A MAGYAR FÜRDŐVÁROSOK SZÖVETSÉGE SZEMINÁRIUMA Kehidakustány, 2011. november 24. Szabó Zoltán titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége 1
Bevezetés A magyar gazdaság fejlesztésében hagyományosan kiemelkedő fontosságú szerepe van a turizmusnak. A fürdőturizmus kiaknázása kedvező lehetőséget biztosít a magas hozzáadott érték tartalmú turisztikai szolgáltatás rendszerek kialakítására és értékesítésére. 2011. 11. 24. Szabó Zoltán titkár MFVSZ 2 2
Bevezetés Magyarországon a XXI. század elején a Széchenyi Terv által a fürdőkultúra fejlesztése lendületet kapott, mely a turizmus fejlesztésének egyik kiemelt ágazata lett. Korábban nem látott intenzitású beruházási és fejlesztési munka valósult meg a fürdőturizmus versenyképességének fokozása, hazánk egészségturisztikai kínálatának növelése érdekében. 2011. 11. 24. Szabó Zoltán titkár MFVSZ 3 3
EGÉSZSÉGTURIZMUS PREVENCIÓS, REKREÁCIÓS TURIZMUS GYÓGYTURIZMUS WELLNESS, FITTNESS TURIZMUS MEDICAL WELLNESS TURIZMUS TERMÉSZETES GYÓGYTÉNYEZŐKRE ÉPÜLŐ GYÓGYTURIZMUS ORVOSI SZOLGÁLATOKRA ÉPÜLŐ GYÓGYTURIZMUS GYÓGYVÍZRE ALAPOZOTT GYÓGYTURIZMUS Turisztikai szolgáltatások EGYÉB TERMÉSZETES GYÓGYTÉNYEZŐKRE ALAPOZOTT GYÓGYTURIZMUS Egészségügyi szolgáltatások Forrás: Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (2010) alapján saját szerkesztés 2011. 11. 24. Szabó Zoltán titkár MFVSZ 4 4
Bevezetés Az egészségturisztikai termékek többsége bizonyos helyhez kötöttséggel bír, vonzerejük, sajátosságaik és a kialakítható településfejlesztés az adott hely sajátosságaiból fakad. Ezek közé tartozik a természetes gyógytényezőkre alapozott gyógyturizmus. 2011. 11. 24. Szabó Zoltán titkár MFVSZ 5 5
Bevezetés A gyógyturizmus fejlesztés és a térségfejlesztés között sokoldalú, dialektikus kapcsolat van. A gyógyturizmusban rejlő lehetőségek kiaknázásának elengedhetetlen követelménye az infrastrukturális előfeltételek megléte. 2011. 11. 24. Szabó Zoltán titkár MFVSZ 6 6
Forrás: Kehida Termál Gyógy és Élményfürdő (2010) 2011. 11. 24. Szabó Zoltán titkár MFVSZ 7 7
Magyarország gyógyfürdői A vízbázisú természetes gyógytényezők hasznosítása főleg a gyógy és termálfürdőben történik. Magyarországon az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság országos törzskönyvi nyilvántartása szerint 72 gyógyfürdő rendelkezik minősítési, illetve felülvizsgálati engedéllyel. Forrás: http://www.antsz.hu/portal/down/kulso/ogyfi/gyogyfurdok.pdf 2011. 11. 24. Szabó Zoltán titkár MFVSZ 8 8
Forrás: VITUKI MÁFI AQUAPROFIT (2007) 2011. 11. 24. Szabó Zoltán titkár MFVSZ 9 9
Bevezetés A gyógyfürdő szolgáltatás rendkívül komplex tevékenység, mert annak igénybevétele során a vendégek számos, magához a gyógyturizmushoz nem, vagy csak lazán kapcsolódó vállalkozás kínálatát is igénybe veszik. Ebből adódóan a fürdőturizmus számottevő hatást gyakorol az egyes települések és környezetük gazdasági társadalmi fejlesztésére, akceleratív és multiplikatív hatásai révén mozdítva elő a vállalkozások fejlődését és a munkahelyteremtést. 2011. 11. 24. Szabó Zoltán titkár MFVSZ 10 10
A szakértői kérdőív ismertetése Két kérdéscsoport: 1) Az adott településén milyen mértékben érvényesül a gyógyvízre alapozott egészségturizmus hatása. 2) A gyógyvízre alapozott egészségturizmus fejlesztését akadályozó tényezők az adott településen milyen mértékben érvényesülnek. 2011. 11. 24. Szabó Zoltán titkár MFVSZ 11 11
Vizsgálati célkitűzések Egyrészt: fel kívántam térképezni a települési önkormányzatok vezetőinek viszonyát a gyógyturizmushoz; megvizsgálni, hogy a gyógyturizmus fejlesztésének milyen előnyeit és hátrányait érzékelik; (Vagyis az adott településen milyen mértékben érvényesül a gyógyvízre alapozott egészségturizmus hatása) A gyógyvízre alapozott egészségturizmus fejlesztését akadályozó tényezők az adott településen milyen mértékben érvényesülnek; 2011. 11. 24. Szabó Zoltán titkár MFVSZ 12 12
Vizsgálati célkitűzések Munkám második részében a korszerű matematikai statisztikai eszközrendszer alkalmazásával fel kívántam tárni a települési döntéshozók attitűdjeinek rendszerét a turizmushoz. Kutatásaim harmadik részében megvizsgáltam, hogy az érintett városok jövőképébe hogyan illeszkedik a gyógyturizmus fejlesztése. 2011. 11. 24. Szabó Zoltán titkár MFVSZ 13 13
A vizsgálat módszere A kérdőíveket készítettem, és azokat postai úton juttattam el a Magyar Fürdővárosok Szövetségébe tartozó polgármesterek részére. A kérdőívben szereplő kérdések többsége Likertskálán mért zárt kérdés volt. Ezzel jelentős mértékben csökkentettem a kitöltés idejét és egyszerűsítettem a válaszok feldolgozását. 2011. 11. 24. Szabó Zoltán titkár MFVSZ 14 14
A vizsgálat módszere Kategorikus főkomponens analízis* módot szolgáltat arra, hogy az adatok mögött rejlő kevesebb, eleve nem korreláltnak feltételezett változókat megtaláljam. *I. T. Jolliffe (1986): Principal component analysis. Springer Series in Statistics, Berlin: Springer 2011. 11. 24. Szabó Zoltán titkár MFVSZ 15 15
Válaszadók köre 37 gyógyfürdővel rendelkező település polgármestere válaszolt: Berekfürdő, Bük, Bükkszék, Cserkeszőlő, Dávod, Esztergom, Gárdony, Gyomaendrőd, Gyula, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Harkány, Hegykő, Hévíz, Jászberény, Kapuvár, Kehidakustány, Kisbér, Kiskunhalas, Kisújszállás, Kisvárda, Lenti, Lipót, Makó, Mátraderecske, Mezőkövesd, Mezőtúr, Miskolc, Mórahalom, Mosonmagyaróvár, Nagyatád, Szentes, Tamási, Tiszaújváros, Túrkeve, Vásárosnamény, Zalakaros; 2011. 11. 24. Szabó Zoltán titkár MFVSZ 16 16
A gyógyturizmus legfőbb előnyei Állítás Átlag Szórás Fokozódik az ismertség 4,43 0,598 Növekszik a kulturprogramok iránti igény 4,05 0,805 Sokszínű program igény 4,05 0,921 Szálláshelyek minősége javul 4,00 0,775 Helyi adók nőnek 4,00 0,837 Növekszik a vendégszeretet 3,95 0,669 Növekszik a társadalmi koherencia 3,95 0,865 Szálláshely kínálat bővül 3,86 0,964 Forrás: Saját kutatás, szerkesztés 2011. 11. 24. Szabó Zoltán titkár MFVSZ 17 17
A gyógyturizmus legkevésbé érvényesülő előnyei Állítás Átlag Szórás Részfoglalkozási lehetőség 3,19 0,981 Helyi lakosság képzettsége növekszik 3,10 0,700 Helyi életminőség javul 3,05 0,805 Kisebb a válság hatása 3,05 0,865 Javuló közlekedés 3,05 0,921 Javuló nyelvismeret 3,00 0,632 Javuló vásárlási lehetőségek 3,00 0,632 Jobb közlekedési infrastruktúra 2,81 1,123 Forrás: Saját kutatás, szerkesztés 2011. 11. 24. Szabó Zoltán titkár MFVSZ 18 18
A gondolkodási irányok feltárása Négy fő irány: A turizmus hatására növekszik a társadalmi tőke; Fejlődő infrastruktúra; Munkahelyteremtés és gazdaságélénkítés; Gyógyturizmus és kapcsolt turisztikai szolgáltatások; 2011. 11. 24. Szabó Zoltán titkár MFVSZ 19 19
A gyógyturizmus fejlesztését legjelentősebben gátló tényezők Állítás Átlag Szórás Nem megoldás az utófinanszírozással működő 4,33 1,017 pályázati rendszer. Bonyolult pályázati rendszer. 3,95 1,161 A turizmus fejlesztése érdekében történnek a 3,81 0,981 fejlesztések. Az idegenforgalmi adóhoz kapcsolódó 3,67 1,426 kormányzati támogatás szintje alacsony. Nehézkes pályázati ügyintézés. 3,67 1,197 Alacsony szintű belföldi fizetőképes kereslet. 3,57 0,870 Forrás: Saját kutatás, szerkesztés 2011. 11. 24. Szabó Zoltán titkár MFVSZ 20 20
A gyógyturizmus fejlesztését legkevésbé gátló tényezők Állítás Átlag Szórás Egyhangú, vagy a városképbe nem illő 2,43 1,363 épületek megjelenése. Túlzottan nagy zsúfoltság. 2,33 0,966 Veszélybe kerülnek az élő természeti értékek. 2,19 1,030 Kedvezőtlen a település hírneve. 2,05 1,071 Fokozott korrupció. 2,00 1,095 A szervezett bűnözés megjelenése. 1,95 1,071 Forrás: Saját kutatás, szerkesztés 2011. 11. 24. Szabó Zoltán titkár MFVSZ 21 21
Meddig tart a gyógyvíz? >50 év 41-50 év 31-40 év 21-30 év <10 év 11-20 év Forrás: Saját kutatás, szerkesztés 2011. 11. 24. Szabó Zoltán titkár MFVSZ 22 22
A gondolkodási irányok feltárása Négy fő irány: A társadalmi tőke hiányából adódó tényezők (ellentétek az egyes érdekcsoportok között, fokozott korrupció); Költségvetési támogatás hiánya (alacsony költségvetési támogatás az IFA hoz; nem megoldott az utófinanszírozásos pályázati rendszer); A turizmus túlzott előtérbe kerülése (környezeti terhelés; a fejlesztések döntően csak a turizmust szolgálják); Zsúfoltság, környezeti problémák, építészeti egyhangúság; 2011. 11. 24. Szabó Zoltán titkár MFVSZ 23 23
A gyógyturizmus és településfejlesztés jövőképei A válaszadók többsége szerint a gyógyturizmus köré célszerű olyan szolgáltatási clustereket szervezni, melyek tovább erősíthetik az egyes vállalkozások közötti kohéziót. Hiányolják a kormányzati ciklusokon átívelő, a magyar társadalom és gazdaság meghatározó erőinek és érdekcsoportjainak konszenzusára épülő stratégia kialakítását és gyakorlati megvalósítását. 2011. 11. 24. Szabó Zoltán titkár MFVSZ 24 24
Forrás: Szabó, Z., (2011): Medical tourism and settlement development as the leaders of local governments see it. (szerkesztő: Dr. Darabos, F.; szaklektor: Dr. Darabos, F., Dr. Happ, É., Dr. Sipo,s Z.) Nemzetközi Tudományos Konferencia Tanulmányok, Nyugat magyarországi Egyetem Kiadó, Győr, ISBN 978 963 7287 26 8; pp. 39 50. 2011. 11. 24. Szabó Zoltán titkár MFVSZ 25 25
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET: SZABÓ ZOLTÁN titkár Magyar Fürdővárosok Szövetsége 2011. 11. 24. Szabó Zoltán titkár MFVSZ 26 26