A Magyar Logisztikai Egyesület szerepe a hazai logisztikai közéletben vitaindító előadás Magyar Katonai Logisztikai Egyesület Klubnapján Stefánia Palota Budapest,2013.02.28 Dr. Doór Zoltán Elnök Magyar Logisztikai Egyesület Logisztikai Egyeztető Fórum soros elnök
Tartalom Gazdasági környezetünk MLE küldetés Változás Nemzeti Közlekedési Stratégia K+F+I Stratégia és Fehér könyv Magyar Logisztikai Stratégia MLE tevékenység Összegzés,vita 2
Gazdasági környezetünkről 3
Környezetünk 4
Környezetünk 5
A Magyar Logisztikai Egyesület küldetéséről 6
FILOZÓFIA MLE MÉDIA AKTIVITÁS MÓDSZER MLE MISSZIÓ: A LOGISZTIKA TÁRSADALMASÍTÁSA ÉRTÉKEK esélyegyenlőség, méltóság, tolerancia, fejlődés, szabadság, kultúra, tudás, környezet VÍZIÓ Akadémikus modulok - Tudomány MTA - Oktatás/Képzés NFT - Tudásbázis Talentis - Hálózat Lobby - Minőségbiztosítás Mérés, tervezés - Szabványosítás Protokoll CÉL Praktikus modulok - Partnerség Szövetség - Rendezvények KKV - Pályázatok Forrás - Régiók Szubszidiaritás - Teljes minőségi mutató TTM - Minősített logisztikai rendszer MINŐSÉG KONSZENZUS INNOVÁCIÓ KOLLABORATÍV SZEMLÉLET 7
Nemzeti Közlekedési Stratégiáról 8
Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) miért? Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) 2007-2020-as összközlekedési stratégia, közlekedési módokra részstratégiák (pl. közút, vasút, városi-elővárosi) A 2007-2013-as közlekedési operatív program (KözOP) stratégiai alapja A 2014-2020-as EU támogatások lehívásának előzetes feltétele egy olyan közlekedési stratégia megléte, mely: A 2011-es EU közlekedéspolitika, új TEN-T irányelv elvárásainak megfelel Stratégiai környezeti hatásvizsgálattal rendelkezik Valamennyi közlekedési módra kiterjedő forgalmi modellen alapszik (pl. a leendő projektek tesztelésére) 9
Eddigi eredmények, várható lépések Eddigi eredmények: Helyzetfeltárás önkéntes munkacsoportok mintegy 160 szakértőjével (2012. első felében) Ezeket egy ötfős team átvizsgálta (2012. augusztus-november), SWOT-tal, jövőképekkel, cselekvési tervekkel egészítette ki (NKS előzetes koncepció és stratégia) NKS workshop 20 szakértő bevonásával: kulcstényezők, célok, intézkedések, projektek-források determinációk megvitatása Közeljövőben várható lépések: 2013. elején NKS tézisek Kormány elé vitele a főbb irányvonalak rögzítésére. 2013. január-2014. április NKS konzorcium munkavégzése 2013: folyamatos koordináció a 2014-2020-as Intelligens Közlekedésfejlesztési Operatív Program készítéssel 10
Szakmai egyeztetések Konzultációs Testület és Opponensi Bizottság: szakmai véleményezés (pl. MLE, Hungrail, Volán Egyesülés, VEKE, Levegő Munkacsoport, MLSZKSZ) ~ összesen mintegy 30 szakértő 2012. december 2013. január 19 magyarországi megyével egyeztetés JASPERS (Európai régiók projektjeit támogató közös program), mely az EU-hoz benyújtott valamennyi közlekedési nagyprojektet előzetesen véleményezi Országos Környezetvédelmi Tanács Irányító Bizottság: stratégiai kérdések megvitatása (pl. NFÜ, Közlekedésfejlesztési koordinációs Központ, Magyar Mérnök Kamara, Nemzeti Közlekedési Hatóság bevonása) folyamatosan 2012/2013. Társminisztériumok (pl. NGM, VM, KIM) 2013 januártól Központi Koordinációs Bizottság (IB+OB= 26 tag (10 szavazó)) Számtalan szakmai egyeztetés várható még az NKS 2014-es elfogadásáig 11
Az NKS végső kidolgozását végző konzorcium A KözOP technikai segítségnyújtás keretéből pályázat kiírása Nyertes a FŐMTERV Zrt. vezette konzorcium, résztvevők Közlekedés Kft., KTI Nonprofit Kft., TRENECON COWI Kft., UNITEF-83 Zrt., UTIBER Kft., UVATERV Zrt., VITECO Kft. A 0,88 milliárd Ft-os megbízás jóval több mint stratégiaírás, mivel feladata még: Országos Vasútfejlesztési Koncepció, hiányzó vasúti elő-megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése Az országos közúthálózat felújítási programjának megalapozó vizsgálata, Mellékúthálózat és önkormányzati utak fejlesztési terve, a hálózati struktúra felülvizsgálata A gyorsforgalmi úthálózat hiányzó csomópontjainak értékelése és rangsora Országos Kerékpáros Koncepció és Hálózati Terv elkészítése Közlekedési Energiahatékonyság-javítási Cselekvési Terv elkészítése A 2014-2027 közötti fejlesztési (gördülő-) terv projektjeinek kiválasztása, ehhez modellszerű hatásvizsgálat, rangsorolás Hajózási útvonalak vizsgálat 12
NKS teljes változatának tervezett ütemezése Nemzeti Közlekedési Stratégia 1. mérföldkő: Helyzetelemzés értékelése, szükség szerinti kiegészítése, összközlekedési forgalmi modell elkészítése, NKS-t megalapozó kiegészítő vizsgálatok és koncepciók elkészítése. 2. mérföldkő: NKS nagytávú koncepcióváltozatok kidolgozása munkabizottsági részanyag kritikai felhasználásával, változatok elemzése, optimális változat kiválasztása. Az OVK optimális változatára projektképzés a prioritás megadásával, elő-megvalósíthatósági tanulmányok véglegesítésével. 3. mérföldkő: Az NKS kiválasztott optimális változatára a közlekedési stratégia felépítése, részletes bemutatása, a 2014-2020 közötti EU-s költségvetési ciklusban megvalósítandó és a 2021-2027 között előkészítendő közlekedésfejlesztési projektek meghatározása és prioritás adása. Speciális feladatelemek (cselekvési terv, OP részanyagok) elkészítése, Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) befejezése. 4. mérföldkő: Jóváhagyott koncepció végszállítás, az NKS szakmapolitikai, társadalmi egyeztetése kapcsolódó Kormány-előterjesztés tervezet elkészítése. 5. mérföldkő: A Kormány-előterjesztés készítéséhez kapcsolódó és az EU Bizottság által kijelölt szervezetekkel elvégzendő egyeztetési feladatok, az NKS véglegesítése Határidő 2013.03.31. 2013.05.31. 2013.08.31. 2013.10.31. 2014.04.30. 13
TEN-T vasúti törzshálózati determinációk Közel 1500 km-es magyarországi hálózat Az elvárásoknak (pl. 22,5 tonna/tengely, GSM-R+ETCS2) a hálózat kb. 3/4-e nem felel meg Becsült fejlesztési igény: 1900 mrd Ft Kiépítési határidő: 2030 14
TEN-T közúti törzshálózati determinációk Közel 1200 km-es magyarországi hálózat Az elvárásoknak nem felel meg: kb. 150 km szakasz, alternatív üzemanyag-töltőállomások hiánya Becsült fejlesztési igény: 500 mrd Ft Kiépítési határidő: 2030 15
TEN-T determinációk - Duna KOMPROMISSZUMOS MEGÁLLAPODÁST IGÉNYEL! Környezet, hajózhatóság, árvízvédelem, egyéb igények (pl. turizmus, öntözés, energia) harmóniája 16
Az Európai Bizottság elvárásai A fő elvárásokat ún. országspecifikus ajánlásokban és a pozíciós papírban mutatták be. Ezek közül a legnagyobb kihívások: 1. Megfelelően egyeztetett új közlekedésstratégia és az ebből levezetett projekt-rangsor (fordított sorrend nem elfogadható) 2. TEN-T törzshálózat fejlesztése, különösen Orient és Mediterrán folyosók, Duna 3. Közlekedésbiztonság további jelentős javítása 4. A magyarországi közlekedési rendszer pénzügyileg fenntarthatóvá tétele (pl. közösségi közlekedési szolgáltatók eladósodásának, infrastruktúra-olló nyílásának megállítása) Lassújelek a MÁV hálózatán 17
Közlekedésfejlesztési igények vs. forráslehetőségek FŐBB IGÉNYEK Az előkészített projektek igénye is óriási Rangsorolás, minimum követelmények és azok következetes érvényesítése kell Gyorsforgalmi és főútfejlesztési igények az 1222/2011. (VI:29) Korm.hat. alapján 2600 mrd Ft TEN-T core közút 500 mrd Ft TEN-T core vasútfejl. 1900 mrd Ft Egyéb vasútfejl 1300 mrd Ft Fővárosi igények 1200 mrd Ft 2014-2020 EU+magyar források 2021-2027 EU+magyar források Közúti infra. haszn. díjak LEHETSÉGES FORRÁSOK EU támogatások és magyar költségvetési források Közúti infrastruktúrahasználati díjak (e-útdíj) Hitelek, PPP ~ államadósság szintje miatt korlátozott 18
K+F+I Stratégiáról 19
Így versenyeztek Ti Globális versenystratégiák Forrás:Robert D. Atkinson és Stephen J. Ezell Innovation Economics című könyve (Yale University Press, 2012) 20
Nemzeti célkitűzések Nemzeti Reformprogram 2012-2020: a K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított arányának 2020-ra 1,8%-ra való növelése. (Jelenleg a hazai érték 1,2%; az uniós átlag 1,9%, a 2020-as cél 3,0%.) a vállalati ráfordítások aránya érje el az összes K+F ráfordítás kétharmadát, vagyis a vállalati ráfordítások GDP arányosan 1,2%-ra emelkedjenek 2020-ig. a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszert képessé kell tenni arra, hogy minél több külső forrást tudjon bevonni a 2014-2020-as uniós tervezési szakaszban. Smart Specialization Strategy - RIS3 21
Nemzeti KFI Stratégia Kiemelt számszerű célkitűzések 2020-ra, a stratégia hét esztendeje alatt Magyarországon: +30 nagyobb kutatási és technológiai fejlesztési műhely lép be a világelitbe; +30 globális nagyvállalati K+F központ telepedik meg / erősödik meg; +30 K+F intenzív makroregionális középvállalat termel és szolgáltat; +300 KFI- és növekedésorientált kisvállalat (ún. gazella ) találja meg globális piaci számításait; +1000 innovatív start-up vállalkozás jut az induláshoz szükséges jelentős támogatáshoz (a teljes időszakban); a már megtelepedett, illetve megtelepedő globális nagyvállalatokat hazai döntéshozatali központú innovatív beszállító cégek szolgálják ki. 22
Nemzeti KFI Stratégia Prioritási tengelyek Annak érdekében, hogy Magyarországon a KFI szektorra fordított (állami és vállalati) források ténylegesen a jövőbe való beruházássá váljanak, a KFI stratégiát három prioritási tengely köré célszerű felépíteni: 1. Tudásbázisok: nemzetközileg versenyképes tudásbázisok, amelyek megalapozzák a gazdasági és társadalmi fejlődést, 2. Tudásáramlás: hazai és nemzetközi szinten hatékony tudás- és technológiai transzfer együttműködések előmozdítása, valamint 3. Tudásfelhasználás: a korszerű TéT eredményeket intenzíven hasznosító vállalatok. További megfontolást igényel: a közszféra innovációs kapacitásainak fejlesztése 23
Stratégiai programok K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések: Cél: olyan együttműködésben végzett, felülről felépített (top-down), kezdeményezett és koordinált K+F projektek, amelyek jövőbe mutató, stratégiai jelentőségű és szakmailag jól körülhatárolt K+F feladatok megoldására irányulnak Keretösszeg: 9,4 milliárd Ft (KTIA). Pályázók köre: konzorciumok (felsőoktatási és akadémiai kutatóhelyek, KKVk, nagyvállalatok részvételével), nagyvállalatok Támogatható tevékenységek: alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés, infrastrukturális és ingatlan beruházás, piacra jutás támogatása, iparjogvédelem. Támogatás összege: egyedi megállapodás alapján. Elszámolható költségek: alapbér és járulékai, K+F szolgáltatás, dologi kiadások, eszközbeszerzés, immateriális javak beszerzése, infrastrukturális és ingatlan beruházás. 24
Sarkalatos célok Átfogó célok Nemzeti KFI Stratégia Célrendszer A gazdaság KFI-alapú dinamizálása Hatékony KFI-rendszeren alapuló fenntartható növekedés és fejlődés Nemzetközileg versenyképes tudásbázisok Intenzív tudásáramlás Hatékony tudásfelhasználás Kutatók és Kreatív szakemberek képzése Nemzetközileg versenyképes kutatóbázisok Integrált innovációs Szolgáltatások Együttműködések, hálózatok dinamizálása Innovatív kkv-k helyzetbe hozása Középvállalatok dinamizálása MNC K+F központok integrálása a NIR-be 25
A Magyar Logisztikai Stratégiáról 26
Ki mit gondol? (továbbra is ) 27
Logisztikai ágazat jelentősége Gazdasági növekedés Közvetett hatások: Logisztikai tevékenység optimalizálás Költséghatékonyság javítása Leszakadó területek piacrajutása Versenyképesség növelése Közvetlen hatások: kutatási eredmények e logisztika innovációs potenciál logisztikai vállalkozások növekedésére logisztikai beruházások nettó export erősítése területi fejlődés, tranzitmegállítás, finishing jelentősége meghaladja a GDP-ből képviselt %-os arányt Foglalkoztatottság hozzáadott érték foglalkoztatási hatása gyakran túldimenzionált Fenntartható fejlődés <> környezetvédelem Egy jól szervezett logisztikai ágazat jelentősen hozzájárulhat a környezetterhelés csökkentéséhez negatív externáliák ipari szinergiák - szervezettség integráció a nemzetközi áruáramlási rendszerekbe A fosszilis energia-hordozók árának jelentős emelkedése miatt a logisztikai ágazatból a fenntartható fejlődést más szektorokban is erősítő technológiai változások indulhatnak el kutatás! 28
A sikertényezők térképe Szabályozási környezet Logisztikai erőforrások Logisztikai kapcsolatok Kedvező specifikus szabályozás (adó, vám, útdíj) Stabil jogszabályi környezet Versenyképes logisztikai szolgáltatók Közlekedési infrastruktúra Logisztikai oktatás, képzés, képességfejlesztés IT infrastruktúra Hatékony lobby EU szinten Sikeres külpolitika, nemzetközi kapcsolatok Minisztériumok közötti összhang Összhang a közlekedési stratégiával Jogszabályi dereguláció Hazai logisztikai eszközgyártás Területileg kiegyensúlyozott árutermelés Összhang az ágazati stratégiákkal Összhang a n.közi áruáramlási rendszerekkel Kiszámítható gazdaságpolitika Ország elhelyezkedése Igényalapú támogatási rendszer Hazai logisztikai igények ismerete Nemzetközi logisztikai igények ismerete Nemzeti logisztikai stratégia Ország mérete Technológiai feltételek Differenciált áruáramlási rendszerfejlesztés 29
Szempontok az uniós és hazai stratégiai, szabályozási és támogatási környezettel kapcsolatban NGM ÚSZT közelítésében a logisztikai stratégia egy iparági stratégia. A Széll Kálmán terv - második verzió is az ágazati stratégiák között említi a logisztikát, amikor kitér a szabályozási és egyéb aktuális logisztikai kérdésekre (főleg vámkezelés terén) A Befektetői Tanács logisztikai almunkacsoport - támogatja, hogy a logisztikai akciótervből hét éves időtávú stratégia készüljön. Az NGM Stratégiai szerződések megkötését készíti elő. Kb.40 vállalattal Ez mindkét fél részéről az elvárásokat és vállalásokat rögzítené a közös versenyképességi célok elérése érdekében. A legfontosabb általános kormányzati versenyképességi elvárások az alábbiak: bevétel és foglalkoztatottság bővülés. Az NGM az NFM-mel közösen dolgoz ki közlekedési stratégiát (hardware software megközelítés). 30
Szempontok az uniós és hazai stratégiai, szabályozási és támogatási környezettel kapcsolatban NFM Fontos, hogy a készülő logisztikai stratégia megfelelő inputokat szolgáltasson a 2014-2020-as uniós támogatási periódus tervezéséhez. A 2014-20-as uniós fejlesztési periódus feltételei szigorodnak - EU2020-hoz kell igazodni a nemzeti tervezés során, - partnerségi szerződés keretében fog történni a folyósítás - komoly szerepet kapnak az ex ante kondicionalitások (23 stratégia elkészítése, NKS, környezeti hatásvizsgálat, előzetes EU jóváhagyás az infrastruktúrafejlesztéshez, stb.) - jelentősen csökkenni fog a vissza nem térítendő támogatások aránya - a megítélt források 5 százalékát biztonsági tartalékba helyezik (ex post kondicionalitás) TEN10 politika felülvizsgálat alatt van. A jövőben törzshálózatok és átfogó hálózatok lesznek, amelyeket 2030-ig és 2050-ig kell kiépíteni. 31
1. Pillér Logisztikai erőforrások SWOT Erősségek Intenzív multinacionális feldolgozóipari jelenlét Korszerű autópálya és gyorsforgalmi úthálózat Felkészült szakembergárda Mintaértékű elektronikus vám-rendszer bevezetése Jelentős vasúti átmenő útvonalak (VI-os,VII-es áruszállítási korridor) Liberalizált vasúti árufuvarozási piac Felkészült logisztikai tudományos műhelyek Veszélyek A gazdasági válság tartósan akadályozza a megcélzott fejlesztéseket Túlzott piaci koncentráció Túlzott állami tulajdonosi beavatkozás negatív hatásai ( pl. piactorzítás) Túlszabályozás, Bevételi kényszer vezérelt szabályozás és a gazdasági realitásoktól elszakadó szankcionálás Gyengeségek Jelenlegi logisztikai eszközrendszer minősége egyenetlen Kooperációs kultúra hiánya Szakképzési rendszer elavult, gyakorlat-mentes Hosszú, rugalmatlan és esetenként drága képzések Intenzív vállalaton belüli képzéssel kell pótolni az oktatási rendszerből kikerülők felkészültségét Fej nehéz, centrális (Budapest-központú) logisztikai hálózat KMR pályázati források szűkössége Évtizedes lemaradás a közlekedési ágak közötti megosztásban (modal split) Nem az igényekhez igazított vasúti hálózat Hazai innovációs finanszírozás szűkülése (innovációs járulék) Lehetőségek KKV beszállítók logisztikai ágazatba integrálása KKV-k logisztikai képességeinek fejődése Klaszteresedés erősödése a méretgazdaságosság miatt Agrárszektor által teremtett másodlagos keresletet a logisztikai ágazat ki tudja használni IT infrastruktúra potenciál fokozottabb kihasználása (pl. cloud computing alapú adatbázis és információs rendszerek) Duna,mint nemzetközi viziút fokozottabb kihasználása Oktatási-vállalati együttműködést erősítő szabályozás és ösztönzők Célszerű, arányos és fenntartható állami tulajdonosi szerepvállalás Repülőtéri logisztikai szolgáltatások fejlesztése Soft elemekben rejlő fejlődési potenciál fokozottabb kihasználása A termék és technológiai innováció mellett a szolgáltatás-innováció is támogatandó (K+F-nek tekintett) tevékenység legyen 32
2.Pillér logisztikai kapcsolatok SWOT Erősségek Aktív szakmai szervezeti együttműködés (LEF) A hazai logisztikai civil szervezetek kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere Hazai logisztikai civil szervezetek élő kapcsolata az európai országok kormányszerveivel Veszélyek Egyeztetett álláspontok hiánya a nemzetközi logisztikai kapcsolatokban Stratégia-alkotás finanszírozási háttere nem biztosított Horizontális vs. ágazati közelítés összehangolatlanságából adódó hátrányok Nemzetgazdasági és ágazati stratégiák nem készülnek el időben így nem állnak rendelkezésre a magasabb szintű stratégiai determinációk, illetve nem lehet kihasználni a logisztikai és az ágazati stratégiák közötti szinergiákat Gyengeségek Logisztikai diplomácia hatékonysága alacsony Közlekedés és logisztika szabályozás szakember hiánnyal küzd Tárcaközi koordináció intézményesített formájának hiánya Nemzeti vámpolitika gazdátlan Magyarországon: vámdiplomácia mögött nincs gazdaságpolitikai koncepció Lehetőségek Aktualizált,széles konszenzuson nyugvó logisztikai stratégia Növekvő minisztériumi nyitottság a logisztikai fejlesztések iránt Eredményesebb logisztikai diplomácia révén javulhat a nemzetközi érdekérvényesítő képesség Nemzetközi szervezetek munkájában való aktívabb részvétel Időben történő, és az ágazat számára sikeres felkészülés a következő uniós fejlesztési periódusra 33
Jövőkép, vízió Infrastruktúrafejlesztés vs. földrajzi elhelyezkedés Regionális politikával való összehangolt fejlesztés Fejlett logisztika alacsony tranzakciós költségek Logisztika - szolgáltatásexport Logisztikai terület foglalkoztatási szerepének növelése Logisztika növekvő hozzájárulása a gazdasági versenyképességhez Növekvő szerep a termelés felfuttatásához a konvergencia régióban Minőségi szolgáltatások a hazai KKV-k részére Hazai KKV-k növekvő logisztikai szerepe 34
Pl:Transnational hub Vienna/Bratislava 35
Jövőkép (sajnos nem vízió) 36
Jövőkép? Keleti nyitás? Visegrádi országok, Kárpát-medence? (Wekerle terv) Európai Unió?? 37
A Magyar Logisztikai Egyesület tevékenységeiről 38
MLE válasz a kihívásokra a logisztika társadalmasításának eszközei: Oktatás Rendezvények Kiadványok Együttműködések -hazai kapcsolatok -nemzetközi kapcsolatok Pályázatok 39
MLE oktatás Logisztika a Gyógyszeriparban, GDP Felsőfokú Logisztikai Menedzser SCM Supply Chain Management Nemzetközi gépjárművezető Ellátási-lánc biztonság Egyedi programok igény szerint Mit ajánlunk? Akkreditált felnőttképzési intézmény AL-1017 Legkorszerűbb ismeretek átadása Gyakorlatorientált képzések Szakértő oktatók Interaktív órák Mit nyerhet? Versenyképes tudás Azonnal hasznosítható ismeretek Aktív szakmai kapcsolatrendszer 40
Rendezvények Benchmarking klubnap Fórum,konferencia Kiállítások Vállalatlátogatások 41
Kiadványok Logisztikai Évkönyv Honlap (www.mle.hu) Facebook (www.facebook.com/magyarlogisztika) 42
Együttműködések Hazai: MKLE Terminál Szövetség Vasúti Szövetség HITA ChinaCham WIFI MKIK BKIK LEF Külföldi ELA MDI Guargon RMÜE MSZKIK AHU Kazah-Magyar Üzleti Egyesület 43
Együttműködési felületek,lehetőségek a MKLE-tel Rendezvények Kiadványok Pályázatok Vállalat látogatások 44