Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ

Hasonló dokumentumok
Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok

A somatomotoros rendszer

Szignalizáció - jelátvitel

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

Kommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Endokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon

Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2018

Szinaptikus folyamatok

Neurotranszmisszió. Prof. Dr. Kéri Szabolcs. SZTE ÁOK, Élettani Intézet, Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni?

Jelátviteli útvonalak 1

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező metabolit aktiválja őket (mindkettő)

8. előadás. Sejt-sejt kommunikáció és jelátvitel

16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció)

Idegsejtek közötti kommunikáció

Interneurális kommunikáció

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

A kémiai szinapszis (alapok)

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája

Egy idegsejt működése

JELÁTVITEL I A JELÁTVITELRŐL ÁLTALÁBAN, RECEPTOROK INTRACELLULÁRIS (NUKLEÁRIS) RECEPTOROK G FEHÉRJÉHEZ KÖTÖTT RECEPTOROK

Farmakodinámia. - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás. - Receptorok és felosztásuk

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

Jelátviteli útvonalak 2

CzB Élettan: a sejt

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i

A neuroendokrin jelátviteli rendszer

MOLEKULÁRIS FORRÓDRÓTOK Jeltovábbító folyamatok a sejtekben

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

FARMAKODINÁMIA. mit tesz a gyógyszer a szervezettel

A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

Intracelluláris és intercelluláris kommunikáció

TÁMOP /1/A

3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3.

RECEPTOROK JELÁTVITEL Sperlágh Beáta

A transzportfolyamatok és a sejtek közötti kommunikáció

IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása november 2.

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

1b. Fehérje transzport

Sejtek közötti kommunikáció

Vezikuláris transzport

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.

Szignáltranszdukció: jelátvitel általános jellemzői, másodlagos hírvivők: szabad gyökök és intracelluláris szabad Ca2+

Az idegi működés strukturális és sejtes alapjai

JELUTAK 2. A Jelutak Komponensei

A plazmamembrán felépítése

Sejtek közötti kommunikáció

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

Riboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia

JELUTAK 1. A Sejtkommunikáció Alapjai: Általános lapelvek

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

A mellékvesekéreg. A mellékvesekéreg hormonjai

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018

AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert. Összefoglaló

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45

Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A sejtek membránpotenciálja (MP)

Hormonok hatásmechanizmusa

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Kalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős:

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

Speciális működésű sejtek

Átírás:

Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ Tanulási támpontok 6. és 7. Dr. Kékesi Gabriella 2019 6. Receptorok, szignáltranszdukció - jelátviteli mechanizmusok Ismertesse a mediátorok (jelátvivő anyagok) típusait: parakrin és autokrin jelzőmolekulák, hormonok, neurotranszmitterek, neurohormonok, citokinek. Ismertesse a receptor, ligand, agonista, antagonista (kompetitív, nem kompetitív) fogalmakat. Receptorok osztályozása: 1. elhelyezkedésük alapján (membrán- és citoszolreceptorok, magreceptorok, intracelluláris membránreceptorok (IP3, ryanodin), 2. működésük alapján (ionotrop és metabotrop receptorok, receptorenzimek, illetve enzimhez kapcsolt receptorok). Ionotrop receptorok: szelektív és nem szelektív receptorok, kation- és anioncsatornák. Említsen egy- egy példát. G-protein-kapcsolt metabotrop receptorok: heterotrimer G-fehérjék szerkezete, típusai (Gs/Gi/Gq), működésük. Definiálja a másodlagos hírvivő fogalmát, ismertesse a legfontosabbakat (camp, cgmp, kalcium, IP3/DAG, arachidonsav). Vázolja fel a szignalizációs útvonalat, a szignáltranszdukció elemeit és jelentőségüket a sejtben egy-egy példán keresztül. Receptorenzimek, illetve enzimhez kapcsolt receptorok szerkezetének és működésének bemutatása egy-egy példán keresztül (tirozin-kináz receptorok). Írja le a membránhoz kötött receptorok következő folyamatait: aktiváció, inaktiváció, internalizáció, upreguláció, downreguláció, szenzitizáció és deszenzitizáció. Intracelluláris receptorokhoz kapcsolódó jelátvitel: citoszoláris és magreceptorok működésének bemutatása egy-egy példán keresztül (pl. szteroid és pajzsmirigy hormon receptorok). 1

7. Neurotranszmisszió Jellemezze az elektromos szinapszisokat, illetve az azokban található réskapcsolatok (gap junction) felépítését és működését. Hasonlítsa össze az ingerületátvitelt elektromos és kémiai szinapszis esetében (információtovábbítás iránya, sebessége, módja). Írja le a kémiai neurotranszmisszió időben egymást követő folyamatait (a praeszinaptikus membrán depolarizációjától a posztszinaptikus membránon keletkező gradált válasz (PSP) kialakulásáig). Írja le a klasszikus neurotranszmitterek jellemzőit. Csoportosítsa a neurotranszmittereket kémiai felépítésük alapján: 1. acetilkolin, 2. aminosavak (glutamát, glicin, GABA), 3. biogén aminok (dopamin, noradrenalin, adrenalin, hisztamin, szerotonin), 4. gázok (NO, CO), 5. lipidek (endocannabinoidok), 6. peptidek (endorfinok, enkefalinok, dinorfinok, P-anyag, CGRP, VIP), 7. purinok. NO szintézise, hatásmechanizmusa és jelentősége. Ismertesse a felszabadult neurotranszmitterek sorsát: receptorkötés, enzimatikus bomlás, diffúzió, reuptake. Normálértékek: szinaptikus késés kémiai szinapszisban: 1-1,5 ms. Sejtek működésének összehangolása Sejtek összehangolt működése Réskapcsolatok (gap junction) segítségével Extracelluláris jelzőmolekulák közvetítésével Helyi vagy távoli eredetűek Sejtszintű válasz (pl. elektromos változás, enzimaktivitás-módosulás, sejtproliferáció, transzkripciós változások ) Jelátvitel szignáltranszdukció folyamata Kommunikáció gap junction-on keresztül Kommunikáció kémiai hirvivő molekulákkal 2

Extracelluláris jelzőmolekulák Rögzített információs molekulák Szomszédos sejtek sejtfelszíni molekulái; strukturált EC matrix makromolekulái Mobilis információs molekulák MEDIÁTOROK Kémiai kommunikáció funkcionális felosztás Parakrin és autokrin jelzőmolekulák (növekedési faktorok, citokinek, arachidonsav származékok, hisztamin, bradikinin ) Hormonok Neurotranszmitterek és neurohormonok (pl. CRH, TRH ) Neurotranszmisszió - Szinapszis Morfológiai és funkcionális kapcsolat (Sherrington) Sejt közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed át (kémiai vagy elektromos jel) Idesejt effektor sejt (izom, mirigy) Idegsejt idegsejt Típusai Elektromos, kémiai Axodendritikus, axoszomatikus, axoaxonális 3

Elektromos szinapszis Kémiai szinapszis Gap junction réskapcsolat (~2 nm) Connexonok 6 connexin alegység 4 TM molekula Nincs szinaptikus késés közvetlen ionáramlás Mindkét irányba vezet 1. n. vagus elektromos ingerlése Otto Loewi (1936 Nobel-díj) DONOR béka szív 3. Perfúziós oldatból mintavétel 4. Perfúziós oldat injektálása a RECIPIENS béka szívbe 2. Szívfrekvencia csökken 5. Szívfrekvencia csökken Funkció: összerendezett gyors válasz Szinaptikus késés: 1-1,5 ms Szinaptikus rés : 20-40 nm Serkentő / gátló Elektromos szinapszis Kémiai szinapszis 4

Interneuronális szinapszisok ~ 2 000 szinapszis / neuron Konvergencia, divergencia elv CNS: 10 11 neuron 2 x 10 14 szinapszis Axo-dendritikus szinapszis Axo-szomatikus szinapszis Axa-axonális szinapszis Transzmitter-felszabadulás mechanizmusa Preszinaptikus sejt Szinaptikus rés Akciós Potenciál (AP) 1. AP eléri AP eléri az az axon-végződést axonvégződést 2. Feszültségfüggő kalciumcsatornák ff. kálcium-csatornák nyílnak kinyílnak 3. Kalcium beáramlás Kálcium beáramlás 4. Kalcium-jel a vezikulumoknak 5. A vezikulumok a membránhoz közelednek 6. A dokkolt vezikulumok exocitózissal kiürítik a neurotranszmittert 7. A neurotranszmitter diffúzióval eljut a szinaptikus résen keresztül a receptorokhoz Posztszinaptikus sejt 5

H + -Neurotranszmitter antiporter Neurotranszmitter felvétele a vezikulumba Aktív zónához közeledés Dokkolás az axonterminál membránján Kalcium-aktivált exocitózis Clathrin-mediált vezikulum endocitózis Axonterminál citoplazmája Szianaptikus rés Dokkoló és kalcium-szenzor fehérjék Dokkoló (SNARE) fehérjék: syntaxin, SNAP-25; synaptobrevin, syntagmin. Transzmitter felszabadulás Kvantumok Dale-elv: a neuron minden axon-végződésből ugyanaz az egy transzmitter szabadul fel Co-existance : kémiailag különböző transzmitterek együttes előfordulása a neuronban Ach + VIP; NA + NPY; SP + CGRP Co-transmission : kémiailag különböző transzmitterek együttes felszabadulása Ingerlési frekvencia-függő felszabadulás Alacsony frekvenciájú ingerlés esetén a kis molekulájú transzmitterek, míg nagy frekvenciájú ingerlés esetén a peptidek IS felszabadulnak 6

Boyd and Martin 1956. Transzmitterfelszabadulás kvantalis elmélete Felszabadult transzmitterek sorsa 1. 4. 2. Kismolekulájú neurotranszmitterek Gáz transzmitterek neuropeptidek 3. 1. Receptorkötés 2. Enzimatikus lebontás a szinaptikus résben 3. Diffúzió kapillárisokba, nyirokerekbe, extraszinaptikus receptorokhoz 4. Visszavétel a preszinaptikus axonvégződésbe; felvétel a glia sejtekbe (transzporterek révén) 7

Transzmitter-felszabadulás és hatás preszinaptikus módosításának lehetőségei 1. Transzmitter szintézis befolyásolása Pl. α-metil-p-tirozin gátolja a tirozin-hidroxiláz enzimet, így gátolva a katekolaminok szintézisét 2. Axonális transzport befolyásolása Pl. a kolhicin a mikrotubulusok károsításával akadályozza az axonális transzportot 3. Akciós potenciál terjedésének befolyásolása Pl. a gömbhalból kivonható tetrodotoxin (TTX) blokkolja a feszültségfüggő nátrium-csatornákat 4. Transzmitterek vezikuláris felvételének befolyásolása Pl. reszerpin gátolja a transzmitter (NA) felvételt a vezikulumokba RR csökkentő 5. Transzmitter felszabadulás befolyásolása Pl. ff. Kalcium-csatorna blokkolók (verapamil) gátolják; amfetamin fokozza a noradrenalin felszabadulást; fekete özvegy pók mérge kiüríti az Ach raktárakat; botulinum toxin csökkenti az Ach felszabadulást; tetanusz toxin GABA és Glycin felsz. gátlása 5. Transzmitter felszabadulás befolyásolása preszinaptikus receptorokon keresztül Pl. a koffein és az adenozin ugyanazon receptorért versenyeznek, így csökkenti az adenozin gátló hatását 6. Transzmitter preszinaptikus visszavételének befolyásolása Pl. a kokain és az amfetamin gátolja a transzmitterek visszavételét, ezzel fokozva a szinaptikus aktivitást; antidepresszánsok (SSRI) Transzmitterhatás posztszinaptikus módosításának lehetőségei 1. Transzmitterek inaktivációjának befolyásolása Pl. fizosztigmin AChE gátló 2. Posztszinaptikus receptorok számának a befolyásolása Pl. az alkohol emeli a GABA receptorok számát 3. Posztszinaptikus receptorok gátlása Pl. antipszichotikumok; kurare 4. Posztszinaptikus receptorok aktiválása Pl. nikotin; LSD 5. Másodlagos hírvivők befolyásolása Pl. lítium (camp ); PDE gátlók (Viagra) 8

Neuromuszkuláris junkció (NMJ) I.: a motoros ideg és a beidegzett vázizom közötti ingerületátvitel helye 1. Akciós potenciál (AP) az α motoneuron axonján 2. ff. kalcium-csatornák nyílás 3. ACh tartalmú vezikulumok exocitózisa 4. nach receptorok aktiválása a posztszinaptikus vázizomroston 5. Na + -ion beáramlás, K + -ion kiáramlás véglemezpotenciál (EPP) 6. ff. Na + -csatornák nyílása 7. Na + -ionok beáramlása AP keletkezése 8. Az izomsejt membránján végigterjedő AP 9. ACh enzimatikus lebontása (AChE) Neuromuszkuláris junkció II. Kompetitív nach antagonisták Preszinaptikus toxinok Pl. botulinum toxin Nem-depolarizáló izomrelaxánsok Pl.:d-tubokurarin, gallamin Depolarizáló izomrelaxánsok Pl.:szukcinil-kolin AChE gátlók Pl.: fizosztigmin, neosztigmin; harci gázok 9

Retrográd transzmitterek pl. endokannabinoidok, NO A posztszinaptikus sejtből felszabaduló lipidoldékony anyagok a preszinaptikus végződéshez diffundálva befolyásolják annak transzmitterleadását Pl.: 2-AG (arachidonoil-glicerol) csökkenti a glutamát preszinaptikus felszabadulását Transzmitter-felszabadulás preszinaptikus szabályozása Szelektíven befolyásol egyetlen befutó pályát A/ preszinaptikus facilitáció B/ preszinaptikus gátlás 10

1. Preszinaptikus sejt Akciós potenciáljának felszálló szára Posztszinaptikus elektromos jelenségek Helyi, elektrotónusos, posztszinaptikus potenciál változások EPSP (Excitátoros posztszinaptikus potenciál); IPSP (inhibítoros posztszinaptikus potenciál) 4. Akciós potenciál a posztszinaptikus sejten 3. EPSP Axondomb Ingerküszöb Szummáció az axondombon 2. Kalcium beáramlása (Llinás 1982.) Szinaptikus integráció posztszinaptikus potenciálok összegződése Időbeli szummáció Térbeli szummáció 11

Neurotranszmitterek kémiai csoportosítása Klasszikus, kismolekulájú neurotranszmitterek Acetil-kolin Biogén aminok Katekolaminok: dopamin, adrenalin, noradrenalin Szerotonin Hisztamin Aminosav-származékék Ingerlő: glutamát, aszpartát Gátló: GABA (γ-aminovajsav); glicin Purin nukleotidok ATP, adenozin Gázok NO, CO, H 2 S Peptidek neuropeptidek (TRH, vazopresszin, oxytocin, VIP, opioidok, CGRP, SP), hormonok, citokinek, növekedési faktorok Egyéb neurotranszmitterek Lipidek: prosztaglandinok, leukotriének, anandamid Szteroidok (hormonok): kortizol, aldoszteron, nemi homonok Acetil-kolin szintézise és metabolizmusa Acetil-koenzim A kolin Kolin-acetiltranszferáz (ChAT) Acetil-kolin Acetil-kolin-észteráz (AChE) acetát kolin 12

Katekolaminok szintézise és metabolizmusa DOPAMIN Noradrenalin Normetadrenalin NORADRENALIN Dihidroximandulasav Mandulasav ADRENALIN Adrenalin Metadrenalin MAO: monoamin-oxidáz COMT: katekol-o-metiltranszferáz 13

Szteroidok szintézise Helye: sima felszínű endoplazmás retikulum (SER); mitokondrium Lipofilek egyszerű diffúzió Nem tárolódnak vezikulumokban szükségletnek megfelelő szintézis és felszabadulás Koleszterin Progeszteron Kortikoszteron Dehidroepiandtroszteron Kortizol Aldoszteron Androsztendion Tesztoszteron Ösztron Dihidrotesztoszteron Ösztradiol Ösztriol Gáz mediátorok: NO, CO, H 2 S EDRF = NO Neurotranszmitter is Nem raktározódnak vezikulumokban Nem exocitózissal szabadulnak fel (egyszerű diffúzió) Nem kvantumokban szabadulnak fel Néhány másodperces féléletidő NOS: nitrogén-monoxid-szintáz (konstitutív - kalcium-függő, indukálható) Szolubilis guanilát-cikláz enzim ~ IC receptor Sejtek aktiválódása Reaktív oxigénszármazékok Jelátviteli folyamatok fokozása Szövetkárosító hatás L-cisztein H 2 S Vazodilatáció, gyulladáscsökkentő, sejtek túlélése Hem-oxigenáz Hem Guanilátcikláz Proeinkináz G Fehérjék Nitrogén-monoxid szintáz L-arginin Foszfodiészteráz 14

Peptidek szintézise 1. A prepropeptid a szintézist követően a durva felszínű endoplazmás (DER) retikulumba kerül 2. Proteolitikus enzimek lehasítanak néhány aminosavat, kialakul a propeptid 3. A sima felszínű endoplazmás retikulumban (SER) becsomagolódnak a transzport vezikulumokba 4. A vezikulumok elszállítódnak a Golgi-apparátusba 5. A Golgi-apparátusban átcsomagolódnak a szekréciós vezikulumokba. Itt történik meg a pro-szekvenciák lehasítása kialakul a fehérjék végleges aminosav szekvenciája (peptid) 6. A peptidek exocitózissal felszabadulnak Lipidek - eikozanoidok Membrán foszfolipidek PLA 2 arachidonsav Ciklooxigenáz út Lipoxigenáz út Prosztaglandinok, leukotriének gyulladás Prosztaciklin, thromboxánok véralvadás Membrán foszfolipidek Foszfolipáz A 2 ARACHIDONSAV Ciklooxigenáz út Lipoxigenáz út Prosztaglandinok Prosztaciklinek Thromboxánok Leukotriének 15

Kémiai mediátorok szállítása (transzportja) Egyszerű diffúzió (autokrin, paracrin anyagok, neurotranszmitterek) vagy vér útján (hormonok, neurohormonok) Hidrofil mediátorok a vérben oldottan vagy szállító fehérjékhez kötve (katekolaminok) Hidrofób mediátorok (szteroidok és pajzsmirigy hormonok) szállító fehérjékhez kötve. Vérben levő mediátorok: metabolizmus: máj kiválasztás: vese Szállító fehérjékhez kötött mediátorok félélet-ideje hosszabb Hidrofil mediátor Hidrofób mediátor Receptorok Receptor: speciális felismerő fehérjék, melyek a hírvivő molekulákkal (ligand) kapcsolódva közvetítik azok hatását (ligandspecificitás). Nagy affinitás, reverzibilis kötés Szerkezeti változás (konformáció változás, dimerizálódás) Ligand: a receptorhoz specifikusan kötődő, biológiai hatással rendelkező, bármilyen eredetű molekula Agonista: aktiválja a receptort és megindítja a jelátviteli folyamatokat Antagonista: a receptoron megkötve gátolja az agonista hatását Kompetitív vs nem-kompetitív A legtöbb ligand több receptortípussal is rendelkezik. Receptor lehet pre- és posztszinaptikus elhelyezkedésű Deszenzitizáció (foszforiláció), internalizáció 16

Receptorok csoportosítása Elhelyezkedés alapján: Membrán receptorok Intracelluláris receptorok Citoplazmatikus és nukleáris receptorok Működésüket tekintve: Metabotróp (G-fehérjéhez kapcsolt; A) Enzimhez-kapcsolt, vagy enzimaktivitással rendelkező (B) Ionotróp receptorok (C) Ionotróp receptorok I. Tetramer vagy pentamer szerkezet A receptor maga egy ioncsatorna Ligand kötése (1.) konformáció változás ioncsatorna nyílik (2.) ionpermeábilitás megváltozik (3.) Ligand-aktivált ioncsatornák Serkentő / Gátló pl.: GABA A, GABA C Glicin receptor nach receptor NMDA, non-nmda (AMPA, Kainát) receptor P x (ATP) receptor 5HT 3 receptor 17

NMDA receptor-komplex sematikus ábrázolása Glutamát kötőhely Poliamin kötőhely Zn 2+ kötőhely Extracelluláris tér Glicin kötőhely Intracelluláris tér Ionotróp nikotinos Acetil-kolin (Ach) receptor szerkezete ACh kötőhely (2!) Metabotróp muszkarinos Acetil-kolin (Ach) receptor Ionotróp nikotinos Acetil-kolin (Ach) receptor PLCβ [Ca 2+ ] IC AC ff. Ca ++ -csatorna PKC [Ca 2+ ] IC 18

Metabotróp receptorok I. 7 TM szerkezet G-fehérjéhez kapcsolt Gi/Gs/Gq Trimer szerkezet: α, β és γ alegység GDP (nyugalomban)/gtp (aktiválást követően) kötés GTP-áz aktivitás GTP hasítás - inaktiválás Közvetlen ioncsatorna aktiválás/gátlás vagy másodlagos hírvivők felszabadítása Inaktív receptor aktivált receptor G fehérjék hatásai 1. Lassú, intracelluláris ligand-függő ioncsatornák közvetlen aktiválása vagy gátlása. (lassabb, de hosszabb hatás, mint az ionotróp receptorok esetén). 2. Másodlagos hírvivők szintézisének serkentése vagy gátlása fehérje foszforiláció sejtszintű válasz 19

Metabotróp receptorok II. másodlagos hírvivők camp (ciklikus adenozin-monofoszfát); cgmp (ciklikus guanozin-monofoszfát) IP 3 (inozitol-trifoszfát), DAG (diacilglicerol) Kalcium Arachidonsav Másodlagos hírvivők erősítő/sokszorozó funkció 1. Egy molekula számos fehérjét képes aktiválni 2. A hírvivő alacsony koncentrációja mellett is biztosítja a sejt szenzitivitását 3. Kaszkád folyamat, melyben az egymást követő lépések mind erősebb választ eredményeznek 20

Metabotróp receptorok III/1. jelátviteli folyamatok Gs(stimulatory)/Gi(inhibitory) Adenilát-cikláz enzim (AC) camp proteinkináz A enzim (PKA) fehérje foszforiláció Pl.: α 2 ( ) és β 1-3 adrenerg receptorok ( ); M 2,4 acetilkolin receptor ( ); Guanilát-cikláz enzim (GC) cgmp proteinkináz G enzim (PKG) Pl.: (atrialis natriuretikus peptid (ANP) receptor; NO Metabotróp receptorok III/2. jelátviteli folyamatok G q Foszfolipáz C enzim (PLC) foszfatidilinozitol 4,5-biszfoszfát (PIP 2 ) inozitoltrifoszfát (IP 3 ) + diacilglicerol (DAG) IP 3 IC kalcium felszabadulás Ca-indukált sejtválasz DAG proteinkináz C enzim (PKC) fehérje foszforiláció α 1 adrenerg receptor; M 1, 3, 5 acetilkolin receptor 21

Metabotróp receptorok III/3. jelátviteli folyamatok G q Foszfolipáz A enzim (PLA) arachidonsav (AA) prosztanoidok: prosztaglandinok, leukotriének Pl.: egyes hisztamin és bradikinin receptorok M1, M3, M5 Metabotróp receptorok IV. példák Muszkarinos acetilkolin receptorok (M 1-5 ) Adrenerg receptorok (α 1-2, β 1-3 ) Szerotonin receptorok (5HT 1-2, 4-7 ) Hisztamin receptorok GABA-B receptor Dopamin receptorok Metabotróp glutamát receptorok Adenozin receptorok Peptid receptorok Py receptorok (ATP) 22

G q G i G s Simaizom kontrakció, glikogenolízis NA felszabadulás gátlása Simaizom kontrakció Simaizom relaxáció, glikogenolízis, szívizom kontrakció Intracelluláris receptorok Citoplazma és nukleáris receptorok Szteroidok és pajzsmirigy hormonok Ligand-kötő domén: ligandspecificitás; DNS-kötő domén: hatásspecificitás Génátírás szabályozása fehérjeszintézis változása Lassú, hosszú-távú hatás 23

Enzim- vagy enzimhez kapcsolt receptorok 1 TM szerkezet Extracelluláris ligand-kötőhely Intracelluláris enzim aktivitás, vagy enzimhez kapcsolódás (pl. tyrozin-kinázok) Pl.: növekedési faktorok, citokinek, inzulin 24