Szeptemberi új könyveinkből Raymond Chandler: A hugica Budapest, Európa, 2010. Orfamay Questnek hívják az ifjú hölgyet, a kontinens közepéről, egy isten háta mögötti kisvárosból jött a csillogó-villogó Kaliforniába, hogy megkeresse elveszettnek hitt bátyját, Orrint. Legalábbis ezt mondja Philip Marlowe-nak, a magánnyomozónak, rögtön az elején világossá téve, hogy húsz dollárnál nincs többje erre a munkára. Marlowe azonban éppen unatkozik, ezért belemegy - élete egyik legnagyobb hibáját követi el ezzel, mint hamarosan ráébred. Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy Orrin nyomában szaglászva csábos hollywoodi csillagocskákba, kiábrándult producerekbe, cinikus filmipari ügynökökbe, gyanakvó rendőrökbe, valamint kimosakodott gengszterekbe botlik folyton, hanem arról is, hogy a hullák száma vészesen szaporodik: valaki feltűnően jól kezeli a jégtörő tüskét. Miklya Anna: Eloldozás Pécs, Jelenkor, 2010. Az írónő első regényének főszereplője és elbeszélője egy fiatal nő, aki miután egy tragikus baleset következtében elvesztette a hozzá legközelebb álló személyt, Csicsit, emlékei felidézése segítségével megpróbálja megérteni a kettejük közötti bonyolult és ellentmondásos viszonyt. Az emlékek, a haláleset előzményeinek és következményeinek felidézéséből egy olyan szerelem története bontakozik ki, mely gyerekkorától végigkíséri az elbeszélő, Janka életét, ám beteljesülése eleve lehetetlen. Janka azonban nem tud és nem is akar változtatni ezen a helyzeten, minden egyéb viszonya, amit más fiúkkal kezdeményez, kudarcra van ítélve, s csak átmenetileg enyhíti azt a magányt és űrt, amit Csicsi halála okozott. Hiába szerelmes belé barátja, Ádám, s hiába rajong érte állandó készenlétben Jávorka is, Janka képtelen arra, hogy viszonozza érzéseiket, s inkább a magányos önrombolást választja.
Bujtor Anna: Bujtor Budapest, Duna International, 2010. Sok szempontból különleges könyvet tart most kezében a kedves Olvasó. A könyv olvasása során megismerjük Bujtor Istvánt, az embert, és Bujtor Istvánt, a színész-rendezőt is. Sokrétű és jelentős személyiség volt Bujtor István. Külön mutatjuk be a színész filmes és színházi karrierjét, amelyekből kiderül, Bujtor milyen jelentős ívű művészi karriert futott be élete során. Az interjúkban megszólalnak a legközelebbi hozzátartozók, közeli barátok, kollégák, sőt a színész maga is egy régebbi interjú erejéig. Egyetlen megjelent önéletrajzi írása is megtalálható a könyvben Ezt megcsíptük Oszi.!? címmel. A bevezetőt Bujtor Anna, Bujtor István leánya írta, nagyon személyes és megható hangvételben. Igazi csemege Bujtor István és Bujtor Balázs közös CD-je: Bujtor István szaval, fia pedig hegedűn játszik. Neil Gaiman: A temető könyve Budapest, Agave Kv., cop. 2010. Senki Owens, barátainak csak Sen, egy majdnem teljesen átlagos fiú. Akkor lenne teljesen átlagos, ha nem egy hatalmas temetőben lakna, ahol szellemek nevelik és tanítják, a gyámja pedig egy magának való alak, aki nem tartozik sem az élők, sem a holtak világához. Egy fiú számára a temető tele van veszéllyel és kalanddal: ott a domb alatti vén Indigóember, ott a kapu, amely egy sivatagra nyílik, ahol elhagyott vámpírváros áll, ott a különös és rettentő lény, a szlír. Viszont ha Sen kimegy a temetőből, vár rá a Jack nevű, aki már megölte Sen egész családját...
Ian McEwan: Szombat Budapest, Ulpius-ház, 2010. Szombat hajnalban Henry Perowne londoni házának ablakából szemtanúja lesz egy kigyulladt szárnyú repülőgép zuhanásának. A kép beleég emlékezetébe, és napi teendőinek végzése közben is ott lebeg lelki szemei előtt mint a fenyegetettség lángoló szimbóluma. A regény egy orvos huszonnégy óráját mutatja be, elidegenedését családjától, furcsa versengéseit, párbajait, eltorzult gondolkodását egy eltorzult világban és végül kitörési kísérletét saját életéből, vágyai és félelmei béklyójából. A Booker-díjas Ian McEwan művei több mint negyven nyelven jelennek meg. A nagy áttörést hozó Vágy és vezeklésből készült film itthon is óriási siker volt. A Szombat az író soron következő nagy műve, amit csiszolt mondatok, hajmeresztő izgalom és lélektani mélység jellemez. "Szédítő... lenyűgöző!"- The New York Times Alvin h. Rosenfeld: Kettős halál Budapest, Gondolat, 2010. Az Indianai Egyetem professzora által írt kötet a mai napig az egyetlen összefoglaló jellegű munka a holokauszt irodalmáról. A munka nem törekszik a holokauszt teljes irodalomtörténetének bemutatására; a fő célja az, hogy értelmezzen. Mi az a holokausztirodalom? Beszélhetünk-e ilyen kategóriáról? Hogyan képes a próza, a költészet és a dráma nyelve megbirkózni a feladattal, ami nem kevesebb, mint a soáról műalkotást írni, ami sokak szerint lehetetlen? Lehetséges-e irodalommá formálni a holokausztot, ha igen, miként lehet ezt úgy megtenni, hogy ne váljon puszta absztrakcióvá, ami elszakad a történelemtől? Amennyiben a vállalkozás lehetetlen, akkor ennek erkölcsi vagy gyakorlati okai vannak-e? Miben különbözik a túlélők által írt holokausztirodalom, és miben különbözik azoké, akiket közvetve vagy közvetlenül nem érintett?
Egry Gábor: Otthonosság és idegenség: identitáspolitika és nemzetfelfogás Magyarországon a rendszerváltás óta Budapest, Napvilág, 2010. Bemutatja, miként fonódtak össze történelem és nemzet, a rendszerváltás és az európai integráció eseményei a magyar nemzeti közösség megteremtését célzó identitáspolitikában. Az elmúlt húsz év identitáspolitikai kísérleteit egyszerre jellemezte a ragaszkodás a különböző nemzetfelfogásokhoz, a küzdelem képzete, a nemzetet megváltó nagy tett iránti vágy és mindezek hatása a közösség tagjaira, azokra, akiknek közben magukra és közösségükre kellett volna ismerniük a közös identitásban. A könyv üzenete, hogy a nagy közösség, a nemzet mi vagyunk, együtt és külön-külön is, és csak rajtunk múlik, hogy otthon legyünk benne. Egry Gábor, történész, a Politikatörténeti Intézet munkatársa, a Múltunk felelős szerkesztője, kutatási területe a kisebbségi kérdés és az identitáspolitika. Szervezés és logisztika Budapest, Szaktudás K., cop. 2007. A könyv célja, hogy a leendő vállalati vezetőknek alapvető ismereteket adjon a termelési és szolgáltatási folyamatok gyakorlati irányításához. A könyv két fő területet szervezés és logisztika ölel fel. A szervezési részben ismerteti a szervezés célját, feladatát, a szervezés módszertanát, a szervezés ergonómiai alapjait. A második logisztikai rész foglalkozik a logisztika szerepével a gazdálkodásban, a beszerzési logisztikával, a készletgazdálkodással, az áruszállítás menedzsmenttel, az elosztási rendszerekkel, a logisztikai információs rendszerekkel, az ellátási lánccal, valamint a logisztikai szolgáltatók szerepével, tevékenységével.
Ulrich Beck: A munka szép új világa Szeged, Belvedere Meridionale, cop. 2009. Ulrich Beck neve a kockázat-társadalom fogalmával kapcsolódott össze. Munkásságának középpontjába napjainkban a globalizáció problémaköre és a társadalmi változások állnak. Beck alapvető megközelítése, hogy új világban élünk, amelynek határai bizonytalanná, alapjai képlékennyé váltak: az új társadalmi valóságot a második modernitást azért nem érzékeljük, és nem tudjuk hatékonyan alakítani, mert az intézményrendszerek és keletkezéstörténetük még az első modernitás korszakában gyökereznek. Abban a korszakban, melynek vezéreszméit a teljes foglalkoztatás, a nemzetgazdasággal kapcsolatos nemzetállami politika dominanciája, a működő határok, a tiszta területi identitások jellemezték. Beck úgy látja, hogy ezek a vezéreszmék napjainkban már szinte egyetlen kulcskérdésére sem adnak választ. Tótfalusi István: Irodalmi alakok nagy lexikona (1.) : Mítoszok és mondák Budapest, Argumentum, cop. 2010. Ez a kötet az irodalom előtti irodalmat öleli fel, az emberiség ősi kollektív alkotásait. Minden kultúrában a mitológia volt a kezdet, a világ és az ember létrejöttéről, az ember és a felső hatalmak viszonyáról, az élet és halál titkairól szóló színes elképzelések tárháza. Ugyancsak régről erednek egy-egy nép vitéz őseiről és fontos alakjairól szóló történetek, a mondák és legendák, amelyekben az istenek is szerepet játszanak. Kötetünk anyagának a bő fele a görög mítoszok és mondák, illetve a Biblia világából ered, de sokat merít az egyiptomi, germán, indiai, indián, kelta, mezopotámiai, perzsa, római távol-keleti és más forrásokból is. A könyv a keresést megkönynyítő mutatók rendszerével zárul, és 26 nagy genealógiai táblán mutatja be 900 alak leszármazási kapcsolatait.