Közterek és használatuk Múlt és közelmúlt A 19. század végi átalakulások A modern térhasználat kialakulása közterek megszűnő szociábilis szerepe, a szemlélődő és funkcionális használat előtérbe kerülése viselkedés részbeni homogenizációja, a középosztályi használat és szimbólumok dominanciája Párizs, Bécs (Budapest) az átépítés a magasabb és alacsonyabb osztályok elkülönítését is szolgálja ( proletariátus megnőtt létszáma) térhasználati politikai konfliktusok 1
A 19. század új közterei Gyáni G. Az utca és szalon az abszolutizmus magántereiből közterek reprezentatív terek nemzetállamok megerősödése, nacionalizmus, a politikai identitás kifejeződése, emlékművek új közintézmények előterei (templomok színház, operaház, városháza, bankok, tőzsdék ) sétaterek, korzók, passzázsok, fedett árkádok, szemlélődő mozgás terei Új magán- és zárt terek lakásfunkció megnyílása a felső középosztály családjainál szalon szórakoztatás zárt terei az előcsarnok szerepe a kiskereskedelem új terei, az áruház és a vásárcsarnok utóbbi hatása: a szabadtéri piac terei új használatba kerülhetnek étkezés, italfogyasztás, mint a szociabilitás új terei társadalmi rang szerinti elkülönülés (kávéház, étterem, kocsma, vendéglő) a külső és belső köztér példája és konfliktusa: a kávéházi és éttermi terasz Elszegényedés a 2. század második felében A polgári világ alapvető köztérhasználati rendszere szegényes formában fennmarad (pl. korzó Szombathelyen az 196-as években, Bpest: Dunakorzó), de egyes elemei eltűnnek (kávéház). Kiskereskedelem: új fejlesztések zöme a lakótelepeken gyenge színvonal, közterek alig, az üzletutcák fennmaradnak (áruházak is továbbélnek). Zöldterületek, parkok, parkosított közterek használati zavarai (Szombathely főterét legalább ötször átépítik). Reprezentatív terek a hatalom szimbolikus elszigeteltségében. Kevés illetve sikertelen köztérképzési beavatkozás Budapesten 2
Közterek a városrehabilitáció első kísérleteiben Sétálóutca és passzázs 3
4
Átalakulások 199 után A reprezentatív közterek visszanyerik a korábban visszaszorított politikai funkciójukat konkrétan és szimbolikusan is. Kiskereskedelemben kettős irány: hatékonyság és kényelem vs. elbazárosodás és szatócsboltok külső és belső zónák, a háttérterületek presztízsének befolyásoló szerepe. Közterületi koncepció a városrehabilitáció részeként, majd ténylegesen helyett. Speciális funkciójú utcák létrejötte, létrehozása. Külföldi és hazai minták Reprezentáció a köztéren 19. század és ma (Lyon) 5
Nem-reprezentatív térhasználat Bécsben a városháza előtt Sétatér a Szabadság téren régen és most Gasztronómiai és sajátosan reprezentatív tárhasználat Brüsszelben A hely és a funkció egysége és ellentmondása: Erzsébet tér és VIII. kerület A használat folyamatossága és változása: Nagykörút-Baross utca sarok A kettős térrendszerek szabálya : közlekedési tér és védett tér 6
Kulináris térhasználat: Brüsszel és Aix en Provence Reprezentatív design és elit kávéház a Bazilika előtt Kopaszi gát. Miért nem használják a kortárs építészet alkotásait? Street art a köztéren: Rotterdam és Ráday utca Két változat víz használatára köztéren: Lyon és Kouvola (Finnország) Új belvárosi villamos és köztér-alakítás - Strassbourg 7
Két változat esti megvilágításra: St. Pölten és Schouwburgplein (Rotterdam) Növényzet köztéren: Lyon - garázs felett, Malmö - köztérhez kapcsolva 8
9
Lónyay utca Ráday utca 1
A kerület által nyújtott társasházi támogatások a Ferencvárosban eft (folyó áron) Társasházi támogatások a belső Ferencvárosban városrészek szerint eft (folyó áron) 6 5 4 3 2 1 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2 21 22 23 24 25 26 27 28 Belső Ferencváros Középső Ferencváros József A. + Máv telep 6 5 4 3 2 1 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2 21 22 23 24 25 26 27 28 Támogatás ezer Ft Ebből Ráday utca Ráday homlokzat Egy házra jutó kerületi támogatás a Belső-Ferencvárosban eft/ház 45 4 35 3 25 2 15 1 5 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2 21 22 23 24 25 26 27 28 1993-28 Belső Ft/ház Ráday Ft/ház Ráday homlokzat Ft/ház A Ráday utcai és Lónyay utcai lakások (ajánlati) árai (A) és bérleti díjai (B) 28-ban eft A 14 12 1 8 6 4 2 Ráday utca Lónyay utca átlag maximum minimum B 1 8 6 4 2 Ráday utca Lónyay utca átlag maximum minimum A Ráday utca üzlethelyiségek területi eloszlása használati jelleg és tulajdonforma szerint 29. tavaszén Az utca felújításának hatása az üzlethelyiségek piaci áraira (A) és bérleti díjaira (B) - eft/m2/hó Ráday utca 12% 3% vendéglátás A 5 B 4 23% 38% kultúra kiskereskedelem egyéb 4 3 átlag 3,5 2,5 3 átlag 24% üres maximum 2 maximum 2 minimum 1,5 minimum 1,5 1 Önkormányzati tulajdonú helyiségek Magántulajdonú helyiségek Ráday utca Lónyay utca Ráday utca Lónyay utca 6% % 2% 37% vendéglátás kultúra 8% 23% 39% Vendéglátás Kultúra kiskereskedelem Kiskereskedelem egyéb Egyéb 37% üres 29% 1% Üres 11
12