, ahol a meleedés hatására előbújó rovarok után kutatnak. Elsősorban a talaj és a levélszinten élő ormányosboarakkal (Otiorrhynchus sp., Tanymecus sp., Phyllobius sp.), földicincérekkel (Dorcadion seopolii) és levélboarakkal (Cassida viridis) táplálkoznak. A rovartáplálék márciusban már 5,3%os yakorisáal fordul elő. Csiákat (Gastropoda) a yomortartalomminták 7,4%ában találtunk, tehát a telelésből előjövő puhatestűeket szívesen és nay számban foyasztják. Március folyamán tovább emelkedik az állati táplálék aránya (39,5%), de mé mindi a növényi eredetű anyaok foyasztása van túlsúlyban, 60,%ban (4. táblázat). Április A vetési varjak szaporodási állapotára a hónap első felében a kotlási szakasz jellemző. A tojások kelése zömében április eleje után indul me, a hónap harmadik dekádjában már a tojások 30 50%a kikelt. A fiókák táplálékiénye növeli a fészektelep táplálékszükséletét, de növekszik a kolónia táplálkozási akciórádiusza is, mert csak a néhány napos fiókák iénylik a szülők fokozott ondoskodását (meleítés). Csökken a szülők fészekhez kötöttsée, hosszabb idei távol maradhatnak a fészkeiktől. A reeli órákban a telep közelében táplálkoznak, és csak később indulnak kisebb csoportokban távolabbi táplálkozóhelyeikre. Az őszi kalászosok és az 88
4. táblázat Table 4 A vetési varjú márciusi tápláléka 4 yomortartálomminta analízise alapján March foods of rooks on the basis of 4 crop samples A yomortartalmak nedves tömeének összee Total wet weiht of crop contents: A yomortartalmak szárított tömeének összee Total dry weiht of crop contents: 86,8 47, Az összetevők menevezése Food item Előfordulás (eset) Total occurrence (No. of samples) Száraz töme, Dry weiht Gyakorisá az összes eset minta %ában Percent frequency of of occurrence, sample, % % Töme, % Dry weiht, /o A) Növényi eredetű anyaok Plant matériái 9 5,8 60, 8,5. Haszonmavak Seeds of planted crops 06 (80) 40,9 7,9 64,5 45,4 Árpa Barley Búza Wheat Kukorica Maize Napraforó Sunflower 35 60 9. Gyümölcs és zöldsémavak Fruitveetable seed (),9 0, 0,8,6 Dió Walnut,9 0, 0,8,6 3. Gyommavak Weedseed 6 (6) 0,4,6 4,8 0, Setaria sp. Indeterminált Unidentified 5 0,6 39,3 96,7 4,3 0,6 9, 5,8,4 0,3,3 4. Eyéb növényi eredetű anyaok 6 (96) 09,6 30,5 77,4 35,3 Mahéj (árpa, búza, kukorica, napraforó), szalmatörmelók, törek, növényi törmelék Other plant matériái Seedcoat (barley, wheat, maize, sunflower), straw framents, chaff, plant framents,6 8, 48,4 7, 0,8 4,0 0,,6,,4
4. táblázat folytatása Table 4 continued Az összetevők menevezése Food itcm Előfordulás (eset) Total occurrence (No. of samples) Száraz töme, Dry weiht, Gyakorisá az összes eset minta %ában Percent frequency of of occurrence, sample, o/ o/ /o /o B) Állati eredetű anyaok Animál matériái. Annelida, Gastropoda Lumbricidae Lytholyphus naticoides Radix perera Vallonia pulchella Monacha carthusiana Helicella obvia Imparietula tridens Abida frumentum Indoterminált Unidentified. Arthropoda Carabus sp. Harpalus sp. Zabrus tenebrioides Nechrophorus vespillo Ariotes sp. lárva Coccinellidae Adalia bipunctata Aphodius fimetarius Rhizotrou8 sp. Dorcadion scopolii Lema melanopus Cassida nebulosa Cassida viridis Curculionidae Otiorrbynchus sp. Otiorrhynchus liustici Tanymecus sp. 50 48 (35) 3 3 3 5 3 4 4 96 (67) 4 4 4 5 4 54,7 7,4 45,7 39,5,6 8, 0, 0,8 0,8,4 0, 0,8 0,8,4 0,8,4 3,9, 0,8,4,0 3, 3,7,3 5,3 54,0,0 3, 3,7,3 0, 0,8 0, 0,8,0 3, 0,5,6 0, 0,8 0, 0,8 0, 0,8 0,5,6 0, 0,8 0, 0,8 0,5,6,3 4,0 0, 0,8 0, 0,8,0 3,
Phyllobius sp. Coleoptera Lepidoptera báb Lepidoptera pupa Lepidoptera lárva Diptera báb Diptera pupa Formicidae Kitintörmelék Chitin framents 3. Vertebrata Rodentia Indeterminált kisemlös Unidentified small mammals. Madártojás Bird's e Gallus dornest icus 5. Eyéb állati eredetű anyaok Other a ni mai matériái Döcsont Carrion bonos Szőrszálak Hairs C) Eyéb emészthető anyaok Other «liirestible matériái Kenyér Bread zesen Totals l)( Ballasztanyaok Ballast matéria! Zúzókó, homok Crushin stone, sand Alufólia Alufol Gumi Guni Papír Paper 4 6 3 380,0 4, 0,5 0,8 0,5 0, 5,8 3,,9,6,4,6 0,8 7,7 () 0, 0,5,6 0, 0,8 0, 0,8 () 0, 0, 0,8 0, 0, 0,8 (3),3 0,8,4 0,4 0,5 0,,6 0,8 (),6 0, 0,8 0,8,6 30, 0, 00,0 0,8 0,8 00,0 6,0 8 : : _ CO
. A vetési varjú kárképe kelő kukoricában. Harc, 978. máj. 5. (Fotó: Dr. Kalotás Zs.) Damae by rooks in sprountin maize. Harc, 5. May 978. (Photo: Dr. Zs. Kalotás) évelő pillanósok kultúrái csak addi jelentenek számukra biztos táplálékszerző területet, ameddi a növényzet sűrűsée és maassáa alkalmassá teszi a talajszinten táplálékot kereső varjak közötti kommunikációt. Ez yakorlatila sűrű térállású kultúrákban 5 cmes, ritka térállású kultúrákban 30 cmes növénymaassái lehetsées (. ábra). Maasabb növényzetben a varjak nem érzik biztonsában maukat, és a sűrű növényzet a táplálék mekeresését, meszerzését is menehezíti. Az őszi kalászosokban (búza, árpa, rozs) a szárba indulástól eészen az aratási nem táplálkoznak a vetési varjak. A nedves rétek, a lucerna és a vörösheretáblák rovarviláa a hónap közepéi jelent táplálékbázist a varjaknak. A levélboarakat (Chrysomelidae), a csipkézőbarkókat (Sitona sp.), a vincellérboarakat (Otiorrhynchus sp.) foyasztják. A száraz puszták és leelők a növényzet lassúbb növekedési üteme és a leeltetés miatt mé továbbra is kedvelt boarászóhelyei a vetési varjaknak. Elsősorban a lassúbb mozású, nem repülő és a talajszinten élő rovarokra vadásznak. Ezeken a területeken szinte kizáróla rovarral élnek. Gyakori 9
zsákmányuk a yalocincér. Ey vetési varjú yomrában pl. 36 db 8 sávos yalocincért (Dorcadion scopolii) találtunk, összeszedik a pázsitfüveken szívoató poloskákat (Eurydema sp., Euryaster sp.), a futóboarakat (Harpalus sp., Carabus sp.) és a tücsköket (Gryllus sp.) is. A vetést előkészítő épek nyomában járva a talajlakó rovarok felszínre kerülő lárváit, a drótféreket (Ariotes sp.), a pajorokat (Melolontha melolontha), a baolylepke hernyóját (Noctuidea) foyasztják. A répatáblákon a bevándorló barkókat (Cleonus sp.) tizedelik. Az április harmadik dekádjában mekezdődő kukorica és napraforó vetések a vetési varjakra nay vonzóerővel hatnak. Követik a vetőépeket, és a felszínre kerülő, nem kellően takart mavakat azonnal összeszedik. Ez mé nem is lenne olyan nay baj, mert ezen a vetésmélysé mefelelő beállításával lehet seíteni. A kártétel akkor kezdődik, amikor a csírázó mavakat a varjak kiforatják a talajból. Ez ritkábban fordul elő, mert mé nincs, ami a sorra vezetné" a varjakat. A kukoricatáblákon ebben a hónapban a varjak kártétele mé nem jelentős, mert az elszóródott felületre vetett mavak mellett a kukorica rovarviláából, főként barkókkal (Tanymecus sp., Psallidium maxillosum) táplálkoznak. A kendertermő vidékeken az elhullott kendermavakat is szívesen foyasztják. Döfoyasztás mé ebben a hónapban is jelentkezik; sőt az állati ürülék között, a tráyacsomókban is kutatnak táplálék után. Iazolja ezt a temetőboarak (Necrophorus vespillo), a sutaboarak (Hister quadrimaculatus) és ömbászkák (Armadillidium vulare) mejelenése a táplálékban. Gyakran foyasztanak bár kis mennyisében szórazföldi házas csiákat (Helicella sp., Abida sp.), amelyeket réteken, kaszálókon, leelőkön, árokpartokon szednek össze. A táplálék ebben a hónapban tehát a növényi és az állati eredetű anyaok között szinte 5050%os arányban oszlik me. A vetési varjak fiókáikat mé az eészen fiatalokat is nem kizáróla állati eredetű anyaokkal táplálják. A fiókák táplálékának összetétele is hasonló az idős madarakéhoz, töme szerint tehát zömmel mavakból (kukorica, napraforó) áll, ennek ellenére a fiatalok felnevelődése ahoy a varjak terjeszkedéséből, állománysűrűséének növekedéséből következtethető jó (5. táblázat). Május A vetési varjúkolónia tápanyaszüksélete ebben a hónapban éri el a maximumot. A fiókák kikeltek, és a hónap vée felé mekezdődik a kirepülésük. A mezőazdasái vonatkozású elbírálásban jelentős tényező, hoy a lefontosabb és a lenayobb területen termesztett takarmánynövényünk, a kukorica kelése éppen akkor van, amikor a varjúkolóniák táplálékiénye a lenayobb. A kártételi veszélyhelyzet tehát a kukoricakultúrák lekritikusabb időszakában a lenayobb. A yomortartalomanalízisből meállapítható, hoy a varjak táplálékában a kukorica részvétele áprilistól (3,%) májusi (5,7%) tovább növekszik. Mí áprilisban az összes táplálék tömeének 36,%a volt kukorica, májusra ez 4,7%ra növekedik. Áprilisban a yomok 44,0%ában, májusban a mevizsáltak 4,7%ában találtunk 93
5. táblázat Table 5 A vetési varjú áprilisi tápláléka 00 yomortartálomminta analízise alapján April foods of rooks on the basis of 00 crops samples A yomortartalmak nedves tömeének összee Total wet weiht of crop contents: A yomortartalmak szárított tömeének összee Total dry weiht of crop contents: 60,9 86, összetevők menevezése Food item Előfordulás (eset) Total occurrence (No. of samples) Száraz töme, Dry weiht, Gyakorisá az összes eset minta %ában Percent frequency of of occurrence, sample, o/ o/ /o /o Töme, /o Dry weiht, % A) Növényi eredetű anyaok Plant matériái 59 79,8 47,3 73,8. Haszonmavak Seed of planted crops 69 05,0 0,5 55,0 43, Árpa Barley 3 0, 0,9 3,0 Búza Wheat 6 6,6,8 6,0,7 Kender Hemp 3,3 0,9 3,0 0,9 Kukorica Maize 44 88,3 3, 44,0 36, Napraforó Sunflower 7,7 3,6,0 3, Zab Oat 0,3,0 3. Gyommavak Weed seed 3 (3) 0,3 0,9 3,0 0, Setaria sp. 0,6,0 Lathyrus sp. 0,3,0 4. Ey év növényi eredetit anyaok 87 (68) 74,5 5,9 68,0 30,6 Mahéj (búza, kukorica, napraforó), növényi szár, növényi törmelék, fűszál Other plant materiül Seedcoat (wheat, maize, sunflower), stems, plant framents, rass B) Állati eredetű anyaok Animál matéria! 77 63,8 5,7 6,. Annelida, Gastropoda 37 (3),7,0 3,0, Vallonia pulchella 0,3,0 Monacha carhusiana 0,3,0 Helicella obvia 3 3,8 3,0
Imparietula tridens Abida frumentum Gálba palustris Indeterminált Unindontified. Arthropoda Armadillidium vulare Gryllus sp. Eurydema sp. Euryaster sp. Carabus sp. Carabus violaceus Harpalus sp. Zabrus sp. Necrophorus vespillo Blitophaa undata Hister quadrimaculatus Elateridae lárva Ariotes sp. Melolontha melolontha lárva Dorcadion pedestre Dorcadion fulvum Dorcadion scopolii Cassida sp. Cassida nebolusa Curculionidae Otiorrhynchus sp. Otiorrhynchus liustici Sitona sp. Tanymecus sp. Psailidium maxillosum Cleonus sp. Cleonus punctiventris Coleoptera Lepidoptera lárva Diptera Chrysotoxum festimum Kitintörmelék Chitin framents 5 _,5 5,0 7, 7,0 0,3,0 9,7 9,0 34 (50, 39,9 74,0 _ 0,6,0 0,3,0 0,3,0 0,3,0 5,5 5,0 4, 4,0 6,8 6,0 7, 7,0 0,3,0 0,3,0 0,3,0 3 0,9 3,0 0,6,0 3 0,9 3,0 0,3,0 0,3,0 4, 4,0 0,3,0 I 0,3,0 5,5 5,0 3 0,9 3,0 5,5 5,0 3 0,9 3,0 5,5 5,0 0,3,0 3 0,9 3,0 3 _ 0,9 3,0 3 _ 6,8 3,0 5,5 5,0 0,3,0 0,3,0 30 8,9 30,0
5. táblázat folytatása Table 5 continued összetevők menevezése Food item Előfordulás (eset) Total occurrence (No. of samples) Száraz töme, Dry weiht, e Gyakorisá az összes eset minta %ában Percent frequency of of occurrence, sample, 0/ 0/ /o /o Töme, % Dry weiht, /o 3. Vertebrata 5 (5) 0,6,6 5,0 0, Rodentia 0,3,0 Indeterminált kisemlős Unidentified 3 0,9 3,0 small mammals Indeterminált madár Unidentified bird 0,3,0 5. Eyéb állati eredetű anyaok Other () 0,4 0,3,0 0, animál matériái 0,4 0,3,0 0, Döhús, döcsont Carrion meat, bones 336 43,6 00,0 00,0 összesen Totals 83 (8) 4,7 D) Ballasztanyaok Ballast matériái 8 Zúzókő, homok Crushin stone, sand Alumínium fólia Alufol
kukoricát. Az, hoy a kukorica felvételének üteme nem csökken, és a felvett kukorica mennyisée májusra mé növekszik is, azt jelenti, hoy a vetési varjak a kelő kukoricát is károsítják. Fészektelepeik közelében előszeretettel keresik fel azokat a táblákat, ahol a kelő kukorica,,szö állapotú". A soroló" csíranövények a varjakat sorra vezetik". Csőrükkel a kelő kukoricanövényt először kráterszerűen körülássák, majd kihúzzák (. ábra). Csak a vetőmaot foyasztják el, a zöld növényi részt és a yökérkezdeményt otthayják. Ha a kukoricanövény eléri a 4 leveles fejlettséet, a varjak kártétele már nem jelentkezik. Hűvös időjárásban a kelés nem eyenletes, vontatott, a vetés hosszú idei ki van téve a vetési varjak kártételének. Súlyosbítja a helyzetet, hoy hűvös, csapadékos időben a talaj lakó rovarok kevésbé aktívak, a varjak úyszólván csak a kukorica károsítása révén jutnak táplálékhoz. Ha meondoljuk, hoy ey varjú naponta 6 8, azaz 0 5 szem kukorica felvételére képes, és ezzel uyanannyival csökkenti a tőszámot, akkor ey 600 párt számláló. A varjúszántás őszi búzavetésen. Dévaványa, 980. ápr. 8. (Fotó: Dr. Kalotás Zs.) Eookplouhin in field sown to winter wheat. Dévaványa, 8 Apr. 980. (Photo: Dr. Zs. Kalotás ) 97
kolónia naponta fél hektár kukorica kipusztítására is képes. Ha a kritikus időszak elhúzódik (0 4 nap), azonos károsítási ütemmel számolva akár 5 6 ha kukorica kipusztulásával számolhatunk, ami kész termésre átszámolva már jóval mehaladja a 00 000 Ftos kárt (6 tonnás átlaterméssel számolva 30 40 ezer forintnyi bevételi kiesés). A kelő kukoricában keletkező varjúkárt súlyosbíthatja a környező mezőazdasái területek milyenséében rejlő csekély táplálékkínálat, a népes vetési varjútelep (varjak abundanciája), a laza homokos talajok szeényebb rovarfaunája, a sekély vetés, a hanya vetéstechnika, a kukoricatáblák közelsée a fészektelepekhez stb. A vetési varjak a kelő kukorica tábláján azonban nem csak a kultúrnövény vetőmaját foyasztják. Mele, napos időben pusztítják a levélzetet károsító barkókat (Tanymecus sp.) és a yökérkárosító pattanóboár (Elateridae) lárváit is. A mevizsált varjúyomrok között volt olyan, amelyben 0 36 kukoricabarkót is találtunk. A napraforó a másik, mezőazdasái szempontból jelentős és a varjúkártételtől érintett növény mefelelő vetéstechnikával (a ép a maot eyenletesen az előírt mélysében helyezi a talajba) a varjaktól kárt nem szenvedhet. A kelő napraforónövény uyanis nem képezi a varjak táplálékát. Mivel a szikleveleket a csíranövény a föld felszínére tolja, a madarak nem ássák ki a napraforót (mint a kukoricát), a kikelt napraforóban varjúkártétel nincs. A harmadik tavaszi kapásnövényünk a cukor és a takarmányrépa is táplálkozóhelye a vetési varjaknak, de növénykártétel helyett a varjak rovarpusztító tevékenyséet fejtenek ki. Táplálékuk a répabarkókból (Cleonus sp.) és a baolylepkék (Noctuidae) hernyóiból tevődik össze. Az évelő pillanósok tábláin csak a kaszálás után találunk táplálkozó varjakat. A kaszálás uyanis eyrészt meszünteti a varjak táplálékszerzését zavaró sűrű maas növényzetet, másrészt feltárja, hozzáférhetővé teszi a táplálékot. A szálas takarmányok betakarítási munkáival növekszik a táplálékban az állati összetevők aránya. Kaszálás után a búvóhelyüket vesztett ormányosboarak (Otiorrhynchus liustici, Polydrosus sp.) és baolylepke (Noctuidae) hernyói alkotják ilyenkor a táplélék zömét. A kikaszált tojások elsősorban a fácánfészekaljak is a varjak prédájává válnak. A varjak tojásfoyasztására eyébként jellemző, hoy a maas növényzet közé rejtett fészekaljakat nem keresik, hanem csak véletlenül találják me, azonban ha lehetőséük nyílik rá, a feltárt fészkeket kirabolják. A yomortartalomvizsálattal bebizonyosodott, hoy a fácántojásokat majdnem kizáróla a lucernakaszálások idején foyasztják. Speciális esetben a varjak fácántenyésztő telepeken a tojatóvolierekhez is odaszoknak és a tenyésztojásókat vámolják. A tojásevésre specializálódott eyedek kilövésével az ilyen jelleű kártétel meállítható. A varjak tojáspusztítása, fészekrablása sziki, alacsony növényzet mellett válhat jelentékennyé. Alföldi viszonyok között a varjak jelentős táplálékszerző területeinek számítanak a leelők. Pusztai ökoszisztémákban a varjak táplálékának összetétele jelentősen módosul a mezőazdasái területeken élő varjak táplálékához képest. Hiányzik vay eészen alacsony szinten mozo a táplálék zömét alkotó haszonmafrakció. Az állati eredetű anyaok aránya jóval maasabb. A leelők rovarviláa: a yalocincérek (Dorcadion sp.), a futóboarak (Carabus sp., Harpalus sp.), valamint a leelő állatok tráyájában élő tráyaboarak (Aphodius sp., Hister quadrimaciüatus), az állati hullákon élő döboarak (Necrodes litoralis) alkotják a varjak állati eredetű táplálékának jelentős részét. A májusi 98
táplálékban a csiák és a erinces állatok részvételi aránya az áprilisi adatokhoz viszonyítva kisebb, eyüttesen 8,9%ban fordulnak elő, tömearányuk is csupán 5,4%. A erincesek közül a mezei rácsálók (eér, pocok) szerepelnek leyakrabban (5, %). Más erinces állat (hal, yík, madárfióka) csak eyey alkalommal fordult elő a yomortartalommintákban; jelezve, hoy ezen összetevők nem jellemzők a varjak táplálékában. Májusban az állati eredetű táplálék növekvő tendenciát mutat (54,7%), annak ellenére, hoy a kukoricatermő vidékeken a fő táplálkozási bázist a kukorica jelenti (6. táblázat). Június Június elején a fiókák már csaknem mind röpülősök, az aduit madarakkal eyütt járnak a fészektelepet környező területekre táplálékot keresni, esténként mé a telepen éjszakáznak. A hónap vée felé eyre inkább eltávolodnak a fészkelőhelytől, és kisebb csapatokra szakadva kóborolnak. Táplálékuk összetételét most is a táplálkozóhelyek minősée határozza me, és ezért óriási eltérések lehetnek két különböző tájeysében élő varjak táplálékának összetétele között, ey hónapon belül is. Ennek érzékeltetésére a dunántúli és az alföldi ökoszisztémákból beyűjtött vetési varjak yomortartalomanalízisének eredményeit külön ismertetjük, hoy iazoljuk az élőhelyek mehatározó szerepét (7 8. táblázat). A haszonmavak részvételi aránya a varjak táplálékában júniusban az év többi hónapjához viszonyítva a lealacsonyabb szintű (Dunántúlon 3,6%, Alföldön,%). A csökkenés oka a táplálékkínálatban keresendő. Az őszi kalászosok mé nem érleltek maot, a tavaszi vetésű kultúrák esetén a vetőma már nem hozzáférhető. Ebben az időszakban a varjak táplálékában szereplő különféle haszonmavak tehát mind hulladék mavak. A szántóföldi területen és a pusztai élőhelyen táplálkozó varjak étrendjében az első lényees különbsé a yümölcsök meléte, illetve hiánya. A sík vidéken, a leelőkön eyáltalán nincs vay kevesebb a yümölcstermő fa, ezért a varjak itt yümölcsöt nem találhatnak. A dunántúli területről beyűjtött varjak 53,%ának yomortartalmában viszont találtunk yümölcsmaradványokat (cseresznye, fehér eper), mépedi jelentős yakorisában (,5%) és mennyisében (4,7%). A yümölcs a dunántúli vidéken élő varjak fő táplálékát képezte. A pusztai varjak yümölcs helyett rovarokkal táplálkoztak. A zsákmánylista első helyén a baolylepke (Noctuidae) lárvája áll 3,5%os előfordulási aránnyal. Volt olj'an yomortartalom, amely kizáróla hernyókat tartalmazott. Ey yomorból előkerülő hernyók maximális száma 5 db volt, de 30 db hernyó/yomor értékek sem voltak ritkák. A másik tömees táplálékforrás a száraz pusztákon nay eyedsürűsében élő yalocincérek közül került ki. A leyakrabban előforduló faj a vörös yalocincér (Dorcadion fulvum) és a kétsávos yalocincér (Dorcadion pedestre) volt, a vizsált minták közel 5050%ában metalálható volt. Avarjak mindennapos táplálékát jelentik mé a futóboarak (Carabidae) és a anéjtúró boarak (Onthophaus sp., Geotrupes sp.), valamint a döboarak (Xylodrepa quadripunctata, Thanatoplius sinnatus), a pusztai ormányosboarak (Sphenophorus piceus) is. A dunántúli vidéken élő vetési varjak a rovartáplálékot a lekaszált évelő pillanósok tábláin szerzik me ebben az időszakban. A zsákmányolt rovar 99
6. táblázat Table 6 A vetési varjú májusi tápláléka 384 yomortartalomminta analízise alapján May foods of rooks on the basis of 384 crop samples A yomortartalmak nedves tömeének összee Total wet weiht of crop contents: A yomortartalmak szárított tömeének összee Total dry weiht of crop contents: 978,9 998,3 Összetevők menevezése Food item Előfordulás (eset) Total occurrence (No. of samples) Száraz töme, Dry weiht, Gyakorisá az összes eset minta %ában Percent frequency of of occurrence, sample, % % Töme, 0/ /0 Dry weiht, % A) Növényi eredetű anyaok Plant matériái 458 476,5 45, 69,. Haszonmavak Seed of planted crops 06 (79) 33,6 0,3 46,6 46,9 Árpa Barley 0, 0, 0,3 Búza Wheat,,,8 0,3 Cirok Sorhum 0, 0, 0,3 Kukorica Maize 60 90,8 5,7 4,7 4, Napraforó Sunflower 7 5,8,7 7,0 3,0 Rizs Rice 5 4,5 0,5,3 0,6 Rozs Rye 0, 0, 0,3. Gyümölcs és zöldsémavak Fruitveetáble seed () 0, 0, 0,3 TJborkama Cucumberseed 0, 0, 0,3 3. Gyommavak Weedseed () 0,3 0, 0,5 Robinia pseudoacacia 0, 0,3 Indeterminált Unidentified 0, 0,3 4. Eyéb növényi eredetű anyaok 49 (98) 5,5 4,5 5,5, Mahój (búza, kukorica, napraforó), növényi szár és törmelék Other plant matériái Seedcoat (wheat, maize, sunflower), plant stems and framents
B) Állati eredetű anyaok Animál matériái. Annelida, Gastropoda Lumbrieidae Vallonia pulchella Helicella obvia Impariotula tridens Abida frumentum Pupilla muscorum Euomphalia striella Sementina complanata Helicolimax pelludicus Lytholyphus naticoides Planorbis sp. Punctum sp. Indeterminált Unidentified. Arthropoda Gryllotalpa vularis Euryaster sp. Euryprastcr maura Carabidae Carabus sp. Carabus violaceus Harpalus sp. Zabrus tenebrioides Necrodes litoralis Staphylinus caesareus Hister quadrimaeulatus Elatoridae lárva Elateridae Aprriotes sp. lárva Byrrhus pilula Aphodius ps. Melolontha melolontha lárva Epicometis hirta Cetonia aurata Cerambycidae Dorcadion sp. 555 06,7 54,7 6 (5) 7,8 6, 3,3 0, 0,5 4 0,4,0 7,7 4,4 5 0,5,3 7 0,7,8 0, 0,3 0, 0,3 0, 0,3 3 0,3 0,8 0, 0,3 _ 0, 0,3 0, 0,5 7,7 4,4 43 (5) 63,7 4,5 65,6 0, 0,3 0, 0,3 0, 0,3 0, 0,3 3,3 3,4 0, 0, 6,6 4, 9 0,9,3 0, 0,3 0, 0,3 4 0,4,0, 5,7,,9 6 0,5,3 0, 0,5 0, 0,3 0, 0,3 0, 0,3 0, 0,3 5 0,5,3 3 0,3 0,8
6'. táblázat Table 6 continued összetevők menevezése Food item Előfordulás (eset) Total occurrence (No. of samples).száraz töme, Dry weiht, (lyakorisá az összes eset minta %ában Percent frequency of of occurrence, sample, % % Töme, % Dry weiht, % Dorcadion fulvum Dorcadion pedestro Dorcadion scopolii Chrysomelidae Phytodecta fornicata Pilemostoma fastuosa Cassida nebtüosa Curculionidae Otiorrhynchus liustici Tanymecus sp. Tanymecus dilat icollis Cleonus sp. Cleonus punctiventris Polydrosus sp. Coleoptera Lepidoptera lárva Tortrix viridiana lárva Diptera Diptera báb Diptera pupa iülistalinao lárva Hymenoptera Formicidae Kitintörmelék Chitin framents 3. Vertebrata Pisces Lacerta ailis Indeterminált madár Unidentified bird Microtus arvalis Mus musculus Rodentia 7 0 7 5 3 55 59 5 5 08 8 (8) 4 4 9,3 0, 0,7.0 0, 0, 0, 0,.7 0,5. 0, 0, 0,3 0, 5,5 5,9,5 0, 0, 0, 0, 0,5 0,8.8 0, 0, 0,,4 0, 0,4 0,3,8 5. 0,3 0,3 0,3 0,5 4,4,7 5,4 0,3 0,5 0,8 0,5 4,3 5,3 0,3 0,3 0,3 0,5 0,3,7 8, 7.3 0,3 0,3 0,3 3,6 0,5,0 4,3