BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK. Gazdaságdiplomácia szakirány. Nappali tagozat

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Gazdaságdiplomácia szakirány Nappali tagozat AZ ÉSZAKI ÉS A DÉLI ÁRAMLAT KIÉPÜLÉSÉNEK HATÁSA A KÖZÉP- ÉS KELET EURÓPAI TÉRSÉGRE Készítette: Tubik Dániel Budapest, 2010

Tartalomjegyzék A. Bevezető...5 B. Az európai földgázpiac...7 I. A vezetékekről röviden... 7 1. Az Északi Áramlat... 7 2. A Déli Áramlat... 8 II. Az Európai Unió földgázpiaca... 9 1. Az EU fölgázfogyasztása számokban... 9 2. A gazdasági válság hatása a fogyasztásra... 9 3. Az Európai Unió földgáz-infrastruktúrájának problémái... 11 4. EU tartalékolás... 13 5. Az EU gázkitermelése... 13 6. Az Európai Unió gázpiacot érintő politikái, irányelvei... 14 III. LNG- Liquified Natural Gas... 16 IV. Alternatív gázforrások... 19 A nem konvencionális földgáztartalékok... 19 Palagáz... 19 Tight gas sands, azaz az egyéb kőzetekbe zárt földgáz... 20 CBM gáz A szénhezkötött metán... 21 Nem konvencionális tartalékok összegzése... 21 V. A földgázgáz térnyerésének hatása a megújuló energiaforrásokra, és fordítva... 23 C. A vezetékek hatása az érintett államokra...24 VI. Németország... 24 1. A földgázpiac helyzete a vezetékek megépülése előtt... 24 2. Az ország helyzete a vezetékek megépülése után... 25 II. Lengyelország... 27 III. Csehország... 31 1. A földgázpiac helyzete a vezetékek megépülése előtt... 31 2. Az ország helyzete a vezetékek megépülése után... 32 IV. Ausztria... 33 1. A földgázpiac helyzete a vezetékek megépülése előtt... 33 2. Az ország helyzete a vezetékek megépülése után... 34 V. Szlovákia... 35 1. A földgázpiac helyzete a vezetékek megépülése előtt... 35 2. Az ország helyzete a vezetékek megépülése után... 36 3

VI. Magyarország... 37 1. A földgázpiac helyzete a vezetékek megépülése előtt... 37 2. Az ország helyzete a vezetékek megépülése után... 38 VII. Ukrajna... 39 1. A földgázpiac helyzete a vezetékek megépülése előtt... 39 2. Az ország helyzete a vezetékek megépülése után... 41 VIII. Románia... 43 IX. Bulgária... 45 1. A földgázpiac helyzete a vezetékek megépülése előtt... 45 2. Az ország helyzete a vezetékek megépülése után... 46 X. A Balkán földgázpiacai (Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Albánia, Macedónia, Horvátország, Szlovénia)... 47 XI. Olaszország... 51 1. A földgázpiac helyzete a vezetékek megépülése előtt... 51 2. Az ország helyzete a vezetékek megépülése után... 52 XII. Görögország... 53 1. A földgázpiac helyzete a vezetékek megépülése előtt... 53 2. Az ország helyzete a vezetékek megépülése után... 54 XIII. Franciaország... 55 1. A földgázpiac helyzete a vezetékek megépülése előtt... 55 2. Az ország helyzete a vezetékek megépülése után... 56 XIV. Spanyolország, egy másik európai út a gázbeszerzésre... 57 D. Összegzés...58 E. Irodalomjegyzék...60 F. Mellékletek...64 4

A. Bevezető A világgazdasági válság vége felé közeledve nem éppen az energiaszűkösség jellemzi az európai államokat, a recesszióból kilábaló országokban azonban előbb-utóbb újra aktuális kérdéssé válik az energiaellátás. A probléma megoldásában nincs egyezség a döntéshozók körében, és országszinten is jelentősen eltérnek a stratégiai megoldásjavaslatok a biztos ellátás garantálására. Ezért is különösen nehéz feladat egy fizikailag szükségszerűen több országot átszelő energiahálózat megteremtése, bővítése, és kifejezetten ezért érdekes megfigyelni, hogy mégis létezik akarat a közös döntéshozatalra. Ennek, és persze az egyes országok energiafüggésének végeredményeként kell szemlélni az Északi és a Déli Áramlatot, ezért választottam dolgozatom témájának ezt a területet. A földgázpiac (és általában az energiaszektorok) vizsgálatánál nem elégséges a behozatali és felhasználási adatok vizsgálata a piacot ért hatások értelmezésére. A változásokat globális kontextusban kell vizsgálni, a világkereskedelem kiépülésével a fölgázfogyasztás is egyre szélesebb körű elemzést igényel. Ez a dolgozat az Európai Unió tagállamaira, és ezek közül is elsősorban a közép és kelet-európaiakra koncentrál. A dolgozat első felében ezért egy általános Közösségi körképet igyekszem felvázolni. Az egyes tagállamok energiafüggősége, diverzifikálása és kilátásai elemzéséhez mindenképpen szükség van arra, hogy megvizsgáljuk az Európai Unió alkotta általános keretet. A földgázpiac vizsgálatához ismernünk kell a fogyasztás alakulását, a szállítási útvonalakat, a beszerzési forrásokat, az Európai Unió terveit és szabályozási keretét, vizsgálni kell az LNGterminálok témakörét, az alternatív gázforrások szerepét és a megújuló energiaforrások hatását. Csak így érthető meg az a fajta súlypontátrendeződés a teljes energiafogyasztásban, amelynek az Északi Áramlat és a Déli Áramlat is aktív része. Oroszország már csak nagyságrendi összefüggések miatt sem kerülhető meg Európa számára a földgázimportban. A kérdés tehát nem az, hogy mennyire lesz Európa és Oroszország egybefonódva a jövőben, hanem, hogy milyen egyéb források képesek konkurálni az orosz földgázimporttal, ezek esélyei hogyan alakulhatnak, mire számíthat a gázipar a megújulók kapcsán, és mi lesz a hatalmas LNG-terminálokkal, amelyek Európa szerte épülnek. Az energiabiztonság kérdése megoldódik-e Oroszország bebetonozásával az energiamixbe, vagy éppen, hogy kitettebb lesz a kontinens, és veszélyforrás az ilyen mértékű centralizálása a behozatalnak. A fizikai infrastruktúrához való hozzáférés, az árképzés, az energiahordozók általános intézményi környezete mind jelentős szerepet 5

játszanak abban, hogy az európai államok Oroszországban hosszú távon megbízható partnert találnak-e. Fontos megjegezni, hogy a vezetékek épülése nem csupán Európa és Oroszország ügye, nagy hatást gyakorolnak az Áramlatok például az eddigi beszállítók energiapiacára, az LNG világpiaci keresletére, a feltörekvő Kína és India energiapiacára is. Az energiadiverzifikációra általában szükség van, de felmerül a kérdés, hogy tud-e ragaszkodni Európa a származási országok diverzifikációjához, vagy meg kell elégednie alternatív tranzitútvonalak kialakításával. Mindkettőre vannak próbálkozások, a földgáz esetében azonban úgy tűnik, a tranzitútvonalak biztosítását választotta az Európai Unió. Kutatásaim során elsősorban szakmai kiadványokra támaszkodtam, ezen belül is mérvadóak voltak a BP Statistical Review 2010, a VKI FÁK-projektjének keretein belül keletkezett anyagok, a World Energy Outlook részek és a Világbank témába vágó kiadványai. Az egyéb források bevonásánál állandó problémát jelentett a fogyasztási, kereskedelmi és szállítási adatok összeegyeztetése, ezek a különböző kiadványokban szinte sosem egyeztek meg. Az energiapiac kutatása során további nehézség, hogy számos országgal kapcsolatban még a szakmai kiadványok is csak becsléseket fogalmaznak meg, tényleges adatokat egyes kormányok nem tesznek közzé. A becsült készletekkel kapcsolatban nehézség a mérési módszerek, és a kitermelhetőségi arányok eltéréséből adódott, a tranzitdíjakról pedig konkrét, megbízható számokat és szerződéseket az esetek többségében nem lehet találni. A dolgozatban megfogalmazott következtetések a 2009-es adatokon támaszkodnak, ahol pedig nem volt mód ezévi adatok felkutatására, ez külön fel van tüntetve. 6

B. Az európai földgázpiac I. A vezetékekről röviden 1. Az Északi Áramlat Az Északi áramlat az Oroszországot Németország gázhálózatával összekötő, 1220 kilométeres offshore (nem szárazföldi) földgázszállító vezeték. A csövek (szám szerint kettő fut majd párhuzamosan) oroszországi kiindulópontja a finn határhoz közel eső Vyborg, a németországi vége a vezetéknek pedig Greifswald, nem messze a lengyel határtól. Az Északi Áramlat útvonala 1. térkép www.north-stream.com/maps Greifswaldból az Eon-Ruhrgas és a WINGAS befektetésével épít a konzorcium egy 850 kilométeres, onshore vezetéket, hogy a projekt megfelelően csatlakozzon a német fölgáz-szállító hálózathoz. A teljes szállítási kapacitás 55 milliárd köbméter földgáz/év lesz, amikor elkészül a vezeték második része is. Ezzel mennyiségileg az EU 2009-es földgázfogyasztásának 12 százaléka érkezik majd be ezen a vezetéken. A teljes befektetett érték a hivatalos tervek szerint 7,4 milliárd euró, ám ezt az összeget nagy valószínűséggel átlépik a költségek a befejezésig. Első (a Nord Stream által megerősített) sajtóértesülések szerint a hivatalos költségeket elsősorban a növekedő hiteltörlesztési kamatok további 1,4 milliárd euróval növelik, ezzel 8,8 milliárdosra emelve az építési árat 1. A szállítandó gáz a Stockmann-mezőről származott volna az első tervek alapján, ennek kiaknázását azonban Oroszország eltólta három évvel, így a hagyományos, már megbontott forrásokból érkezik majd gáz a vezetékekbe. A fővállalkozó Nord Stream csoportban az orosz Gazprom ötvenegy százalékkal, a német E.ON Ruhrgas és a Wintershall húsz-húsz százalékkal, a holland Nederlandse Gasuine pedig kilenc százalékkal részesedik. 2 1 http://www.spiegel.de/wirtschaft/unter-nehmen/0,1518,689117,00.html 2 http://www.nord-stream.com/en/the-pipeline/facts-figures.html 7

2. A Déli Áramlat A vezeték megépülésének első fontos pontja a 2007-ben a Gazprom és az Eni energiaóriások által aláírt szándéknyilatkozat volt. Ezt sorra követték az egyes érintett államok szerződéskötései Oroszországgal, úgy, mint Bulgária, Szerbia, Magyarország, Görögország, Szlovénia. Jelenleg utolsóként Ausztria írt alá hosszú távú megállapodást Oroszországgal 2010. április végén. A Déli Áramlat tervezett útvonala 2. térkép http://www.south-stream.info/fileadmin/pixs Az áramlat az oroszországi Pochinkiből indul majd egészen a Fekete tengernél fekvő Beregovaya állomásig (innen indul a 2005-ben átadott Kék Áramlat nevű vezeték is Törökországba). A Fekete-tenger fenekén érinti az ukrán kontinentális talapzatot is a vezeték, így Ukrajna engedélye a Déli Àramlat megépítéséhez elengedhetetlen. A szárazföldet a vezeték Bulgáriában érinti megint először, miután nagyjából 900 kilométert tett meg a tengerfenéken. A bolgár partoktól Szerbián keresztül Magyarországra, onnan pedig Szlovénia érintésével Ausztriába vezet majd az elsődleges vezeték. A konkrét útvonalról folyamatosan tárgyal az orosz fél az egyes Uniós tagországokkal, ugyanis egy opcionális dél-olaszországi célpont esetén például Görögország bekapcsolása a programba elengedhetetlennek tűnik. További kérdéses pont egy lehetséges magyarországi leágazás, melynek célja egy szlovén útvonal mellett egy külön bécsi végpont létrehozása lenne. A teljes szárazföldi szakasz 3600 kilométer körül alakul majd (az olaszországi leágazás nélkül 2600, ez áll a hivatalos honlapon is). A Déli Áramlat teljes szállítási kapacitása a 63 milliárd köbméter körül fog alakulni évente, ami az Európai Unió földgázfogyasztásának 13,74 százalékát jelenti, 2009-es alapon számolva. A legújabb hivatalos adatok szerint 15,5 milliárd eurós összköltsége lesz a vezetéknek, ebből 10 milliárd lesz csak a tengeri szakasz. 3 A vezeték legjelentősebb konkurense a Nabucco vezeték, amelynek megvalósulását számos hátráltató tényező övezi. Az eredetileg forrásdiverzifikáló projektként indult Nabucco tranzitkockázatai Grúzia megszállása miatt jelentősen megnőttek, az európai uniós csatlakozási tárgyalások újrafelvétele Törökországgal pedig jelenleg nem tartozik az európai prioritások köréhez. Ezen kívül a forrásállamok között szerepelt például Irak (ennek külügyminisztere leszögezte, nem szándékoznak eladni gázt a Nabucco-ba 4 ), de hosszútávon még a kockázatos Irán is szóba került. A számos Nabucco-t hátráltató tényező mellett meg kell említeni a forrásdiverzifikálás melletti másik nagy előnyét is ennek a vezetéknek, ez pedig a kedvezőbb ára. Fontos megjegyezni, hogy a Svájcban bejegyzett South Stream AG-t az olasz ENI és a Gazprom ötven-ötven százalékban birtokolta a részvénytársaság létrejöttekor. Mostanra a két fő befektető visszahúzódott negyvennegyven százaléknyi részesedésre, és tíz-tíz százalékot átengedett a francia EDF vállalatnak, aki szintén remél földgázt a vezetékből 5. 3 http://portfolio.hu/vallalatok/energia/155_milliard_euros_arcetli_kerult_a_deli_aramlatra.142202.html 4 http://hvg.hu/gazdasag/20090518_foldgaz_kurdisztan_irak_mol_ft 5 http://hvg.hu/vilag/20100429_deli_aramlat_osztak_ukran 8

II. Az Európai Unió földgázpiaca 1. Az EU fölgázfogyasztása számokban Az Európai Unió a világ egyik legnagyobb energiafogyasztója, 2009-ben a Föld teljes primerenergia-fogyasztásának 14,5 százaléka, földgázfogyasztásának 15,6 százaléka történt a Közösség határain belül 6. Az érték főleg ahhoz viszonyítva jelentős, hogy az Egyesült Államok kivételével (22 százalékos részesedés a világ földgázfogyasztásából 2009-ben) egy homogén Közösség vagy állam sem előzi meg az Uniót fogyasztásban. A rohamosan fejlődő Kína és India például kevésbé kiépült infrastruktúrája és alacsony fizetőképessége miatt együtt is csupán a világ földgázfogyasztásának 4,8 százalékát adta 2009-ben 7. Az Európai Unió összes primer-energia fogyasztásának negyedét (25,5 %) adta a földgáz 2009-ben, és ezzel a kőolaj után a második legjelentősebb energiaforrása a Közösségnek 8. A kőolajjal ellentétben a földgáz beszerzési útvonalai azonban sokkal kötöttebbek, a beszerzési országok köre pedig sokkal szűkebb, így az energiahordozóból eredő ellátásbizonytalanság is a kezdetektől fogva nagyobb. 2. A gazdasági válság hatása a fogyasztásra A világ földgázfogyasztásának megoszlása 2009-ben Egyéb 42% Kanada 3% Irán 4% EU 16% 1. grafikon Oroszország 13% USA 22% A BP Stat. Rev. 2010 alapján, saját készítés 2009-ben 1982-óta először fordult elő, hogy a világ összenergia-fogyasztása csökkent, konkrétan 1,1 százalékkal 2008-hoz képest. A 2007-es 2008-as évek gazdasági válsága az Európai Unió energiaszomjára is rányomta a bélyegét, a Közösség összesen 5,6 százalékkal kevesebb energiát fogyasztott 2009-ben, mint 2008-ban 9. A földgáz esetében a fogyasztás megcsappanása még ennél is drasztikusabb, 5,9 százalékos visszaesést hozott 10. Az átlagosnál nagyobb csökkenés abból adódott, hogy az európai gázár-megállapítási rendszer (az ekkortájt épp meredeken eső kőolajár fél éves-kilenc hónapos csúsztatása) 6 BP Statistical Review 2010, 2010, Bacon Press, London 7 BP Statistical Review 2010, 2010, Bacon Press, London 8 BP Statistical Review 2010, 2010, Bacon Press, London 9 BP Statistical Review 2010, 2010, Bacon Press, London 10 BP Statistical Review 2010, 2010, Bacon Press, London 9

Földgáz- és nyersolajárak alakulása 2000-től 2009-ig (USA dollár/btu) 2. grafikon 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 LNG ár (CIF Japán) USA ár Német import gázár Nyersolajár A 2009-es fogyasztásbeli visszaesés az előző évhez képest az Európai Unióban és Oroszországban volt a legjelentősebb a világ legnagyobb fogyasztóit nézve (USA: - 1,5%), a fogyasztáscsökkenés azonban nem könnyít Európa hosszú távú problémáján, a szegényes belső tartalékokon 12. A világ teljes bizonyított földgáztartalékainak, az összes 187,49 ezer milliárd köbméternek mindössze elenyésző része, pontosan 1,3 BP Statistical Review 2010 alapján, saját készítés A Világ bizonyított földgáztartalékainak megoszlása 2009-ben miatt 2009 első felében relatív magasak voltak a földgázárak, az ipari fogyasztók így a legjobban energiamixükben a gázbeszerzések visszafogásával tudtak megtakarítani. Ezt támasztja alá, hogy míg például az Egyesült Államokban a 2007-es értékhez képest 2009- ben majdnem húsz (19,5) százalékkal kevesebbet kellett fizetni egy köbméter földgázért, addig Németországban azonos időszak alatt 6,1 százalékkal nőtt a földgáz átlagos köbméterenkénti ára 11. Oroszország 23,7% USA 3,7% EU 1,3% Katar 13,7% 3. grafikon Egyéb 41,8% Irán 15,8% BP Statistical Review. 2010. alapjan, saját készítés százaléka található a Közösség területén 13. Ez a mennyiség kicsivel több, mint 14 évre elegendő önellátásra lenne elég 14. Norvégia bevonásával a számításba valamelyest javul a mérleg, az össz-európai tartalékok a saját ellátásra már 18 évre lennének elegendőek, 11 BP Statistical Review 2010, 2010, Bacon Press, London 12 BP Statistical Review 2010, 2010, Bacon Press, London 13 BP Statistical Review 2010, 2010, Bacon Press, London 14 BP Statistical Review 2010, 2010, Bacon Press, London 10

világviszonylatban ezzel azonban még mindig csak az Egyesült Államok áll rosszabbul Európánál. 15 A relatíve alacsony önellátásból a legjobban Oroszország profitál, innen származik ugyanis az importált fölgáz egyharmada, 2009-ben a behozatal 35 százaléka jött innen. 16 Az import maradékán Norvégia (32%), Katar (6%), Algéria (15%), Nigéria (3%) és Líbia (3%) osztozik, ezek mellett már Az EU földgázimportjának megoszlása származási országok szerint, 2009 Egyéb 6% Nigéria 3% Algéria 15% Líbia 3% Katar 6% 4. grafikon Oroszország 35% Norvégia 32% csak kisebb beszállítói vannak a BP Statistical Review. 2010 alapjan, saját készítés Közösségnek. Az Északi és Déli Áramlatok megépülésével Oroszország szállítói kapacitása jelentősen nő, részaránya jelentősen emelkedni fog a Közösség földgázellátásában. 3. Az Európai Unió földgáz-infrastruktúrájának problémái A földgáz elsődleges problémája (a nagy energiapolitikai kitettség mellett) az Európai Unióban a belső szállítás, az infrastruktúra hiánya, töredezettsége. Ez főleg az új tagállamok gondja, akik (mint például Szlovákia) teljes egészében az Oroszországból fedezik földgázfogyasztásukat, és egyéb forrásokat rövidtávon már csak az infrastruktúra hiánya miatt sem tudnak bevonni a behozatalukba. A vezetékek technikai problémája például az áramlásirány megváltoztathatóságának hiánya. A helyzet azért alakulhatott ki, mert a rendszer kiépítésekor gyakorlatilag fel sem merült, hogy egyszer nyugatról keletre, Németországból szállítson egy szolgáltató földgázt például Lengyelországba. Így lehetséges az, hogy van ugyan vezeték, de vész esetén nem lehet rajta gázt szállítani, még ha a politikai és gazdasági szándék meg is volna egy-egy szomszédos állam esetében. A helyzetet a politika és a szakemberek már régóta felismerték, az Európai Unió is támogatja a vezetékek kétirányúsítását, de a gyakorlati lépések ennek megváltoztatására (kevés, később említette kivételtől eltekintve) még váratnak magukra. A gazdasági problémákhoz sorolandó a kelet-nyugat irányú vezetékek kiépítettségének dominanciája, az új tagállamokban például nincsen északi-déli irányban vezeték, amiken 15 World Energy Outlook 2009, IEA, 2009, OECD Publishing, Párizs 16 BP Statistical Review 2010, 2010, Bacon Press, London 11

lehetne gázt szállítani. Így nem lehetséges az sem, hogy Magyarország gázt szállítson Lengyelországba, vagy fordítva. Részben azért is lehetséges ez, mert az EU régi tagállamai nem ismerik ezt a problémát, Németország, Franciaország, Anglia és kisebb szomszédjaik mind rendelkeznek kiépült szállítói infrastruktúrával. Remény az úgynevezett interkonnektorok létrehozása lehet. Ezek lényegében kétirányú vezetékek, amelyek két szomszédos gázpiac infrastruktúráját kötik össze. 3. Térkép www.eurogas.org/fiche_6_ok.pdf A felsorolt nehézségek ellenére világos, hogy ami miatt a földgáz továbbra is fontos energiahordozó marad még egy ideig Európa számára. A nagy hatásfokú gázerőműveknek van néhány megkerülhetetlen előnye a rivális energiahordozókkal, Európa esetében elsősorban a szénnel szemben. A gyorsabb infrastruktúra-kiépíthetőség, az alacsonyabb CO2 kibocsátás (ez fele akkora termelt áramegységenként a gáz esetében, mint a szénnél), a kiépülő európai Uniós széndioxid-kvótarendszer ösztönző ereje, és nem utolsó sorban a flexibilisebb kezelhetőség mind pozitívan hatnak a földgáz részarányára az 12

energiamixben 17. Geopolitikai előnyökkel bővebben az ezzel kapcsolatos fejezetben foglalkozom. 4. EU tartalékolás Az Európai Unió prioritása a földgáztárolás Közösségi szintű, ellátásbiztonságot garantáló kiépítése. A stratégiai és földalatti gáztározók intézményei különösen az elmúlt évek oroszukrán gázvitái kapcsán váltak igen aktuális tényezővé az energiapiacon. Az Európai Unió területén található gáztározók tárolókapacitása (a Gas Infrastructure Europe-nál nyilvántartott tározók alapján) 117,23 milliárd köbméter, azaz a 2009-évi fogyasztás 27 százaléka, ám a tározókapacitás országról-országra jelentősen eltérő. Gyakori probléma a létező tartalékokkal kapcsolatban, hogy nem táplálhatóak be kellő gyorsasággal a gázrendszerbe, így lényegében önmagukban nem érnek sokat. A gáztározók ország-szintű megoszlásával, kiépítettségével, az épülő létesítményekkel az egyes államok fejezeteiben fogok részletesebben foglalkozni. 5. Az EU gázkitermelése A világ gázkitermelése 2009-ben a gazdasági válság következtében eső kereslet miatt 2,1 százalékos csökkenést produkált, ami az első regisztrált kitermelésbeli visszaesés amióta mérik a kitermelt mennyiséget. 18 A felszínre hozott földgáz mennyiségének eséséből az Európai Unió is kivette a maga részét közvetve és közvetlenül is. A 2009-es A világ földgázkitermelésének megoszlása 2009-ben Kína 3% Irán 4% Katar 3% évben volt, és az oroszországi kitermelés is meredeken visszaesett, 12,1 százalékkal 2008- Oroszország 18% 5. grafikon EU 6% 154,1 millió TOE-s Közösségen belüli termelés 9,8 százalékkal kevesebb, mint az előző hoz képest. Az orosz kitermelés zuhanásával szintén az Európai Unió okolható, a Közösség fogyasztásbeli visszaesése erősen magával rántotta a földgáz keresletét. Az árstabilitás érdekében, és némi keresletélénkítő hatásként a legnagyobb beszállító, reagálva a piaci igényekre, visszafogta a saját kitermelést. Itt érdemes megjegyezni, hogy Oroszországban USA 20% Egyéb 46% A BP Statistical Review 2010 alapjan, saját készítés 17 World Energy Outlook 2008, IEA, 2008, OECD Publishing, Párizs 18 BP Statistical Review 2010, 2010, Bacon Press, London 13

a fosszilis energiahordozók természetes monopóliumai az államnak, az energiaszektor bevételeinek maximalizálása a napi politikai céloknál is magasabb rendű prioritás. A 2009-es 171 milliárd köbméteres Uniós kitermelés 2030-ra előreláthatólag 100 milliárd köbméteresre esik. Ez hozzávetőleg a tervezett fogyasztás 19 százalékát fedi majd le, a maradékot importból kell fedeznie a Közösségnek, amelynek java része továbbra is Oroszországból jön majd 19. A földgázkitermelési technológiák jelentős fejlődésének köszönhetően a néhány éve még kiaknázhatatlannak tartott nem konvencionális tartalékok sem javítanak jelentősen az európai mérlegen, a 921 ezer milliárd köbméternyi becsült nem konvencionális tartalékból összesen 27 ezer milliárd köbméter található Európában, ami nem éri el a négy százalékos részesedést. Kelet-Európa részaránya még ezen belül is kedvezőtlen, a térségben ebből a 35-ből is csak 7 ezer milliárd köbméteresek a tartalékok, és ezek is nagyon messze vannak a teljes kitermelhetőségtől 20. A nem konvencionális tartalékok további problematikáját európai szemszögből, a különböző típusokat az Alternatív gázforrások című alfejezetben fejtem ki. 6. Az Európai Unió gázpiacot érintő politikái, irányelvei Az energiaárak emelkedése és a kiéleződő orosz-fehérorosz gázviták kapcsán az Európai Unió is cselekvéskényszerbe került, részben ennek eredménye a 2006-ban kiadott zöld könyv (Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságért). Ezen a javaslatcsokron kívül van azonban néhány fix irányelv is a tagországok számára, amely mind érinti a gázpiacot is. A Megújuló Energiaforrás Irányelv (röviden RES, 2009/28/EK) célja, hogy 2020-ra a megújuló energiaforrások aránya az összenergiafogyasztásban érje el a 20 százalékot. A megvalósítás kapcsán felmerülő nehézség a már említett ellátásingadozás-problematika, amiből fakadóan, ahogy nő a megújulók aránya, nőni fog az olyan gyors termelésváltoztatásokra képes erőművek igénye is, mint a földgáz. 21 Egy másik megemlítendő irányelv, amely egyértelműen befolyásolja az energiapiacot az EPBD (Energy Performance of Buildings - 2002/91/EK), magyar nevén Épületenergetikai 19 World Energy Outlook 2009, IEA, 2009, OECD Publishing, Párizs 20 World Energy Outlook 2009, IEA, 2009, OECD Publishing, Párizs 21 http://www.repap2020.eu/fileadmin/user_upload/nreaps_brochure_hu.pdf 14

Irányelv. Ez az épületek energiaigényének csökkentését hívatott előremozdítani, ami annak tekintetében, hogy a Közösség által fogyasztott energia negyven százaléka épületeken belül történik, igen jelentősen kihat a földgázra is. 22 Ez már csak a gázbojlerek hatékonyságára és a hőszigetelések hatékonyságának növelésére fektetett hangsúly miatt is igaz. A földgázkereskedelmet leglényegesebben befolyásoló közösségi intézkedés az ETS (Emission Trading System), az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere. A rendszerben érintett ágazatok, vállalatok az évente meghatározott mennyiségnél nem fogyaszthatnak többet, illetve a többletkibocsátásokat kénytelenek megvásárolni vagy kiváltani kibocsátáscsökkentő-beruházásokkal. Cél a Közösség széndioxid-kibocsátásának 20 százalékos csökkentése 2005-ös alapon számolva 2020-ra. A gázpiacra mindez rövid- és középtávon pozitívan fog hatni azáltal, hogy az ETS indikátorként hat a szénerőművek kiszorítására a földgáz és egyéb energiaforrások által (az alacsonyabb fajlagos kibocsátás miatt). 23 A Liszabonni szerződésben az energiapolitikát illetően konkrét célokat fogalmaztak meg a döntéshozók (ez azért lényeges, mert az EU elsődleges joganyagában az energialiberalizációs törekvések óta nem történt lényegi változás a Liszabonni szerződésig). Ezek a célok (1) az energiapiac működésének biztosítása, (2) az energiaellátás biztonságának garantálása az Unión belül, (3) az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének előmozdítása, és (4) az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása 24. Ami ezzel kapcsolatban feltűnő, az az olcsó és versenyképes jelzők hiánya, ami még szerepelt az 1995-ös fehér könyvben. Az energiára vonatkozó passzusban szerepel az Európa Parlament és a Tanács jogköre is. Ebben az áll, hogy a szervek a fent megfogalmazott célok előmozdítására intézkedéseket is hozhatnak, amennyiben egy adott termék ellátásával kapcsolatban súlyos nehézségek merülnek fel. A konkrét intézkedésekről nem esik szó, így a rész gyakorlati értelmezése is homályos. 22 http://www.epbd-ca.org/ 23 Kengyel, Az Európai Unió közös politikái, 2009, Akadémia, Budapest 24 Kengyel, Az Európai Unió közös politikái, 2009, Akadémia, Budapest 15

III. LNG- Liquified Natural Gas AZ LNG-gáz, vagyis a cseppfolyósított földgáz használata az Európai Unió prioritásai közé tartozik, mint ellátásbiztonságot garantáló és forrásdiverzifikáló eszköz. Az LNG-nek köszönhetően a földgáz is egy egyre nemzetközibb termékké válik, az cseppolyósított földgázt használó piacok megértése nélkül nem érthető az európai energiapiacon végbemenő folyamatok lényege sem. Az LNG egyébként is az egyik legfontosabb részese a világ energiapiacának egyre nagyobb mértékű egybefonódásának. A technológia maga nem olcsó módja a gázbeszerzésnek, a 2000-es évek folyamán az LNG-terminálok építési ára is folyamatosan nőtt 25. Részben emiatt aztán az LNG termelési kapacitás is jelentősen emelkedett (2009-ben a cseppolyósító-kapacitás 50 százalékkal nőtt), a termelés maga ugyanakkor csak 5 százalékkal növekedett. 26 Ennek a lehetőségeknél kisebb növekedésnek az oka, hogy az elkészülő cseppfolyósító-terminálok egy jelentős keresletnövekedésre készültek, ami aztán - elsősorban a gazdasági válság miatt - nem következett be. További ok a megcsappant keresletre az amerikai belső alternatív gáztartalékok kiaknázása miatt visszaesett észak-amerikai LNG-igény. A csökkenő árszint ennek ellenére csalóka. Mint ahogy már említettem, az LNG technológia sajátosságai miatt mindig drágább, mint a hagyományos, vezetékeken érkező földgáz. Az ár mellett az LNG jelentős hátránya a bonyolult tárolási és disztribúciós rendszer működtetése, a számos terminál, tanker és egyéb infrastrukturális eszköz. Az alapfelállás szerint egy adott cseppfolyósító termináltól hajóval szállítja a kereskedő/eladó a földgázt egy kikötőbe, ahol aztán visszaalakítják a folyékony állapotú földgázt gázzá. A legnagyobb ilyen cseppfolyósító terminál jelenleg Katarban van (két átalakító, egyenként 7,8 millió tonna éves kapacitással), a második legjelentősebb pedig Trinidad és Tobagóé (5,6 millió tonna éves kapacitással). 27 Európában egyetlen cseppfolyósító működik, ez a norvég Hammerfestben található, a kontinens közvetlen közelében még Egyiptomban és Algériában találhatóak ilyen üzemek. A számos kellemetlenség és a magas ár miatt az LNG-terminálók elsősorban olyan esetekben jönnek számításba, amikor a szükségleteket a hagyományosnak mondható, vezetékes rendszer csak körülményesen és drágán tudná kiszolgálni. 25 The Outlook for Global Trade in Liquefied Natural Gas Projections to the Year 2020, Prepared For: California Energy Commission, August 2007 26 Natural Gas Information 2010 (2009-es adatokkal), 2010, Párizs, OECD Publishing 27 World Energy Outlook 2008, IEA, 2008, OECD Publishing, Párizs 16

A kényelmetlenségeket jól bizonyítja, hogy Oroszország, az Európai Unió messze legnagyobb földgázszállítója az összesen exportált gázmennyiség csupán 3,6 százalékát szállította cseppfolyósítva, LNG kivitelként a felvevőpiacaira 2009-ben 28. Európában LNG-fogadó kikötő Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban található. A felsoroltak klasszikusan azok az államok, ahová már csak számos tranzitállamon keresztül, drágán és bonyolultan jut el az oroszországi vezetékes földgáz. Ennek a hat tagállamnak az importja 28 százalékban volt LNG 2009-ben. Ez a teljes Közösség földgázfogyasztásának csupán 15 százalékát jelentette 29. LNG-importok Európába 2005-2009 (millió köbméterben) 6. grafikon 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 2005 2006 2007 2008 2009 Belgium Franciaország Görögország Olaszország Portugália Spanyolország Egyesült Királyság IEA Natural Gas information 2010 (2009-es adatokkal) alapján, saját készítés A fent említett kikötőkön kívül tervben van számos másik fogadóterminál kiépítése is Európában, ezek Lengyelországban, Hollandiában, Németországban, Horvátországban és a már terminállal rendelkező államokban készülhetnek el. Azért csak készülhetnek, mert a gazdasági válság és a kiépülő vezetékek helyzete erős ellenérv egy-egy ilyen költséges üzem megépítésekor, így az azt finanszírozó államok/vállalatok is folyamatosan újragondolják megépítésüket, befejezésüket és kapacitásukat. 30 Az egyes terminálokkal részletesebben az országuk fejezetében foglalkozom. 28 BP Statistical Review 2010, 2010, Bacon Press, London 29 BP Statistical Review 2010, 2010, Bacon Press, London 30 World Energy Outlook 2008, IEA, 2008, OECD Publishing, Párizs 17

AZ LNG-gáz beszerzése Európában elsősorban a már említett Algériából és Egyiptomból, valamint Trinidad és Tobagóból, Katarból, a szintén jelentős tartalékokkal bíró Nigériából és Európán belül Norvégiából történik, ezekből az államokból érkezik az importált LNG 96 százaléka 31. Elenyésző mennyiség (a teljes LNG import 4 százaléka 32 ) érkezik az Egyesült Arab Emirátusokból, Jemenből, Ománból, Líbiából, Ausztráliából és Egyenlítői Guineából. A belső kereskedelemben csupán a Belgium és Spanyolország közötti említésre méltó, a Benelux állam 0,08 milliárd köbmétert szállít a dél-európai országba, ami a teljes Közösségi LNG-importot nézve azonban még mindig elenyésző (ez 63,31 milliárd köbméter). 33 Az LNG-import árazása 2020-ban 1. táblázat Szállítási pont Termelési költség ($) LNG Szállítás Összesen ($) Algéria Mediterrán térség 0,00-1,80 $3,17 $0,18 3,35-5,15 Egyiptom Mediterrán térség 2,50-3,50 $3,17 $0,23 5,90-6,90 Nigéria Mediterrán térség 0,00-0,30 $3,17 $1,23 4,40-4,70 Norvégia Egyesült Királyság 3,80-4,20 $3,17 $0,37 7,33-7,73 Katar Mediterrán térség 0,00-0,15 $2,83 $1,14 3,98-4,13 Oroszország Egyesült Királyság 4,00-4,50 $3,17 $0,50 7,67-8,17 Trinidad és Tobago Mediterrán térség 1,25-1,75 $3,17 $1,22 5,64-6,14 A World Energy Outlook 2009, 481. o. alapján, saját készítés A cseppfolyósított földgáz ára a jövőben is mindig magasabb lesz a hagyományos, vezetéken érkező konkurensénél, elsősorban a megkerülhetetlenül költséges technológia miatt. Az LNG kereskedelem úttörői egyébként európaiak voltak, 1964-ben ugyanis az Egyesült Királyság és Franciaország kötötte meg az első LNG-szállítási üzletet, az azóta is beszállító Algériával. 31 BP Statistical Review 2010, 2010, Bacon Press, London 32 BP Statistical Review 2010, 2010, Bacon Press, London 33 BP Statistical Review 2010, 2010, Bacon Press, London 18

IV. Alternatív gázforrások A nem konvencionális földgáztartalékok 2010-ben a világ földgáz-kitermelésének jellemző formája az úgynevezett konvencionális gáz felszínre hozatala. Ez a gáz, amelynek egy része olajkísérő gáz (a kitermelési költségei pont emiatt alacsonyak) a bizonyított készletek kilencvenhat százalékát teszi ki. A maradék négy százalék a nem konvencionális, vagy úgynevezett alternatív gázforrások területe 34. Ezek az alternatív gázforrások azért érdemelnek ki egy külön fejezetet, mert fejlődéstörténetük egyértelművé teszi, hogy a földgáz a jövőben már nem kizárólag a szokványos vezetékeken keresztül érkezhet Európába. A főbb típusok a CBM gáz, a palagáz, a gáz-hidrátok, és a szaknyelven tight gas sands - nek nevezett, egyéb kőzettípusokban található földgáz. Ezeknek a gázforrásoknak elsősorban az Egyesült Államokban és Kanadában van komoly hagyománya, az alternatív kitermelés fele nagyjából itt történt 2009-ben 35. Az ilyen források jelentősége az utóbbi években attól nőtt meg, hogy a szakemberek már több mint 921 ezer milliárd köbméteresre becsülik a nem klasszikus típusú földgáztelepek kapacitását a Földön. 36 A pontos számokat azért nehéz meghatározni, mert az alternatív tartalékok feltérképezése még gyerekcipőben jár, és a világ különböző pontjain az ilyenfajta készletek puszta megléte nem jelenti automatikusan a máshol tapasztalt kitermelhetőségi arányokat. Palagáz Az említett alternatív gázforrások közül a legnagyobb növekedési potenciállal kétségkívül a palagáz rendelkezik. A palagáz-kitermelés sokáig nem jött szóba, mint komoly földgáztartalék, először a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején vált lehetségesé az észak-amerikai kitermelési technológiáknak köszönhetően az addig felhozhatatlannak minősített tartalékok kiaknázása. Európában a készletek ellenére számos probléma merül fel a nem konvencionális tartalékokkal kapcsolatban. A kitermeléshez sok jogszabályi, környezetvédelmi feltételnek teljesülnie kell, továbbá nem árt az illetékes kormányzatok és adminisztrációk jóindulata sem. További problémák lehetnek a megfelelő mennyiségű víz biztosítása a fúrásokhoz, az 34 World Energy Outlook 2008, IEA, 2008, OECD Publishing, Párizs 35 World Energy Outlook 2008, IEA, 2008, OECD Publishing, Párizs 36 World Energy Outlook 2009, IEA, 2009, OECD Publishing, Párizs 19

infrastruktúra kiépítésének nehézségei (vezetékek engedélyezése nehézkes például lakott területeken), de akár a szennyvíz elvezetése is akadályozó tényező lehet, a gyakorta kemény környezetvédelmi előírásokról nem is beszélve. Nem utolsó sorban a földrajzi körülmények az európai palagáz kitermelésénél messze nem ígérkeznek olyan problémamentesnek ilyen szempontból, mint az amerikai példán felbuzdult szakemberek azt eleinte gondolták (a gáz széttagoltabb és mélyebben van, keményebb kőzetek alatt). A kutatások ráadásul Európában még gyerekcipőben járnak, a legjelentősebb a 2009-ben indult Gas Shales in Europe (GASH), amelyet számos nagyvállalat mellett főleg a német geológiai hivatal folytat. A három éves felmérés és kutatás célja a kontinensen található palagáz-tartalékok első tényleges és átfogó állapotfelmérése. Ebből is látszik, mennyire kezdetleges állapotban van még Európában az alternatívföldgáz-kitermelési ágazat. Az első államok, amelyekben egyáltalán foglalkoznak nagyberuházók a palagáz-kitermelés lehetőségével, szűk kört képviselnek. Egyelőre csak Ausztriában, Franciaországban, Lengyelországban és Svédországban folynak ilyen jellegű kutatások. A palagáz-kitermelés hányada a gázkitermelésben elkerülhetetlenül nőni fog a következő évtizedekben, de a közeljövőben Európában az ilyen típusú termékek nem számíthatnak amerikai méretű és jelentőségű részarányra 37. Amennyiben mégis határozottan fúrni szeretne valaki, ebböl a szempontból is hátrányos helyzetben van észak-amerikai kollégáival szemben, ugyanis a fúrófejek legtöbbje az Egyesült Àllamok és Kanada területén van, Európában a kis igény következtében a technikai eszközökböl is jóval kevesebb található. Tight gas sands, azaz az egyéb kőzetekbe zárt földgáz Ez a fajta földgáz eredetileg az Egyesült Államokban lett körülírva először, mint külön típus. A gyakorlatban az ilyen földgáz - hasonlóan a hagyományos földgázhoz - különböző mélységekben és kőzetekben is megtalálható. A megjelölés azokat a földgázkészleteket takarja, amelyek szétszórtságuk miatt nem hozhatók felszínre a hagyományos módszerekkel. Az ilyen készletek felszínre hozatalához lényegesen magasabb árú berendezések és előzetes mérések kellenek, a kihozatal is víz, egyéb vegyszer vagy sűrített levegő lepumpálásával történik, ami szintén kifejezetten költséges. A többi nem konvencionális technológiához hasonlóan ennek is Észak-Amerika az őshazája, ott már negyven éve hoznak felszínre ilyen típusú földgáztartalékokat. Jelentős 37 World Energy Outlook 2008, IEA, 2008, OECD Publishing, Párizs 20

kitermelés 2009-ben nagyjából tíz országban van, de részletes adatok főleg a hagyományos kitermeléshez képest nincsenek erről. 38 A technológia maga az évek folyamán egyre érettebb, és egyre elterjedtebb, ahogy az egyes fogyasztók egyre nyitottabbak az ilyenfajta alternatívákra. Európában is nagy az érdeklődés a technológia iránt, azonban a drága és ritka fúróberendezések és a nem túl jelentős helyi tartalékok hátráltatják a jelentős fejlődést. Ezen kívül a figyelem erről az alternatív gázforrásról az eredetileg élenjáró Egyesült Államokban is egyre inkább áttolódik a palagázra. CBM gáz A szénhezkötött metán Ez a fajta földgáz a szénbányászat mentén kerül felszínre a legtöbb alkalommal, ugyanis széntelepekben, esetleg azok kísérőkörzeteiben található. A CBM tiszta metánon kívül egyéb anyagokkal együtt ágyazódik be a szénbe, esetleg annak rétegei közé. A kitermelés elsősorban földrajzi adottságoktól függ, az Egyesült Államokban például az összes földgázkitermelés 7 százalékát adta CBM 2000-ben. 39 Európában nincs alaposan feltérképezve a szénbányák, egész szénmedencékhez kapcsolódó CBM-tartalékok szerkezete. Pontos sűrűségi diagramok sem léteznek az egyes lelőhelyekről, nem beszélve a CBM-tartalékok mennyiségi adatainak teljes hiányáról. A feltérképezés a folyamatos európai forráskeresés kapcsán megindult, az egyik legígéretesebb projekt konkrétan egy holland kutatócsoporté (Netherlands Organisation for Applied Scientific Research) amely a lengyel széntartalékokhoz kapcsolódó CBM kiaknázási lehetőségeit vizsgálja. Magyarországon a Mecsekben vannak számottevő CBM-tartalékok a főld alatt. Nem konvencionális tartalékok összegzése A nem konvencionális tartalékok adatait egyébként is óvatosan kell kezelni, a becslések ezen a területen nagyon eltérőek lehetnek az adatforrástól és a kutatás időpontjától függően. A 921 ezer milliárd köbméteres szám is félrevezető lehet első hallásra, a World Energy Outlook szerzői szerint például ennek nagyjából harmadát lehet tényleg kihozni a földfelszínre a jövőben, de még ez a szám is a technológiai fejlődés teljesítőképességének és számos egyéb tényezőnek a függvénye. A becslések szerint az Amerikában már megvizsgált kitermelési arányok alapján 303 ezer milliárd köbméternyi, még ténylegesen kitermelhető, de nem kivizsgált földgáztartalék van 40 38 World Energy Outlook 2009, IEA, 2009, OECD Publishing, Párizs 39 http://bdszarhiv.atw.hu/files/metan.pdf (szakszervezeti portál általános elemzése a témával kapcsolatban) 40 http://www.futureenergyevents.com/coalbedmethane/attend/ 21

a föld alatt világszerte. Ez kiegészülve a biztosan kitermelhető, bizonyított tartalékokkal (182 ezer milliárd köbméter) együtt 485 ezer milliárd köbméter földgázt jelent, ami a jelenlegi fogyasztás alapján körülbelül 250 évre lenne elegendő. A probléma abban rejlik, hogy ebből a ténylegesen felszínre hozható nagyjából 485 ezer milliárd köbméterből összesen maximum 17 ezer milliárd köbméter van csak az európai kontinensen 41. Itt még egyszer a félreértések végett meg kell említeni, hogy ezek tényleg csak erősen becsült arányok. Az ilyenfajta, óvatosan kezelendő adatok elsősorban a tartalékok dimenzióit hivatottak megérttetni, nem pedig biztosra vehető kategóriába sorolandóak. 41 World Energy Outlook 2008, IEA, 2008, OECD Publishing, Párizs 22

V. A földgázgáz térnyerésének hatása a megújuló energiaforrásokra, és fordítva Az Európai Unióban a megújuló energiaforrásokból termelt energia (áram) részaránya fokozatosan emelkedett az utóbbi években, 2008-hoz képest 2009-re 1,4 százalékot nőtt a vízenergia-termelés a Közösségben 42. A szél és napenergia is fokozatosan növeli részarányát, de ezek a magas támogatás ellenére még elmaradnak vízenergia elterjedtségétől. Az egyes országok esetében a lehetőségek természetesen igencsak eltérőek. A felsoroltak első hallásra a gázhoz hasonló fosszilis energiahordozók automatikus visszaszorulására engednek következtetni. Van azonban a megújuló energiaforrásoknak egy közös gyengepontjuk, amit a földgáz (pontosabban a magas hatékonysággal üzemelő gázerőmű) tud a fosszilis energiahordozók közül a legjobban ellensúlyozni, ez pedig az ellátás-ingadozás. Amikor épp nem hajtja szél a szélerőműveket, a vízerőművek turbinái lassulnak, vagy például nem süt a nap, még jó ideig szükség lesz egy bevethető hagyományos energiaforrásra. Ez azért csak nehézkesen lehetne az atomenergia, mert annak terhelésváltoztatása technikai és gazdasági okoból nem lehetséges (például éjszaka, ünnepnapokon). Amíg tehát nincsen versenyképes tárolási technológia (márpedig ez jelenleg is a megújulók egyik fő gondja), addig a gáz helye az energiamixben az alacsony széndioxid kibocsátása, kiépült infrastruktúrája és változtatható termelési kapacitása miatt biztosított. A gázerőművek a megújuló energiaforrások kézenfekvő kiegészítéseként szolgálnak a jövőben, a megújuló energiaforrások térnyerésével az energiamixben nőni fog a rugalmas terhelésváltoztatású erőművek aránya (földgázbázisú, vízenergia) 43. Az IEA becslései szerint Európában ezek a források egyébként legkorábban az évtized elején szólhatnak bele a gázpiac alakulásába. 44 42 BP Statistical Review 2010, 2010, Bacon Press 43 World Energy Outlook 2008, IEA, 2008, OECD Publishing, Párizs 44 Natural Gas Information 2010 (2009-es adatokkal), 2010, Párizs, OECD Publishing 23

C. A vezetékek hatása az érintett államokra VI. Németország 1. A földgázpiac helyzete a vezetékek megépülése előtt 2. táblázat Németország belső gázinfrastruktúrája, 2009 4. térkép Németország: Primer energiafogyasztás: 289,8 millió TOE Részesedés a világ energiafogyasztásából: 2,6% Földgázfogyasztás: 78 milliárd köbméter Földgáz aránya az energiafelhasználásban: 24,22 % Földgázimport: 88 milliárd köbméter Fő szállító: Oroszország BP Statistical Review 2010, 2010, Beacon Press, London (saját készítés) spiegel.de/wirtschaft/unternehmen/0,1518,6 Németország a világ második legnagyobb nettó földgázimportőre volt 2009-ben 45. Az eddigi import jelentős része már jelenleg is Oroszországból érkezik, de a Lengyelországon és Fehéroroszországon keresztül vezető, régi vezetéken. Az eddig behozott 31 milliárd köbméter orosz földgáz mögött rögtön a második legnagyobb beszállító Norvégia, 30 milliárd köbméterrel 2009-ben, harmadik pedig a szintén jelentős (22,4 milliárd köbméteres) kapacitással Hollandia. Az orosz földgáz Csehországon, Ausztrián és Lengyelországon keresztül érkezik, a többi szomszédos országon át jön a norvég, holland és brit nyersanyag. A probléma az európai beszállítókkal annyi, hogy készleteik fogynak, míg Oroszország még sokáig tudja garantálni, immár tranzitországoktól mentesen is a szükséges mennyiség jelentős hányadát. Egy fontos indikátora a jelentös energiaigénynek, és egyben magyarázat az állam buzgó beszerzéstámogatására a német atomstopp, azaz az atomerőművek leállítása, kifuttatása. A jelenlegi német törvények szerint az összes atomerőművet le kell állítani 2022-ig. Az 45 IEA, Key statistics 2010, 2010, OECD Publishing, Párizs 24

ellátásfélelmeket jól mutatja, hogy az Angela Merkel vezette kormány igyekszik kitólni ezt a határidőt, mondván lehetetlen addig egyéb forrásokból előteremteni a szükséges energiamennyiséget (persze az is számít, hogy az energialobbi igen erős nyomást gyakorol az atomstopp kitólása érdekében). Ez mar csak azért is fontos, mert a költséghatékony energia nem csupán a lakosságnak előny, hanem a német jólét támaszaként muködő iparnak is fontos. Belátható, hogy a nagy mennyiségű orosz nyersanyagbehozatal jóljön ilyen problémakör felmerülésekor. 46 A német energiapiac szállítói infrastruktúrája és a gáztározói is magáncégek kezében vannak, az értékesítési/szolgáltatói részt pedig 700 kisebb-nagyobb vállalat látja el. 2. Az ország helyzete a vezetékek megépülése után Németország hagyományosan jó viszonyban van Oroszországgal, az előző kancellár (Gerhard Schröder) például jelenleg a Gazprom igazgatósági tagja. (Itt érdemes megjegyezni, hogy a kancellár volt külügyminisztere, aki a második legfontosabb embernek számított az akkori német kormányban, az a Joschka Fischer, aki jelenleg a Nabucco projekt egyik igazgatója.) A jelenlegi orosz földgázimport nagy része Fehéroroszországon (és Lengyelországon) keresztül érkezik, ami így potenciális veszélyforrás Németország számára. A tranzitállamok egyedi szállítói pozíciójukat kihasználva nyomást gyakorolhatnak a szállítókra (a fogadóra és az eladóra), ami árnövelő hatású a fogadó számára, és eladási árat csökkent az eladó részéről. Fehéroroszország esetében a háttérben ott van az időnként felmerülő orosz-fehérorosz ellentét, az ország geopolitikailag sokat köszönhet a rajta keresztülfutó vezetéknek. Természetesen Lengyelországgal kapcsolatban ilyen veszély kevésbé fenyeget, a lengyelek csak saját szerepüket látják csökkeni a szoros orosz-német kapcsolatok miatt. A jelenlegi német földgázimportot nézve felmerül a kérdés, hogy mi lesz az Északi Áramlaton át érkező 55 milliárd köbméteres új orosz behozatallal 78 milliárd köbméteres német belső fogyasztás esetén 47. A vezetékek gazdaságos működtetése érdekében a lehető legnagyobb, maximális kapacitással fog üzemelni, így aligha lesz megoldás a kevesebb szállított gáz kisebb fogyasztási igény esetén. Az egyetlen racionális lehetőség az, hogy Németország regionális földgázelosztó központtá válik a vezetékek kiépülése után. A 46 http://www.spiegel.de/politik/deutschland/0,1518,727250,00.html 47 BP Statistical Review 2010, 2010, Bacon Press, London 25

földrajzilag központi elhelyezkedés és a már kiépült, megbízható vezetékhálózat (amely számos szomszédos állam hálózatával összeköttetést biztosít) mind kiváló lehetőséget jelentenek erre. Ezt erősíti meg az a tény is, hogy a holland Nederlandse Gasuine energiavállalat kilenc százalékos tulajdonosa a Nord Stream AG-nak, így minden bizonnyal számít gázra is a vezetékből. Az Északi Áramlat 55 milliárd köbméteres szállítókapacitásából Belgiumban, Franciaországban, de akár Spanyolországban is kaphatnak a végfogyasztók, nem beszélve a vezetékből közvetlenül kihagyott Lengyelországról, vagy a későbbiek során akár Csehországról. Németország számára így a jól kiépült nyugat-európai csővezetékrendszernek köszönhetően az LNG-nél alacsonyabb áru, tranzitdíjaktól mentes gázforrás lesz az Áramlat. 26

II. Lengyelország Lengyelország kettős szorításban van a saját gázellátásának hosszú távú rendezésének ügyében. Egyfelől az Északi Áramlat megépülésével energiaellátásának biztonsága csökkent, a növekvő belső fogyasztás, az elöregedő létező vezetékek (a lengyelországi földgázszállító infrastruktúra 60 százaléka 25 évesnél idősebb, ami egy-két évtized múlva komoly probléma lesz) és az Európai Lengyelország: Primer energiafogyasztás: 92,3 millió TOE Részesedés a világ energiafogyasztásából: 0,8% Földgázfogyasztás: 13,7 milliárd köbméter Földgáz aránya az energiafelhasználásban: 13,3% Földgázimport: 9,15 milliárd köbméter Fő szállító: Oroszország Unió környezetvédelmi előírásai miatt viszont a földgázigény hosszútávon növekvő tendenciát fog mutatni. Lengyelország az utóbbi húsz évben komoly lépéseket foganatosított károsanyag-kibocsátásának csökkentésére a szigorú emissziós normák betartásához. A legnagyobb kibocsátó egyértelműen a számos szénerőmű, ami az ország területén található jelentős széntartalékoknak köszönhetően tud jelentős energiamennyiséggel hozzájárulni a fogyasztáshoz. Ezeket az erőműveket folyamatosan kell leselejteznie majd a lengyel államnak a jövőben, az egyetlen reális alternatíva akkorra a jövőben kieső energiamennyiség pótlására a földgázerőművek építése lehet. A szén a környezetkárosító hatása (széndioxid-kvóták) miatt nem lehet életképes hosszútávon Lengyelországban sem, az atomenergia viszont segíthet a helyi ellátásbiztonság javításában, az állam irányít is ebbe a szektorba forrásokat. 3. táblázat BP Statistical Review 2010, 2010, Beacon Press, London (saját készítés) A Gazprommal kötött hosszú távú szerződések értelmében a jelenlegi mértékű fogyasztás biztosított a közeljövőben. Konkrétan a Gazprommal 2037-ig van fix mennyiségre szerződése a Lengyelországnak 48, a német VNG-Verbundnetz Gas AG pedig 2016-ig szállít biztosan előre meghatározott mennyiséget Norvégiából és Oroszországból az országba A felsoroltakon kívül folyamatosan megújuló, rövidtávú szerződéseket léteznek kisebb gázmennyiségekre, mint például a Gazprommal éven belüli szállításról kötött 2009- es szerződés, vagy a Rosukrenergoval kötött, közép-ázsiából hozott földgázról szóló megállapodás. Az utóbbi érdekessége, hogy 2010 eleje óta a szerződésben vállaltakat nem 48 http://www.reuters.com/article/iduslde60r0jg20100128 27

teljesíti a vállalat Lengyelország felé. Ez az említett eset is megerősíti, milyen bizonytalanság övezi a lengyel behozatalokat, és erősíti az állam törekvéseit a saját, biztonságos ellátás garantálására. 49. A Gazprommal kötött szerződés egyébként annak a végeredménye, hogy az ukrán szállító nem teljesítette szállítási kötelezettségét (a Rosukroenergo lényegében eltűnt a piacról, 2009-ig azonban az Ukrajna es Oroszország közötti gázkereskedelem ezen a vállalaton keresztül bonyolódott le). Az új hosszú távú szerződés az egyik legnagyobb volumenű a Gazprom történetében a 100 milliárd dolláros keretével. A norvég földgáz potenciális útvonala Lengyelországba A veszélyek felszámolására a politikai vezetés sorra igyekszik garantálni a megfelelő ellátásbiztonság megteremtését beszállítói alternatívák keresésével, forrásdiverzifikálással. A lengyel energiaszabályozó hatóság (Energy Regulatory Office) szerint komoly esély van egy, Norvégiából Európába földgázt szállító vezetékrendszer kiépülésének, amelynek egy ága Dániába, egy másik pedig Lengyelországba vinné a norvég kontinentális talapzat (NCS) földgázát. A vezeték első része Dániába menne (ezt hívják Skanlednek), onnan pedig továbbmenne a dán belső vezetékrendszer (Danish Transportation System) és egy újabb áramlat segítségével egészen a lengyel partokig (ez a Baltic Pipe). 50 5. térkép Energy Regulatory Office Poland - Development of the polish gasmarket, 2009 További lehetőség, hogy a jelenleg érvényben lévő szerződések lejárta után a németországi fogyasztás lefedésével az Északi Áramlaton keresztül nőhet a régebbi (Yamal) vezetéken leszállított gáz mennyisége Lengyelország számára. Az ellátásbiztonság garantálására számos intézkedést foganatosított a lengyel állam, és jelentős támogatással járult hozza a magánbefektetők ilyen irányú terjeszkedéséhez is. A jelenlegi 4,1 milliárd köbméteresről fokozatosan 6,4 milliárd köbméteresre akarják növelni a lengyelországi saját földgáztermelést, az 1,66 milliárd köbméteres 51 tározói kapacitás az éves import majdnem ötödét fedi le, de 2015-ig a tervek szerint 3,8 milliárdosra bővül, az ország 49 Natural Gas Information 2010 (2009-es adatokkal), 2010, Párizs, OECD Publishing 50 Energy Regulatory Office Poland Development on the Polish gas market, 2009, Gdynia, Gdynia 51 Energy Regulatory Office Poland National Report to the European Comnission, 2010 28

partjainál pedig LNG fogadóterminál épül. Az erről szóló döntés még 2006-ban született, a fogadókikötő és az átalakító berendezések előreláthatólag 2014-ben kerülnek üzembehelyezésre. A terminál 2,5 milliárd köbméteres éves fogadókapacitása lehetővé tenné, hogy a 2009-es fogyasztást alapul véve a belső felhasználás több mint negyedét fedezze ebből a forrásból Lengyelország. Az esetleges további jelentős fogyasztásnövekedéssel a berendezés akár 7,5 milliárd köbméteres éves befogadómennyiségre is bővíthető, ami a jelenlegi helyzethez képest sokat javítana az ország ellátásgondjain. Lengyelország földgázbeszerzései jelenleg (rózsaszínnel), és a tervezett források (sárgával) 6. térkép Energy Regulatory Office Poland - Development of the polish gasmarket, 2009 Nemutolsósorban földrajzi közelsége miatt lehetséges az Északi Áramlat egyfajta visszakapcsolása a régi, jelenleg is üzemelő vezetékbe. Ezzel kapcsolatban egyetlen probléma a műszaki oldalon jelentkezik, a Yamal vezetek ugyanis jelenleg egy irányba, keletről nyugatra képes szállítani földgázt (a vezetékek kétirányúvá tételéről már Európai Uniós döntés is született, hivatalos cél, hogy minden vezetéken lehessen a jelenlegivel ellentétes irányba is szállítani földgázt). Emellett Lengyelország folyamatosan igyekszik megállapodásokat tető alá hozni Dániával, Németországgal, Csehországgal és Litvániával úgynevezett interkonnektorok, magyarul gázhálózatok közötti kapcsolatok fejlesztéséről, létrehozásáról. A legújabb fejezet a lengyel állam gázforrás-keresésében a nem konvencionális források kiaknázása. Ezek technológiai kitermelése ritka és drága technológiai eszközöket, fúrókat igényel, amivel pedig zömmel az amerikai kontinens (nem konvencionális gázban jártas) vállalatai rendelkeznek. Ennek eredménye, hogy a kitermelési jogokat a jelentős vagyonra olyan cégek kapták eddig, mint az amerikai Exxon-Mobil, a Marathon vagy a kanadai Talisman Energy. A Wood Mackenzie olaj- és gázipari kutatócég szerint Lengyelország területén akár 1360 milliárd köbméter nem konvencionális gáz is lehet. 52 Bár a szám a 52 http://naturalgasforeurope.com/poland%e2%80%99s-unconventional-gas-could-end-russianstranglehold.htm 29