Petıfi SándorS Wesselényi Miklós Mőszaki Szakközépiskola Kiskırösi Négyek
Apja: Petrovics István mészáros mester volt. Anyja: Hrúz Mária, szlovák anya nyelvő volt. Petıfinek volt egy fiú öccse, akit Istvánnak hívtak. İ 1825- ben született S a kis szobába toppanék... Röpőlt felém anyám... S én csüggtem ajkán... szótlanúl... Mint a gyümölcs a fán. Füstbe ment terv Petıfi 1823. január elsején született Kiskırösön. Egészségi állapota miatt azonnal a születése után megkeresztelték, mivel a bába csak pár órát jósolt neki.
Petıfi szülıháza Petıfi Sándor nagyon szerette szülıföldjét a Kiskunságot, Az Alföld, A Kiskunság legkifejezıbb verse érzéseinek. Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönébıl szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. Az Alföld
Tanulmányai A pesti piarista gimnázium Az Aszódi gimnázium (1906-os kép) Petıfi váltakozó eredménnyel tanult. Összesen 9 iskolába járatták a még jómódú szülık. Apja 1838-ban csıdbe ment, és taníttatása hamarosan abbamaradt. 1838-ben elszegıdött a Nemzeti Színházba kisegítınek. A nagyvilág az életiskola; Verítékembıl ott sok elfolya, Mert oly göröngyös, oly kemény az ut, Az ember annyi sivatagra jut. Hazámban
Egy kis színészet Az elsı találkozása a színházzal 1838-ban történt meg, amikor beállt a Nemzeti Színházba, mint kisegítı. Ettıl kezdve 1844-ig vándorszínészként él. Nemzeti Színház belsı tere Minden müvészetek Fején a korona: A mi mővészetünk, Ellen ki mondana? Mi szép, mi szép, mi szép A mi föladatunk! Legyünk büszkék reá, Hogy színészek vagyunk. Színészdal
A Pesti Divatlap Fıleg a társas élettel, a szépirodalommal, és képzımővészettel foglalkozott, gazdagon illusztrálva divatképekkel
Egy illusztráció a Pesti Divatlapból Petıfi Sándor íróasztala Petıfi a társszerkesztı Petıfi 1844-tıl volt a Pesti Divatlap szerkesztıje, ebben a hetente megjelenı folyóiratban adta ki verseit, ezáltal még híresebb lett.
Pest A pesti Vigadó 1840-es évek Papnövelde utca Ferenciek tere 1840-es évek Hiába, Pest csak Pest, tagadhatatlan! S én Pestnek mindig jó barátja voltam, És ahol csak kell, hát pártját fogom. Volt itt nekem sok kellemes napom. Pest
Versek Petıfi Sándor a János vitézzel vált befutott költıvé. A János vitéz mőfaja elbeszélı költemény, de Petıfinek híres szerelmes, forradalmi versei is voltak. Tüzesen süt le a nyári nap sugára Az ég tetejérıl a juhászbojtárra. Fölösleges dolog sütnie oly nagyon, A juhásznak úgyis nagy melege vagyon. János Vitéz
Örök szerelem Szendrey Julianna 1846 szeptember 8-án megismerkedett Szendrey Juliannával. Petıfiben a legelsı találkozás szenvedélyes érzelmeket keltett, de Júlia még nem tudott dönteni. Petıfi írt hozzá egy szerelmes verset, a Reszket a bokor mert címőt. Szendrey Julianna
Házasság Mikor együtt voltunk, Tudom, hogy szerettél. Akkor meleg nyár volt, Most tél van, hideg tél. Hogyha már nem szeretsz, Az isten áldjon meg, De ha még szeretsz, úgy Ezerszer áldjon meg! Reszket a bokor, mert Júlia erre a verse csak két szóval válaszolt; 1000-szer Júlia. Majd 1847. szeptember 8-án az 1 éves fordulón összeházasodtak A jegygyőrő
Kortársak Arany János Tompa Mihály Vasvári Pál Táncsics Mihály Vörösmarty Mihály Jókai Mór
A kortársai közül legjobban Arany Jánost kedvelte. Arany János és Petıfi Sándor között levelezés alakult ki. Petıfiék nem egyszer voltak vendégségben Aranynál. TOLDI írójához elküldöm lelkemet Meleg kézfogásra, forró ölelésre!... Olvastam, költıtárs, olvastam mővedet, S nagy az én szivemnekı gyönyörősége. Arany János és Petıfi Sándor nagyon jó barátok lettek Ha hozzád ér lelkem, s meg talál égetni: Nem tehetek róla... te gyujtottad ugy fel! Hol is tehettél szert ennyi jóra, ennyi Szépre, mely könyvedben csillog pazar fénnyel? Arany Jánoshoz
1848 Március 15
A forradalom Pilvax kávéház (Itt gyülekeztek a márciusi ifjak) Petıfi a magyarországi forradalom legnagyobb alakja. 1848 március 15-én kinyomtatták a 12 pontot, s a Nemzeti dalt, kiosztották a várakozó tömegnek. A forradalom harc nélkül elérte a célját, de az udvar elárulta a forradalmat, s egy szabadságharcnak kellett következnie.
A katonáskodás Petıfi még 1839-ben bevonult Sopronban katonának, de egészségügyi állapota miatt 1841-ben eltanácsolták. A szabadságharc kirobbanásakor újra elkezdett katonáskodni, de nem harcoló egységeknél volt. 1848 december 15-én megszületik fia, Zoltán, és kéri áthelyezését Bem tábornok seregébe. Ettıl kezdve Bemnél Petıfi így öltözködött 1848-49-ben szolgál.
Bem apó az erdélyi csapatokat irányította a szabadságharc idején. Petıfit segédtisztjévé nevezte ki. Föltámadott a tenger, A népek tengere; Ijesztve eget-földet, Szilaj hullámokat vet Rémítı ereje. Bem József Látjátok ezt a táncot? Halljátok e zenét? Akik még nem tudtátok, Most megtanulhatjátok, Hogyan mulat a nép. Föltámadott a tenger
Európa csendes, ujra csendes, Elzúgtak forradalmai... Szégyen reá! lecsendesőlt és Szabadságát nem vívta ki. A szabadságharc egyik ütközete Amikor Európában leverték az összes forradalmat, kivéve a magyar szabadságharcot, akkor Petıfi megírta az Európa csendes újra csendes címő versét. Magára hagyták, egy magára A gyáva népek a magyart; Lánc csörg minden kézen, csupán a Magyar kezében cseng a kard. De hát kétségbe kell-e esnünk, Hát búsuljunk-e e miatt? Ellenkezıleg, oh hon, inkább Ez légyen, ami lelket ad. Emelje ez föl lelkeinket, Hogy mi vagyunk a lámpafény, Mely amidın a többi alszik, Ég a sötétség éjjelén. Európa csendes, újra csendes..
A szabadságharc bukása Szörnyő idı, szörnyő idı! S a szörnyüség mindegyre nı. Talán az ég Megesküvék, Hogy a magyart kiirtja. Minden tagunkból vérezünk, Hogy is ne? villog ellenünk A fél világnak kardja. Petıfi Sándor kérdi Istentıl hogy miért vesztettünk És ott elıl a háború Csak a kisebb baj; szomorúbb, Mi hátul áll, A döghalál. Be kijutott a részed Isten csapásiból, o hon, Folyvást arat határidon Két kézzel az enyészet. Szörnyő idı
Segesvár látképe XIX.század Petıfi Sándor 1849 július 31-én eltőnt a segesvári csata alatt. Mintegy 2700 fıs magyar hadsereg egy 16 000 fıbıl álló orosz haderıvel találta szembe magát,s a csatából hamar fejvesztett menekülés lett. Petıfit ekkor látták utoljára. Sírja és halálának idıpontja ismeretlen, csak feltételezések vannak. Egyesek szerint meghalt, mások szerint elvitték az oroszok, de az igazságot máig senki sem tudja.
Ahogyan Petıfi családja nem lehetett együtt Fölül vannak a szülık, Petrovics István, illetve Hrúz Mária, középen baloldalt Petıfi Sándor mellette fia, Petıfi Zoltán, mellette Szendrey Julianna található. Legalul Petıfi öccse Petrovics István van.
Petıfi tárgyai Petıfi utazóládája, amikor vándorszínész volt Petıfi karosszéke
Petıfirıl a legszínvonalasabb képeket Orlai Petrich Soma készítette