A KÉVE" VEZETÖSEGE: ELNÖK: SZABLYA FRISCHAUF FERENC festőművész. ÜGYVEZETŐSÉGI BENKHARD ÁGOST festőművész, LÉNÁRD RÓBERT festőművész, MUHITS SÁNDOR festőművész, SIMAY IMRE festő- és szobrászművész. TAGOK: TISZTELETBELI MÜVÉSZTAGOK: CSÓK ISTVÁN festőművész, Budapest, Bajza-utca 23., RÉTI ISTVÁN festőművész, Budapest, Bajza-utca 23., NAGY SÁNDOR festőművész, Gödöllő, Erdő-utca 28., RIPPL RÓNAI JÓZSEF festőművesz, Budapest, I., Kelenhegyí-űt Í2. MŰVÉSZTAGOK : BENKHARD ÁGOST festőművész, alapító tag, a Képzőművészeti Főiskola tanára, Budapest, I., Lágymányosi-utca Í7., BIRKNERNÉ RITTER MARGIT iparművésznő, Budapest, VI., Szív-u. 54., CONRAD GYULA festőművész, Budapest, Margít-körút 5/a, CSULYOK MARGIT szobrászművésznő, Budapest, Fehérvárí-űt 15/fe, festőművész, az Orsz. m. kir. Iparművészeti Iskola tanára, Budapest, IX., Kinizsi-utca 3Í., HUSZÁR KÁROLYNÉ BÁRÓ AMBRÓZY GEORGINA festőművésznő, alapító tag, Berceí, Nógrád megye, KÁROLYI LAJOS festőművész, Szeged, Róka-utca 4., KÖVESHÁZI KALMÁR ELZA szobrászművésznő, Bpest, I.,Vírányosí út 6/a, LÉNÁRD RÓBERT festőművész, alapító tag, Budapest, V., Nádor-utca 8., SZABLYÁNÉ LOHWAG ERNESZTIN festőművésznő, alapító tag, Budapest, VII., Damjanich utca 32., MIHÁLY RUDOLF festőművész, Budapest, I., Virányost-út 2Í., MUHITS SÁNDOR festőművész, az Orsz. m. kir. Iparművészeti Iskola tanára, Miskolc, Csabai-kapu 42. REMÉNYI JÓZSEF szobrászművész, Budapest, Üilőí-út 89/b, REMSEY ZOLTÁN festőművész, Gödöllő, 2
SIMAY IMRE festő- és szobrászművész, m. kir. kormánytanácsos, az Orsz. m. kir. Iparművészeti Iskola tanára, Budapest, II., Eors utca Í2., SZABLYA FRISCHAUF FERENC festőművész, alapító tag, az Orsz. m. kir. Iparművészeti Iskola tanára, Budapest, VII., Damjaních-u. 32., TICHY KÁLMÁN festőművész, Rozsnyó. TISZTELETBELI TAGOK: BERETVAS HUGÓ DARUVÁRI Dr. DARUVÁRY GÉZA v. b. t. t. LYKA KÁROLY Dr. MAJOVSZKY PÁL min. tan. LÁSZLÓFALVI Dr. VÉLICS LAJOSNÉ. A GAZDASÁGI IGAZGATÓTANÁCS TAGJAI: BERETVÁS HUGÓ BORBÁS LAJOS FORRÓ RÓBERT SZABLYA JÁNOS ügyvezető-igazgató. Dr. VERMES KÁROLY jogtanácsos. ELHUNYT TISZTELETBELI MÜVÉSZTAGOK : HOLLÓSSY SIMON festőművész, f J9J8. május 8. KŐRÖSFŐI KFIESCH ALADÁR festőművesz, f 1920. június Í7. BÁRÓ MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ festőművész, f Í9Í9. április Í7. SZINYEI MERSE PAL festőművész, f Í920. február 20. ELHUNYT MŰVÉSZTAGOK : GÖRÖNCSÉR GUNDEL JÁNOS festőművész, alapító tag, y Í908. június í3-án. MÁTÉ ILONA festőművésznő, alapító tag, f Í908. október hó 4-én. SZŐRI JÓZSEF rendes tag, i Í9Í4. október hó I én a hazáért az uzsokí szoros hősies védelmeben. - TÓTVÁRADI KORNIS ELEMÉRNÉ iparművésznő, rendes tag, f * 9 20. február hó 20-án. KONSTANTIN FRIDA lestőművésznő, alapító tag, f Í9Í8. december hó 29-én. TICHY GYULA festőművész, rendes tag, f Í920. június hó 22-én. ELHUNYT TISZTELETBELI LÁSZLÓFALVI Dr, VÉLICS LAJOS, TAG: 3
A NEMZETI SZALON IGAZGATOSAGA: ELNÖK : GRÓF ANDRASSY GYULA V. B. T. T. MŰVÉSZETI HORVAI JÁNOS ALELNÖK: SZOBRÁSZMŰVÉSZ IGAZGATÓ: DÉRY BÉLA FESTŐMŰVÉSZ IGAZGATOSAGI TAGOK: MŰVESZEK : MŰPÁRTOLÓK : EDVI ILLÉS ALADAR BAUMAN MARTON KATONA NÁNDOR GELLÉRT JENÓ KÉZDI KOVÁCS LASZLO (ALELNÖKI TEENDŐKKEL MEGBÍZVA) RUBOVICS MARK DR. ILOSVAI LAJOS VAJDA ZSIGMOND KATO MÜTAROS : KALMAN BENDE TITKÁR : JÁNOS ÜGYÉSZ : DR. KÉPESSY JÓZSEF PÉNZTAROS : WEISER KALMAN SOCIETAIRE-TAGOK : BADITZ OTTÓ DÉRY BÉLA EDVI ILLÉS ALADAR GELLÉRT HORVAI JÁNOS KACZIANY ÖDÖN KATONA NÁNDOR KEZDI KOVÁCS LÁSZLÓ R KORÖSFÖI KRIESCH ALADAR LÁSZLÓ FÜLÖP ELEK F MEDNYANSZKY LASZLO MENDLIK OSZKÁR RUBOVICS MARK FSZÉKELY BERTALAN -I- SZIKSZAY FERENC VAJDA ZSIGMOND 4
ELÖSZO Felemberöltővel ezelőtt csöndben, szinte észrevétlenül alakult meg a..kéve". Nem adott hosszúlélegzetű programmot, de már első kiállításai nyilvánvalóvá tették céljait s egyben igazoltak is a fiatal egyesület fellépését. Akkoriban nálunk is szorgosan elkülönítették egymástol a művészeti technikákat s a kiállítások szakmakiállításokká kezdtek válni. Minden, ami művészi iparnak minősíttetett, kikerült az Ullői-útra, a grand art pedig büszkén a Városligetbe vonult. így jutottak például egyazon szobrász kícsinyméretü bronzai az Iparművészeti Társulathoz, a nagyobbak a Műcsarnokba. A nagy kiállításokon legalabb közös tető alá bocsátották az építészt, a szobrászt, a lestőt, a grafikust, ámde falak, ajtók és felíratok által gondosan elkülönítve, mintha fertőzés veszedelmétől tartottak volna. Ezt csak azért tartjuk megemlítésre méltónak, mert az akkori általános művészeti felfogásról, az akkori erzületröl tesz tanusagot. Szétválasztani, elkülöníteni azt, ami egy közös talajból nőtt ki s ezzel megbontani a művészeti kultúra egységét: ezt akkor nem érezték veszedelmesnek, legalább is nem eszmeltek rá. A,.Kéve" épp az ellenkezőre törekedett. S meg is csinálta, tervszerúen, módszeresen és következetesen. Ezen a téren tehát a Kéve" eltért a bevett formatói, amit azért húzunk alá, mert egy eltérő művészi felfogás és érzület tanúságát látjuk benne. De ra kell mutatnunk még valamire. Akkoriban, mikor a Kéve" első kiállításait rendezte, sok helyütt gyakorlatta teljesedett egy előre megszerkesztett esztétikai jelszó, amelynek körülbelül az volt a tartalma, hogy lehetőleg egyirányú stílusban rokonmüvészek munkáit kell egy-egy kiállításban szerepeltetni. Nos, erről az elvről lehet, ha kell, körülményes értekezéseket írni, lehet védeni, lehet támadni: minket itt csak gyakorlati következményei érdekelhetnek. Egy ilyen következmény az volt, hogy a rokonlelkek" kezdtek egymáshoz csiszolódni, mint a kavics, amelyet egyazon patak görget tova s kezdtek hasonlítani egymáshoz, mint tojás a tojáshoz. A baj itt az lett, hogyha a sok kavics köze gyémánt is keveredett, amely természeténél fogva nem csiszolódhatott kaviccsá, egyszerűen kiszorult, mint harmőníatlan rendellenesség. Kiallitasaink lassanlassan nyájkiállitásokká fajultak, ahol sokak szemében érdemnek látszott az 2 5
egyéniség lesurlódása, a feilődesnek másokhoz való simítása, az ön-retouche. Míg tehát a közös művészeti kulturában gyökerező egyes technikákat szorgosan széjjelválasztotta a divatos kiállítási rendszer, addig önkéntelenül is a lélek legfinomabb lírai megnyilvánulásai egy esztétikai rendszer érdekében segítettek legszebb ösztönösségétöl, legértékesebb eredetiségétől megfosztani azáltal, hogy a könnyen egymáshoz simulok, az egyéni felfogásban gyengék szamára egyengették az utat. A,,Kéve" ebben a kérdésben is éppen az ellenkező meggyőződést vallotta: kikapcsolta az a priori esztétikai elvet s a művészegyéniségnek minden korláttól való felszabadulására adott alkalmat és módot. A muvesz alkotásának e bő és szent szabadságát valaki esetleg ultramodern szélsőségnek minősítheti. Hogy mennyire nem találó egy ily esetleges minősítés, annak bizonyítására oly kritikusra hivatkozhatunk, akit bizonyára senki sem fog túlzó szélsőséggel vádolni. Rákosi Jenő mondotta és írta par hónappal ezelőtt, hogy:,,a szellemi adományok nagy potenciái követelik a jogukat az emberi korlátozásokkal szemben 4 '. Az a priori esztétikáról pedig ugyanakkor megjegyzi a legsajátabb kritikai területéről véve a példát, a színpadról: a drámaíró művészetét nem a tudós elméletei dirigálják... Hogy miként kell drámát írni, azt nem az esztétika tanítja, mert az esztétikában csak a drámaírók által alkotott szabályok vannak kodifikálva". Teljesen osztjuk Rákosi e felfogasát s vele azt a művészeti felfogást is. amellyel a..kéve" tizenöt évvel ezelőtt űtnak indult. A meggyőzödes és a művészegyéniség teljes művészeti szabadsága s önnön értelmében való fejlesztése, szemben a nyájjá való összehasonulással: ettől a gondolattól nem tágított a fiatal egyesület és soha semmiféle esztétikai rendszer bilincseibe sem nem kényszerítette. sem nem csalogatta tagjait. Ezzel szereplése különvált sok más hasonló társulástól s ily értelemben külön életet élve folytatja immár tizenhatodik éve művészeti kultűránk érdekében munkásságát. Erre az időre érdemes tehát visszapillantani, legalabb a krónikás szemével. A Kéve" Szablya Frischauf Ferenc festőművész kezdeményezésére alakult meg 1907 április 27-íkén. Kívüle az alapítók közül még ma is az egyesület 6
kötelékébe tartoznak: Benkhard Ágost, Huszár Károlyné, báró Ambrózy Georgina, Lénárd Róbert, Sz. Lohwag Ernesztin festőművészek és Szablya János ügyvezető-igazgató. Az alapító s később a valasztott tagok soraban volt festő, szobrász, építész, grafikus, keramikus, csipkeműves s általában az iparművészet különféle technikáinak művelői. Ez az együttes rendezte aztán a Kéve" kiállításait, még pedig oly módon, hogy azok valóban egységes kompozícióként hatottak. Ez már magában véve sem könnyű, fokozta a nehézségeket, hogy az egyesületnek nem volt saját helyisége, amelyben szabadon sáfárkodhatott volna, a kíállítasok megtervezése, tervek megvalósítása pedig bonyolult s e mellett gyors munkát kívánt. De a Kéve" tagjai lelkesedéssel vállalták azt és kevés ügyet vetve az anyagiakra, áldozatkészen faradtak az űjtípusű, minden részében harmonikus kiállítások célja érdekében. Minden egyes kiállítás űj s űjabb terv szerint más-más belső kiképzését igényelte a helyiségeknek, új és űjabb kereteket teremtettek, amelyek a különböző műtárgyakat harmonikus egységgé foglalták össze. Ebben a nemben a Kéve" kiállításai voltak a legelsők Budapesten, a kezdeményezés érdeme az övé. Mindez nem csupán művészeti probléma volt, hanem gazdasági is. Az ily bonyolult bemutatások költségeiről, azok fedezéséről, az egész adminisztrációról gondoskodni nem volt könnyű. A háborű kitörése után a Kévé"-nek is egyelőre le kellett mondania az interíeur-szerü rendezésről, de, mint latní fogjuk, anyagi és adminisztrációs gondjai ezzel nem csökkentek, mert nemzeti érdekből űjabb feladatokat vállalt. Az Iparművészeti Iskolával egyetemben megalakította az Iparművészeti iskolai hadikórházat a legénységi állományhoz tartozó sebesült vagy beteg rnűvészharcosok számára s 38 hónapon át fönntartotta azt. A Kéve" tízenhárom férfitagja közül nyolc teljesített aktív katonai szolgálatot. míg ők távol voltak, itthon az egyesület művésznő tagjai e kórházban a betegápolás sűlyos munkáját végezték. Közben, 19J5-ben a Kéve" hadíéremakcíója más módon is szolgálta a közt és hozott enyhülést a háborű áldozataínak: közel 60,000 K akkor nagy pénz jutott így a Kéve" pénztárából magyar művészeknek és a mí Vörös Keresztünknek, 25.UOO K pedig az oroszok-sujtotta sarosi népnek. Természetes, hogy a háborű zivatara más nyomokat is hagyott a Kéve" munkálkodásában. Egy időre megakasztotta a kiállítások rendezését. Ezen nem lehet csodálkozni. A tagok egy része háborűs szolgalatba állt, más része 7
WKKB&i. 542 beteget ápolt. Szörí József festőművész elesett az uzsokí szoros védelmezesében. Muhits Sándor egy azsiai fogolytáborba került. Csak 19J7-ben lehetett újra felvenni az elejtett fonalat. Akkor rendezte a Kéve" a tizedik kiállítását. Ezzel nehéz körülmények közt, de mégis visszatérhetett a keréknyomba. Mert hisz kifelé mégiscsakakiállítasokútján hatott a Kéve" múvésztagjaínak munkássága. A kifelé szót tágabb ertelemben kell vennünk. Mert a Kéve", mint olyan, bemutatkozott a külföldön is. Nevezetesen Berlinben, Düsseldorfban, Drezdában, Bécsben, Münchenben. A "kritikákkal, amelyeket az odavaló lapokban ily alkalmakkor a,,kevé"-röl olvastunk, meg lehetett elégedve az egyesület. Tiszteletet, meleg elismerést és rokonszenvet szerzett munkásságával művészetünknek. Itthon első kiállítását 1908 januárjában rendezte, a Nemzeti Szalon régi, Kossuth Lajos-utcai helyiségében. Azóta is a Szalon helyiségeiben lép a nyilvánosság elé, az Erzsébet-téri ily célra atalakított kioszkban. Azonban nemcsak kiállítások révén terjeszti művészeti eszméit, hanem irodalmi eszközök és mülapok segítségével is. Mindjárt első kiállítása utan művészeti értékű folyóirattal, a Ház" cíművel létesített szerves összeköttetést, s e szép kiadvány négy éven át megszűntéig folytatta a Kéve" eszméi értelmében a művészeti propagandát. Erre aztán saját kiadásában megindította A Kéve Könyvé"-t, amely úgy szép kiállítása, mint értékes képei és szövege révén hamar magára vonta az amatőrök figyelmét. A megjelent nyolc kötet sorozatos továbbfolytatását egyelőre fel kellett függeszteni a háborúokozta körülmények miatt. Tagilletményül Lénárd Róbert, Konstantin Frida, Erdei Viktor, Tíchy Gyula, Lohwag Ernesztin, Remsey Jenő, Benkhard Ágost. Haranghy Jenő egy-egy rézkarcát, körajzát, linóleum metszetét adta ki az egyesület. E rövid áttekintésben a Kéve" tízenötévi munkásságából csak azokat a mozzanatokat soroltuk fel, amelyek a nyilvánossággal függtek össze. Osmerjük ezeken kívül az egyesület szélesalapu, nagyszabású művészeti kulturprogrammját, amelynek megvalósítasára külső körülmenyek következtében máig még nem kerülhetett sor. De e fél-emberöltő kitartó és lelkes munkásságát látva, bízunk benne, hogy az eddigi programm mélyítése és bővítése éppúgy sikerülni fog a,,kévé"-nek, mint ahogy siker koronazta ama derék vállalkozások egész sorát, amelyről föntebb adtunk vazlatos áttekintést. LYKA KAROLY
1. Tél a Bodrog mentén. BENKHARD ÁGOST 2. Erdő széle. 3. Nyári délután. 4. Október. 5. Zeneszerző. KAROLYI LAJOS 6. Oszí hangulat. RETI ISTVÁN 7. Tájkép. BENKHARD ÁGOST 8. Tapolcai tölgyek. S. úr tulajdona. RÉTI ISTVÁN 9. Önarckép. 19. Zazarpartí részlet. B. M. B. A. úr tulajdona, úr tulajdona,. 11. Oreg csavargó. BENKHARD 12. Eső után. ÁGOST 13. Elvégeztetett. BENKHARD 14. Faluvége. ÁGOST 543 Az arak az egyes termekben kifüggesztett táblázatokon láthatók. 9
tel ; 15. Yes. SZABLYA FRISCHAUF FERENC 16. Arckép. B. H. úr tulajdona. BENKHARD ÁGOST 17. Eső. 18. R. R.-né úrnő arcképe.,, Magantulajdon. REMSEY ZOLTÁN 19. Bandukoló. BENKHARD ÁGOST 20. Arckép. 21. Hófergeteg. BENKHARD ÁGOST 22. Sz. J. ur arcképe. «23. Fehérlovas férfi. - Magántulajdon. BENKHARD ÁGOST 24. Temető. 25. Üvegház. CSULYOK MARGIT 26. Kain és Abel. Gípszszobor. Magántulajdon 10 Az árak az egyes termekben kifiiggtsztett táblázatokon láthatók.
REMENYI JÓZSEF 27. Táncosnő. 28. Flóra. 29. Ábrahám Izsákot felaldozza. 30. K. J. úr arcképe. 3 í. Bronzplakett, márványba foglalva. 32. Plakettek. KAROLYI LAJOS 33. Tanulmány. 34. Vöröshajú férfi. KAROLYI LAJOS 35. Tanulmányfej. 36. Szent-család. KAROLYI 37. Önarckép. 38. Kis fiú. KAROLYI 39. Arckép. LOHWAG LAJOS LAJOS ERNESZTIN Bronzszobor. Gipszszobor. Bronz. > t 40. Arckép. Elefántcsont min. 41. Akvarell. 42.,, Elefánfcsont. 43. Női arckép. Akvarell. Magantulajdon. Magantulajdon. Magantulajdon. Magántulajdon. Magántulajdon. Magántulajdon. rf *> it 545 Az arak az egyes termekben kifüggesztett táblázatokon láthatók.
LOHWAG ERNESZTIN 44. Arckép. 45. Gfermekarckép. 46. Arckép. 47. Leányarckép. 48. Arckép. 49. Gyermekarckép. Elefántcsont. Akvarell. Elefántcsont. Akvarell. Elefántcsont. Akvarell. Magántulajdon. MUHITS SÁNDOR 50. Vasarnap délelőtt. KAROLYI LAJOS 51. Arckép. Magántulajdon. MUHITS SÁNDOR 52. Steppén. KAROLYI LAJOS 53. Csendélet. 54. Arckép. Magántulajdon. MUHITS SÁNDOR 55. Gorkij-typusok. 56. Ihlet. 57. Lázadok. 58. Magyar bu. 59. Fanatizmus. 60 A Volga. 61. Hocs. 62. Keresztrefeszités. 63. Piéta. 64. Fürdőzők, 65. Ivanofka. Olajfestmény, tt Gouache. Pasztell. Pasztell. Gouache. Gouache. 12 Az arak az egyes termekben kifüggesztett táblázatokon láthatók.
MIHÁLY RUDOLF 66. Budai kapu. 67. Erdőben. 68. Meseíllusztráció. 69. 70. Arviz Tísza-Dorozsmánál. 71. Este az istállóban. 72. Magas iskola. 73. Jack London fogata. 74. Oreg úr. 75. Áradás. 76. Arviz Tisza Dorozsmánál. CONRAD GYULA 77. Felhők, 78. Könyvtarszoba. 79. Illusztrációk Toldi szerelméhez. 80. Női akt. 81. Illusztrációk Móricz Zsigmond Tündérkert c. müveihez. CONRAD GYULA 82. Vihar előtt. 83. Borulat. Akvarell. tr Tollrajz. Ceruzarajz. Rézkarc. Krétavázlat. Kőrajz. Tollrajz. ft Ceruzarajz. Rajz. Tollrajz. Tollrajz. Rajz. Rajz. Magántulajdon. RIPPL RÓNAI JÓZSEF A kiállított müvek 1894-ben, Neuilly-ben készült hajnali hangulatok, amelyek a mester művészi munkásságának egyik igen érdekes étappe-iát alkotják. 84. Munkásnegyed. 85. Házbontás. 86. Női arckép. 87. Mészárszék. 13 Az arak az egyes termekben kifüggesztett táblázatokon láthatók.
- J RIPPL RÓNAI JÓZSEF 88. Fésülködő no. 89. Midinett. ti 90. Álló ringlispíl. 11 ti REMSEY ZOLTÁN 91. Anya és gyermeke. CONRAD GYULA 92. Visegrád. Rajz. 93. Illusztrációk Toldi szerelméhez. Tollrajz. 94. Viharos tengeren. ff 95. Illusztrációk Toldi szerelméhez. Tollrajz.» 96. Tanulmányfejek. tt t t 97. Öltöző. Tusrajz. tt 98. Anya. Tusecsetrajz. Magántulajdon. 99. Aktvázlat. Ecsetrajz. 100. Nyergesek. Tollrajz. tt 101. Vázlatok a dorozsmai árvízről. Ceruzarajz. tt 102. Puli. Rézkarc. tt 103. Nyergesek. Tollrajz. ti 104. Árvíz, Tisza-Dorozsmanal. Ceruzarajz. ti MIHÁLY RUDOLF 105. Meseíllusztrácíók. Tollrajz. 106. Kézzel illusztrált könyv. Magantulajdon. W Az Arak az egyes termekben kifüggesztett táblázatokon láthatók-
LENARD RÓBERT Mikor Lénárd Róbert rézkarcai először vonták magukra a budapesti közönség figyelmét, e nemes technikának voltak ugyan idehaza szétszórtan munkálkodó remetéi, de maga a rézkarc éppen nem volt a nagy nyilvánosság közügye. Csupán különlegességnek tekintették, amelyre sok fáradságot, sok szeretetet pazarol egy-egy bogaras ember, a vége pedig mindössze egy papirosnyomat, amely ott szerénykedik valamely kiállításon, gondosan elválasztva a vászonművészettöl, amelyhez látszólag semmi szál sem füzi. Elő életet a karcoló tu nemes művészete valóban nem élt közöttünk. Ha valaki a maga bőrén szerez efféle tapasztalatokat s a maga két szemével látja, hogy mindez mennyire másként van a külföldön, akkor ugyancsak elszánt embernek, e művészet rajongójának kell lennie, ha mégis ráadja magát erre a művészetre, ha nem tágít és ha elemi nehezségekkel is küzködve éppen ennek szenteli élete legszebb óráit. Ilyenfajta embernek mutatkozik Lénárd Róbert. Mind a két imént idézett tapasztalatra jó korán jutott. Mert már 19 éves korában, mikor atyja üzleti tanulmányútra küldte Londonba, a véletlen összehozta valakivel, aki a fiatalembernek szabad óráiban készült vázlatkönyvrajzain felismerte, hogy az másra is van hivatva, mint kizárólag a gazdasagi pályára. A véletlen, amely Londonban összehozta őt első rajzmesterével, később Frankfurtban jelentkezett nála, ahol éppen szabadságidejét töltötte. Annak közelében fölfedezett egy kítünö olasz rézkarcolómüvészt, Ettore Cossomattit. S nála egyszerre valóban művészi környezetbe jutott, amelyben a sors néha jó rendező éppen a rézkarc s az annak alapjául szolgáló tollrajz volt a kifejező technika, de e technikán tul annyi művészi ösztönzés is jutott neki részül, hogy az ott kapott elemekkel most már boldogan s az inkarnatus grafikus munkavágyával jött haza. Emlékül még a* nagy gyűjtemények pompás lapjainak költészetét s az élö grafika vírulásának képét hozta magaval. Ezek voltak a tapasztalatok és élmenyek, amelyekkel neki a külföld kedveskedett. 15
I ' Itthon aztan egyszerre lehetetlennek látszott folytatni azt, amit a külföldön megkezdett. Egészen elszigeteltnek, magára utaltnak látta magát, a művészet pedig, amelynek életét szentelni akarta, gyökértelennek és körülbelül fölöslegesnek látszott idehaza. Ilyen körülmények közt igazan rendületlen hitre s az akarat kemény megfeszítésére volt szükség, hogy ne csüggedjen el mindjárt művészi fejlődése elején. Azonban ez a két belső erős motor oly eréllyel dolgozott benne, hogy végre is sikerült nagy küzködések arán a rézkarc technikájának szövevényes birodalmát hatalmába keríteni. így készültek azok az első karcai, amelyek aztán egyrészt a nyilvánosság elé, másrészt a Szépművészeti Múzeumba kerültek. A jelen és a jövő e két kritikus fóruma elé pedig a.,kéve" útján jutott. Szablya Frischauf Ferenc iskolájaban, később pedig a,.kéve" mestereinek körében megtalalta a légkört, amelyre vágyott. Midőn ezek az akkor még ifjú múvészek közös céljaik elérésére megalapították a,,kévé"-t, Lénárd is az alapítók sorában állott. S első müveivel éppen a Kéve" legelső kiállításán jelent meg Í908 ban. Ettől fogva fejlödese s elért eredményei a nagy nyilvánosság ellenőrző szeme előtt alakultak s adtak számot a múvészi értékekről, amelyeket tehetségének és szorgalmának köszönünk. Itt, ezen a helyen nem volna ildomos a krónikaíró tollát az elemző kritikuséval fölcserélni és az elért művészi eredményeket megvílágitaní. Helyénvalóbbnak látszik azonban munkásságának legalább külső menetét, felötlőbb mozzanatait beszámoló formájában ide iktatni. A,,Kéve" első tíz éveben nemcsak itthon szerepelt grafikai lapjaival, hanem éppoly sikerrel a külföldön: Berlinben, Düsseldorfban. Drezdában, Bécsben az ott rendezett,,kéve"-kiállításokon, azonkívül Romában, Velencében és Münchenben. Egyik nevezetes sikerét Olasz- és Spanyolországban tett űtja után s annak emlekeí nyomán készült grafikai lapjainak köszönte. A siker arra ösztönözte, hogy már megszerzett készségét minden módon tetézze. Nagyban elősegítette ezt 19J3-ban angliai tanulmányútja, amely alkalmat adott neki arra. hogy egy kiváló mester, Frank Short útmutatásai alapján fejleszthesse technikáját. S ugyanebben az évben nagysúlyú kitüntetés is érte: a,,puente San Martíno Toledo" c. lapjára megkapta a magyar állam nagy aranyérmét a Magyar Grafikusok Egyesületének kiállításán. Most mar sikert siker követett. A még Angliaban megkezdett angol tárgyű sorozatot folytatta J9í4-ben s ezt 16
a Kéve" müncheni kiállításán vitte a nyilvánosság elé, ahol nagy elismeréssel fogadták, a spanyol sorozat pedig ugyanakkor meghozta neki a szász ezüstérmet a lipcsei Bugra-kíállításon. Minden a legszebben indult, amidőn egyszerre megakasztotta munkáját s a világkataklizma forgatagába sodorta Lénárdot is a háború. A hajszálfinom karcolótüt kard váltotta fel a kezében. Most aztán egy nagy emlékekben s nagy szenvedésekben bővelkedő korszak kezdődött életében. I9í4-től 1916-ig allandóan frontszolgálatot teljesített s különböző ütközetekben vett részt. Súlyos tífuszt szerzett s ekkor egy időre a Sajtóhadiszállás művészeti osztályához került, ahol a Kéve" megbízásából egy 8 rézkarcból és 6 körajzból álló sorozatot készített a Dolomitok közt lefolyt ütközetek színteréről. Í917-ben megint csapattestéhez vonult be, ahonnan félév múlva ismét a Sajtóhadíszállás művészei közé osztottak be. Ilyen minőségben páratlan érdekességú vidékeket jart be: az olasz, albán, montenegrói és orosz irontokat. Kifogyhatatlan bősegben tárult itt eléje a rajzolni, karcolni való s ő bőven élt az alkalommal. E múveínek nagy része a Heeres-múzeumba es a német hadügyminisztérium képgyűjteményébe került. Azonkívül azokra a kiállításokra, amelyeket a Sajtóhadíszállás rendeztetett Budapesten, Bécsben, Hagában és Skandináviában. J9í8-ban Kievbe került. A katasztrófa ekkor már vészesen közeledett és Lénárd csak keserves bolyongások után tudott ebből az összeomlásból hazavergődni. A világ első lassú felocsudása után a sokfélekep megszakadt rendszeres munka rolytatásának kellett volna következnie Lénárd műtermében. Csakhogy nem volt műterme. S nem volt anyaga. Idejét a lakásmizéria okozta bonyodalmak vették igénybe. A legnagyobb vesződségek és bajok közepette nyúlhatott űjra a karcolótuhöz, a most már szinte megszerezhetetlen rézlapokhoz. Mégis készült, még 1922-ben néhány nagyobb karc. Pedig azóta idejének csupán egy részét szentelhette művészetének, másik, nagyobbik részét igénybe vette az a faradsagos munka, amelyet itthon és külföldön folytatott számottevő eredményekkel a magyar közgazdaság érdekében. Ilyen külső körülmények közt keletkezett eddigi munkásságának az a termése, amelyet ez a kiállítás külön gyűjtemény formájában mutat be. Nincs egyéb tisztünk, mint egyszerűen rámutatni e szép lapokra, a világot gázoló tergetegbol kimentett, szeretetápolta víragokra. LYKA KAROLY Í7
LÉNÁRD RÓBERT 107. Ponté vecchio. Tollrajz. 108. Utca Algecirasban. 109. Loggia dei Banchí Genoa. Rézkarc. 110. Arno partján. ííí. Lucca.,, 112. Ponté vecchio.,, 113. Ponté vecchio este. 114. Kalimegdan.,, 115. Házbontas.,, 116. Napnyugta a genuai kikötőben. Aquatinta. 117. Luccai dóm. Rézkarc. 118. Chiesa St. Andrea Görz.,, 119. Összelőtt fák. Hidegtukarc, 120. Genuai épülő ház. Rézkarc. 12Í. Április.,, 122. Klosterneuburg.,, 123. Zarkovo télen. Tollrajz. 124. Cukarica, Belgrád. 125. Berkshirei dombok. Rézkarc. 126. Csendes vizek.,, >27. Exeteri csatorna.,, 128. Este a Themse mellett. f, 129. Este a csatornan.,, 130. Charing Cross Bridge. Aquatinta. 131. Mermaid House Rhye. Rézkarc. 132. Penzance. > f 133. Topsham», 134. Goringi malom.,, 135. Hidalgo kastély. 136. Avilai dóm.,, 137. Puente San Martino, Toledo.,, 138. Aradas. 139. Alhambra Granada. 140. San Yuan y Bautista, Toledo.,, 141. Puente Alcantara, Toledo. 18 Az árak az egyes termekben kifüggesztett táblázatokon íáthatók.
LÉNÁRD RÓBERT 142. Avíla környékén. Rézkarc. * 143. Waidhoffen. Í44. Régi negyed, Toledo. Í45. Szerb országút. Tollrajz. 146. Kora tavasszal Belgrád mellett. 147. Waidhoffen este. Krétarajz. 148. Parkrészlet. 149. Ober St. Veíth. Í50. Klosterneuburg. Magántulajdon. Í5I. Fuschí hegyek. Eíado. 152. Tiroli ház (Fusch). 153. Waidhoffeni templom belseje. ff», 154. Fuschi völgy.,, Magántulajdon. 155. Fenyötanulmány.,, 156. Vízesés, Fusch.,, Magántulajdon. 157. Lőcsei sekrestye. Rézkarc. 158. Stephansdom, Wien. Krétarajz.,, 159. Szomorúfűz.,, >> 160. Trebinje. Rézkarc.,, 161. Kalimegdan. Tollrajz.,, 162. Zarkovo. Rézkarc. 163. Drei Zinnen. A Dolomíta mappából. 164. Szeles este. Rézkarc. A Gesellschaft f. vervíelfáít. Kunst tulajdona. 165. Kronbergi utca. Rézkarc. 166. Franz Josephs-Kanal, Wien.,,.. 167. Montignii csatorna.,,,, 168. Saint Cloud. Színes rézkarc.,, 169. Kronbergi háztetők. Aquatinta.,, 170. Place Porté Maillot, Paris. Rézkarc. 171. Rue de Beajolais, Páris. Rézkarc., f 172. Genuai utcasarok.,, ff 173. Weidling am Bach.,,,, 174. Meudon. Aquatinta.,, 175. Goring. Rézkarc.,, 176. Brúgge.,, >t Az árak az egyes termekben kifüggesztett táblázatokon láthatók J^
LENARD RÓBERT 177. Este. 178. Karlsbrúcke, Prag. 179. Montmartre. 180. Gemuenden. CSULYOK MARGIT 181. Primavera. 182. Galambos lány. LÉNÁRD RÓBERT 183. Illustratio. 184. Firenze. 185. Charing Cross Bridge, London. 186. Eden Palace Hotel, Genua. 187. Kaluszí piac. Í88. Topsham. 189. Rubbia. 190. Onuthí templom. 19 í. Pegli. 192. Rhyci út. 193. Rétek. 194. Czernawka. 195. Exeter környéke. 196. Oxfordi utca. 197. Holdsútés, Goring. 198. Goringí dombok. 199. Col dí Lana. 200. Ampezzovölgy. 20 í. Drei Zinnen. 202. Travenanzes völgye. 203. Arabba. 204. Arabbai templom. 205. Corvara. 206. Fodara Vedla. Rézkarc. Színes rézkarc. Rézkarc. Bronz. Barnazott rajz. Akvarell. Ceruzarajz. Színezett rajz. Krétarajz. Ceruzarajz. Krétarajz. tf Rajz. Ceruzarajz. tt Krétarajz. Ceruzarajz. Krétarajz. Ceruzarajz. Magántulajdon. Magántulajdon. tt Magántulajdon. Magantulajdon. 20 Az arak az egyes termekben kifüggesztett táblázatokon láthatók.
LÉNÁRD RÓBERT 207. Lovcen. Krétarajz. 208. St. Cassián. Ceruzarajz. 209. Párisi híd. 2 ÍO. Az ulcinjí kikötőben. Krétarajz. 211. Ulcinjí utca. 212. Montenegrói rom. 213. Skutaríí kovácsműhely... 214. Skutaríí utca.,, 215. Albán.,, 2 16. Napkelte Ulcínjban. 217. Crkvina.,, 218. Djamija Selvía, Skutari. 219. Spuz.,, 220. Rruga e Derwísh Begut, Skutari.,, 22 1. Basaar Skutari mellett.,, 222. Utca Cattaróban. 223. Gránáttölcsérek Görznél. ;224. Cattaróí sikátor. 25. Montenegrói udvar.,, 226. Staríbari mecset.,, 227. Podgoríca.,, 228. Salcano.,, 229. Elfoglalt hajóágyúk.,, 230. Albán nő.,, 231. St. Andrea, Görz. 232. Castelnuovo. Krétarajz. 233. Buda a Svábhegyről. 234. Mátyás-templom.,, 235. Pont des Arts Paris.,, 236. Rijeckí Grad.,, 237. Berettyóűjfalusí utca. Ceruzarajz. 238. Nándor-utca. Krétarajz. 239. Szerb faluvége. Ceruzarajz. 240. Prágai híd. Krétarajz. 24 í. Áradás. Ceruzarajz. Magántulajdon. Magantulajdon. Magantulajdon. 21 Az arak az egyes termekben kifüggesztett táblázatokon láthatók.
LÉNÁRD RÓBERT 242. Meyerhöfe. Ceruzarajz. 243. Waídhoffen. Krétarajz. tt 244. Napnyugta az Aldunánál. Ceruzarajz. tt 245. Margithid. Krétarajz. tt 246. tt 247. Falusi utca. Ceruzarajz. ti 248. Rnyci főtér. tt tt 249. Penzance. tt 11 250. St. James park, London. tt 11 2 51. Newlyn. tt tt 252. Sevenoaks. tt tt 253. Eszék. tt tt 254. Déltirolí falu télen. tt 11 255. Marina di Pisa. Színes tollrajz. Magántulajdon. 256. Falusi utca. Krétarajz. 257. Cernowici híd. 11 tt 258. Loggia deí Banchi. Tollrajz. tt 259. Gőrzi főtér. Krétarajz. tt 260. Schönbrunn. 11 Magántulajdon. 26í. Temető, Sadagora. Színes ceruzarajz. 262. Via Bonéra, Nervi. Tollrajz. tt 263. Fatanulmány. Ceruzarajz. tt 264. Franz Josephs-Kanal, Wien. Krétarajz. 265. Éjjel Firenzében. Akvarell. Magántulajdon. CSULYOK MARGIT 266. Símay Imre tanár mellszobra. Gipsz. 22 Az arak az egyes termekben kifüggesztett táblázatokon láthatók.
MUNKÁCSY-SZALON IV., FERENCIEK TERE 4. II. FESTMÉNYEK, SZOBROK, SZŐNYEGEK, BÚTOROK, IPARMŰVÉSZETI TÁRGYAK ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSA A KIÁLLÍTÁSI KATALÓGUST ÉS MEGHÍVÓT HORNYANSZKY VIKTOR A UDV. KÖNYV- NYOMDÁJ A KIÁLLÍTÁSI PLAKATOT RIGLER JÓZSEF EDE R.-T. KÖNYOMDAJA KÉSZÍTETTE