V. évfolyam, 12. szám január 14.

Átírás

1 V. évfolyam, 12. szám január 14.

2 HÍREK, FELHÍVÁSOK A Satyananda Yoga Ma gyar or szá gon Ala pít vány nagy öröm mel tu dat ja, hogy 2008-ban Ma gyar or szág ra lá to gat a nagy spi ri tu á lis mes ter Szvámi Nirandzsanánanda Szaraszvatí, a vi lág hí rû Bi har School of Yoga el nö ke, a nem zet kö zi Satyananda Yoga rend szer ve ze tõ je. Szvámi Nirandzsanánanda má jus kö zött tart nyil vá nos prog ra mot JÓ GA: A TÖ KÉ LE TES ÉS TEL JES ÉLET TU DO MÁ NYA cím mel. A rész le te ket ha ma ro san tu dat juk. 2

3 HÍREK, FELHÍVÁSOK SATYANANDA YOGA HÉT VÉ GE MÁR CI US BAN már ci us kö zött Sn. Atmatattwa és Achyut an - anda, a Bi har School of Yoga kép vi se lõi tan fo lya mot tar ta nak Hridajákása Dháraná cím mel, amely re min den kit sze re tet tel vá runk. A rész le te ket ha ma ro san tu dat juk. SZÓLÁD JÓ GA KÖZ PONT De cem ber ben el ké szült a zárt szenny víz tá ro ló, és be ad tuk az épí té sze ti terv do ku men tá ci ót en ge dé lye zés re. Ami ed dig tör tént A meg vá sá rolt 5 kül te rü le ti te lek egye sí té se te lek-ös sze vo ná - si el já rás so rán Víz be kö té se A föld vé del mi já ru lék be fi ze té se A te rü let bel te rü let be vo ná sa Az épí té sze ti terv do ku men tá ció el ké szí té se (épí té sze ti, sta ti - kai, geo dé zi ai, vil la mos, tûz ol tó és gé pé sze ti ter vek) Az épí té sze ti terv do ku men tá ció en ge dé lyez te té se A fõ épü let te rü le té nek elõ ké szí té se föld mun ká val Pá lyá zat be adá sa a Nor vég Alap hoz Zárt szenny víz tá ro ló épí té sze ti ter vé nek el ké szí té se Zárt szenny víz tá ro ló épí té sze ti ter vé nek en ge dé lyez te té se Zárt szenny víz tá ro ló lé te sí té se Ide ig le nes ke rí tés épí té se Megépült a zárt szenny - víz tá ro ló A leg kö ze leb bi ter vek, ame lyek meg va ló su lá sá hoz se gít sé get vá runk A szom szé dos te lek meg vé te le: a te rü let szom széd sá gá ban ta - lál ha tó 7 hek tá ros me zõ el adó 3 M Ft áron. Hos szú tá von gon dol kod va ez a rét al kal mas vol na egy, a köz pont hoz tar to - zó biogazdaság lét re ho zá sá ra. Az ára ki fe je zet ten elõ nyös, ezért úgy vél jük, most kel le ne meg vá sá rol ni, mert a föld ára csak nõ ni fog. Eh hez is ke res sük az anya gi le he tõ sé ge ket. Mi vel ez a köz pont mind an nyi un ké lesz, örül nénk, ha mi nél töb - ben hoz zá já rul ná nak a lét re jöt té hez a le he tõ sé ge ik sze rint. A mun ka csak most kez dõ dött. Csat la kozz hoz zánk, gye re és ve gyél részt az or szág el sõ bent la ká sos jó ga köz pont já nak épí té sé ben! A to váb bi mun kák kal, idõ pont ok kal kap cso lat ban in for má ció: info@ananda.hu; Te le fon: Bhaktananda: , Gódávari: Az ado má nyo k az aláb bi szám la szám ra küld he tõk: Satyananda Yoga Ma gyar or szá gon Ala pít vány: Bu da pest Bank, JÓ TÉ KONY SÁG A jó té kony sá gi te vé keny sé gek fon tos he lyen áll nak a Satyananda Yoga Ma gyar or szá gon Ala pít vány ér ték rend jé ben, ami vel kö vet - jük a gu ruk, Szvámi Szatjánanda és Szvámi Nirandzsanánanda ál - tal ki je lölt utat. Eb ben a jó ga rend szer ben ki emelt he lyen sze re pel - nek az alap ve tõ em be ri ér té kek, mint a sze re tet, az együtt ér zés és a szol gá lat. A he lyes és eré nyes élet egyik alap el ve, hogy az egyé ni ér de kek mel lett fi gye lem mel kell len ni má sok ra is. Az Ala pít vány eze ket kö vet ve rend sze re sen tá mo gat rá szo ru ló kat. A no vem be ri jó té kony sá gi fel hí vá sunk nyi tott fü lek re ta lált, és kö zel fo rint nyi ado mány gyûlt ös sze. Eb bõl tud tunk no vem ber ben és de cem ber ben há rom te her au tó nyi ru hát, gyer mek já té kot, kész ség - fej lesz tõ esz kö zö ket, élel mi szert és bú tort jut tat ni egy bor so di kis fa lu, Tomor sze gé nyei szá má ra. Ez úton kö szön jük az ál do za tos és ön zet len se gít sé gét a kö vet ke zõk nek: Malatinszky Ju dit, Ágai Kiss And rás, Müller Il di kó, He ves Gá bor, Lõrincz Lívia, Cselõtei Er - zsé bet, Yoga Villas, Bhaktananda, Szent kú ti An na, Mátai Ju dit, Szil ágyi Sán dor, Ko vács Ág nes, Sinkó Ju dit, Sander Éva, Kul csár And rás, Szalóki Zsu zsa, Vági Ju dit, Ha las Ti bor, Galkó Balázs, Szűcsné Kiss Adél, Mé dia Connection Kft. Ter mé sze te sen a jó té kony sá gi mun ka foly ta tó dik, mi vel a spi ri - tu á lis úton fon tos, hogy a má sok oda adó szol gá la ta rend sze res - sé vál jon mind an nyi unk éle té ben. Ezért ar ra bíz ta tunk, ma radj ve lünk, vagy csat la kozz hoz zánk, hogy örö met sze rez zünk együtt má sok nak! Min den hasz nos ado mányt szí ve sen fo ga - dunk; ru ha, ta ka ró, élel mi szer, já té kok, tisz tí tó sze rek, hasz nált szá mí tó gé pek stb. Az ada ko zó kat szí ve sen lát juk a hely szí nen, az ado má nyok át - adá sa kor. Kér jük, je lezd, ha ott sze ret nél len ni! A gyûj tést az Ala pít vány jó té kony sá gi te vé keny sé ge kért fe le lõs ko or di ná to ra Sinkó Ju dit vég zi. Kér jük, ke resd õt az ado má nyok kal! In for má ció: Sinkó Ju dit; sinkojudit@chello.hu A pénz be li ado má nyo kat az Ala pít vány szám la szá má ra vár juk. Satyananda Yoga Ma gyar or szá gon Ala pít vány: Bu da pest Bank,

4 Hírek, felhívások A JÓ GA FOG LAL KO ZÁ SOK IDÕ PONT JAI De cem ber ben szü ne tel tek a rend sze res jó ga fog lal ko zá sok ja nu ár 3-tól azon ban min den ér dek lõ dõt sze re tet tel vá runk az aláb bi hely szí ne ken és idõ pont ok ban. Kér jük az új ér dek lõ dõ - ket, hogy je lent kez ze nek be elõ re a fog lal ko zá sok ra! BU DA PES TEN: XIII. ke rü let, Po zso nyi út 4/B Pedisuli; a Mar git híd pes ti híd fõ jé nél, a Já szai Ma ri tér nél. Kedd es te: Csü tör tök es te: SZENT END RÉN: A Barcsay Ál ta lá nos Is ko lá ban Szer da es te: Be je lent ke zés és in for má ció: Bhaktananda: SATKARMA GYA KOR LÁ SOK HA VON TA EGY SZER SZOM BAT REG GEL Fel gyor sult vi lá gunk ban él ve fel gyor sult élet mó dot foly ta - tunk. No ha tö rek szünk rá, még sem ke rül het jük el tel je sen a ben nün ket kö rül ve võ vi lág ne ga tív ha tá sa it. Pél dá ul az éte lek vegy sze re ket tar tal maz hat nak, a mé di á ból ránk zú du ló rek lá - mok és hí rek pe dig sok szor bel sõ nyug ta lan sá got és fe szült sé - ge ket kel te nek. Így a szer ve ze tünk be és a tu da tunk ba mé reg - anya gok, szen nye zõ dé sek ke rül nek. Mi vel a vi lá got nem zár - hat juk ki az éle tünk bõl, és ez nem is le het cél, az egyen súly fenn tar tá sa ér de ké ben ten nünk kell a ká ros ha tá sai el len. Ezek - re is jók az õsi, jógikus tisz tí tó gya kor la tok, a satkarmák. El tá - vo lít ják a test ben és a tu dat ban fel gyü lem lett szen nye zõ dé se - ket és mé reg anya go kat, és ha tá suk ra tel je sebb és tö ké le te sebb éle tet él he tünk. Az õsi idõk ben a satkarmákat ki zá ró lag a gu - ru tól ta nul hat ták meg a ki vá lasz tott, ar ra ér de mes ta nít vá - nyok. E gya kor la tok ma már hoz zá fér he tõ ek min den ki szá má - ra, va gyis a le he tõ ség a sa ját ke zünk ben van. A szel le mi úton já ró gya kor ló nak szük sé ge van ezek re a gya kor la tok ra, ugyan - is nem csak a lét fon tos sá gú bel sõ szer ve ket tisz tít ják, ha nem a tu dat mély ré te ge i ben lé võ, sok szor el foj tott em lé ke ket, ér zé - se ket és ér zel me ket is a fel szín re hoz zák. A ré gi idõk mes te rei nem vé let le nül hang sú lyoz ták e gya kor la tok fon tos sá gát. A kö vet ke zõ satkarma gya kor lás ra már ci us ban ke rül sor. Kér ünk minden ér dek lõ dõ t, hogy je lent kez ze n be elõ re a fog lal ko zá sok ra! A kö vet ke zõ idõ pont: már ci us 8. szom bat reg gel 7 10 óra között. Hely szín: Maitreya Ház, 1112 Bu da pest, Ka ma ra er dõ, Su - suly ka ut ca 240. UTA ZÁS INDIÁBA A 12. SZAT CSANDI JAGJÁRA Az Ala pít vány spi ri tu á lis cé lú uta zást szer ve zett In di á ba, ame - lyen 40 fõ vett részt. De cem ber 3-án in dul va elõ ször In dia egyik szim bo li kus épü le té hez a Taj Mahalhoz, utá na Mathurába, Kris na szü lõ he lyé re lá to gat tunk, majd e rö vid ki - rán du lás után kö vet ke zett az, ami ért va ló já ban men tünk. El - utaz tunk a vi lág ta lán leg di na mi ku sabb jó gaásramjába, Rikhia - peethbe, amely a spi ri tu á lis mes ter, Szvámi Szat já nan da Szaraszvatí szék he lye. Itt részt vet tünk a 12. Szat Csandi Jagján, amely Szvámi Szat já nan da 12 év re fo ga dott szankal pá - já nak csúcs pont ja volt, és le he tõ sé günk volt ta lál koz ni e nagy gu ru val. Ez után a Satyananda Yoga rend szer je len le gi spi ri tu - á lis ve ze tõ jé nek, Szvámi Nirandzsanánanda Szaraszvatí meg hí - vá sá ra öt nap ra Mungerbe, a Gan gesz part ján lé võ Ganga Darshanba utaz tunk, ahol a vi lág hí rû jó ga is ko la a Bi har School of Yoga és a vi lág el sõ jó ga egye te me a Bi har Yoga Bharati mû - kö dik. Itt Szvámi Nirandzsanánanda kü lön fo gad ta a ma gyar cso por tot, és örö mét fe jez te ki, hogy má jus ban Ma gyar or szág - ra lá to gat. A Ganga Darshanból ka rá csony ra vis sza tér tünk Rikhia peethbe, ahol a ka rá csonyt Jé zus szü le té sé nek örö mé re ugyan úgy meg ün ne pel ték, mint mi itt hon. Az ün nep ség mel - lett de cem ber 24-e so kak szá má ra azért is nagy nap volt, mert a Gu ru ta nít ván nyá fo gad ta õket. Szvámi Nirandzsanánanda be ava tást adott; kö zü lünk 16-an kap tak sze mé lyes mantrát vagy jignasu szannjászin be ava tást. Ja nu ár 1-én is mét ta lál koz - hat tunk Szvámi Szat já nan dával, aki ál dá sát ad ta min den je len - lé võ re. Ja nu ár 3-án ér kez tünk vis sza Bu da pest re. Az út ról és az ásrambeli élet rész le te i rõl a ké sõb bi szá mok ban köz lünk majd írá so kat. Az Ala pít vány 2008-ban is szer vez uta zást In di á ba. A rész le - te ket ké sõbb tu dat juk. Be je lent ke zés és in for má ció: Bhaktananda: ; www. satyananda.hu 4

5 Az aka dá lyok le küz dé se a szádhanában Szvámi Sivánanda Szaraszvatí tanításaiból kez ni. Ezek kel ott hely ben meg kell küz de nünk. Az egyik nagy ne héz ség a ke re sõ em ber szá má ra az, hogy azok az erõk, me lyek kel meg kell küz de nie, in kább bel sõk, mint kül sõk. Ezért mi - kor spi ri tu á lis gya kor la to kat foly ta - tunk, pél dá ul Is ten ne vét kán tál juk és a po zi tív eré nye ket fej leszt jük, tu da tunk egy ré szét egy örök ké éber kí sé rõ vé kell ké pez nünk. Ezt a men tá lis meg fi - gye lõt úgy kell tre ní roz nunk, hogy mi - helyt meg je le nik egy bár mi lyen aka dá - lyo zó erõ, egy rossz gon do lat, egy antispirituális erõ, egy ál ta lán bár mi, ami ká ros szádhanánkra, meg tá mad ja, és le ver je ezt az el len sé ges té nye zõt. Ez csak szor gal mas mû ve lés sel és gya kor - lás sal fog si ke rül ni. Szvámi Sivánanda Szaraszvatí A hit a spi ri tu á lis szádhana elõ fel té te le. A hit után jön a gya kor lás. Ne ki kell fog nunk. A hit nek cse le ke det té kell vál - nia. Ha egy szer el kezd tük a szádhanát, ne ad juk fel kön nyen. A vi lág egye tem - ben min den fo lya mat fo ko za tos; meg - van nak a ma ga ál lo má sai. Tü rel mes nek és áll ha ta tos nak kell len nünk. A spi ri tu á lis szádhanában az em ber nek nem csak po zi tív erõk kel kell meg küz - de nie. Van nak az em ber rel szem ben ál ló ak tív erõk is, me lyek meg tá mad - ják, és le ve rik. Itt jön a ki tar tás szük sé - ges sé ge. Míg áll ha ta to san vé gez zük szádhanánkat, bá tor ság ra van szük sé - günk, hogy ne ren dül jünk meg köny - nyen, da col junk a vi ha rok kal, és ha lad - junk is a ne héz sé gek el le né re, me lyek meg kí sé rel nek min ket le té rí te ni a szádhana ös vé nyé rõl. Ezért szi lárd hit - tel, gya kor la ti szor ga lom mal, áll ha ta - tos ság gal, még az ap ró rész le tek re is ki ter je dõ gon dos fi gye lem mel és a meg pró bál ta tá sok ban mu ta tott lel ki - erõ vel meg kell vet nünk a lá bun kat, és ha lad nunk kell elõ re a szádhana út ján. Ha iga zá ból el kezd jük szádhanánkat, kü lön bö zõ ne héz sé gek fog nak je lent - A szel le mi tö rek võ em ber út ja a ne héz - sé gek és di lem mák, a prob lé mák és pa ra do xo nok okoz ta za va ro dott ság dzsun ge lén túl fek szik. Az egyik ilyen bos szan tó pa ra do xon, hogy az el me egy szer re a leg jobb ba rát és a leg el ke - se re det tebb el len ség. Az el me csak azu tán vá lik igaz ba rát tá, hogy fo ko za - to san rá ne vel tük er re. Az el me ak kor kezd el iga zán se gí tõ kés szé vál ni, mi u - tán a ke re sõ em ber kel lõ en elõ re ha ladt a spi ri tu á lis szádhanában. Egész ad dig úgy kell õt te kin te ni, mint egy kel le - met len és alat to mos bel sõ el len sé get. Az el me rend kí vül dip lo ma ti kus, for té - lyos és kor rupt. Egy ra vasz csa ló. A ra vasz el me egyik mes te ri hú zá sa, hogy az em ber azt érez ze, és ön elé gül - ten azt kép zel je, hogy tö ké le te sen is - me ri a tu da tát, nem hagy ja ma gát fél - re ve zet ni ál ta la, és az el me ugyan ak kor pon to san ez ál tal tel je s mér ték ben be - csap ja. Az el mé nek az a for té lya, hogy az elõ vi gyá zat lan em ber ma ga biz to san mes ter nek kép ze li ma gát, köz ben meg 5

6 a tu dat re mény te len bo lon dot csi nál be lõ le. Trükk jei na gyon fi no mak. Ezért fi gyel jük az el mét. Csak ön vizs - gá lat tal, elem zés sel, be lá tás sal, éber - ség gel és imád ság gal tud juk meg ér te ni en nek a cso dá la tos, el mé nek ne ve zett do log nak a fi nom bû vész mu tat vá nya - it, és meg ha lad ni csa lá sa it és trükk je it. Fel kell ké szül nünk, hogy a spi ri tu á lis úton száz ku darc cal ta lál ko zunk. Az út kez det ben eset leg na gyon ke mény nek, ne héz nek, me re dek nek és csú szós nak tûn het. Az út a bo rot va élén ve zet. Sok szor el fo gunk es ni, de ha õszin ték és ko mo lyak va gyunk a gya kor lás ban, gyor san fel ke lünk, és még na gyobb lel - ke se dés sel, me rész ség gel és vi dám ság - gal me gyünk to vább. Min den aka dály a si ker hez ve ze tõ lép csõ fok ká vagy a spi ri tu á lis tu dás he gyé re vi võ emel ke - dõ vé vá lik. Min den esés plusz erõt fog ad ni a jó ga lét rá ján mind na gyobb ma - gas sá gok ba emel ked ni. Ne ve szít sük szem elõl a célt. Ne vét sük el az esz - ményt. Ne bá tor ta la nod junk el. Ha - ma ro san be lül rõl kap juk a spi ri tu á lis erõt. Ben sõnk kí sér és fel emel min ket. A meg pró bál ta tá sok azért van nak, hogy erõ sít sék a tö rek võ em bert. Gyor san fo - gunk fej lõd ni, ha ké pe sek va gyunk al - kal maz kod ni min denfaj ta kör nye zet hez és kö rül mény hez. Ha Is ten meg pró bál - ta tá so kat küld, azonmód új erõt, tü rel - met és áll ha ta tos sá got is ad a meg pró - bál ta tá sok el vi se lé sé hez. Nincs ok si rán - koz ni. Mond juk még egy szer: Le gyen meg a Te aka ra tod! Va la men nyi szent - nek, bölcs nek, pró fé tá nak és lát nok nak óri á si küz del me ken és sú lyos meg pró - bál ta tá so kon kel lett ke resz tülmen nie, mi e lõtt el ér ték a célt. Spi ri tu á lis fej lõ dé sün ket a kül sõ kö rül - mé nyek és kör nye zet, a prob lé mák és ne héz sé gek, az el len sé ges fel té te lek és an ta go nisz ti kus be fo lyá sok fe lett ara - tott gyõ zel me ink nagy sá gán le het le - mér ni. A jó gi min den élet hely zet ben és min den pil la nat ban meg õr zi ki - egyen sú lyo zott tu da tát. Haj lít ha tat lan, mert szi lárd ala pon az örök, vál to zat - lan és hal ha tat lan lé lek ta la ján áll, ezért ren dít he tet len nek mond ják. A két sé gek és bi zony ta lan sá gok a leg - na gyobb aka dá lyok még ha la dó ta nít - vá nyok nak is, az ön va ló ra éb re dés út - ján. Le gyünk szi lár dak és meg in gat ha - tat la nok ab ban a hi tünk ben és meg - gyõ zõ dé sünk ben, hogy át tud juk ala kí - ta ni ma gun kat. Néz zünk szem be ezek - kel a mú ló aka dá lyok kal, és ne en ged - jük, hogy bár mi is meg za var jon ben - nün ket. A csa tát új ból és új ból meg kell nyer nünk. A jó gá ban va ló fej lõ dés nem kön nyû do log. A szádhakáknak ko mo lyan kell ven ni ük az utat. Min dig érez zük azt, hogy csak kez dõk va gyunk, és tö re ked - jünk szor gal ma san az olyan el sõd le ges eré nyek meg szer zé sé re, mint a ked ves - ség, kö nyö rü le tes ség, tü re lem és meg - bo csá tás. Le gyünk ké szek má sok alá za - tos szol gá la tá ra, és meg tor lás nél kül vi - sel jük el a pro vo ká ci ó kat és sér té se ket. Tün tes sük el ter mé sze tünk bõl az ér des - sé get és a go rom ba sá got. A jó mo dor és az ud va ri as ság iga zi lé nye günk ré szé vé kell, hogy vál jon. Csak ek kor lá gyul meg meg ke mé nye dett szí vünk, és ke let kez - nek ben ne jó ér zé sek és spi ri tu á lis ener - gi ák. Ahol ked ves ség, alá za tos ság és tisz - ta ság van, ott spi ri tu a li tás tá mad, szentség ra gyog fel, le száll az is te ni, és a tö ké le tes ség ma gá tól meg va ló sul. Hagy juk ab ba a vi tat ko zást. Ne érint - kez zünk túl so kat má sok kal. Ne szó ra - koz zunk min den fé le fe cse gés sel és kü - lön bö zõ gon do la tok kal csak azért, hogy csil la pít suk a tu da tun kat. Ezek gya ko ri aka dá lyok a szel le mi tö rek võk szá má ra. Le gyünk csen de sek. Ha ab ba tud juk hagy ni az üres be szé det és plety kál ko dást, ha nem árt juk be le ma - gun kat má sok ügye i be, azon nal meg - sza ba du lunk min denfaj ta aka dály tól. Csil la pít suk a tu da tot. Gon do san vá lo - gas suk meg sza va in kat. Gon do la ta in - kat szü net nél kül a szel le mi út fe lé for - dít suk. Csak ar ra gon dol junk és ar ról be szél jünk, ami is te ni lén nyé ala kít ben nün ket. Ha ta lom, név, hír név és va gyon me re - ví ti az egót, és ke mé nyí ti a sze mé lyi sé - get. Ezért mond junk le ezek rõl, ha a szel le mi utat akar juk jár ni. Kü lön bö zõ sziddhik és más erõk bir to ká ba jut az a jó gi, aki ural ja ér zé ke it, a pránát és a tu da tot. De ezek ugyan csak gá tak az ön va ló ra tör té nõ rá éb re dés ben. Szin - tén aka dá lyok. A szel le mi élet ben bár mi lyen mér té kû si ker el éré se a leg ne he zebb és leg ke mé - nyebb fel adat. Csak ak kor jön el, ha ma gun kat tel je sen oda ad tunk an nak a fel adat nak, hogy az is te ni ke gye lem fel emel jen min ket a sö tét ség bõl a fény - be. A leg na gyobb hi ba azt gon dol ni, hogy a le mon dás pusz ta ak tu sa ele gen - dõ tel je sít mény a spi ri tu á lis élet ben. Ha a le mon dás azt az ér zést vált ja ki ben nünk, hogy ma ga sabb ren dû ek let - tünk az em be ri ség töb bi ré szé nél, és hogy jo got nyer tünk má sok nak pré di - kál ni és õket uta sít gat ni, ép pen a le - mon dás iga zi cél ját pusz tít juk el. Szel - le mi éle tünk leg al só alap ja it rom bol juk szét ez zel az ön zõ fel te vés sel. Szel le mi éle tünk leg ele jé tõl fog va vi lá - go san meg kell ér te nünk, hogy fej lõ dé - sünk min den re mé nye azon az õszin te és ál lan dó tö rek vé sen nyug szik, hogy fo ko za to san ki irt suk sa ját hi bá in kat, mint a büsz ke ség, ego iz mus, düh, kap - zsi ság és fél té keny ség. A szün te len ön - elem zés lét fon tos sá gú a si ker hez. Az úton ha lad va egyet len lé pés nél se csap juk be ma gun kat az zal a gon do - lat tal, hogy meg sze rez tük az élet hez vi szo nyu ló füg get len at ti tû döt, mi kor is bár mi lyen tet tet meg cse le ked he - tünk, és mé g is füg get le nek ma ra dunk. Ez az ön be csa pás kor lá tot ál lít min den fej lõ dés elé. 6

7 A spi ri tu a li tás an nyit tesz, mint az is te - ni esz mény alak já ba tör té nõ fej lõ dés; ez csak hos szú szádhana so rán kö vet - ke zik be. A szel le mi tö rek võ em ber szá má ra a szádhana az em be ri ter mé - szet nek is te ni vé tör té nõ át ala kí tá sa. Egye dül ez az ön át ala kí tás te szi le he tõ - vé a dháranát és a dhjánát. Tel je sen át kell ma gun kat ala kí ta ni, ha a szatt vá - ban aka runk gya ra pod ni. A jó szán dék ön ma gá ban nem elég. Jó tet tek nek kell kö vet ni ük. Küsz köd - nünk kell, és sok he gyet meg mász - nunk. A Mo unt Eve rest re sem tu dunk egyet len ug rás sal fel men ni. A szel le mi úton nin cse nek ug rá sok. Az ön va ló ra tör té nõ rá éb re dés nem olyan, mint egy hat éves, poszt gra du á lis kur zus. Az egy erõ tel jes, hos szú szádhana ered - mé nye. Ne hagy juk, hogy a ku dar cok el bá tor - ta la nít sa nak min ket, ha nem foly tas suk a le he tõ leg jobb ké pes sé ge ink sze rint. Ne töp reng jünk múlt be li hi bá in kon és ku dar ca in kon, mert ez csak szo mo rú - ság gal, saj ná lat tal és de pres szi ó val töl ti el a tu da tun kat. Ne is mé tel jük meg õket a jö võ ben. Le gyünk óva to sak. Egy sze rû en gon dol junk azok ra az okok ra, me lyek a ku dar cok hoz ve zet - tek, és pró bál juk meg el ke rül ni a jö võ - ben. Erõ sít sük ma gun kat új ener gi á val és eré nyek kel. Las san fej lesszük aka rat - erõn ket. Sem mi lyen szádhana nem megy ve szen - dõ be. Min den kis egy ség azon nal jó vá - írás ra ke rül a fej lõ dés szám lá ján. Ne gon dol junk ne ga tív dol gok ra, ha nem nyu god tan foly tas sunk to vább szádhanánkat. Egyet len nap ki ha gyás nél kül ha lad junk elõ re szel le mi gya kor - la ta ink kal. Ap rán ként fel hal mo zó dik és nö ve ke dik az erõ. A szádhana gyü möl - cse nem je le nik meg azon nal. A szel le mi fej lõ dés fo ko za tos. Hos szú ide ig kell tü - rel me sen vár nunk. Ne le gyünk tü rel - met le nek. A szádhana tár gya az élet meg sza ba dí tá sa az õt meg kö tõ kor lá tok - tól. A szádhana élet hosz szig tar tó fo lya - mat. Ma ga a cél, mely re szü let tünk. Forrás: Yoga magazin, május A Bát rak Ös vé nye Szvámi Szatjánanda Szaraszvatí A spi ri tu á lis élet hos szú, ki me rí tõ, si - vár és ered mény te len a leg ele jén. Ez egy fe jes ug rás az is me ret len be, ezért bi zony ta lan. Az em ber nek tö re ked - nie, tö re ked nie és tö re ked nie kell né ha éle te ken ke resz tül! Fo lya ma tos éber ség re és fi gye lem re van szük ség. Ez egy hõ sök höz il lõ kül de tés. A gyá va és fé lénk em be rek ször nyen ne - héz nek és túl erõs nek fog ják ezt ta lál - ni. Egye dül a me rész és bá tor har co - sok tud ják tel je sí te ni e kül de tést. Az ér zel gõs és in du la tos egyé nek ter hes - nek fog ják ezt ta lál ni. Vé gül is, ki ké - pes el vi sel ni a vajrágja (nem ra gasz - ko dás) kér lel he tet len sé gét? De mind az zal együtt, ami el hang - zott, meg dönt he tet len tény az, hogy ki zá ró lag a spi ri tu á lis élet az, amely mind annyi unk vég sõ sor sa. Mi u tán tud juk ezt, ami kor a spi ri tu á lis éle tet vá laszt juk, szem elõtt kell tar ta nunk ezt a tényt; azt, hogy te vé keny sé ge in - ket nem le het fel ad ni, azt, hogy fe le - lõs sé ge in ket nem le het meg osz ta ni. Fá radt sá gos fel adat, ugye? Szvámi Szatjánanda Szaraszvatí Ez az igaz ság föl kell, hogy nyis sa a sze me det, gyer me kem! Forrás: Yoga ma ga zin, no vem ber 7

8 A hoz zá ál lás jó gá ja Szvámi Nirandzsanánanda Szaraszvatí Mi, mint em be ri lé nyek na gyon gyen - gék va gyunk. Nincs olyan al ko tó ele - me éle tünk nek, amely be pil lan tást en - ged ne a sze mé lyi ség ál lan dó ter mé sze - té be. A vi lá gon a sze mé lyi sé gek 99%- a nem ál lan dó. Le he tünk bol do gok, be csü le te sek, meg elé ge det tek, eré nye - sek, is ten fé lõk, ir gal mas sza ma ri tá nu - sok, de ez nem a sze mé lyi sé günk ál - lan dó jel le gét tük rö zi. Ez csak ter mé - sze tünk ki fe je zõ jel le gét tür kö zi. Min den sze mé lyi ség nek kü lön fé le meg nyil vá nu lá si for mái van nak. A sze mé lyi ség el sõ meg nyil vá nu lá si for - má ja a ki fe je zõ dés, hogy ho gyan ve tí - ted ki ma gad más em be rek re. Ami - kor rá né zel va la ki re min dig meg kell pró bál nod a le he tõ leg job ban vi sel - ked ni. Min dig mo so lyogsz, nem le - het ros szal ló ké pet vág ni. Ami kor együtt vagy va la ki vel meg kell pró - bál nod, hogy jó em ber le gyél, még ak kor is, ha ott hon le het, hogy el sza - ba dult a po kol. Az el sõ meg nyil vá nu - lá si for mát az egó, a tár sa dal mi hely - zet, az el is me rés, ba rát ság és vá gyak irá nyít ják. A sze mé lyi ség má so dik meg nyil vá nu - lá sa ar ról szól, hogy men nyi re ál lan dó a hit rend sze red, a hoz zá ál lá sod, gon - do la ta id, ér zel me id, vé le mé nye id, ide - á id, oda adá sod, vá gya id, bi zal mad és a hi ted. Né hány em ber nél lát ha tó ez a szem pont. Pél dá ul a na gyon erõs meg gyõ zõ dé sû em bert úgy ír juk le, mint aki nek haj lít ha tat lan ter mé sze te van. Ez az ál lan dó ság ról és an nak hi - á nyá ról szó ló má so dik meg nyil vá nu lá - si for ma ter mé sze ted nek, a vrittiknek az el len õr zé sé vel fog lal ko - zik, hogy men nyi re vagy éber és mennyi re vagy tu da tá ban an nak, ami az el méd ben tör té nik. A sze mé lyi ség nek van egy má sik ve tü le te is, ami az egy sze rû ség és az ár - tat lan ság. Azt mond ják ez az a ter mé szet, amely ál tal bi zo nyo san el jutsz a szel lem hez, az is te ni hez, az Is ten hez, és el tá vo - lodsz a vi lág csap dá i tól. Ezért min dig azt mond - ták, hogy a spi ri tu á lis ke - re sõk szá má ra az irány - mu ta tás az, hogy le gye - nek an nyi ra egy sze rû ek, ár tat la nok és sza ba dok, amen nyi re le het sé ges, de a he lyes meg kü lön böz te - tés bir to ká ban. Kü lön bö - zõ hely ze tek re kü lön bö - zõ kép pen kell re a gál ni. A Jó ga Szú trák ban az áll, hogy an nak, aki jó gi, ba - rát ság gal kell vi sel tet nie azok kal szem ben, akik bol do gok és meg elé ge det - tek. Mi ál ta lá ban ös sze ha - son lít juk ma gun kat azok - kal az em be rek kel, aki bol do gok és meg elé ge det - tek, és irig gyé vá lunk. Mi ért iriggyé? Mi ért nem ba rát tá? Mi ért nem örü lünk ne kik is? A ki je len tés így foly ta tó dik: Le gyél együtt ér zõ azok kal, akik bol dog ta la - nok. Éle tünk ben ez for dít va tör té nik. Ha olyas va la ki vel azo no su lunk, aki a ver seny tár sunk, a ve tély tár sunk, ak kor le szünk bol do gok, ami kor õ bol dog ta - lan. Azt mond juk: Jól van, az Is ten meg bün te ti õket, had bün tes se csak még job ban. Mi ért nem tu dunk együttér zõ ek len ni el len sé günk kel bol - dog ta lan sá ga ide jén? Mi ért nem tu - Szvámi Nirandzsanánanda Szaraszvatí dunk együttér zõ ek len ni ver seny tár sa - ink kal és el len sé ge ink kel fáj dal muk és szen ve dé sük pil la na tá ban? Ez le het sé - ges. Leg alább is ez az, amit a Jó ga Szútra mon dott ne künk. Fej lessz ki egy más faj ta ter mé sze tet, egy más faj ta hoz zá ál lást, egy más faj ta vrittit maitrít (ba rát ság), karunát (együtt ér - zés), muditát (együttér zõ öröm). Örülj azok nak, akik eré nye sek. Nem kell meg ha tá roz nod a bol dog sá got, de meg pró bál ha tod meg ha tá roz ni az erényt sa ját meg ér té sed sze rint. Mi az erény tár sa dal mi meg je le né si for má ja, 8

9 mi a sze mé lyes meg je le né si for má ja és mi a spi ri tu á lis meg je le né si for má ja. Vé gül is tény le ge sen tár sa da lom ban élünk, és tény le ge sen azo no su lunk a tár sa dal mi és sze mé lyes eré nyek kel is. A ki je len tés utol só ré sze: Ne végy tu - do mást a tisz tes ség te len és er kölcs te len em be rek rõl. Ho gyan tud nánk fi gyel - men kí vül hagy ni a tisz tes ség te le ne ket? Ez nem le het sé ges, mert õk min dig lé - tez nek. De min den bi zon nyal meg ha - lad ha tod és túl jut hatsz azon a negativitáson, amit haj la mo sak va - gyunk a tisz tes ség te len em be rek tár sa - sá gá ban érez ni. Fenn tu dod tar ta ni az egyen sú lyo dat. Ilyen mó don fej leszd sze mé lyi sé ged ál - lan dó jel le gét. A jó gá nak min dig is ez volt a cél ja, az ele jé tõl a vé gig. A jó gá - ról va ló tu dá sunk nem mély. Ezért a jó gát a test tar tás ok kal (ászana) és légzõgyakorlatokkal (pránájáma) azo - no sít juk, nyolc órás me di tá ci ó val, ennyi és en nyi óra gya kor lás sal (szádhana), mantrázással, és úgy gon dol juk, hogy mi nél töb bet csi ná lunk, an nál na - gyobb szádhakává vá lunk. De ez nem igaz. A prob lé ma az, hogy nem mond - hat juk el min den ki nek, mit gon do - lunk, mert ha meg ten nénk sen ki sem gya ko rol ná a jó gát, sen ki sem pró bál - ná meg vál toz tat ni, át ala kí ta ni vagy le - gyõz ni sa ját kor lá tolt ter mé sze tét. Ezért azt mond juk Rend ben, foly tasd a jó ga gya kor lá sát. Ez a gya kor lat so - rod (szádhana). Gya ko rold ezt a test - tar tást, gya ko rold ezt a légzõ gyakor la - tot, gya ko rold ezt a me di tá ci ót. És az em be rek már ennyi tõl is bol do gok. Azon ban a va ló ság az, hogy öt ven ászana erõs sé te he ti a tes te det, de sem - mit sem fog ten ni a fe jed del. Ezer kör légzõgyakorlattól kön nyû nek és ener - gi kus nak érez he ted ma gad, de nem fog ja meg vál toz tat ni az el mé det. Egy nyolc órás me di tá ció csak azt a meg - elé ge dett sé get ad ja ne ked, hogy: Ó, igen, kö ze lebb vol tam ma gam hoz és Is ten hez mi a latt me di tál tam, és ami - kor ki nyi tom a sze mem, azo no su lok a vi lág gal. Sa ját ma gam és az Is ten kü - lön vá lik. De nyolc óra me di tá ció nem vál toz tat ja meg az el mét. A jó gagya - kor la tok olya nok, mint a ka ró, amely - hez egy vad, nyug ta lan ál la tot ki kötsz egy ide ig, hogy le csen de sítsd. A jó gagya kor la to kon kí vül kell, hogy le gyen még egy má sik gya kor lat, egy má sik jó ga, ami a hoz zá ál lás jó gá ja. Nem hatha jó ga, nem rá dzsa jó ga, nem kar ma jó ga, nem bhakti jó ga, nem krijá jó ga, nem kundaliní jó ga, ha nem hoz zá ál lás jó ga. An nak tu da - tos sá ga, hogy ép pen mi tör té nik az el - mé ben, meg fi gyel ni azt a fo lya ma tot, át ala kí ta ni azt a fo lya ma tot, túl jut ni azo kon a kor lá to kon, ame lyek a meg - köt nek min ket az élet min den na pi meg nyil vá nu lá sa i ban. Ez csak ak kor tör tén het meg, ha ab - szo lút ébe rek va gyunk. Nem csak ébe - rek, ha nem ab szo lút ébe rek. Je len leg tö re de zett a fi gyel münk. Ami kor azo - kat a sza va kat hall juk, hogy tu da to - sítsd, mit tu da to sí tunk? Pró báld ki ezt. Ha azt mon dom: Légy tu da tá ban minden nek most azon nal, egyet len pil - la nat alatt., mit tu da to sí tasz ez alatt a pil la nat alatt? Sem mit! Mond ha tod, hogy: Fi gye lem a tes tet., de még ez sem tel jes, mert még a szív ve ré sed nek sem vagy a tu da tá ban. Még a pis lo gá - sod nak sem vagy tu da tá ban. Még a vé - ná kon és ar té ri á kon ke resz tü li áram ló vér nek sem vagy tu da tá ban. Te hát még a fi zi kai éber ség sem tel jes. Ha a ta nár azt mond ja: Tu da to sítsd az el mé det., az el me me lyik as pek tu sát tu da to sí tod? Csak ép pen azt, ami a fel - szí nen tör té nik, sem mi töb bet. A fi gye - lem, az éber ség egyé ni sé günk leg tö re - de zet tebb meg je le né si for má ja. Nincs két ség efe lõl. Éber sé günk olyan, mint egy ki ra kós mo za ik já ték, amely nek min den da rab ká ja ös sze ke ve re dett. Ami kor a ta nár azt mond ja: Légy tu - da tos., fel ve szünk egy ki ra kós da rab - kát, meg néz zük, az tán egy má sik da ra - bot, és pró bál juk be il lesz te ni õket. Csak en nyi. So sem rak juk ki a tel jes ké pet. Te hát a hoz zá ál lás jó gá já ban erõ fe szí - tést kell ten ni ar ra, hogy a ki ra kós mo - za ik já ték da rab ká it ös sze il les szük, hogy lás suk a tel jes ké pet. És ez idõ be te lik. Az is te ni lá to má sa nem fon tos. Ami vi szont fon tos, az az ér zé ke lés tõl füg gõ ön ma gam elõ ké szí té se. Egy vak em ber szá má ra a lá tás vis sza nye ré se a fon tos, nem pe dig a nap ra ve tett fu tó pil lan tás. Min dig azt mond juk: Ó, bár csak lát hat nám a na pot. Még csak sze münk sincs, és mi a na pot pró bál - juk meg lát ni. Te gyünk hát erõ fe szí té se ket azért, hogy el men jünk a kór ház ba, ahol ke - ze lés be ve szik a sze mün ket, hogy új lá - tást kap junk, egy új ví zi ót. A jó ga a fo - lya mat, a me di tá ció a fo lya mat, a hoz - zá ál lás jó gá ja a fo lya mat, amely meg - ad ja ne künk a lá tást. Egy sze rû en hang - zik, de sok-sok élet gya kor lá sá ba tel - het. Ez nem va la mi olyas mi, ami re bár me lyi künk nek is meg len ne a ké pes - sé ge, hogy tel je sít se né hány év vagy a mos ta ni éle te alatt. Ezek nek a dol gok nak ter mé sze tes mó - don kell ki fej lõd ni ük. Csak légy el tö - kélt az aka ra tod ban: El fo gom ér ni. A me zei nyúl és a tek nõs ver se nyé ben a tek nõs vé gig a sa ját tem pó já ban ha - ladt, s vé gül meg is nyer te a ver senyt. Míg a nyúl ro hant, vis sza né zett és azt mond ta: Ó, a tek nõs most még elég - gé le van ma rad va. Alud ha tok két órát, és ha már kö zel lesz a cél vo nal hoz, rá - haj tok és meg nye rem a ver senyt. Ez éle tünk tör té ne te. Ti vagy tok a nyúl és a tek nõs is, mind ket tõ ben ne tek van. Ganga Darshan, de cem ber 6. For rás: Yoga magazin, má jus 9

10 Po zi ti vi tás az élet ben Szvámi Nirandzsanánanda Szaraszvatí Ha van két ha lom, egy arany ból és egy sze mét bõl, me lyi ket fo god vá lasz ta ni? Az ara nyat. Ha csak egy ha lom van, ame lyik - ben az arany ke ve re dik a sze mét tel, mit fogsz ten ni? El vá lasz tod az ara nyat a sze - mét tõl, és el vi szed az ara nyat. Meg tu dod ezt ten ni ön ma gad dal is? A sze mé lyi ség az arany és a sze mét kom bi ná ci ó ja. Az em be rek re ál ta lá ban a sze mét van ha tás - sal, és fi gyel men kí vül hagy ják az ara nyat. Ez az oka an nak, hogy an nak el le né re, hogy oly sok van, amit ad ni tu dunk, és oly sok, amit kap ha tunk, és oly sok po zi - tí vum rej lik ben sõnk ben, mi még is a ne - ga tív val azo no su lunk. Szét vá lasz ta ni a ne ga tí vat a po zi tív tól, ki vá lo gat ni és meg tar ta ni a po zi tí vat, ez a jó ga cél ja. Ez az a cél, amit be kell tel je sí te nünk az élet - ben. Ami kor az egyé ni fej lõ dés re és ész le - lés re ke rül a sor, az éber sé get oly mó don kell el mé lyí te ni, hogy ugyan úgy tu da tá - ban le gyünk a mo csok nak és sze mét nek, a ne ga tív nak, mint a szép nek, a po zi tív - nak. A ne ga tív el uta sí tá sá nak és a po zi tív - val va ló kap cso ló dás nak lét re kell jön nie. Ez nem csak egy el mé le ti do log, ez va la - mi olyas mi, amit ma gunk ba kell szív ni az élet ben. Vé gül is, mi ért re a gá lunk az élet - ben? Mi ért vá gyunk egy bi zo nyos do log - ra, és nem más ra? A re ak ci ók a negativitással és nem ked velt dol gok kal va ló azo no su lás ered mé nyei. A po zi ti vi - tást cse lek vés (ak ció) kö ve ti. Ez a tu da - tos ság fel kell, hogy de reng jen és ki kell, hogy bon ta koz zon. Nem a me di tá ció az, ami fon tos, nem egy jó ga test tar tás vagy ászana vég hez vi - te le az, ami fon tos. Vé gül is, men nyi ide - ig tu dunk test tar tá so kat gya ko rol ni? Ad - dig amed dig jó erõn lét ben va gyunk, de ami kor már nem va gyunk, az ászanáknak nincs je len tõ sé ge. Mennyi ide ig tu dunk me di tá ci ót gya ko rol ni? Amed dig meg - van a vágy, és ha nincs vágy, ak kor nincs me di tá ció. Med dig jó gáz ha tunk? Amed - dig meg van a vágy, és ha már nincs vágy, ak kor az em ber ab ba hagy ja a jó gát. Ha egész éle tünk ben csak akö rül ke rin günk, amit sze re tünk vagy nem sze re tünk, az ak ci ók és re ak ci ók, a vá gyak és ta szí tá sok kö rül, ez azt je len ti, hogy nem ta nul tuk meg a lec két. A lec ke az, hogy elõ hív juk a po zi tí vat. A po zi tív nak ki kell fe je zõd nie min den hely zet ben, le gyen az akár egy vizs ga, egy em be ri kap cso lat, tár sa dal mi élet vagy a vi lág tól el vo nult élet. Ez az a né zet, ame - lyet a jó ga ad ni pró bál. Ez nem le het egy in tel lek tu á lis meg ér tés. Ez an nak a fo lya - mat nak a ta pasz ta la ti meg ér té se kell, hogy le gyen, amely az ön va ló fej lõ dé sé - hez ve zet, és ez töl ti el az em bert meg elé - ge dett ség gel, bé ké vel és nyu ga lom mal. Kü lön bö zõ ta pasz ta lá so kon mész ke resz - tül, jó kon és ros sza kon. Va la hány szor re - a gálsz, az rossz ta pasz ta lat, és va la hány - szor el fo gadsz és cse lek szel (ak ci ót vi szel vég hez), az po zi tív ta pasz ta lás. Er re a po - zi ti vi tás ra és el fo ga dás ra kell, hogy össz - pon to síts az élet ben, ha célt akarsz ér ni. Ha ez a fó kusz pont el ve szett, ne ál lítsd azt, hogy jó ga gya kor ló vagy. Csak azt ál - lít ha tod, hogy ászanákat vagy a me di tá ci - ót gya ko rolsz. A vál to zás nak be lül rõl kell jön nie. Ez nem egy át me ne ti nö ve ke dés. In kább az élet fo lya mán tör té nõ po zi ti vi tás nö ve ke - dé sét szem lél jük, a meg elé ge dett ség és a be tel je se dés gya ra po dá sát. A meg elé ge - dett ség vagy be tel je se dés, ame lyet be lül ta pasz ta lunk, a har mó ni á nak kö szön he - tõ, amely egy aránt bel sõ és kül sõ. Ha csu pán a bel sõ él mén nyel, a bol dog ság bel sõ ál la po tá val azo no sulsz, és re ak ció tör té nik a kül sõ hoz zá ál lás ban, vi sel ke - dés ben, kap cso la tok ban és kom mu ni ká - ci ó ban, ak kor az a ta pasz ta lás so ha sem le - het tel jes. Ez a jó ga szó va ló di je len té se. A Jó ga Szú trák har ma dik szútrájában Patan dzsali azt tár gyal ja, hogy az em ber úgy lé te zik a sa ját ter mé sze té ben mint a lá tó, a drasta. A sa ját ter mé szet ben lé tez - ni azt je len ti, hogy ott har mó ni á nak kell len nie, az élet nek áram la nia kell. Ez az élet áram lás, ez a har mó nia, op ti miz mus és egyen súly nem ke rül szem be aka dá - lyok kal, és nem is lesz érin tett ál ta luk. A pél da az áram ló fo lyó. Ha egy ha tal - mas szik la van a fo lyó me der ben, a fo lyó egy sze rû en csak meg ke rü li és foly tat ja út - ját. A fo lyó nem ke rül ös sze üt kö zés be a meg moz dít ha tat lan tárg gyal. Ez az a lec - ke, amit mind an nyi a tok nak meg kell ta - nul nia, mert õszin tén szól va, a sze mé lyes meg va ló sí tás csak egy ön zõ, egyé ni meg - va ló sí tás. Azt a meg va ló sí tást bár mi kor el ve szít het jük. Kön nyû el ér ni és könnyû el ve szí te ni is, mert az élet az adok-ka pok tör vé nyét kö ve ti. Az élet nek ez az áram - lá sa az, amel lyel a jó ga azo no sul. Ezen a szin ten a jó ga élet mód dá vá lik. Az ele jén a jó ga gya kor lás, ké sõbb élet mód - dá vá lik. Ami kor a ki egyen sú lyo zott, po - zi tív és op ti mis ta ter mé szet tel va ló élet - mód szin tû azo no su lás és an nak ki fe je zõ - dé se meg tör té nik, ak kor az em ber fi zi kai egész sé get, szel le mi egész sé get és spi ri tu - á lis gaz dag sá got ér el. Ganga Darshan, ja nu ár 28. For rás: Yoga magazin, no vem ber 10

11 Megérkeztünk az ásramba Ez volt a lányok szállásának udvara......és ilyen szobákban laktunk Reggeli még napfelkelte elõtt Rikhiában ilyen a tányér és a pohár

12 A mi feladatunk volt az adományok összeállítása, mozgatása, halmokba rakása A fiúk bizony sokat cipekedtek Sok gyönyürû napfelkeltét láttunk, hiszen korán keltünk, hogy mire a falusiak megérkeznek, készen legyünk az ajándékok pakolásával A falusiak tömött sorokban jöttek......és senki nem távozott üres kézzel Az ünnep alatt a kislányok szinte szünet nélkül mantráztak vagy énekeltek Málaárusok az asram elõtt Táncolunk Egynapos buszozás után érkeztünk Mungerbe,......ahol minden ilyen gyönyörû zöld, és érdemes odafigyelni az apró részletekre is

13 Minden reggel zöldséget tisztítottunk Aztán a konyhán fõztek belõle......ünnepi ebédet Swamiji szatszangot tartott nekünk Málát készíteni is tanítottak bennünket Esténként mantráztunk és kirtanokat énekeltünk Namo narayan!

14 CD- és könyvajánló JÓ GA NIDRÁ CD Kap ha tó a ma gyar nyel vû Jó ga Nidrá CD, amely a Szvámi Szatjánanda Szaraszvatí (In dia) ál tal ki fej lesz tett kü lön le ges mélyre la xá ci ós mód szer alap ján, a Bi har School of Yoga en - ge dé lyé vel ké szült. E rend kí vü li gya kor lat az aláb bi te rü le te ken al kal maz ha tó ered mé nye sen: stressz ol dás, pszi cho te rá pia, al vás za var, ok ta - tás, nyelv ok ta tás, al ko hol- és drog füg gõ ség, vá ran dós ság alatt, szü lés után, menst ru á ci ós za va rok, aszt ma, da ga na tos meg be te ge dé sek, gyo mor fe kély, ma gas vér nyo más, szív ro - ham, cu kor be teg ség. A CD egy kez dõ és egy kö zép ha la dó gya kor la tot tar tal maz. Ára: 2400 fo rint + pos ta költ ség Megrendelhetõ: www. satyananda.hu KÖNYV AJÁN LÓ: EGY IGA ZI BEST SEL LER ÁSZANA PRÁNÁJÁ MA MUDRÁ BAND HA Kap ha tó a vi lág hí rû Bi har School of Yoga gya kor la ti jó ga - köny ve az Ászana Pránájáma Mudrá Bandha. A vi lág el sõ jó - gaegye te mé nek gya kor la ti ké zi - köny ve, amely ve ze ti a jó ga köny - vek el adá si és nép sze rû sé gi lis tá - ját az egyik leg na gyobb eu ró pai pi a con, Nagy-Bri tan ni á ban. Az Ászana, Pránájáma, Mudrá, Bandha cí mû köny vet nem zet - kö zi szin ten az egyik leg szisz te - ma ti ku sabb mun ká nak tart ják a je len leg el ér he tõ jó ga tan köny - vek kö zött. A Bi har School of Yoga ál tal 1969-ben meg je len - te tett el sõ ki adás óta ti zen há rom al ka lom mal nyom ták új ra, és szá mos nyelv re le for dí tot ták. Át fo gó mû, amely ért he tõ áb rá kat mu tat be, lé pés rõl lé pés re ve ze tõ inst ruk ci ók kal lát el, és a csakra tu da to sí tás rész le te it tar tal maz za. Irány mu ta tást ad a gya kor ló vagy ta nár szá má ra a hatha jó garend szer leg egy sze rûbb gya kor la ta i tól a leg bo nyo - lul tab ba kig. Te rá pi ás füg ge lé ket tar tal maz or vo sok vagy jó ga - te ra pe u ták szá má ra, amely ben meg je len nek a leg újabb jó ga ku - ta tá si ered mé nyek. E ki ad vány si ke re sen eme li az egye te mi tan köny vek szint jé re a jó ga gya kor la ta i nak be mu ta tá sát. A könyv ára 5700 fo rint + pos ta költ ség Meg ren del he tõ: A SATYANANDA YOGA HÍRLEVÉL KIADÓJA: A SATYANANDA YOGA MAGYARORSZÁGON KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY CÍM: 1131 Budapest, Pajtás utca 25. KAPCSOLATFELVÉTEL: HONLAP: info@ananda.hu MOBIL: