3. tanulmány JANUÁR 8 14. Stressz SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Királyok 17:2-4, 15-16; 19:1-2; Márk 6:31-34; Galata 6:2; János 15:13 Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket (Mt 11:28). Mindenkit ér stressz. Munkahelyi követelmények, családi válságok, bûntudat, a jövõ bizonytalansága, a múlt miatti elégedetlenség már önmagában is elég. Mindez az élet általános eseményeivel együtt képes akkora nyomással nehe - zed ni az em ber re, ami már fi zi kai és lel ki egész sé gé re is ki hat. Két ku ta tó, Thomas H. Holmes és Richard H. Rahe kifejlesztette a társadalmi alkalmazkodási skálát, ami felsorolja az élet különbözõ eseményeit, és jelzi ezek stresszér té két is: há zas társ ha lá la 100; sé rü lés, be teg ség 53; la kó hely vál toz ta tás 20 stb. Aki nek 200 vagy még több pont ja ös sze gyû lik egy szer re, an nál 50%- kal nõ a meg be te ge dés koc ká za ta. Aki nek 300 vagy még több pont ja van, krí - zishelyzetbe fog kerülni. A stressz bizonyos mértékig szükséges a teljesítmény növekedéséhez, egy ponton túl azonban már veszélyezteti az egészséget. Jézus a tanításaival és saját példájával is bemutatta, hogy az élet okozta stressz legjobb ellenszere, ha elcsendesedve, nyugodt körülmények között Istent ke - res sük (Mk 6:31). Az Úr ha en ged jük se gít meg bir kóz ni azok kal a hely ze - tekkel, amelyek nagy nyomás alatt tartanak, ugyanakkor életünk elkerülhetetlen részét képezik. 22
január 9. VASÁRNAP AZ ÉLET PRÓBATÉTELEI Hogyan gondoskodott Isten Illésrõl az Izráel országát sújtó, hosszan tartó aszá lyos idõ szak alatt? 1Kir 17:2-6, 15-16 A sokáig elhúzódó éhínség idején Illés minden bizonnyal igen közel érezhette magát az Úrhoz, aki személyesen viselte gondját. Elõször is alkalma volt tapasztalni, hogy a hollók (általában visszataszítónak tartott madarak) naponta két szer is hoz tak ne ki élel met. Mi ez, ha nem cso da!? Majd pe dig egy ke vés ke olajból és lisztbõl két éven keresztül három ember táplálására elegendõ kenyér készült. Még milyen bizonyságra lenne szüksége az embernek Isten gondvise - lésével kapcsolatban? Ellen White Isten végidei hûséges népére vonatkoztatta ennek a történetnek a tanulságát. Láttam, hogy kenyerünk és vizünk biztosan meg lesz ab ban az idõ ben, nem fo gunk szû köl köd ni, sem éhez ni. Is ten ké pes rá, hogy a pusztaságban terítsen asztalt nekünk. Ha szükséges, hollókkal küld táp - lálékot, ahogy Illés idejében tette (Ellen G. White: Early Writings. 56. o.). Mi minden történt még Illéssel, és milyen tanulságot vonhatunk le mindeb bõl sa ját éle tünk re néz ve? 1Kir 17:17-22; 18:23-39, 45 Isten felhasználta Illést az özvegyasszony fiának feltámasztására. Micsoda hitpró ba! Mi lyen bi zony ság ez ar ra, hogy Is ten nek ha tal ma van élet és ha lál fe lett! Ezután következett a Kármel-hegyi próba, Isten hatalmának tagadhatatlan és látványos bemutatása. Végül a három évig tartó aszály utáni nagy esõ szintén azt jelezte, hogy Isten igenis törõdik az emberek dolgaival. Illés élete tele volt közvetlen isteni csodával. Nehéz elképzelni, hogyan is fordulhat elõ bárkivel ezek után, hogy nem bí zik ma ra dék ta la nul az Úr ban. Il lés nél még is a stressz és a csüggedés tünetei mutatkoztak (bõvebben a holnapi tanulmányban). Itt egy fontos tanulság rejlik. Függetlenül attól, hogy hány csodát tapasztaltunk már az éle tünk ben, min dig jön nek újabb aka dá lyok. Sen ki nem men te sül az élet ba ja i tól, még egy olyan pró fé ta sem, mint Il lés! Talán siker vagy valamilyen teljesítmény miatt nehezedik ránk a stressz? Érzelmi felhevültséggel járó események hosszú sorozata (még ha jó dolgokról van is szó) súlyosbíthatja a terhünket. Ugyanakkor viszont miért kell nagyon vigyáznunk, nehogy túlságosan önelégültté váljunk a jó kö rül mé nyek kö zött? 23
HÉTFŐ január 10. AZ ÉLET KESERŰ ESEMÉNYEI Akár részt vett Il lés sze mé lye sen a több száz em ber ki vég zé sé ben, akár nem, min den kép pen az õ irá nyí tá sa alatt tör tént meg az, ami rõl 1Kir 18:40 ver se be - számol, és ez érzelmileg valószínûleg teljesen kimerítette. Ennek a tettnek a végrehajtását azért engedte meg Isten, mert ez volt a gyermekáldozatokat is követelõ bálványimádás (Jer 19:5) eltörlésének egyetlen lehetséges módja, ami viszont rettenetes érzelmi megterhelést jelenthetett Illésnek. A nagy vi a dal után még mi várt Il lés re? 1Kir 19:1-2 Akháb uralkodásának kezdetétõl fogva a gonosz királynõ eltökélt szándéka volt, hogy rávegye férjét Baál tiszteletére és szolgálatára (lásd 1Kir 16:31). Ennek következtében egész Izráel bálványimádó szokásokat vett fel. Jézabelnek nagy szerepe volt Astóret kultuszának visszaállításában is, ami a kánaáni bálványimádás egyik leginkább lealacsonyító és gonosz formája volt. Papjai halála miatt Jézabel iszonyú haragra gerjedt, minden türelme elfogyott. Hogyan reagált Illés Jézabel üzenetére? 1Kir 19:3-4 Hogyan eshetett ennyire kétségbe Illés, Isten embere, aki elképesztõ csodák so - rozatának volt tanúja? Hogyan jutott el addig a pontig, amikor arra kérte Istent: vegye el az életét? Hiszen gondoljunk csak a csodákra, amelyeket saját szemével látott, sõt, õ maga is részese volt véghezvitelüknek! Így használja ki Sátán az emberi gyengeségeket. Ma is ugyanúgy munkálko - dik. Ha valakit fellegek vesznek körül, zavarba hoznak a körülmények, vagy sze gény ség, nyo mor kí noz, Sá tán azon nal ott van, hogy kí sért sen, bánt son. Jel - lemünk gyenge pontjait támadja meg. Arra törekszik, hogy megingassa Istenbe vetett bizalmunkat (Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 1989, Advent Kiadó. 92. o.). Milyen sokszor tesszük mi is ugyanezt! Elfeledkezünk arról, hogy milyen kü lön le ges mó don se gí tett meg az Úr a múlt ban. Mi ért olyan fon - tos, különösen a kétségbeejtõ, stresszes idõkben annak emlékébe kapaszkodni, amit ez idáig tett életünkben Isten? Miért feledkezünk meg olyan kön nyen az Úr tet te i rõl? Ho gyan se gít het át a ne héz idõ kön, ha Is - tent di csõ ít jük és ne ki adunk há lát? 24
január 11. KEDD ISTEN GYÓGYMÓDJA 1Kir 19:5-9 versei szerint milyen egyszerû gyógymódot ajánlott Isten Illésnek ak kor, ami kor olyan erõs stressz ha tás nak volt ki té ve? Alud jon, egyen, is mét alud jon, még töb bet egyen. Majd negy ven nap és negy - ven éj jel te gye ki ma gát erõs fi zi kai meg ter he lés nek: men jen el a Kármelhegytõl a Hórebig. Milyen érdekes, hogy gyakran javasolják a lelki megterhelés ellenszereként az elegendõ alvást, a testmozgást és az egészséges étrendet. A rossz hangulat egyik általános kezelési módja a tevékenység megtervezése. Ehhez szigorúan meghatározott órarendet kell készíteni, amiben olyan kellemes és célirányos tevékenységek szerepelnek, amelyek arra kényszerítik a lehangolt embert, hogy különbözõ eseményeket szervezzen, várjon és hajtson vég re. Ez a rend szer se gít a pá ci ens nek ab ban, hogy po zi tív mó don tölt se el az idejét és elkerülje az önsajnálatot. A tevékenységek között gyakran szerepel a testmozgás, ami endorfint (morfiumhoz hasonló kémiai anyagot) termel. Ez kedélyjavító, és legalább átmenetileg enyhíti a depresszió hatását. Isten olyan lépésekkel vezette Illést, amelyek nyomán helyreállt lelki egészsége. Fontos, hogy a prófétához hasonlóan mi is készségesen kövessük a mennyei ve ze tést. Amint Il lés le ült a fe nyõ fa alá, imád koz ni kez dett. Nem volt ép pen he - lyes, amit imá já ban mon dott (ar ra kér te Is tent, hogy ve gye el az éle tét), de imád ko zott, és azt kí ván ta, hogy az Úr ve gye ke zé be a dol gok irá nyí tá sát. Idõvel a próféta kiheverte szörnyû csüggedését, és az Úr a késõbbiekben is fel tudta hasz nál ni (lásd 1Kir 19:15-16; 2Kir 2:7-11). Mi e lõtt egy ha tal mas for gó szél ben a mennybe ragadtatott volna, még felkente utódját prófétának, és látta, amint a Jordán fo lyó vi ze ket té vált, majd Elizeussal együtt szá raz láb bal át is kelt raj ta. Végezetül Isten a mennybe ragadta Illést, nem kellett meghalnia. Ez azért érdekes, mert a pró fé ta nem sok kal ko ráb ban még ar ra kér te az Urat, hogy ve gye el az éle tét. Mi bõl ma ra dunk ki, ha csak a csüg ge dés és két ség beesés ide jén imád ko - zunk? Milyen elõnyökkel jár, ha valaki következetesen imádkozik, és nem csak vészhelyzetekben fordul Istenhez? Hogyan tanulhatunk meg rendszeresen imádkozni? 25
SZERDA január 12. JÉZUS MÓDSZERE A STRESSZ KEZELÉSÉRE Amikor az 1990-es évek közepén hirtelen elterjedt a mobiltelefonok használata, egy idõs ad ven tis ta lel kész ezt mond ta: Ne kem so sem lesz mobilom. Ami - kor elmegyek a gyülekezetekbe és meghallgatom az emberek problémáit, belefáradok, elszomorodom. Mihelyst azonban beülök az autómba, menedéket találok. Ha lenne mobiltelefonom, még ott sem lehetnék nyugton. Krisztus minden követõjének szüksége van arra, hogy legyen egy nyugodt búvóhelye, ahol megpihenhet, imádkozhat, és Isten szavára figyelhet az írott Igében. Milyen tanulságot vonhatunk le Mk 6:31 versébõl önmagunk számára? Gyakran tesszük mi is ezt? Esetleg sokszor találunk valami kifogást? Ellen White a következõket írta Jézusról: Akkor voltak boldog órái, ha egyedül volt a természettel és Istennel. Valahányszor megengedték, munkahelyérõl a mezõkre ment, hogy a zöld völgyekben elmélkedjen, és közösségben legyen Istennel a hegyoldalon vagy az erdõ fái között. A hajnal gyakran félreesõ helyen találta, elmélkedve, az Írásokat kutatva vagy imádkozva. E csendes órák után visszatért otthonába, hogy végezze kötelességeit, és példát adjon a türelmes munkára (Ellen G. White: Jézus élete. Bu da pest, 1989, Ad vent Ki adó. 66. o.). Még hol ta lált me ne dé ket Jé zus? Mt 21:17; Mk 11:11 Az emberek lehetnek a nyugtalanság vagy a béke forrásai. Jézus azoknál a barátainál talált békét, akik vigasztalták és szeretetet hoztak az életébe. Lázár, Már ta és Má ria há za ilyen hely volt szá má ra. Szí vét erõs ér zel mi szá lak kö töt - ték a bethániai családhoz gyak ran, ha el fá radt és em be ri tár sa ság ra vá gyott, boldoggá tette, hogy ebbe a békés otthonba menekülhetett Megváltónk értékelte a csöndes otthont és az érdeklõdõ hallgatókat. Vágyott az emberi gyön - gédségre, udvariasságra, érzelmekre (i. m. 441. o.). Hogyan alkalmazhatjuk Jézus stresszoldó módszereit saját életünkben? Mit tanácsolnánk azoknak, akik városban laknak és hosszú órákat kell utazniuk, hogy kimehessenek a természetbe? Mit mondhatunk azoknak, akik népes családdal élnek egy fedél alatt? Kihez mennénk rokonaink/barátaink közül, ha lelki támaszra, erõsítésre volna szükségünk? 26
január 13. CSÜTÖRTÖK KÖNNYÍTENI MÁSOK TERHEIN Amikor Péter a Mesterrõl beszélt, mit emelt ki magatartásával kapcsolatban? ApCsel 10:38 Jézus életét alapvetõen az önzetlenség jellemezte. Minden energiáját mások megmentésére fordította, kedves szavaival és gyógyító erejével könnyebbé akarta tenni helyzetüket. Ugyanakkor sosem használta isteni erejét a saját hasznára. Ez minden bizonnyal olyan mély hatást gyakorolt Péterre, hogy ezt mondta a Megváltóról: szertejárt, jót tett, és meggyógyított mindenkit, akik az ördög igájában vergõdtek (ApCsel 10:38, új prot. ford.). Az esetek többségében a munkával, emberi kapcsolatokkal, pénzzel stb. kapcsolatos stresszhelyzetek az ember saját életét érintik. Ha viszont figyelmünket másokra összpontosítjuk (és nem önmagunkra), ez jó módszer arra, hogy felszabaduljunk a ránk nehezedõ nyomás alól. Általában jobban érzik magukat és megelégedettebbek azok, akik valamilyen önkéntes vagy közösségi munkát stb. végeznek, mint akik nem foglalkoznak ilyesmivel. Mi lyen üze ne tet ta lá lunk Jn 15:13; Gal 6:2 és Fil 2:4 ver se i ben? John D. Rockefeller (1839 1937) élete példa arra, hogyan lehet enyhíteni a stressz nyomását, ha az ember nemcsak önmagára, hanem másokra is figyel. 1879-re cége, a Standard Oil Társaság végezte az Egyesült Államokban történõ olaj fi no mí tás 90%-át. 50 éves ko rá ra õ lett a leg gaz da gabb em ber a föl dön. 1891-ben azon ban ideg ös sze om lást ka pott, és megcsapta a halál szele. Ám be - tegségébõl alig néhány hónap alatt meggyógyult. Hogyan? Egyszerû étrendre tért át, eleget pihent és mozgott, és eldöntötte, hogy vagyonából adakozik. Élete hátralévõ 40 éve a jótékonyság jegyében telt. A XX. század elején személyes vagyona csaknem elérte a 900 millió dollárt. Hagyatékát halálakor 26 millió dollárra becsülték. Adományaival rendkívül sok jót tett a világban. Élete majdnem 50 évvel meghosszabbodott, megelégedetten élt 97 éves koráig. Milyen áldásaink származtak már abból, hogy másoknak segítettünk? Miért is ne igyekezhetnénk imádkozva, tudatosan még több jót tenni? 27
PÉNTEK január 14. TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA: Tel je sen ki me rül ve ült le [Il lés] egy fe nyõ fa alá pi hen ni. Amint ott ült, kér te Istent, hadd haljon meg A keserû csalódástól összetört és minden emberlakta helytõl messzire vetõdött menekülõ nem akart többé emberek szemébe nézni Mindenkit érnek keserû csalódások, és olykor mindenkit hatalmába ke rít a csüg ge dés; ami kor fáj da lom az em ber sor sa, és ne héz hin nie, hogy Is ten még mindig jóságos segítõje földi gyermekeinek; amikor annyira gyötrik a bajok, hogy in kább kí ván ja a ha lált, mint az éle tet. Ilyen kor so kan el en ge dik Is - ten kezét, és a kétely rabságába, a hitetlenség fogságába esnek. Ha ekkor megnyílna lelki szemük, és felfognák Isten intézkedéseit, megmentésükön fáradozó angyalokat látnának, akik lábukat az örök hegyeknél is erõsebb alapra he - lye zik. És ak kor új hit, új élet éb red ne ben nük (El len G. White: Próféták és királyok. Bu da pest, 1995, Ad vent Ki adó. 102 103. o.). BESZÉLGESSÜNK RÓLA! 1. Elõfordult már, hogy világosan láttuk, amint Isten munkálkodik az életünkben, hogy hitünk erõs volt, közvetlenül utána mégis súlyos kétségek között vergõdtünk Istennel és vezetésével kapcsolatban? Mit tanultunk ebbõl a tapasztalatból, ami másoknak is segíthet hasonló körülmények között? 2. Miért érezzük jobban magunkat, ha segíteni tudunk valakinek? Miért fordul ez elõ gyakran? Ugyanakkor miért olyan nehéz önfeláldozóan élni? Hogyan tanulhatjuk meg az önfeláldozást, ezzel segítve környezetünket? 3. Vizsgáljuk meg a szokásainkat, amelyek hatnak egészségi állapotunk ra! Mit eszünk és mit iszunk? Men nyi test moz gást vég zünk? Mennyi szabadidõnk van? Mi az, amin változtathatunk, hogy érzelmileg és fizikailag is kiegyensúlyozottabbak legyünk? Egyesek komoly pszichológiai problémákkal küzdenek, és ezért orvosi segítségre van szük sé gük. Ugyan ak kor a leg több ilyen eset ben már az élet - módot érintõ szokások megváltoztatása is kifejezett javulást eredményezhet. 4. Men nyi sza bad idõnk van? Mit kez dünk ve le? Ho gyan hasz nál - hatnánk ki jobban arra, hogy erõsítsük az Istennel való kapcsola - tunkat? 28
AZ ÖRÖM Sok min den ás hat ja alá bol dog sá gun kat az idõ, a vál to zás, és fõ - ként egy tra gé dia. Nincs sem mi baj a bol dog ság gal, de túl sá go san in - gatag alapot jelent, ha csupán a megfelelõ körülményekre építünk De a vá lasz nem a bol dog ság el uta sí tá sa, ha nem az, ha túl lé pünk raj ta, az örömhöz Az öröm kü lön bö zik a bol dog ság tól, mert mély sé - gesen valóságos, körülményeinktõl függetlenül. Istenben gyökerezik és a fel tá ma dás ener gi á ja táp lál ja, így az öröm nem függ at tól, ma gas-e a jövedelmünk, tökéletes-e a házastársunk, minden rendben van-e körü - löttünk. Az öröm meghaladja a boldogságot, és még legmélyebb boldogtalanságunk közepette is jelen van. Rebecca Manley Pippert Örömünk tartós lehet, ha felidézzük, milyen hûséges és változatlan Isten. Ha rá összpontosítunk, örömünk újraéled. A hit gyökerébõl szökken szár ba a szív örö me. Le het, hogy elõ ször nem tu dunk még örül ni, de idõvel ez is bekövetkezik. Bízzunk az Úrban, ha szomorúak vagyunk, s Õ a kel lõ idõ ben úgy fe lel ne künk, hogy hi tünk ter mõ re for - dul, és tu dunk örül ni az Úr ban. A két ség szo ron gást szül, de a bi za lom hosszú távon örömet Gon dol koz zunk hát az Úr szent ne vé rõl, hogy job ban bíz zunk ben - ne, és ké szen áll junk az öröm re! Is ten szent, igaz sá gos, hû sé ges és ál - lan dó. Va jon nincs elég okunk ar ra, hogy bíz zunk ben ne? Az Úr min - dentudó, mindenható és mindenütt jelenvaló, miért is ne támaszkodhatnánk rá jó kedv vel?! Akik is me rik ne ved, bíz nak ben ned, és akik bíz nak benned, veled örvendeznek, Uram. Charles Spurgeon 29