i?sá k` &v+atra~ a ORSZÁGGYŰLÉ S EMBERI JOGI, KISEBBSÉGI, CIVIL-ÉS VALLÁSÜGYI BIZOTTSÁG (ro runyszm : i Érkezett: 2011 3[C 2 8. Bizottsági módosító javaslat! Kövér László az Országgyűlés Elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az Országgy űlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága a Házszabály 102. (1) bekezdése alapján Az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról szóló T/4714/14. számú egységes javaslathoz (a továbbiakban: Javaslat) az alábbi terjeszti el ő : b i z o t t s á g i m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t 1. A Javaslat címe a következ ők szerint változik : 2011. évi... törvény az emberiesség elleni b űncselekmények büntetendőségér ől és elévülésének kizárásáról, valaminta kommunista diktatúrában elkövetett egyes b űncselekmények üldözéséről 2. A Javaslat preambuluma a következők szerint változik : Az Országgyűlés megerősítve nemzetközi jogi elkötelezettségét, miszerint a nemzetközi jogba n legsúlyosabban minősül ő bűncselekményeket elévülhetetlennek tekinti, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett és üldözetlenül maradt egyes b űncselekmények büntethetősége érdekében, a következő törvényt alkotja : 3. A Javaslat az 1. -át megelőzően a következ ő alcímmegjelöléssel egészül ki : 1. A nemzetközi jog szerint el nem évül ő bűncselekmények elévülésének kizárása 4. A Javaslat 1. -a a következők szerint változik : 1. [(1)] A nemzetközi jog szerint el nem évül ő bűncselekmények nem évülnek el, akkor sem [bűncselekményekre a Btk. 33. (2) bekezdését akkor is alkalmazni kell], ha a bűncselekmény elkövetésekor a cselekmény a bels ő jog szerint nem min ősült el nem évül ő bűncselekménynek. E körbe tartoznak különösen :
a) az 1971. évi 1. törvényerej ű rendelettel kihirdetett, a háborús és az emberiség ellen i bűntettek elévülésének kizárásáról az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgy űlése által New Yorkban az 1968. évi november hó 26. napján elfogadott nemzetközi egyezmény I. cikkének (b) pontjában hivatkozott, a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék alapokmányának 6. cikk (c) pontjában meghatározott emberiesség elleni b űncselekmények ; b) az 1954. évi 32. törvényerej ű rendelettel kihirdetett, a háború áldozatainak védelmér e vonatkozóan Genfben, 1949. évi augusztus hó 12. napján kelt nemzetközi egyezmények közös 2. cikkében meghatározott nemzetközi fegyveres összeütközés esetén elkövetett súlyos jogsértések ; c) az 1954. évi 32. törvényerej ű rendelettel kihirdetett, a háború áldozatainak védelmér e vonatkozóan Genfben, 1949. évi augusztus hó 12. napján kelt nemzetközi egyezmények közös 3. cikkében meghatározott, nem nemzetközi fegyveres összeütközés esetén elkövetett súlyo s jogsértések. [(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények büntetési tétele a Btk. 2. -ára figyelemmel a) a szándékos emberölés tényállása esetében - az 1878. évi V. törvény 278. és 279. -ára (BHÖ. 349. és 351. pontja), a Btk. 166. -ának (1) és (2) bekezdésében foglalt megkülönböztetésre tekintettel - öt évt ől tizenöt évig, illet őleg tíz évtől tizenöt évig terjed ő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés ; b) a kínzás vagy embertelen bánásmód, ideértve a biológiai kísérleteket is, a nagy fájdalo m szándékos el őidézése és a testi épség vagy egészség elleni súlyos merénylet elkövetés e tényállásai esetében - az 1878. évi V. törvény 303-305. -ára (BHÖ. 362-364. pontja), illetőleg a Btk. 170. -ának (3)-(6) bekezdésére tekintettel - hat hónaptól öt évig terjed ő szabadságvesztés ; c) a hadifoglyoknak vagy védett személyeknek az ellenséges hatalom fegyveres er őiben szolgálatra kényszerítése, a hadifoglyoknak vagy védett személyeknek attól a jogától val ó megfosztása, hogy a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelő szabályos és pártatlan eljárás alapján ítéljenek felette, a törvénytelen elhurcolás vagy áthelyezés, a törvénytele n visszatartás és a túszok szedése tényállásai esetében - az 1878. évi V. törvény 324-325. -ára (BHÖ. 379-381. pontja), illet őleg a Btk. 175. -ára tekintettel - hat hónaptól három évig, a sértett halála esetén a Btk. 166. -ának (4) bekezdésére tekintettel - öt évig terjed ő szabadságvesztés ; d) a vagyontárgyaknak a katonai szükség által nem indokolt, nagymérvű, törvénytelen és önkényes megsemmisítése és eltulajdonítása tényállása esetében az 1878. évi V. törvény 344-349. -ára és az 1948. évi XLVIII. törvény 35. -ának (1) bekezdésére (BHÖ. 433-437. pontja), a Btk. 321. -ában foglalt megkülönböztetésre tekintettel - két évt ől nyolc évig, öt évtől tíz évig, illet őleg öt évt ől tizenöt évig terjed ő szabadságvesztés.] 5. A Javaslat 2. -a a következők szerint változik : 2. (1) A nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék alapokmányának 6. cikkében foglalt tényállások [angol nyelvű hiteles szövege és annak] hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő : [ (a) Crimes against peace : namely, planning, preparation, initiation or waging of a war o f aggression, or a war in violation of international treaties, agreements or assurances, o r participation in a common plan or conspiracy for the accomplishment of any of the foregoing ; (b) War crimes : namely, violations of the laws or customs of war. Such violations shall include, but not be limited to, murder, ill-treatment or deportation to slave labour or for an y other purpose of civilian population of or in occupied territory, murder or ill-treatment o f prisoners of war or persons on the seas, killing of hostages, plunder of public or private property, wanton destruction of cities, towns or villages, or devastation not justified b y military necessity ;
(c) Crimes against humanity : namely, murder, extermination, enslavement, deportation, and other inhumane acts committed against any civilian population, before or during the war, o r persecutions on political, racial or religious grounds in execution of or in connection with an y crime within the jurisdiction of the Tribunal, whether or not in violation of the domestic la w of the country where perpetrated. (... )"] (a) Béke elleni bűncselekmények: a nemzetközi szerződéseket, egyezményeket, vagy garanciáka t sértő agresszív háború tervezése, előkészítése, kezdeményezése, vagy folytatása, illetve az olyan közös tervben vagy összeesküvésben való részvétel, amely az el őzőek megvalósítására iött [jöttek] létre ; (b) Háborús bűncselekmények: a háború jogának vagy szokásainak a megsértése, különösen a megszállt területen élő vagy tartózkodó polgári lakosság tagjainak megölése, bántalmazása, rabszolgamunkára fogás vagy bármilyen más célból történ ő áttelepítése; a hadifoglyok vagy tengeren tartózkodó személyek megölése vagy bántalmazása; túszok kivégzése, köz-, vagy magántulajdon fosztogatása, illetve városok, falvak katonai szükséglet által nem indokolt önkényes elpusztítása vagy lerombolása[.] (c) Emberiesség elleni bűncselekmény: bármely polgári lakosság tagja ellen[,] a háború el őtt vagy alatt[,] elkövetett emberölés, kiirtás, rabszolgaságba taszítás, áttelepítés és embertelen cselekedetek, valamint a Törvényszék hatáskörébe tartozó más bűncselekmény végrehajtása során vagy azzal összefüggésben politikai, faji, vagy vallási alapon történ ő üldözés, függetlenül attól, hogy sérti-e az elkövetés országának jogát. (...) (2) A nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék alapokmányának 6. cikkében foglalt tényállások angol nyelvű hiteles szövegét a 2. melléklet tartalmazza. 6. A Javaslat a 2. -át követően a következő 2. alcímmel egészül ki, egyidej űleg a további szerkezeti egységek megjelölése értelemszer űen változik : 2. A kommunista diktatúrában elkövetett egyes b űncselekmények üldözés e 3. (1) E törvény alkalmazásában a)kommunista bűncselekmény:a kommunista diktatúrában elkövetett olyan bűncselekmény, aa) amely az elkövetésekor hatályos büntető törvény szerint az 1. mellékletben meghatározott b űncselekmény volt, ab amelyet a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével követtek el, és ac) amely miatt a kommunista diktatúrában az elkövetővel szemben politikai okból nem indult büntetőeljárás ; b) kommunista diktatúra:az 1949. augusztus 20-a és 1990. május 1-je közötti időszak ; c) pártállam nevében elkövetett b űncselekmény:az a bűncselekmény, amelyet a Magyar Dolgozó k Pártfa (MDP) Központi Vezetőségének, illetve a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP ) Köz onti Bizottsá _ ának hatásköri listáján felsorolt ártállami tisztsé_ isel ők valamel 'ke a hivatal i ideje alatt a tisztsége gyakorlásával összefüggésben követett el ; d) pártállam érdekében elkövetett bűncselekmény:az a bűncselekmény, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja (MDP Központi Vezetőségének, illetve a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának hatásköri listáján felsorolt pártállami tisztségvisel ő javára történ ő el őnyszerzés, illetve a pártállami hatalom fenntartása, megerősítése vagy kifejezésre juttatása érdekében követtek el ; e) pártállam egyetértésével elkövetett b űncselekmény:az a bűncselekmény, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezet őségének, illetve a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának hatásköri listáján felsorolt pártállami tisztségvisel ő utasítására., beleegyezésével vagy tudomásával követtek el, feltéve, hogy a pártállami tisztségviselő a tisztsége gyakorlásával összefüggésben adott utasítást a b űncselekmény elkövetésére, vagy egyezett bele a z elkövetésbe, illetve a bűncselekmény elkövetése a tisztsége gyakorlásával összefüggésben jutotta tudomására.
(2) E törvény alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy a b űncselekmény miatt az elkövetővel szemben politikai okból nem indítottak büntet őeljárást akkor, ha a kommunista diktatúrában az elkövetéskor hatályos büntető törvény ellenére nem indult büntet őeljárás és a bűncselekményta pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével követték el. 4. (1) A kommunista bűncselekmény elévülésére az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései 2. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak irányadók. (2) E törvény nem érinti annak a kommunista bűncselekménynek az elévülését, amelynek elévülés e az elkövetéskor hatályos büntető törvény szerint 1990. május 2-a és 2011. december 31-e között történt volna meg, és amely miatt 1990. május 2-a és 2011. december 31-e között az elkövetővel szemben büntet őeljárás indult. 5. Az elkövetéskor hatályos magyar büntet ő törvény elévülésre vonatkozó rendelkezéseire és a 4. -ban foglaltakra tekintet nélkül nem évül el annak a kommunista diktatúrában elkövetet t bűncselekménynek a büntethetősége, amely a nemzetközi jog szerint el nem évül ő bűncselekmény. 6. (1) A kommunista b űncselekményt a 4. és 5. -ban foglaltak sérelme nélkül az elkövetésekor hatályos büntető törvény szerint kell elbírálni, az elbíráláskor hatályos büntet ő törvénynek a (2) bekezdésben foglalt kivétellel nincs visszaható hatálya. (2) Ha a kommunista bűncselekmény az elbíráláskor hatályos büntet ő törvény szerint már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor a 4. és 5. -ban foglaltak sérelme nélkül az elbíráláskor hatályos büntet ő törvényt kell alkalmazni. (3) Az (1), illetve (2) bekezdés alapján kommunista bűncselekmény elkövetése miatt kiszabot t büntetés korlátlanul enyhíthető, különös tekintettel a kommunista b űncselekmény elkövetésével vádolt személy egészségi állapotára vagy életkorára. 7. A kommunista bűncselekmény az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései 2. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti elévülését az elkövetővel szemben a bűncselekmény miatt 2011. december 31 - ét követ ően tett büntetőeljárási cselekmény félbeszakítja. A félbeszakítás napján az elévülés az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései 2. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti határideje ismé t elkezd ődik." 7. A Javaslat a 3. -át megel őzően a következő alcímmegjelöléssel és 8. -sal egészül ki : 8. E törvény 2012. január 1-jén lép hatályba. 8. A Javaslat 3. -a a következők szerint változik: 3. Záró rendelkezések 9[3]. (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 16. (1 ) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki : /A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak/ j) az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló törvényben meghatározott kommunista [emberiesség elleni] bűncselekmények, valamint a nemzetközi jog szerint el nem évül ő bűncselekmények. (2) A Be. 17. -a a következ ő (10) bekezdéssel egészül ki :
(10) A [Be.] 16. (1) bekezdés j) pontjában meghatározott bűncselekmények miatt indított eljárásban a Fővárosi Törvényszék [Bíróság soron kívül] jár el. (3) A Be. 29. -a a következő h) ponttal egészül ki : /Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következ ő bűncselekmények miatt:/ h) az emberiesség elleni b űncselekmények büntetend őségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes b űncselekmények üldözésérő l szóló törvényben meghatározott kommunista [emberiesség elleni] bűncselekmények, valaminta nemzetközi jog szerint el nem évül ő bűncselekmények. [Ez esetben a nyomozást a Központ i Nyomozó F őügyészség végzi.] (4) A Be. 554/B. & g) pontja a következő gf) alponttal egészül ki : (Kiemelt jelentőségű ügy azel nem évülő bűncselekmények:) gfl az emberiesség elleni b űncselekmények büntetend őségéről és elévülésének kizárásáról z valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes b űncselekmények üldözésér ől szóló törvényben meghatározott nemzetközi jog szerint el nem évül ő bűncselekmények. (5) A Be. 554/B. &-a a következ ő h) ponttal egészül ki : Kiemelt 'elentőségű ügy) h) a g) o np f) alpontjában foglalt kivétellel az emberiesség elleni b űncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözésérő l szóló törvényben meghatározott kommunista bűncselekmények.' 9. A Javaslat 4. -a a következők szerint változik : 10[4]. Hatályát veszti a Be. 174. (1) bekezdés dl) pontjában a [Btk. 32. & a)-c) ponti szövegrész [Az 1. -ban felsorolt b űncselekményekkel kapcsolatos eljárásra egyebekben a Be. szabályai irányadóak]. 10. A Javaslat 5. -a elmarad : [5. Ez a törvény a kihirdetésétől számított nyolcadik napon lép hatályba. ] 11. A Javaslat a következ ő 1. melléklettel egészül ki : 1.melléklet a 2011. évi... törvényhez A kommunista b űncselekmény alapjául szolgáló bűncselekményi kör 1.szándékos emberölés[a bűntettekről és vétségekről szóló magyar büntetőtörvénykönyvről szóló 1878. évi V. törvénycikk (a továbbiakban : 1878. évi V. törvény) kommunista diktatúrában hatályo s 279-280. &-a, illetve a Hatályos Anyagi Büntet őjogi Szabályok 1952. évi Hivatalos Összeállításának (a továbbiakban: BHÖ) 349., 351. és 352. pontja szerint; a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény (a továbbiakban : 1961. évi V. törvény) 253. & (1) é s (2) bekezdése szerint ; illetve a Büntető Törvénykönyvr ől szóló 1978. évi IV. törvény (a
továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) kommunista diktatúrában hatályos 166. & (1) és (2) bekezdés e szerint] ; 2. szándékos súlyos testi sértés min ősített esetei[az1878. évi V. törvény kommunista diktatúrában hatályos 303-307. &-a, 309. első mondatának második fordulata és 309. & második mondata, illetve a BHO 362-366. pontja, 368. pont (1) bekezdés második fordulata és 368. pont (2) bekezdés e szerint; az 1961. évi V. törvény 257. & (2)-(4) bekezdése szerint ; illetve az 1978. évi IV. törvény kommunista diktatúrában hatályos 170. & (3)-(5) bekezdése szerint] ; 3. kényszervallatás[az 1878. évi V. törvény kommunista diktatúrában hatályos 477. &-a, illetvea BHO 128. pontja szerint ; az 1961. évi V. törvény 146. -a szerint; illetve az 1978. évi IV. törvény kommunista diktatúrában hatályos 227. -a szerint] ; 4.jogellenes fogvatartás[az1878. évi V. törvény kommunista diktatúrában hatályos 193-197. &-az illetve a BHO 132-136. pontja szerint; az 1961. évi V. törvény 147. &-a szerint; illetve az 1978. évi IV. törvény kommunista diktatúrában hatályos 228. -a szerint] ; 5. hűtlenség és felségsértés, illetve felségsértés a Magyar Állam területe ellen[az1878. évi V. törvény kommunista diktatúrában hatályos 127. 3. pontja, az 1878. évi V. törvény MÁSODIK RÉSZ III. Fejezetének egyes a katonai büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről és a közönséges büntet őtörvények egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról és kiegészítésér ől szóló 1930. évi III. törvénycikk 58. és 59. -ában meghatározott a kommunista diktatúrában hatályo s rendelkezései, illetve a BHÖ 13., 35. és 36. pontja szerint ; az 1961. évi V. törvény 129. &-a szerint ; illetve az 1978. évi IV. törvény kommunista diktatúrában hatályos 144. és 145. &-a szerint] ; 6. bűn ártolás az 1-5. iont szerinti bűncselekmén ekkel ka.csolatban az 1878. évi V. törvén kommunista diktatúrában hatályos 374-378. &-a, a katonai büntet őtörvénykönyv életbeléptetéséről és a közönséges büntetőtörvények egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról é s kiegészítéséről szóló 1930. évi III. törvénycikk 77. &-a, illetve a BHO 211-215. pontja szerint ; az 1961. évi V. törvény 148. -a és 184. &-a szerint; illetve az 1978. évi IV. törvény kommunista diktatúrában hatályos 244. &-a szerint] 12. A Javaslat a következ ő 2. melléklettel egészül ki : 2. melléklet a 2011. évi... törvényhez A nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék alapokmányának 6. cikkében foglalt tényállások angol nyelv ű hiteles szövege : (a) Crimes against peace: namely, planning,_preparation, initiation or waging of a war o f aggression, or a war in violation of international treaties, agreements or assurances, o r participation in a common plan or conspiracy for the accomplishment of any of the foregoing ; (b) War crimes: namely, violations of the laws or customs of war. Such violations shall include, but not be limited to, murder, ill-treatment or deportation to slave labour or for any other purpose o f civilian population of or in occupied territory, murder or ill-treatment of prisoners of war or person s on the seas, killing of hostages, plunder of public or private property, wanton destruction of cities, towns or villages, or devastation not justified by military necessity ; (c) Crimes against humanity: namely, murder, extermination, enslavement, deportation, and other inhumane acts committed against any civilian population, before or during the war, or persecutions on political, racial or religious grounds in execution of or in connection with an y crime within the jurisdiction of the Tribunal, whether or not in violation of the domestic law of th e country where perpetrated. (... )
INDOKOLÁS : A módosító javaslat célja a Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezéseir ől szóló T/5005. számú törvényjavaslattal való összhang megteremtése. Magyarország Alaptörvényének Atmeneti Rendelkezései 2. cikke szerint nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrába n Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos b űncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntet ő törvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek. A módosító javaslat az emberiesség elleni b űncselekmények büntetend őségéről és elévülésének kizárásáról szóló T/4714/14. számú egységes javaslat elévüléssel kapcsolato s szabályozási koncepciójához illeszkedve, a Büntet ő Törvénykönyvben foglaltakhoz képest speciáli s elévülési szabályokat a nemzetközi jogi mellett bels ő jogi szempontból is megfogalmazva az Alaptörvény Atmeneti Rendelkezéseiben hivatkozott törvényi szintű szabályokkal egészíti ki a T/4714. számú egységes javaslatot. A módosító javaslat meghatározza az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései 2. cikkében hivatkozott egyes fogalmakat. Az Alaptörvény Atmeneti Rendelkezései 2. cikk (1) bekezdése szerint i bűncselekményeket a módosító javaslat kommunista b űncselekményeknek nevezi. A kommunist a bűncselekmény fogalma nem jelent önálló bűncselekményi tényállást, hanem csupán egy összefoglaló megnevezése annak a cselekménynek, amely a javaslatban foglalt, az Alaptörvén y Atmeneti Rendelkezéseib ől következ ő feltételeknek megfelel. A büntetőeljárás kommunista diktatúrában politikai okból történő elmaradásával kapcsolatban a módosító javaslat önálló kritériumokat nem állapít meg, hanem egy vélelmet állít fel, miszerint ha az adott cselekmény az elkövetésekor hatályos büntet ő törvény szerint bűncselekmény volt, és azt a pártállam nevében, érdekében, vagy egyetértésével követték el, akkor a bűncselekmény üldözésének elmaradása politikai okokra vezethet ő vissza. A módosító javaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 2. -ával összhangban határozza meg azt, hogy a kommunista bűncselekményekkel kapcsolatban mely büntető törvény az alkalmazandó. F őszabály szerint az elkövetéskor hatályos büntet ő törvényt kell alkalmazni, ha azonban az elbíráláskor hatályos büntető törvény a terheltre nézve enyhébb elbírálást tesz lehet ővé, az az irányadó. A módosító javaslat olyan b űncselekményeket sorol fel, amelyek ma i s büntetendőek, ugyanakkor a büntetési tételek több esetben változtak, illetve a különböz ő korszakok tényállási elemeinek kisebb-nagyobb módosulásaira tekintettel az sem kizárt, hogy valamely cselekmény, amely az elkövetésekor bűncselekmény volt, ma már nem számít annak. A módosító javaslat ezekre az esetekre lehet ővé teszi az elkövetőre nézve kedvezőbb büntető törvény alkalmazását. Az 1. számú mellékletben a kommunista bűncselekmények alapjául szolgáló bűncselekményi kört meghatározó egyes tényállásoknál a tényállás elnevezése az 1949. augusztus 20-át követő évtizedekben több esetben változott. A törvényben megnevezett tényállások elnevezése az 5. pont kivételével a hatályos elnevezéseket követi, azonban világosan felsorolja, hogy a kommunist a diktatúra időszakában mely jogszabálynak mely jogszabályok, mely törvény helye szabályozta a felsoroltnak megfelel ő tényállást. Az 1. számú melléklet 5. pontjában meghatározott tényállások azért jelentenek kivételt, mivel e tényállásoknál az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésével összefügg ő szovjet katonai agresszió időpontja miatt egyértelműen meghatározható, hogy melyek az elkövetéskor hatályos tényállások. Az e pontban rögzített tényállások meghatározásakor a jogalkotó tekintettel volt a z Alkotmánybíróság által kialakított gyakorlatra, mely szerint, ha a b űncselekmény által védett jogi tárgy a Magyar Népköztársaság, akkor a tényállás a visszamen őleges hatályú büntető-jogalkotás abszolút tilalmára tekintettel nem alkalmazható. Ezért az 1. számú melléklet 5. pontja kizárólag olyan tényállásokat sorol fel, melyekben a védett jogi tárgy a magyar állam, illetve az ország területi függetlensége, mely az aktuális államformától független, afölött álló érték. E tényállások büntethetőségének alkotmányos alapját az Alaptörvény Atmeneti Rendelkezéseinek 2. cikke már
önmagában is megteremti, amikor a Magyarország ellen elkövetett súlyos bűncselekmények elévülésének kizárásáról rendelkezik. Az egyébként alkalmazandó büntet ő törvényhez képest a módosító javaslat csak annyiban teremt speciális szabályokat, amennyiben az elévülési szabályokat az Alaptörvény Átmenet i Rendelkezéseiből következ ő módon határozza meg, illetve lehet ővé teszi a kommunist a bűncselekmény elkövetőjének egészségi állapotára, illetve életkorára tekintettel a büntetés korlátlan enyhítését. A kommunista bűncselekményekkel kapcsolatban értelemszer űen irányadók a büntetőeljárásró l szóló törvény rendelkezései is, az elévültnek nem tekinthet ő bűncselekmények üldözésér e vonatkozó állami fellépés kötelezettségét annak eljárási rendjében kell teljesíteni. Budapest, 2011. december 28. Dr. Lukács Tamás elnök