A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése TÁMOP / Vizsgarendszer fejlesztése alprojekt

A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése TÁMOP 2.2.1-08/1-2008-0002 3. Vizsgarendszer fejlesztése alprojekt

A SZAKMAI VIZSGÁK ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVÉNEK ÁLTALÁNOS RÉSZE Budapest, 2011. február

Készült a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet munkabizottságában Szerzők: Ducza Istvánné, Merklné Kálvin Mária, Dr. Tellné Horváth Zsuzsanna Szakmai lektorok: Dr. Jekkel Antal, Freinwald Éva Nyelvi lektorok: Baskiné Lipka Gabriella, Miskolci Szilvia Alkotószerkesztő: Dr. Koller Edit Műszaki szerkesztő: Dubóczki Illés Az ÚMFT Programiroda munkatársai: Kálózi Erika alprojektvezető Kocsis Emília alprojekt-koordinátor TÁMOP 2.2.1-08/1-2008-0002 A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Kiadja: a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Felelős kiadó: Nagy László főigazgató

Tartalomjegyzék Előszó... 5 1. Bevezetés... 6 1.1 Az eljárásrend célja... 6 1.1.1 A szakmai vizsga ellenőrzésének célja... 6 1.1.2 A szakmai vizsga szakmai ellenőrzésének és hatósági ellenőrzésének jellemzői, összehasonlítása... 7 1.1.3 Jelenleg hatályos jogszabályaink kit, milyen típusú ellenőrzésre hatalmaznak fel a szakmai vizsgaszervezéssel kapcsolatban... 8 2. A szakmai vizsga hatósági ellenőrzésének általános része... 9 2.1 Jogszabályi háttér... 9 2.1.1 Az Oktatási Hivatal (továbbiakban: OH) hatósági ellenőrzési jogosultságát a vizsgaszervezési tevékenység területén meghatározó jogszabályok... 9 2.1.2 A hatósági ellenőrzés során alkalmazandó eljárásjogi jogszabályok... 9 2.1.3 A szakmai vizsgaszervezés hatósági ellenőrzése során alkalmazandó anyagi jogi jogszabályok... 9 2.2 Hatósági ellenőrzés megindításának esetei... 10 2.3 Ellenőrizhető/ellenőrizendő intézmények/vizsgaszervezők:... 10 2.3.1 A 111/2010. Korm. rendelet 8. (1) bekezdése alapján... 10 2.3.2 A Kt. 95/A. (4) bekezdés d) pontja... 11 2.4 Mire irányul a hatósági ellenőrzés... 11 2.5 Az OH ellenőrzési jogkörének terjedelme... 11 2.5.1 A 111/2010. Korm. rendelet 6. (4) bekezdése alapján... 11 2.5.2 A Kt. 95/A. (4) bekezdés d) pontja alapján... 12 2.6 Az eljárás során közreműködő szervek, személyek... 12 2.6.1 A szakképesítésért felelős miniszter... 12 2.6.2 A szakértő... 12 2.7 A hatóság eszközei a hatósági ellenőrzés keretében (Ket. 88. )... 13 3. A szakmai vizsga hatósági ellenőrzésének különös része... 14 3.1 A szakmai vizsga hatósági ellenőrzésének főbb szakaszai, folyamata, kapcsolódó dokumentumok... 14 3

3.1.1 Konkrét ellenőrzés megtervezése... 15 3.1.2 Értesítés az ellenőrzésről... 15 3.1.3 Szakértő(k) kirendelése (5. számú függelék, 4. iratminta)... 17 3.1.4 Megbízólevelek elkészítése... 18 3.1.5 Beérkezett dokumentumok vizsgálata... 18 3.1.6 Helyszíni ellenőrzés... 19 3.1.7 Döntés... 25 3.1.8 Nyilvántartás... 27 3.1.9 Más szerv, hatóság megkeresése... 27 3.1.10 Jogorvoslati eljárás... 28 3.1.11 Utóellenőrzés... 30 3.2 A szakmai vizsga ellenőrzésének lehetséges területei az OH jogkörének figyelembevételével... 30 3.2.1 Az engedély alapjául szolgáló általános szakmai, tárgyi és személyi feltételek folyamatos fennállásának vizsgálati szempontjai... 31 3.2.2 A szakképesítésért felelős miniszter által az Szt.-ben foglalt felhatalmazás alapján kiadott rendeletben (SZVK-k) meghatározott speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételek folyamatos fennállásának vizsgálati szempontjai... 33 3.2.3 A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló miniszteri rendeletben (20/2007. (V.21.) SZMM rendelet) meghatározott vizsgaszervezéssel összefüggő kötelezettségek teljesítésének vizsgálati szempontjai... 34 3.2.4 A nyilvántartásba vett intézmény bejelentett adatainak vizsgálatára vonatkozó szempontok... 37 3.2.5 A lebonyolított szakmai vizsga jogszerűségének vizsgálati szempontjai... 38 4. Az ellenőrzés során figyelembe veendő vizsgaszabályzat hatályával kapcsolatos tudnivalók... 39 5. Felhasznált források... 42 6. Függelékek felsorolása... 42 7. Bevezetés a szakmai vizsgák szakmacsoportos ellenőrzési fejezeteinek használatához... 162 7.1 A szakmai ellenőrzés jogi keretei... 162 7.2 Adatlap a képzés megkezdési feltételeinek ellenőrzéséhez... 169 7.3 Adatlap a vizsgára bocsátás feltételeinek ellenőrzéséhez... 169 7.4 Adatlap a képzési idő megoszlásának ellenőrzéséhez... 170 4

Előszó Kedves szakképzésben érdekelt kollégák! A Társadalmi Megújulás Operatív Program az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljaihoz, a foglalkoztatás bővítéséhez és a tartós növekedéshez, elsősorban az emberi erőforrások fejlesztésével járul hozzá. Az emberi erőforrás minőségének és alkalmazkodóképességének javítása kiemelt feladata a kohéziós politikának, ami az Európai Közösség gazdasági és szociális összetartását, a társadalmi kohéziót erősíti. A régiók foglalkoztatási körülményeinek és a versenyképesség javításának aktív eszköze a szak- és felnőttképzés. Az európai szakképzés egységesítésére vonatkozó programok és fejlesztési irányok összehangolt állami és uniós fejlesztések. Ennek része a TÁMOP 2.2.1. konstrukció, A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése projekt. A projektnek - többek között - az is célja volt, hogy a vizsgarendszer fejlesztése keretében, vizsgaellenőrzési rendszert dolgozzon ki. Ez jelentette sztenderdek és kipróbált módszertan kidolgozását, amely alapján lehetőség lesz a szakmai vizsga előkészítésének és lebonyolításának hatósági és szakmai ellenőrzésére. A szakmai vizsgák ellenőrzési kézikönyve ajánlat, elsősorban az ellenőrzésért felelős hatóságok (OH, Kormányhivatalok és az egyes szakképzésekért felelős minisztériumok) számára, de szándékaink szerint mind a képző, mind a vizsgaszervező intézmények számára. Azt gondoljuk, hogy az ellenőrzéshez összeállított segédanyagok, ábrák, táblázatok, adatlapok hasznos segítői lehetnek minden, a szakképzésért felelősséget érző szakembernek. Ha a szakmai vizsgák ellenőrzési kézikönyve szélesebb körben hozzáférhető lesz, akkor egy újabb eszközt bocsátottunk a szak- és felnőttképzés területén dolgozóknak a rendelkezésére, amely az szakképzés, a szakmai vizsgák egységes színvonalának kialakítását, összességében a szakképzések, vizsgák és a bizonyítványok hitelességének növekedését szolgálja. Ajánlom figyelmükbe, forgassák haszonnal e kötetet! Nagy László NSZFI főigazgató 5

1. Bevezetés 1.1 Az eljárásrend célja Az ellenőrzést végzőkkel megismertetni a szakmai vizsga ellenőrzésének célját, az ellenőrzés típusait. Legyenek képesek elhelyezni a hatósági ellenőrzést az ellenőrzés rendszerében, elhatárolni egymástól a szakmai és hatósági ellenőrzést, meglátni a kapcsolódási pontokat. Ismerjék meg a szakmai vizsga hatósági ellenőrzéséhez kapcsolódó eljárásjogi és anyagi jogi szabályozást. Tudják alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait a gyakorlatban, a szakmai vizsga hatósági ellenőrzési eljárásában. 1.1.1 A szakmai vizsga ellenőrzésének célja Az Európai Unióban mintegy másfél évtizede előtérbe került az a felismerés, hogy a gazdasági növekedéshez, valamint az egyén boldogulásához elengedhetetlen az oktatást, szakképzést úgy alakítani, hogy az onnan kikerülők megállják helyüket a munkaerőpiacon. A személyek, ezen belül a munkaerő szabad áramlásával a megszerzett tudásnak nem csak az anyaország, hanem az EU teljes területének munkaerőpiacán is értékesíthetőnek kell lennie. Ehhez elengedhetetlen a követelmények, minőség, színvonal közelítése az egyes tagállamok között. Ez a közelítés azonban csak akkor lehetséges, ha saját hazánkban megteremtjük annak garanciáit, hogy az országban különböző helyen és időben, különböző típusú vizsgaszervezőnél szerzett azonos szakképesítések egyenértékűek legyenek. Mindez abban az esetben teljesül, ha a szakmai bizonyítványt megszerzők kompetenciái megfelelnek, de legalábbis egyre közelebb kerülnek a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elvárásokhoz. E cél megvalósításának egyik eszköze az Európai Unió elvárásainak is megfelelve a szakmai vizsga ellenőrzésének egyre szélesebb körűvé tétele. A szakmai vizsga ellenőrzésével elérni kívánt célt milyen típusú ellenőrzésekkel biztosítja a jogalkotó: Szakmai ellenőrzés Hatósági ellenőrzés 6

1.1.2 A szakmai vizsga szakmai ellenőrzésének és hatósági ellenőrzésének jellemzői, összehasonlítása Megjegyzés: A táblázatban szereplő jogszabályi rövidítések megtalálhatóak az 2.1. pontban. Közös vonások Fogalma Konkrét cél Résztvevők A szakértői vélemény szerepe Eljárási szabályai Szakmai ellenőrzés Jogszabály írja elő: ki végezheti, kire terjed ki, melyek az eljárás lefolytatásának szabályai. Szt. 54/B. 18. pont szakmai ellenőrzés: a szakképzés ágazati irányításának olyan eszköze, amelynek keretében a hatályos követelmények érvényesülésének vizsgálata, a kapott eredmények értékelése, az információknak a döntéshozók számára történő visszacsatolása történik meg; 20/2007. SZMM rendelet 11. (2) bekezdés A szakmai ellenőrzés a vizsgaszervező, a vizsgabizottság és a vizsgabizottság munkáját segítő szakértők szakmai vizsga színvonalas lebonyolítása, illetve a vizsgázók felkészültségének hatékony mérése érdekében folytatott tevékenységének vizsgálatára irányul. Garancia megteremtése ahhoz, hogy az OKJ-s szakképesítéssel rendelkezők a szakmai követelményeknek megfelelő tudással rendelkezzenek. A vizsga lebonyolítási módjának, a körülményeinek, a felkészültség minőségének ellenőrzése. Elsősorban szakértők, a köztisztviselők a szervezésben, koordinálásban vesznek részt. A szakértői vélemény az értékelés alapja. A 20/2007. SZMM rendelet 11. -a, közoktatási intézmények iskolai rendszerű szakképzése esetén a Kt. 107. -a is. Inkább kereteket ad, kevésbé kötött, rugalmasabb. Hatósági ellenőrzés Ket. 88. (1) bekezdés: A hatóság a hatáskörének keretei között ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését. A szakmai vizsgák szabályszerűségének teljesülése (hitelesség, jogszerűség, visszaélések kizárása). Garancia arra, hogy az OKJ-s szakképesítéssel rendelkezők bizonyítványát az arra jogosult vizsgaszervező, a jogszabályban meghatározott eljárás szerint lebonyolított vizsga alapján, a jogszabályban meghatározott feltételek biztosítása mellett állította ki. Elsődleges cél: megelőzés, prevenció. Másodlagos cél: a tapasztalt jogsértés kiküszöbölése szankció alkalmazásával. Elsősorban köztisztviselők, akiket szakmai ismeretekkel támogatnak a szakértők. A szakértői vélemény egy a bizonyítékok között. A Ket. eljárási szabályai szerint, az Szt., Kt., 111/2010. Korm. rendelet speciális szabályainak figyelembe- vételével. Szigorúbb, kötöttebb. 7

Lezárás Szakmai ellenőrzés A szakértő jelentésében megállapítások, javaslatok szerepelnek. A szakmai ellenőrzés az esetek nagy részében nem döntéssel, vagy intézkedéssel zárul. Erre csak akkor kerül sor, ha a szakértő az észlelt jogszabálysértést jelenti megbízója felé, aki szükség esetén intézkedik. Pl. a vizsgát felfüggeszti, kötelezi az intézményt a jogszabálysértés megszüntetésére. Hatósági ellenőrzés A hatóság döntésével, intézkedésével zárul. Nehézség oka az elhatárolásban: gyakoriak az átfedések, a szakmai ellenőrzés során vizsgált követelmények nagy részét is jogszabályok írják elő. 1.1.3 Jelenleg hatályos jogszabályaink kit, milyen típusú ellenőrzésre hatalmaznak fel a szakmai vizsgaszervezéssel kapcsolatban Ki Szakképesítésért felelős miniszter Oktatási Hivatal Oktatási Hivatal *Lásd: 2.3.1. pont. Milyen típusú ellenőrzést Szakmai ellenőrzést Hatósági ellenőrzést Hatósági ellenőrzést Mely jogszabály alapján Szt. 4/B. (3) bek., 20/2007. SZMM rendelet 11. Szt. 4/A. (5) bekezdés, 4/B. (4) bek., 111/2010. Korm. rend. 6. Ohr. 4/A. (1) bekezdés c) pontja Kt. 95/A. (4) d) pontja Kire terjed ki Szt. szerinti szakmai vizsgát szervező intézmény* A szakmai vizsga szervezésére jogosultsággal rendelkező intézmény (Szt. 13. ), az Szt. szerinti szakmai vizsgát szervező intézmény* Korlátozott: Közoktatási intézmények iskolai rendszerű szakképzése Jelen eljárásrend tárgya a táblázat 2. és 3. sorában meghatározott hatósági ellenőrzés 8

2. A szakmai vizsga hatósági ellenőrzésének általános része 2.1 Jogszabályi háttér 2.1.1 Az Oktatási Hivatal (továbbiakban: OH) hatósági ellenőrzési jogosultságát a vizsgaszervezési tevékenység területén meghatározó jogszabályok a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 4/A. (5) bekezdése, 4/B. (4) bekezdése (továbbiakban: Szt.), az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4/A. (1) bekezdés c) pontja (továbbiakban: Ohr.), a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. -a (továbbiakban: 111/2010. Korm. rendelet), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95/A. (4) d) pont (továbbiakban: Kt.). 2.1.2 A hatósági ellenőrzés során alkalmazandó eljárásjogi jogszabályok a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) az illetékekről szóló 1990. évi 93. törvény (Itv.) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.) az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII.28.) Korm. rendelet 2.1.3 A szakmai vizsgaszervezés hatósági ellenőrzése során alkalmazandó anyagi jogi jogszabályok A részletes felsorolást az 1. számú függelék tartalmazza. A legfőbb szabályok az 2.1.1. pontban meghatározott jogszabályok, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet, OKJ-k, az 1. számú függelékben felsorolt szakmai és vizsgakövetelmények tartalmazzák. 9

2.2 Hatósági ellenőrzés megindításának esetei 10 Hivatalból (Lásd: előző pont) saját ütemterve alapján, illetve ha a szabálytalanságról bármely módon tudomást szerez (ide soroljuk a bejelentést is). A szakképesítésért felelős miniszter kezdeményezésére, megkeresése alapján (Szt. 5. (7) bekezdés, 111/2010. Korm. rendelet 6. (1) b) pont) ezt az OH köteles lefolytatni. 2.3 Ellenőrizhető/ellenőrizendő intézmények/vizsgaszervezők: 2.3.1 A 111/2010. Korm. rendelet 8. (1) bekezdése alapján Az OH az Szt. szerinti szakmai vizsgát szervező intézmény (a továbbiakban: vizsgaszervező intézmény) vizsgaszervezési tevékenységét ellenőrzi. (Lásd. Szt. 4/A. (1) bekezdés, 2. (1) bekezdés a) d) pontjai, 13. (1) bekezdés a) b) pontjai, (6) (7) bekezdései) Iskolarendszeren kívüli szakmai képzést követő szakmai vizsgát a) az OH által lefolytatott engedélyezési eljárás alapján arra engedélyt (továbbiakban: Engedély) kapott intézmény, b) a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt, irányítása alá tartozó intézmény, c) az a) pontban meghatározott eljárás alapján kiadott Engedély hiányában az alább felsorolt szakképzést folytató intézmény a vele a felnőttképzési törvényben szabályozott felnőttképzési szerződést kötöttek számára az általa oktatott szakképesítések vonatkozásában a szakközépiskola; a szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztő speciális szakiskolát is; a felsőoktatási intézmény; az állami felnőttképzési intézmény. Az iskolai rendszerű szakképzésben külön engedély nélkül szervezhet vizsgát a szakközépiskola; a szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztő speciális szakiskolát is (együtt: szakiskola); a felsőoktatási intézmény; a) a vele tanulói, vagy hallgatói jogviszonyban állók tekintetében az általa oktatott szakképesítések vonatkozásában, b) a vele ugyanazon térségi integrált szakképző központ részét képező másik szakképzést folytató intézménnyel, vagy felsőfokú szakképzést szervező felsőoktatási intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állók tekintetében az általuk oktatott szakképesítések vonatkozásában. Kiegészítő rendelkezés: Az iskolai rendszerű szakképzésben a tanulói, illetve a felsőfokú szakképzés esetén a hallgatói jogviszony fennállása alatt megkezdett szakmai vizsga javító- vagy pótlóvizsgáját az a szakközépiskola, szakiskola, továbbá az a felsőfokú szakképzést szervező felsőoktatási intézmény is megszervezheti, amellyel a vizsgázó nem állt tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban.

Az iskolai rendszerű szakképzésben azok számára, akiknek a szakképesítés megszerzésére történő felkészítése tanulói, illetve felsőfokú szakképzés esetén hallgatói jogviszonyban történt és a tanévet eredményesen lezárták, de a szakmai vizsgára bocsátás feltételeinek az első vizsgaidőszakban nem tudtak eleget tenni, a szakmai vizsgát az a szakközépiskola, szakiskola, továbbá az a felsőfokú szakképzést szervező felsőoktatási intézmény is megszervezheti, amelylyel a vizsgázó nem állt tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban. 2.3.2 A Kt. 95/A. (4) bekezdés d) pontja A közoktatási intézményekben az iskolai rendszerű szakképzést követő szakmai vizsgák hatósági ellenőrzésére vonatkozik. 2.4 Mire irányul a hatósági ellenőrzés Jogszabályban foglaltak ellenőrzése Ezek a jogszabályok: o Szt. o A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet (továbbiakban: 20/2007. SZMM rendelet). o Az egyes szakképesítésekre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményekről szóló rendeletek (továbbiakban: SzVK-k). Jogerős hatósági döntésben foglaltak ellenőrzésére Ez lehet: o Az OH engedélyező határozata a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásáról. o Az OH hatósági ellenőrzését követően a szabálytalanságok megszüntetésére felszólító végzés, illetve határozat (utóellenőrzés). 2.5 Az OH ellenőrzési jogkörének terjedelme 2.5.1 A 111/2010. Korm. rendelet 6. (4) bekezdése alapján a) az engedély alapjául szolgáló általános szakmai, tárgyi és személyi feltételek folyamatos fennállásának vizsgálatára, b) a szakképesítésért felelős miniszter által az Szt.-ben foglalt felhatalmazás alapján kiadott rendeletben (SZVK-k) meghatározott speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételek folyamatos fennállásának vizsgálatára, c) a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló miniszteri rendeletben (20/2007. SZMM rendelet) meghatározott vizsgaszervezéssel összefüggő kötelezettségek teljesítésének vizsgálatára, d) a nyilvántartásba vett intézmény bejelentett adatainak vizsgálatára, e a lebonyolított szakmai vizsga jogszerűségének vizsgálatára terjed ki. 11

2.5.2 A Kt. 95/A. (4) bekezdés d) pontja alapján A közoktatási feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására vonatkozó rendelkezések megtartását. Kt. 9. (9) bekezdése alapján az Országos képzési jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsga, állami vizsga. Ez a felhatalmazás, mint ahogy az 2.3.2. pontban is szerepel, a közoktatási intézményekben az iskolai rendszerű szakképzést követő szakmai vizsgák ellenőrzésére vonatkozik. Mind az 2. 5. 1. pontban, mind az 2. 5. 2. pontban szereplő vizsgaellenőrzés hatálya kiterjed az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott: szakképesítésekre szakképesítés-elágazásra rész-szakképesítés megszerzésre szakképesítés ráépülés megszerzésére irányuló szakmai vizsgák ellenőrzésére. 2.6 Az eljárás során közreműködő szervek, személyek 2.6.1 A szakképesítésért felelős miniszter Közreműködésének jogszabályi alapja: Szt. 5. (2) j) pontja alapján a szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében közreműködik a szakmai vizsgának a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal által folytatott hatósági ellenőrzésében. Kt. 95/A. (8) bekezdés szerint a szakmai vizsga ellenőrzésében közreműködik a szakképesítésért felelős miniszter. A közreműködés módja: Maga a szakképesítésért felelős miniszter kezdeményezi az ellenőrzést (Szt. 5. (7) bekezdés). Az ellenőrzésben résztvevő szakértőre a szakképesítésért felelős miniszter tesz javaslatot (Szt. 6/A. (3) bekezdés, 111/2010. Korm. rendelet 6. (2) bekezdés, 3. (2) bekezdés ). Az ellenőrzésben a szakképesítésért felelős miniszter képviselője is részt vehet (Szt. 6/A. (3) bekezdés). Az OH döntését megküldi a szakképesítésért felelős miniszternek (Szt. 4/B. (5) bekezdés, 111/2010. Korm. rendelet 6. (6) bekezdés ). 2.6.2 A szakértő Közreműködésének jogszabályi alapja: Ket. 58. 111/2010. Korm. rendelet 6. (2) bekezdés Szt. 6/A. (3) bekezdés 12

Ki működhet közre szakértőként A közoktatási feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal hatósági feladatai ellátása során kizárólag az Országos szakértői névjegyzékben szereplő, a szakképesítésért felelős miniszter által javasolt szakértőket vehet igénybe (Szt. 6/A. (3) bekezdés). A Hivatal ellenőrzési tevékenysége során szakértőként a szakképesítésért felelős miniszter véleményének kikérésével - az a személy rendelhető ki, aki az országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékbe való felvétel anyagi jogi feltételeinek megfelel és rendelkezik a kérelmezett szakképesítés tekintetében a vizsgaszervezési feltételek fennállásának vizsgálatához szükséges szakértelemmel (111/2010. Korm. rendelet 6. (2) bekezdés, 3. (2) bekezdés). 2.7 A hatóság eszközei a hatósági ellenőrzés keretében (Ket. 88. ) Kérhet Tarthat Adatszolgáltatást Iratbemutatást Tájékoztatást Helyszíni ellenőrzést 13

3. A szakmai vizsga hatósági ellenőrzésének különös része 3.1 A szakmai vizsga hatósági ellenőrzésének főbb szakaszai, folyamata, kapcsolódó dokumentumok 14

3.1.1 Konkrét ellenőrzés megtervezése Az ellenőrzés bármely okból indul, hivatalból (saját ütemterv alapján, illetve ha a hatóság a szabálytalanságról bármely módon tudomást szerez), vagy a szakképesítésért felelős miniszter kezdeményezésére, a konkrét ügyért felelős ügyintézőnek az ellenőrzés lebonyolításának módját el kell terveznie. A konkrét terv írásba foglalása az ellenőrzési program (5. számú függelék, 1. iratminta). Az ellenőrzési programot az SZMSZ szerint kiadmányozásra jogosult vezető hagy jóvá. A program az ellenőrzést végző szerv belső munkaanyaga. Az ellenőrzési programnak tartalmaznia kell: Az ellenőrzést végző hatóság (a hatóság szervezeti egysége) megnevezését. Az ellenőrzés alá vont vizsgaszervező adatait. Az ellenőrzés lefolytatására felhatalmazó jogszabályokat. Az ellenőrzés tárgyát. Az ellenőrzés célját. Az ellenőrzéshez választott módszereket. Az ellenőrzésre kerülő dokumentumokat. A helyszíni ellenőrzés általános adatait: tervezett helyszínét, tervezett időpontját. Az ellenőrzésben résztvevő köztisztviselők, szakértők megnevezését. A szakértő feladatát. A szakértő feladatának pontos meghatározása nem csak a tervezés szempontjából fontos. E nélkül nem tudjuk sem kirendelni, sem a szakértői díjat meghatározni. Dátum, aláírás. Az ellenőrzési program jóváhagyását követően, az abban foglaltak megvalósításához, a felelős köztisztviselő a vizsgaszervező értesítésével, a konkrét ügyhöz szorosan kapcsolódó jogszabályok áttekintésével egyidejűleg, összeállítja a szükséges ellenőrzési dokumentációt. 3.1.2 Értesítés az ellenőrzésről Kit kell értesíteni az ellenőrzésről: A vizsgaszervezőt (5. számú függelék, 2. iratminta) A fenntartót közoktatási intézmény esetén (5. számú függelék, 3. iratminta) 15

16 A szakképzésért felelős minisztériumot amennyiben az eljárást a minisztérium kezdeményezte A bejelentőt amennyiben az eljárás bejelentésre indult Az értesítésnél a Ket. szabályait több jogszabályi hely figyelembevételével kell alkalmazni, a következőképpen: A hivatalból indult eljárásban az ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől számított öt munkanapon belül értesíteni kell (Ket. 29. (3) bekezdés). A helyszíni ellenőrzés lefolytatására, ezzel kapcsolatban az ügyfél értesítésére a szemlére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni (Ket. 88. (4) bekezdés). Az értesítést úgy kell közölni, hogy azt az ügyfél legalább 3 munkanappal korábban megkapja (Ket. 49. ). Fentiekkel összhangban, az értesítést az ellenőrzési program - vezető által történő jóváhagyásától számított öt munkanapon belül ki kell küldeni. Már az ellenőrzési programban úgy kell tervezni a helyszíni ellenőrzés időpontját, hogy a postai szolgáltatás gyakorlatát is figyelembe véve, a levél valószínűsíthető kézhezvételétől számítva biztosított legyen a vizsgaszervező számára a helyszíni ellenőrzést megelőzően 3 munkanap. Az iskolai rendszerű szakképzésben az intézmény fenntartóját (3. sz. melléklet) is tájékoztatni kell az ellenőrzésről. Javasolt a fenntartói értesítésben csak rövid tájékoztatást adni, mely intézményben, mely tárgyban tart a hatóság ellenőrzést, mikor lesz a helyszíni ellenőrzés, a fenntartónak milyen jogai vannak. A részletes tájékoztatást az intézményi értesítés egyszerű másolatának csatolásával célszerű megtenni. Az értesítő levelet postai úton kell elküldeni. A vizsgaszervező a jelenleg hatályos szabályozás alapján a hatósági ellenőrzés során nem köteles a hatósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani (Ket. 8. ). Az értesítő levélben kell tájékoztatni, hogy a továbbiakban a kapcsolattartás mely formáira van lehetősége. Az előzetes értesítés csak abban az esetben mellőzhető, amennyiben vélelmezhető, hogy az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti. Az értesítő levélnek vannak a Ket. által előírt kötelező tartalmi elemei. Ezenkívül a levél tartalmazhat további tartalmi elemeket, amelyeket a hatóság az ügyfél (vizsgaszervező) pontos tájékoztatásához szükségesnek tart, valamint olyan tartalmi elemeket, amelyek az eljárás lefolytatását megkönnyítik, felgyorsítják. A levél összeállításánál azonban kiemelendőek a Ket. által előírt alábbi követelmények: Egyszerűség (Ket. 1. (2) bekezdés) Ne legyen a levél terjedelmes. A túl sok információ megnehezítheti az ügyfél eligazodását az adott ügyben. A közigazgatási szerv nem hívhatja fel az ügyfelet olyan adat közlésére, amely a saját, vagy más szerv közhiteles nyilvántartásában megtalálható. Ha más szerv rendelkezik az elbíráláshoz szükséges adattal, irattal, az ezzel rendelkező szervet kell megkeresni (Ket. 26. belföldi jogsegély jogintézménye). Költségtakarékosság (Ket. 7. ) mind a hatóság, mind az ügyfél szempontjából. Csak a szükséges mértékben terheljük az ügyfelet! Ne kérjük terjedelmes dokumentumok másolatának postai úton való megküldését, ezzel ugyanis a vizsgaszervezőnek jelentős költséget okozhat.

Az értesítő levél kötelezően tartalmazza (Ket. 29. (5) bekezdés): az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét, az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást, hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást, kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét. Az értesítő levél tartalmazhatja még az alábbiakat: az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást, az ellenőrzés módszereit, a helyszíni ellenőrzés tervezett időpontját, időtartamát, azon dokumentumok felsorolását, melyeket a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az ellenőrzést végzők rendelkezésére kell bocsátania a vizsgaszervezőnek, azon adatok, dokumentumok felsorolását, melyeket a helyszíni ellenőrzést megelőzően bekér a hatóság, a beküldés határidejének, és a beküldés elmaradása jogkövetkezményeinek megjelölésével. 3.1.3 Szakértő(k) kirendelése (5. számú függelék, 4. iratminta) Kirendelhető szakértők köre: Lásd: 2.6.2. pont A kirendelés o Formája végzés o Tartalmi elemei A végzésre vonatkozó általános tartalmi elemek (Ket. 71. 72. -ai) A szakértő jogaira, kötelezettségeire vonatkozó tájékoztatás (Ket. 58. 59. - ai) Speciális elemek: A szakvélemény elkészítésének határideje Mely eljárásban /szakmai vizsgaszervezési tevékenység hatósági ellenőrzése Az ügyfél meghatározása: vizsgaszervező megnevezése Feladat pontos meghatározása: szakértői véleményét mely szakképesítések vonatkozásában, milyen szempontok alapján, milyen vizsgálat alapján (helyszíni vizsgálat, dokumentumvizsgálat) 17

Díjazás meghatározása, ennek jogszabályi alapja A szakértő személyének összeférhetetlensége megállapításánál, a szakmai vizsgaszervezési tevékenység hatósági ellenőrzése során az alábbi jogszabályokban meghatározott okokat kell figyelembe venni: o a Ket. 58. (6) bekezdése, 42. 43. -ai, 53. (3) (4) bekezdései, o a közoktatási szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 38/2009. (XII. 29.) OKM rendelet 6. (3) bekezdése, o a 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. (3) bekezdése. A szakértői tevékenységért járó díj, utazási költség megállapításának szabályait a Ket. 59. (7) bekezdése, az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 17. -a, az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II.21.) IM rendelet 6. -a, 1. számú melléklet, Egyéb szakértői tevékenység: 91. pontja határozza meg. A szakértő számára minden megkezdett óra után az IM rendeletben meghatározott óradíj jár. Az Oktatási Hivatal a kirendelő végzésben a szakértő feladatának mennyiségétől függően meghatározza azt az időkeretet amely alatt a szakértőnek a feladatot el kell végeznie. A díjon kívül a szakértő utazási költségének megtérítésére jogosult, melynek kifizetésére a szükséges kiadás igazolását követően kerül sor. 3.1.4 Megbízólevelek elkészítése A helyszíni ellenőrzést végző köztisztviselő, kirendelt szakértő a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó jogosultságát köteles igazolni. Ennek általános formája a megbízólevél. (5. számú függelék, 5. iratminta), (Ket. 56. (2) bekezdés). A megbízólevélnek tartalmaznia kell: A megbízó pontos megjelölését A megbízott nevét, valamely azonosítóját, milyen minőségben jár el (köztisztviselőként vagy szakértőként) Az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást Az ellenőrzés tárgyát (röviden) A vizsgaszervező megnevezését, azonosítóját (OM azonosító/nyilvántartási szám) Mely helyszíneken jogosult ellenőrizni Mely időtartamban jogosult ellenőrizni Javasolt beírni, hogy a helyszíni ellenőrzésben résztvevőnek a Ket. alapján melyek a fő jogosultságai Amennyiben a vizsgaszervező kéri, átadható neki akár egy eredeti, akár egy másolati példány. 3.1.5 Beérkezett dokumentumok vizsgálata 18

Amennyiben az értesítő levélben a hatóság a vizsgaszervezőtől dokumentumot kért be, ennek beérkezését, és vizsgálatának eredményét rögzíteni kell. A Ket. 39. (1) bekezdése nevesíti azokat az eljárási cselekményeket, amikor jegyzőkönyvet kell felvenni. A felsorolásban nem szerepel a dokumentumvizsgálat. A 39. (6) bekezdése alapján, amennyiben a jegyzőkönyv készítése nem indokolt, hivatalos feljegyzést (5. számú függelék, 6. iratminta) kell készíteni. Ennek tartalmi elemei: a felvétel helye, időpontja, az ügy tárgya, az ügy száma, az eljárási cselekmény megnevezése, rövid összefoglalása, az ügyintéző neve, aláírása. A dokumentumok részletes elemzése nem kötelező tartalmi eleme a feljegyzésnek. Mivel azonban a hatóság döntése részben ezen alapul, javasolt a feljegyzésben elkészíteni. Ez nem jelent plusz adminisztrációs terhet, mivel az itt elkészített elemzés lényegét a döntésbe be lehet emelni. 3.1.6 Helyszíni ellenőrzés A Ket. 88. (4) bekezdése alapján a helyszíni ellenőrzés lefolytatására, ezzel kapcsolatban az ügyfél értesítésére és a helyszíni ellenőrzés akadályozására a szemlére vonatkozó rendelkezéseket (Ket. 56. - tól 57/B. -ig) kell megfelelően alkalmazni. Főbb szabályai (a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésére vonatkozóan): Ki végezheti: a hatóság ügyintézője, a hatóság által kirendelt szakértő, akik jogosultságukat a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor megbízólevelükkel kötelesek igazolni. Mikor, hogyan kell végezni: a vizsgaszervezővel az értesítő levélben közölt időpontban (kivéve, ha az ellenőrzés eredményét az értesítés akadályozná), az ügyféllel való együttműködés követelményét (Ket. 1. (2) bekezdése) szem előtt tartva, amennyiben a hatóság által meghatározott időpont a vizsgaszervező által felhozott, megalapozott indok miatt nem megfelelő, a vizsgaszervezővel egyeztetett időpontban, amennyiben tevékenységet kell megfigyelni, a megfigyelni kívánt tevékenység folytatása idején. Úgy kell végezni, hogy az a vizsgaszervező munkáját, a rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza. 19

Mit tehet a helyszíni ellenőrzést végző személy, hatásköre gyakorlásának keretei között : a megfigyelni kívánt területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott az ellenőrzés tárgyával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a vizsgaszervezőtől és az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, az ellenőrizni kívánt tárgyról, folyamatokról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt végezhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le. A helyszíni ellenőrzés menete: Előkészítés Tartalmi előkészítése: o részben megtörtént az ellenőrzési program összeállításával, az értesítéssel, megbízólevelek elkészítésével, o az ellenőrizni kívánt területeket már a felkészülés elején felosztják egymás között a helyszíni ellenőrzésben résztvevő köztisztviselő(k), szakértő(k) ennek koordinálását az adott ellenőrzést vezető köztisztviselő végzi, o annak megbeszélése, milyen dokumentumokat, segédanyagokat (megbízólevél, jegyzőkönyv, adatlapok, jogszabályok stb.) szükséges a konkrét ellenőrzéshez használni. Technikai előkészítése: o az utazás megtervezése, o szükséges dokumentumok, eszközök előkészítése, o esetleges egyeztetés a vizsgaszervezővel a technikai feltételekről. Lebonyolítása a helyszínen: Nyitó megbeszélés a vizsgaszervezővel: o megbízólevelek bemutatása, o tájékoztatás a jogokról, kötelezettségekről, o amennyiben előzetes értesítés nem volt, az ellenőrzés okának, tárgyának, céljának ismertetése, o az ellenőrzés tervezett menetéről, módszereiről, várható időtartamáról való tájékoztatás. A helyszíni ellenőrzés végrehajtása, o az ellenőrzési programban meghatározott területek, meghatározott módszerekkel történő vizsgálata, 20

o adatlapok, segédanyagok kitöltése. Záró megbeszélés a vizsgaszervezővel: o amennyiben lehetséges, a helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvének, mellékleteinek elkészítése, ismertetése a vizsgaszervező nyilatkozattételének, észrevételének biztosítása, a jegyzőkönyv lezárása, aláírása, tájékoztatás az ellenőrzés további menetéről o amennyiben a jegyzőkönyv lezárása a helyszínen nem lehetséges, tájékoztatás arról, mikor kapja meg a vizsgaszervező, milyen teendői vannak a jegyzőkönyvvel kapcsolatban. Ebben az esetben is szükséges az alábbiak megtétele: a vizsgaszervező nyilatkozattételének, észrevételének biztosítása, teljességi nyilatkozat aláírása, A helyszíni ellenőrzés dokumentumai: Minden esetben készítendő: meghallgatás esetén az arról felvett jegyzőkönyv aláírása, átvett dokumentumokról átvételi elismervény adása, tájékoztatás az ellenőrzés további menetéről. o Jegyzőkönyv (5. számú függelék, 7. iratminta) o Teljességi nyilatkozat (5. számú függelék, 11. iratminta) Lehetséges dokumentumok: o Adatlapok, segédtáblák (6. számú függelék) o Átvételi elismervény (5. számú függelék, 12. iratminta) A helyszíni ellenőrzés során készíthető jegyzőkönyvek, tartalmi elemeik (Ket. 39. ) A helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyve az eljárás hiteles dokumentuma, amelybe az ellenőrzést végzők minden tényt, adatot rögzítenek, amely döntésüket, intézkedésüket megalapozza. Típusai: o helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyve (5. számú függelék, 7. iratminta) o helyszíni ellenőrzés tényéről készült jegyzőkönyv 21

o vizsgaszervező vagy alkalmazottja meghallgatásáról készített jegyzőkönyv (5. számú függelék, 8. iratminta) o a tanú meghallgatásáról szóló jegyzőkönyv (5. számú függelék, 9. iratminta) o lefoglalásról szóló jegyzőkönyv (5. számú függelék, 10. iratminta). A jegyzőkönyveket egybe lehet foglalni, nem kell egy helyszíni ellenőrzés során pl. 4 típusú jegyzőkönyvet készíteni. A lényeg, hogy azok az eljárási cselekmények, amelyekre a Ket. 39. (1) bekezdése jegyzőkönyv felvételét írja elő, jegyzőkönyvbe legyenek foglalva. A köztisztviselőnek az eset körülményeit mérlegelve kell kiválasztani a jegyzőkönyvkészítés formáját, a Ket. 39. (5) bekezdésében meghatározott hatékonyság, költségtakarékosság követelményeinek figyelembe- vételével. Tartalmazzák (Ket. 39. (2) bekezdése alapján) a típustól függően o a hatóság megnevezését, az ügyintéző nevét, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot, o a meghallgatott nevét és lakcímét, eljárásjogi helyzetét és ha azt a hatóság tudomására hozta egyéb elérési lehetőségét, o az alkalmazott hatósági tanú nevét, o a jogokra és kötelességekre való figyelmeztetés megtörténtét, o az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, az eljárási cselekmények során tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat, ideértve a hatósági tanú észrevételeit is, o a jegyzőkönyv készítésének helyét és időpontját és o a meghallgatott személy, az eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője, a hatósági tanú, az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását. A jegyzőkönyvre vonatkozó egyéb szabályok: o a meghallgatott személy indokolt kérelmére nyilatkozatát vagy azok egyes részét a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza, o a hatóság a költségtakarékosság és hatékonyság követelményének megfelelően választja ki a jegyzőkönyv készítésének formáját. Bár a kötelező tartalmi elemek között a Ket. nem említi, a jegyzőkönyv aláírásokat és pecsétet megelőző részében javasolt a mellékletek felsorolása. A mellékletek is a jegyzőkönyv részét képezik, ezek oldalait is számozni kell, és itt is szükséges az oldalankénti aláírás. 22

Leggyakoribb mellékletek: teljességi nyilatkozat, átvételi elismervény, olyan dokumentummásolatok, amelyek a hatóság döntésének, intézkedésének meghozatalához bizonyítékul szolgálnak, adatlapok, segédtáblák, a vizsgaszervező képviselőjének távolléte esetén a meghatalmazás. Amennyiben a helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyve, mely az ellenőrzés megállapításait is tartalmazza, az ügy bonyolultsága, a sok szabálytalanság vagy súlyos szabálytalanság fennállása miatt nem zárható le a helyszínen, és az ellenőrzést végző köztisztviselő az eset körülményei alapján úgy ítéli meg, felvehet egy rövid jegyzőkönyvet, mely a kötelező tartalmi elemeken kívül (Ket. 39. (2) bekezdése) csak magát a helyszíni ellenőrzés tényét, főbb eseményeit, a megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv elkészítésének határidejét, eljuttatásának módját rögzíti. A helyszínen történő meghallgatás akkor szükséges, illetve lehet az ellenőrzés eszköze, ha az eljárás során más módszerrel nem állapítható meg egyértelműen a tényállás, vagy további információk szükségesek. A teljességi nyilatkozat (5. számú függelék, 11. iratminta) A teljességi nyilatkozatban a vizsgaszervező képviselője nyilatkozik arról, hogy minden olyan nyilvántartást, adatot az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátott, minden olyan tényt közölt, amely az ellenőrzés eredményére hatással lehet. Kijelenti továbbá, hogy a rendelkezésre bocsátott nyilvántartások, adatok hitelesek, a közölt tények a valóságnak megfelelnek. Az átvételi elismervény (5. számú függelék, 12. iratminta) Abban az esetben, ha valamely dokumentum hosszabb terjedelmű, vizsgálata hosszabb időt vesz igénybe, vagy szakértő, illetve a hatóság szakértelemmel rendelkező köztisztviselője bevonására van szükség, célszerűbb a hivatalban ellenőrizni. Vizsgálatának eredményét rögzíteni kell. A jegyzőkönyv készítése nem indokolt, hivatalos feljegyzést kell készíteni. (Lásd: 3.1.5. pont) Az átvett dokumentumok tételes felsorolását kell tartalmaznia beazonosítható módon. 23

Lefoglalásról hozott végzés (5. számú függelék, 13. iratminta) Abban az esetben, ha a tényállás másképp nem tisztázható, vagy a tényállás sikerét veszélyeztetné, ha valamely dolog, irat a vizsgaszervező birtokában maradna (pl. feltételezhető egyes, szabálytalanul kitöltött, illetve meghamisított okiratok megváltoztatása, illetve eltüntetése), a hatóság a dolgot, iratot lefoglalja. Jegyzőkönyvben kell rögzíteni a lefoglalás tényét, a lefoglalt dolgok, iratok felsorolását beazonosítható módon. Ez a jegyzőkönyvbe foglalás történhet a helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvében, akár csak a helyszíni ellenőrzés tényét, akár a helyszíni ellenőrzés megállapításait is tartalmazó jegyzőkönyvben, amennyiben az a helyszínen elkészül, és minden fél aláírja. A lefoglalás szabályait a Ket. 50/A. 50/D. -ai tartalmazzák. A dokumentumok lefoglalásáról, és a lefoglalás megszüntetéséről végzést kell hozni. (Tartalmi elemeit a Ket. 72. 73. -ai szabályozzák). A végzést a helyszíni ellenőrzést követően, a lefoglalást rögzítő jegyzőkönyv alapulvételével kell hozni, a kiadmányozásra jogosult vezető aláírásával. Ebben kell alaposan megindokolni, miért került sor a lefoglalásra. A lefoglaló végzés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye. A lefoglalást meg kell szüntetni, ha: az elrendelés oka megszűnt, a hatóság az eljárást megszüntette, az ügy érdemében döntést hozott. A két utóbbi esetben nem szükséges külön végzés meghozatala, a Ket. 73. (3) bekezdése alapján egy dokumentumba foglalható a hatóság döntését tartalmazó végzéssel, illetve határozattal. A lefoglalt dolgot öt munkanapon belül ki kell adni, amennyiben a tényállás tisztázásához már nem szükséges. Ha más szerv hatáskörébe tartozó eljárás lefolytatásához szükséges, át kell adni a megkeresett szervnek. 24

3.1.7 Döntés A hatóság döntését a tényállás tisztázása során szerzett összes bizonyíték alapján hozza meg (Ket. 50. ). Fő elemei: köztisztviselők dokumentumvizsgálatáról készített feljegyzés(ek), a szakértői vélemény, a helyszíni ellenőrzés során készített jegyzőkönyv(ek), valamint azok hivatalosan ismert (pl. nyilvántartásban szereplő), és köztudomású tények, amelyeknek bizonyítása szükségtelen. A bizonyítékokat egyenként és összességükben kell értékelni, és a tényállást az ezen alapuló meggyőződés alapján megállapítani. A megállapított tényállás alapján az alábbi döntések, intézkedések tehetőek Ket. 94. Szt. 4/B. Kt. 95/A. Döntés formája 1. figyelemfelhívás határidő megadásával 2. hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást kötelezés a jogszabálysértés megszüntetésére az intézmény Engedélyét visszavonja, és négy évre eltiltja a szakmai vizsgaszervezési tevékenységtől 3. a jogszabálysértés megszüntetésére ismételten kötelezi, és egyidejűleg bírságot szab ki 4. a hatóság megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez a közoktatási intézmény vezetőjének felhívása a szabálytalanság megszüntetésére szabálysértési eljárást folytat le felügyeleti bírságot szab ki, melynek összege nem haladhatja meg az egymillió forintot eljárást kezdeményez (részletesen: lásd a 3.1.9. pontban) végzés végzés/ határozat határozat végzés/ levél/ kereset A Ket. szabályai mind az Szt., mind a Kt. felhatalmazása alapján indult eljárásban alkalmazhatóak, ennek keretei között, a speciális szabályokat határozza meg az Szt. és a Kt. Az Szt. 4/B. -ában meghatározottak az iskolarendszeren kívüli szakmai képzést követő szakmai vizsga szervezésének hatósági ellenőrzése esetén alkalmazhatóak. A Kt. 95/A. -ában meghatározottak iskolai rendszerű szakképzést követő szakmai vizsga szervezésének hatósági ellenőrzése esetén alkalmazhatóak. Részletszabályok a táblázatban foglaltakhoz: A b) oszlop 2. sorában meghatározott szankció, az Engedély visszavonása és a 4 évre történő eltiltás csak az Oktatási Hivatal által a 111/2010. Korm. rendelet alapján lefolytatott eljárást követő engedély alapján vizsgaszervezési tevékenységet folytatók esetében értelmezhető, illetve alkalmazható. A b) oszlop 3. sorában meghatározott bírság összegét a 111/2010. Korm. rendelet 8. -a határozza meg, a jogsértés jellegétől függően a minimálbér ötszörösében, illetve hétszeresében. 25

Az a) oszlop 2. sorában meghatározott, az OH hatáskörébe tartozó eljárás a szabálysértési eljáráson kívül az OH a felsőoktatási intézmények regisztrációs központjaként indítható hatósági ellenőrzés is. (A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 15., 32. -ai, valamint az Ohr. 16. 18. -ai, 4/A. -a) A c) oszlop 2. sorában meghatározott szabálysértési eljárást az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 142. -a alapján jelen eljárás során az OH csak a közoktatási intézményekben, az iskolai rendszerű szakképzést követő szakmai vizsga ellenőrzése során, az alábbi jogszabálysértések miatt indíthatja: az iskolai végzettséget igazoló, illetőleg az államilag elismert szakképesítést tanúsító bizonyítványok kiállítására, nyilvántartására, tárolására vonatkozó előírások megszegése, a tanulónak a közoktatásra vonatkozó jogszabályban meghatározott jogainak gyakorlásában való szándékos akadályozásáért, a pedagógiai szakszolgálatra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően készített szakvéleményben foglaltak szándékos figyelmen kívül hagyásáért, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó előírások szándékos megszegéséért, a közoktatás információs rendszerében történő bejelentkezési kötelezettség nem teljesítéséért, a változásjelentés, az adatszolgáltatás nem teljesítéséért, az állami vizsgák megszervezésekor a vizsgaszabályzatban meghatározottaktól való szándékos eltérésért, a jogszabályban meghatározott kötelező tanügyi okmányok nem vezetéséért (ötvenezer forintig terjedő pénzbírság), a közoktatásra vonatkozó rendelkezések szándékos megszegésével a tanuló hátrányos megkülönböztetéséért, (százezer forintig terjedő pénzbírság). A c) oszlop 3. sorában meghatározott bírság összegét a Kt. 95/A. -a határozza meg, a jogsértés súlyától, és egyéb, a jogsértést befolyásoló körülményektől függően, összege azonban nem haladhatja meg az egymillió forintot. Fentiek alapján az alábbi döntések (végzések, határozatok) hozhatók: Végzés Felhívás a szabálytalanság/jogszabálysértés megszüntetésére, határidő megadásával o Szt. felhatalmazása alapján (5. sz. függelék, 14. iratminta) o Kt. felhatalmazása alapján (5. sz. függelék, 15. iratminta) Eljárást lezáró határozat o Szt. felhatalmazása alapján (5. sz. függelék, 16. iratminta) o Kt. felhatalmazása alapján (5. sz. függelék, 17. iratminta) Bírságot megállapító, szabálytalanság megszüntetésére kötelező határozat o Szt. felhatalmazása alapján (5. sz. függelék, 18. iratminta) Felügyeleti bírságot megállapító, szabálytalanság megszüntetésére kötelező határozat o Kt. felhatalmazása alapján (5. sz. függelék, 19. iratminta) 26

Engedély visszavonásáról, és a szakmai vizsgaszervezési tevékenységtől négy évre eltiltó határozat 3.1.8 Nyilvántartás o Az engedéllyel vizsgaszervezési tevékenységet folytató vizsgaszervezők esetében (5. sz. függelék, 20. iratminta) Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy a vizsgaszervező a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt előírásokat megsértette, a hatóság a döntésében foglalt kötelezések teljesítésének ellenőrzése céljából a Ket. 94. -ában foglaltak szerinti nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a vizsgaszervező nevét, a vizsgaszervező a hatóság által törvény alapján kezelhető azonosítóját, a jogszabály vagy hatósági határozatban foglalt rendelkezés megsértése miatti felhívást a jogszabályi rendelkezés vagy hatósági határozatban foglalt rendelkezés, valamint felhívást tartalmazó végzés közlése időpontjának a megjelölésével, és a felhívást tartalmazó végzés eredménytelensége tényét, valamint az emiatt megállapított jogkövetkezményt tartalmazó határozat jogerőre emelkedésének a napját. A hatóság a fenti adatokat azok keletkezésétől számított egy évig kezelheti. 3.1.9 Más szerv, hatóság megkeresése Ket. 94. Szt. 4/B. Kt. 95/A. Előírásai Leggyakoribb esetei Leggyakoribb esetei Speciális előírásai, esetei a hatóság megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez Bűncselekmény elkövetésének gyanúja rendőrség/ügyészség (pl. valótlan tartalmú tanügyigazgatási dokumentumok) Az intézmény nem felel meg a közegészségügyi elő-írásoknak ÁNTSZ Építésügyi, műszaki szabály-talanságok ÁNTSZ A felnőttképzésről szóló CI. törvény alapján: FAT (13. ) Állami foglalkoztatási szerv (10. ) eljárást kezdeményez a jegyzőnél, főjegyzőnél a nem helyi önkormányzati intézményfenntartói tevékenységgel összefüggő törvénysértés megszüntetése érdekében, a nem állami, nem önkormányzati intézmények esetén a kifizető szervnél a normatív költségvetési támogatás és hozzájárulás felülvizsgálatára, folyósításának felfüggesztésére, szükség esetén az érintett gyermekek, tanulók másik nevelési-oktatási intézménybe történő átvételére, felvételére, az oktatásért felelős miniszternél, hogy gyakorolja az e törvény 93. -ának (4) (5) bekezdésében meghatározott jogkörét, a semmisség megállapítása, illetve a megtámadható döntés érvénytelenségének megállapítása érdekében bírósági eljárást indít. 27

A megkeresett szerv köteles a megkeresést érdemben megvizsgálni és saját intézkedéséről vagy az ilyen intézkedés mellőzésének okáról a megkereső hatóságot huszonkét munkanapon belül tájékoztatni. Amennyiben az OH érdemi döntésének meghozatalához szükséges a megkeresett szerv döntése, illetve tájékoztatása az intézkedés mellőzéséről, az OH saját eljárását felfüggeszti. A felfüggesztés időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe. (Ket. 32. (1) bekezdése, 33. (3) bekezdése) Amennyiben az érdemi döntés e nélkül is lehetséges, az eljárást az általános szabályok szerint kell folytatni. Minták: megkeresés (5. sz. függelék, 21. iratminta) felfüggesztő végzés (5. sz. függelék, 22. iratminta) 3.1.10 Jogorvoslati eljárás A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény lehetővé teszi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható. (Ket. 96. ) A jogorvoslati eljárás kérelemre, a döntés felülvizsgálata hivatalból indul meg. Kérelemre induló jogorvoslati eljárások Ket. 97. (1) bekezdése Hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárások Ket. 97. (3) bekezdés 1. Fellebbezés 98. 107. hatóság saját hatáskörében indított eljárás 2. bírósági felülvizsgálat 109. 111. felügyeleti eljárás 115. 116. 3. újrafelvételi eljárás 112. AB határozata alapján 117. 4. ügyészi intézkedés nyomán 120. A hatósági ellenőrzés során jellemző, kérelemre induló jogorvoslati forma a fellebbezés. A fellebbezés főbb szabályai a következők: Az ügyfél az Oktatási Hivatal elsőfokú határozata ellen fellebbezhet. A Ket. 98. (3) bekezdésében felsorolt végzések közül, melyek ellen önálló fellebbezésnek van helye, jelen eljárás során jellemzően a következők fordulhatnak elő: az eljárást megszüntető, az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott, az eljárási bírságot kiszabó, a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító, az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott végzés. 28