Projektszám: 98öu10 Pályázó neve: Dr. Heltai Miklós Projektpartner neve: Univ.Prof. Dipl.Biol. Dr Klaus Hackländer HUF 2 635 680 EUR 1 344 Intézménye: Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet, Gödöllő Intézménye: Institut für Wildbiologie und Jagdwirtschaft (IWJ), BOKU Wien Pályázat címe: Goldschakale im Grenzgebiet Österreich-Ungarn (Part II) Beszámoló/Eredmények A projekt jellege: (kérjük bejelölni) Workshop, konferencia Publikáció, tananyag Kutatási együttműködés Oktatási program Az aranysakál (Canis aureus Linnaeus 1758) a múlt század közepére eltűnt a Kárpát-medencéből. Mintegy negyed századdal ezelőtt azonban újból megtelepedett egykori élőhelyein, s azóta állománya rendkívüli mértékű, exponenciális növekedést mutat (Szabó et al. 2009). Az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) statisztikája alapján a 2017/2018-as vadászati évben már 5831 egyed került terítékre. A hazai, egykori élőhelyeken túl azonban újakat is meghódított a faj, s további területeken való felbukkanása, megtelepedése is várható (Arnold et al. 2012). A közelmúltban megerősítették a faj jelenlétét többek között Lengyelországban, Litvániában, Dániában, Svájcban és Észtországban is (Kowalczyik et al 2015, Trouwborst et al. 2015) Ausztriában az első bizonyító példányt 1987-ben említik Stájerországból. A következő két évtizedben csak eseti (1-1 példány) megfigyelésekről tudunk. A nagy áttörést az jelentette, amikor 2007-ben a Fertő-tó "Neusiedler See-Seewinkel" nemzeti parkban megtalálták az első territoriális családot. Azóta már több alkalommal regisztráltak 1-1 egyedet (elsősorban vadkamera felvételek bizonyítékai). Mivel hazánk a faj eredeti elterjedési területének, areájának észak-nyugati határát jelenteti, rendkívül fontos és érdekes a két ország határ menti területeinek állományfelmérése, illetve alakulása, hiszen a faj az új területeken pl. Ausztria fauna idegennek számít. A partner kutatókkal (Bécsi Természet - és élettudományi Egyetem - BOKU) való együttműködés keretében az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány támogatásával 2016-2017 időszakban már együtt dolgozhattunk (Pályázat címe: Goldschakale im Grenzgebiet Österreich-Ungarn, azonosító: 98öu6). Jelen pályázatban a jól megalapozott munkát folytattuk, illetve fejlesztettük. A közös laboratóriumi vizsgálatok, terepi felmérések eredményesek és rendkívül sikeresek voltak: 2018. február A pályázatban vállalt teendők végrehajtása történt meg: elsődleges cél a korábban összegyűjtött aranysakál koponyák laboratóriumi vizsgálata volt. Az eredményeket bemutató poszter 4. helyezést ért el a 2018 novemberében Görögországban megrendezett 2nd International Symposium on jackals and related species nemzetközi konferencián. Emellett szó esett a közös ismeretterjesztő és tudományos publikációk előkészítéséről, jövőbeli közös pályázat megtervezéséről is. 2018. november Az osztrák kutatókkal közösen végeztünk terepi felmérést ebben az időszakban a Velencei-tó körzetében. A munka két vizsgálatot foglalt magába: 1. Két éjszaka folytattunk akusztikus állományfelmérést, melynek eredményeképpen megbecsültük a területen jelen lévő aranysakál állomány nagyságát (folytatva ezzel a több éve megkezdett monitoring programot). 2. Nappali időszakokban célzottan erre a feladatra kiképzett kereső kutyák
bevonásával - az említett ragadozó faj ürülékét kerestük. Ez egy új módszer első terepi tesztelése; jelen vizsgálattal hatékonyságának, megbízhatóságának és pontosságának a megállapítására törekedtünk. Az előzetes genetikai vizsgálatok megerősítik a módszer használhatóságát, újszerűsége miatt mindenképpen érdemes folytatni. 2018. december Ez alkalommal munkánk illetve személyes találkozásunk az osztrák partnerrel kettős volt. Egyrészt az előre kijelölt vizsgálati területen (Fertő-tó körzete) végeztük el az akusztikus állományfelmérést, másrészt a további, laboratóriumi (táplálkozásbiológiai) vizsgálatokhoz szükséges alapokkal ismertettük meg őket gyakorlati bemutató alkalmával. 2019. február-március A program jóváhagyott hosszabbítási kérelmének köszönhetően további terepmunkát tudtunk végrehajtani. Ekkor a keresőkutyákra alapozott vizsgálat ismétlését végezték el az osztrák kutatók a kijelölt területen, további mintákat gyűjtve az elemzésekhez. Az első részeredményeket egy Németországban (Münster, 2019.09.9-13) megrendezésre kerülő konferencián fogjuk bemutatni poszter segítségével. Összegzésül megállapíthatjuk, hogy bár a kijelölt vizsgálati területeken viszonylag alacsony állománysűrűséget mértünk (akusztikus felmérés) más térségekhez képest (ez a faj új megjelenési területein általános jelenség), az utóbbi években tapasztalt egyre sűrűsödő észlelések mindenképpen indokolják és szükségessé teszik a faj jövőbeli elterjedésének és állományalakulásának nyomon követését. A táplálékanalízisre alapozott kapcsolódó laboratóriumi vizsgálatok új lehetőségeket adnak az osztrák partnerek számára csakúgy, mint a keresőkutyák alkalmazása, mely hatékony kiegészítő módszere lehet a bioakusztikus állománybecslésnek, emellett a jövőben jó alapot szolgáltathat a fajra irányuló további genetikai vizsgálatoknak. A projekt során megfogalmaztuk tapasztalatainkat és megvalósítható jövőbeli célokat tűztünk ki: 1) Az együttműködés konstruktív volt, a jövőben is szándékozunk együtt dolgozni. A lehetőséget kihasználva 2019 júniusában Kétoldalú tudományos és technológiai (TéT) együttműködési pályázatot nyújtottunk be. 2) Hosszabb futamidejű, nagyobb költségvetésű, közös pályázat beadását tervezzük (pl. FWF - Austrian Science Fund) 3) Az eddig elért eredményeinket további közös publikációk segítségével mutatjuk be. Publikációs jegyzék: ARNOLD, J., A., HUMER, A., HELTAI, M., MURARIU, D., SPASSOV, N., ACKLÄNDER, K. (2012): Current status and distribution of golden jackals (Canis aureus) in Europe. In: Mammal Review, 42 (1) p. 1 11. KOWALCZYK, R., KOŁODZIEJ-SOBOCIŃSKA, M., RUCZYŃSKA, I., WÓJCIK, J. M. (2015): Range expansion of the golden jackal (Canis aureus) into Poland: first records. In: Mammal Research, 60 (4) p. 411 414. DOI 10.1007/s13364-015-0238-9 SZABÓ L., M. HELTAI, E. SZŰCS, J. LANSZKI & R. LEHOCZKI (2009): Expansion range of golden jackal in Hungary between 1997 and 2006. Mammalia 73: 307-311. TROUWBORST, A, KROFEL, M, LINNELL, J. D. C. (2015): Legal implications of range expansions in a terrestrial carnivore: the case of the golden jackal (Canis aureus) in Europe. In: Biodiversity and Conservation, 24. p. 2593-2610. doi: 10.1007/s10531-015-0948-y
Publikáció: KRENDL, L; HATLAUF, J; GRIESBERGER, P; HELTAI, M; SZABÓ, L; STOYANOV, St; MARKOV, G; HACKLÄNDER, K (2018): Craniometrical distinction: A comparison of Pannonian and Balkan golden jackal (Canis aureus Linnaeus, 1758) skulls. [2nd International Jackal Symposium, Attica, OCT 30 - NOV 2, 2018] In: Giannatos, G; Banea, O.C; Hatlauf, J; Sillero-Zubiri, C.; Georgiadis, C; Legakis, A (Eds.), Proceedings of the 2 nd International Jackal Symposium; ISBN: 1106-2134. SAMWEBER, I; GRIESBERGER, P; HELTAI, M; SZABÓ, L; HACKLÄNDER, K; HATLAUF, J (2018): Assessment of methods for age determination based on teeth and skull of the golden jackal (Canis aureus). [2nd International Jackal Symposium, Attica, OCT 30 - NOV 2, 2018] In: Giannatos, G; Banea, O.C; Hatlauf, J; Sillero-Zubiri, C.; Georgiadis, C; Legakis, A (Eds.), Proceedings of the 2nd International Jackal Symposium, Elleniko Zoologiko Arheio / Hellenic Zoological Society; ISBN: 1106-2134. BÖCKER, F; WIRK, L; HELTAI, M; SZABÓ, L; COLLET S; HATLAUF J (2019): Jackal and Hide - scat detection dogs help to monitor golden jackals (Canis aureus). GfÖ Annual Meeting 2019 September 09 to 13, 2019 in Münster, Germany. Poster abstract
Projektnummer: 98öu10 Antragsteller: Univ.Prof. Dipl.Biol. Dr Klaus Hackländer HUF 2 635 680 EUR 1 344 Institut für Wildbiologie und Jagdwirtschaft (IWJ), BOKU Wien Projektpartner: Dr. Miklós Heltai Titel: Goldschakale im Grenzgebiet Österreich-Ungarn (PART II) Bericht Institute for Wildlife Conservation, Szent István Universität, Gödöllö Art der Förderung: Workshop, Konferenz Publikation, Lehrmaterial Forschungsprojekt Unterrichtsprojekt Im Rahmen des 2015 gestarteten Pilotprojektes an der Universität für Bodenkultur, Wien konnte bei akustischen Erhebungen die ersten Goldschakal Nachweis aktiv gesammelt werden. (Hatlauf & Hackländer, 2016; Hatlauf et al., 2017). In Ungarn gab es den (nach einer Ausrottung in den 1960er Jahren) ersten Reproduktionsnachweis 1995 und bereits 10 Jahre später zeigte sich eine Populationsdichte von fast 14 Tieren pro km² in Kerngebieten des Goldschakalvorkommens (SZABÓ et al., 2009); die aktuelle Zahl der erlegten Goldschakale erreichte für ganz Ungarn im Jahre 2017/18 bereits knapp 6.000 Individuen (www.ova.info.hu). Da sich Österreich auf einer Verbreitungskarte als eine Art Grenze zwischen bereits etablierten Goldschakal Gruppen und möglichen neuen Gebieten abzeichnet ist das Grenzgebiet Österreich-Ungarn als Studiengebiet besonders wichtig und interessant. Aus diesem Grund führte unsere Kooperation mit den Kollegen der Szent István Universität in Gödöllö ermöglicht durch die Folge-Förderung der Aktion Österreich-Ungarn das gezielte Goldschakalmonitoring in den Grenzgebieten fort und konnte weitere Themen integrieren. Insgesamt wurden Berichte von Sichtungen, über Fallwild oder Bilder aus Fotofallen gesammelt und auf Ihre Güte bewertet. In relevanten Gebieten wird daraufhin akustisches Monitoring durchgeführt. Hierzu wird in Abständen von etwa 2-4 km ein spezieller Goldschakal-Rufe abgespielt. So konnten wir die Anwesenheit von weiteren Goldschakalgruppen bestätigen. Zwischen Februar 2018 und Februar 2019 hatten wir fünf Forschungsaktivitäten zu drei Hauptthemen: -> Februar 2018: Schädelvermessungen zur Analyse von regionalen Unterschieden und Geschlechtsdimorphismus (Ergebnisse einer integrierten Masterarbeit siehe Poster, welches den 4.ten Preis bei der Goldschakalspezifischen Tagung in Griechenland 2018 erlangte, anbei) -> November 2018: Bioakustisches Monitoring in der Region Velence See; ebenso Losungssuche mit Hunden zum Testen einer relativ neuen Methode und zur langfristigen Integration dieser. Über zwei Nächste hinweg wurden Bestandserhebungen durchgeführt und unter Tags wurde die Losungssuche mit Hunden durchgeführt. Vorläufige DNA Tests bestätigten bereits die Nützlichkeit der Methode. -> Dezember 2018: Durchführung der Bestandserhebungen beim Nationalpark Neusiedler See; als zweiter Schwerpunkt - Schulungen zur Nahrungsökologie des Schakals und Einführung in die nötige Laborarbeit. -> Februar und März 2019: Dank der Verlängerung des Projektes konnte ein weiterer Durchgang zur Losungssuche mit den Spürhunden durchgeführt und somit weitere Proben für eine DNA Analyse gesammelt werden. Die ersten Teilergebnisse werden auf einer Konferenz in Deutschland (Münster, 9.-13. September 2019) vorgestellt.
Zusammenfassend lässt sich sagen, dass die Anzahl territorialer Goldschakale nach wie vor in den Untersuchungsgebieten im Vergleich zu Vorkommens-starken Arealen gering ist. Nachfolgestudien sind in Zukunft nötig, um die tatsächliche und zukünftige Verbreitung weiter zu beobachten. Die Losungssuche war sehr erfolgreich und die Ergebnisse werden gerade ausgewertet. Diese Methode kann in Zukunft eine gute Ergänzung zu den akustischen Erhebungen darstellen Unsere Kooperation und mögliche zukünftige Ziele können wir wie folgt zusammenfassen: 1) Die Zusammenarbeit war konstruktiv und wir beabsichtigen, in Zukunft weiterhin zusammenzuarbeiten. Bei dieser Gelegenheit haben wir im Juni 2019 einen Antrag für eine bilaterale Zusammenarbeit in Wissenschaft und Technologie (WTZ/ÖAD) eingereicht. 2) Pläne zur Einreichung eines gemeinsamen Antrags für ein längerfristiges Projekt mit höherem Budget sind ebenso angedacht. Publikationsliste/ Forschungsinformationsservice der Universität für Bodenkultur Klaus Hackländer https://forschung.boku.ac.at/fis/suchen.person_uebersicht?sprache_in=en&menue_id_in=101&id_ in=6364 Jennifer Hatlauf https://forschung.boku.ac.at/fis/suchen.person_uebersicht?sprache_in=en&ansicht_in=&menue_id _in=101&id_in=9912 Publikationsverzeichnis: Siehe auch Poster beim ungarischen Bericht KRENDL, L; HATLAUF, J; GRIESBERGER, P; HELTAI, M; SZABÓ, L; STOYANOV, St; MARKOV, G; HACKLÄNDER, K (2018): Craniometrical distinction: A comparison of Pannonian and Balkan golden jackal (Canis aureus Linnaeus, 1758) skulls. [2nd International Jackal Symposium, Attica, OCT 30 - NOV 2, 2018] In: Giannatos, G; Banea, O.C; Hatlauf, J; Sillero-Zubiri, C.; Georgiadis, C; Legakis, A (Eds.), Proceedings of the 2nd International Jackal Symposium; ISBN: 1106-2134. SAMWEBER, I; GRIESBERGER, P; HELTAI, M; SZABÓ, L; HACKLÄNDER, K; HATLAUF, J (2018): Assessment of methods for age determination based on teeth and skull of the golden jackal (Canis aureus). [2nd International Jackal Symposium, Attica, OCT 30 - NOV 2, 2018] In: Giannatos, G; Banea, O.C; Hatlauf, J; Sillero-Zubiri, C.; Georgiadis, C; Legakis, A (Eds.), Proceedings of the 2nd International Jackal Symposium, Elleniko Zoologiko Arheio / Hellenic Zoological Society; ISBN: 1106-2134. BÖCKER, F; WIRK, L; HELTAI, M; SZABÓ, L; COLLET S; HATLAUF J (2019): Jackal and Hide - scat detection dogs help to monitor golden jackals (Canis aureus). GfÖ Annual Meeting 2019 September 09 13, 2019 in Münster, Germany. Poster abstract.
Abschlussbericht Weitere Fragen zu den Ergebnissen: 1. Nutzung und Verbreitung der Ergebnisse: Welchen konkreten Nutzen konnten Sie und Ihr Kooperationspartner aus dem Projekt gewinnen. Bitte denken Sie insbesondere an Publikationen, Experimente, gemeinsame Seminare, Sommerschools und/oder an eine anderweitige Umsetzung in die Praxis. Bisherige Studien zeigen eine hohe Anpassungsfähigkeit des Goldschakals, was zu der Frage führt, wie sich seine Arealerweiterung europaweit in Bezug zur Jagdwirtschaft und zur Biodiversität in der Kulturlandschaft auswirken wird. Um diese Frage beantworten zu können, muss als Basis vorerst die Anwesenheit verlässlich nachgewiesen oder bestätigt werden. Genau dieser Herausforderung haben wir uns im Rahmen des Projektes gestellt. Besonders erwähnenswert ist darüber hinaus die Integration einer neuen Methode in einem neuen Gebiet. Die Zwischenergebnisse dieser Versuche werden auf einer Tagung in Deutschland im September vorgestellt. Um auch weiterhin zusammenarbeiten zu können reichten wir im Juni einen neuen Antrag auf Förderung (WTZ) für ein Bilaterales Projekt ein. 2. Durchführung: Welche konkreten Änderungen gegenüber der Planung ergaben sich hinsichtlich Inhalte und Mitarbeit/Anzahl der Teilnehmer während des Projektverlaufes? Die Durchführung des Projektes lief planmäßig und inhaltlich gab es keine erwähnenswerten Änderungen. Es wurden von österreichischer Seite Studenten/Mitarbeiter integriert: Lea Wirk, Felix Böcker, Paul Griesberger, Lisa Krendl, Kathrin Heissenberger, Jasmin Barl, Jennifer Hatlauf. Auf ungarischer Seite: László Szabó, Mihály Márton, 3. Bewertung: Bitte führen Sie besonders positive, aber auch negative Beobachtungen und Erfahrungen an. Ev. langfristige Auswirkungen Ihres Projektes? Eine besonders positive Auswirkung des Projektes ist die intensive persönliche Zusammenarbeit und das Kennenlernen der Projektpartner in außergewöhnlichen Situationen. Wir lernten uns zu vertrauen und zu schätzen, weshalb wir auch weitere Projekte miteinander durchführen wollen. Negative Aspekte sind manchmal weitere Anfahrtszeiten. 4. Perspektiven: Hat sich eine Fortführung der Kooperation ergeben? JA a. Welche geplante Fortführung gibt es? Es sollen die bereits bekannten Gebiete weiter beobachtet und neue Methoden integriert und weiter getestet werden. b. Welche konkrete Fortführung gibt es? Es wurde ein WTZ Antrag geschrieben/ langfristig soll ein bilateraler FWF Antrag entstehen. 5. Verbesserungsvorschläge: Nenne Sie uns, Bitte, Verbesserungsvorschläge, wie Sie Ihre Arbeit oder wie wir unseren Service besser gestalten könnten? Frau Schnaider hilft stets mit sehr schnellen Antworten weiter, vielen Dank für Ihr ausgezeichnetes Service! Datum: 24. July, 2019 Antragsteller (Unterschrift) Projektpartner (Unterschrift)