Zöld távfűtés Szegeden



Hasonló dokumentumok
Iktatószám: 84462/2012

Értékesített mért fűtési hőmennyiség

A geotermikus távfűtés hazai helyzetképe és lehetőségei

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

Szekszárd távfűtése Paksról

energetikai fejlesztései

Egy geotermikus településfűtési rendszer szabályozása. Magyar Épületgépészek Szövetsége Megújuló Szakmai Nap november 15.

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása

I. Nagy Épületek és Társasházak Szakmai Nap Energiahatékony megoldások ESCO

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése

Távhőszolgáltatásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk a 157/2005.(VIII.15.) Korm. rendelet alapján. I. táblázat

Éves energetikai szakreferensi jelentés

ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében október 11. Hotel Sofitel Budapest

CNG és elektromos járművek töltése kapcsolt termelésből telephelyünkön tapasztalatok és lehetőségek

Geotermikus energiahasznosítás Magyarországon

Geotermikus fűtési rendszerek - egy műküdő rendszer tapasztalatai

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Geotermikus alapú kombinált alternatív energetikai rendszertervek a Dél-alföldi Régióban. Dr. Kóbor Balázs SZTE / InnoGeo Kft

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

Zöld távhő fókuszban a geotermikus energia

Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek

Innovatív energetikai megoldások Kaposváron

A geotermális energia energetikai célú hasznosítása

A fa mint energiahordozó felhasználási lehetőségei a távhőszolgáltatásban és a fontosabb környezeti hatások

A kapcsolt, a megújuló és a hulladék energiaforrások jelene és jövője a távhőben Úton az optimális energiamix felé

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül

AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGRÓL SZÓLÓ, ÉVI LVII. TÖRVÉNY SZERINTI ENERGETIKAI SZAKREFERENSI JELENTÉS EVAT ZRT

Vágóhídi tisztított szennyvíz hőhasznosítása. Fodor Zoltán Magyar Épületgépészek Szövetsége Geotermikus Hőszivattyú tagozat elnök

Régióhő Regionális Hőszolgáltató Kft. a törvényi előírások szerint 2012 és 2013 évre vonatkozó adatszolgáltatása

Geotermikus fűtési rendszerek - egy működő rendszer tapasztalatai

Ügyiratszám: Melléklet:

A FŐTÁV pályázati törekvéseinek és energiahatékonysági irányainak bemutatása

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Takarékosság és hatékonyság a települési hőellátásban

Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk. I. táblázat

FÓRUM ÜZLETKÖZPONT TÁVFŰTÉSE ÉS HŰTÉSE

I. táblázat. 9. Lakossági felhasználók számára kiszámlázott fűtési célú hő ezer Ft

Régióhő Regionális Hőszolgáltató Kft. a törvényi előírások szerint 2013 és 2014 évre vonatkozó adatszolgáltatása

Új termálprojektek, koncepciók, lehetőségek a Dél-Alföldön

OROSZLÁNY Város távfűtésének jövője

Megnevezés Mértékegység szám 1. A fűtési időszak átlaghőmérséklete C 5,08 8,26

Az egyedi mérés és szabályozás, valamint a panelprogram hatása a távfűtött épületek hőfelhasználására Básthy Gábor ügyvezető igazgató Szegedi

Hőközpont-korszerűsítés távfelügyeleti rendszer kiépítésével a FŐTÁV Zrt. távhőrendszereiben KEOP-5.4.0/ azonosító számú projekt

HŐKÖZPONTOK MŰSZAKI MEGOLDÁSAI. Fónay Péter FŐTÁV-KOMFORT Kft.

I. táblázat. Sor- Megnevezés év év

Megnevezés. Mértékegység szám 1. A fűtési időszak átlaghőmérséklete C 5,49 5,08

Nemzeti adottságunk a termálvízre alapozott zöldséghajtatás. VZP konferencia Előadó: Zentai Ákos Árpád-Agrár Zrt.

4. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk I. táblázat

1. A fűtési időszak átlaghőmérséklete C 6,7 5,9 2. Lakossági felhasználók számára értékesített fűtési célú hő GJ 1112, ,62

I. táblázat. 1. A fűtési időszak átlaghőmérséklete C 9,4 8,0 2. Lakossági felhasználók számára értékesített fűtési célú hő GJ

Lakossági felhasználók számára értékesített használati melegvíz felmelegítésére felhasznált hő

Nagytávolságú hőellátás lehetősége a Paksi Atomerőműből

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató

13 404, ,51. Lakossági felhasználók számára értékesített használati melegvíz felmelegítésére felhasznált hő

Mérték- Megnevezés. 5. Egyéb felhasználók számára értékesített hő GJ 5 024, ,33 6. Értékesített villamos energia mennyisége, MWh 687,68 780,46

Megvalósítási javaslat SiófokVáros Önkormányzata részére május

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka

Biomassza az NCST-ben

A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 17/I. (1) bekezdése szerinti adatok: Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk. I.

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

Geotermikus alapú térségfejlesztési projektek a Dél-alföldön

LÍRA COMPACT SYSTEM HŐKÖZPONT A JÖVŐ MEGOLDÁSA MÁR MA

4. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk

Támogatási lehetőségek, pályázati források

PannErgy Nyrt.-ről röviden

A projekt helye és jelentősége a magyarországi geotermikusenergiahasznosításban

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő

ÉVES ENERGETIKAI JELENTÉS év

1. A fűtési időszak átlaghőmérséklete C 5,89 5, Lakossági felhasználók számára értékesített fűtési célú hő GJ

4. Új fogyasztók távhőre kötése a belvárosi hőellátási körzetben, a primer távhőrendszer energetikai korszerűsítése

Nagyugrás a geotermikában A kínai modell

GeoDH EU Projekt. Budapest november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft.

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

157/2005 ( VIII.15.)Korm.rendelet 4. számú melléklete szerinti adatok I. táblázat Sor- Megnevezés Mérték év 2010 év szám egység

AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGRÓL SZÓLÓ, ÉVI LVII. TÖRVÉNY SZERINTI ENERGETIKAI SZAKREFERENSI JELENTÉS EVAT ZRT

A MATÁSZSZ JAVASLATAI A KÖZÖTTI IDŐSZAK TÁVHŐFEJLESZTÉSEIRE. dr. Orbán Péter projektvezető

A megújuló energiahordozók szerepe

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

1. A fűtési időszak átlaghőmérséklete C 5,9 5,3 5,4 2. Lakossági felhasználók számára értékesített fűtési célú hő GJ

Lakossági felhasználók számára kiszámlázott használati melegvíz alapdíj ezer Ft

Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk I. táblázat

Megújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában

Út a gyűjtőkéményektől a távhőrendszerig Debrecenben az Ispotály utcai lakótelepen

a 49/2005( XII. 22) sz. Önkormányzati rendelethez Elszámolási mérők részbeni hiánya, illetve meghibásodása esetén figyelembe vehető havi mennyiségek

Napelemek és napkollektorok hozamának számítása. Szakmai továbbképzés február 19., Tatabánya, Edutus Egyetem Előadó: Dr.

Önfinanszírozó beruházások, energiamegtakarítás ESCO konstrukcióban. Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

62882/ db határozati javaslat 2 db határozat

EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon

Szakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei VEOLIA MAGYARORSZÁGON. Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017.

A 157/2005. számú kormányrendelet által meghatározottt kötelelző adatok honlapra

Hőközpontok helye a távhőrendszerben. Némethi Balázs FŐTÁV Zrt.

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme

4. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez

Átírás:

Zöld távfűtés Szegeden Javaslat geotermikus és biomassza alapú energiaellátás megvalósítására a Szegedi Hőszolgáltató Kft-nél konzorcium, projekttársaság keretében Konzorcium, projekttársaság tagjai: 1. ENERGOTT Fejlesztő és Vagyonkezelő Kft. Székhely: 2400 Dunaújváros, Építők útja 1., dunaujvaros@alfanova.hu 2. Szegedi Hőszolgáltató Kft. Székhely: 6724 Szeged, Vág. 4., titkarsag@hoszolg.szeged.hu 3. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Székhely: 6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11. Szeged, 2012. szeptember

1. Előzmények A szegedi távhőrendszer mintegy 27.222 lakás távfűtését és használati melegvíz ellátását biztosítja. A hőtermelés 97%-a földgáz, 3%-a termálvíz alapú. A távfűtő rendszer decentralizált, 23 önálló kazánház és hidraulikai hálózat végzi a hőtermelést és az elosztást. Szeged kedvező termálvíz adottságai közismertek. A távhőszolgáltatási célokra két telephelyen is történik termálvíz hasznosítás. 2. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Szegedi Hőszolgáltató Kft. a korábbi években vizsgálta a geotermikus energia hasznosítási lehetőségeit, a fűtési és használati melegvíz felhasználási célú geotermikus energia kinyerést. Az elvégzett vizsgálat azt mutatja, hogy Szegeden 7 db termelő és 10 db visszasajtoló termálkút fúrásával 6 db fűtőműnél valósítható meg az együttes fűtési és használati melegvíz ellátási célú termálvíz hasznosítás, továbbá két meglévő termálkúthoz szükséges visszasajtoló kutak fúrása, mivel azok csak így felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak. A távhő rendszerek visszatérő vízhőmérséklete 50-55 Cos határok között változik. Ez jelentősen korlátozza a termálvízből kinyerhető energia mennyiségét, mivel azt csak eddig a határhőmérsékletig tudjuk lehűteni. Fokozott kockázatot jelent ennél a megoldásnál a visszasajtolás folyamatos működésének fenntartása az eddig szegedi és szeged környéki tapasztalatok alapján. Visszasajtoló kutak létesítését és működtetését nem igényli a termálvíz hasznosítás, ha az közvetlen használati melegvízként történik. Erre vonatkozó együttműködések, fejlesztések történtek Szegeden, azonban termálvíz alapú használati melegvíz fizikai jellemzőinek (szín, illat, stb..) ivóvíztől eltérő sajátosságai miatt jelenleg ilyen jellegű termálvíz hasznosítás ma már nem folyik Szegeden. Felmérve a visszasajtolással kapcsolatos jelentős kockázatokat a termálvíz hasznosítási lehetőségek közül a használati melegvíz célú közvetlen termálvíz hasznosítást tervezzük közel teljeskörben megvalósítani Szeged városban, a korábbi negatív tapasztalatokból kiindulva csak megfelelő kialakítású vízkezelő berendezések egyidejű alkalmazásával. A tervezett termálvizes rendszerek csak egy határhőmérsékletig képesek kielégíteni a távhő hálózat fűtési hőigényét, a használati melegvíz és cirkulációs hőigény szinte teljeskörű biztosítása mellett. A termálvizes lehetőségeket meghaladó hőteljesítményeket továbbra is gázkazánok biztosítják, azonban a gázfelhasználás csökkentése érdekében biomassza tüzelésű kazánokat is telepítünk. A rókusi fűtőmű közelében 2 db 10 MW hőteljesítményű biomassza kazán kerül üzembe. A biomassza kazánok jobb kihasználása érdekében három fűtőművet (Rókus, Északi 1/A., Északi 1/B.) egy primer távhővezetékkel (fűtési vezetékpár) kötünk össze. A kazánok tüzelőanyagának részbeni biztosításához megkezdjük az energiaültetvények telepítését Szeged körzetében. A biomassza kazánban megtermelt hő mennyisége ~165 TJ/év, ami a teljes városi hőtermelés 16 %-a, a megtakarított CO 2 mennyiség ~9.800 t/év. A teljes projekt beruházási költsége ~ 4,9 milliárd Ft. 3. A GEOTERMÁLIS RÉSZPROJEKT RÉSZLETES ISMERTETÉSE 3.1.Általános ismertetés Szegeden a távfűtésre használt hőt a város területén szétosztva elhelyezkedő fűtőművekben (24 db) állítják elő. Ez eltér az általános magyarországi gyakorlattól, amikor egy (vagy csak néhány) fűtőműről látják el a fogyasztói igényeket. A 2

fűtőművek ún. négyvezetékes (egy-egy fűtési és hmv vezetékpár) elosztó rendszerrel juttatják el a hőt a lakásokhoz. A geotermikus energiahasznosítás szempontjából mind a területi elhelyezkedés, mind a négyvezetékes hálózat kedvezőnek mondható. Az előbbi megengedi nagyobb terület igénybe vételét a termálvíz beszerzéshez anélkül, hogy jelentős költséggel hosszú hőtávvezetékeket kelljen építeni. A négyvezetékes rendszer pedig - a központi hmv készítés miatt - lehetővé teszi a termálvíz hőjének minél alaposabb kihasználását. A távhőszolgáltatás döntő részben földgáz bázisú. A fűtőművek többségében kapcsolt energiatermelés folyik. A gázmotorok által szolgáltatott hőteljesítmény minden esetben elegendő a használati melegvíz előállításához a fűtési idényen kívül, és vannak olyan fűtőművek, ahol a gázmotorok a fűtéshez is szolgáltatnak hőt. Jellemzően azonban a fűtési hőteljesítmény igény döntő részét gázkazánokkal fedezik. A gázmotorok üzemeltetési engedélye 2014-15. években lejár, ezért hosszútávon a kapcsolt energiatermeléssel nem lehet számolni. A kapcsolt termelés helyébe részben a megújuló energiák léphetnek. A belvárosban üzemeltetett kisebb kazánházakon kívül a hőtermelő létesítmények Szeged északi részén, illetve Újszegeden találhatók lakótelepi környezetben. (1. ábra) JELMAGYARÁZAT 13 K ~ S1 S2 12 11 K ~ 1 3 K ~ K ~ K ~ K ~ ~ K 9 K 8 K 6 4 T K K ~ 7 5 2 10 T T K ~ 1 km K ~ Sn T Hőtermelés gázkazánnal Kapcsolt energiatermelés gázmotorral Szivattyúház Termálkút Hőszállító, kooperációs és termál vezeték Árvízi töltés 1 Tarján-II 2 Tarján-III 3 Tarján-IV 4 Tarján-V 5 Tarján-VI 6 Tarján-VIII 7 Odessza-I 8 Odessza-II 9 Felsőváros-I 10 Felsőváros-II 11 Észak-I/A 12 Észak-I/B 13 Rókus S1 "620 lakás" szivattyúház S2 Makkosházai szivattyúház 1. ábra Hőtermelő létesítmények területi elhelyezkedése Az 1. ábra azt is jól szemlélteti, hogy a fűtőművek döntő része egy kb. 4 km 2 nagyságú területen található. Ez a tény a termálvíz beszerzése, illetve elhelyezése szempontjából fontos körülmény. 3.2. Szeged város közvetlen környezetének földtani és vízföldtani adottságai lehetővé tennék azt, hogy Szeged ma Magyarországon az egyik éllovas legyen a geotermikus energia hasznosításában és irányt mutasson a többi Önkormányzat számára. A szakmában járatos és elismert szakértők egybehangzóan állítják, hogy Szeged az egész országot tekintve a legkiválóbb termál energetikai adottságokkal rendelkezik, és kézenfekvő lenne az olcsó termál energiára alapozva jelentős mértékben csökkenteni a város kiadásait. Szeged város környezetében (Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megyében) több település is bizonyította a termál energia hasznosításának sikerességét azzal, hogy kiaknázta a geotermikus adottságokat, jelentős költségcsökkenést és jelentős versenyelőnyt szerezve ezzel. Ilyen települések Szeged környezetében például 3

Kistelek, Mórahalom, Szentes, Szarvas, Makó, Orosháza, Mezőberény vagy Csongrád. Ezen települések önkormányzatai a gázfelhasználási költségeik jelentős részét más beruházások finanszírozására tudták fordítani, így további fejlesztési forrásokhoz jutottak az elmúlt években. 3.3. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. 2011. évi üzemeltetési adatai alapján összesen 23 db hőközpont közbeiktatásával 27.222 db lakás valamint 490 közületi fogyasztó fűtését és használati melegvíz igényét szolgálja ki földgáz tüzelésű berendezések alkalmazásával. A használati meleg víz szolgáltatás mértéke éves szinten 780.708 m 3.A használati meleg víz előre menő hőmérséklete Szegeden 50 52 C. A hő és használati melegvíz ellátás 2011. évi üzemeltetési adatait az 1. sz. mellékletben közölt táblázat tartalmazza. Szeged város környezetének földtani és termál energetikai adottságai lehetőséget teremtenek arra, hogy modern szerkezetű termálvíz kutak fúrásával kitermelhető legyen annyi termálvíz Szegeden, mely a kitermelt termálvíz közvetlen hálózatba adásával kiválthatja a jelenlegi használati melegvíz szolgáltatás mintegy 98,5 %-át oly módon, hogy a szolgáltatás jelenlegi színvonala, a használati meleg víz fizikai és kémiai paramétereit tekintve ne csökkenjen, ne csorbuljon. A 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről megnevezésű jogszabály határozza meg a hálózatra kiadott víz minőségi paramétereit. A Szegeden 1000-1100 talpmélységű termál kutakkal kitermelhető 50 55 C vízhőmérsékletű termálvíz minőségi paraméterei vas, mangán és ammónium-ion tekintetében nem elégítik ki a jogszabályban foglaltakat. Emellett a kitermelt termálvíz tartalmaz olyan összetevőket is, melyek a termálvíz jellegzetes szín és szaghatását okozzák. Ez azonban nem akadály a termálvíz használati melegvízként történő hasznosításában, hiszen a termálvíz - mint ahogyan az ivóvíz is - tisztítható, kezelhető oly módon, hogy annak vízkémiai paraméterei, szaga, illata, színe kielégítse a jogszabályokban foglaltakat, valamint a fogyasztók igényeit is. Fentiek értelmében a termálvíz kutak közvetlen környezetébe modern és bevált technológiákat alkalmazó vízkezelő rendszereket kell telepíteni és beüzemelni, melyek biztosítják a kitermelt termálvíz megfelelő vízminőségét, szagtalanságát és színtelenségét. A jelenleg elérhető vízkezelési technológiák alkalmasak arra, hogy a termálvíz szakszerű kezelésével olyan vízminőséget állítsanak elő a termálvízből, hogy az kielégítse a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről jogszabályban foglalt vízminőségi paramétereket, valamint teljes mértékben megszüntessék a víz természetes szín és szaghatását is. A vas- és mangántalanítást, ammónium-ion mentesítést, teljes szín- és szagtalanítást követően a víz direkt módon juttatható a használati melegvíz ellátó rendszerbe olyan minőségben, mely a felhasználók részére nem jelent változást a jelenlegi szolgáltatásban. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. üzemeltetési adatai szerint 2011-ben a fűtési és HMV fogyasztói csúcshőigény 129,7 MW volt, melyből a használati melegvíz igény 28,2 MW hőteljesítményt tett ki. Termálvízre alapozva ennek 98,5 %-a váltható ki, mely mértéke 27,75 MW, mely a Szegedi Hőszolgáltató Kft.-nél jelentkező csúcshőigény ~ 21 %-a. 4

3.4. A használati melegvíz ellátáshoz szükséges termálvíz beszerzésére Szegeden a Felsőpannóniai rétegösszlet alkalmas. A Szegedi fúrásokban a felső-pannóniai rétegsor feküszintje 1846-2218 m mélységben található. A használati melegvíz ellátáshoz szükséges 50-55 C vízhőmérsékletű termálvíz 1000-1100 m talpmélységű termálvíz kutakból termelhető ki. A Szeged és szűkebb környezetének földtani felépítése az Algyő környéki szénhidrogén kutatás, valamint a korábban lemélyített termálvíz kutak miatt rendkívül jól ismert. Kijelenthető, hogy az 1000-1100 m talpmélységű kutak fúrása és azok sikeressége biztosított, földtani kockázattal nem kell számolni. A tervezett mélységközből kitermelendő termálvíz várható vízmennyisége, összetétele és vízhőmérséklete jól ismert, pontosan prognosztizálható. A használati melegvíz ellátáshoz szükséges kutak elvárt és szükséges vízhozama 30-60 m 3 /h közötti, mely Szegeden biztosan és stabilan teljesíthető modern szerkezetű termálkutak építésével. 1. ábra. Víz- és talphőmérsékletek a szegedi termálkutakban A fenti diagram a szegedi termálkutakban mért talphőmérsékleteket és a kitermelt vízhőmérsékleteket mutatja be. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. 2011. évi üzemeltetési adatai alapján megállapítható, hogy a használati melegvíz szolgáltatás átlagos előremenő vízhőmérséklete az egyes hőközpontok esetében stabil és egyenlő 50 C. A diagram alapján jól látható, hogy 50 C vízhőmérsékletű termálvíz kitermeléséhez Szegeden 1000-1100 m talpmélységű termálkutakat kell létesíteni. 3.4.1. A használati melegvíz ellátás termálvízre való átállításának bázisa Szegeden a Felső-pannóniai rétegösszlet. Az Algyői Formációra települő felső-pannóniai rétegösszletek litorális és delta előtér fáciesűek, vagyis parti-partközeli környezetet képviselnek. Az uralkodóan agyagmárga és aleurit közberétegzéssel jellemezhető finom- és középszemcsés homokkő rétegsorok az Újfalui Formáció képződményei. A rétegsor nagy részét a folyók által a medencébe beszállított sekélyvízi üledékanyag alkotja, felfelé durvuló szemcse összetételű. A deltaképződményekre az alluviális síkságon ártéren, folyómedrekben, mocsarakban, sekély tavakban lerakódott üledékekből felépülő Zagyvai Formáció települ. A rétegsor szürke aleurolit-agyagmárga-homokkő és homok sűrű váltakozásából áll, tarka agyag, illetve lignit közbetelepülésekkel. Alsóbb részén mocsári delta háttéri, ártéri üledékek, míg felsőbb részein ezekből folyamatosan kifejlődő fluvio-lakusztris, alluviális síkságon képződött üledékek a meghatározóak. Vastagsága az 700-900 m. Nehezen elkülöníthető módon a Zagyvai Formáción a Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció települ, mely változó vastagságú kékesszürke homok- és szürke, 5

sárgásszürke, vörösesbarna foltos agyagrétegek váltakozásából áll, gyakori lignit és kavicsos homok rétegekkel. Jellegzetes tavi-folyóvízi összlet. A Szegedi fúrásokban a felső-pannóniai rétegsor feküszintje 1846-2218 m mélységben található. Szeged 2. ábra A Dél-Alföld pannóniai s.l. képződményeinek közel DNy-ÉK-i irányú vázlatos rétegtani-szedimentológiai szelvénye 1. finomszemű homokkő, 2. középszemű homokkő, 3. aleurolit, 4. agyagmárga, 5. mészmárga, 6. konglomerátum, 7. neogén aljzat, S szarmata, B bádeni, Mz mezozoikum (Rónai, 1985) Az 1000-1100 m mélységközből kitermelhető víz minősége várhatóan vas, mangán, ammónium-ion és nátrium tekintetében lehet kifogásolható az ivóvíz minőséghez képest. Fogyasztói oldalon minőségérzet romlást okozhat a szag- és színhatás. A vas, mangán és ammónium-ion eltávolítására, valamint a termálvíz szagtalanítására, színtelenítésére, kifehérítésére bevált és sok helyen alkalmazott és már bizonyított hatékonyságú vízkezelési technológiák állnak rendelkezésre, így kijelenthető hogy a termálvízre alapozott használati melegvíz ellátás esetében biztosítható Szegeden a jogszabályokban meghatározott és a fogyasztók által elvárt ivóvíz minőség. 3.5. A termálvíz alapon történő közvetlen használati melegvíz ellátáshoz az előzetes számítások és felmérések szerint, összesen 6 db termálkút szükséges. A termálkutak mellé egyedi, az adott kút víztermelési üteméhez és vízminőségéhez adoptált vízkezelési technológia kerül telepítésre. Ezzel minden egyes kút esetében biztosítható, hogy a rendszerre kiadott használati meleg víz minősége kielégítse a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről jogszabályban foglalt vízminőségi paramétereket, valamint teljes mértékben megszűnjön a termálvíz természetes szín és szaghatása is. Az alábbi táblázat a tervezett 6 db kúthoz tartozó hőközpontokat, és a kutak által kiszolgálni tervezett vízmennyiségeket mutatja be. A 6 db kútból jelenleg 2 db meglévő, jelenleg lezárt, üzemből kivett. A használati melegvíz ellátás 98,5 %-os kiváltásának eléréséhez így 4 db mélyfúrású termálvízkút megépítése szükséges. Az egyes kutakhoz tartozó vízkezelési technológia, nyersvíz és tisztított víz tározás, nyomásfokozás, vízgépészeti berendezések a kutak közvetlen környezetében kerülnek letelepítésre, az épített környezetbe illő igényesen kialakított vízgépészeti 6

kabinetekben. A lakókörnyezet nyugalmának fenntartása érdekében a vízgépészeti kabinetek zaj- és rezgéscsillapított kialakításúak, igény esetén téglafalazatúak, cserépborításúak. Ssz. Hőközpont neve Fűtött lakások száma db HMV fogyasztás éves csúcs HMV előremenő m 3 /év m 3 /h C hidegvíz termálkút kiváltott HMV mennyisége 1. Tarján I. 159 3 800 3,5 50 15 2. Tarján II. 846 21 066 9,5 50 15 3. Tarján III. 1 074 27 869 9,5 50 15 4. Tarján IV. 516 14 067 6,5 50 15 5. Tarján V. 955 26 180 16,2 50 15 6. Tarján VI. 977 32 369 19,3 50 15 7. Tarján VIII. 1 477 42 158 20,0 50 15 8. Odessza I. 1 242 16 598 10,0 50 15 9. Odessza II. 1 108 26 079 12,0 50 15 10. Bécsi krt. 8-16. 256 0 0,0 50 15 11. Tisza L. krt. 18-20. 78 0 0,0 50 15 12. Tisza L. krt. 36-38. 244 0 0,0 50 15 13. Tisza L. krt. 40. 0 1 901 1,4 50 15 14. Berzsenyi u. 6. 41 1 027 0,8 50 15 15. Roosevelt tér 10. 158 3 582 3,0 50 15 16. Korányi fs. 5. 96 1 025 0,8 50 15 17. Török u. 3. 63 1 223 1,0 50 15 18. "J" tömb 126 3 137 2,8 50 15 19. Felsőváros I. 2 385 65 756 10,0 52 15 20. Felsőváros II. 3 350 104 552 45,0 52 15 21. Északi vr. l/a. 1 709 54 089 25,0 50 15 22. Északi vr. I/B. Északi vr. II. Sziv.ház 23. Rókus Rókus sziv. ház 5 370 168 458 74,5 52 15 4 992 165 772 62,6 52 23 termálkút létesítése a Záportározó tó mellett termálkút létesítése a Gyimesi utca mellett nem rentábilis termálvízre átállítani termálkút létesítése Felsővároroson meglévő termálkút meglévő termálkút kút létesítése Rókuson 167 509 42 677 --- 170 308 54 089 168 458 165 772 Összesen: 27 222 780 708 --- --- --- 768 813 kiváltás 98,5% mértéke Használati melegvíz szolgáltatási adatok 3.6. A használati melegvíz ellátás kiváltásához létesítendő termálkutak vize várhatóan kifogásolható lesz, vas, mangán és ammónium-ion tekintetében a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről jogszabályban foglaltakhoz képest. Emellett természetes elvárás az, hogy amennyiben a használati melegvíz szolgáltatás alapja termálvíz bázisra kerül, abban az esetben a fogyasztók nem észlelhetnek minőség romlást sem a víz színe, sem annak illata tekintetében. 7

A termálvíz használati melegvíz hálózatra történő kiadása előtt el kell végezni annak vízkezelését. A termálvíz kezeléséhez szükséges technológiák rendelkezésre állnak és széles körben alkalmazzák őket hazánkban az ivóvizek kezelésére is. A vízkezelési technológiát a vízbázisokon lemélyítendő kutak szomszédságában kell elhelyezni, arra alkalmas gépészeti épületekben. A termálvíz kezeléséhez szükséges technológia gáztalanító berendezésekből, többrétegű multimédia szűrőkből, aktívszenes adszorberekből, vegyszereket és oxidáló szereket adagoló automatikus vegyszeradagolókból áll, valamint nyers és tisztított víz puffertárolókból. A vízkezelési technológiák megvalósítását az egyes kutak pontos vízkémiai adatai és a termelt vízmennyiségek alapján kell meghatározni. Az alkalmazandó vízkezelési technológia képes a vízkémia paramétereket a jogszabályi előírásoknak megfelelő értéken tartani, valamint képes a termálvíz szín és szaghátasait is megszüntetni. Fentiek értelmében a használati melegvíz szolgáltatás termálvízre történő átállítása nem okoz semmilyen minőségromlást a fogyasztóknál. 4. A BIOMASSZA RÉSZPROJEKT RÉSZLETES ISMERTETÉSE A termálvizes rendszerek csak egy határhőmérsékletig képesek kielégíteni a távhő hálózat hőigényét. A termálvizet meghaladó hőteljesítményeket továbbra is gázkazánok biztosítják, azonban a gázfelhasználás csökkentése érdekében biomassza tüzelésű kazánokat is telepítünk. A rókusi fűtőmű közelében 2 db 10 MW hőteljesítményű biomassza kazán kerül üzembe. A kazánok adiabatikus, utóégetős tűztérrel, mozgó ferderostéllyal, és háromhuzamú 16 bar nyomásfokozatú forróvíz hőcserélővel kerülnek kialakításra. Tüzelőanyagként erdei vágástéri hulladék, faipari melléktermékek és energetikai ültetvényekről származó faapríték alkalmazható. Ez a tüzelőanyag választék nem veszélyezteti a fenntartható erdőgazdálkodást, ezért környezetbarát. A konzorcium egyik tagja az Energott Kft. cégcsoportján belül nagyüzemi energetikai ültetvény telepítéseket végzett mintegy 200 ha területen, ezért megalapozott ismeretekkel rendelkezik ezen a szakterületen. A projekt beindítása esetén megkezdjük az energiaültetvények telepítését Szeged 50 km-es körzetében, ezáltal biztosítva az erőmű részbeni tüzelőanyag ellátását. A telepítendő fafajok a talaj minőségétől függően nyár és fűz fajták. A füstgázok tisztítására multiciklonos porleválasztót alkalmazunk, ezáltal a károsanyag kibocsátás minimális értékre csökkenthető. A biomassza kazánban megtermelt hőmennyiség ~165 TJ/év, a felhasznált tüzelőanyag mennyiség ~18-19.000 t/év. A biomassza kazánban megtermelt valamint a termálvíz hasznosítással együttesen biztosítható hő mennyiségét a 2/a sz. melléklet, a megtakarítható a CO 2 mennyiséget a 2/b sz. melléklet táblázatában foglaltuk össze. 5. TÁVHŐRENDSZEREK ÖSSZEKÖTÉSE RÉSZPROJEKT A kialakítandó termálvíz termelő kutak és biomassza kazánok jobb kihasználása érdekében három fűtőművet (Rókus, Északi I/A., Északi I/B.) primer távhővezetékkel (fűtési vezetékpár) kötünk össze. A fúrásra kerülő termálkutak kapacitásának, vízhozamának függvényében szükséges lehet az egyes körzetek használati melegvíz ellátó rendszereinek összekötése is. A fűtőművi körzetek célszerűen a lehető legrövidebb vezetékekkel, ezzel együtt a lehető legkevesebb építési munkával történő összekötésének lehetséges megoldását a 3.sz. mellékletben szemléltetjük. 8

6. KÖLTSÉGVETÉS, FINANSZÍROZÁS Megnevezés Nettó ár (Ft) Termálkutak 930.000.000 Termelő kutak kiegészítő berendezései 732.000.000 Szabályozás, távfelügyelet 136.000.000 Biomassza tüzelésű kazánok (2db 10MW ) 1.220.000.000 Biomassza kazánok kiegészítő berendezései 592.700.000 Apríték tároló, infrastruktúra, telephely kialakítása 515.000.000 Távhő gerincvezeték (fűtés) 299.500.000 Távhő vezeték (fűtés +HMV) 348.500.000 Tervezés, engedélyezés 130.000.000 ÖSSZESEN 4.903.700.000 4. táblázat Egyszerűsített költségvetés A projekt finanszírozási struktúrája (eft): saját erő: támogatás: Termálvíz hasznosítás részprojekt: 1.858.000,- 929.000,- 929.000,- Biomassza kazán telepítés részprojekt: 2.372.700,- 1.372.700,- 1.000.000,- Távhővezeték építés részprojekt: 673.000,- 337.000,- 336.000,- Összesen: 4.903.700,- 2.638.700,- 2.265.000,- (100 %) (~54 %) (~46 %) 7. KIVITELEZÉS ÜTEMEZÉSE Határidő Munka megnevezése kezdés befejezés Engedélyes kiviteli tervek elkészítése 2012.július 2012.december Engedélyezési eljárás lefolytatása 2012.december 2013.április Termál kutak fúrása 2013.július 2013. november Távvezetékek földbefektetése 2014.március 2014.június Technológiai berendezések szerelése 2014.január 2014.július Biomassza kazán telepítése 2014.február 2014.szeptember Próbaüzem 2014.szeptember 2014.szeptember Kereskedelmi üzem 2014.október 2014.október Szeged, 2012. szeptember...... ENERGOTT Kft. Szegedi Hőszolgáltató Kft. képviseletében: képviseletében: Adamecz László Básthy Gábor Martonosi István ügyvezető igazgató ügyvezető igazgatók 9

Szegedi Hőszolgáltató Kft. 6723 Szeged, Vág u. 4. Szegedi Hőszolgáltató Kft. üzemeltetési adatok 2011. 1. sz. melléklet Fűtött fogyasztói csúcshőigény HMV fogyasztás fűtés HMV lakások száma fűtés HMV összesen éves csúcs max. előremenő visszatérő előremenő hidegvíz db MW m 3 /év m 3 /h C C 1. Tarján I. 159 0,3 0,3 0,6 3 800 3,5 89 68 50 15 2. Tarján II. 846 2,7 0,9 3,6 21 066 9,5 75 58 50 15 3. Tarján III. 1 074 3,8 0,8 0,0 27 869 9,5 78 59 50 15 4. Tarján IV. 516 1,7 0,6 2,3 14 067 6,5 75 54 50 15 5. Tarján V. 955 2,7 1,1 3,8 26 180 16,2 72 65 50 15 6. Tarján VI. 977 3,7 0,9 4,6 32 369 19,3 92 78 50 15 7. Tarján VIII. 1 477 5,2 1,7 6,9 42 158 20,0 89 70 50 15 8. Odessza I. 1 242 4,4 1,4 5,8 16 598 10,0 72 60 50 15 9. Odessza II. 1 108 4,8 1,0 5,8 26 079 12,0 88 67 50 15 10. Bécsi krt. 8-16. 256 1,0 0,0 1,0 0 0,0 88 67 50 15 11. Tisza L. krt. 18-20. 78 0,4 0,0 0,4 0 0,0 83 65 50 15 12. Tisza L. krt. 36-38. 244 1,4 0,0 1,4 0 0,0 85 66 50 15 13. Tisza L. krt. 40. 0 0,0 0,1 0,1 1 901 1,4 50 15 14. Berzsenyi u. 6. 41 0,3 0,1 0,4 1 027 0,8 88 69 50 15 15. Roosevelt tér 10. 158 0,6 0,2 0,8 3 582 3,0 87 70 50 15 16. Korányi fs. 5. 96 0,3 0,1 0,4 1 025 0,8 85 64 50 15 17. Török u. 3. 63 1,3 0,1 1,4 1 223 1,0 90 68 50 15 18. "J" tömb 126 0,6 0,3 0,9 3 137 2,8 90 74 50 15 19. Felsőváros I. 2 385 8,5 0,9 9,4 65 756 10,0 96 66 52 15 20. Felsőváros II. 3 350 11,8 4,3 16,1 104 552 45,0 98 58 52 15 21. Északi vr. I/A. 1 709 6,3 2,1 8,4 54 089 25,0 96 64 50 15 22. Északi vr. I/B. 5 370 19,8 3,0 22,8 168 458 35,0 125 64 52 15 Északi vr. II. Sziv.ház 3,4 39,5 124 64 15 23. Rókus 4 992 19,9 3,8 23,7 165 772 49,0 86 62 52 23 Rókus Szivattyú ház 1,1 13,6 85 60 50 15 Összesen: 27 222 101,5 28,2 120,6 780 708 319,8 2 136 1 560 1 158 368 Szeged, 2012. április 20.

Szegedi Hőszolgáltató Kft. 6724 Szeged, Vág u. 4. 2/a sz. melléklet Zöld távfűtés Szegeden fűtési hőigény HMV hőigény átlagos termál és termál és s. hőigény biomassza biomassza sz. F Ű T Ő M Ű 2008 2009 2010 átlag 2008 2009 2010 átlag fűtés és hőhasznosítás részarány melegvíz összesen GJ GJ GJ GJ GJ GJ GJ GJ GJ GJ % 1 Tarján I. 2 371 2 182 2 273 2 275 1 457 1 139 1 285 1 294 3 569 557 15,61 1 Tarján II. 21 362 21 087 21 458 21 302 6 864 6 572 7 879 7 105 28 407 3 087 10,87 2 Tarján III. 25 123 34 429 36 840 32 131 8 247 8 129 9 255 8 544 40 674 4 084 10,04 3 Tarján IV. 15 838 14 099 14 743 14 893 4 537 4 266 5 524 4 776 19 669 2 061 10,48 4 Tarján V. 21 572 21 025 21 151 21 249 8 782 5 770 7 395 7 316 28 565 3 836 13,43 5 Tarján VI. 29 008 28 114 28 601 28 574 9 447 7 939 7 951 8 446 37 020 4 743 12,81 6 Tarján VIII. 39 519 36 018 35 805 37 114 12 166 11 992 13 654 12 604 49 718 6 178 12,43 7 Odessza I. 30 914 30 719 34 021 31 885 5 689 6 774 7 368 6 610 38 495 2 432 6,32 8 Odessza II. 36 200 34 228 37 457 35 962 7 740 7 958 7 365 7 688 43 649 3 822 8,76 9 Felsőváros I. 62 408 58 411 63 456 61 425 19 504 19 225 21 889 20 206 81 631 9 636 11,80 10 Felsőváros II. 91 641 90 231 95 601 92 491 34 688 33 391 32 412 33 497 125 988 15 321 12,16 11 Északi vr. I/A. 47 686 46 077 48 289 47 351 14 730 12 947 15 453 14 377 61 727 31 156 50,47 12 Északi vr. I/B. 145 059 142 319 152 703 146 694 48 242 50 760 50 805 49 936 196 629 97 459 49,56 13 Rókus I. 135 013 138 547 150 511 141 357 47 982 43 409 47 842 46 411 187 768 93 288 49,68 Összesen: 703 714 697 486 742 909 714 703 230 075 220 271 236 077 228 808 943 511 277 660 29,43

Szegedi Hőszolgáltató Kft. 6724 Szeged, Vág u. 4. 2/b sz. melléklet Zöld távfűtés Szegeden fűtött 2011. évi kiváltott hő Biomassza hőhasznosítás termál és kiváltott CO 2 s. lakások használati cirkuláció nélkül Becsült Becsült biomassza földgáz megtakarítás sz. F Ű T Ő M Ű száma melegvíz 50 C cirkulációs fűtési összesen hőhasznosítás mennyisége 58 termelés 15 C hőigény hő összesen 90% tco 2 /TJ db m 3 GJ GJ GJ GJ GJ GJ t 1 Tarján I. 159 3 800 557 0 557 619 36 1 Tarján II. 846 21 066 3 087 0 3 087 3 430 199 2 Tarján III. 1 074 27 869 4 084 0 4 084 4 538 263 3 Tarján IV. 516 14 067 2 061 0 2 061 2 290 133 4 Tarján V. 955 26 180 3 836 0 3 836 4 262 247 5 Tarján VI. 977 32 369 4 743 0 4 743 5 270 306 6 Tarján VIII. 1 477 42 158 6 178 0 6 178 6 864 398 7 Odessza I. 1 242 16 598 2 432 0 2 432 2 702 157 8 Odessza II. 1 107 26 079 3 822 0 3 822 4 247 246 9 Felsőváros I. 2 385 65 756 9 636 0 9 636 10 707 621 10 Felsőváros II. 3 350 104 552 15 321 0 15 321 17 023 987 11 Északi vr. I/A. 1 709 54 089 7 926 7 926 15 304 23 230 31 156 34 618 2 008 12 Északi vr. I/B. 5 370 168 458 24 685 24 685 48 089 72 774 97 459 108 288 6 281 13 Rókus I. 4 992 165 772 24 292 24 292 44 704 68 996 93 288 103 653 6 012 Összesen: 26 159 768 813 112 660 56 903 108 097 165 000 277 660 308 511 17 894