BUDAPEST XI. KERÜLET, ÚJBUDA BARTÓK BÉLA KULTURÁLIS SUGÁRÚT DÖNTÉSELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNY

BUDAPEST XI. KERÜLET, ÚJBUDA BARTÓK BÉLA KULTURÁLIS SUGÁRÚT DÖNTÉSELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNY TSZ. 55/2007. 2008. FEBRUÁR.

Ez a dokumentáció a VÁTERV95 Kft szellemi terméke. A hozzá fűződő a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényben meghatározott vagyoni jogok a szerzőket illetik. BUDAPEST XI. KERÜLET, ÚJBUDA BARTÓK BÉLA KULTURÁLIS SUGÁRÚT DÖNTÉSELŐKÉSZÍTŐ TANULMÁNY Felelős tervező: Nagy Ágnes TT1-01-1604 VÁTERV95. Kft... Munkatárs: Lombár István VÁTERV95 Kft Minőségirányítási felelős: Mokry Ferenc. Ügyvezető igazgató: Molnár Attila TT1-01-0140 VÁTERV95 Kft Készítette Budapest, XI. ker. Újbuda Önkormányzata megbízásából és közreműködésével a VÁTERV95 Kft TSZ. 55/2007. 2008. FEBRUÁR. 2008. FEBRUÁR

Bevezetés Tartalom 1. A Béla kulturális sugárút projekt rövid tartalmi összefoglalója 1.1. A projekt illeszkedése a kerületfejlesztési koncepcióhoz 5 1.2. A terület jelenlegi állapotának összefoglalása, problémái..6 1.3. Általános célok...6 1.4. A feladat:.7 1.4.1. A közterületek ill. a közterületekhez kapcsolódó földszintek átalakítása...7 1.4.2. A megvalósítás feltételeként szükséges közlekedési változtatások 7 1.5. A Béla úti lineáris városközpont funkcionális tartalma és térbeli elhelyezkedése..8 1.6. A fejlesztések ütemezhetősége...9 1.7. A fejlesztések fizikai feltételei..9 1.8. A Gárdonyi tér és környéke..10 1.8.1. Átalakítási javaslatok.10 1.8.2. A Gárdonyi téri program térbeli és tartalmi bővíthetősége (a Hadik laktanya átalakítási programja)..19 1.7.3. A Gárdonyi téri program közlekedési megvalósíthatósági feltételei..20 1.9. A teljes (Szt. Gellért tér-móricz Zsigmond körtér) Béla úti szakasz átalakítási programja.20 1.9.1. A Béla út Duna felőli (páros) oldal programja...21 1.9.2. A hegy felőli (páratlan) oldal programja..26 1.10. A közterületrendezési javaslatai.30 2. A projekt lehetőségeinek megőrzéséhez szükséges, sürgősen meghozandó döntések.33 2.1. Önkormányzati ingatlanvagyon gazdálkodási javaslat..33 2.1.1. Az önkormányzati tulajdonok eladhatósága..33 2.1.1.1. Eladási moratórium alá eső ingatlanok.33 2.1.1.2. Célzott funkcióra feltételekkel - eladható ingatlanok 35 2.1.1.3. Minőségi felújítási kötelezettséggel (a jelenlegi funkció megtartásával is) eladható ingatlanok.36 2.1.1.4. Összesítő...36 2.1.2. Önkormányzati ingatlanvásárlási javaslat..37 2.1.2.1. A szűkített területű (Gárdonyi téri) programhoz...37 2.1.2.1.1. Első ütemben...37 2.1.2.1.2. Második ütemben 37 2.1.2.1.3. Gárdonyi téri ingatlangazdálkodási költségösszesítő...38 2.1.2.2. A bővített területű (Szt. Gellért tértől a Móricz Zsigmond térig tartó) programhoz.40 2.1.2.2.1. Első ütemben...40 2.1.2.2.2. Második ütemben 40 2.1.2.2.3. A területi bővítés ingatlangazdálkodási költségösszesítője.41 2.1.3. A meglevő önkormányzati tulajdonok bérbe adhatósága.42 2.1.3.1. A jelenlegi funkcióra bérbe adható üzlethelyiségek 42 2.1.3.1.1. Feltételek nélkül bérbe adható üzlethelyiségek.42 2.1.3.1.2. Feltételekkel bérbe adható üzlethelyiségek 42 2.1.3.2. Csak funkcióváltási kötelezettséggel bérbe adható üzlethelyiségek 43 2.1.4. A teljes Béla úti szakasz üzlethelyiségeire vonatkozó vagyongazdálkodási lehetőségek és változtatási tennivalók/kötelezettségek összefoglalása..43 2.2. Hivatali, hatósági intézkedéseket érintő meghozandó döntések.47 2.2.1. Építési ügyek és telephely/működési engedélyek 47 2.2.1.1. A földszintre és pinceszintre építési engedély kiadási moratórium elrendelésének szükségességével érintett épületek 47 2.2.1.2. Homlokzat felújítási moratóriummal érintett épületek.47 2.2.1.3. Homlokzat felújítási, egységes portálrendezési kötelezettség elrendelése..48 2.2.1.4. Profilváltási kötelezettség előírása...48 2.2.1.5. Üzletek előtti közterület-használat szabályozása..48 2.2.2. Költségvetési kérdések, pénzügyek 49 (A jövő évi önkormányzati költségvetésben a projekthez szükséges költségfedezettel kapcsolatosan szükséges döntések) 2.3. Meghozandó önkormányzati/politikai döntések..49 2.3.1. A kulturális városközpont prioritásainak, tartalmi programjának véglegesítése.49 2.3.1.1. Célok, prioritások rögzítése 49 2.3.1.2. A Béla kulturális sugárút tartalma, az egyes szakaszok funkciói.50 2008. FEBRUÁR

2.3.1.3. A feltétlenül megvalósítandó projektelemek kiválasztása, az ütemek tartalmának véglegesítése, a program fokozatos bővítésének elemei..52 2.3.2. A megvalósításra és a fenntartás-üzemeltetésre vonatkozó előzetes döntések meghozatala..52 2.3.2.1. A megvalósítással kapcsolatosan szükséges előzetes döntések 52 2.3.2.1.1. A finanszírozással kapcsolatos előzetes döntések...52 2.3.2.1.2. A pályázati lehetőségek felmérése és a szükséges döntések Meghozatala..53 2.3.2.1.3. A KMOP-2007-5.2.2./B Budapest integrált városfejlesztés keretében kerületi központok fejlesztése c. pályázat legfontosabb paraméterei.54 2.3.2.1.4. Szervezeti kérdések 56 2.3.2.2. A fenntartás-üzemeltetéssel kapcsolatosan szükséges előzetes döntés 56 2.3.3. A továbbtervezéssel, a megvalósításhoz és a pályázat előkészítéséhez szükséges tervek elkészíttetésével kapcsolatos döntések.57 2.3.3.1. Átfogó projekt-terv és költségkalkuláció (pályázati akcióterületi terv) elkészíttetése..57 2.3.3.2. A Gárdonyi tér első ütemének megvalósításához szükséges városrendezési-, szakági-, műszaki tervek.57 2.3.3.2.1. Közlekedési (forgalomtechnikai) tervek.57 2.3.3.2.2. Szabályozási terv és a területre vonatkozó részletes KVSZ...57 2.3.3.2.3. Közterület rendezési és kertészeti tervek és költségkalkulációk.58 2.3.3.2.4. Építészeti, műszaki egyeztetési és engedélyezési tervek..58 2.3.3.2.5. Közmű- és díszvilágítási tervek elkészíttetése..59 2.3.3.3. A Gárdonyi tér második ütemének megvalósításához szükséges tervek.59 2.3.3.4. A teljes Béla úti szakasz tervei 59 2.3.3.5. A pályázati támogatás igényléséhez szükséges további tervek.59 2.3.3.5.1. Integrált Városfejlesztési (kerületfejlesztési) Stratégia.59 2.3.3.5.2. Esélyegyenlőségi terv.60 2.3.3.5.3. Partnerségi együttműködési terv..60 2.3.3.5.4. Fenntarthatósági terv..60 2.3.3.5.5. Projekt-menedzsment terv.61 2.3.4. A projekt társadalmi elfogadtatásának, a partnerség kialakításának programjával kapcsolatos döntések...61 2.3.4.1. A program véglegesítésébe bevonható/bevonandó civil szervezetek 61 2.3.4.2. Az érintett lakóközösségekkel való egyeztetés programja..61 2.3.4.3. A projekttel érintett (önkormányzati) intézményekkel egyeztetés programja 61 2.3.4.4. A projekt által érintett, a területen már jelen levő üzlettulajdonosokkal, bérlőkkel való egyeztetés programja...61 2.3.4.5. Lakossági tájékoztatók...61 2.3.5. Marketingpolitika és ösztönző/támogatási rendszer kialakításának programja a megvalósítás elősegítésére..62 2.3.5.1. A megcélozandó befektetői csoport meghatározása és megkeresése...62 2.3.5.2. Ösztönzési rendszer kidolgozásának programja 62 3. Várható hatások 63 3.1. Területi hatások 63 3.1.1. Idegenforgalmi hatásterület..63 3.1.2. Lakossági hatásterület..63 3.2. Gazdasági hatások.64 3.3. Városképi és esztétikai-örökségvédelmi hatások..64 3.4. Társadalmi hatások.65 2008. FEBRUÁR

BEVEZETÉS A kultúra minden formája ezen belül a rendszerváltás óta rendkívül megerősödött műtárgy kereskedelem különösen jelentős jövedelemtermelő gazdasági erővé, települési és idegenforgalmi vonzerővé vált, amely segíti a népességmegtartó erő fokozását, a lakossági elégedettség érzés kialakulását, a turizmus élénkítését és bevételeinek növelését, és nem utolsó sorban az igényesebb környezettel a települési színvonal magasra emelését is. Ezért a kerület a településfejlesztési koncepcióban már határozott a kulturális élet fellendítéséről, sőt a létrehozandó kulturális központ területét is nevesítette: a Béla út alkalmas arra, hogy a kulturális élet különböző területeinek otthont adjon egy lineáris központlánc kialakításával. Ezen döntés alapján készült el múlt évben a Béla út Szt. Gellért tér és Móricz Zsigmond tér közötti szakaszának kulturális kerületközponttá alakításának előzetes megvalósíthatósági tanulmánya (2007. július, VÁTERV95 Kft.). A tervezés folytatásának célja annak feltárása, hogy milyen további önkormányzati testületi/politikai döntések meghozatala szükséges o a program tartalmának véglegesítéséhez, o a megvalósítás megszervezéséhez, o az EU (KMROP) pályázati támogatási lehetőségek kihasználásához milyen hivatali feladatokat kell elvégezni a továbbtervezés és megvalósítás érdekében, mely EU pályázati támogatások vehetők igénybe a megvalósításhoz (a ROP-on túl is) a pályázatokhoz és a megvalósításhoz milyen további munkák elvégzése, mely tervek elkészítése szükséges hogyan lehet megőrizni a fokozatos fejlesztés lehetőségeit hosszabb távra is (pl. a kulcspozícióban levő önkormányzati ingatlantulajdonok megtartásával ill. megvásárlásával) hol és hogyan vonható be a magántőke a megvalósításba, melyek azok a projektelemek, amelyek PPP-ben vagy magántőkéből (is) finanszírozhatók milyen marketing-politikával, ösztönzési rendszerrel lehet elősegíteni a megvalósulást a lakossági egyetértés és bevonás érdekében mit kell tenni és a projektnek milyen gazdasági, társadalmi/lakossági és környezeti hatásai várhatók. A jelenlegi anyag azonban nemcsak a korábbi megvalósíthatósági tanulmány folytatása. A dokumentáció első fejezete a tavalyi tanulmány aktualizálását, átdolgozását is tartalmazza éppen az egy év alatt megváltozott önkormányzati ingatlantulajdon viszonyok miatt. Ezért a kötet elején a terv jelenlegi állásának megfelelően - összefoglalásra kerülnek a Béla kulturális sugárút Szt. Gellért tér és Móricz Zsigmond körtér közötti szakaszra vonatkozó terv javaslatai, de felvetésre kerülnek a terv véglegesítéséhez szükséges - még hiányzó önkormányzati döntésekkel kapcsolatos kérdések is. A kötet második része foglalkozik a megvalósításhoz szükséges tennivalókkal, az ahhoz kapcsolódó testületi döntések meghozatalának szükségességével, a Polgármesteri Hivatal projekt végrehajtáshoz nélkülözhetetlen feladataival, a Béla úti ingatlanokat érintően javasolható önkormányzati vagyongazdálkodással, a pályázati lehetőségekkel és a pályázat-előkészítési munkák sorával. A záró fejezet érinti a várható hatásokat, azt, hogy a tervezett átalakítások hogy hatnak majd a környék gazdaságára, hogyan járulhatnak hozzá a terület bevételeinek és ezáltal az önkormányzat adóbevételeinek - növeléséhez, a kereskedelem és a turizmus fellendítéséhez, társadalmára, mekkora közvetlen és közvetett lakossági hatásterület várható, hogyan járulhatnak hozzá a lokálpatriotizmus erősítéséhez, a különböző lakossági csoportok és korosztályok kohéziójához és a foglalkoztatási és önkéntes munka lehetőségei hogyan bővülhetnek a profilváltás által, a környezet mennyiben és hogyan változik esztétikai, fizikai és közbiztonsági szempontból, a komfortosság növekedése miként válik vonzerőnövelő tényezővé és ezáltal elindítható-e a területen a pozitív, öngerjesztő fejlődési spirál. 2008. FEBRUÁR 4

1. A PROJEKT RÖVID TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓJA 1.1. A PROJEKT ILLESZKEDÉSE A KERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ A kulturális központ tervjavaslata és Újbuda településfejlesztési koncepciójának összhangját az alábbi a településfejlesztési koncepcióból idézett célok bizonyítják: a fejlesztendő kulcságazatok céljai között: o a városrészi karakter megőrzését o a népesség-vonzás erősítését, a lakossági elvándorlásának mérséklését és megállítását o az idegenforgalom fejlesztését a népesség növelése (1.1. cél) keretében feladatként: o a környezet fejlesztését, a közterületek, a lakókörnyezet komfortosabbá tételét o az időskorúak ellátásának javítását, a kulturális fejlesztések során az idősek nappali elfoglaltságának biztosítását, speciális (közcélú, önkéntes) foglalkoztatási lehetőségeik kialakítását Az időskorúak ellátásának javítása (1.2. cél) keretében feladat: o A kerületi kultuárlis fejlesztések során az idősek nappali elfoglaltságát biztosító kezdeményezések támogatása o Speciális (közcélú, önkéntes) foglalkoztatási lehetőségek kialakítása időseknek (a Béla 32. közösségi ház esetében) a kulturális élet fellendítése (1.5. cél) keretében feladat: o kerületi kulturális városközpont kialakítása, a földszinti helyiségek kulturális, szabadidős célokra történő felhasználása o az egyes városrészek sajátos karakterének erősítése (hagyományőrzés és örökségvédelem) o a magántőke ill. a helyi non-profit kezdeményezések bevonása a helyi kulturális intézményrendszerekbe az élhető város megalapozása (1.7. cél) keretében feladat: o a jelenleginél több minőségi és kulturált közösségi színtér biztosítása, a közterületek hatékonyabb ápolása-karbantartása, különösen a belvárosias beépítésű belbudai kerületrészekben Az önkormányzat és lakosság közötti kommunikáció fejlesztése (1.9. cél) keretében: o Lakossági aktivitás felkeltése, rendezvényeken, fórumokon részvétel fokozása, a lakosság és az önkormányzat közötti kapcsolatok javítása, követlenebbé tétele ( 32 közösségi ház által) A civil szervezetekkel való együttműködés fejlesztése (2.10. cél) keretében: o Civil adattár, kerületi információs központ, civil fórumok lehetősége a 32 közösségi házban A központrendszer továbbfejlesztése (2.5.cél) keretében fontos: o a kulturális városközpont és a harmonikus a városrész karakterét erősítő, hagyományait őrző és tudatosító közterületi arculat kialakítása A közpark hiányos területek közösségi zöldfelületi igényeinek kielégítése (3.3. cél) alapján o A belső városközpontban a gyalogos funkciók erősítése, kertészeti gazdagítás, utcabútorozás (Gárdonyi tér) A kerületfejlesztési koncepcióban jóváhagyott feladatokból csak azok lettek kiemelve, melyek megvalósulásához a Béla út kulturális központtá válása és annak pozitív népességi, közérzeti, városképi és városműködési hatásai hozzájárulnak. 2008. FEBRUÁR 5

1.2. A TERÜLET JELENLEGI ÁLLAPOTÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA, PROBLÉMÁI sok a városrész kívánatos presztízsénél alacsonyabb színvonalú és oda nem illő profilú üzlet, kevés az elegáns és belvárosi kínálatot biztosító, igényes vásárló közönséget vonzó bolt, feltűnően sok a használtruha bolt és az ingatlanügynökség üres, elhagyott, használaton kívüli üzletek vannak a portálok színvonala, esztétikai megjelenése nem kielégítő, az üzletek egy része befelé fordul, a kirakatok leragasztottak, nem működnek rendeltetésszerűen, rendezetlenek kevés a vendéglátás és azok elhelyezkedése sem kedvező, a járdák általában keskenyek (5,0 m) a kiülők befogadására, a szélesebb járdaszakaszok (7,0 m) mentén nem jellemző a vendéglátó funkció, előfordul, hogy a kiülők és a buszmegálló azonos helyen szűkíti le a járdát, ezzel akadályozva a gyalogos forgalmat olyan helyeken, ahol elegendő tér lenne vendéglátó teraszok elhelyezésére (pl. Lágymányosi u. eleje) befelé forduló zárt, a külső térhez nem kapcsolódó funkciók (bank, Rossmann zárt, halott homlokzatok) vannak előteret igénylő funkcióknál (pl. házasságkötő terem) a Béla út/szt. Gellért tér átépítése után sincs kialakítva megfelelő előtér a násznép befogadására a védett fasor ellenére kevés a zöld, gyakorlatilag nincs cserje-szint, a fák tövénél levő földtányérok üresek, a járdák és az úttest kertészeti elválasztása nincs megoldva, hiányzik a folyamatos zöldsáv 1.3. ÁLTALÁNOS CÉLOK a városrész presztízsvesztésének megállítása, a terület fizikai, gazdasági és erkölcsi felértékelése, lakossági és idegenforgalmi vonzerejének növelése és a területen megtermelhető bevételek emelése a Gárdonyi tér közvetlen környezetében a Hadik kávéház, a 32 galéria, az általános iskola és a kollégium felhasználásával a társadalmi identitást és összetartozást fokozó közösségi és kulturális helyszínek létrehozása, közösségi terek megteremtése, a közösségi célú földszintek közterület felé megnyitása, a külső és belső közösségi terek összekapcsolása a teljes Béla úti szakaszon a földszintek és a közterületek rehabilitációjával a kulturális- és műtárgy-kereskedelem, galériák és aukciósházak, rendezvényhelyszínek, klubok és vendéglátás fejlesztése, ezzel a Béla út belbudai promenáddá alakítása, az igényes népesség vonzása a közterületek rendezése, a kialakítás színvonalának emelése, az esztétikai megjelenés javítása, utcabútorozással és a mikroklímát is befolyásoló (árnyékoló) növényzettel a közterületek hosszabb tartózkodásra alkalmassá tétele, kulturális és közösségi funkciókkal, rendezvényekkel megtöltése, környezetbarát és humanizált környezet kialakítása. 2008. FEBRUÁR 6

1.4. A FELADAT: első ütemben: a Gárdonyi tér és környéke második ütemben: a Béla út Szt. Gellért tér és Móricz Zsigmond körtér közötti teljes szakaszának közösségi-kulturális célú rehabilitációja: 1.4.1. A közterületek ill. a közterületekhez kapcsolható földszintek átalakítása: Kulturális és kulturkereskedelmi funkciók elhelyezése, melyek biztosítják: o a lineáris kulturális városközpont kialakulását, a városrész lakossági és idegenforgalmi vonzerejének növekedését, a városrész élénkítését, o a kulturális gazdaság megerősödését, a helyi gazdaság (kulturális kereskedelem) fellendülését és bevételeinek növelését o eseményterek kialakulását, szabadtéri kulturális rendezvények megtarthatóságát Közösségi funkciók tereinek biztosítása, melyeknek hozzá kell járulniuk o a kerületfejlesztési koncepcióban kitűzött társadalmi kohézió eléréséhez, a civilek közügyekbe bevonásához, az önkormányzat és a lakosság ill. civil szervezetek jobb kapcsolatának kialakításához azaz létre kell hozni a közösségi lét helyiségeit és fórumait, o a különböző korosztályok kiemelt jelentőséggel az idősek és fiatalok tereinek megteremtéséhez, találkapontok, pihenőhelyek kialakulásához, o a közösségi terek használatában, felügyeletében és üzemeltetésében az idősek közcélú/önkéntes foglalkoztatásának megteremtéséhez, o a diákság részére vonzó és kötődéserősítő létesítmények kialakításához, a szabadidő eltöltés lehetőségeinek bővítéséhez o a közbiztonság javulásához Városképi arculat javítása, melynek a fejlesztési célok elérése érdekében: o egyedinek, esztétikusnak, a terület történetileg kialakult építészeti stílusához illeszkedőnek, ugyanakkor funkcionálisan célszerűnek kell lennie, o üzemeltetési szempontból gazdaságosnak, könnyen karbantarthatónak és minél inkább rongálásmentesnek kell lennie, o figyelembe kell vennie a globális felmelegedésből adódó viszonyokat és természetes úton kialakítható mikroklímatikus szabályozási lehetőséggel kell rendelkeznie o növelnie kell a környezet zöld jellegét, a zöldterület-hiányos térségben a növényállomány gazdagítását és mennyiségi növelését kell elérnie o biztosítania kell az egységesebb színvonalú portálok, kulturáltabb homlokzatok kialakulását, a reklám -környezet és az építészeti arculat összhangját 1.4.2. A megvalósítás feltételeként szükséges közlekedési változtatások (kapcsolódó és elengedhetetlen közlekedési beruházások): a forgalomcsillapítás következtében gyalogos célra felszabadítható jelenlegi gépjármű közlekedési területek a parkolási hiány megoldására szóba jövő lehetőségek a kerékpáros közlekedés fejlesztési lehetőségei Ez a dokumentáció az átalakítások programját, a hozzá kapcsolódó feltételeket és a megvalósításhoz szükséges tennivalókat foglalja össze. 2008. FEBRUÁR 7

1.5. A BARTÓK BÉLA ÚTI LINEÁRIS KULTURÁLIS KÖZPONT FEJLESZTÉSÉNEK FUNKCIO- NÁLIS TARTALMA ÉS TÉRBELI ELHELYEZKEDÉSE 2008. FEBRUÁR 8

1.6. A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZHETŐSÉGE A fejlesztési akció mind területi, mind időbeli ütemezése lehetséges: Területi ütemezés: első ütem: a Gárdonyi tér és szűkebb környezete: a Béla út mindkét oldala a Zenta utcától a Hadik-kávéház épületével bezárólag és a Bercsényi, valamint a Bertalan Lajos utca eleje, valamint a vele szemben levő Béla úti szakasz a Mészöly utcától a Béla út 33. sz. házzal bezárólag második ütem: a Béla út mindkét oldala a Szt. Gellért tértől a Móricz Zsigmond térig, beleértve a kapcsolódó mellékutcák torkolatát, a Hadik-laktanya területét és az út hegy felőli oldalán a hozzá kapcsolható tervezett gyalogos ma magánutcák - területét is. Időbeli ütemezés: első ütem: a Gárdonyi tér körüli közterületek és közösségi célú épület(rész)ek átalakítása és - a teljes Béla úti szakaszon - a földszinti önkormányzati tulajdonok koncepció szerinti funkcióváltása és átépítése, a nem önkormányzati tulajdonú földszintek átalakulásának elősegítése, üzletek profilváltása, portálrendezések második ütem: a teljes Béla úti szakasz közterületi humanizálása, épületek sortatarozása, az út Ny-i oldalán a magánutcák közhasználatra megnyitása és publikus funkcióval ellátása, a Gárdonyi térhez kapcsolódóan a Hadik laktanya funkcióváltása és átépítése (ha a honvédségi terület privatizálhatóvá válik). Tartalmi szempontból egy szűkebb - reálisabban ill. kisebb költséggel végrehajtható -, feltétlenül megvalósítandó és egy bővebb nagyvonalúbb/elegánsabb, javasolt változat került felvázolásra. Az önkormányzatnak a továbbtervezés folytatásához döntenie kell, hogy melyik fejlesztési alternatívát kívánja megvalósítani. 1.7. A FEJLESZTÉS FIZIKAI FELTÉTELEI minimális feltétel: a Gárdonyi tér forgalmi átrendezésének lehetősége o a Hadik kávéház előterének a térhez kapcsolása a Béla utat a Bercsényi utcával összekötő rövid útszakasz forgalom mentesítése, a Béla útról a balra nagyíves fordulás áthelyezése a Bertalan Lajos u-i torkolatba, o a Hadik laktanya előtti területen a parkolás megszűntetése és gyalogos térré alakítása második ütemben, o a Béla út Ny-i oldalán a járda szélesítése az általános iskolától D-re a nagyvonalúbb megoldás feltétele: a metró megépítése után (és az alsórakparti út kapacitásbővítése esetén) a Béla út forgalomcsillapítása, a gyalogos felületek növelése, o a parkolókapacitás növelése - külső (Műegyetem rakparti, Kelenhegyi utcai víztározó, Hadik laktanya udvara alatti) parkolási területek bevonásával, o a Hadik-laktanya funkcióváltása. (Ez utóbbi nélkül is megvalósítható a fejlesztés, csak kisebb területfelértékelő hatással.) 2008. FEBRUÁR 9

1.8. A GÁRDONYI TÉR ÉS KÖRNYÉKE 1.8.1. Átalakítási javaslatok 2008. FEBRUÁR 10

Az önkormányzati tulajdonú helyiségek a megvalósításban kulcsszerepet játszanak. A jelenlegi és megtartandó vagy feltételekkel eladható önkormányzati tulajdonok, valamint a program végrehajtásához az önkormányzat által megvásárolandó ill. megvásárlásra javasolt ingatlanok az alábbi térképvázlaton láthatók: Az első ütem területén az önkormányzat tulajdonában van és emiatt a térség funcióváltásához, átalakításához közvetlenül figyelembe vehető: A Gárdonyi téren Béla út 36-38. Hadik kávéház 396 m 2 földszint és alatta (a földszinttel összekapcsolhatóan) 130 m 2 pince Béla út 32. galéria 158 m 2 (udvarról nyílik) Béla út 32. Gárdonyi téri oldalán üzlethelyiségek 67 m 2 +100 m 2 hozzá kapcsolható félemeleti helyiség és 173 m 2 földszint+pince Béla út 30. a Gárdonyi tér felé néző üzlethelyiségek közül: 81 m 2 üveges, 42 m 2 gázkészülék javító, 12 m 2 fagyizó, 33 m 2 biobolt. A Béla út Ny-i oldalán Béla út 21. üzlethelyiség 41 m 2 (antikvárium) Béla út 25. üzlethelyiség 255 m 2 (Libri könyvesbolt) Béla út 27. általános iskola Béla út 29. üzlethelyiség (vendéglő) 188 m 2 és alagsori pékség 455 m 2 Béla út 31. alagsori üzlethelyiség 23 m 2 (bűvészbolt) és Csonka Múzeum 297 m 2 Béla út 33. üzlethelyiségek 24 m 2, 40 m 2, 199 m 2 + 53 m 2 pince, utcai földszint (sajnos nem szomszédosak, így jelenleg nem összekapcsolhatók) Az egyes épületek fejlesztési program-javaslataival kapcsolatos tulajdonjog rendezési javaslatok Béla út 36-38. Hadik kávéház épülete Az épületben önkormányzati tulajdonban van: a Hadik kávéház teljes területe: 396 m 2 földszint (üzlethelyiség) és alatta hozzá kapcsolható, együtt használható módon - 130 m 2 pince (raktár) 2008. FEBRUÁR 11

BUDAPEST XI. KERÜLET ÚJBUDA a magántulajdonú (de önkormányzati megvásárlásra javasolt) papírbolt alatt 59,0m2 pince és a hozzákapcsolható és megvásárlásra javasolt lakások alatt további 34,5 m2 pince. A Hadik kávéház épületének földszinti alaprajza1 A jelenlegi önkormányzati tulajdon folyamatos piros keretezéssel, a feltétlenül megvásárolandó piros szaggatott, a megvásárlásra javasolt piros pöttyözött vonallal jelölve. A lefedésre és a földszinti funkciókhoz kapcsolásra javasolt udvar (csak az udvar, a kapualj nem!) kék pöttyözött vonallal kiemelve. Javaslatok: Mint a tér meghatározó és a helyi hagyományok - legendák emblematikus épülete, a Gárdonyi tér és környéke rendezésének kulcs-létesítménye. Vissza kell állítani az épület eredeti fényét, környezetére is kiterjedő vonzerejét. Ezért: A kávéház kulturális hely szerepkörét az irodalmi kávéház újra megnyitásával és zenei funkciókkal történő kiegészítésével helyre kell állítani, kamaraelőadások tartására alkalmassá kell tenni, a tér felé kialakítandó terasszal a közterületen is megjelenő vonzerejét növelni kell. A terasz hosszított szezonú használhatóságát nyáron árnyékolással, tavaszszal-ősszel hősugárzó ernyőkkel, szélárnyékolással - célszerű biztosítani. A sajnos nem önkormányzati tulajdonban levő - papírbolt funkcióváltását el kellene érni. Javasolt funkció a tér felé megnyitható második terasz kialakítása érdekében étterem, mely funkcióban is jól kiegészítené a kávéházat (teljes vendéglátási komplexum létrehozása). Ehhez a mellette levő (két) lakás, valamint az alatta levő két (különálló) pinceterület lépcsővel hozzákapcsolása nyújthat jó lehetőséget. 1 Az alaprajzokon kék pötty jelzi az önkormányzati tulajdonban megtartandó, zöld pötty a feltételekkel eladható, piros pötty az önkormányzat által megvásárolandó, és piros karika az önkormányzati megvásárlásra javasolt ingatlanokat. A folyamatos piros keret a meglevő kerületi tulajdont, a szaggatott a megvásárlandót, a pöttyözött vonal a vásárlásra javasolt ingatlant keretezi. A kékpöttyös vonal az udvarhasználat (lefedés) jogának megszerzési javaslatát jelöli. 2008. FEBRUÁR 12

A Bercsényi utcai üzletek színvonal-emelését és legalább részben - kulturális kereskedelmi célú profilváltását el kellene érni. Különösen a térhez legközelebb levő ingatlanügynökség funkciócseréje hatna kedvezően az együttes átalakulására. A kulturális kereslet növekedéséhez a kávéház és étterem jó működése is hozzájárulhat. A megvalósításhoz szükséges: Az épület és a Gárdonyi tér közötti utca megszűntetése a Béla útról a Bercsényi utca felé balra nagy ívben kanyarodás megszűntetésével, és vendéglátó teraszok kiépítése a forgalomtól felszabadított területen, a kiülők elhatárolása a tér közhasználatú részeitől növényzettel A kávéház felújítása, berendezése, irodalmi-zenei előadásokra és kamara-kiállításokra alkalmassá tétele, különtermek létrehozása (a terület esetleges kiegészítése a hátsólépcsőház melletti, udvarról nyíló komfort nélküli szoba-konyhás lakás (38 m 2 ) hozzákapcsolásával) A papírbolt (49 m 2) önkormányzati megvétele és kiegészítése a mellette levő 2 lakással (együtt 119 m 2 ) és a megnövelt ingatlan étteremmé átalakítása, homlokzatosítása a Gárdonyi tér - Bercsényi utcai sarkon, a tér felé fogyasztóterasz-kiülő kialakítása a kávéházi terasszal vizuális összhangban és a tér közösségi funkcióihoz (társasjáték-tér) a kialakítás harmonizálásával is kapcsolódva A Bercsényi utcai oldalon magántulajdonban levő üzlethelyiségek)funkcióváltásra ösztönzése, az ösztönzés/támogatás módjainak kidolgozása az egységesebb portálok kialakításának biztosítása A teljes épület homlokzat-tatarozása Javasolt: Az udvar hozzákapcsolása a vendéglátó és kulturális funkciókhoz, (színházi és zenei előadásokra, filmvetítésekre alkalmassá tétele), az udvar lefedése zöldtetővel és üveggel, a zöldtető lakóházi használatra alkalmassá tétele, lakókertté alakítása. Béla út 32. (galéria-ház) Az épületben több önkormányzati tulajdon található (a rajzon folyamatos keretezéssel jelölve): A 32. Galéria 158 m 2, eldugott helyen, az udvarról nyílik, a kapubejárat általában zárva, nehéz a bejutás, a galéria nehezen található meg, emiatt látogatottsága, kihasználtsága csekély, nem hatékony. Feltétlenül el kell érni az utcáról megközelíthetőséget, ez a fszt.1. sz. lakás megvásárlásával és a galériával ill. a barkácsbolttal összekapcsolásával megoldható. Gárdonyi tér - Bertalan Lajos u. sarok 2 db (egyesíthető) üzlethelyiség (Műszaki-barkács, Buda kuckó) összesen 67m 2 és a hozzá kapcsolható 100m 2 alapterületű félemeleti helyiség Üzlethelyiség (kávézó) a kapubejárattól a Bercsényi u. felé, a földszinten 70 m 2 alapterülettel, melyhez a pinceszinten (belső lépcsővel) további 103 m 2 jelenleg raktárként használt terület kapcsolódik, de átalakítás után használata a földszinti funkcióhoz csatlakoztatható. Béla út 32. fszt.-i és a Bertalan Lajos utcai sarkon levő félemeleti önkormányzati tulajdonok 2008. FEBRUÁR 13

Javaslatok: Ez az épület lehet a funkcióprogram alapján is a térség közösségi központja, a lokálpatrióták háza, mely tartalmazzon: helytörténeti klubot, ahol - a galériai időszaki kiállítások mellett - állandó programként bemutatja a kerületi helytörténeti gyűjteményt ill. Újbuda aktuális kiállítani valóit is egy nagyobb (konferencia)termet, ahol lakossági fórumokat, vitaesteket, lakó - képviselő találkozásokat lehet megszervezni (ezzel elősegítve a kerületfejlesztési koncepcióban elhatározott lakosság-önkormányzat kapcsolatjavítást), tervismertetéseket lehet tartani, a tervek közszemlére tételét meg lehet oldani, de amely terem konferenciateremként bérbeadása egyben a közösségi létesítmény üzemeltetésének költségeihez is bevételi forrást jelentene és hozzájárulhatna a teljes komplexum nullszaldós (önkormányzati támogatást nem igénylő) működtetéséhez önkormányzati e-központot, információs központot lehet létrehozni kedvezményes internetezési lehetőséggel, tanfolyamokkal (időseknek is) az esélyegyenlőség megerősítéseként, ugyanakkor internet kávézóként profitábilisan üzemeltethető környezetvédő gyerek/ifjúsági-kör, helyismereti gyerek/ifjúsági-klub számára helyet és felszerelést civil szervezeti központot a civil szervezetek egymással és az önkormányzattal való jobb és aktívabb kapcsolatának kialakítására ismeretterjesztő és közérdekű előadások tartására alkalmas helyisége(ke)t, közéleti klubokat az épület környezetében közterületre helyezve, a tér/ Béla út felé működően köztéri kivetítő elhelyezése, amin a kerületi tevékenységek, aktualitások, események bemutathatók, szabad térről is figyelemmel kísérhetők. Ehhez: szükséges a ma egymástól elkülönülten elhelyezkedő önkormányzati tulajdonú ingatlanrészek összekapcsolása, együttes használhatóságuk megteremtése, a galéria ill. közösségi helyiségek utcáról elérhetősége, ezért o feltétlenül (elengedhetetlenül) szükséges a galéria és a Bertalan Lajos utca sarki üzlethelyiségek összekapcsolása, mely a közéjük ékelődő 46,9 m 2 alapterületű, az udvarról nyíló földszint 1. sz. lakás megvásárlásával (a mellékelt rajzon szaggatott vonallal jelölve) lehetséges o kívánatos a Gárdonyi téri oldalon a teljes földszint hozzákapcsolása a közösségi funkciókhoz, azaz a meglevő önkormányzati üzlethelyiségekhez a közöttük levő földszinti helyiségek valamint a kapualjból nyíló fszt. 2. lakás megvásárlása és öszszekapcsolása (a rajzon piros szaggatott vonallal jelölve). Ez fontos lenne, hogy a tér közösségi területeihez a teljes homlokzat mentén kapcsolódhassanak köz/publikus funkciók, térben is összefüggő rendszert alkotva a külső közterületi, az épületben levő és a ház udvarán kialakítható területekkel/funkciókkal. o javasolható de nem elengedhetetlen, vagy második ütemben is megvalósítható - a Bertalan Lajos utcáról nyíló két irodaszint (2x76 m 2 ) hozzákapcsolása a közösségi együtteshez (a rajzon piros pöttyözött vonallal jelölve), valamint a hátsólépcsőház melletti földszinti lakások (fszt. 3. és 5.) megvásárlása, ezzel a teljes földszint közfunkciójú használatának biztosítása. javasolt az udvar és a kapualj bekapcsolása a közösségi használatba (a rajzon kék pötytyözött vonallal keretezve), ezért a lépcsőház lezárhatóságával kell megoldani a felsőbb szintek lakásainak biztonságát, a privát és közhasználatú területek elkülönítését. A kapu nyitvatartását és az udvar megközelítését a nappali órákban (min. 7-20/22 óráig) biztosítani kellene. Ez nemcsak az udvar rendezése és a helyiségekhez kapcsolódóan szabadtéri tevékenységek helyszíneként történő kialakítása miatt kívánatos, hanem azért is, mert a Bercsényi utca felőli (pincével kétszintes) üzlethelyiség galériával való kapcsolata csak az udvaron keresztül teremthető meg. Meggondolandó az udvar lefedése üvegtetővel és/vagy zöldtetővel. Ez esetben a közösségi terület jelentős mértékben kibővülne, az utcai fronton levő helyiségeknek a mai galériával szerves kapcsolata alakulhatna ki és a lakóház a zöldtetőt belső kertként használhatnák, azaz a lakók érdeke sem sérülne. 2008. FEBRUÁR 14

Béla út 30. Az épület Gárdonyi tér felőli homlokzatára nyíló öt üzlethelyiség közül négy (a cipőbolt kivételével) önkormányzati tulajdonban van, ami jó lehetőségeket teremt az utca tervezett funkciójába jobban illeszkedő profilok kialakítására. A gézkészülék javító egyáltalán nem, az üveges alig illeszthető a távlati szerepkörbe. A javítószolgálat helyére feltétlenül funkcóváltás javasolt, az üveges esetleg üvegművészeti design bolttá vagy antik üvegművészeti tárgyak boltjává alakítható. A fagylaltozó és a biobolt megtartható, de utóbbi vendéglátási szerepét (bioétterem) erősíteni kellene. Mindkettőnek a tér felé megnyitása, kiülő fogyasztóhely kialakítása szükséges. Hosszú távon az épület jelentősége tovább növekszik, ha sikerül a honvédség területét a programba bevonni és ezáltal a Gárdonyi tér folytatásaként a Bertalan Lajos u. és Zenta u. közötti keskeny háromszöges teresedést is gyalogos felületté és eseménytérré átalakítani. Béla út 33. Jelenlegi állapot: Az épület földszintjének túlnyomó része önkormányzati tulajdonban van, csupán egyetlen üzlethelyiség van magántulajdonban, de ez akadályozza a meglevő kerületi tulajdonok összekapcsolhatóságát. Érdemes lenne megvásárolni a közbeékelődő (58,2 m 2 ) ingatlant. A biztosító földszintje 146 m 2, alatta pinceszinten további 52,8 m 2 alapterület önkormányzati tulajdonban van, de ez jelenleg nem kapcsolódik közvetlenül (belső lépcsővel) az üzlettérhez. Ugyancsak önkormányzati tulajdonú a méterárubolt (40,0 m 2 ) és a papucsbolt (24,0 m 2 ). A homlokzat egységes megjelenését helyre kellene állítani, az utcaképbe nem illő földszinti homlokzat-színezést szükséges lenne megváltoztatni. Béla út 33. földszinti alaprajz Javaslatok: A biztosító 146 m 2 -es földszintjéhez az 53 m 2 -es pinceszinti tulajdonrészt belső lépcsővel összekapcsolva a 199 m 2 -es önkormányzati ingatlan jó lehetőséget ad nagyobb alapterületet igénylő, nívós, belvárosi funkciójú üzlet kialakítására (pl. művészeti galéria/aukciós ház, régiségbolt, design-üzlet, esetleg divattervező szalon). A jelenlegi bérleti szerződés lejártakor a célzott, megadott funkciókra irányuló bérbeadást preferálni kell. A kisebb üzlethelyiségek ha külön, önállóan megmaradnak kisebb helyigényű, de hasonlóan magas színvonalú kialakítású kultúrkereskedelmi létesítménnyé alakíthatók vagy egyéb belvárosi tevékenységre (pl. ékszerbolt/kincses-bolt, parfüm-szalon, antikvárium) alkalmasak. Abban az esetben, ha a két üzlet közötti jelenleg nem önkormányzati tulajdonú bolt a kerület által megvásárolható, a három üzlet egyesítésével 103 m 2 -es össz-alapterületű nagyméretű üzlet 2008. FEBRUÁR 15

nyerhető, mely a biztosító helyén létesíthető kereskedelmi egységhez hasonló adottságokkal és lehetőségekkel bír(hat). Közlekedési változások: az épület előtti járda egy forgalmi sáv szélességgel (min. 3,0 m-rel) bővíthető már az első ütemben - a metró üzembe helyezés utáni változásoktól, út-visszaépítéstől függetlenül is, ha a balra nagyíves kanyar a Hadik Kávéház előtt elmarad (és helye gyalogos felületté és nem parkolóvá alakítható). Ez lehetőséget adna az üzletek előterében a bolt profiljára utaló kirakodásra, figyelem felhívásra. Amennyiben a későbbiekben leírt vendéglátási funkció a Béla útra merőleges magánúton/francia-udvarban nem valósulna meg, a 33. sz. épület földszinti helyiségei vendéglátásra (cukrászda, étterem) is átalakíthatók, ez esetben a járda megnövekedett szélessége kiülő-terasz létesítésére ad lehetőséget. A megvalósítás feltételei: Az önkormányzati tulajdonban levő üzlethelyiségek profilváltása éppen a tulajdonviszonyok következtében viszonylag könnyen irányítható, a megvalósításnak komoly fizikai vagy tulajdoni feltételei nincsenek. Az átalakítás a biztosítónál a pinceszint üzlettérrel összekapcsolása nélkül (kisebb alapterületen) is lehetséges, a kisboltok színvonal és profilváltása is végrehajtható a közöttük levő magántulajdon megmaradásával és az összekapcsolás mellőzésével. Béla út 31. és 29., a magánutat/francia-udvart szegélyező két épület A két épület egymással összefüggésben kerül bemutatásra, mivel a közöttük levő terület javasolt (köz)használatát mindkét épület földszinti funkciói határozzák meg. A Gárdonyi térrel szemben a Béla út túloldalán kialakítható kávéházi utcát jó lenne már az első ütemben létrehozni. A 29. sz. épület melletti, közhasználatra ma is megnyitott magánútszakasz átalakítása, díszburkolatosítása, kertészeti gazdagítása, a pékség funkcióváltása vendéglátásra akár a finom-pékség/sütöde jelleg megőrzésével is kialakítható reggeliző hely/kávézó - és a hozzá kapcsolódó szabadtéri fogyasztóhelyek, teraszok kialakítása a pékség önkormányzati tulajdonban léte következtében megoldható. A 31. sz. ház alagsorában a Csonka Múzeumhoz tartozó dekoratív boltíves alagsor és a franciaudvar területe alkalmas a múzeumi funkció (kiállított gépek) megőrzésével, az eredeti autószerelő imázs megtartásával is vendéglátó hellyé alakításra. Béla út 31. épület utcához kapcsolódó részén önkormányzati tulajdonban van az egyik alagsori üzlet és a bolthajtásos téglafalazatú pince, melyben a Csonka Múzeum gépei vannak kiállítva. Az épület Béla úti homlokzatán utcaszinti helyiségek nem találhatók, a lakófunkciójú magasföldszint alatt az utcáról megközelíthető alagsori boltok (magántulajdonú használt ruha, önkormányzati bűvészbolt) működnek. Emiatt a Béla úti oldalon portálok ma nincsenek. A francia-udvari oldalhomlokzaton publikus funkció nincs, de a Csonka Múzeum bejárata a franciaudvarra néz. A gépek megtartásával a helyiség hangulata vendéglátó funkciók ( mérnök-kávézó, feltalálók étterme ) befogadására alkalmas, melyhez a francia-udvarban kiülő terasz kialakítható. Ma a francia-udvar bekerített, 100 %- ban burkolt, növényzet nem jelenik meg rajta. 2008. FEBRUÁR 16

Béla út 29. utcai földszinten levő önkormányzati tulajdon a jelenlegi kínai vendéglő. A mellette levő használtruha bolt megvásárlása javasolt. Béla út 29. Az épület mellett a magánút megnyitott, közhasználatban van. A Béla úti földszinten a kínai vendéglő (103 m 2 földszint + 85 m 2 belső galériaszint) az önkormányzat tulajdona. A ház állaga egyébként kielégítő, de a portálok rendezése és a földszint átalakítása szükséges. A magánút felőli oldalon az alagsori pékség ugyancsak kerületi tulajdon, nagy (455 m 2 ) alapterülete és a magánút felé eső hosszan elnyúló formája jó lehetőségeket rejt magában vendéglátási profilváltásra. Így az Ízek utcájának kialakítását a Csonka Múzeum és a pékség önkormányzati tulajdona megkönnyíti. Béla út 29. alagsori pékség, önkormányzati tulajdon Javaslatok: Első ütemben: a ma is közhasználatú magán-utcarész díszburkolatos gyalogos térré alakítása és profilváltásként reggeliző-hellyé, kávézóvá, étteremmé alakítással fogyasztó terasz létrehozása a kialakítandó gyalogos téren. A vendéglátási funkciók megerősítése érdekében a használtruha bolt és a (jelenleg kínai) étterem valamit a pékség összekapcsolása javasolható, mivel így lehetővé válna a sarokhelyiség bekapcsolása a vendéglátásba és az étterem a kisutca felé megnyitása is terasz kialakítási lehetőséggel. Ugyancsak javasolható hatékony környezetfelértékeléssel járna és presztízsemelkedést inspirálna a Béla út 31. sz. ház magánút felőli oldalán a francia-udvar legalább napközbeni - kinyitása, a közhasználat biztosítása és az önkormányzati tulajdonú épületrészek vendéglátásikávéházi célra átalakítása, kompletté téve ezáltal az Ízek utcáját. Különféle profilú és ízvilágú (különböző nemzetek konyháit képviselő) éttermek nyitása kívánatos a vonzerő fenntartása és a változatos kínálat érdekében. A megvalósítás feltételei, tennivalók: Szükséges: első ütemben: a jelenleg közhasználatú magánutca díszburkolatos gyalogos térré átépítése és kertészeti gazdagítása, a rányíló portálok (pékség) rendezése, a mögötte levő vendéglátási funkciók erősítése, a sarki használtruha-bolt vendéglátó profilváltása, mindkét ház Béla úti portáljainak rendezése. A járdaszélesítés következtében lehetőség nyílna a 31. sz. épület alagsori üzletei előtt a járdaszint süllyesztésére is, ezáltal az alagsor jelleg csökkentésére ha az alagsori üzletek is vendéglátásra profilt váltanának, a süllyesztett rész teraszként kialakítása kedvezően befolyásolná az utcaképet és a közterületi funkciókat. Javasolt: a francia-udvar ma lezárt felének közhasználatra megnyitása (ha másképp nem lehetséges, akkor önkormányzati tulajdonba vétellel, megvásárlással vagy kisajátítással), azon a gyalogos felület kibővítése, az oldalhomlokzat vendéglátási funkcióváltása, a portálok megnyitása, kiülő 2008. FEBRUÁR 17

teraszok kialakítása, a 31. sz. ház előtt a járda szélesítés eredményeként a kiülő teraszok Béla útra átfordítása, kiterjesztése. Béla út 27. Általános iskola Az önkormányzati iskola földszintje zárt homlokzatú, csak a kapubejárat nyílik az út felé. Az alagsornak csak ablakai vannak a járdaszinten. Az épület állaga megfelelő. Javaslat: Az alagsori helyiségek diák-centrummá, diák- ill. gyerek-klubbá, ifjúsági szabadidős klubokká/helyiségekké alakítása az iskolai funkciótól elkülönítetten, lehetőleg közvetlen utcai bejárattal. A megvalósítás feltételei, tennivalók: Az épület felmérési és statikai terveinek függvényében a külső lejáratok kialakíthatóságának vizsgálata, az átalakítás megtervezése. Béla út 25. Az épület földszintjén a kapubejárat egyik oldalán több kisebb üzlet, másik oldalán önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségben a Libri könyvesbolt (területe 135 m 2, mely alatt a pinceszinten 120 m 2 raktár) található. Az üzletek profilja (antikvárium, fehérneműbolt, bútorszövet) elfogadható, bár kedvezőbb lenne az antikvárium és a könyvesbolt közé kultúrkereskedelmi funkció (pl. zeneműbolt, hangszerbolt, régiségkereskedő) tevékenység betelepülése. Béla út 25. a Libri könyvesbolt földszint és pinceszintje Javaslat: A Libri és az alatta levő raktárterület összenyitása belső lépcsővel és nagyobb alapterületű, gazdagabb esetleg speciális (pl. művészeti könyvek, idegen nyelvű könyvesbolt, műszaki/építészeti könyvek szakboltja, gyerekirodalom) - kínálatot nyújtó kétszintes könyvesbolt kialakítása, olvasósarok, internetezési lehetőség biztosítása. A kisboltok kereskedelmi (árukínálat) és esztétikai színvonalának emelése, a portálok összehangolt felújítása szükséges. Béla út 23. A földszinti üzletek funkciója (optika, élelmiszer) megtartható, de nem feltétlenül megtartandó. Az épületben önkormányzati tulajdonú üzlethelyiség nincs. A homlokzat állaga megfelelő. Javaslat: Valamennyi üzlet színvonaljavítása. Béla út 21. Jelenlegi helyzet: A kapubejárattól D-re levő két kisebb üzlet (ingatlan ügynökség 51 m 2, antikvárium 41 m 2 ) volt az önkormányzat tulajdonában 2007-ig, de az ingatlanügynökség nagyobb alapterületű helyisége tavaly eladásra került. A Mészöly utca sarki Pub, magántulajdon. Az üzletek funkciója megfelel, az antikvárium és a vendéglátás illeszkedik az út tervezett profiljába, de minőségi színvonalemelés javasolt. A fogyasztó-terasz kedvezően alakítja az arculatot, kár, hogy a jár- 2008. FEBRUÁR 18

da szélessége nem enged meg többet. Az épület állaga megfelelő, bár az egész épület homlokzatfestésének felfrissítése kedvező lenne, a földszinti homlokzat és portálok egységesítésre várnak. Javaslatok: A homlokzat legalább földszinten történő egységes(!) újrafestése, a foltokban történt felújítás nyomainak eltűntetése. A homlokzatra helyezett klíma elrejtése vagy a klímatizálás egyéb (homlokzaton nem jelentkező) úton történő megoldása. Második ütemben a forgalmi sávok számának csökkentése után lehetséges a kiülő bővítése. A Béla út 21. földszinti alaprajza az önkormányzati tulajdon jelölésével 1.8.2. A Gárdonyi téri program térbeli és tartalmi bővíthetősége (a Hadik laktanya átalakítási programja) A honvédségi terület átalakítása A Gárdonyi téri együtteshez kapcsolódhatna funkcionálisan is az egykori Hadik huszárlaktanya funkcióváltása és a védelemre érdemes épületek kulturális-idegenforgalmi központtá átalakítása. A telek utcai határán meglevő, védelemre javasolt épületek a volt huszárlaktanya - megtartása mellett az udvari épületek és a toldaléképületek ( Béla út sarok) valamint a földszintes garázsépület bontása javasolható. A legkedvezőbb távlati funkció: szálloda, kulturális- és konferenciaközpont. A belső kertben kialakítható a határoló utcák menti keretes beépítésnél alacsonyabb - konferenciaközpont kulturális (színház/hangversenyterem) funkciót is betölthet. A körbeépített és ezáltal zajvédetté váló belső kert - legalább részben a közhasználat számára megnyitandó és pihenőhelyként vagy akár szabadtéri kulturális rendezvényekre is használható. A belső kert megközelítését a Béla út felől a tömbbelsőbe vezető passzázzsal kell megoldani. A Béla út mentén megmaradó épületszárnyat a kongresszusi központtal (nyaktaggal) össze lehet kapcsolni, de csak úgy, hogy az összekötő (egy szakaszon csupán földszintes) épületrész a szomszédos udvar légterét ne zárja le, de a szomszédos telek hátsó épületének tűzfalát magasabb épületrésszel takarja. Kereskedelmi funkciók elhelyezése az épületegyüttesben csak az utcai földszinten képzelhető el, a belső kert felé inkább vendéglátás kávézó, kertvendéglő és kulturális létesítmények javasolhatók. Nem elképzelhetetlen szálloda helyett a keretes beépítésű utcai épületrészek színvonalas irodai hasznosítása sem, de a határoló utcák felé ebben az esetben is feltétlenül publikus földszinti használatot kell kialakítani (kiállító- ill. bemutatóterem, tájékoztatási és információs központ, utazási iroda, klubok, vendéglátás, stb.). Az udvarban létesítendő konferenciaközpont és a kert napközbeni közhasználatát biztosítani kell. 2008. FEBRUÁR 19