Önkormányzati konszolidáció nélkül NINCS KIÚT Milyen eredményre jutottak az egyeztető fórumon a hitelfelvétel korlátozásával kapcsolatban? Eredetileg a kérdés nem is volt napirenden, az önkormányzati szövetségek kérték, hogy beszéljünk róla. Az a gond, hogy a kormány ezzel a lépéssel egyáltalán nem éri el a célját: azt, hogy az önkormányzatok működésre felvett hitelállománya ne növekedjen se az állami, se az önkormányzati szférában, és ne rombolja a konvergenciaprogramot. Idő hiánya miatt azonban nem sikerült kiveséznünk a témát, de a Pénzügyminisztérium képviselője vállalta, hogy írásban választ ad kifogásainkra. Mik voltak ezek a kifogások? Elsősorban az, hogy a hitelfelvételi korlát akadályozná az önkormányzatok fejlesztési hitelfelvételét is. Ezzel a pénzügyi tárca képviselője nem értett egyet. Mi azonban számításokkal kellően alátámasztottuk: alig lesz néhány önkormányzat, amely ilyen korlátozás mellett erre képes lesz. Vagyis komoly veszélybe kerülhet az uniós fejlesztési források lehívása? Pontosan. Amit a kormányzat akar, az teljesen tévút. A szövetségek tárgyaltak bankokkal, önkormányzati gazdálkodási szakemberekkel, akik a mi álláspontunkat erősítették meg. Hogy lehet ilyen eltérő következtetéseket levonni ugyanazon adatokból? Nem tudom. Illetőleg úgy látom, a pénzügyi kormányzat teljesen rossz irányból közelíti meg a kérdést. Megijedtek az önkormányzati szféra jelentős kötvénykibocsátásától, s attól, hogyan fizetik majd ezt vissza. Ellenben mi úgy gondolkodunk, hogy a bankok nem nyújtanak felelőtlenül hiteleket bárkinek. Kár ebbe a piaci helyzetbe mesterséges szabállyal beavatkozni, azt ellehetetleníteni. A fejlesztéshez mindenképpen biztosítani kell az önrészt, ami lássuk be hitelfelvétel nélkül megoldhatatlan. Megjegyezném, hogy ebben a helyzetben meglehetősen cinikus magatartás a kormány részéről úgy beállítani a dolgot, hogy az önkormányzatok azok, amelyeknél elfolyik az állam pénze. meg kell érteni, hogy őrült nagy bajban vagyunk Veszélyezteti az uniós források lehívását a kormányzat azzal a törvényjavaslatával, amelylyel korlátozná az önkormányzatok hitelfelvételét - állítják egyöntetűen az önkormányzati érdekszövetségek. Dr. Zongor Gábort arról a december 4-ei kormány önkormányaztok egyeztető fórum ülésről kérdeztük, amelyen egyebek között ez a téma is terítékre került. Mivel év vége közeledtével az önkormányzati szférában is sűrűsödnek a feladatok, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkárát útközben sikerült telefonvégre kapnunk. A megszokottnál kötetlenebb hangú beszélgetésben azonban komoly dolgokról esik szó, köztük egy átfogó önkormányzati konszolidáció szükségességéről. Semmiféle veszélyt nem lát abban, ha az önkormányzatok már nem fejlesztésre, hanem működésre vesznek fel hitelt? Dehogynem! Csakhogy ez nem az önkormányzati gazdálkodás hibája, hanem a központi alulfinanszírozottság következménye. Legutóbbi hírek szerint közel 1500 önkormányzatot veszélyeztet a pénzügyi ellehetetlenülés, a csőd. Ön szerint hogyan lehet ezen segíteni? A csőd egy pontosan körbeírt kategória. Ilyen eljárás egy önkormányzatnál akkor következhet be, ha az szabálytalanul gazdálkodik. Ez a történet nem erről szól, így a csőd kifejezést nem használnám. Arról van szó, hogy az önkormányzatok mindennapi feladatellátásának a feltételei hiányoznak. Vagyis nincs fedezet: az áramra, a szociális segélyre vagy a bérre. Mivel minden ezzel kapcsolatos tevékenység törvényi kötelezettség, ezeket ennek ellenére fizetni kell, a szükséges forrást azonban az állam továbbra sem biztosítja. Persze, lehet azon vitatkozni, hogy rossz a struktúra, nem működik optimálisan a rendszer, amiben sok igazság van. De az önkormányzatok nem ettől válnak lassan a szolgáltatók adósává, ami abszurd állapot. Mi mégis azt mondjuk, hogy a működési hitelfelvételt csak akkor lehet korlátozni, ha kitaláljuk, hogy az eladósodott, a rendszerbe beszorult önkormányzatok hogyan tudnak ebből a helyzetből kikeveredni. Véleményünk szerint ehhez egyfajta konszolidációra lenne szükség, amiről persze a pénzügyi kormányzat nem nagyon szeret hallani. De ha képesek voltak bankkonszolidációkat végrehajtani, akkor van olyan fontos önkormányzati konszolidáció is. A parlament ezt követően megalkothatna egy új szabályrendszert, amely megakadályozná az önkormányzatok újbóli eladósodását. Ezt az ügyet nem lehet kizárólag fiskális szemlélettel kezelni, meg kell érteni, hogy őrült nagy bajban vagyunk. Lehet ezt a fajta működést még önkormányzásnak nevezni? Nem. A települések vezetése már csak igen korlátozottan tud önkormányzatként funkcionálni. Nincs valódi autonómia, hiszen sok helyen az önkormányzat léte függ attól, kap-e három vagy ötmillió forintot a minisztériumi keretből, avagy sem. De a fejlesztési pénzek sem tudják ezt a gazdálkodási anomáliát megszüntetni... Így van. Ezért is hangoztatjuk a költségvetési viták idején, hogy jó, több lett a pénz 2007. december ÖN KOR KÉP 5
Vigyázz, jön a kanyar! a tavalyihoz képest, csakhogy ebből le kell vonni a fejlesztésre szánt összegeket, mert az torzítja a rendszert, s elmossa a működési zavart. Ezzel tisztában van a pénzügyi kormányzat is. Mire jó akkor, hogy ezzel ellentétesen kommunikálnak? Ezt nevezhetjük rosszul értelmezett politikai píárnak. Jövőre ugyanez lesz a helyzet: nemhogy bővülne, de jövőre is csökken az önkormányzatok forrása, méghozzá számításaink szerint legalább három százalékkal. S akkor még figyelembe se vettük az inflációt. Nem az a baj, ha valami kevesebb, mint amit szeretnénk. Az a baj, ha a központi hatalom elllentétesen nyilvánul meg a helyi hatalommal szemben. Az állampolgároknak pedig mindegy, ki a ludas a dologban, ők csak a kiszolgáltatottságot érzik. Lát esélyt arra, hogy a szentként kezelt konvergenciaprogram végrehajtása idején ezen a helyzeten változtassanak? Nem tudom. Mint ahogy azt sem, egy autó miért előz a kanyarban. Úgy látom, az önkormányzatok túlnyomó többsége az elmúlt tíz évben igenis nagy hangsúlyt fektetett a racionális gazdálkodásra. A fejlesztés érdekében visszafogták működési költségeiket. Ezzel szemben sokkal nagyobb gondokat látok a kormányzat háza táján. Azt tapasztaljuk, hogy az egyik minisztérium nem tudja, hogy mit csinál a másik. Sőt, egy minisztériumon belül sem tudnak egymás munkájáról. Emiatt jelentősebb források úsztak és úsznak el. El kellene érni, hogy a kormányzat valóban kormányozzon és ne a forráselosztással bíbelődjön. A szabályozásban, a stratégiaalkotásban, a keretek meghatározásában kellene jeleskedniük. Úgy látom, épp a centralizált állam a legfőbb gátja a közszféra racionálisabb működésének: minden össze van kuszálva, nem tudni, ki miért felelős, a döntések nyomon követhetetlenül és rettentő lassan születnek. Először ennek rendbetételére, és nem a rendszer átalakítására kellene fókuszálni. Készülnek a szövetségek ezen a téren közös fellépésre? Az önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatban már történtek munkálatok. Létrejött egy munkabizottság, amelynek jelentése nyomán egy kormányzati anyagban felsorolták a szükséges változtatásokat. Az újdonság az, hogy minden eddiginél konkrétabb lépéseket fogalmaztak meg. De úgy hiszem, mégsem ez lenne most a legfontosabb. Inkább apróbb lépésekben kellene elkezdeni változtatni a rendszeren, amelyre a kormányzat is fogadókésznek tűnt. Mik lennének ezek az apróbb lépések? Például a polgármester szerepének rendbetétele, az összeférhetetlenség újraszabályozása, a jegyző viszonyának újraértelmezése a polgármesterhez, a képviselő-testülethez, vagy az önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének rendbetétele. Megegyeztünk abban, hogy e témákban készüljenek konkrét törvénymódosítások. S ha a szövetségeknek sikerül konszenzusra jutniuk, jó esély van a parlamenti elfogadásra. Határidőt adtak maguknak? Január második felében lesz a következő kormány önkormányzatok egyeztetés, amikor ez napirendre kerülhet. Ezen kérdések megoldása pedig hozzájárulhat a nagy, alkotmányos kérdések megoldásához is. Abban is egyetértés volt a szövetségek között, hogy jöjjön létre egy háromoldalú, fővárossal foglalkozó bizottság 3 fővárosi önkormányzati, három állami és három érdekszövetségi küldöttel. Ez a testület Budapest közigazgatási átalakítására tenne javaslatot. Szóba került-e a fórumon az értékalapú ingatlanadó? Igen, ismét kifejeztük, hogy nem szeretnénk, ha kizárólag ezt a fajta adót lehetne kivetni. A kormányzat képviselője próbálta bizonyítani, hogy ez igazságosabb, átláthatóbb rendszert jelent, de nem sikerült az önkormányzati oldalt meggyőznie. Sajnos előfordulhat, hogy a jövő tavaszra ígért adóreform elmarad, s akkor nehezebb lesz elérni a döntés felülvizsgálatát. A szövetségek megpróbálnak fellépni a módosítás érdekében? Igen, a következő érdekegyeztető fórumon várhatóan ismét felvetjük ezt a témát. Az önkormányzatok számára az a jó, hogyha a helyi adótípusokon belül többféle metodika kínálkozik. Nem azt állítjuk, hogy az értékalapú ingatlanadó teljesen rossz. Csak azt szeretnénk, ha az önkormányzatok önállóan dönthetnék el, milyen típusú adót alkalmaznak. Az értékalapú telekadóztatásban például valóban van egyfajta igazságossági elem, hiszen a településfejlesztés befolyásolja a magántelek értékét, s itt a duplán adóztatás esete sem állhat elő, mint az építmények esetében. Mit szóltak a jövő évi költségvetés tervezetéhez? A pénzügyi tárca képviselője arról sem tudta meggyőzni az önkormányzati oldalt, hogy az állami forrás fedezi a bérfejlesztést. S az sem szerencsés, hogy nem a normatívákba beépítve kapják az önkormányzatok ezt az összeget, hanem pántlikázva, külön költségvetési soron, dolgozókra lebontva. Ezzel korlátozzák a helyben történő differenciálás lehetőségét, vagyis csorbítják az önkormányzati autonómiát. A kormányzat pedig ismét ellentmondásba kerül önmagával, hiszen folyamatosan azt hangoztatják, hogy a minőségi munka díjazása, nem pedig az egalizáció felé kell haladni. Németh Era 6 ÖN KOR KÉP 2007. december
Az ünnepség után Koltai Dénes apró, kellemes hangulatú tetőtéri dolgozószobájában beszélgetünk, ahol a lendületre, a modern korra jellemző tárgyak mellett van egy hatalmas karosszék, olyan, mint amilyen már általában a hatvanon túl járó, tekintélyt parancsoló professzor külsővel rendelkező szaktekintélyeknél nélkülözhetetlen. A szoba falán lévő tárgyakat is gyorsan szemügyre veszem, a képek és a díszoklevelek között egy gyöngyszem látható: a kilencvenes évek elején keletkezett dorgáló levelet az akkori oktatási miniszter írta...természetesen a levél tartalmára büszke a címzettje. Úgy tűnik, hogy a dékán nem konfliktuskerülő, szereti a kihívásokat. Ahogy hallgatom, arra gondolok, nem igazán törődött azokkal a szabályokkal, amelyek korlátot jelenthettek volna szárnyalásához. Az elmúlt több mint másfél évtized őt igazolta, az egykori pécsi egyetem néhány fős közművelődési szakcsoportjából intézményt varázsolt, azt, amely a beszélgetésünk helyszíne és apropója, a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara. Kinyitjuk az ajtót zetű csoportjaival szembeni passzivitás feloldását. A A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara a Szociális és Munkaügyi program elindításával azt Minisztériummal együttműködve október végén ünnepélyes keretek között elindította a Társadalmi Befogadás Szakkollégiumot. Az ünnepségen A társadalmi befogadás uniós és hazai kérdései címmel Rauh Edit szakállamtitkár tartott előadást. Az alakuló ülésen Dr. Koltai Dénes egyetemi szeretnék elérni, hogy a résztvevők olyan ismeretekre tegyenek szert, amelyek segítségével előmozdítható a kisebbségi helyzetben lévő, diszkriminált társadalmi csoportok esélyegyenlőtlenségének csök- docens, a kar dékánja úgy fogalmazott: kinyitjuk az ajtót mindenki előtt. kentése, valamint az úgynevezett Ön az ünnepségen a Társadalmi Befogadás Szakkollégium - ról szólva azt hangsúlyozta, hogy kinyitjuk az ajtót mindenki előtt. Mit jelent ez, milyen szélesre tárják az ajtót? Ennek a szemináriumnak az a célja, hogy hallgatóink megtanulják, hogy nem egyforma mindenki, hogy a társadalom kétnemű, hogy vannak szegények és gazdagok, hogy vannak gyerekek és öregek..., hogy vannak szőkék és barnák, vannak olyanok, akik lényegesen barnábbak..., hogy nem mindenkinek a másneműség a vágya... A közigazgatási kommunikáció és társadalmi befogadás képzés bizonyítványainak ünnepélyes átadása november 23-án volt a Szociális és Munkaügyi Minisztérium tükörtermében. Úgy gondolom, hogy egy ekkora egyetemen, mint a miénk, természetes dolog, hogy mindenki előtt kinyitjuk az ajtót, és megprópáljuk biztosítani azokat az elsajátítási utakat, amelyek segítségével új információk, értékek, új normák kerülhetnek közénk. Fontos, hogy a hallgatók még többet tudjanak kivenni ebből a tudásözönből, ami itt van. Amit mi tehetünk: keresse meg a kar, az egyetem azokat az avatott szakembereket, szakértőket, akik ebben az ügyben elkötelezetten tudnak tanítani és értékeket közvetíteni... nyissa ki a másik szemét, a fülét, tegye nyitottá a szívét ahhoz, hogy megérezze: a társadalomba be kell fogadni mindazokat, akik valamilyen módon mások mint mi... A szakkollégiumnak az a célja, hogy aktív hallgatói munkára épülő előadásokkal, szemináriumokkal, gyakorlati foglalkozásokkal, rendezvények sorozatával elősegítse a magyar társadalom hátrányos helymi többségi társadal- szemlélet pozitív irányú megváltoztatása. A szakkollégium hallgatói egy-egy téma feldolgozásával nemcsak ismereteket szereznek, hanem közvetítenek is a kar, illetve a tágabb környezetük számára. Az ünnepségen telt ház volt, kik vesznek részt a szakkollégium munkájában? A kollégium megalakulására meghívtuk a pécsi, illetve baranyai társadalmi szervezetek tagjait, a helyi önkormányzatok képviselőit, polgármestereit, érdekképviseletet ellátó civil szervezetek tagjait és az oktatási intézmények pedagógusait is. A meghívottak hűen tükrözik a társadalom sokszínűségét. A diszkriminált társadalmi csoportok esélyegyenlőtlenségének csökkentése nehéz feladat, milyen előadások segíthetnek ebben? A szakkollégium elindítása jelentős lépés, de úgy tudom, hogy hasonlóan fontosnak tartották a köztisztviselők szakmai képzését is... 2007. december ÖN KOR KÉP 7
Nézzük a szakkollégium programját: a társadalmi befogadás, antidiszkrimináció témakör nemzetközi és hazai jogi hátterét Kaltenbach Jenő, egyetemi docens ismerteti. A hátrányos helyzetű, diszkriminációval sújtott társadalmi csoportokról, a diszkrimináció és a szegregáció társadalmi megjelenéséről, a romák helyzetéről Kállai Ernő, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Országgyűlési Biztosa tart előadást. A kormányzati intézkedésekről a roma lakosság integrációja érdekében tett lépésekről Rauh Edit, a szociális minisztérium szakállamtitkára ad tájékoztatást. És még beszélnünk kell a fogyatékossággal élő emberekről, a társadalmi mutatókról, intézkedésekről is, ezt a feladatot Könczei György egyetemi tanár vállalta. Egy másik program keretében a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal és a Holland Kormányzati Tájékoztatási Szolgálattal Az első Közigazgatási kommunikáció és társadalmi befogadás képzés 2005 szeptemberében kezdődött. A képzést megkezdő 50 résztvevő közül 46 fejezte be a tanfolyamot és tett sikeres vizsgát. A végzett hallgatók magyar angol nyelvű, közigazgatási kommunikációs szakember képesítést igazoló bizonyítványt kaptak. A kiváló eredményt elért hallgatók közül hatan tavaly novemberben a Holland Kormányzati Tájékoztatási Szolgálat meghívására 5 napos szakmai tanulmányúton vehettek részt Hágában. A részvevők tapasztalatszerzését a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatta. Idén márciusában már 80 köztisztviselő kezdte meg a tanfolyamot. Az ünnepélyes megnyitón köszöntötte a hallgatókat Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter (ma kancelláriaminiszter), Ronald Mollinger, a Holland Királyság Nagykövete, Koltai Dénes, a PTE FEEK dékánja. A képzés októberig tartott, a záróvizsga novemberben volt.a kormányzati kommunikáció területén több mint félévszázados múlttal rendelkező Holland Kormányzati Tájékoztatási Szolgálat a tanulmányúton kívül szakmailag is támogatta a magyar tanárok továbbképzését és holland előadókat biztosított az oktatási folyamathoz. A társadalmi kohézió szempontjából rendkívül fontos a társadalom széles rétegeinek bevonása a nyilvános kommunikációba, a különböző célcsoportok, hátrányos helyzetű rétegek megszólítása, ezért a Szociális és Munkaügyi Minisztérium jelentős részt vállalt a képzés tantervének kidolgozásában és a társadalmi befogadás témakörének oktatásában. A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar szakmai háttere, elkötelezettsége a felnőttképzés, humánerőforrásfejlesztés iránt, garanciát nyújtott a képzés magas színvonalú, hatékony megszervezéséhez és lebonyolításához. együttműködve idén márciusában másodszor indítottuk el Budapesten a köztisztviselők szakmai továbbképzését Közigazgatási kommunikáció és társadalmi befogadás címmel. Figyelemre méltó és időszerű a köztisztviselők ilyen irányú képzése. Ez a kezdeményezés mennyiben tér el a szakkollégium tematikájától? Még szélesebbre tárják az ajtót? Ezzel a hazánkban egyedülálló professzionális képzéssel az volt a célunk, hogy olyan kommunikációs tanácsadókat képezzünk, akik a közigazgatási hivatalnokok munkáját segítik. A társadalmi befogadással kapcsolatos területeken hozzájárulnak a közigazgatás és a polgárok közötti hatékony és eredményes kommunikációs folyamatok javításához. A hallgatók különböző minisztériumok, költségvetési szervek azon köztisztviselői, akik közreműködnek a szociális befogadás politika tervezésében és megvalósításában. A 160 órás kurzus egyrészről szemléletformáló, másrészről olyan elméleti és gyakorlati ismeretek nyújt, amellyel a közigazgatási szervek, civil szervezetek képviselői meg tudják szólítani a különböző célcsoportokat, és képesek felkészíteni őket a közéletben való aktív és öntudatos szerepvállalásra. A képzés elsősorban gyakorlatra épül, a hallgatók olyan témákat ismernek meg, mint például a közigazgatási kommunikáció, a tömegkommunikáció vagy a kríziskommunikáció... A program keretében a hallgatók elsajátíthatják a közigazgatási kommunikáció tervezését és gyakorlati megvalósítását. Fontos a meggyőzés és a befolyásolás technikája. A vizsgakövetelmények sikeres teljesítése után a résztvevők magyar angol nyelvű, közigazgatási kommunikációs szakember képesítést igazoló bizonyítványt kapnak... Az interjúnak vége, de még mindig a közös ismerősöket idézzük, búcsúzóul elhangzik még azoknak a politikusonak a névsora, akik valamikor itt végeztek és ma már az országos közélet szereplői. Arra gondolok, hogy jó volna, ha a politikusok közül minél többen részt vennének a Társadalmi Befogadás Szakkollégium nyílt kurzusán, hogy döntéseik meghozatalánál ne feledjék, hogy vannak szegények, gyerekek, öregek, nők és férfiak, romák, kirekesztett társadalmi csoportok, akik számítanak a segítségükre. Csiky Ildikó Lépj egyet! A PTE FEEK Társadalmi Befogadás Szakkollégium kiállítása. Megnyitó: december 12. 11.30, a PTE FEEK folyosóján. 8 ÖN KOR KÉP 2007. december
Charta Nők és férfiak közötti esélyegyenlőségről a helyi életben Az égboltnak a felét, a Földnek a felét és a hatalomnak a felét. Tavaly májusban az Európai Régiók és Települések Tanácsa (CEMR) elfogadta azt a dokumentumot, amely összefoglalja a nők egyenlő esélyének megteremtésére irányuló helyi szintű cselekvési lehetőségeket, alapelveket. A charta szövegének megfogalmazói arra ösztönzik az európai helyi és regionális önkormányzatok képviselőit, hogy konkrét lépéseket tegyenek a nemek közötti egyenlőség megteremtése érdekében. A charta aláírói tevékenységeik alapjául a meghatározott alapelveket ismerik el. A helyi és regionális önkormányzatoknak esélyegyenlőségi terveket és programokat kell kidolgozniuk, amelyek végrehajtásához az emberi és a pénzügyi forrásokat is biztosítaniuk kell. Azok az önkormányzatok, amelyek aláírják a chartát, kötelezettséget vállalnak arra, hogy valamenynyi döntésük meghozatalakor figyelembe veszik azt, és lehetőleg érvényesítik az abban foglaltakat. Ahogyan a projekt legutóbbi munkacsoportülésén a CEMR női választott képviselők bizottságának elnöke, Vicenta Bosch Palanca (a spanyolországi Bonrepos y Mirambell polgármestere) elmondta, a charta eszköz ahhoz, hogy a nők és a férfiak egyenlő esélyét helyi szinten megteremtsék az önkormányzatok. Az Európai Bizottság által is támogatott projekt zárására 2008. február 20 21-én lesz Pisában, a CEMR női választott képviselők bizottságának 25. évfordulóján. Akkoriban nagyon egyszerűen fogalmazták meg, hogy mit akarnak elérni mondta el Palanca asszony: Half of the Sky, half of the Earth and half of the Power ( Az égboltnak a felét, a Földnek a felét és a hatalomnak a felét. ) A munkacsoportban a projektben résztvevő országok képviselői számoltak be az esélyegyenlőség, az önkormányzatok és a chartával kapcsolatos helyzetről. Érdekes kép rajzolódott ki Európáról; az önkormányzatok és az esélyegyenlőség viszonyáról: ugyan az információs kampányok is különböztek egymástól, amit az önkormányzati szövetségek szerveztek az adott országokban, mégis elmondható, hogy az unió korábbi területéről sokkal nagyobb számban csatlakoztak az önkormányzatok, mint az újonnan csatlakozóktól. Szlovákiából, Csehországból, Macedóniából, Lettországból, Litvániából, Lengyelországból még egy önkormányzat sem vállalta fel a charta szellemiségét (egyéb konkrét kötelezettséget nem is kell felvállalni az aláírásával, hiszen mindenki maga dolgozza ki a saját településén megvalósítandó célt). De még Nagy-Britannia és Luxemburg, valamint Norvégia (igaz, itt még a fordítás sem készült el norvég nyelvre) önkormányzatai sem fedezték fel a chartában rejlő lehetőségeket. A legtöbb, az egyenlőségért aktív szerepet vállaló önkormányzat Olaszországban van, ha egyfajta mércének tekintjük a chartához első körben csatlakozottak számát. Hazánkból Zebegény csatlakozott elsőként, és egyelőre egyetlenként, Sinkó Vilmosné polgármester vezetésével. EURÓPAI CHARTA A NŐK ÉS FÉRFIAK KÖZÖTTI ESÉLYEGYENLŐSÉGRŐL A HELYI ÉLETBEN* Az európai helyi és regionális önkormányzatok chartája, amelyben elkötelezik magukat az emberek közötti nagyobb egyenlőség megteremtése mellett, hatásköreik és a partnerség felhasználásával. Kidolgozta és terjeszti az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetsége és partnerei. Bevezetés Az Európai Charta a nők és férfiak közötti esélyegyenlőségről a helyi életben az európai helyi és regionális önkormányzatoknak szól: annak aláírására kéri fel őket, hogy nyilvánítsák ki hivatalosan elkötelezettségüket a nők és férfiak egyenlőségének elve mellett, és a hatásköreiken belül a chartában megfogalmazott vállalásokat hajtsák végre. A kötelezettségvállalás végrehajtásához valamenynyi aláíró önkormányzat vállalja, hogy kidolgoz egy Esélyegyenlőségi Cselekvési Tervet, amelyben megjelöli a prioritásokat, a tevékenységeket és az e célra fordítandó erőforrásokat is. * R é s z le t a dok u ment u mb ól. A teljes anyag a www.toosz.hu és a www.onkornet.hu oldalakon 18 ÖN KOR KÉP 2007. december
Továbbá valamennyi, a chartát aláíró önkormányzat vállalja, hogy a területén levő valamennyi intézménynyel és szervezettel együttműködik annak érdekében, hogy elősegítsék a valódi egyenlőség érvényesülését a gyakorlatban. A chartát egy 2005 2006- os projekt keretében dolgozta ki az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Tanácsa az alábbiakban felsorolt számos partnerével együtt. A projektet az Európai Bizottság támogatta az 5. Közösségi Program keretében a nők és férfiak esélyegyenlőségéért. A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség mindenki számára alapvető jogot képez, és minden demokrácia nélkülözhetetlen értéke. Az alapelv megvalósulásához nemcsak jogilag kell azt elismerni, hanem hatékonyan végre is kell hajtani az élet minden terén: politikai, gazdasági, szociális és kulturális szempontból is. Számos példa és hivatalos elismerés ellenére a nők és a férfiak egyenlősége a mindennapi életben még mindig nem valóságos. A nők és férfiak nem élveznek a gyakorlatban egyenlő jogokat. A szociális, politikai, gazdasági és kulturális egyenlőtlenségek még mindig léteznek ilyenek például a munkabérekben tapasztalható különbségek vagy a politikai életben a nők alulreprezentáltsága. Ezek az egyenlőtlenségek szociális jelenségekből erednek, amelyek számos sztereotípiából fakadhatnak: a családi életben, képzésben, kultúrában, médiában, a munka világában, a társadalmi szerveződésekben. Ezeken a területeken új szemlélet elfogadásával és szerkezeti változtatásokkal lehet előrehaladni. Mint az emberekhez legközelebbi kormányzati szint, a helyi és a regionális önkormányzatok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy a valódi egyenlőség uralta társadalom megvalósítására folyamatosan törekedjenek az egyenlőtlenségek újratermelése elleni harcukkal. Ők vannak abban a helyzetben, hogy hatásköreik által, valamint a helyi szereplők széles körével való együttműködéssel konkrét intézkedéseket tegyenek a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség érdekében. Mindazonáltal a szubszidiaritás elvének rendkívüli jelentősége van a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség elvének érvényesítésében. Ez az alapelv a kormányzás valamennyi szintjére vonatkozik az európai, a nemzeti, a regionális és a helyi szintre egyaránt. Tekintve, hogy az európai helyi és regionális önkormányzatoknak különbözőek a hatásköreik, valamennyiüknek pozitív szerepet kell játszaniuk az esélyegyenlőség gyakorlati megvalósításában, így gyakorolva hatást a területükön élő lakosság mindennapjaira. A szubszidiaritás közeli kapcsolatban van a helyi és regionális önkormányzás elveivel. Az Európa Tanács 1985-ben keletkezett Helyi Önkormányzatok Chartája, amelyet az európai államok nagy többsége aláírt, és ratifikálta azt, hangsúlyozza, hogy a helyi önkormányzatoknak joga és képessége, a jog határainak megfelelően, hogy a saját hatásköreiken belül szabályozzák és igazgassák a közügyek alapvető körét a helyi lakosság érdekeinek megfelelően. Az esélyegyenlőséghez való jog érvényesítése és elősegítése a helyi önkormányzás e koncepciójának középpontjában kell lennie. A helyi vagy a regionális demokráciának hozzá kell járulnia, hogy a legmegfelelőbb döntések szülessenek a mindennapi élet konkrét aspektusainak többségében, ilyen a lakhatás, a közbiztonság, a helyi közlekedés, a munka világa, vagy az egészségügy. Ezen kívül a nők teljes mértékű bevonása a helyi és regionális politikák kifejlesztésébe és végrehajtásába lehetővé teszi, hogy érvényesüljenek az élettapasztalataik, a know-how-juk és a kreativitásuk. Amennyiben egy esélyegyenlőségen alapuló társadalmat kívánunk létrehozni, nagyon fontos, hogy a helyi és regionális önkormányzatok teljes mértékben figyelembe vegyék a nemi szempontokat is, mind a politikáikban, mind a szervezetükben mind pedig gyakorlatban is. A jelen és az eljövendő világunkban a nők és a férfiak egyenlő esélyei kulcstényezővé válnak a gazdasági és társadalmi sikereinkben nem csupán európai vagy nemzeti szinten, hanem a régióinkban, városainkban és a helyi közösségeinkben is. Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa (CEMR), valamint ennek a női választott helyi és regionális képviselők bizottsága évek óta aktívan tevékenykedik a nők és férfiak közötti esélyegyenlőségért helyi és regionális szinten. 2005-ben a CEMR egy konkrét eszközt alkotott az európai helyi és regionális önkormányzatok részére: az esélyegyenlőség városát. Bizonyos európai városok és települések jó gyakorlatainak meghatározásával az esélyegyenlőség városa egy módszert szolgáltat a helyi és regionális szintű, nők és férfiak közötti esélyegyenlőségi politika végrehajtásához. Ez a charta ezen a munkán alapul. A helyi és regionális önkormányzatok szerepét nők és férfiak esélyegyenlőségének támogatásában az IULA (Helyi Önkormányzatok Nemzetközi Uniója) is elismerte 1998-ban, a Világméretű Deklarációjában nők a helyi önkormányzatban címmel. Az új világszervezet, az Egyesült Városok és Helyi Önkormányzatok alapvető céljukként határozták meg a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőséget. 2007. december ÖN KOR KÉP 19
Alapelvek A charta a nők és férfiak esélyegyenlőségéről 1. A nők és férfiak egyenlősége alapvető jog Ezen jog érvényesülését a helyi és regionális önkormányzatoknak hatáskörükön belül valamennyi területen meg kell valósítaniuk, beleértve, hogy kötelességük a diszkrimináció valamenynyi formájának megszüntetése, függetlenül attól, hogy közvetlen vagy közvetett megkülönböztetésről vane szó. 2. A nők és férfiak közötti egyenlőség biztosításakor figyelembe kell venni a többszörös diszkriminációt és a hátrányos helyzetet A többszörös meg különböztetés és a hátrányos helyzet nemi szemponton kívül alapulhat származási, etnikai és szociális eredeten, genetikai sajátságokon, nyelven, valláson vagy hiten, politikai vagy egyéb véleményen, nemzeti kisebbséghez tartozáson, vagyoni, születési, rokkantsági, kor, szexuális orientáción, vagy szociális-gazdasági helyzeten, amelyeket figyelembe kell venni a nők és férfiak esélyegyenlőségével kapcsolatosan. 3. A nők és férfiak kiegyensúlyozott részvétele a döntéshozatalban a demokratikus társadalom előfeltétele A nők és férfiak esélyegyenlőségének joga megköveteli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok minden a célnak megfelelő eszközt bevessenek és megalkossanak a célnak megfelelő stratégiát a nők és a férfiak kiegyensúlyozott részvételének elősegítése érdekében a döntéshozatal terén. Európai Charta a nők és férfiak közötti esélyegyenlőségről a helyi életben 4. A nemi alapú sztereotípiák eloszlatása alapvető fontosságú a nők és férfiak közötti egyenlőség megteremtésében A helyi és regionális önkormányzatoknak támogatniuk kell az olyan sztereotípiák és akadályok megszüntetését, amelyeken a nők egyenlőtlen helyzete és viszonya alapul, és amelyek a nők és férfiak szerepeinek egyenlőtlenségét előidézik politikai, gazdasági és kulturális viszonylatban. 5. A nemi szempontok integrálása a helyi és regionális önkormányzatok összes olyan tevékenységébe, amelyek megkívánják a nők és férfiak közötti egyenlőség előtérbe helyezését A nemi alapú nézőpontokat mindazon politikák, módszerek és eszközök tervezésénél figyelembe kell venni, amelyek hatással vannak a helyi lakosok életére. Például a gender mainstreaming és gender budgeting technikáinak használatával. Végezetül, a nők tapasztalatait - beleértve az élet- és munkakörülményeiket is elemezni kell és figyelembe kell venni. 6. A megfelelő források rendelkezésre állása elengedhetetlen eszköz a tervekhez és a programokhoz a nők és férfiak közötti egyenlőség megteremtésében Az európai helyi és regionális önkormányzatok chartája, amellyel elkötelezik magukat a területükön élők nagyobb esélyegyenlőségének megteremtéséért, hatáskörükön belül, valamint a partnerekkel való együttműködések által Én, alulírott........................ (az aláíró neve) Mint........ (helyi / regionális önkormányzat neve).. (az önkormányzatban betöltött hivatali tisztsége) Aláírásommal elismerem, hogy a fent említett önkormányzat hivatalosan döntött az Európai Charta a nők és férfiak közötti esélyegyenlőségről a helyi életben című dokumentumhoz való csatlakozásról, valamint arról, hogy az abban foglaltakat teljesíteni fogja, továbbá felhatalmazott az ügyben való eljárásra.................................................(aláírás)............................................... (dátum) A helyi és regionális önkormányzatoknak esélyegyenlőségi terveket és programokat kell kidolgozniuk, amelyek végrehajtásához az emberi és a pénzügyi forrásokat is biztosítaniuk kell. A charta végrehajtása és az ezzel járó kötelezettségek Az aláírók vállalják, hogy a következő speciális lépéseket végrehajtják a charta rendelkezéseinek megvalósítása céljából: E charta valamennyi aláírója vállalja, hogy belátható időn belül (amely nem terjed túl a 2 éves időtartamon) a charta aláírását követően kidolgozza és elfogadja az Esélyegyenlőségi Cselekvési Tervét, amelyet aztán végrehajt. Az Esélyegyenlőségi Cselekvési Terv rögzíti az aláíró céljait, prioritásait, a tervhez alkalmazandó intézkedéseket, az elosztandó forrásokat, annak érdekében, hogy a charta és az azzal vállalt kötelezettségek végrehajtása hatékonnyá váljon. A tervben megállapítják a végrehajtásra javasolt időkeretet is. Amennyiben az aláíró már rendelkezik Esélyegyenlőségi Tervvel, abban az esetben felülvizsgálják azt, és biztosítják, hogy e chartának megfelelővé váljon minden tekintetben. Valamennyi aláíró széles körben egyeztet az Esélyegyenlőségi Cselekvési Tervéről, mielőtt elfogadja azt, és szintén széles körben terjeszti, ha már határoztak az elfogadásról. Szabályozott módon nyilvánosan kell beszámolni Vállalom, hogy ezt a kitöltött és aláírt dokumentumot eljuttatom az alábbi címre: CEMR Főtitkára részre 15 Rue de Richelieu F-75001 Paris 20 ÖN KOR KÉP 2007. december France
Együttműködő partnerek: National Association of Municipalities in the Republic of Bulgaria (Bolgár Települési Önkormányzati Szövetség Bulgária), Union of Cyprus Municipalities (Ciprusi Települések Uniója Ciprus), Union of Towns and Communities of the Czech Republic (SMO CR, Cseh Városok és Települések Uniója Csehország), Association of Finnish Local and Regional Authorities (Finn Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetsége Finnország), French Section of CEMR (AFCCRE, a CEMR Francia Szekciója Franciaország), German Section of CEMR (RGRE, a CEMR Német Szekciója Németország), Central Union of Municipalities and Communities of Greece (KEDKE, Görög Önkormányzatok és Települések Központi Uniója Görögország), Hungarian National Association of Local Authorities (TÖOSZ, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Magyarország), Italian Section of CEMR (AICCRE, a CEMR Olasz Szekciója Olaszország), Tuscan Federation of AICCRE (az AICCRE (CEMR) Toszkán Föderációja, Olaszország), Association of Luxembourg Towns and Municipalities (SYVICOL, Luxemburgi Városok és Települések Szövetsége, Luxemburg), Association of Polish Cities (ZMP, Lengyel Városok Szövetsége, Lengyelország), Spanish Federation of Municipalities and Provinces (FEMP, Spanyol Települések és Provinciák Föderációja, Spanyolország), Basque Association of Municipalities (EUDEL, Baszk Önkormányzati Szövetség, Spanyolország), City of Vienna (Bécs városa), City of Saint Jean de la Ruelle (Saint Jean de la Ruelle városa), City of Frankfurt am Main (Frankfurt am Main városa), City of Cartagena (Cartagena városa), City of Valencia (Valencia városa), Agency of Time and Mobility Belfort-Montbéliard (Belfort-Montbéliard Idő és Mobilitás Ügynökség), Standing Committee Euro-Mediterranean Partnership of the Local and Regional Authorities (COPPEM, Euro-Mediterrán Helyi és Regionális Önkormányzatok Állandó Partnerségi Bizottsága) a Terv végrehajtásának előrehaladásáról is. Valamennyi Aláíró felülvizsgálja az Esélyegyenlőségi Cselekvési Tervét, ha azt a körülmények megkövetelik, és további tervet dolgoz ki mindig a következő periódusra. Valamennyi aláíró vállalja, hogy elvileg együttműködik egy arra kidolgozott rendszerben a charta végrehajtásának ellenőrzésében, támogatva és hozzájárulva így ahhoz, hogy Európa-szerte hatékonyan tanulhassanak egymástól a helyi és regionális önkormányzatok a nők és férfiak közötti nagyobb esélyegyenlőség megteremtéséről. Esélyegyenlőségi Cselekvési Tervét és egyéb vonatkozó nyilvános anyagait emiatt elérhetővé teszi mindenki számára. Valamennyi aláíró tájékoztatja az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Tanácsát arról, hogy a chartát aláírta, ennek dátumával együtt, és azon kapcsolattartó személy megjelölésével, aki a chartával kapcsolatos együttműködésért a jövőben felel. Sabján Katalin Kis számban folytat le közbeszerzési eljárásokat, és úgy érzi nincs kellő tapasztalata? Hirdetményeit gyakran visszakapja a Szerkesztőbizottságtól? Vagy sok eljárást folytat le, és szeretné, ha ezek nyilvántartása áttekinthetőbb lenne? A Közbeszerzés? Segítünk! program mindegyik problémára megoldást kínál! Azok az ajánlatkérők, akik kevés eljárást folytatnak le évente, és amelyek nagy része egyszerű eljárás, elsősorban a program Közbeszerzési Segédlet című, szöveges ismertetőjét tudják használni. A Kbt. az egyszerű eljárás, illetve a nemzeti eljárások szabályainak ismertetésekor folyamatosan visszahivatkozik a törvény IV. fejezetében található rendelkezésekre. A jogszabály alkalmazása így nehézkes és sok hibára adhat lehetőséget. A Segédlet visszahivatkozások nélkül ismerteti az eljárás minden egyes lépését, és azokhoz részletes magyarázatokat fűz. Természetesen a közösségi eljárásrend szabályai is megtalálhatók. Külön rész foglalkozik a tervpályázati eljárásokkal, és a keretmegállapodásos eljárással is. A program jövő év elején megjelenő frissítése már az Európai Uniós támogatásokból megvalósuló speciális rendelkezéseket is tartalmazni fogja. A program hirdetménykitöltő része az ajánlatkérő által megadott négy feltétel (értékhatár, az eljárás típusa, a beszerzés tárgya, az eljárás fajtája) alapján kiválasztja a megfelelő hirdetményt, és csak azokat a kérdéseket teszi fel, amelyek az adott eljáráshoz kapcsolódnak. Felhívja a figyelmet olyan hibákra, mint pl. ha a bontás és a dokumentáció átvételének határideje nem egyezik meg, vagy a meghívásos eljárásban megadott keretszám kevesebb, mint öt. A munkát a CPV kereső is nagymértékben megkönnyíti. Nem kell végigolvasni a dokumentumot, a tárgy megnevezésének beírásával a program az összes olyan CPV kódot (a kiegészítő kódokat is) megadja, amelyben az adott szó szerepel. Szolgáltatásnál még a csoportszámot is megadja, amely megkönnyíti a vonatkozó mellékletbe sorolást. A Címlistába az eljárások szereplőinek minden adata rögzíthető, ezeket a program a hirdetmények kitöltésekor automatikusan felhasználja. Ugyanígy a Válaszszerkesztőbe is beírhatók a gyakran használt szövegrészek (pl. kizáró okok előírása). A folyamatban lévő eljárások nyilvántartása könnyen áttekinthető, abból az illetékes ügyintéző távollétében is azonnal megállapítható, hogy az eljárás melyik szakaszban van. Az egyes beszerzésekhez kapcsolódó összes irat (jegyzőkönyvek, hiánypótlási felhívások, kérdésekre adott válaszok) egy helyen megtalálhatók. A program természetesen nem csak az eljárást megindító hirdetményeket tartalmazza, hanem az írásban megküldendő ajánlattételi felhívásokat, az eljárás eredményéről, a szerződés módosításáról és a teljesítésről szóló hirdetményeket, illetve az összegezéseket is. A program az eljárást megindító hirdetmény azon részeit, amelyek a többi hirdetményben is megjelennek, automatikusan átemeli, ezáltal meggyorsítja a kitöltés munkáját. Az elkészült hirdetményről az is könnyen megállapítható, hány karaktert tartalmaz. A Közbeszerzési Segédlet a Kbt. mellett a végrehajtási jogszabályokra, a Közbeszerzések Tanácsa Elnökének tájékoztatóira, a Közbeszerzések Tanácsa ajánlásaira, tájékoztatóira és egyéb dokumentumaira is hivatkozik. Programunkat önkormányzatok, kistérségi többcélú társulások, állami intézmények, és ajánlatkérőként eljáró gazdasági társaságok is használják. A CD csak az általános közbeszerzési eljárásban alkalmazott hirdetményeket tartalmazza! A program követelményei: Windows 98/ME/2000/XP operációs rendszer 800x600-as képernyőfelbontás MS Word/Excel 97/2000 vagy azzal kompatibilis szöveg-, ill. táblázatszerkesztő A cd ára 80.000,- Ft + ÁFA 2007. december ÖN KOR KÉP 21